Hírek

Ebbe belerokkanhat Magyarország - Több százezres kivándorlási hullám fenyeget

london170829Becslések szerint akár 600 ezer magyar is élhet külföldön, és még majdnem ugyanennyien tervezik, hogy néhány éven belül elhagyják az országot - derül ki a KSH friss kiadványából. A statisztikai hivatal a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezte, így amellett, hogy friss adatok, becslések vannak a külföldön élők számát illetően, egy sor új adatot is megtudhatunk az elvándorolt magyarokról.

Megint az örök kérdés: Hány magyar él külföldön és miért nem annyi?

A magyarországi háztartások önbevallása alapján 2016 októberében 265 ezer jelenlegi vagy korábbi háztartástagjuk élt külföldön - derül ki a KSH kiadványából. A két évvel ezelőtti mikrocenzus adatai szerint a magyar népesség 4%-ának van közeli migrációs tapasztalata, ami azt jelenti, hogy 2000 óta 378 ezer fő élt külföldön hosszabb-rövidebb ideig.
 
Ha nem olvasnánk tovább a KSH anyagát, akkor megállapíthatnánk, hogy a Portfolio idén tavasszal közölt 610 ezres becslése erősen túlzó az Európában élő magyarok számát illetően. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a fontosabb megállapítások után a statisztikai hivatal is rögtön elismeri, hogy a mikrocenzus mintája "továbbra sem alkalmas arra, hogy a kivándorlás mértékére, valamint a külföldön élők számára pontos becslést adjon". Ennek több oka van:
  • A mikrocenzus a magyarországi lakcímeken élő személyeket rögzítette, így amennyiben a teljes háztartás külföldre költözött, ők nem jelennek meg a mintában.
  • Az itthon maradt és megkérdezett hozzátartozók különféleképpen értelmezhetik a tartósan külföldön élők kategóriáját.

Vagyis a KSH is elismeri, hogy az általa közölt 265 ezres számot nem lehet kiindulási alapnak tekinteni, a minta csak arra alkalmas, hogy "a külföldön élő népesség demográfiai jellemzőit, a külföldön élők társadalmi sajátosságait vizsgáljuk". Persze ez sem kevés, ahogy azt majd látni fogjuk.
 
Az utóbbi években egyébként több becslés is született a külföldön élők számát illetően, ezek 120-637 ezer közötti számot tartalmaznak: 

A nagy szórás elsősorban az eltérő módszertannak köszönhető, a Portfolio például korábban az európai tükörstatisztikákra alapozva hajtott végre néhány korrekciót, így született meg a 600 ezres becslésünk.

Bővebben...

Úrnak rongyok

ovi-kukkolA Magyar Helsinki Bizottság, ha lehet ezt ilyen módon elmesélni egyáltalán, úriembereset játszik a tébolydában. Teázni akar a nyálacsorgató baltás gyilkossal, ami öreg hiba, sőt, ha szabad ilyen közvetlennek lenni: fiúk, ez így nem fog menni egyáltalán. Az van, hogy a fideszhordák gecik voltak meg aljasok, jól ragadta meg tehát a torkánál a tökét Simicska bácsi, aki immár jobbra el és taps nélkül.

 
Ezeknek a civileknek jogerős ítéletük van arról, hogy a mi drága egyetlen kormányunknak az oldalukon, ahol az agyrémeik vannak, azaz, a kormány.hu-n harminc egész napon át világgá kell kürtölni azt a cáfolhatatlan tényt, hogy hazudtak éjjel és nappal, de legfőképpen akkor, amikor a nemzeti konzultációjukban azt állították, hogy az M. H. B. a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi.
 
De a mi drága kormányunk nem tette ki a szöveget arról, hogy hazug, mocskos és aljadék, hanem a Kúriához fordult orvoslatért, hogy nyújtsa az élvezeteket. Mindeközben pedig nyájasan megkérték a Helsinkit, amíg a Kúria monyol, ne kelljen kirakniuk a szöveget, és ezek a drága lelkek mit válaszoltak, hát ezt: “Szemben a kormánnyal, mi ennél a pernél is megőriztük a józanságunkat, és a lehető leggálánsabban járunk el, noha az alperes erre nemigen szolgált rá”.
 
Tökön többféle módon is szúrhatja magát az ember, többek között így is. Tudom én, hogy egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá, meg gyerekszoba és elsőáldozás vagy filozófia szakkör. De könyörgöm, csak rá kell nézni prime minister Victor Orbanra, a trottyos gatyájára, és meg lehet állapítani, hogy ilyen alaktól tyúkot se venne az ember, mert a fazokból vinnék el, kiderülvén, azt is lopta.
 
Ezen kívül élénk háború is van, amiben nem szoktak kegyelmet osztogatni. Az M. H. B. meg úriembert játszik itt, holott ő kapta a stigmát, ráadásul már matricája is van, amely mutatja a szabadcsapatoknak, melyik ablakot kell betörni. Mindjárt elszedik a pénze huszonöt százalékát hadiadóba, majd fölszeletelik, megsózzák, megborsozzák, és így vetik a falka elé, ők pedig csak jópofiznak, és eltartott kisujjal szürcsölik a teát.
 
Játsszák a gentlemen’s agreement-et, amit viszont csak úriemberekkel lehet, ilyet viszont ezekről a fideszesekről egyáltalán nem állíthatunk. Ezek nem lovagok, az ilyesféle erények teljesen hiányoznak belőlük. Nem olyan keresztény magyar úriemberek sem, mint ami a mintájuk nekik az ellentengernagy idejéből, mert azokban minden ocsmányságuk ellenére volt úri böcsület, és legalább főbe lőtték magukat a kártyaadósság után.
 
Ezekben ennyi sincs, a gerinc leghalványabb jele, még gerinchúr sem, egyszerűen nincsen mit kezdeni velük. Tényleg az van, hogy betódultak a klubba, és széthugyozzák a zongorát. Adyval mutatható meg legjobban a világ: “…Minden a Sorsé, szeressétek,/ Őt is, a vad, geszti bolondot,/ A gyujtogató, csóvás embert,/ Úrnak, magyarnak egyként rongyot./ Mert ő is az Idők kiküldöttje/ S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze/ Hunnia úri trágyadombja,/ Ez a világnak nem közösse…”
 
Bandi bácsi ezzel a szöveggel a forradalomba rohant több mint száz éve, ilyesmitől most viszont meglehetősen távol állunk. Olyannyira, hogy a Szerencsen vasárnap tartandó időközi polgármester választáson már csak egy jelölt van, természetesen a Hazafias Népfronté, amely Fidesz-KDNP alakban reinkarnálódott. Kommunisták ezek is, csak aljasabbak és gátlástalanabbak.

Bővebben...

2010 óta egyre kevésbé a csúcstechnológiára épít a magyar export

vadbaromGyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy milyen sikeres a magyar export. Ez az export értékét vagy a GDP-hez viszonyított arányát nézve kétségtelen tény. De ha jobban megnézzük, miből áll össze a magyar kivitel, kevésbé lehetünk büszkék.

Úgy tűnik, nehezen lép fejlettségi szintet a magyar ipari termelés, ugyanis az utóbbi években visszaszorult a csúcstechnológiára épülő termékek exportja a teljes magyar kivitelben.
A 2010-es szintnél ma jóval nagyobb arányban vannak olyan termékek, amik előállítása nem igényli a legmagasabb technológiai tudást. Más szóval csökkent a magyar export technológiai intenzitása.
 
Arányaiban kevesebbet exportálunk például gyógyszerekből, precíziós, orvosi vagy optikai eszközökből, adatfeldolgozással és távközléssel kapcsolatos berendezésekből. Technológiailag ezek a legösszetettebb termékek. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt a technológiailag kevésbé intenzív ágazatok aránya: több személygépkocsit, alkatrészt, más járműveket, ipari gépeket és szivattyúkat adunk el külföldön.
 
A rendszerváltás után fél évtizeddel indult be igazán a jármű- és gépgyártás Magyarországon, és azóta is ez húzta az egész gazdaság növekedését. A kétezres évek közepére azonban sikerült a gépgyártásnál magasabb technológiai tudást igénylő termékeket exportáltunk, 2009 és 2010 között már ezek adták a magyar export legnagyobb részét. 2010-ben viszont a fejlődés visszafordult, és azóta a növekedés igazi húzóágazata megint a jármű- és gépgyártás lett.
 
A járműveknél komplexebb ipari termékek súlya az exportunkban a felére esett vissza az Orbán-kormányok idején: a 2010-es 34 százalékról 2016-ra 17 százalékra csökkent. 
 

Bővebben...

Orbán kottájából büfögő szánalmas alakok

RogandomotoV-A-K-Á-C-I-Ó ide vagy oda (Netanjahuval olyannyira működött a kémia, hogy megkésve bár, de helyére került az A betű is; ma este meg Montenegróban munkavacsorál a fénylő csillag, úgyhogy hátha pont kerül ennek a fészbukosok szórakoztatását célzó gagyi-debil feladványnak a végére), azért azt senki nem gondolhatta komolyan, hogy megpihen a propaganda. Pedig az Országgyűlés Hivatala által kinyomott közérdekűen parasztvakító médiaanyag szerint ötvennégy törvényjavaslatot és tizenkét parlamenti határozatot fogadott el az Országgyűlés május 8-i megalakulása óta, szóval lenne ok a hirtelen megpihenésre. Emberfeletti vergődés volt ez, lássuk be.

 
De nem. A propaganda nem pihen. Azon kívül, hogy az egyik főállású propagandanéni leleplező cikket írt arról, hogy az ENSZ nem/sem független (hogy mik nem vannak!) és lerántotta a leplet a háttérből irányító nemzetközi elitisták igazi céljairól (édesanyám, borogass!), odatolták a lopott pénzből működő Magyar Idők mikrofonállványa elé a Miniszterelnöki Kabinetiroda (szevasz, Rogán!) parlamenti államtitkárát, bizonyos Dömötör Csabát, hogy adja elő az obligát agymosó műsort, ami konkrétan semmit nem változott április 8-a óta. Nehogy az uborkafa árnyékában a rajongói klub kiessen a ritmusból és elfelejtse a miheztartást.
 
Mi tagadás, az interjú minden morzsája – kérdésestül, válaszostul – a kötelező olvasmányok közé sorolandó, de nincs nekem annyi életem, hogy soronként szedjem szét Csabika egydimenziós eszméinek futását arról, hogy hiába győztünk, egy percre nem lehet hátradőlni, fenekednek ránk a sorosok. Az alákérdezősdi fénypontját azért kiemelném, mert ehhez viszont van némi hozzáfűznivalóm.
Magyar Idők: Az ellenzék katasztrofális állapota nem rombolja vészesen a parlamentáris demokráciát, a politikába vetett közbizalmat?
 
Dömötör Rogánalattvaló Csaba: Ami a parlamenti munkát illeti, szerintem nincs nagyobb megtiszteltetés, mint Európa legszebb középüle­tében, a magyar törvényhozásban dolgozni. Én igyekszem ennek megfele­lően állni a parlamenti munkámhoz. Bármit is gondoljak róluk, tisztelettel végighallgatom az ellenzéki felszólalásokat, ami róluk nem mondható el. Mintha harsányságban, trollkodásban egymással versenyeznének. Ennek fő oka szerintem a gondolattalanság, a cselekvésképtelenség és a hiteles vezető hiánya. Ezt akarják ellensúlyozni a viselkedésükkel, és nem jó ezt nézni.
Nincs is annál szebb és hitelesebb, mint amikor ugyanabból a közpénzből jól élő, ugyanazt a szekeret toló, kilencedik éve megszakítás nélkül a hatalomban pöffeszkedő politikus és a szervilis médiamunkás egymást túllicitálva szakérti megfele az egyébként valóban siralmas helyzetben lévő ellenzék állapotát.
 
Nincs is annál megejtőbb, mint amikor a Fidesz éppen  szolgálatban lévő papagája, a nyilvánosság elől rendre megfutamodó, a hozzá intézett kérdéseket a parlamentben boldogkarácsonyozással, csicskapártozással, szemöldökcsipeszezéssel, ócska személyeskedéssel, vagy éppen átmeneti süketségre hivatkozással elintéző gazda önkritikátlan szolgája tiszteletről beszél.
 
Gondoltam, hogy ha már ilyen impertinenciával hazudik a szemünk közé az ügyeletes Dömötör, és a trollkodást hányja a Fidesz által szaros madzagon rángatott (!) ellenzék szemére – tisztelet a nagyon kevés kivételnek -, akkor rakjuk már ide az illetékes jóember mindent felülmúló tiszteletének bizonyítékát:
 
1. 2017. októberében Demeter Márta LMP-s képviselő a letelepedési kötvényekről tett fel 7 darab kérdést írásban a kormányzatnak, kérdéseit minden minisztériumnak. A képviselő arra volt kíváncsi, a címzettek helyesnek tartják-e azt, hogy

Bővebben...

Csendben megtolták a propagandát még jobban, 90 milliárd kerülhet egy céghez

kamukomA vártnál is többet költhet a következő években kommunikációra az állami szféra, miután az eddig megszokott 25 helyett 30 milliárdos keretszerződést írt alá még június közepén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretösszeg ráadásul kétszer feltölthető, tehát ha véletlenül idő előtt elköltené a hivatal a 30 milliárdot, akkor idén még kétszer elkölthet ennyit, azaz végső soron akár 90 milliárdot is. (Legutóbb élt is ezzel a hivatal, tehát az eredetileg 25 milliárdos keretből 75 milliárd lett.)

A gigantikus összeget elvileg legfeljebb három év alatt élheti fel a hivatal, legutóbb azonban nem kellett ennyi idő a 75 milliárdos keret elköltéséhez. Az előző körben lényegében másfél év alatt elégettek ennyit, annak ellenére, hogy az NKOH-t elvileg spórolási céllal hívták életre.

Ezúttal a 90 milliárdot ráadásul egyetlen üzleti körnél költheti csak el az állam: a teljes összeg Balásy Gyula a médiaügynökségeihez a New Land Mediához és a Lounge Design-hoz kerül. Korábban két másik kormányközeli vállalkozó, a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba, illetve a vizes vb-vel hatalmasat szakító Kuna Tibor is részesülhetett az állami kommunikációs megrendelésekből, a mostani milliárdokból azonban nekik már nem jut. Bár a gigantikus közbeszerzésen ők is elindultak, sőt nyertek, és még szerződést is kötöttek velük, ám egy nappal az aláírást követően fel is bontották a megállapodást. Az NKOH illetékes kollégáiban ugyanis ekkor tudatosult, hogy a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta az állam tendereken való indulástól a két üzletember cégeit, ráadásul éppen a hivatal korábbi közbeszerzésein elkövetett szabálytalanságok miatt*A szerződésnyilvántartási-rendszerbe feltöltött megállapodást még mind a három nyertessel aláírták, Kuna és Csetényi cégeivel azonban később szerződést bontottak..


g7.24.hu

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez / 2018.06.21.
A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Tipikus monopol piac jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen szereplő ahogy akar. - Az NKOH-t papíron azért hozták létre, hogy az állam spóroljon a kommunikáción, de ennek pont az ellenkezője történt.


Hogy pontosan miket csinál, mely állami cégeknek és intézményeknek dolgozik majd 90 milliárdért Balásy Gyula két ügynöksége, azt most még nem lehet tudni. A júniusi szerződéskötéssel lezárt közbeszerzés keretében ugyanis még csak azokat a cégeket választják ki, akik a jövőben a keretösszeg kimerüléséig versenyezhetnek majd a konkrét megbízásokért. Például a kék Soros-plakátok kihelyezéséért, a szinte ingyen elkészíthető, de mégis százmilliókba kerülő reklámfilmért, a Puskás stadion építésének promótálásáért vagy éppen a vizes vb elmaradt nemzetközi kampányáért.

Ha a keretszerződést aláírták, akkor az adott állami szerv (cég, minisztérium vagy bármilyen egyéb szervezet) jelzi az NKOH-nak, hogy szeretne valamilyen kommunikációs tevékenységet elvégezni. A hivatal pedig a keretszerződés alapján kiír egy új közbeszerzést, amin viszont már csak azok indulhatnak, akikkel ezt a megállapodást aláírták. Azaz most kizárólag Balásy Gyula vállalkozásai.

 

Bővebben...

Elszabadult a propagandagépezet: már az otthonápolók is Soros kottájából játszanak

img_0062“Újabb tüntetést tartottak a Soros-szervezetek”. “Soros civiljei nem vesznek el, csak átalakulnak – Újabb tüntetéshullám kezdődik a Parlamentnél” – adta hírül a Magyar Idők és a Pesti Srácok a pénteki otthonápolási díj emeléséért tartott tüntetés után.

„Néhány tucatnyi civil vett részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) épületénél tartott demonstráción péntek délután, amit az ápolási díjak miatt hirdettek meg. Az eseményt az aHang mozgalom hirdette meg, a platformhoz olyan jól ismert szereplők csatlakoztak, akik a migrációtól a fakivágásokon és a miniszterelnök-jelölti vitákon át az otthonápolási munkaviszony ügyéig emelték már fel szavukat a kormány ellen.”
– sorolja a Magyar Idők szerzője, miféle kétes ügyekben vettek részt a tüntetést szervező civil szervezetek.
„A migránssimogatás után, és saját finanszírozásuk és embercsempészetet segítő tevékenységük védelmezése után, amelyhez nem igazán sikerült még minimális társadalmi támogatottságra sem találni, most igyekeztek valami szívhez szólóbb témát találni. Mi más is lehetne meghatóbb, mint a beteg szeretteiket otthon ápoló szegény emberek sorsa?”
– írja a Pesti Srácok.
 
Mivel a kormányközeli média boldog-boldogtalant sorosozik, nehezen ugorja már meg az ember ingerküszöbét a menetrend szerinti rágalmazás – a pénteki tüntetés után megjelenő kormányközeli cikkeken mégis megakadt a szemem.
 
Tisztázzuk, kikről is van szó valójában: olyan anyákról, apákról, férjekről, feleségekről, akik saját szeretteiket ápolják otthon gyakorlatilag teljes munkaidőben, sőt, azon is túl.
 

A valamilyen súlyos rendellenességgel születő, megbetegedő vagy balesetet szenvedő családtagjaikat otthon ápolók 24 órás műszakot teljesítenek az év 365 napján. Nincs betegség, nincs nyaralás, nem lehet elfáradni.

A beteget nem lehet magára hagyni, így az otthonápolók nem tudnak munkát vállalni sem. Szerencsésebb esetben van valaki a családban, aki tud pénzt keresni, de így is egy fizetéssel kevesebb jut nekik, sokan pedig egyedül kénytelenek megküzdeni a problémákkal.
 
Az EMMI szerint viszont nincs itt semmiféle probléma:
„A legsúlyosabb állapotú hozzátartozót gondozók ellátása 2010 óta 63 százalékkal, 37 050 forintról 58 680 forintra nőtt. Ezenfelül idén januártól bevezették a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápoló idősek számára az 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést. Az is fontos előrelépés, hogy a bruttó díjakból nyugdíjjárulékot is fizet az állam, ez azt jelenti, hogy az érintettek nyugdíjjogosultságot szereznek. ” – írja a minisztérium a tüntetésre reagálva.
Igen, az EMMI komolyan azzal érvel, hogy az ápolási díj 58 680 forintra emelkedett, ami gyermekesek esetében a családi pótlékkal kiegészülve is csupán 75 810 forint, illetve azzal is eldicsekszik, hogy azok az idős emberek, akik 20 éve ápolják a tartósan beteg gyermeküket, kapnak 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítést.

Bővebben...

Gábor György: Az eltűnt idők nyomában

portre_egyeyHetek óta zajlik a Nagy Magyar Nemzeti Kulturkampf (NaMaNemKult), dagad és hömpölyög, elégedett mosolyt csalva a köztünk élő történelmi tanúk arcára, akik a hajlott korú veteránok nosztalgikus derűjével ismernek rá a mostani harci állapotokban ifjúságuk idejének végleg eltűntnek vélt nyomaira. Azokra az évekre-évtizedekre, amikor a hatalom kézből etetett káderei és ideológiai elkötelezettjei mondták meg, milyen legyen az ország kultúrája, miként és miről kell gondolkodnia a munkás–paraszt hatalom vezette tudós értelmiségnek, s hogyan kell látni és láttatni a balsorstól oly gyakran sújtott, ámde mostanra a progresszív fejlődés útjára lépett ország történelmét.

 
A harciasan felgyűrt ingujjú, leginkább a fényes szelek Nékosz-generációjára emlékeztető, dagadó keblű és tomboló becsvágyú ifjak a Fidesz egymást követő három nagy politikai győzelmének dicsőségében lubickolva most utat mutatnak, s kimondják a célt: konzervatív korszak megteremtésére van szükség. Konzervatív kulturális dekolonializációt kell végrehajtani, az MTA, az egyetemek, a könyvkiadás, a színházak, a zenei élet és a galériák elfoglalásával, miután a liberális gondolat kimerült, romlottá, silánnyá, cinikussá és közömbössé vált, érvényes világmagyarázattal és hiteles narratívával kizárólag a konzervatív, nemzeti-keresztény jobboldal szolgál. A politikai struktúrához ki kell találni és hozzá kell szabni az új korszakot, annak kultúrájával, tudományával, ikonikus műveivel, épületeivel, mítoszaival, egységes emlékezetpolitikájával és közösre gyúrt történelmi örökségével együtt. „Mi vagyunk a jövő!” – írja egy kulturális pionír, nem mellékesen a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.
 
Szép, harcias gondolatfutam, amelynek adekvát tartalmát a történelmi ismeretek meglehetős hiányossága és a használt fogalmi készlet tetszés szerinti tartalommal való megtöltése biztosítja.
 
Mindenekelőtt szögezzük le: a „korszak” fogalom sosem a jelen, mindig az események elmúltával, az „utánból” visszatekintő s az „elmúltat” értelmező történelmi szemlélet eszmei képződménye. Nem is fordulhat elő, hogy valamely, bármely korszak bonyolult összetettségét a jövő mérnöke a tervasztalon dolgozza ki, mintegy harmonizáltatva a kor uralkodó politikai nézeteivel és hatalmi törekvéseivel. Voltak persze ilyen jellegű próbálkozások, a jakobinusok még a naptári rendszert is átpolitizálták és átszabták, s a Robespierre megalkotta Legfőbb Lény kultuszával még a transzcendens-metafizikai érzületnek is igyekeztek új, forradalmi keretet biztosítani, teljes összhangban a politikai változásokkal. Mindez nem maradt, nem is maradhatott tartós, miként nem vált sikeressé sem a Harmadik Birodalom kultúrájának korszakos igényű átalakítása, sem a szovjet típusú államszocialista diktatúra korszakteremtő igyekezete, jóllehet a kultúra és a tudomány teljes dekolonializációját itt is, ott is, sokaknak tetsző módon, ám legalábbis kétségesnek nevezhető sikerrel abszolválták.
 
Egy korszak sohasem monolitikus. Nem attól „korszak”, mert hordozója vagy megjelenítője, kifejezője vagy plebejus népszerűsítője egy vagy akár több hatalmi struktúrának. A reneszánsz időszakának politikusai, mondjuk a Mediciek vagy II. Gyula pápa nem kultúrpolitikát műveltek, hanem gazdag és jó kvalitásérzékkel rendelkező mecénásokként koruk legtehetségesebb alkotóit igyekeztek megnyerni, s támogatásukkal, természetesen személyes érdekeltségből fakadóan, alkotási lehetőséget biztosítani. De az Erzsébet-kori angol dráma- és színházkultúra sem a politika fennálló kulturális vetülete volt, miként a Napkirály időszaka sem, s a dualizmus korszaka a maga hihetetlen gazdagságával és sokszínűségével, megannyi remekművel és legalább annyi fércmunkával szintén nem a politika messzire érő csápját jelentette.
 
„Mi, nemzetiszocialisták – fejtegette Goebbels – nem vagyunk régimódiak, mi testesítjük meg az új modernitást, nem csupán a politikai és társadalmi kérdésekben, hanem magában a művészetben és a tudományban is.” Ennek jegyében nevezték „elfajzott művészetnek” (entartete Kunst) az általuk cinikusnak, közömbösnek vagy a régi világhoz tartozónak kikiáltott Picassót, Chagallt és a többieket, s ennek jegyében, hiszen „mi vagyunk a jövő”, vetették tűzbe a korabeli „dekadens”, „cinikus” és „közömbös” szerzők, Stefan Zweig, Franz Werfel és mások műveit. 168ora_logo

Bővebben...

Törvénydömping: elfogadták a költségvetést, megszüntették a kafetáriát, megvédték a politikusok magánéletét

maffiaPéntek délutáni ülésén az Országgyűlés több fajsúlyos törvényt és törvénymódosítást is elfogadott. A 2019-es költségvetés mellett a kormánypárti többség megszüntette a béren felüli juttatások rendszerét, törvényben védte meg a politikusok magánéletét, bevezette a bevándorlási különadót, és elfogadta az új gyülekezési törvényt is.

Szinte mindegyik jogszabályhoz és módosításhoz kapcsolódik valamilyen botrány vagy tiltakozás.

A jövő évi költségvetésben – melynek amúgy is az oktatás lesz az egyik nagy vesztese – a kormány magához rendeli a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti költségvetésének egy jelentős részét, mindezt úgy, hogy előbb kész tények elé állította az MTA-t, majd úgy egyeztetett vele, hogy semmiben nem engedett az Akadémia szempontjainak. Tiltakozásképp Lovász László, az MTA elnöke nem is írta alá a költségvetés MTA-ra vonatkozó rendelkezéseit. A tiltakozások azonban a kormányzati akaratot nem hatották meg.

Ugyancsak tiltakozást váltott ki, ezúttal a szakszervezetek részéről, hogy a kormány megszünteti a béren kívüli juttatások adómentességét, és ezzel gyakorlatban teljesen szétveri a több mint kétmillió embert érintő kafetériarendszert. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta: bár a Nemzeti Bank sem tartja jó ötletnek a kafetéria ellehetetlenítését, a kormány mégis megteszi, a döntés mögött ugyanis személyesen Orbán Viktor áll.

Ugyancsak ma fogadták el a magánéletről szóló törvény módosítását, amely többek között a politikusok magánéletét is fokozottan védi.

Az új jogszabály hatására nehezebbé válhat olyan botrányok feltárása, mint például Rogán Antal helikopterezése vagy Semjén Zsolt rénszarvasvadászata. Bár ezek sokszor közpénzt, de a közhatalom gyakorlását mindenképp érintő ügyek, melyek mostantól szigorúbb törvényi védelmet élveznek.

És nem ez az egyetlen ilyen jellegű döntés: a parlament elfogadta Czunyiné Bertalan Judit Btk-módosítását is, amelynek értelmében akár két év börtön is kiszabható, ha valaki hivatalos személyt hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben „zaklat”. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint ez akár azt is jelentheti, hogy börtönnel fenyegetve próbálnák ellehetetleníteni a politikus házánál rendezett tüntetéseket, vagy akár meg is büntethetnék a tüntetőket.

Az új gyülekezési törvény is elfogadásra került, melynek megítéléséről az elmúlt hetekben itt a Mércén is vita folyt. Bár a törvény maga inkább szükséges pontosításokat tartalmaz, több jogvédő szervezet, köztük a TASZ és az Eötvös Károly Intézet is úgy véli, a gumirendelkezések akár a gyülekezési jog korlátozására is alkalmasak lehetnek.

A bevándorlási különadóról is döntött a Ház: 25 százalékos adóval sújtják a „bevándorlást segítő tevékenységet” végző szervezeteket. A rendelkezés korábban a Stop Soros csomag keretén belül szerepelt, de a választások után a Fidesz kivette azt a nemrégiben elfogadott törvénycsomag rendelkezései közül és külön nyújtotta be. A különadó a törvény szövege szerint érinti a „bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenységet”, a bevándorlással kapcsolatos média kampányokat, szemináriumokat és a bevándorlást segítő hálózatok építését és működtetését.

Ezzel az intézkedéssel a Fidesz lényegében adót vet ki a tőle eltérő véleményekre.

Bővebben...

Kényszerzubbony is kapható

depositphottA végén majd csak egy elnyújtott, hosszú, artikulálatlan üvöltés hallatszik a hangszóróból, aztán sercegés és néma csend lesz, az egyazászló pedig kókadtan csüng majd, mint a disznó hasa, és senki nem találja az injekciós tűt, mert azt is ellopták.

Pedig voltaképp szépen indult a nap a birodalomban. Olyan kerek volt a világ, a bamba madarak danásztak, Lőrinc barát barna csuhában megvette a fák mögött megbúvó kiskutya redves farkát is, az ennek tövében rejtőző bolha fingja még nem volt az övé, de elégedetten sóhajtott fel a jachtján: meglesz az is, mert a kemény munkának mindig megvan a jutalma. Főleg a kétkezinek.
 
Reggel nyolc óra volt, amikor kiderült, hogy a zUnijó aszonta, hogy eddig és ne tovább, mert tele lett a töke neki az illiberális álmokkal. És még aszt is onta, hogy bíróság elé citálja az egész redves bagázst. Igaz – mert olyan neki az ügymenete -, majd csupán a vezér saját lábán ácsorgó kisunokája kap intést száz év után, hogy ugye, kicseréled majd a nagytata szaros pelenkáját, és ő rávágja majd, perszepityu, és most jó? És a zUnijónak jó lesz, de nagyon.
 
Ennyire nem lát előre azonban a rencer, és mondta is legott – miközben habzott neki a kicsi szája – a Halászjani, a pecás, akit azért hagytak életben, hogy jártassa a száját de mindig, hogy a Sorosmegin. Hogy az egész nyüves világ aztat védi, sőt, a zUnijó meg egyenest az ezer éves bütykeit nyalogatja, mert ez a mániája neki, hogy vénembereket gyömöszöl, hogy a kedvükre tegyen, és persze, hogy a nagyvezírt meg bosszantsa, ezt a mienkét. Azzal cukkolódnak minduntalan, mert a világon még nem született olyan, aki értené a zsenijét, ahogy ő látja a világot, olyan magának valóan egyedi módon.
 
A vendégségből épp távozó szlovák nagykövet is – valami Kácer, a neve is má’ milyen – ezt ordította vissza az ajtóból, hogy hülyék ezek meg aljasok, a királyukon bohócsipka van, és megváltónak hiszi magát, pedig csak egy nyomorult féreg. Sőt, azt is visszaüvöltötte, hülye az, aki egy vénembert démonizál, akibe hálni jár a lélek, így búcsúzott el a díszes kompániától ez a Kácer.
 
Ott ücsörgött persze a sarokban egy srác, aki prosti volt, és hozzávágta volna a távozóhoz a cipőjét, de olyanja nem volt, nehogy kárt tegyen magában. Tehát cselekedet helyett szóval hadakozott, és a Kácer után sercintett, hogy a falon folyt a takonnyal elegyes nyál, hogy hülye, aki mondja. Volt ilyen monomániája ennek a prostisrácnak, hogy a vezérét a népek választották ki a feladatra, hogy vezesse ki őket a pusztaságból, s egyrészt ez nem így volt, másrészt nem is vezetett ez sehová sem, csak a Lőrinc baráttal sutyorgott a sarokban egyfolytában, és csörgették az aprót a zsebükben.
 
Fél tizenegy volt talán ebben az idillben, amikor a tarajos, de nem a sül, szólásra emelkedett, nézett ki a szemüvege lukán, és, mint, aki meglelte a bölcsek kövét, azzal a bizonyossággal adta elő, hogy a ‘zország kiiramodik az ENSZ-bűl, messzire tőle, a globális csomagból, mert attól van veszélybe’ a haza.
 
Lett is öröm, a vezír kibújt a Lőrinc barát seggéből, égnek hajigálta a csörgős sipkáját, és ordított, minta a fába szorult pondró és akárha, hogy kilépni, az egész univerzumból kilépni, én vagyok a ‘zisten csakis. Éljeneztek neki, megminden, a plafon leszakadt, de nem esett le, csak himbálózott, mint a hajnali nyál, mert gumiból volt.
 
És az ápoló benézett az ajtó lukán, de nem röhögött, csak elsírta magát. Kiegyenesítette a táblát, melyen ez állt: Magyarország, zárt osztály. – Filctollal még odasrejbintotta, hogy kényszerzubbony kapható, és lekapcsolta a villanyt nagy kegyesen.
 

Bővebben...