NER-útikalauz csókosoknak
- Részletek
- Készült: 2018. július 19. csütörtök, 00:12
- Találatok: 513
Orbán Viktor Mihály mostanság utazgat, rohangál, mint egy mérgezett egér vagy lökött nyúl. Úgy is mondhatnánk, hogy rángatják a drótját neki, ő pedig ennek megfelelően mozgatja a végtagjait, de legfőképpen az ajkait. Oroszba’ is vót, és eltátotta a száját, hogy jé, valamint örült is nagyon, hogy “az európai civilizáció két ékkövében” – úgymint Moszkva és Szentpétervár, magyarul Leningrád – eltölthetett kis időt az Anikó meg a Gáspár nélkül méla boldog-magányban.
Putyin cibálta oda egyébként, a rosseb se tudja miért. Egészen biztosan nem azért, hogy mint elvetélt Neymart köszöntse őtet – a habitusa ennek a nyikhajnak felel meg leginkább -, bár kapott egy udvarlást a KGB-stől, “mindannyian tudjuk, mennyire szereti a futballt, jó futballistaként ismerjük”. De, hogy ki az a mi, hány hacker, vagy az egész végtelen lelkű orosz nép, arra nem derült fény, de ez mindegy is. A lényegesebb, hogy mi a súlya az alaknak, nem kilóban gondolva természetszerűleg.
A mi vezénylő csillagunk védjegye a világban, hogy jó futballista volt. Nos, ez is annyira igaz, mint, hogy forradalmár lett volna, viszont azt mindenki láthatja, hogy most micsoda is. Egyeseknek isteni természetű megváltó, a többségnek patás patkány, de mindenképp egy szétfolyt, orálisan fixált, gyenge jellemű és nulla akaraterejű bábu, akit a gyógyszerei még összetartanak úgy-ahogy, de, ha az egyszer ez szétfolyik, medveanyám, mi lesz itt.
De máma nem erről beszélgetünk igencsak kedélyesen, hanem, hogy elöntötte a kultúra a csillagunkat, és megrótta az ő NER-i népét, hogy mért nem jár hetente Moszkvába operába. Pedig ő sem ott volt – pedig lehetett volna -, hanem meccsen volt a drága elvtárs. De aszonta az ő NER-i népének mintegy megrovón, “nem is érti azokat a magyarokat, akik elmennek a bécsi operába, de nem akarják megnézni a moszkvai Nagyszínházat.”
Ezt most hogy, akad fönn az ember szeme, mert ő ugyan ott volt, mégse ment bele a Bolsojba, akkor meg rajtam mér kéri számon, hogy büdös bunkó vagyok, ugye. Nem áll össze a dolog sehogyan. Azt még Lázár képes bécsi beszámolója után megérti az ember, hogy a bécsi opera az mért mellékszál, de azt nem, mért épp az opera jut az eszébe Oroszba’, s nem mondjuk a Tretyjakov Galéria, vagy akármi egyéb.
Sőt, és főleg, mint a kereszténység fénylő és óvó csillaga, mért nem a Megváltó Krisztus Székesegyházat ajánlja bámulásra, amelyet – úgy emlékezek – az ő moszkvai ura és parancsolója újíttatott fel. Akkor melléje tehette volna a bécsi Stephansdomot, rámutatva arra, hogy ez utóbbinak nincsen is hagymakupolája, s a magyarok, ahogy oda sem járnak misére, miért Moszkvába nem mennek inkább. Csapnivaló egy idegenvezető ez az alak.
Törökbe’ is vót, pláne a Gazsi gyerekkel párban, szultánavatáson. Hogy a Jézusokkal táncoló gyerek mit keresett ott, az egy nagy és örök rejtély, senkise érti. Tán a Hagia Szophiát akarta volna újraszentelni ezerötszáz év és Menas pátriárka után, vagy én nem tudom. De erről az útról szót sem ejtett a hívek épülésére, csak befalt egy tál baklavát, és már indult is, pláne vizes hajjal. Most meg Izraelbe ette el a rosseb, és aléló szívvel várom az ajánlatokat, mit érdemes látni, ha arra vetődök épp.
Mindenesetre tanulságos utazások ezek, mielőtt a facén összeáll az a kurva vakáció fölirat. Reszkető szívű népünk bizakodva tudósul arról a mindennapi örömhírekből, a’la emmeggy, hogy fénylő csillagunk, miközben elhozza a világbékét, elsimítja a Föld nevű bolygó összes gondját is, sőt, arra is van érkezése, hogy operát ajánljon miheztartás végett Moszkvából. Hogy ő sem járt ott, az nem baj. A baj az, hogy döglenek a nyulak. 
Ezer hiba kellene ahhoz, hogy felmondják a 4,8 milliárdos külső tanácsadói szerződést. Nem elég hozzá az Európai Bizottság javaslata a több mint 100 milliárdos támogatásmegvonásról.
Szégyenprojektek miatt bünteti Brüsszel Magyarországot több mint 100 milliárd forintra
A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.
Előrebocsátom, hogy szerintem az országgyűlési képviselők munkája nehéz és felelősségteljes. Egyáltalán nem értek egyet azokkal, akik egy fillért sem adnának nekik, mondván: veszekedjenek a saját kontójukra, ne közpénzből. Ez csak tekintélyes vagyoni cenzus esetén működne, de Gyurcsányt akkor sem úsznánk meg.
A választás után a jelek szerint egyre kevésbé fontosak az idősek a kormánynak. Jövőre 2,7 százalék lehet a nyugdíjemelés, miközben az infláció már most 3 százalék fölött van. Mivel pedig a bérkiáramlás gyors maradhat, a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább leszakad. Az idősek számára kedvezőbb nyugdíjemelési módszerre nem hajlandó áttérni a kormány. A Vasárnapi Hírek cikkét olvashatja.
Csak nem bír leszállni Orbán országa a hajléktalanokról, és tovább nyekteti őket, most épp a féltő gondoskodás meg az enyhítés álcájába bújtatva a gyalázatot. A vadászok, tolvajok és ingyenélők sáskahada, amely szarkupacot gyűjtőnéven országgyűlésnek nevezünk, most azt találta ki, hogy módszeresebben és precízebben kell vegzálni a szerencsétleneket, nem csak úgy hasra ütve cipelni őket egyből el a világ szende szeme elől a tömlöcbe, mert hová vezet ez.
Kicsit „leültem” az utóbbi hetekben. Elolvastam ugyan néhány cikket, de rájöttem mennyire, de mennyire csömöröm van attól, hogy a csapból is a Fidesz kormány gusztustalansága folyik. Az önkéntesen vállalt struccpolitika bebizonyította, amit eddig is tudtam. A tájékozatlanság a létezés egyik megnyugtató formája.
Egy pusztító válság után a gazdaság már éppen kezdett volna kilábalni a bajból, amikor amerikai populista politikusok büntetővámokkal visszarántották a növekedést világszerte, kirobbantották a kereskedelmi háborút, ami aztán újabb lendületet adott annak, hogy még inkább a tekintélyelvű rezsimek vagy diktatúrák felé csússzon a világ.
„Fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítása” érdekében már hetek óta rendkívüli ülésszakot tart az Országgyűlés: már volt három plusz hét és jövő héten folytatják. Noha június közepén általában már véget ér a parlament tavaszi ülésszaka, a Fidesz újabb kétharmados törvényhozási többséget eredményező választási győzelme után idén ekkor indult csak be igazán a munka – talán nem függetlenül attól, hogy ezekben a hetekben ország-világ a foci vb-re figyel.
A fideszes Bánki Erik egy hosszú ülésnapon párttársát, Bíró Márkot masszírozza a Parlamentben / Fotó: Veres Viktor