Bárhonnan is nézzük, itt nagy szegénység van

Részletek

Készült: 2014. június 12. csütörtök, 22:07

Print 

Találatok: 1670

Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét.

Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén is közölte, hogy pontosan mennyi az az összeg, amelyből havonta a különböző háztartások meg tudnak élni. Egyfős háztartásnál a havi létminimum értéke 2013-ban 87 500 forint, míg egy két felnőttel, két gyermekkel rendelkező családnál majdnem 240 ezer forint volt ez az összeg. Azt ugyanakkor a KSH 2011 óta immár negyedszerre sem közölte, hogy hány százezer ember is kénytelen ennél kevesebb pénzből megélni.

A titkolózás feltehetően nem véletlen, a szám minden bizonnyal igen nagy lehet. Elég lehet csak abból kiindulni, hogy Magyarországon a nettó minimálbér 66 ezer forintra jön ki – családi adókedvezmény nélkül –, vagyis a hivatalosan megszabott minimumbérből a KSH számítása alapján nem igazán lehet a a "folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését" biztosítani. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy a létminimumérték alatti jövedelemszint mennyiben hoz magával anyagilag deprivált (megfosztott) életkörülményeket, az biztosnak tűnik, hogy egy pár ezer forintos eltérés nem változtat azon, hogy mennyi magyar van rendkívül nehéz helyzetben.

Romlik a helyzet 2009 óta, de árnyalni kell a képet

A létminimum nem tekinthető szegénységi küszöbnek, Magyarországon a legutóbb, 2011-ben nyilvánosságra hozott adatok szerint majdnem 4 millió ember élt e szint alatt – mondta Bass László, az ELTE egyetemi tanára. A szegénységi küszöb a mediánjövedelem – az emberek felének e felett, másik felének ez alatt van a jövedelme – 60 százalékánál meghúzott szint jobban mérheti, ez alatt durván 1,5 millió ember él Bass szerint.

... Bass szerint bárhogyan is nézzük, bármelyik adatra is fókuszálunk, az látszik, hogy 2009, a válság kitörése óta romlott a helyzet, 2010-2011 óta pedig jelentős romlás látható. Az ELTE tanára úgy véli, a jelenlegi kormány nem volt képes enyhíteni a szegénység mélyülésén: míg más európai országokban, ahol meg is vágták a szociális kiadásokat, arra figyeltek, hogy a legelesettebbeket ne hagyják "bezuhanni a szakadékba", nálunk "elengedték ezt a réteget" (a kisebb keresetűek helyzetének romlására a Policy Agenda elemzése is felhívta a figyelmet).

Az ELTE tanára szerint emellett ha a 4 milliós létminimum alatti tömeget nézzük, akkor az látható, hogy ebből a csoportból körülbelül 2,5 millióan lehetnek azok, akik nem szegények, de vegetálnak, a "tojáshéjon táncolnak". Épp hogy ki tudják fizetni a számláikat, épp hogy meg tudják venni az élelmiszert, de ha elveszítenék munkájukat, akkor reménytelenné válna helyzetük...

Hogyan állunk nemzetközi összehasonlításban?

Röviden: nem jól. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat több évre visszamenőleg közli a súlyos materiális deprivációs rátát az unió országaiban. A rátába kilenc indikátort sűrítettek be, ilyen például az, ha egy embernek, háztartásnak nincs telefonja (mobilja sem), nem tudja fizetni közüzemi számláit, vagy nem engedhet meg magának húst/halat minden második nap. A kilenc indikátorból három együttállása szükséges a súlyos materiális depriváció fennállásához. Magyarországon a népesség bő 30 százaléka nem tudott magának megengedni húst minden második nap 2013-ban, a mutató emelkedett az előző évhez képest.

Fotó: Eurostat

Ha például a különböző létszámú háztartásokat nézzük, akkor az látszik, hogy a gyerekkel rendelkező háztartásoknál igen súlyos a helyzet. Ráadásul nem csak a három-, vagy többgyerekes háztartásoknál riasztóak a számok, hanem már egy gyereknél is a közép-európai országoktól negatív irányba jelentősen eltérő mutató jön ki.

Fotó: Eurostat

A közgazdász szerint botrány, hogy a KSH nem közli azt, hányan is vannak a létminimum alatt,

Teljes cikk: http://hvg.hu/gazdasag/20140612_letminimum_szegenyseg_minimalber

Kapcsolódó cikkek:

• Rengeteg leszakadó - félmillióval nőtt a szegények száma 2010 óta
  A legfrissebb adatok szerint tovább nőtt az anyagilag nélkülözők száma Magyarországon: a 2010-es 2,13 millióról tavaly 2,62 millióra. - Bár még csak az EU tagok mintegy fele közölt adatokat a nélkülöző háztartások arányáról, már most látszik, hogy Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol romlott a helyzet. Mindez annak fényében sem meglepő, hogy nálunk már a minimálbéresek is a hivatalos szegénységi küszöbnél kevesebb pénzből gazdálkodnak.
• ELHAJÍTOTT NEMZEDÉKEK
  Azt mondják az okosok, hogy a négymilliót is meghaladja a létminimum alatt élők száma, ennyien élnek tartós szegénységben a sikerek és győzelmek eme szerencsés földjén. Az OECD jelentése szerint alapján a magyar családok 47 százalékának gondot jelent a mindennapi betevő előteremtése, a gyerekek tízezrei nem csak átvitt értelemben, de konkrétan is éheznek, sokak közülük nemhogy csak nem ettek libacombot, de a libát magát is képen kell megmutatni nekik. - Nem akarom én mind a négymilliót Orbán nyakába varrni, de azért a hatszázezer külföldön munkát vállaló magyar nem semmi – mint ahogy az éhező gyerekeket sem tudom megbocsátani neki.
• GfK: Eltűnt a magyar középosztály, vagy tán soha nem is volt
  Nagyszabású kutatást végzett a GfK és az MTA a magyar társadalom rétegződéséről. Kiderült: a lakosság negyede a legszegényebb rétegbe tartozik. Az elit csupán 2 százalékos, és mély a szakadék város és vidék között. A magyaroknak amúgy nincsen semmi osztályöntudata. - A magyar társadalomból lényegében hiányzik a középosztály, a társadalom szerkezete az ideális rombusz helyett körtére hasonlít, az alsó rétegek a legnépesebbek. Erre az eredményre jutott a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja (MTA TK), valamint a GfK piackutató intézet közös kutatása, amelyet idén február és április között, 15 ezer online kérdőív, valamint ezer személyes interjú útján végeztek el.
• Külön államtitkárt kapnak a problémás családok
  ... A miniszter szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ezért az új kormányban két külön államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal és azokkal, akik "a vállukon viszik Magyarországot". Mint mondta: így a szociális és felzárkózásügyi államtitkárság gondoskodik az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról. A család- és ifjúságügyi államtitkárság pedig a "teherhordozókat" segíti, valamint az ifjúságot, akik majd a jövőben viszik a terheket.

  

• Megdöbbentő: éhezik a magyar gyerekek fele
  A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.
• A szegény gyerekek miatt szégyenkezhet hazánk
  A jelentés négy kategóriába sorolta a tagállamokat: alacsony, közepes, magas és nagyon magas kockázatú országok. Utóbbi csoportba, azok a tagállamok kerültek, így Magyarország is, amelyekben a gyermekek 40-52%-a érintett szegénység és társadalmi kirekesztettség szempontjából.

Korózs: Balog nem engedheti meg magának, hogy ezen töprengjen - Közzététel: 2014. jún. 12. - A szegénység mint a pestis terjedt az elmúlt három évben. Nem fogom hagyni, hogy a társadalmat kettészakítsák, amíg hang van a torkomban - ezt Korózs Lajos mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Kiss: jelentősen romlott a szegények helyzete - Közzététel: 2014. jún. 12. - Ma Magyarországon egymillió olyan ember van, akinek, bár van munkája, a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a létminimumot- ezt Kiss Ambrus mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Sokkolták a szociális szakmát - Közzététel: 2014. jún. 13. - Az ATV Start vendége Krémer Balázs szociológus.

 

• Előző
• Tovább