Ki tartsa el Orbán Viktor propaganda médiáját? - Kárpáti Iván jegyzete
A lényeg az állami hirdetés, a politikai hátszél volt. Most, hogy ez a rendszer összeomlott, eszükbe sem jut piacról beszélni. Nem azt kérdezik, hogyan lehetne visszaszerezni a közönséget, hogyan lehetne olyan tartalmat készíteni, amelyért a fogyasztók fizetnek. Rögtön az oligarcháikhoz fordulnak segítségért. Ennyit gondolnak a sajtóról.
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya nyílt levele sokat árul el a Fidesz médiáról alkotott felfogásáról. Egyetlen pillanatra sem merül fel bennük, hogy egy sajtóterméknek a saját olvasóiból, nézőiből, hallgatóiból, esetleg piaci hirdetésekből kellene megélnie. Ehelyett a „nemzeti tőkéseket” szólítják fel, hogy finanszírozzák újra a jobboldali médiaportfóliót, és adjanak munkát az elbocsátott dolgozóknak. Tudtommal ők zárták be egy jelentős részét és kizártnak tartom, hogy ne Orbán Viktor engedélyével. Hiszen ők csak strómanok, nem rendelkeznek szabadon a vagyon felett.
Ez önmagában mindent elmond. Tizenhat éven át úgy építették fel ezt a médiabirodalmat, hogy a piaci siker érdektelen volt. A lényeg az állami hirdetés, a politikai hátszél volt. Most, hogy ez a rendszer összeomlott, eszükbe sem jut piacról beszélni. Nem azt kérdezik, hogyan lehetne visszaszerezni a közönséget, hogyan lehetne olyan tartalmat készíteni, amelyért a fogyasztók fizetnek. Rögtön a milliárdosokhoz fordulnak segítségért. 
Meleg van, nyár van, minden fasza, szeli is a habokat 
„Ez a rendszer rövid távon a független sajtót hozza nehéz helyzetbe, de hosszú távon a kormánypárti médiát fogja kivégezni” – mondta Urbán Ágnes médiakutató 2022-ben a Telexnek.
Ott van persze az is, hogy ekkora arcvesztés után muszáj pókerfizimiskát keríteni valahonnan, erőt kamuzni ott, ahol csak gyengeség van, és azt sugallni, hogy az ő Szibériája, száműzetése átmeneti. O.V. úgy érzi magát, mint akinek feltörték és feldúlták, szétrabolták a tulajdon lakását, és most kénytelen egy méltatlan helyen meghúzni magát, amíg a kéglit felújítják és újraszentelik. A betörővel majd később számol.
A magyar gazdasági modell problémáira utal, hogy a bérek ugyan forintban emelkedtek, de a gyenge forint és a magas infláció miatt a lakosság vásárlóereje nem javult megfelelően – mondta a professzor. Szerinte nem igaz az az állítás, hogy a magyarok azért fogyasztanak kevesebbet, mert sokat takarítanak meg.
Brüsszel még mindig ott áll, ahol eddig is állt. A korabeli krónikák szerint már 978-ban létezett a város, aminek a neve valószínűleg az óholland „Broekzele” szóból ered, ami nagyjából azt jelenti: „település a mocsárban” vagy „mocsári lakhely”. Szóval a mocsári lakhely, ahol a múlt század közepe óta székel az Európai Unió központja, több mint ezer éve áll (nagyjából egyidős lehet az 1100 éves magyar állammal), és valamiért nem akarja elhagyni a tartózkodási helyét. Ezzel szemben az ezeregyszáz éves Magyarországon mi, magyarok 16 évig hallgattuk a sámánunktól, hogy a belga fővárost meg kell állítani.