Matolcsy György elrepült, de egyelőre nem úgy – Dési János jegyzete
- Részletek
- Készült: 2026. szeptember 09. szerda, 00:22
- Találatok: 307
M. György minden valószínűség szerint úgy gondolja, hogy itt semmi bántódása nem eshet, nyugodtan jöhet-mehet, akár megbújnak aranyórák a zsebében, akár nem – Dési János jegyzete Kun Béláról, Matolcsyról, Szijjártótól és a kérdésről: mi lesz velük és mikor?
„Kun Béla repülőgépen menekült az országból. Délután – úgy öt óra felé – a Hungária-szállóban székelő szovjet-ház körül fölrebbent egy repülőgép, átrepült a Dunán, a Várhegyen s merész kanyarodással a Vérmező felé tartott. A gépet maga a népbiztos vezette. Alacsonyan szállt, alig húsz méter magasságban, úgyhogy arcát is látni lehetett. Sápadt volt, borotválatlan, mint rendesen. Vigyorgott az alant álló polgárokra s vásott kajánsággal, csúfondárosan még búcsút is intett egyeseknek. Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket. Karjairól vastag aranyláncok lógtak. Egyik ilyen aranylánc, mikor az aeroplán magasba lendült s eltűnt az ég messzeségében, le is pottyant a Vérmező kellős közepére és ott egy öreges úr, régi krisztinai polgár, adóhivatalnok a Várban, a Szentháromság-téren, valami Patz nevezetű – Patz Károly-József – meg is találta. Legalább a Krisztinában ezt beszélték.” (Kosztolányi Dezső: Édes Anna) 
A korrupciós ügyekről, az MNB alapítványainak ügyéről, valamint a vagyonvisszaszerzési hivatal szerepéről is beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában.
Mindenki által tudott, hogy ezek a koncessziók nem a közérdeket szolgálták, hanem a közpénz magánzsebekbe vándorlását segítette Magyar Péter szerint, ezért is tárgyalták a rendszer teljes átalakítását szerdán első olvasatban. A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a miniszterelnök emlékeztetett, hogy „Lázár János haverjának” sikerült a dohányellátásikoncessziót kiszervezni, szerinte mindenki emlékszik a „trafikmutyira” is. Megjegyezte: a bevételnövelés, a társadalmi igazságosság okán is át kell alakítani a rendszert, de nemcsak a dohány, hanem a kaszinókoncessziók terén is. Szerinte elsősorban az akár több évtizedre szóló jelenlegi koncessziók felmondására kell gondolni. Magyar szerint a dohánykoncesszióból érkező pluszbevételt majd az egészségügyre fordítják: „én úgy, ahogy van, államosítanám az egészet” – mondta Magyar, akinek kormánya tehát borítaná a kaszinós és trafikkoncessziókat.
Ha van a hiánypótló interjúnak definíciója vagy szimbóluma (ha nincs neki, ezután legyen), akkor Hatvanpuszta tervezője és főépítésze, 
A számok nem hazudnak. Ezt a gondolatot továbbgombolyítva elmondhatjuk, hogy egy kormány szándékairól az általa elkészíttetett költségvetés beszél feketén-fehéren. Elhangozhatnak szép politikai üzenetek vagy épp populista ígéretek, de az teljesen más dolog, hogy mit tesz a kormány. Avagy ne azt figyeljék, hogy mit mondok, hanem azt, hogy mit teszek – ahogy egy mára megbukott miniszterelnök fogalmazott.
Tegnapról maradt itt mára, hogy 
Tegnap járta be a sajtót a 
A fideszes maffia egyszerűen intézte az ügyeket. Maffia-nagyságok milliárdokat karmoltak ki a rendszerből, meg feltalálói pénz, meg okosabb, mint Zuckerberg. Világos, hogy kinyílik a bicska az ember zsebében, és szeretne valami józan igazságtételt. A Tisza győzelméhez nagyon kellett, hogy határozott fellépést ígért, a jogállam viszont nehéz dolog.