A játék - Szénási Sándor jegyzete
- Részletek
- Készült: 2026. október 01. csütörtök, 00:40
- Találatok: 323
A Tiszának, a sajátján kívül persze, már majdnem annyi neve van, mint az egykori kommunistának, Ságvári Endrének, aki azért többszörözte meg magát, hogy Horthy rendőrsége nyomát veszítse.
A hasonlóság abban is kimerül, hogy a Tiszát újkommunistának is hívják, az viszont különbség, hogy a neveit nem ő választotta, hanem a Fidesz megnevezésen futó, meglehetősen amorf képződmény. Így hamarjában a Soros-ügynök jut eszünkbe, a dollárbaloldal, önkényúr, Brüsszel-bérenc, háborúpárti, de a már mondott újkomcsi mellett megjelenik az AVH-s, illetve az ukrán ügynökség vádja is. Konkrétabban Orbán szerint az ukránok már be is épültek a magyar politikába, más Fidesz-forrás szerint az államba is.
Ezekkel már csak azért sem érdemes vitatkozni, mert nemcsak a célba vett politikai erő, meg a nevekkel operáló másik tudja, hogy maszlag az egész, de a tisztelt publikum is tisztában van már vele. Orbán pedig a leginkább tudja magáról, hogy hazudik, ezt mi is tudjuk, így az egyetértés teljes, nincs miről torzsalkodnunk. 
Kanyarodjunk vissza oda, 
A várható bírósági eljárás persze nem azt értékeli majd, milyen Hankónak és kollégáinak az ízlése, hanem azt, hogy fel sem vetődött bennük, az a közpénz nem kampányra van.
Nem a magyar külpolitika legfontosabb eseménye, de figyelemre mindenképpen méltó Magyar Péter látogatása a Vatikánban és találkozója a pápával. A miniszterelnöknek bizonyára személy szerint is sokat jelent, amúgy pedig olyan természetes politikai gesztus, aminek inkább az elmaradása keltett volna feltűnést. Számomra azonban a testtartás volt a leginkább sokatmondó. A szó legszorosabb, fizikai értelmében. Magyar Péter testtartása.
Ha a kormány tényleg csak látszatpolitizál a Fidesz meg a KDNP szerint, akkor miért kapálóznak a megindult eljárások ellen, miért kiáltanak ÁVH-t, vörösödő fejjel önkényuralmat és miegymást? Mintha mindezt komolyan vennék, mert ez nem a látszat, ez a rögvalóság. Különben nem félnének és nem tiltakoznának.
Választási ígéretek mindig is voltak, de régen a hatalmon lévő pártok mintha több utat, hidat, bölcsődét, bármit adtak volna át a kampányra időzítve, mint tették azt 2026 tavaszának teljesen legatyásodott Magyarországán.
Semmi kedvem arra szavakat pazarolni hogy a világnézeti piócapárt – amelyik abból a vergődésből él, hogy másoknak hogyan tudná megkeseríteni az életét és minden erejével a 21. század ellen küzd – az elgurult gyógyszereit keresgéli, amiért a miniszterelnök, aki nem Orbán, a Vatikánba látogatott, jajistenem, szentségtörés, mindmeghalunk. A pápa színe elé ezek szerint csak Forbes-listás milliárdos strómanokat közpénzből etető korrupt miniszterelnökök járulhatnak. Nem értek vallási fundamentalistául, ezért hagyjuk is.
Elemzők felemlegetik, hogy Baka András köztársasági elnök a „sólyomi logikát” követheti azután, hogy a kormányfő közölte, a frakciója nem fogja megszavazni az államfő jelöltjét a legfőbb ügyész posztjára.
Takács Péter ma is komcsiknak tartja azokat, akik szakmai alapon szembementek a hatalommal. Szerinte nem a fenyegetés, hanem az "indulatszó" a probléma, és csak a budai úrigyerekek finomkodnak. Hát valóban, jó nagy tahó az ex-államtitkár úr, meg is hosszabbította Bicskéig.