- Részletek
-
Készült: 2013. december 24. kedd, 17:51
-
Találatok: 1451
32 tonna élelmiszer, 6000 adag meleg ételt osztanak karácsonykor a Blaha Lujza téren: különleges karácsonyi élelmiszercsomagokkal, friss meleg ebéddel, játékokkal és ruhaosztással segítik a nélkülözőket a Krisna-hívők. Az ételosztó pultok mögött idén is hírességek népszerűsítik az önkéntesek munkáját, amely már telefonos adományvonalon keresztül is támogatható.
/ Fotók: Fülöp Máté
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 23. hétfő, 20:04
-
Találatok: 1632
Álságos és gyomorforgató, vacsorával egybekötött karácsonyi ünnepséget rendezett 40 rászoruló gyermeknek és fiatalnak a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány vasárnap a Budapest Hiltonban.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen arról beszélt: az advent arra való, hogy “világosabb legyen az életünkben. Akkor azt is meglátjuk, hogy Magyarországon élnek szegények, akik segítségre szorulnak.”
Balog Zoltán arról diszkréten hallgatott, hogy ma Magyarországon a legszerényebb becslések szerint is mintegy 200 ezer gyerek éhezik, akiknek attól nem lesz jobb, ha közülük 40 kiválasztott néhány órára eljut a Hilton szállóba. Ahol szemtanúk beszámolója szerint egyébként nem érezték jól magukat. Sokan nem is értették, miért ez a felhajtás, a menütől pedig kifejezetten megijedtek. A desszertként kapott epres édességet még valamennyire fel tudták dolgozni, ám a libagége és más finomságokkal nem tudtak mit kezdeni. Más alkalmakkor, amikor nem Balog Zoltán jótékonykodik velük, legföljebb ha zsíros kenyér, vagy más egyszerű étel jut az asztalukra.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 22. vasárnap, 10:57
-
Találatok: 1481
„Ahhoz, hogy egy nemzet sokat nyomjon a latban, átlagának kell jónak lennie. Amit civilizációnak vagy egyszerűen társadalomnak neveznek, nem egyéb, mint az azt alkotó középszerű emberek kiváló minősége” – írja Émile Cioran.
A nyolcvanas évek közepétől emelkedő magyar civilizációban jó minőségűek voltak a kisemberek. Tudták, mi a minőség. Értették, hogy Magyarország hol van. Elhelyezték magukat saját világukon kívül is. Képesek voltak magukra kívülről nézni. Klubok és körök tucatjaiban járva, százakkal, ezrekkel találkozva, mindig azzal az érzéssel mentem haza: mennyi-mennyi jó arc, éledő gondolat, friss rátekintés. Ha fönt nem értenek, itt érteni fognak. Ha fönt nem hajlandók és képesek gondolkodni, itt latra vetik majd, mit miért és hogyan tegyenek. Nem elitje, tömege miatt volt jó magyarnak lenni.
A nyolcvanas évek kádárista hatalmi, ellenzéki, jozefinista reformeri és kritikai értelmiségi kultúrái válságba jutottak, amikor a rendszer megroppant. Új, mindenekelőtt tárgyaló és építő civilizációra volt szükség. Antall József a tárgyaló, megegyező és intézményépítő, labanc és hatvanhetes politikai kultúrát hozta be/vissza, nemcsak a kuruc és negyvennyolcas MDF-be, de az egész magyar politikai kultúrába.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 21. szombat, 06:57
-
Találatok: 1500
A Kúria a bankok oldalára állt. Így reagált alig néhány óra elteltével a legfelsőbb bírói testület határozatára Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, miután a Kúria kimondta, hogy a devizahitelek nem jogszabályellenesek, és nem ütköznek jó erkölcsbe.
Orbán Viktor néhány héttel korábban kérte fel a Kúriát, hogy foglaljon állást a devizahitelek ügyében, hozzon határozatot hamar, amely aztán a bíróságok számára vezérlő csillagként funkcionál. Még meg is sürgette a döntést a miniszterelnök, tessék mondani valamit gyorsan, a magyar emberek már nagyon várják.
Nem kellett volna sürgetni a Kúriát: a Fidesz maga ment házhoz a pofonért. Úgy viselkedett, mint az egyszeri hülyegyerek karácsony előtt. Toporzékolt, hogy ne szenteste, hanem már korábban hozza a Jézuska az ajándékot. Az se baj, ha nincs még karácsony - neki az most kell. Amikor pedig megkapta idő előtt az ajándékát, és a dobozban nem azt a játékot találta, amit szeretett volna, elküldte a jó durva anyjába a Jézuskát, hazaárulónak nevezte és azt mondta róla, hogy átállt a bankok oldalára.
Csak nagyon zárójelben, és tényleg csupán a teljesség kedvéért: normális országban nem keltene feltűnést, ha egy bírói testület egy konkrét ügyben a bankoknak adna igazat. Senki nem azt gondolná, hogy a bankok oldalára álltak, hanem azt, hogy a tudós jogász urak és hölgyek megvizsgálták a tényállást, mindent megfontoltak és meggondoltak, majd döntöttek.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 20. péntek, 09:56
-
Találatok: 1480
Meg vagyunk zavarodva. Most akkor véget ért a privatizáció korszaka vagy sem? És ha nem, akkor rohamtempóban illik egy ilyen dolgot lebonyolítani vagy jobb, ha körültekintően jár el az állam? És ami a legfontosabb: magyar tulajdon kell a bankrendszerbe vagy külföldi? A kormány ugyanis úgy döntött, hogy privatizálja a Takarékbankot, ráadásul nemzetközi pályázat útján. Mindezt úgy, hogy még a választások előtt lezáruljon az ügylet. Épp a kampány idejére lett idegenszívű a kormány vagy valami más van a háttérben?
A Takarékbank története a Fidesz-kormány magántulajdonhoz való viszonyának egyik szomorú mementója.
Az elmúlt évben a fontos döntési jogosítványok szinte mindegyikét kicsavarták a takarékszövetkezetek jelenlegi tulajdonosainak kezéből. Mindezt azért, hogy azt bizonyos ideiglenes állami szerveknek, illetve a korábban csak kiszolgálói funkciókat ellátó Takarékbanknak adják. Az esetleges hangos renitensek lehűtésére még a tulajdonjogtól való teljes megfosztást is kilátásba helyezték. Ez még a szektorban régóta tevékenykedő és aktív ellenzékiséggel semmiképpen sem vádolható Demján Sándornál is kiverte a biztosítékot, aki – példátlan módon – nyíltan és visszatérően bírálta a kormányzati lépéseket. A Takarékbank körül hirtelen megjelent az FHB és a Magyar Posta, miközben sajtóértesülések szerint mind a Postánál, mind a Takarékbank környékén az FHB elnökéhez köthető személyek kerültek döntéshozói pozíciókba. A hivatalos indoklás szerint ezt az ország érdeke kívánta.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 19. csütörtök, 21:14
-
Találatok: 1519
Akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik Horváth Andrást, ha személyes adattal való visszaélésben bűnösnek találják. Az adóhivatal feljelentésére gyorsan reagált a rendőrség. Amikor Horváth az áfacsalások miatt tett feljelentést, akkor egy hónapig nem indult nyomozás.
A hatóságok vehemensebben üldözik egy közérdekű ügyben a feljelentőt, mint azokat, akiket feljelentett – így reagált az Origónak két jogász a hírre, hogy elrendelték a nyomozást és a rendőrség ma házkutatást tartott az áfabotrányt kirobbantó Horváth Andrásnál. A nevük elhallgatását kértő jogászok szerint az is egy ilyen eljárást célja lehet, hogy megfélemlítsék Horváthot, illetve azokat, akik szintén készek nyilvánosan kitálalni.
A Horváth ellen indított nyomozás az általa kirobbantott ügy folyománya: Horváth azért tett feljelentést, mert állítása szerint kollégáját vagy kollégáit leállítottak olyan adóellenőrzéseknél, amelyekben súlyos adócsalások gyanúja merült fel. Ezután a volt munkahelye, a NAV feljelentette őt jogosulatlan adalekérdezés miatt, és mert adótitkokat vitt ki az adóhivatalból.
Ligeti Miklós, a Transparency International munkatársa szerint „piros pontot érdemel a rendőrség, amiért ennyire gyorsan reagál. Nem is értjük, hogy a Horváth András által a NAV ellen tett feljelentés elintézését miért nem arra a nyomozóra bízták, aki a NAV Horváth András elleni feljelentése alapján nyomoz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 19. csütörtök, 13:39
-
Találatok: 1372
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés kiadványa a 2013-ban fellendülő gazdasági növekedés további gyorsulását prognosztizálja. A törékeny nemzetközi gazdasági helyzetben a hazai beruházási fordulat és az erősödő munkaerőpiac hatására 2013-ban 1 százalékos növekedésre számítanak a Századvég elemzői.
A gazdaságkutató szerint a gazdaság teljesítménye már az idén is kiegyensúlyozott lehet, tekintve, hogy a növekedést továbbra is támogató külkereskedelmi többlet mellett a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a bővüléshez.
Rámutatnak: a növekedés legfőbb termelői forrása idén a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar, míg a felhasználási oldalon a beruházások segítik a bővülést. Az uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások mellett már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja enyhítette a hitelkínálati korlátokat, és serkentette a versenyszféra beruházásait.
A Századvég kutatói úgy vélik: annak ellenére, hogy folytatódik a mérlegalkalmazkodás és a lakosság továbbra is jelentős - óvatosságból félretett - megtakarításokkal rendelkezik, a reáljövedelmet bővítő kormányzati intézkedések (például a személyi jövedelemadó rendszer változása és a rezsicsökkentés) hatására az idén már stagnálhat a fogyasztás.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 19. csütörtök, 02:39
-
Találatok: 1483
Magyarország jelenlegi urai nem tévedtek, amikor ácsceruzával, kockás Matolcsy Györgyön kiszámolták, hogy a demokráciába, szabadságba és kereskedelmi tévécsatornákba némileg belefáradt alattvalóik odaadják szabadságukat a biztonság ígéretéért. Problémát maximum az jelenthet, hogy a szabadság elvétele tény, a biztonság pedig csak ígéret, de mire kiderül, hogy a rezsicsökkentés átmeneti hatása átmeneti, már nem lesz elég szabadság a lázadáshoz.
Szebb lett volna a Nagy Piramis, ha szabad emberek építik kiemelt fizetésért? – teszi fel a kérdést a kormány. Magasabb? Csinosabb? Piramisabb? A válasz természetesen az, hogy nem, nem lett volna sem szebb, sem csipkézettebb, pontosan így nézne ki, mint most, illetve ahogy kinézett, amikor megépült, akkor meg mi ez a demokratikus nyafogás.
Makognak a jogvédők érthetetlen nyelvükön, dünnyögnek a filozófusok, és értelmetlen szavakat használnak, mintha direkt, az újságírók meg… az újságírók is megérik a pénzüket, csak írják az újságot, oszt még egy téglát nem raktak bele a Nemzeti Piramis alapzatába. Még az is kitelik tőlük, hogy a bankok oldalán állnak szemben a néppel, mint a bíróság, mert az aztán nagyon. Ezt Rogán Antaltól tudjuk, aki viszont a nép oldalán áll, szemben a bankokkal.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 18. szerda, 07:19
-
Találatok: 1567
A Magyar Mérnöki Kamara lapjának decemberi száma
„Ne tegyék ezt velünk!”
felirattal jelent meg. A Magyar Mérnök vezércikkében Barsiné Pataky Etelka (fideszes EP-képviselő 2004-2009-ben) tiltakozik a mérnöki munkák államosítása ellen, majd a lap további három oldalon át magyarázza, hogy miért értelmetlen és káros az, amiről a kormány októberben határozott. A cikk azt állítja, hogy ha tényleg az lesz, amit a kormány akar, akkor ezzel vége a mérnöki szakmának Magyarországon. Az építészek kamarája is tiltakozik.
Az államnak csak állami mérnök tervezhet
A felháborodást egy októberi kormányhatározat okozta, amelyről korábban már én is írtam, egy másik szempontból. Akkor azt emeltem ki, hogy a határozat szerint 2014-2020 között magáncég nem írhat EU-s pályázatot állami intézményeknek. A kormányrendelet azonban arról is szól, hogy a mérnöki munkát is az államnak kell elvégeznie, ha a kedvezményezett állami intézmény:
“A nagy infrastrukturális projektek valamint állami ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeálíltása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg.”
Így fogalmaz a határozat.
Bővebben ...
