Ligeti Miklós: Felfoghatatlan, hogy még mindig nem hallgatták ki gyanúsítottként az MNB-ügy érintettjeit
- Részletek
- Készült: 2026. szeptember 07. hétfő, 01:42
- Találatok: 586
A korrupciós ügyekről, az MNB alapítványainak ügyéről, valamint a vagyonvisszaszerzési hivatal szerepéről is beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában.
Ligeti Miklós szerint a korrupciós ügyekben érintett összegek nagysága már önmagában is rendkívüli. Úgy fogalmazott, hogy ha a több tízezer milliárd forintos nagy koncessziókat nem számítják, a „tisztán korrupciós ügyek” összege is bőven ezer milliárd forint felett lehet.
Az MNB alapítványainak ügyéről azt mondta, az körülbelül 300 milliárd forintnyi közpénzveszteséget eredményezett a magyar embereknek. Szerinte jobb lenne, ha az ügy felelősei nem TikTok-sztárként magyarázkodnának, hanem gyanúsítottként hallgatnák ki őket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a letartóztatásuk szükségességét nem lehet kijelenteni, mert annak feltételeit a hatóságoknak kell megvizsgálniuk.
Mindenki által tudott, hogy ezek a koncessziók nem a közérdeket szolgálták, hanem a közpénz magánzsebekbe vándorlását segítette Magyar Péter szerint, ezért is tárgyalták a rendszer teljes átalakítását szerdán első olvasatban. A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a miniszterelnök emlékeztetett, hogy „Lázár János haverjának” sikerült a dohányellátásikoncessziót kiszervezni, szerinte mindenki emlékszik a „trafikmutyira” is. Megjegyezte: a bevételnövelés, a társadalmi igazságosság okán is át kell alakítani a rendszert, de nemcsak a dohány, hanem a kaszinókoncessziók terén is. Szerinte elsősorban az akár több évtizedre szóló jelenlegi koncessziók felmondására kell gondolni. Magyar szerint a dohánykoncesszióból érkező pluszbevételt majd az egészségügyre fordítják: „én úgy, ahogy van, államosítanám az egészet” – mondta Magyar, akinek kormánya tehát borítaná a kaszinós és trafikkoncessziókat.
Ha van a hiánypótló interjúnak definíciója vagy szimbóluma (ha nincs neki, ezután legyen), akkor Hatvanpuszta tervezője és főépítésze, 
A számok nem hazudnak. Ezt a gondolatot továbbgombolyítva elmondhatjuk, hogy egy kormány szándékairól az általa elkészíttetett költségvetés beszél feketén-fehéren. Elhangozhatnak szép politikai üzenetek vagy épp populista ígéretek, de az teljesen más dolog, hogy mit tesz a kormány. Avagy ne azt figyeljék, hogy mit mondok, hanem azt, hogy mit teszek – ahogy egy mára megbukott miniszterelnök fogalmazott.
Tegnapról maradt itt mára, hogy 
Tegnap járta be a sajtót a 
A fideszes maffia egyszerűen intézte az ügyeket. Maffia-nagyságok milliárdokat karmoltak ki a rendszerből, meg feltalálói pénz, meg okosabb, mint Zuckerberg. Világos, hogy kinyílik a bicska az ember zsebében, és szeretne valami józan igazságtételt. A Tisza győzelméhez nagyon kellett, hogy határozott fellépést ígért, a jogállam viszont nehéz dolog.
Nem biztos, hogy örülni kell a rendkívül alacsony magyar inflációnak – erről beszélt Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség egykori elnöke. Szerinte az 1 százalék körüli infláció hosszabb távon már nem kedvező, miközben a magyar gazdaságot ennél jóval súlyosabb problémák terhelik. A szakember szerint a következő kormány rendkívül nehéz gazdasági örökséggel kénytelen szembenézni.
A Tisza a legfontosabb ígéretét szegi meg, ha nem tudja közelebb hozni a NER közpénzen megtollasodott haszonélvezőinek megbüntetését. A bukáshoz elég a látszat, annak látszata, hogy nem is akarja ezt igazán.