Puszták népe
- Részletek
- Készült: 2026. augusztus 06. csütörtök, 00:40
- Találatok: 944
Tényleg sorsfordító év lett az idei. Nem azért, amiért a legtöbben gondolják: messze nem lebecsülve az áprilisi választás jelentőségét, a valóságban nagyságrendekkel komolyabb változás indult el az országban. Olyan változás, aminek a súlyát, jelentőségét és következményeit ma még felbecsülni is szinte lehetetlen.
Röviden és nagyon leegyszerűsítve: ezer évvel ezelőtt az akkori magyarság az eurázsiai sztyeppékről vándorolt a jóval enyhébb éghajlatú Kárpát-medencébe. Mára, 2026 nyarára lett világos, mindenki számára látható, nyilvánvaló, hogy a puszta immáron utánunk jött. A Kárpát-medence jelentős része, az Alföld nagyja a sztyeppeövezetbe tartozik, ahol nincs vagy alig van ősz, tavasz, van egy nedvesebb-hidegebb évszak és van egy aszályos, forró évszak.
Hosszú ideje sejthető volt, hogy ez lesz, ám az előző, öngyilkos, klímatagadó önbecsapásra berendezkedett kormányzat sok egyéb más mellett erről a valóságról sem akart tudomást venni. 
Kifáradás, túlzott magabiztosság, megváltozott világ, no meg a szélessávú internet – ezekkel magyarázta a Fidesz választási vereségét Schmidt Mária a Mandinernek adott 
Most, hogy túljutottunk a NER 16 évén – nem hittük, hogy egyszer vége lesz –, tényleg egyre-másra derülnek ki olyan történések, amelyek folyamatosan igazolják azt, amit amúgy is éreztünk: gátlás nélkül költötték a pénzünket. Valóban: az Orbán-kormány tagjai, illetve a kormány peremén mozgó emberek úgy tekintettek a közvagyonra, mintha a sajátjuk lenne. Illetve még úgy sem, mert hát az ember a saját pénzére vigyáz, bármilyen sok is van belőle. Ők azonban úgy használták az állami pénzeket, mintha egy feneketlen zsákjuk lenne, amiből annyiszor és annyit vesznek ki, amennyit csak akarnak.
Veszélyhelyzet van az országban és politikai értelemben véget értek az új kormány és a támogatói közötti mézeshetek. Most válságot kell kezelni, nem elég néhány csípős megjegyzéssel elküldeni a parlamenti vitában még melegebb éghajlatra a volt kormánypárt romjain vegetáló új ellenzéket.
A szakmai legendárium szerint a paksi hűtővízproblémát – mint annyi mindent még – közvetve Angela Merkelnek köszönhetjük: ő ígértette meg Orbán Viktorral, hogy ha a német autógyárak Magyarországra hozzák a termelésük egy részét, akkor kapnak hozzá olcsó áramot Paksról. Hogy ez az áram hosszú távon mennyire olcsó, arra lentebb még visszatérünk – nézzünk rá előbb az ellátásbiztonsági szempontra.
Úgy ment, ahogy jött. Hende Csaba alig több mint egyéves alkotmánybírói működése nem sok nyomot hagyott a testület munkáján. Alkotmánybíróvá választását pedig egy személyére szabott 2024-es törvénymódosításnak köszönhette; a korábbi kétharmad kivette az alkotmánybírósági törvényből azt a részt, amely az AB-tagsághoz szükséges 20 évi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlatot olyan munkakörhöz kötötte, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Hendének ugyan van jogi diplomája, de korábbi ügyvédi praxisán kívül csupa olyan munkakörben dolgozott – politikai államtitkár, parlamenti képviselő, miniszter –, amelyhez nem szükséges a jogász végzettség.
Úgy tűnik, az Orbán-család csupa üzleti zseniből áll, leszámítva talán a volt kormányfő testvéreit. A nagyobbik, Győző legutóbb csak 21 milliót termelt magának, de ezt benne hagyta a cégben, kisebbik öccsének, Áronnak meg egyenesen veszteségesek a fegyvercégei, és a többiből sem vehettek ki most több profitot 70 milliónál.
Falvédő- és molinó-kompatibilis bölcsesség a bekiabálásoktól és indulatos odamondogatásoktól hemzsegő keddi parlamenti