Heti abszurd: Dubaj, Uruguay, goodbye!
- Részletek
- Készült: 2026. május 03. vasárnap, 22:27
- Találatok: 504
Újabb egy hét telt el a rendszerváltozás óta, és a Fideszben még mindig nem értik, hogyan eshetett meg ez a történelmi vereség. Ismeretlen rontásra, gonosz szellemekre, Borbás Marcsi gasztroangyalra, kullancsokra, luxizókra mutogatnak, véletlenül sem találnak és végképp nem neveznek meg felelősöket, hogy legalább a saját híveiknek elmagyarázzák – egyszerűen mert megérdemelnék. A héten újabb politikai zseni, Dopeman is hozzátette a maga megfejtését: Orbán Viktor elhízott, ezzel oda lett a versenyképesség. Könyörgöm, nem a Sztárboxban kapott ki! De abban talán igaza lehet Dopemannek, hogy nem ismerték fel időben a „Magyar Péter-jelenséget” – vagyis a széles körű elégedetlenséget, hogy a Fidesz szarba kormányozta az országot, a stílusuk is milyen alpári tahó már, egyszerűen jobbat érdemel ez az ország, ami nem akar a háborús pszichózisba mentálisan belerokkanni. Ezt kellett volna felismerni. Magyar Pétert látták jönni, hisz’ le is poloskázták és ráuszították a vérebeket, de sem őt magát nem tudták meghátrálásra bírni, sem a saját hibáikról nem vettek tudomást, a kettő együtt volt végzetes.
Vajon akkor is azt fogja állítani a Fidesz bukott miniszterelnöke, hogy ők a nemzet(i oldal), ha a pártja támogatottságát mondjuk már csak 5 százalékra mérik? Merthogy a mostani, reálisan 20-25 százalékra tehető és meredeken csökkenő tendenciájú népszerűségnél még azt állítja. Közvéleménykutatások pedig lesznek a jövő hónapban, sőt a jövő évben is, valamit majd azokra is mondania kell.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter volt a vendége péntek délután az 
"Nagy vereséget szenvedtünk. Világosan látjuk az okait, de azok pontos megértése, kezelése nagy munka lesz, ahogyan a Fidesz megújítása is."
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Hát ez tényleg olyan, mint amilyennek megjósolták. A gőg mindig megelőzi a bukást. A pontos (bibliai) láncolat: „Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság”. Példabeszédek könyve (16:18). Ha már nemzeti keresztényekről van szó, akkor maradjunk stílusosak és precízek. Nem kérdés: itt olyan mértékű gőg munkált mindenféle szinten, hogy az már elviselhetetlen volt. Talán az volt a legelviselhetetlenebb. A főgőgös pedig gondoskodott arról, hogy minden és mindenki, valamennyi csatornán, plakáton, rádióban, tévében, internetem az ő egójához igazodjon. Elhitte, hogy ez a büszke, fennhéjázó, másokat gúnyosan lenéző attitűd nemcsak különbbé teszi mindenkinél, de ezért aztán neki mindent szabad. 16 év alatt eljutott oda, hogy ő tökéletes, sérthetetlen és megkérdőjelezhetetlen. És nemcsak elhitte magáról, de a híveivel is elhitette.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy birodalom, ahol kétmillió hiszékeny úr és úrnő elhatározta, hogy a dolgok mostantól felfelé esnek, a tehetség nem különbözik a tehetősségtől, Tóth Gabi pedig tud énekelni. 
„Óriási kognitív disszonancia lehet számára, hogy hamarosan lehull a lepel” – hogy egy kortárs előadót idézzek. Hogy ezzel is a két héttel ezelőtti nemzeti tragédiára utaljak, amikor is a Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött mottó tulajdonosát a választáson csúnyán megverték, a félholt testét a színpadról gyorsan eltüntették. Majd egy kínos magyarázkodás, valamit a szatyor szellentés maradásra buzdítása miatti előbújás után szürke szamárként tűnt el újra ködben, az utcai harcos cserben hagyta a digitális honfoglalókat a csatatéren. (Frissítés: a cikk megírása után derült ki, hogy előkerült és közölte, hogy a parlamentbe nem ül be, de amúgy marad.)