Őrült és közveszélyes
Én nagyon tisztelem Pető Ivánt még abból az időből, amikor úgy tűnt, ezzel a reménytelen országgal lehet kezdeni valamit. Ma viszont ott tartunk, azon kell vitatkoznom vele, hogy az ország jelenlegi első embere normális, avagy sem. Ide jutottunk. Pető Iván ugyanis sok egyéb mellett arra ragadtatta magát, hogy vitatkozik azokkal, akik Orbánt elmebeteg, pszichésen súlyosan sérült emberként jellemzik. Szerinte tudatos, de erkölcstelen politikusról van szó, s lám és ím, velem is hadban áll emiatt.
Már első országlása idején is, amikor messze volt a mai tébolyult formájától, az akkori főnököm elalélt a vélt okosságától. Nem győztem ellent mondani neki, s hogy jó volt a szimatom, állítólag már akkor le is fasisztáztam. Erre nem is emlékeztem a mai vérzivatarban, egy ismerősöm mesélte a minap vihogva. Ez nem érdem, hanem végtelen szomorúság forrása. Különben is, most Orbán Viktor elmebéli állapota a kérdés, nem pedig az elcseszett világnézete, pedig az is megérne egy misét.
Köztudomásúlag a hülyeségnek három fokozata van orvosilag, amelyet súlyosbodó sorrendben imbecillis, debilis és idióta névvel illet a szakirodalom. A legutolsó már ilyen taknya-nyála folyós szint, Orbán Viktornak viszont nem ilyen értelemben ment el az esze, hanem a gonoszság vitte el nagyon messze. Vagy azért lett gonosz, mert a személyisége meghasadt, ezt én nem tudhatom, viszont mesélni tudok róla, és ez kötelességem is, ha már ilyen betűvetőnek szegődtem a holocén korban.
Hogy egy emberi lény nem passzol a környezetéhez agyilag, azt a szavaiból és a cselekedeteiből tudjuk lemérni. Orbán Viktor is azt hangsúlyozza minduntalan, hogy ezeket figyeljük, illetve, hogy az egyiket ne, azt ne, amit mond, csak azt, amit tesz, mint az közismert a szenvedő magyarok köreiben. Ennek ellenére be nem áll a szája, s bár ezt jól megfontolt politikai érdekből teszi, mégsem mindegy kórtanilag, hogy miket delirál össze. Ha orvos volnék, ami nem vagyok, föl tudnám állítani belőle a diagnózist.
Igaz, egyszerű paraszti ésszel is, ami van nekem, megállapíthatom a sarki ivó stílusában de mégis karakánul és hibátlanul, hogy hülye ez, vazze. Mert az. Túllépve most a kényszeres testi tüneteken, gondoljunk csak a dakota korszakára, amikor mindent a lovon fordítva ülve látott, és kommunistázott veszettül. Ezek is kényszerek voltak, mint a mai keresztényezés, ez az út, ahogyan borul rá a sötétség. Mert, míg fénykorában még azért volt értelme annak, amit beszélt, sok esetben most már az sincs.
“Most itt állunk, azon a helyszínen, ahonnan szétsugárzott, szerteáradt a mágikus energia, amely felvillanyozta és nagyszerű nemzetté formálta a magyarokat. Ha van szakrális lépcső a magyar történelemben, ez minden bizonnyal az. Miképpen az is bizonyos, hogyha van szakrális momentuma, főnix pillanata a magyar lélek újjászületésének, az a pillanat 1848. március 15-e. Ez a magyar élet, ez a magyar történelem páros vezércsillaga. Vérvonal, cél, értelem és mérce. Zsinórmérték.”
Ezt Orbán Viktor mondta, ő maga, a saját szájával, mint ünnepi beszéd. Tessenek elgondolkozni rajta, és levonni a következtetést, hülye ez vagy nem. Nem sértően, hanem orvosi értelemben, hogy a szavak, mondatok, amiket megformál, azok mit takarnak, így egymás mellé rakva mit jelentenek. Érteni vélem a célját, a mondandóját, hogy mit akart mondani a költő, csak nem sikerült adekvátan kifejezni a fejében gomolygó ködöket. Mint a szomszéd Józsi, amikor tök részeg, ettől elveszíti a valóságot, és ismeretlen vidékeken jár az agya.
Az orbáni dumáról többet nem is érdemes, mindenkinek megvan a maga kis színese, ugorgyunk hát a teteleire. 
A hit nyertesei
A hit állítólag csodákra képes. Hegyeket mozdít meg és hasonlókat csinál. Rá kellett jönnöm, hogy ez teljesen igaz, élő példának itt van mindjárt Orbán Gáspár, jelen állás szerint Jézus menyasszonya. A fiatalember nyelveken szól és imával gyógyít. Ez nem annyira szokatlan, mint hinnénk, hiszen Harry Potter is tudott párszaszóul, az imával gyógyításnak pedig kimondottan nagy hagyománya van nálunk a Balog Zoltántól Kásler Miklósig ívelő csodatévők sorában. Egyszóval lényegében kormányprogramról beszélhetünk, melynek legfontosabb eleme a hit.
Más nem is kell ahhoz, hogy csodák történjenek. Mert történnek dögivel. Gondoljunk csak bele!
Egy iskolázatlan, nem túl okos gázszerelő negyven éves koráig lényegében annyit tud kihozni a vállalkozásából, amiből szűkösen el tudja tartani a családját, majd homlokon találja a megvilágosodás és jobbnál jobb üzletek sorát köti olyan tempóban, hogy még ő maga sem tudja, aznap milyen pályázaton nyert milliárdokat, másnap milyen tévécsatornát fog vásárolni. Néhány röpke év alatt a falusi mesterből multimilliárdossá válik. Mindez kizárólag a hit erejével!
Egy öregedő parókakészítő hazatántorog Amerikából, miután ott erősen legatyásodott az adócsalás miatt kivetett súlyos bírságoknak köszönhetően. Tök önzetlenül hazajön, hogy itt megmentse a magyar filmgyártást és a szerencsejáték piacot és lám, lőn csoda. Megmenti. Azt is megtudjuk időben, hogy azért kell neki adni a kaszinókat, mert majd jó sok adót fog utánuk fizetni és a jóságos kormány ebből fogja megszüntetni a gyermekéhezést. Igaz ugyan, hogy az adóbevétel az addigi töredékére esett vissza – nagyobb forgalom mellett, ami szintén valóságos csoda -, de még így is marad bőven nyereség, amit azon nyomban ki is visz az országból a mi jótevőnk. De hogy ne maradjunk árván, a gyönyörű és majdnem ifjú felesége időnként megnyugtatja a populációt, hogy nem nyomorog a család. Mármint az ő családjuk. Ehhez sem kell semmi más, mint hit.
Aztán itt van a hit következő nyertese, egy komplett dinasztia. Az apuka, aki egyszerű alkalmazottból bányatulajdonossá, majd néhány év alatt vállalkozásbirodalmat irányító multifunkciós zsenivé okosodik. Az okos apuka okos fiacskája, aki egészen misztikus csodára képes. Mivel soha életében nem dolgozott a versenyszektorban, hanem mindig közpénzből tengődött, jól követhető a bevétele. Aminek a sokszorosát költötte évről évre. Például 2006. december 30-án 5035 négyzetméter belterületi ingatlant vásárolt Felcsúton. Az sajnos nem látható a vagyonnyilatkozatában, hogy szeretve tisztelt felesége hány hektár boldog tulajdonosa és főleg miből, mert amennyire tudom, őnagysága óraadóként tanított valamelyik egyetemen egy ideig, de nem hinném, hogy azzal vagyonokra lehet szert tenni. Más kereső tevékenységéről nem tudni. A családfenntartó tehát a családfő, aki földeket vásárol, öt gyereket és egy feleséget tart el (Nárcisz kutyáról nem beszélve), 2011-ben a egymillió forint megtakarítással rendelkezik a házaspár, valamint 11 390 612 Ft. tartozásuk van a bank felé. Ez a helyzet 2011-ben. 2017-ben a felcsúti belterületi ingatlanok nem szerepelnek a bevallásban (elvitte a cica), az adósság a bank felé 4 184 703 Ft. A bankban 945 000 Ft. megtakarítás van és sikerült vásárolni egy felcsúti lakóházat szép nagy udvarral.
Összesítsünk tehát, hogy a csoda átláthatóbb legyen és a hit erőre kaphasson. Ez a tehetséges ember hét év leforgása alatt vásárolt egy lakóházat, visszafizetett 7 205 909 Ft. hitelt, eltartott összesen hat embert, taníttatott öt gyereket, az egyiket egyenesen Svájcban, ahol a tandíj magasabb, mint ennek a nagyszerű embernek az éves fizetése, majd lagzit rendezett a gyerekének. Közben a fizetése átlagban (juttatásokkal együtt, nettóban) nem nagyon haladta meg az egymillió forintot. És még így is futja minden évben egy kis nyaralásra.
Na, ez is hit kérdése, mert aki nem hívő, az ezt nem értheti. Ahogy azt sem, hogy a puritán miniszterelnök Svájcban kupálódott lánya, aki nem éppen a kirobbanó intellektusáról közismert, hogyan veszi át szép lassan a magas jövedelmezőségű ágazatokat és miből telik neki milliós ridikülre, tizenmilliós órára. A hívők persze tudják, hogy ő és férje a saját lábukon állnak. Az a férj, aki a családba kerülés előtt az összes vállalkozásából nem szerzett annyi jövedelmet, amennyiből önmagát el tudta volna tartani és a családi vállalkozás sem hasított különösebben, hiszen árulták a tanyát, mert ráfizetéses volt. Ehhez képest néhány év alatt a férj milliárdos lett, kastélyokat vásárolgat szabadidejében és karitatív tevékenységet is folytat, amennyiben felvásárolja a bajba került vállalkozók tulajdoni elemeit. 