Mindegy is, Marcsi. Az agyak lúgozásának vége

Kifáradás, túlzott magabiztosság, megváltozott világ, no meg a szélessávú internet – ezekkel magyarázta a Fidesz választási vereségét Schmidt Mária a Mandinernek adott interjúban. „Nem értettük meg azt sem, mit okozott a széles sávú internettel való teljes lefedettség a közéletben, illetve az, hogy minden magyarnak van okostelefonja. A mesterséges intelligenciával pedig lényegében megszűnt a káros nemzetközi trendekkel szemben védelmet adó nyelvi egyediségünk, elszigeteltségünk is” – magyarázta a Fidesz 2026-os választási vereségének okait a történész.

Marcsi asszonyság megfejtette a vereség okát (két nap után is zúg a fejem tőle), egyben beismerte, hogy mire is ment ki a játék. A totális lebutításra, a tátott szájúak hülyének nézésére és parttalan manipulálására. Két hőguta között valljuk be: működött jó sokáig, mert az internettel való lefedettség valóban gyorsabban történt meg, mint a nép öntudatra ébredése. Lehet, hogy 2010-ben és még pár évig a közmédián keresztül lehetett hülyíteni a Marcsi néniket és Józsi bácsikat, de közben – már bocsánat, de ez a helyzet – részben kihalt ez a generáció. Mint ahogy az is, amelyik még Sokol rádión hallgatta a Kossuthon a Déli Krónikát.

Bővebben ...

"Engedelmesség tartotta vissza az energetikai fejlesztéseket"

A jelenlegi energiaválság kialakulásához jelentősen hozzájárult, hogy az elmúlt másfél évtizedben számos szükséges beruházás elmaradt – véli Miklós László, mérnök-közgazdász, energetikai szakértő, az MVM felügyelő-bizottságának volt elnöke. Példaként említi a Mátrai Erőművet, a tervezett gázerőműveket, a Paks II. beruházás késlekedését, valamint a paksi erőmű alacsony vízállás esetére szükséges fejlesztéseinek hiányát.

Azonban a jelenlegi energiaválság nem előzmények nélkül alakult ki Magyarországon. Erről beszélt a Reggeli gyors stúdiós vendége, Miklós László, mérnök-közgazdász, energetikai szakértő, az MVM felügyelő-bizottságának volt elnöke. Szerinte a krízis kialakulásához jelentősen hozzájárult, hogy az elmúlt másfél évtizedben számos szükséges beruházás elmaradt. 

Bővebben ...

Repülgetünk - Pillantás a kilencedikről

Most, hogy túljutottunk a NER 16 évén – nem hittük, hogy egyszer vége lesz –, tényleg egyre-másra derülnek ki olyan történések, amelyek folyamatosan igazolják azt, amit amúgy is éreztünk: gátlás nélkül költötték a pénzünket. Valóban: az Orbán-kormány tagjai, illetve a kormány peremén mozgó emberek úgy tekintettek a közvagyonra, mintha a sajátjuk lenne. Illetve még úgy sem, mert hát az ember a saját pénzére vigyáz, bármilyen sok is van belőle. Ők azonban úgy használták az állami pénzeket, mintha egy feneketlen zsákjuk lenne, amiből annyiszor és annyit vesznek ki, amennyit csak akarnak.

Az elmúlt napokban két különös hír is napvilágot látott, amely igazolja ezt a feltételezést. Az egyiknek még hiányoznak a részletei, de nyilván előbb-utóbb azok is kiderülnek: Mészáros Lőrinc magángépének különös útjai, többek között a futball-vb színhelyére, az Egyesült Államokba. Hogy azért röppent oda a gép, hogy szállítsa Orbán Viktort, például New Yorkból haza, vagy csak úgy, azt ma még nem tudjuk, de igazán meglepne, ha Mészáros a saját pénzét használta volna fel a kirándulásra (a hír arról nem szól, hogy ő maga is a fedélzeten tartózkodott volna, arról azonban igen, hogy cselesen megváltoztatták a gép lajstromszámát, nehogy valaki rátaláljon…). 

Bővebben ...

Most kell megmutatnia Magyar Péternek, hogy mire képes – Hardy Mihály jegyzete

Veszélyhelyzet van az országban és politikai értelemben véget értek az új kormány és a támogatói közötti mézeshetek. Most válságot kell kezelni, nem elég néhány csípős megjegyzéssel elküldeni a parlamenti vitában még melegebb éghajlatra a volt kormánypárt romjain vegetáló új ellenzéket.

Ahogy az országnak is. A mostani szaharai meleg és a hónapok óta tartó aszály miatt veszélyhelyzetben van az ország. Ennek lebiztosabb jele, hogy le kell állítani a paksi atomerőmű termelését – biztonsági okokból. Annyira alacsony ugyanis a Duna vízállása, hogy a reaktorblokkok hűtéséhez szükséges vízkivételi szivattyúk nem tudnak mit kiemelni a Dunából, annyira alacsony a szint. Az új miniszterelnök szerint ennek az anomáliának elejét lehetett volna venni, ha az előző kormány elvégez egy tíz milliárd forintosra becsült beruházást. De nem végzett. 

Bővebben ...

Meleg, de nem (?) tragikus

A szakmai legendárium szerint a paksi hűtővízproblémát – mint annyi mindent még – közvetve Angela Merkelnek köszönhetjük: ő ígértette meg Orbán Viktorral, hogy ha a német autógyárak Magyarországra hozzák a termelésük egy részét, akkor kapnak hozzá olcsó áramot Paksról. Hogy ez az áram hosszú távon mennyire olcsó, arra lentebb még visszatérünk – nézzünk rá előbb az ellátásbiztonsági szempontra.

Paks 1 például – egyelőre „csak” a nyári fél évben – inkább a kiszámíthatatlanság szimbóluma lett az utóbbi években, kifejezetten időjárási, illetve klimatikus okokból. 

Bővebben ...

Egy NER-káder bukása

Úgy ment, ahogy jött. Hende Csaba alig több mint egyéves alkotmánybírói működése nem sok nyomot hagyott a testület munkáján. Alkotmánybíróvá választását pedig egy személyére szabott 2024-es törvénymódosításnak köszönhette; a korábbi kétharmad kivette az alkotmánybírósági törvényből azt a részt, amely az AB-tagsághoz szükséges 20 évi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlatot olyan munkakörhöz kötötte, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Hendének ugyan van jogi diplomája, de korábbi ügyvédi praxisán kívül csupa olyan munkakörben dolgozott – politikai államtitkár, parlamenti képviselő, miniszter –, amelyhez nem szükséges a jogász végzettség.

A 2024-es törvénymódosítást az tette különösen pikánssá, hogy Hende abban az időben a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke volt – így szinte kizárt, hogy ne tudott volna a fél évvel későbbi alkotmánybíróvá választását megkönnyítő változtatásról.

Bővebben ...