- Részletek
-
Készült: 2014. április 30. szerda, 01:09
-
Találatok: 1775
Orbán Viktor második, földindulásszerű választási győzelméről és a kormánya újabb egyértelmű felhatalmazásáról ír az al-Dzsazíra hírtelevízió véleményrovatában a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Kumin Ferenc szerint az Európában is egyedülálló eredmény az újjáéledő magyar gazdaságnak és a széteső ellenzéknek köszönhető.
Az április 6-i választásokról szóló írást kedden tették közzé az aljazeera.com-on. Kumin Ferenc szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség az újabb földindulásszerű győzelemmel a 106 egyéni országgyűlési mandátumból besepert 96-ot, a 4,8 millió leadott szavazatból 2,3 milliót, és csaknem egymillió vokssal előzte meg a baloldali pártszövetséget.
A helyettes államtitkár megemlíti a kritizálókat is, akik szerint a választójogi törvény „elferdítésével” Magyarország az Európai Unió egyetlen diktatúrájává vált. Mások az elfogult médiát és a szegény, tudatlan választókat hibáztatják – tette hozzá. Kumin Ferenc úgy látja, hogy elég csak ránézni a magyar gazdaságra valamint a magyar ellenzékre, és máris megérthető, minek köszönhető 2010 után Orbánék újabb falrengető győzelme.
Az őszödi beszédtől a szárnyaló konjuktúraindexig
Az írásban egyebek mellett a GKI konjuktúraindexére hivatkozik a helyettes államtitkár a javuló gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. A legutóbbi adatok szerint a mutató áprilisban is 16 éves csúcson volt, a belső fogyasztás pedig nyolcéves csúcsot ért el.
Az eredmények között említi azt is, hogy az államháztartás hiányát 2013-ra sikerült a GDP 2,2 százalékára leszorítani, csökkent az alapkamat, és 8,6 százalékra, az uniós átlag alá esett a munkanélküliség.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 29. kedd, 18:50
-
Találatok: 1632
Egyenként távolították el a rendőrök a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű építési területéről kedd délután azokat a demonstrálókat, akik a német megszállás áldozatainak emlékműve megépítése ellen tiltakoztak. Összesen 23 tiltakozót vittek ki az egyenruhások, miközben a demonstrálókkal szimpatizálók hangosan éljenezték a tiltakozókat.
A rendőrök azután kezdték meg az intézkedést, hogy az emlékmű kivitelezőjének kérésére a VIII. kerület jegyzője hétfőn birtokvédelmet rendelt el a területre. A birtokvédelmi határozat hírére már kedd hajnalban gyülekezni kezdtek a szoborállítás ellenzői a munkaterületen; a rendőrök délután, nem sokkal három óra után kezdtek el intézkedni.
Ekkor mintegy ötven, a készenléti rendőrség állományába tartozó egyenruhás jelent meg a Szabadság téren. Az akció vezetője a munkaterületen ülő demonstrálókhoz lépve ismertette a birtokvédelemre vonatkozó jegyzői határozatot és felszólította a tiltakozókat, hogy önként hagyják el az építési területet.
Mivel a demonstrálók a harmadik felszólítást követően sem engedelmeskedtek, a rendőrök egyenként a munkaterületen kívülre vitték a tiltakozókat. Ezután igazoltatták a tüntetőket, illetve közölték velük, hogy birtokháborítás miatt szabálysértési feljelentést tesznek velük szemben.
A munkaterületről összesen 23 tiltakozót vittek ki az egyenruhások, miközben a demonstrálókkal szimpatizálók hangosan éljenezték a tiltakozókat. Azt kiabálták, "demokráciát, demokráciát".
A demonstrálók kifogásolták, hogy az akciót vezető rendőrtiszt csupán ismertette velük a jegyzői határozatot, ám semmilyen hivatalos dokumentumot nem mutatott fel. Ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy elhamarkodott a rendőri intézkedés, mert 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a közigazgatási döntéssel szemben.
A tiltakozók között volt Mécs Imre egykori szabad demokrata, majd szocialista országgyűlési képviselő és felesége, Magyar Fruzsina dramaturg, továbbá több holokauszt-túlélő is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 28. hétfő, 20:27
-
Találatok: 1817
Az Európai Bizottság április 16-án írt egy két és fél oldalas levelet három magyarországi címzettnek. A lényeg a végén van:
“További információkra van szükségünk, mielőtt teljesítenénk a következő kifizetéseket, amelyeket már az új intézményi rendszer nyújt be.”
Ez azt jelenti, hogy ameddig a bizottság nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat. Mivel a szöveg itt nem utal konkrét operatív programra, ezért valószínűleg semmilyen pénz sem érkezik Magyarországra az EU-tól, semmilyen célra sem. A kifogásolt átalakítások április 1-jén léptek hatályba Magyarországon.
A bizottság további tárgyalásokat javasol, és szükségét érzik a helyszíni vizsgálatnak.
Nem nyilvános, hogy Magyarországnak nem jön pénz, de most szólunk
A levélről hivatalosan sem az Európai Bizottság, sem pedig a magyar kormány nem adott tájékoztatást. Egy másolatához azonban hozzájutottunk. Amikor informálisan rákérdeztünk a magyar államigazgatás több hivatalánál illetve Brüsszelben, akkor egyik helyen sem tagadták, hogy 16-án érkezett egy levél, amely kifogásolja a magyarországi szervezeti átalakításokat, és további egyeztetések szükségességét írja elő. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az EU nem ad több pénzt Magyarországnak.
A magyar pénzosztás nagy átalakítása már január 1-jén megtörtént. Akkortól szűnt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), és szedték szét a feladatait: az úgynevezett irányító hatóságok (amelyek kiírják a pályázatokat) az egyes minisztériumokhoz kerültek. A központi koordináció pedig a Miniszterelnökséghez, a piramis csúcsán tehát Lázár János áll. A mostani levelet is jogi ügyekben illetékes helyettesének, Vitályos Eszternek címezték, a Miniszterelnökségre.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 27. vasárnap, 21:28
-
Találatok: 4857
A hódmezővásárhelyi választási bizottság átadta a nyertes képviselőjelöltnek az igazolást az eredményről.
Ez így elég egyszerűnek hangzik, bemegyek, jónapot, átveszem, köszönöm, kijövök.
Nade nem rólam van szó, hanem a bájgúnár Lázár Jánosról!
Ő aztán megadta a módját ...
Az origo is részt vett az "eseményen", a promenad.hu pedig szorgalmasan fotózott.
- A városháza 230 férőhelyes díszterme megtelt, még vagy 70 embernek már csak a folyosón volt hely.
- Minden helyi és megyei fontos embert ott volt.
- Elénekelték a Himnuszt.
- Átvette az igazolást.
- Mondott egy beszédet is.
- A vendégek, mint egy esküvőn, sorban álltak Lázár előtt, hogy személyesen is gratulálhassanak.
- Sokan rögtön ott odaadták a szépen csomagolt ajándékukat is, amit Lázár „nem kellett volna” felkiáltásokkal vett át, és mindenkit meginvitált a szomszédba egy koccintásra.
- Ott is kapott ajándékokat, legalábbis a pincérek valamivel később bekeretezett festményeket, celofánba csomagolt pálinkásüvegeket és ajándékokat hordtak be a városháza titkárságára.
- Katonai zenekar
- Iskolás kórus.
- Virágcsokrok.
Átveszi az igazolást:
/ zero
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 27. vasárnap, 09:13
-
Találatok: 2271
Dr. M. Erika elkövető (a gyulai bíró) nem rosszabb a magyarhoni keresztyén-úri középosztály szánalmas átlagánál, szegény, félrevezetett, megtévesztett asszony, akinek ezt a sötét ballépését majd el kell titkolnunk unokái elől.
A gyulai törvényszék elutasította pár újfasiszta paramilitáris szervezet föloszlatására irányuló ügyészségi indítványt. Az ítélet indoklásának szövegében is említi a bíró, hogy a helyi „gárdakapitány” (bandavezér) így foglalja össze hadainak világnézetét: „…úgy szaporodnak ezek a férgek [ti. a cigányok], mint a patkányok… El kell zavarnunk a rajtunk élősködő, horgas orrú érdekeket kiszolgáló, magyarpusztító, országromboló, hazaáruló bűnbandát a Kárpát-medencéből” [azaz a nyilasokon kívül mindenkit].
Az újfasiszta/neonáci rohamosztagok ún. menetelései (megfélemlítő fölvonulásai) a gyulai törvényszék szerint nem jelentenek nagy gondot:
„Megállapítható, hogy az alperes tagjai egyenruhában, menetoszopban, katonai vezényszóra felsorakozva indultak csoportokra szakadva járőrözni a település utcáin. Egy ilyen megnyilvánulás ugyanakkor a törvényszék álláspontja szerint jellegénél fogva, bár szorongást kelthet a helybeliekben, azonban maga a menetelés, nyilvános felvonulás jogát a gyülekezési jog garantálja.”
(Itt a bíróság nincs tekintettel a jogi precedensre, a Magyar Gárda betiltására.)
De a gyulai bíró nemcsak a kifejezési és gyülekezési szabadságot védi, hanem tartalmi kérdésekbe is belemegy, hogy az alperes indítékait mélyebben megérthesse:
„A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 25. péntek, 17:22
-
Találatok: 2382
Hanyatlik a (legális) dohánykereskedelem, döglődnek a tavaly ilyenkor még zsíros üzletnek hitt mutyitrafikok. “Ha ‘Ezeknek’ az érdekeik úgy kívánják, bárkit és bármikor képesek megszívatni. Nem csak minket, a sajátjaikat is!” – fejtette ki a nem csak ebben az ügyben képviselt sommás véleményét egy ismerősöm. … Ha minden igaz: már nyártól “szívunk”, ha szívunk.
Mindenek előtt szeretném megjegyezni: magam is tagja vagyok a honi dohányosok népes társadalmának, azon belül is pedig az “izmosabb” csoporthoz tartozom. Így osztán én vagyok az egyik, akit a “Nemdohányzók védelméről szóló törvény” lassan már a planéta felszínéről is kitilt, miközben a hetedik bőrt is leráncigálja rólam ez a sportosan pocakos kormány. Félreértés ne essék, nekem a világon semmi bajom azzal, hogy olyan helyekről, ahol e káros szenvedélynek nem hódoló polgártársainktól semmi módon elkülönülni nem tudunk, kitiltottak bennünket. No de onnan is, ahol volt lehetőség a szeparációra? Miközben az ezt elrendelő fideszes uraink akkora biznisznek tekintik ezt az egészségkárosító “hobbyt”, hogy annak piacáról mindenkit kiszorítottak, akik nem az ők csókosaik voltak?! Logikátlan … nak tűnik.
Amikor úgy egy esztendeje véglegessé vált, hogy Lázárállamtitkár és bagógyáros haverja, egy kettejük által trükkösen kieszelt koncessziós törvény parlamenti megszavaztatásával újraosztják a teljes honi, dohánykiskereskedelmi piacot, mindenki (ők is) azt hitte, hogy a mintegy 40 ezer trafikos tönkretételével is járó akcióval, olyan zsíros üzlethez juttatják önmagukat és csókosaikat, amiből fényesen meg lehet élni. A törvény ugyanis nem csak megduplázta/megháromszorozta (10-12 százalék) az addigi, kiskereskedelmi árrést (kb. 4 százalék), hanem a korábbi árushelyek számát (kb. 45 ezer) kilencedére (bő 5 ezer) korlátozva, lokális monopóliumokra adott lehetőséget. Márpedig ha nincs helyi konkurencia, akkor az adott környék valamennyi bagósa egyetlen helyre cipelheti be csak a pénzét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 24. csütörtök, 23:49
-
Találatok: 2816
Már tegnap spoilereztünk a Heti Válasz hahota sport rovatának „Közpénz egyetlen fillér sem jött” című cikkéből, most viszont minden humorbombát felrobbantunk. Pajor-Gyulai László, a magyar futballválogatott volt sajtófőnöke, aki a Four Four Two-ban és a Heti Válaszban is publikál, fontos kérdésekkel érte el, hogy kiderüljön: Mészáros Lőrinc (a továbbiakban: Lőrinc bohóc) egy igazi korszakos nevettető.
Tehát most mindenki üljön le, gombolja ki a nadrágját, tegye el biztonságos távolba az italát, görgessen le, és engedje el a hasizmait!
Rögtön az első kérdés és az arra adott válasz így szól:
- Sportvezető, alapítványi elnök, üzletember, polgármester, földbáró, Orbán Viktor barátja, a száz leggazdagabb magyar listájának egyik új tagja. Melyik ezek közül ön számára a legkedvesebb?
- Amelyik kimaradt: a családom.
Ez igen! Így kell választ adni arra a kérdésre, ami mindenkit izgat: hogy hogyan tudott így meggazdagodni egy gázszerelő.
Lőrinc bohóc arról is vall, hogyan ismerte meg Orbán Viktort: egy iskolába jártak, de utána legközelebb 1999-ben találkoztak, amikor a miniszterelnök igazolt focista lett Felcsúton. Így Lőrinc bohóc:
„Többször beszélgettünk: szüksége volt olyan helyi emberekre, akik a futballakadémiáról szőtt – akkor számomra misztikusnak tűnő – álma megvalósításában segíthetnek, és amikor tíz éve létrehozta az akadémiát működtető alapítványt, engem kért fel a kuratórium elnökének.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 24. csütörtök, 19:34
-
Találatok: 1643
A Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai azonban minden áron birtokon belülre akarnak kerülni – akár a bírói végzést kijátszva is. Közreadjuk az előterjesztés szövegét.
Mint megírtuk, a Főváros Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. Ezzel – ideiglenesen legalább – megakadályozta, hogy a Takarékbankon keresztül Spéder Zoltán bankja döntő befolyásra tegyen szert a takarékszövetkezetek fölött. Az intézkedés fő oka – Bene Lajos bíró szóbeli indoklása szerint – az ügyben folyó per ellehetetlenülésének megakadályozása: ha a részvények a Postától a Magyar Takarék Zrt-hez kerülnek, azokat a társaság akár száz további tulajdonosnak is továbbértékesítheti. Ebben az esetben ezt a száz tulajdonost is be kell vonni a perbe, őket egytől-egyig ugyanúgy idézni kell, biztosítani a részvételüket a tárgyaláson, sat. Nem nehéz belátni, hogy ez a lépés reálisan a per ellehetetlenülését eredményezné.
Bírósági vétó Takarékbank-ügyben, avagy a szabadrablás alkotmányos korlátai
A Takarékbank eladása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja rendkívül sokrétű, összetett történet. Látszólag. A bonyolult jogszabályi, tulajdonosi és szervezeti manővereknek azonban van egy egyszerű és kézenfekvő olvasata: az egyik magyar oligarcha az állam segítségével dominanciára tör egy másik oligarcha felségterületén. A szükség esetén a törvényhozást is eszközként használó eposzi küzdelembe azonban váratlanul beleszólt egy szereplő, akivel a felek láthatóan nem igazán számoltak.Tovább az előző cikkre.
/ Becker András
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 23. szerda, 19:31
-
Találatok: 2269
Közpénzből épült-e Orbán Viktor kiskertjében a felcsúti "Pancho Aréna"? A miniszterelnök szerint már az is kommunista, aki ezt a kérdést fel meri tenni. Pedig nem új keletű vita a sportba áramoltatott TAO-pénzek besorolása. A kormány e kérdésre mindig a számára legkényelmesebb választ adja.
Mindenek előtt a puszta számok: a felcsúti organikus sportszentély építési költségei 3,8 milliárd forintra rúgtak, amelyből 2,7 milliárdot a TAO- (társasági adókedvezmény) pénzekből finanszíroztak. A felcsúti focicsapat a TAO-rendszer bevezetésétől 2013-ig (három év alatt) 6,83 milliárd forinttal gazdagodott. (Összehasonlításként: az összes fővárosi klub összevont támogatása 10,93 milliárd volt, míg Fejér megye - Felcsút nélkül - 2,14 milliárddal gazdagodott. Vagyis az 1800 lakosú falu - vagy jobban mondva Orbán Viktor - csapatát háromszor annyival támogatták a vállalkozások, mint az összes Fejér megyei sportklubot.)
Amikor Orbán Viktort a "feltámadás és a foci ünnepén", vagyis a húsvét hétfői stadionavatón a közpénz-felhasználásról kérdezte a Hír24 riportere, ingerülten kijelentette: "A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit az Ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kéne érteni, hogy pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntenek arról, hova adják a pénzüket. Ez nem közpénz."
Mielőtt Orbán Viktor mondatait megpróbáljuk értelmezni, tisztázzuk, mit értünk "közpénz" alatt. Leegyszerűsítve: az állam által saját - a közösség megbízásából és annak érdekében végzett - feladatai ellátásához szükséges, magán- és jogi személyektől elvont pénz. Az elvonás praktikusan adók formájában történik, teheti ezt a központi költségvetés (a parlament felhatalmazásával és az adóhatóság segítségével), de teheti köztestület (kamara) vagy önkormányzati is a központi rendszerek kihagyásával. Utóbbi esetekben a bevétel nem folyik be az államkincstárba, majd utalják ki onnan egy-egy feladat ellátására, hanem egyből az elvonó (önkormányzat esetében például az ingatlanadó) számlájára kerül.
/ trencséni
Bővebben ...
