Hírek

Nemzeti Mikulás dal

Hullajó a fehér ló, rajta jöttél Télopó.

Munkát segély helyett, millió munkahelyet, alacsonyabb adót, élhetőbb életet, ígértél hideget, a fázósnak meleget, hogy kellemessé varázsolod a nyarat, és a telet.

Van zsákodban minden jó, tőlünk loptad Télopó.

Azt mondtad, hogy szép vagy, azt mondtad, okos vagy, elhittük, ha felállsz, akkor még nagyobb vagy, magasabb, mint ülve, s most el vagyunk hűlve, hogy lehet, hogy ilyen sokan meg voltak hülyülve.

Piros alma, mogyoró, nálad van már, Télopó.

Összehordtál hetet, összehordtál havat, mint a hülyegyerek, hittük minden szavad, devizásnak lakást, favágónak rakást, a fagylalt-fanoknak napi három nyalást.

Volt zsákunkban minden jó, aggyad vissza, Télopó.

 fsp.nolblog / fsp

Bővebben ...

A minimálbér-emelés csak egy újabb blöff

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megszületett a megállapodás a minimálbér emeléséről. Ez alapján jövő évtől a minimálbér 98 ezer forintról 101 ezer 500 forintra emelkedik. A szakmunkás bérminimum pedig 114 ezerről 118 ezerre. Ez az előbbi esetében 3,6 százalékos, az utóbbiban 3,5 százalékos béremelést jelent.

Azonban a mostani ciklus során hiába emelkedett jelentősen a bruttó, ha a nettó csak elhanyagolható mértékben. Sőt, 2009-es reálértéken számolva még csökkent is. Ezzel párhuzamosan pedig növekedtek a munkáltatói terhek. Így az egész minimálbér-emelés egy blöff csupán. Ráadásul egyre nagyobb a különbség a nettó minimálbér és a létminimum között.

Az sem mellékes, hogy a versenyszférában dolgozók száma jó indulattal fogalmazva is stagnál a kormányváltás óta. Ennek egyik oka az erőltetett minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt kikényszerített bérkompenzáció volt. A tavalyi csökkenés után idén a reálbérek mindazonáltal növekednek, köszönhetően az alacsony inflációnak és az idei szja-csökkentésnek. A KSH szerint az idei első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Bővebben ...

A legdrágább megszorítást választja a kormány

A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.

A megszorítások nélküli gazdaságpolitika mégsem megszorítások nélküli, sőt, valójában az egyik legjobban húsba vágó megoldás - ez derül ki az IMF egyik szakértőjének tanulmányából, amely kifejezetten a magyar gazdaságra kalibrálva értékelte a különféle költségvetési kiigazítások hatásait. Az eredmény a közgazdászok számára nem meglepő (hasonló következtetésre vezető elemzések Magyarországon is készültek), de a hétköznapokban mégsem igazán közismertek.

Alejandro Guerson egy általános egyensúlyi modellt alkalmazott Magyarországra, abból a célból, hogy szimulálja a különböző eszközökkel végrehajtott költségvetési kiigazítás hatásait. Az eredményekből le lehet szűrni, hogy a kiigazítási kényszerben lévő költségvetési politikának milyen módszereket érdemes választani, ha minél kisebb rövid és hosszú távú áldozattal kívánja megoldani a feladatot.

Bővebben ...

A parlament egyszer már majdnem foglalkozott a cukros áfacsalással

Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!
Ezt válaszolta Ivanics Ferenc fideszes képviselő Gőgös Zoltánnak, a szocialisták agrárpolitikusának arra a felvetésére, hogy talán érdemes lenne foglalkozni a cukorhoz köthető áfacsalásokkal.

Szó szerint ezt mondta Gőgös:

"Én azt hiszem, azzal is foglalkozni kellene – és talán ez lenne a fontosabb –, hogy miért lett a cukor mondjuk az áfacsalás legnagyobb terepe, amiben, úgy halljuk, kormányhoz közeli cég is keményen érintve van, legalábbis az egyik partnerén keresztül, most voltak letartóztatások. (Ivanics Ferenc: Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!) Nem, de ennek a bizottságnak az is dolga kellene hogy legyen, hogy akkor miért van az, hogy nagyságrendekkel több cukrot exportálunk papíron, mint amennyit gyártunk, azért ezekkel csak kellene foglalkozni – ez nyilván azért van, mert csak papíron exportálnak cégek. Szerintem ez lenne a fontosabb, mert lehet, hogy akkor az árakkal is tudnánk valamit kezdeni."

A felszólalás egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén hangzott el, 2011. november 18-án. A bizottság felállítását két fideszes képviselő, Font Sándor mellett éppen Ivanics Ferenc kezdeményezte.

Bővebben ...

Itt a DK tizenhat pontos programja

Tizenhat pontból álló programot hirdetett meg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke vasárnap Budapesten. A pártelnök tájékoztatása szerint a programot februárban véglegesítik, és további 70-80 ponttal kiegészítik.

Szavai szerint nem akarnak "kompromisszumot az önkénnyel", hanem le akarják győzni, és ezt tisztességes, jogszerű eszközökkel képviselik a kampányban.

Gyurcsány Ferenc az első pontként az európai jövőt említette, közös szándékként jelölte meg az euró bevezetése feltételeinek megteremtését 2018-ig, és 2020-tól a közös valuta bevezetését. Álláspontja szerint Magyarország a hétköznapjaiban osztozó emberek közös hazája, ezért annak lenne választójoga, aki állandó lakhellyel itt él, itt fizet adót, és vállalja döntése következményét.

A pártelnök jelezte: Magyarországon a vallásos meggyőződésnek a legszentebb magánügynek kell lennie. Kiemelte: felmondanák a vatikáni szerződést, megszüntetnék az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást.

Bővebben ...

Így forgatta fel a politikát Horváth András

A kisebb pártok egymással versengve próbálják minél nagyobbra dagasztani az áfacsalási ügyet, a nagyobbak viszont távolságot tartanak tőle, vagy próbálják kisebbíteni a jelentőségét. Mivel kalkulálnak a két oldalon?

Néhány hét alatt a politika egyik legfontosabb szereplőjévé vált Horváth András korábbi adóhivatali munkatárs, aki november elején állt elő azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal asszisztál a sorozatos, évente több ezer milliárdos áfacsalásokhoz. Bár Horváth nem fogalmazott meg vádakat egyik párttal szemben sem, állításai felforgatták a politikát is.

A frontvonalak a következőképp alakultak: a kisebb pártok Horváthtal rokonszenvező nyilatkozatokat tesznek, és igyekeznek minél nagyobbra dagasztani az ügyet, a nagyobbak pedig vagy hűvösen, vagy ellenségesen viszonyulnak Horváthhoz és állításaihoz.

Bővebben ...

Matolcsy lemondásra szólította fel Olli Rehnt

Az MNB elnöke felminősítési tárgyalásokra szólította fel a hitelminősítőket a Napi.hu makrokonferenciáján. - Nincs árfolyamcél, kamatcél, foglalkoztatási cél - nincs semmilyen más cél - fogalmazott Matolcsy György a Napi.hu és a Napi Gazdaság közösen szervezett makrogazdasági konferenciáján tartott előadásában. Az MNB egy rugalmas, ám tiszta célra koncentrál, innentől kezdve nincs értelme azon elmélkedni, hogy mikor emel kamatot a jegybank - hiszen belső okok nincsenek. Minden más külső ok és a forint árfolyamának változása is csak az inflációs folyamatokon keresztül hathat a kamatpolitikára.

A jegybank elnöke az elhibázott gazdaságpolitika miatt lemondásra szólította fel Olli Rehn gazdasági és pénzügyi uniós biztost, a nagy hitelminősítőket pedig arra szólította fel, hogy kezdjenek tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről. Hozzátette: új, a jegybankihoz hasonló inflációkövető fiskális politikára van szükség az EU-ban. Az EU vezetőinek 5 pontból álló csomagot javasol Matolcsy: ->

Bővebben ...

Körbeudvarolta egymást a kormány és az iparkamara

A kabinet kiemelt partnernek tekinti az MKIK-t. - A kormány számára kiemelten fontos partner a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a magyar gazdaság kulcsszereplőjeként tekint rá, ezért minden esetben fontos a véleménye - hangsúlyozta Giró-Szász András kormányszóvivő azután, hogy a kabinet szerdai ülésén az MKIK-val korábban kötött három megállapodás teljesüléséről, a jövőbeni tervekről tárgyalt.

Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy a kormánnyal kötött megállapodások egyebek között makrogazdasági kérdéseket, a magyar gazdaság versenyképességét, a kormány és a gazdaság közötti párbeszéd helyreállítását érintették.

A kamara elnöke szerint a magyar gazdaság alapvetően jó pályán mozog, a gazdaság fundamentumai egyre erősebbek, sikerült kiszabadulni az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása alól, az alrendszerek átalakítása halad.

Bővebben ...

A hónap Pinokkió-díját Matolcsy György és a példátlan gazdasági siker nyerte + Matolcsy teljesen megzakkant

Mindig nagy izgalommal várjuk, ha Matolcsy György valahol felszólal. Az utóbbi időben sajnos egyre kevesebb alkalommal csodálhatjuk az unortodoxia pápájának megnyilvánulásait, pedig beszédei gyakorlatilag biztosítják számára a nívós elismerést, a Pinokkió-díjat.

Most sem volt kérdés, hogy a jegybankelnök szerdai szereplése hozza számára a novemberi győzelmet. Matolcsy példátlan gazdasági sikerről beszélt egy szakmai konferencián, miközben mind saját monetáris és fiskális politikában elért eredményeit dicsőítette. Az MNB vezetője a példátlan gazdasági siker alapjaként a 2010-es kétharmados győzelmet emelte ki - nyugaton elképzelhetetlen lenne, hogy az elméletileg független jegybank elnöke ennyire egy adott párthoz húzzon, és annak választási győzelmét dicsőítse. 

Matolcsy György (no és persze a kormány) szerint Magyarország jobban teljesít. A kérdés csak az mégis mihez mérten. Ha a tavalyi évet nézzük (még miniszteri regnálása alatt), ismét recesszióba zuhant a gazdaság, és a gazdasági válság óta nem tapasztalt költségvetési kiigazításokra volt szükség ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott-deficiteljárás alól, akkor valóban jobban teljesítünk.

Bővebben ...