Hírek

“Echo te absolvo”

Részletek

Készült: 2014. március 27. csütörtök, 17:45

Találatok: 1805

Bocsánat azért a talán rendkívül hülye címért, mellyel ezt a posztot bevezetem, de az alábbiakból – remélem – kiderül: miért torzítottam el a katolikus liturgia egyik legjellemzőbb mondatát, az “Ego te absolvo“-t, azaz az “Én téged feloldozlak“-ot ippeg és punkt erre. … Segítségül annyit: a hangsúly a “Feloldozás“-on van!

Az elmúlt három napban, némi “lakhelyelhagyási kötelezettségek”-ből kifolyó költözködés okán, nem csak Abszurdoorbanisztánban, hanem még Diszkomfortiában is lakni voltam kénytelen - lévén nem volt internetem. Ez pedig számomra olyan volt, mint ha levágták volna a másik lábamat is. … Hogy? … Mi? … Hogy miért “a másik”-at is? Nos azért, mert többek között megélhetési okokból kénytelen voltam az Ugocsauruszág egyik (keleti) oldaláról a másikra (nyugati) átvándorolni, ami meg egyenesen hozta magával a megszokott környezetemtől, de legfőképpen a Családomtól való elszakadást. (Nem akarok panaszkodni … azaz mégis, de csak “lájtosan” … a “keserűt” pedig igyekszem kiköpködni, bár évekig fog tartani és semmi nem garantálja, hogy sikerülni is fog!)

“Áber nyicsevó!“ – ahogyan azt a bad-pyrnborni “német” munkás szokta volt mondani egy erdőmélyi sajtüzem hátsó udvarán. Ez pediglen meg erősen hajaz az ezerkilencászötvenes évekbeli “Józsi bácsi” hozzáállására. Utóbbi alakját A Géza véste bele minden korombéli (meg annál idősebb) ámbör emlékezetébe: “Az elvtárs nem lép be a Téeszcsébe?!” – kérdi a hosszú, barna bőrkabátot viselő “aktivista”. “Dehogyis lépek, há’ nem mént el az eszem!” – hangzik a válasz, mire kap egy akkora “ijesztést”, hogy a fal adja a másikat. “Jajajj! Há’ mé’ nem ezzel kezdték rögtön az eetársak! Ha muszáj, akkó’ szívesen!“.

Így köll tehát a Szükségből Erényt kovácsolni! Vagy legalább is azt hiszem, s ezt a “receptet” nem csak az ötvenes évek Józsi bácsija követte annó. Hanem bizony azon, “kábé” hatvan évvel későbbi, de a föld- helyett (elvileg) az agyművelésre áttért utódai is, akik ma azt akarják bemagyarázni nekünk(!), a szerintük Ostobáknak: jelenlegi állapotjainkért (tehát az orbáni, ezerharmados Maffia-kormány regnálásáért) nem ők, az önálló véleményalkotásra (elvileg) képes, kvalitatív értelmiségiek a hibásak, hanem a Zemberek … no meg persze Agyurcsánybajnaimegabaloldal!

Bővebben ...

Debrecen + Miskolc: ennyivel több a szegény Magyarországon

Részletek

Készült: 2014. március 26. szerda, 20:39

Találatok: 1620

A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az EUROSTAT adatai alapján azt nézte meg, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk.

A négy Visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország szenvedte el a legnagyobb zuhanást. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12 százalékos, Lengyelország 7 százalékos növekedést produkált. Ezzel szemben Magyarország 7,1 százalékotl veszített a GDP értékéből. Ebben a tekintetben Szlovénia a konkurenciánk, de még ott sem érte el a GDP csökkenése az 5,4 százalékos mértéket.

Egy ilyen gazdasági helyzet nyilvánvalóan költségvetési szempontból is kényszert teremt. Azaz a csökkenő bevételekhez kell hozzáigazítani a kiadásokat. Az OECD által készített felmérés szerint ebben a tekintetben Magyarország volt a legkeményebb, mivel a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni. 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítottan 10 százalékkal csökkentette a kabinet ezen költségvetési kiadásokat, miközben azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat. Csehországban a 3,2 százalékos GDP csökkenés ellenére 5 százalékkal nőttek a szociális kiadások, míg a korábban említett Szlovéniában is 5 százalékos növelést hajtottak végre. Nyilvánvalóan ezzel akarták megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.

Növekvő szegénység

Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása. Az Eurostat felmérése szerint hazánkban 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.

Bővebben ...

Felcsút zsebelte be messze a legtöbb TAO-pénzt tavaly is

Részletek

Készült: 2014. március 26. szerda, 17:54

Találatok: 2111

Tavaly újabb 1,5 milliárd forint jutott a felcsúti alapítvány számára a TAO-pénzekből. Ezzel a 2011 óta megkapott teljes összeg 6,8 milliárd forintra emelkedett.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) interaktív térképet készített a TAO-pénzek felhasználásáról, mely alapján tavaly is A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt a legvonzóbb az "adakozó" vállalkozások számára. Toronymagasan a legnagyobb összeg folyt ugyanis a szervezet kasszájába.

A TAO-ról

 

2011. július elseje óta társasági adókedvezmény vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják a látvány-sportágakat (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong). A támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a befolyó pénzt többek között utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, infrastruktúra fejlesztésére, beruházásokra, felújításokra lehet fordítani. Az igénylő sportszervezetnek erről egy sportfejlesztési programot kell készítenie, aminek megfelelőségéről majd a Nemzeti Sport Intézet (NSI) dönt.

A térkép segítségével a TAO-programok szerinti lebontásban (Működés és tárgyi eszköz; Sporttelep-felújítás és Kiemelt projektek) nézhetjük meg, melyik klub, alapítvány mekkora összegben részesült. Az mfor.hu összesítése során a működési és tárgyi eszköz, illetve a kiemelt projektek szerinti lebontásra fókuszált. Utóbbi keretén belül tavaly 8 projektet összesen 4,5 milliárd forint értékben támogattak, ennek pedig 34 százaléka egyetlen szervezet "zsebében landolt."/ Székely Sarolta

Bővebben ...

Hat trafikot nyertek Csöbörék

Részletek

Készült: 2014. március 26. szerda, 05:41

Találatok: 2970

Miskolc — Újabb politikusrokon a trafikbizniszben! Csöbör Katalin fideszes képviselő és alsózsolcai alpolgármester férje, Mike György alapító kültagja egy olyan trafikos cégnek, amelynek fiók- és telephelyein dohányboltok működnek.

Összesen hat olyan telephelye van a Trafik Management Bt.-nek Miskolcon, Alsózsolcán, valamint Felsőzsolcán, ahol trafikot jegyeztek be. A fél tucat boltból egynek a vámhatósági engedélye közvetlenül Mikéék betéti társaságának nevére szól, s a cég vélhetően nem is csinált rossz üzletet. Ugyan a dohánybolt még nem nyílt meg – a koncessziót csak októberben, a harmadik körben osztották ki –, de a miskolci Tiszai pályaudvar területén található, vagyis rendkívül forgalmas helyen. Ráadásul Szerafi Zoltánnak, a Mike üzlettársának ezen kívül van egy saját trafikja is.

A Trafik Management Bt. telephelyein további öt üzlet is működhet, amelyekhez első pillantásra sok köze nincs Csöböréknek. Csakhogy az öt üzlet tulajdonjoga egy kézben fut össze: Závodszki Andreáéban. Ő Csöbör Katalin földije, egy utcában lakik a honanyával, néhány háznyira tőle. Azt pedig nehéz lenne elhinni, hogy nem tudott Csöbör az üzleti vállalkozásról, mert Závodszki egyik dohányboltja éppen alsózsolcai háza mellett nyílt meg. Érdekesség, hogy egy másik pedig éppen egy gyógyszertár fölött működik. Kérdeztük Csöbör Katalint, hogy miért vágott bele a férje a trafikbizniszbe, és hogy volt-e köze az ő politikai kapcsolatainak ahhoz, hogy Závodszki, illetve férje üzlettársa trafikokat tudott elnyerni.

– Úgy tudom, a férjem tavaly ősszel, jóval a trafikpályázatok győzteseinek kihirdetése után egy gazdasági társaság kültagja lett. Mivel a társaság később alakult, mint a pályázatok lezárultak, ezért nem is segíthettem, és nem is segítettem a koncessziók elnyerésében – válaszolta a Blikknek Csöbör Katalin. / Kozák Dániel

Bővebben ...

SIMICSKÁÉK, CSÁNYI ÉS LEISZTINGER ÚJRA A DOBOGÓN

Részletek

Készült: 2014. március 25. kedd, 09:59

Találatok: 2208

A mezőgazdaságban a helyzet változatlan: az előző évekhez hasonlóan 2013-ban is a Mezort-, a Bonafarm- és a Forrás-csoport (azaz Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás érdekeltségei) taroltak a területalapú támogatások kiosztásánál.

Az egyéb jogcímeken kapott támogatásokkal együtt 2013-ban Simicskáék érdekeltségei összesen több mint 5 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek, ezzel maguk mögé utasították a mezőnyt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által nyilvánosságra hozott adatokból kiindulva a nagyvállalkozók cégcsoportjai egyaránt milliárdos nagyságrendben részesültek mezőgazdasági támogatásban, de rajtuk kívül is találunk olyan cégcsoportokat, amelyek jelentős összegeket vittek haza.

Összevetve a két évvel ezelőttivel, csak kisebb változások történtek abban, hogy mely cégcsoportok kapták a legtöbb agrártámogatást. 2013-ban a harminc legnagyobb összeget elnyert cég (ld. az ábrán) közül az előző évben 22 szerepelt az első harmincban, 2011-ben pedig 24, egy-egy kivétellel pedig a 2013-as top 30 minden „helyezettje” benne volt az első százban a megelőző két évben is.

A mezőgazdasági támogatások rendszerével azonban nem az egyes érdekcsoportok kivételezett helyzete az egyetlen probléma. A számok tanúsága szerint a támogatási rendszer továbbra is a nagybirtokokat részesíti előnyben: a felső tíz százalék részesedése a mezőgazdasági támogatásokból kiemelkedően nagy, több mint 70 százalékos. Az igen súlyos aránytalanság az utóbbi két évben valamennyire mérséklődött, azonban még így is messze áll attól, hogy alátámassza a kormány hivatalos célkitűzését, azaz a családi középbirtok támogatását.

Bővebben ...

Ezt nem teszik zsebre Orbánék

Részletek

Készült: 2014. március 25. kedd, 05:02

Találatok: 1600

Ijesztő képet rajzolnak fel az elemzők a kormány tevékenységéről. A szakértők csak néhány pozitív "élményre" emlékeznek, ezek mellett viszont számtalan negatívra. A második Orbán-kabinet lassan végéhez közeledő mandátumához tehát jellemzően negatív tapasztalatok kapcsolódnak: végtörlesztés, egykulcsos adó, rezsicsökkentés, jogbiztonság hiánya.

Eltelt négy év, itt a vége a második Orbán-kormány kormányzásának. Ezért kértünk több elemzőt, közgazdászt arra, mondják el, mi volt a ciklus szerintük legjobb gazdasági eredménye, és mi volt a legrosszabb, legelfuseráltabb ugyanebben az időszakban. Bár a kormány 2010-es gazdasági ígéreteinek betartását és gazdaságpolitikáját februári cikkében már a hvg.hu is értékelte, most az elemzők mondanak véleményt arról, mi az, aminek leginkább örültek, vagy ami a begyüket a legjobban nyomja.

Az elemzői, közgazdászi véleményeket látva összefoglalható, hogy a gazdaság területén elért pozitív eredmények, döntések egy-két lépés irányába mutatnak, a negatívumoknál ugyanakkor igen szerteágazóak a vélemények.

A pozitívak:

– az alacsony költségvetési hiány, fegyelmezett költségvetés
– jó a tenni akarás (de rosszak az eszközök)
– a jegybank növekedési hitelprogramja
– a kikerülés a túlzottdeficit-eljárás alól
– az aktivitási ráta emelkedése
– a korengedményes nyugdíjak felülvizsgálata, a munkanélküliségi segély jogosultságának szigorítása
– a kiigazítások egy részét hárították át a lakosságra

A negatívak:

– végtörlesztés
– egykulcsos adó (ez ugyanakkor a pozitív oldalon is megjelent)
– különadók (energia, telekom, kiskereskedelem)
– adó- és járulékemelések
– tőkevonzó képesség csökkent
– alacsony működőtőke-beáramlás
– nem lett elég megtakarítás az állami újraelosztásban .../ Nagy Gergő

Bővebben ...

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

Részletek

Készült: 2014. március 24. hétfő, 17:44

Találatok: 1459

Az Átlátszó birtokába került újabb dokumentumok nemcsak azt bizonyítják, hogy a NAV egyes vezetői állítottak le vizsgálatokat, hanem egész konkrétan azt is, hogy a kiemelt ügyekért és adózókért felelős főigazgató ténylegesen megakadályozta egyes áfa-csalás gyanús ügyekben a felderítést. A tavaly megszüntetett, eredetileg többek között épp a hálózatos áfa-csalások felderítésére létrehozott KÜIG revizorai 2010-ben például egy cukor-importőr kapcsolatain keresztül próbálták több millió kiló cukor útját felderíteni. Somos Katalin, a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató azonban megtagadta a láncolat feltárásához szükséges ún. kapcsolódó vizsgálat lefolytatására az engedélyt.

Ez a történet ráadásul nem is tűnik olyan bonyolultnak, hogy bármi kétséget ébreszthetett volna a vizsgálat indokoltságát illetően. A Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) revizorai 2010 nyarán kezdték ellenőrizni egy kft. előző évi áfa-bevallásait. Az ellenőrzés során derült ki, hogy a milliárdos forgalmú cég iratanyagának nagy része eltűnt. A társaságot az eljárásban képviselő korábbi ügyvezető a revizoroknak elmondta, hogy a vizsgált 2009-es év vonatkozásában csak a negyedik negyedévi iratokat tudja az adóhatóságnak átadni, az év első 9 hónapjában keletkezett dokumentumokról nem tud semmit. A rendelkezésre álló iratokból az viszont kitűnt, hogy a kft 2009-ben százmilliós nagyságrendben importált kristálycukrot, és azt itthon értékesítette.

A KÜIG ezek után fordult Somos Katalin ellenőrzési főigazgatóhoz kapcsolódó vizsgálati kérelemmel a kft. állandó fuvarozó partnere ellenőrzése érdekében. A revizorok tehát egy erősen áfa-csalás gyanús láncot próbáltak felgöngyölíteni – ennek első lépéseként ellenőrizni kívánták a fuvarleveleket, hiszen – más iratok híján – csak ezekből lehetett volna megállapítani, honnan és kinek szállított (és szállított-e egyáltalán) a fuvarozó cukrot a kft. megrendelése alapján.

Bővebben ...

Az elmúlt négy év legnagyobb disznóságai

Részletek

Készült: 2014. március 24. hétfő, 06:28

Találatok: 1699

Miután a Fidesz nyolc évnyi szocialista kormányzás után hatalomra került, sokan sok mindenre számítottak, de arra az ámokfutásra kevesen gondoltak, ami végigsöpört az elmúlt négy évben. A kétharmadtól mindenki (így a befektetők is) stabilitást és a gazdaság felvirágoztatását várta azután, hogy a gazdasági és politikai válság gyakorlatilag lesöpörte az előző kormányt. Ráadásul el kell ismerni, az mszp-szdsz páros gazdaságpolitikája a válságtól függetlenül is - több ponton - hibás alaptételekre épült 2002-től kezdve. Azonban 2010 óta egyáltalán nem történt előrelépés, sőt, a többség erejét kihasználva a kormánypárt olyan törvényeket fogadott el, amelyek minden jó érzésű emberben visszatetszést kelt.

Gondoljunk csak a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítására. A folyamatot a tagok vagy elfogadták, vagy önként és dalolva kénytelen lettek volna lemondani az állami nyugdíjról - "nem kényszerből". A trafikmutyiról még hangfelvétel is kiszivárgott, mégsem lett ügy az egészből, pedig tízezrek vesztették el a megélhetésüket. És amikor még mindenki a trafikügyről beszélt, már jött is a takarékmutyi, amely odáig fajult, hogy a Fidesz a korábbi tagokat félresöpörve titokban kiépített egy saját állami bankot. A médiában kevés szó esett az utóbbiról, hiszen mindenki Paksról és az titkosított szerződéséről beszélt, amelynek az lett a végeredménye, hogy végül az orosz féltől kellett a magyar közvéleménynek értesülnie a paksi megállapodás pontos finanszírozási hátteréről.

Mindeközben több száz milliárd forint közpénzt sikerült a kormánynak elszórnia: több mint százmilliárdért modern, de a jövőben kihasználatlanul álló stadionok épülnek, illetve olyan infrastrukturális beruházások valósulnak meg, amelyek a korábbi időszakhoz hasonlóan a reális ár sokszorosába kerülnek.

Bővebben ...

Vízlépcső nélkül nincs bővítés

Részletek

Készült: 2014. március 23. vasárnap, 19:39

Találatok: 1795

Olcsó éjszakai árammal töltjük föl az osztrák erőműveket, majd sokszoros áron vásároljuk vissza nappal. - A lapunk birtokában lévő dokumentumok, illetve a Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint a paksi atomerőmű tervezett bővítése – a régi és az új blokkok néhány évig tartó párhuzamos működtetését feltételezve – nem oldható meg a Duna duzzasztása nélkül.

Ezzel a ténnyel a bővítés előkészítését végzők is tisztában voltak, sőt az elengedhetetlen vízügyi beruházások politikai kockázataira is felhívták a döntéshozók figyelmét. – A paksi atomerőmű tervezésénél elszúrták a hűtővízrendszert: nem elég mély az a csatorna, amelyik a Dunából a hűtővizet a reaktorokhoz szállítja, és a kiemelő szivattyúk is túlságosan magasan vannak. Emiatt most, a meglévő blokkoknál is vannak vízellátási krízisek a Duna alacsony vízállása esetén, annak ellenére, hogy a térségben évtizedek óta kotrási tilalom van, ami már a hajózást is veszélyezteti – állítja egy idős, már az erőműépítés idején is a paksi cégnek dolgozó építőmérnök.

Azt, hogy a vízellátással gondok lesznek, a Teller-projekt keretében készült megvalósíthatósági tanulmány (amelyet az MTA Atomenergia Kutatóintézet készített) is rögzíti: ebben az áll, hogy bár a csatorna kapacitása elvileg 220 köbméter másodpercenként, és a régi blokkokhoz csak 110 köbmétert kell kivenni, alacsony víz idején most is problémás a vízellátás.

A dokumentum a hűtőtornyos megoldást javasolja, ám informátorunk szerint ez egyértelműen politikai megfontolásból került a tanulmányba: a hűtőtorony túlságosan drága – darabonként 100 milliárd forint, és kettő kellene belőle –, ráadásul ilyen méretű és technológiájú berendezést Magyarországon még soha nem építettek, gyakorlatilag mindent (a tudást, a felhasznált anyagokat és a szakembereket is) importálni kellene hozzá. / Hargitai Miklós

Bővebben ...