Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
- Részletek
- Készült: 2026. január 31. szombat, 00:25
- Találatok: 2099
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Valamiért nagyon nevetni kezdtem, amikor egy barátommal a DK-ba igazolt Jakab Péterről beszélgettünk, aki nyilatkozatai alapján a saját Facebook oldalában lakik, és onnét tájékozódik a valóságról, hirtelen valamiért vicces volt, mert véresen komoly hogyan tudna lenni, hogy a választók politikai képviseltére jelentkező, komoly emberek tehetetlenségükben, a színpadon mosolyogva dobják a kukába az utolsó, talán még hiteles üzenetüket.
Közben az MSZP nem indul, aztán nem tudják, aztán megint csak valószínű, hogy nem indulnak, és jobb híján megint kacarászunk, pedig a képviselet nélkül maradó true-baloldali választókat akár még sajnálni is lehetne, és szigorú arccal beszélgetni arról, hogy vajon visszalép-e majd az ATV stúdiójában dalra fakadó Hiller István, de ehelyett bedobjuk még utolsó poénnak, hogy Kunhalmi Ági azért hiányozni fog. 
Akkor kezdjük az elején, valahonnan. Mondjuk innen, bár a másik moszkvai csatlós időközben 
Lassan tényleg mindenki kollaboráns, globalista, imperialista, Júdás Viktor kormányának és saját tulajdonként kezelt országának ellensége. Ezek között is az élen jár ennek a földrajzilag, a határait tekintve értelmezhetetlen szomszédos földterületnek az úgynevezett külügyminisztere. A komédiás bohócnak a csicskása, akinek nincs jelenleg fontosabb feladata, mint hogy beleavatkozzon az egyébként köztudottan patyolattiszta magyarországi választásokba. Amely egy olyan, az állampárt képére formált rendszerben történik, ahol csak rohadt nagy hendikeppel mérettetheti meg magát bárki, aki a kihívója/leváltója akar lenni a regnáló, közpénzt zabáló legalizált bűnszervezetnek.
A magyar kormánypolitika már arról beszél, hogy megkezdődött egy durva beavatkozás Brüsszel részéről a magyar választásokba. Hogy ezzel mit akarnak elérni, hova akarják juttatni ezt a kommunikációt, azt egyelőre nem tudjuk, de azért összeesküvés elméleteink vannak… Szijjártó szerint az ukránok, Zelenszkij persze, nagyon durván mentek neki a magyar miniszterelnöknek, világosan rámutatva, hogy ezzel beléptek a magyar választási kampányba. Tette ezt az a Zelenszkij, mondja Szijjártó, aki négy éve képtelen lezárni a háborút, békét kötni, ellenkezőleg: Weber és Von der Leyen által irányítva be akarja vonni Magyarországot is a háborúba.
Akkor folytassam szépen, ahol tegnap abbahagytam az Amon Göth fejű Lázár után, illetve bizonyos Móring József Attila parlamenti képviselő előtt, aki arról óbégatott a rongyos kotta szerint, hogy mi nem akarjuk, hogy a gyerekeink fegyvert fogjanak mások gyerekei ellen. Hogy a béke melletti kiállás erkölcsi kötelességünk. Hogy felelősséggel kell beszélnünk a migrációról is, mert a segítségnyújtás keresztény kötelesség, de az ellenőrizetlen bevándorlás veszélyezteti közönségeink biztonságát, kultúránk fennmaradását és mindennapi életünk rendjét. Hogy jogunk van megvédeni az otthonainkat, templomainkat, törvényeinket és hagyományainkat. A keresztény értékek védelme nem kirekesztést jelent, hanem önazonosságot. Döbbenetes ez a hablaty, amit ezek hétről hétre összehordanak. Ha ezt egy olyan ember hallgatja, aki nem érti/nem tudja, hogy mi megy ebben az országban, mióta 2022-ben kitört az orosz különleges katonai művelet a szomszédban, azt gondolhatná, hogy már Magyarországot is támadás érte. Konkréten az oroszok háborús áldozata támadt ránk. Gonoszság, a legsötétebb érzelmekre és indulatokra ható és manipuláció és nettó dezinformáció.
A mi sima bőrű műanyaggrófunk, minden szőrét hullató vidéki rókák réme, a mindenki annyit ér, amennyije van örökérvényű Fidesz-ars poetica szavakba öntője, a sütőtökszínűek Arisztotelésze hozza rendületlenül a formáját. Mondhatni megdolgozik a pénzünkért. Ha van piszkos és ordenáré munka a nemzetiszocialista húrokat pengető horogkeresztény állampárt tájékán, akkor bizonyosan lehet számítani a táskahordozóból lett két lábon járó arroganciaminiszterre. Arra, aki kék villogóval és lézerblokkolóval közlekedett, mert neki is mindent szabad ebben a szájba vert országban.
Nem tudom ki, hogy van vele, az én pofámról viaszként ég le a bőr a mi úgynevezett miniszterelnökünk és az ő alpári viselkedése miatt. Az mára szinte mellékes, hogy késsel-villával étkezni is hatalmas kihívás számára, de az, ahogyan, amilyen stílusban a diplomácia világában megnyilvánul, az felér egy sáros, trágyás cipővel a nappaliba való betrappolással. Ez egy nagyon finom és kulturált megfogalmazás az emberrel kapcsolatban, aki számomra akkor vált teljes értékű világtahóvá, amikor keblére ölelte az amerikai bolond vénember, a főtahó, aki azt gondolja, hogy ő szarta a Föld nevű bolygót, és azt semmi másra nem lehet, nem kell, nem szabad használni, kizárólag arra, hogy ő kiélje rajta a beteges vágyálmait. Kiből mit hoz ki az úgynevezett hatalom, ugye? Hello, Néró, Hitler, Sztálin, szevasztok! Oké, hogy ő az Egyesült Államok elnöke, de azért nem ártana ha valaki szólna Trumpnak, hogy ez nem egy online stratégiai játék amiben következmények nélkül lehet lövöldözni, itt hús-vér emberek, az emberiség sorsa a tét. Jó lenne komolyabban venni ezt a munkakört, vagy legalábbis törekedni rá.
Egészen szürreális, ami a világban is zajlik. Nem elég nekünk a 16 éve tartó itthoni műsor, egy éve a világpolitika színpadán a mangó színű parókás vénember is korbácsolja az érzelmeket, szítja az indulatokat, és habosítja a hétköznapjainkat. Hol ezzel, hol azzal. Elmélkedéseim közepette arra jutottam, hogy a Comedy Central is azért volt kénytelen lehúzni a rolót, mert a politikai szereplők simán überelték azt, ami ott sok-sok éven keresztül a humor (időnként fekete) műfajában megjelent, amin nagyon sok ember dolgozott azért, hogy minél színvonalasabb produkciók szülessenek a való világ, az emberi természet kifigurázásából. Lassan erre semmi szükség, okafogyottá válik. Nálunk is, a világban is. Az AI megjelenése miatt fokozatosan egyre nagyobb veszélybe kerül számos munkakör/munkahely, miközben a szórakoztatóipart, azon belül a stand up comedy-t látványosan szorítja partvonalra a mindennapi balfaszkodás és fullba nyomott kreténkedés, amit a birodalmi állampárt és annak zenészei előadnak. A maga nemében fergeteges és egyedülálló, ám sajnos nem a valóság paródiája, hanem maga a valóság.
Találóan fogalmazta meg egykor Bibó István: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni...” Az a demokráciát, a humanizmust, semmibe vevő reakció, amit illiberális politikusoktól látunk, valójában a félelem jele. Az aggodalomé, hogy elvesztik a hatalmukat. A minap Donald Trump fakadt ki: attól tart, ha a félidős választáson a demokraták kerülnek többségbe a képviselőházban, impeachmentet, alkotmányos felelősségre vonási eljárást indítanak ellene.