Hírek

Fábián András: Hazugságok vására

d-tt20120612Mindenkinek van valami becsípődése. Miért pont nekem ne lenne? Mindenkinek lehet egy jóképű konteója. Miért pont nekem ne lenne?

Egyszer- kétszer ki is fejtettem, meg is indokoltam, a magam csekély képességeivel érveltem is a saját teóriám mellett. Hitték is, nem is. Inkább nem is, mert nem akarták elhinni, olyan jó volt a rózsaszín babaszobában ébredni, körülöttünk új játékok, szép babák, kisautó, kis fizetés, kis izé. Boldogság, más orra alá bors törés, izgatott készülődés a szebb jövőre, kormányzati álmok dédelgetése. Közben az események mentek előre a maguk útján, mind a végkifejletig.
 
A nulladik naptól datálódik ez az egész történet. A G-napról van szó, igen. A két nagy ember cserepekre tört barátságáról, nyílt és örök szakításáról. A látványos és botrányos összezördülésről. Mit zördülés?! Robajlás volt az. Hónapokig másról sem beszélt az ország, máig mosolyogva emlegetik az Orbán ellenzékeként nyilvántartott különböző rendű és rangú, más-más pártállású kárörvendők.
 
2015 február 6-án történt, hogy Simicska kirúgott minden orbánistát a „médiabirodalmából”. Bemondta a nagy G-t, de sem akkor, sem soha később nem indokolta meg igazán, hogy mi is volt az a kettejük kötélbarátságát éles pengével kettévágó nézetkülönbség, ami ilyen végletes megoldásokra sarkallta. Mondta, hogy Orbán lefeküdt az oroszoknak (tudtuk, senki nem dőlt tőle a kardjába), mondta azt is, hogy Orbán elárulta ifjúságuk édes eszméit és álmait (de mennyit keresett ezen Simicska, akinek akkoriban ez még nem fájt annyira). Megtudtuk, hogy Orbán jelentett róla a sorkatonai szolgálatuk alatt a zalaegerszegi katonai elhárító tisztnek (azért elég jól megvoltak ezzel 34 évig).
 
Szóval volt itt minden, mint a tanyasi búcsúban, de leginkább köd és titokzatosság, mint a garabonciás diák mindent elrejtő köpönyegében. Amikor „elmúlt a barátság”, akkor az odáig nagy kegyben álló Simicska birodalom elkezdett szeretetmegvonástól szenvedni. Plakátháború, kirekesztés a közbeszerzésekből, majd perek után morcos, kényszeredett korrekció. Nem fogom e véres háború minden momentumát felemlegetni, legyen elég annyi, hogy aki jól figyelt, az láthatta, hogy e nagy haragban továbbra is csurrantak cseppentek tízmilliárdok a Közgépnek. Figyelmeztető jelnek kellett volna lennie, hogy az állítólagos bosszú perceiben, 2015 júliusában, a Közgépet három évre kizárták az állami közbeszerzési tenderekről, azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015 szeptemberben felfüggesztette a kizárási határozatot, míg decemberi elsőfokú ítéletében a Közgép javára döntött, mert a kizárás az ítélet szerint jogszerűtlen volt. Az sem volt egy percig sem titok, hogy Simicska legközvetlenebb munkatársa és bizalmasa, Nyerges Zsolt, milyen közel állt továbbra is Orbán Viktorhoz. Kellett egy megbízható összekötő. Ennek érdekében még egy állítólagos Simicska-Nyerges ütésváltás is felkerült az alul futó hírek sorába, amit persze mindkét fél azonnal cáfolt.
 
Állítottam és állítom tehát, hogy ez az egész Simicska-Orbán balhé nem volt egyéb porhintésnél. Nézzük meg az előzményeket. Nem bonyolult. Egyetlen tényező volt, ami megrettentette Orbánt, s amelyre Simicska gyógyírt ajánlott. Ez pedig nem volt más, mint a Jobbik 2014-es szereplése és a választások utáni további erősödése. Ezt a csomót kellett Simicskának, teljes ravaszságát latba vetve, keresztülvágnia. Simicska feladata a Jobbik semlegesítése és kiiktatása volt. Kisebb tisztet itt nem lehetett bevetni. Az operációhoz nagy pénzekre volt szükség, és egy olyan dúsgazdag pártfogóra, aki egy ekkora vállalkozást feltűnés nélkül tud finanszírozni. A Lajos, aki valószínű, amúgy is unta már a folytonos útépítéseket meg a közös focimeccseket, felvállalta a munkát. Adott plakáthelyeket (a Jobbik azóta is kapkodja a fejét, hogy honnan fogják kifizetni az ÁSZ-büntetést), adott új ideológiát (cukiság-kampány, néppártosodás), kaptak választási stratégiát (senkivel sem szövetkezni, semmi összefogás), adott újságot, tévét. A Fidesz ezekre a juttatásokra ráerősített: a “G-nap” után Kövér László a Magyar Nemzetet és a Hír TV-t ellenzékinek minősítette, a kormánypárti szavazóknak pedig „nem javasolta ezen médiumok további fogyasztását”. Nem volt olyan rendezvény, ahol a vezető kormánypárti korifeusok ne demonstrálták volna jó hangosan, amikor nyilatkozatot kért a Hír TV riportere: maguknak nem nyilatkozunk! huppa

Bővebben...

A csempedíler esete az Akadémiával (ananászposzt)

fogombaszParragh László csempe- és szaniterkereskedő elmagyarázta Krúg Emíliának (ő az ATV műsorvezetője) az alapkutatást. A mibenlétét nekije, hogyan látja ő, a csempe- és szaniterkereskedő az alapkutatást.

Gondoltam, hogy én meg elmagyarázom Parragh úrnak a szaniterkereskedést. Nem, nem tudom mi az a szaniter, és most nincs kedvem megguglizni. Azt nem hiszem, hogy ez akadálya lenne a magyarázatnak, esetleg egy hosszabb tanulmány írásának, vagy a Nemzeti Szaniterkutató Intézet megalapításának. Ha Parragh elmagyarázhatja az alapkutatást, akkor én miért ne oszthatnám meg a világgal szaniterelméleti gondolataim.
 
Nem lehet elmagyarázni az alapkutatást. Általában azzal szoktak próbálkozni, hogy nem lehet azt most tudni, hogy mely kutatásból lesz majd mobiltelefon. Ezt szoktuk mondani, hogy a "Mari néni" is értse. "Mari néni"-t már régen Anitának hívják, jogosítványa van, kétszer volt abortusza, és süldőlány korában Piramis koncertre járt, nem skanzenben élünk. Nem azért nehéz elmagyarázni neki az alapkutatást mert ő a nép romlatlan egyede, aki csak ahhoz ért, hogy lepirítsa a hagymát, hanem azért, mert ezek a dolgok valóban végtelenül bonyolultak. Sokkal egyszerűbb dolgokat is teljesen reménytelen elmagyarázni. 
 
Valamiért a kicsiny Izrael nem akarja beszántani az alapkutatását, a teljesen absztraktnak tűnő kombinatorikai és  elméleti számítógéptudományi kutatásait sem, amelyekben n tart a végtelenhez, miközben még egy Parragh is sejti, hogy az n az csak a fejünkben tud tartani a végtelenhez, ha egyáltalán. Izrael hat darab ERC-grantet kapott számítógéptudományból a múlt héten, ezeknek a kutatásoknak az eredménye pedig valószínűleg cikk lesz, papíros, még az is lehet, hogy n-ek fognak slattyogni a végtelen felé. Nagyon nehéz megmutatni azt a pontot, ahol a világhírű kombinatorikai és elméleti számítógéptudományi iskolákból hirtelen a Vaskupolát irányító szoftver lesz. A kultúra a lényeg, próbálom elmagyarázni egy fidesznyiknek, falra rizibizi, a kultúráról. A kombinatorikai, elméleti számítógéptudományi kultúra az a közeg, amelyben kinevelődnek azok a fiatalok, akiknél az n már nem tart a végtelenbe, hanem inkább megnézi, hogy mi lesz az ebéd az Iráni Forradalmi Gárda központjában. Az alapkutatás leginkább ennek a közegnek a fenntartásáról szól. Nincs olyan ország, amelyik sikeres tudott lenni ezen közeg nélkül. Az alapkutatás eredményei globálisak, a közeg az továbbra is meglehetősen lokális. 
 
Dudva lenne a dudvák közt az ananász - írta valaki, akit ma kiszerkesztenének a Magyar Időkben.  Ez az ország sohasem volt Ananászország, de lehetne, jó, a legjobb piña coladát talán nem belőlünk csinálnánk, és akkor mi van. Ezek Dudvaországot akarnak csinálni Magyarországból, talán azért, mert harminc évvel ezelőtt valaki megigazította egy vidéki fiatalember nyakkendőjét.
 
P.S.  Ma felszámolták a Heti Választ, az utolsó magyar konzervatív lapot. Szeretném kifejezni szolidaritásom a lap összes munkatársával. 
 

Parragh: „Ideje volt nekimenni az Akadémiának” - 2018.08.04. - Ideje volt nekimenni az Akadémiának, ezt mondta Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-n. Szerinte ugyanis sok olyan kutatásra költöttek, amiből később semmi sem lett. A kormány a jövő évi költségvetéssel az MTA állami támogatásának majdnem háromnegyedét az innovációs minisztériumhoz utalta. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/parragh-ideje-volt-nekimenni-az-akademianak

Bővebben...

Tállai András képes volt azt állítani, hogy a tízmilliárdos veszteséget hozó letelepedési kötvények bevételeiből fizették vissza az IMF-hitelt

tokaAz adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak.

„Az Ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc IMF-hitelekkel adósította el 2008-ban az országot. 2013 közepén, amikor a letelepedési kötvényprogram bevezetésre került, az IMF-hitel kamata 4,09 százalék volt. Sokkal több, mint a letelepedési kötvényeké.
 
Így Önök vettek fel IMF-hitelt drágán, és többek között a letelepedési kötvények segítették Magyarországot, hogy az Önök által felvett drága IMF-hiteleket vissza tudjuk fizetni!"
 
– írta Tállai András adópolitikai államtitkár Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Varju Lászlónak.
 
A DK alelnöke azért fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez, hogy megtudja, miből akarják ifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait az Orbán-kormány. Felidézte, hogy miután öt évvel ezelőtt indították el a letelepedési kötvényprogramot, amivel több mint húszezer ember érkezett Magyarországra Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából és számos arab országból, most súlyos fizetési kötelezettsége fakad a programból Magyarországnak.

Tállai András szerint 2013-ban egyetlen hónap alatt hozzásegítette az IMF-hitel kifizetéséhez az államot a korrupciógyanús kötvényprogram. Az államtitkár téved / Fotó: MTI/Vajda János

„Ezek az emberek nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, befogadásukra sem emberiességi megfontolások, sem nemzetközi egyezmények nem kötelezték Magyarországot. Ők azonban éltek a Fidesz letelepedési kötvénye által fölkínált lehetőséggel, hogy mintegy 90 millió forintnak megfelelő euró busás hozamra történő kölcsönzése ellenében családostul szabad beutazási és letelepedési engedélyt szerezhetnek Magyarországra és ezzel az EU-ba. Bár a kötvényeken nem a magyar állam keresett, hanem a Rogán Antal kijelölte offshore cégek,
 
most a költségvetésnek kell 35 milliárd forintot kifizetnie kötvényhozamként az így betelepítetteknek.
 
Csak összehasonlításként: ebből az összegből ki lehetne fizetni annak az adósságának a felét, amelyet csak kórházi adósságnak szoktak nevezni, holott azt az adósságot a magyar kormány halmozta föl azzal, hogy nem finanszírozza az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, és hárította át a kórházakra" – írta Varju, aki ezek után részletekbe menően – jogosnak tűnő – kérdésekkel fordult, az egyébként alaptörvényből fakadóan válaszadási kötelezettséggel rendelkező Varga Mihályhoz:
 
  1. Miből fogják kifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait?
  2. Szerepel-e erre fedezet a költségvetésben, és ha igen, melyik soron?
  3. Mennyi pénzt vontak el a bevándorlók hozamaira a családtámogatásoktól, az oktatástól és az egészségügytől? 168ora_logo
  4. Bővebben...

Süketen, vakon, bénán

nyerges_oviA Hír Tv nélkül is felkelt a nap, a madarak éppen úgy csicseregnek, mint tegnap, a hőség sem változott semmit. Miért is kellene görcsölnünk? Amikor az Origót elfoglalta a Fidesz, akkor sem történt semmi rendkívüli. A vajaskenyér íze nem változott, a busz éppen úgy rázott, amikor nem tudta megkerülni a kátyút. A Magyar Nemzet beszántása után is tovább nőtt a hajunk, a körmünk, télen hó esett, nyáron villámlott és érett a barack. A 168 óra továbbra is megjelenik, csak picit más lett, de a túrós palacsinta íze nem változott semmit és továbbra is folyik a víz a csapból.

 
Az emberek életén nem változtat az, ha vannak kormánykritikus médiafelületek, vagy ha nincsenek. Igazából mindössze annyi történik, hogy néhány embernek megszűnik a munkahelye, de ez naponta előfordul, semmi rendkívüli nincs benne. Miért is kellene hogy érdekelje Kovácsékat Lajosmizsén a kormánykritikus média léte, vagy nemléte? Őket nem érinti közvetlenül, az ő életük éppen olyan nehéz, vagy könnyű, nem ettől függ, hogy ki tudják-e cserélni a tönkrement bútort, hogy találnak-e a gyereknek nyelvtanárt és meg tudják-e fizetni a különórákat.
 
A hírek és publikációk ingyen jönnek. Akiknek az a dolguk, hogy leüljenek a számítógép elé és megírják, vagy beüljenek a stúdióba és elmondják, azok a dolgukat végzik. Az interneten minden hozzáférhető, szinte semmi nem kerül pénzbe, csak a pornóoldalak és a játékoldalak, de az természetes és különben is sok mindenhez hozzá lehet férni okosban, csak egy kis furfang kell hozzá.
 
Az ember észre sem veszi, ha az egyik fülére kicsit tompábban hall. Oda fordul a másik fülével, jobban koncentrál. Aztán megtanulja az agy szelektálni a dolgokat és természetesnek veszi, hogy kiszűrje azokat a hangokat, amelyeket már nem képes feldolgozni, mert nem hallja, csak valami távoli moraj számára. A látás romlásához is hozzá lehet szokni. Alkalmazkodik az ember. Távolabb tartja a könyvet, vagy közelebb hajol, szemüveget vesz fel, előkeresi a nagyítót is. Aztán leszokik az olvasásról mert túlságosan megerőltető, majd pedig kivitelezhetetlen.
 
Mire majdnem teljesen megvakul és megsüketül, már nem éli meg traumaként. Megszokta. Természetes állapot lesz számára, hiszen minden nap csak egy picit lett rosszabb, nem arról van szó, hogy tegnap még tökéletes volt, ma pedig már sötét és néma csend van.
 
Ez történik most. Egy országot vakít és süketít meg Orbán. Egy ország fogja azt olvasni, látni és hallani, amit a bűnbanda el akar neki mondani. Tudom, hogy sokan, akik megtalálják a számukra fontos híreket (még megtalálják) nem értik és sokszor szóvá is teszik, hogy miért foglalkozunk az Origó, a 888, a PS, a Magyar Idők híreivel. Ne foglalkozzunk vele, úgysem olvassa azokat senki. Mi lényegében reklámot csinálunk nekik.
 
Akik ezt mondják, szándékosan takarják el a szemüket, dugják be a fülüket hogy még azt a keveset se lássák-hallják, ami eljuthat hozzájuk. Tessék tenni egy kísérletet. Csak három napig kizárólag kormányportálokat olvasni, propagandát nézni. Aztán elgondolkodni azon, mennyivel egyszerűbb és főleg mennyivel kellemesebb hinni a saját kiválasztott, nagyszerű, zseniális, különleges mivoltunkban, mennyivel jobb hinni abban, hogy mi egy egészen fantasztikus nép vagyunk, soha, semmiben nem hibáztunk, minden esetben áldozatai lettünk másoknak, de mégis itt vagyunk és küzdünk, miközben minket tisztel a világ. Mennyivel egyszerűbb elhinni, hogy veszélyben a kontinens, de ez a kicsi ország egyedüliként megvédi magát, pontosabban megvédi az országot Orbán Viktor, mi itt biztonságban, boldogan élhetünk az ő áldozatos munkájának következtében. Mennyivel felemelőbb hinni azt, hogy napról napra fejlődik az ország, holnap egy picivel jobban élünk, mint ma és ez a folyamat megállíthatatlan, csupán hatalomban kell tartani Orbán Viktort.
 
Elég három olyan nap, melyben csak ezeket a híreket fogyasztjuk és az agymosás hatékonyságát le tudjuk mérni önmagunkon. Érezni fogjuk a hálát a védelemért, a rettegést a migránsoktól és a gyűlöletet azokkal szemben, akik ezt a biztonságot és jólétet el akarják rabolni tőlünk.

Bővebben...

TGM: A Hír TV fejfájára

38212489_19nA Hír TV keletkezése, átalakulása, visszaalakulása az Orbán-rendszer egyik strukturális hiányosságának a kiküszöbölését jelenti.

 
A hivatalos-nyilvános-alkotmányos államtól és a magánvállalatoktól az (informális) orbáni „mély állam”-hoz került (ellenszolgáltatás nélkül kisajátított) vagyonelemeket – a jognak tett szimbolikus szívesség gyanánt – az Orbán Viktor magyar miniszterelnök udvarához tartozó megbízottak nevére szokás íratni.
 
(Kérem a fönti mondatot alaposan megfontolni, drága olvasó.)
 
Formailag nem, de a gazdasági-politikai valóságban e vagyonelemek fölött Orbán Viktor miniszterelnök úr és apparátusa rendelkezik, a kegyencek személyi luxusán túl (ami pénzben lényegtelen apróság) a vagyon hatalmi-politikai célokat szolgál. Ezt a vagyont a költségvetésre vonatkozó (bár iszonyúan laza, és így is kijátszott) megkötések nélkül használhatja a nemzet vezetője népe irányítására, és a kormánypártot helyettesítő párhuzamos hatalom („mély állam”) költségeinek fedezésére. (A sajtó is az államapparátus egyik válfaja, még plurális rendszerekben is.)
 
Ezt a megvesztegetően egyszerű szerkezetet egyetlen kockázat fenyegeti: a jogilag birtokon belüli megbízott föllázad, hűtlenné válik, mint Simicska, és saját párhuzamos államot (paraállamot, „mély államot”) kezd építeni magának. (Ez már a korai hűbériség, a patrimoniális királyság korában is gond volt: ezek a szisztémák hasonlítottak Orbán Viktor úr mai innovációira.)
Mivel az orbáni „mély állam” lényege az informalitás (jogon és nyilvánosságon kívüliség), nyilvános jogszabállyal nem lehet biztosítani a nemzet vezetőjének a kisajátított (esetleg „királyi adományként” a kegyenceknek haszonélvezetre átengedett) vagyonok, vállalatok, nagybirtokok, erdők, vadászterületek, üzemek, bányák, üdülővárosok, médiák, szállodák, kastélyok, ingatlanüzletek, építőipari és kereskedelmi, turisztikai, közlekedési cégek stb. fölötti abszolút rendelkezését. Világossá kell tenni, hogy ezek dr. Orbánéi.
Ehhöz állandóan fönnálló fizikai fenyegetésre van szükség. Most nyilvánvalóvá tették, hogy így van. Simicska urat nem könnyű megijeszteni. Az, hogy lemondott összes vállalatairól (kivéve egy kecskefarmot), mutatja: helyreállt a rend, senki nem használhatja Orbán ellen az Orbán ellenőrzése alá beterelt párhuzamos népgazdaságot és „mélyállami” hálózatot, mert különben.
 
Szeptemberben a nemzet vezetője szerint a leszámolások újabb sorozatára kerül sor, a médiarendezésen túl nyilván tudomány- és kultúraszabályozást várhatunk a határokon átívelő, teljes duna-medencei pofabefogás, hapták és engedelmesség rendszerbe foglalása és tökéletesítése érdekében.
 
Mindezt azonban csak úgy lehet hiánytalanul és sarkosan végrehajtani, ha a „mély állam” irányított gazdaságának olyan ispánjai és gazdatisztjei, mint a „Mészáros Lőrinc” jelképes név alatt ismert Orbán-menedzsment és tulajdonkezelés vezetői tudomásul veszik, hogy a több száz méter mély szakadék szélén eszközölt hazafias ülepen rúgás terhe mellett engedelmeskedniük kell, hiszen síron túl is érvényes hűséggel tartoznak a beléjük életet (és hatalmat) lehelő nemzet- és államvezetőnek, államtulajdonosnak, most és mindörökké.
 
Igen sajnálatos, hogy egyfajta kritikai hang – amelynek a megszólalása közvetve az orbáni államrendszernek, illetve a rendszer egyik kisebb üzemzavarának volt köszönhető – elnémul, akármilyen tisztátalan volt a pénz eredete, amely ezt lehetővé tette. Az üzemzavar elhárult, a körkörös egypártrendszer fejlődik és egységesül, irányítása pedig – a kezdeti nehézségek után – egyre üzemszerűbb, szakszerűbb, már ha az elnyomás szakma.

Bővebben...

Az új BMW-gyárral még szorosabban öleli magához Magyarországot az autóipar

bmwgyarTíz évvel és egy hónappal a kecskeméti Mercedes-gyár bejelentése után végre új nagyberuházást ünnepelhet Magyarország. Debrecenben épül BMW-gyár 2019-től, jelentette be a cég, az üzemben “több mint ezer” dolgozó gyárt majd évi 150 ezer autót, köztük elektromos, hibrid és belső égésű modelleket is. Négyszáz hektáron épül az új gyár, aminek a felépítése nagyjából egymilliárd euróba, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 320 milliárd forintba kerül majd.

 
Arról nem árult el többet a cég, hogy milyen modelleket fognak gyártani, vagy hogy pontosan mikor kezdik meg a termelést. A gyárterület egy év múlva kerül a bajor prémiumautó-gyártó birtokába, és nagyjából ekkor kezdődhet majd a toborzás is.
 
A BMW a jó infrastruktúrával, a beszállítók közelségével és a helyi képzett munkaerővel magyarázta a választást. Nem véletlenül emlegeti a cég a beszállítókat, például a békéscsabai Csaba Metál gyártja több százezer elektromos BMW váltóházát. A bajor nagyvállalat már évekkel ezelőtt is arról beszélt, hogy valójában van egy láthatatlan autógyára Magyarországon, hiszen az itteni beszállítóinál tízezer ember dolgozik.
 
A képzett munkaerő előkerítése viszont már nagyobb kihívás lehet. Országosan hivatalosan 25 ezer betöltetlen álláshely van a feldolgozóiparban, ennek nagyjából tizede a járműiparban. Ám ezek többsége az ország nyugati felében található. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval tíz százalék fölötti az álláskeresők (tehát a munkanélküliek és a közmunkások együttes) aránya, amit részben a kevesebb beruházás, részben pedig a munkaerő alacsonyabb képzettsége magyaráz.
 
Az viszont már a most közzétett számokból is jól látszik, hogy ez egy erősen automatizált gyár lesz. A kecskeméti Mercedes-gyárban több mint négyezer alkalmazott gyárt évi közel 200 ezer autót, tehát egy alkalmazottra körülbelül 50 autó jut, a tervezett BMW-üzemben viszont ezer alkalmazott gyárt majd 150 ezer autót, ami egy főre 150 autót jelent. Ennek részben az is oka lehet, hogy az elektromos autók kevesebb részegységből állnak, mint a belső égésű motorral felszereltek.
 
Mindenesetre jól fog jönni az országnak, hogy éppen akkor jön egy piaci nagyberuházás, amikor az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházások várhatóan jelentősen visszaesnek majd. (Igaz, egy ilyen magánberuházás máshogyan jelenik meg a makrogazdasági mutatókban, mint az égi áldásként érkező uniós források: a BMW-gyárnak lesz például jelentős importvonzata is a gépek behozatala miatt. Bár persze egy ilyen beruházás sokkal jobban javítja az ország termelékenységét, mint az uniós finanszírozású projektek többsége.)
 
Arról sem volt hivatalos bejelentés, hogy milyen formában támogatja az állam az üzemet. Mivel Szlovákia és Románia részvételével éles verseny zajlott a beruházásért, valószínűleg a kormány mindent megtett a BMW kegyeiért, ami még belefér az uniós szabályokba.
 
Ugyanakkor az óriásberuházás tovább erősíti Magyarország autóipari függését. Ez már most is igen magas, például a járműipari termelés a GDP tizedéről az ötödére emelkedett az utóbbi tíz évben, az exporton belül ugyanezt az ívet járta be a szektor a gazdaságon belül.

Bővebben...

Egy látszólagos reformprogram

magyar-mode4Az elmúlt hónapokban több új elem jelent meg a kormányzat gazdaságpolitikai retorikájában. Közvetlenül az áprilisi parlamenti választások után még változatlanul az erőltetett gazdasági növekedés volt napirenden. Ezt mutatta, hogy a miniszterelnök a pénzügyminiszter kiválasztásakor feltételül szabta, hogy az illető éveken át legalább 4 százalékos gazdasági növekedést ígérjen. Ennek megfelelően Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve a stábja által összeállított, az EU-nak benyújtott középtávú terv, a kormány konvergenciaprogramja 2022-ig minden évre legalább 4 százalékos növekedést jósolt. (Az egy évvel korábban készült konvergenciaprogram ennél pesszimistább volt, már 2019-re is 4 százalék alatti bővüléssel számolt.)

 
A tartósan 4 százalékos növekedés azért erőltetett, mert forrásai – az EU-támogatások dinamizáló hatásának kifutásával, a munkaerőhiány fokozódásával, a magasabb energiaárak és kamatok mellett a világgazdasági konjunktúra várható romlása közepette – csak a termelékenység és a versenyképesség látványos és a korlátozott magyar versenyviszonyok között irreális javulása mellett lennének elérhetők. Igaz, ezt elvileg segíthetné az MNB által ugyancsak még áprilisban bejelentett új hitelezési koncepció, mely szerint 2030-ig a vállalati hitelállományt évi 10-15 százalékkal, a lakosságit évi 15 százalékkal kellene emelni. Ez azonban a 2020 utáni EU-források csak mértékében bizonytalan, akár egynegyedes beszűkülésére adott válasz volt.
 
A válasz voluntarista, mert homályban maradt, hogy a cégek miképpen tudják e hatalmas hitelösszeget a banki kockázatelemzés szerint is versenyképes termékek és szolgáltatások előállítására fordítani, mitől fog a lakosság hitelképessége (reáljövedelme) ilyen mértékben, tartósan javulni. Az állami nyomásra, főleg a kormányzattal jó viszonyban levő, de tőkeszegény bankok által végrehajtott felelőtlen hitelezés következményei pedig akár egyes bankok válságához is vezethetnek.
 
Az új retorikai elemek sorát a miniszterelnök júniusi bejelentése nyitotta meg, amelyben egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva 2019-re egy „masszív és földrengésbiztos” költségvetést igényelt. Az új feltételt csak a költségvetés bemutatásakor ismertette a miniszterelnök, miközben a költségvetés fő számai továbbra is megegyeznek a konvergenciaprogram még növekedéscentrikus előirányzataival. A gyakorlatban tehát a szükséges változtatások legfeljebb a kormányzat menet közben, átláthatatlanul végrehajtott költségvetési kiigazításaiban fognak megnyilvánulni, amelyekkel – és ez az elmúlt évekhez viszonyítva új elem – akár a növekedés kárára is igyekeznek a megígért deficit közelében tartani a hiányt. (A magyar államháztartási hiány az egyik legmagasabb az EU-ban, különösen a jó konjunkturális körülmények között minősül magasnak.)
 
Helyes és szükséges lépés, hogy középpontba állítják az egyensúlyi viszonyokat, az EU és más nemzetközi szervezetek is követelték vagy javasolták ezt. Mégsem érinti a magyar modell lényegét az új retorika, hiszen a változás szükségességét csak külső, világgazdasági okokkal magyarázza. Ezért a tartós növekedés szempontjából messze nem kielégítő. A forint nyár eleji látványos gyengülése sem csak külső okokkal magyarázható, hanem a nemzetközi tendenciákkal szembemenő magyar monetáris politikának is következménye.
A növekedés idén valóban elérheti a 4 százalékot, a világgazdasági válság előrevetítése azonban inkább politikai retorika: előkészítik, hogy várhatóan el fog maradni a tartósan 4 százalékos növekedés.
A gazdaságpolitikát érintő legújabb kormányzati fejlemény az MNB júliusi, 180 lépést tartalmazó (műhelymunkának nevezett) javaslata a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatására. Az elemzés legnagyobb erénye, hogy szembenéz számos aggasztó – bár szakmai körökben többnyire közismert, többek között az MNB őszi Versenyképességi jelentésében is rögzített, de a kormányzati propaganda által eddig mégis jellemzően figyelmen kívül hagyott – ténnyel. Emellett felrajzol egy sok tekintetben a fejlettebb országokban kialakulthoz hasonló (bár meghökkentően optimista) jövőképet, továbbá a változtatáshoz egy régóta tabunak szánt fogalmat, reformot tart szükségesnek.

Bővebben...

Kormányfői energiazöldségek

szb201403274„Energiafüggetlenséget” hirdetett Magyarország számára 2030-ig Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédében: készüljön el Paks és az új energiaforrások is lépjenek működésbe - fogalmazott. Szerinte szégyen, hogy a környező országokkal nincsenek energiaösszeköttetéseink, Oroszország pedig az Északi Áramlat nevű gázvezetékkel kiiktatná Európa Ukrajnán keresztüli gázellátását - vélte. 

 
A miniszterelnök fennkölt beszédeiben rendre helyet kapnak szakmainak tetsző energetikai kitételek. Talán a múlt pénteki rádióinterjújában is megemlített fáradtsága volt ennek az oka, de amit Tusványoson mondott, az tárgyszerű szemszögből megítélve kizárólag valótlanságok, lehetetlen, ésszerűtlen, teljesítetlen célok, ellentmondások és csúsztatások halmaza volt.
 
Orbán Viktor 2009-ben még ellenzékiként 20 éven, 2013-ban kormányfőként pedig három éven belüli energiafüggetlenséget jelölt ki célul. A jól hangzó kijelentés alapját szakértői azóta se világították meg. A KSH adatai szerint ugyanis a magyar energiabehozatal a fogyasztás közel kétharmadát teszi ki, és most mintegy huszadával magasabb, mint nyolc éve, a Fidesz-KDNP-kormányzás elején volt.
A behozatal legnagyobb része kőolaj, ami túlnyomórészt Oroszországból származik. Lehetséges ugyan beszerzés az Adriai-tenger felől is, de az drágább. A hazai kitermelés mára szinte lenullázódott, emelése kizárt.
 
A második legnagyobb adag a gáz, aminek körülbelül 90 százaléka jön Oroszországból. Igaz, sokszor kerülővel, Ausztria felől, közvetítőkön át, ami gyakorta olcsóbb, mint a közvetlen orosz állami szállítás. A hazai kitermelés itt szintén esik. Bár az Orbán-kabinet keres új beszerzési lehetőségeket, alaptalan kijelentéseikkel sokszor elbizonytalanítják a lehetséges szállítókat.
 
A legnagyobb ugrás az árambehozatalban látható. Míg egyes szakértők ezt üdvözlik – mondván, így a legolcsóbb a termék -, a kormány és a lobbi belföldi erőműveket szorgalmaz, kevésbé törődve a megtérüléssel. Ilyen a kormányfő által említett Paks2, amelynek beruházási költsége szakértők szerint tartósan drágább áram mellett térülne meg 60 év alatt. Paks2 fűtőeleme is orosz, a más irányú beszerzés kockázatos, a belföldi uránbányászat pedig megszűnt.
 
„Új energiaforrások” alatt Orbán Viktor napelemet érthet, bár jelenleg a hazai „megújuló energia” nem más, mint alapvetően a faégetés. A szélerőművek telepítését ellehetetlenítették, a többi alternatív eljárás drága, a lakosság energiahatékonysági támogatása jelképes. Az idei választások előtt az árambehozatal ellen a termelés felének napelem-alapúvá tételével hirdettek harcot, elfeledve, hogy napnyugtakor is sok áram kell. Bár az államok közötti összeköttetések éppenséggel ösztönzik az energiabehozatalt, valótlan, hogy ilyenek már ne lennének. Egy fontos magyar-szlovák villanyvezetékről épp tavaly szerződtünk, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat beüzemelésével pedig várhatóan nem szűnik meg az Ukrajnán keresztüli szállítás. A hazai hatóságok éppenséggel megakadályozták, hogy az orosz állam ennek kapcsán évtizedekre lefoglalja nyugati-északi gáz-összeköttetéseinket; az újabb csőterveket pedig gazdaságtalannak ítélik meg.
 
Egyetlen érdemi hazai energiaforrásunk a mátrai lignit, aminek égetése nagyon szennyező. Az Orbán-kabinet Párizsban vállalta is a szénégetés kivezetését. Igaz, a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc több tízmilliárd forintot fektetett be a mátrai lignitbe. nepszava
 

Bővebben...

Bazári keresztekkel az álkereszténység mezsgyéjén

kereszt1Évek óta téma, hogy micsoda keresztény ország vagyunk mi. A kormány retorikájának megfelelően az is hívő lett, aki eddig erről nem is tudott. Hirtelen elvárt lett hinni, ennek megfelelően pedig országszerte újulnak meg a templomok és épülnek Jézus szobrok. Ennek az agyatlan költekezésnek egy újabb lépése az a Baks községben frissen átadott 6 méteres világító kereszt, melyet az Áldott Kereszt Egyesület kezdeményezésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával mi fizettünk.

"Az Áldott Kereszt Egyesület szándékai szerint az ország több pontján is áll majd hasonló szimbólum, amely nem csupán az ország keresztény gyökereire utal. A civil szervezet így is szeretné tudniillik felhívni a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence cigányságának legfontosabb zarándokhelye, a Komárom-Esztergom megyében található Csatka kegyhelye jelentős felújításra szorul. A rekonstrukció kezdeményezésének élére az Áldott Kereszt Egyesület állt dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője illetve dr. Márfi Gyula veszprémi érsek támogatásával. 
 
Az egyesület illetve a hívő cigányság bízik abban, hogy a felújítás megvalósulása után Ferenc pápa Magyarországra látogat, és megáldja majd a csatkai kegyhelyet. A világító keresztek fényével neki is utat kívánnak mutatni Magyarország felé, jelezve azt, hogy Magyarország keresztény ország, és az is marad, mert hű a gyökereihez, lakói pedig vallják, hogy a keresztény hit erőt ad mindannyiuknak"
Először is tisztázzuk, mi is történt itt pontosan. A Csongrád-megyei Baks községben felállítottak egy hatalmas világító keresztet a zalalövői (Zala-megye) Áldott Kereszt Egyesület kezdeményezésére, mely a Komárom-Esztergom megyei Csatkán található kegyhely felújításának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Aki már itt elvesztette a fonalat, azt megértem, ugyanis ezzel én is így voltam. Miért döntenek úgy Zalában, hogy Csongrádban kéne egy olyan keresztet állítani, ami a komáromi kegyhely felújítására hívja fel a figyelmet? Logisztikailag teljes mértékben értelmezhetetlen, arról már nem is beszélve, hogy ha a kegyhely felújításra szorul, úgy egy vélhetően több százezres – ha Mészáros esetleg Tiborcz is közreműködött, talán milliós – kereszt felállítása helyett miért nem a csatkai kegyhelynek ajánlották ezt a pénzt?
 
Haladjunk is tovább a kérdések erdejében. Miért célja az a nem túl sokak által ismert Áldott Kereszt Egyesületnek, hogy közpénzen húzzanak fel hatalmas, világító kereszteket az ország különböző pontjain? Ha olyan fontos számukra, hogy az ország keresztény gyökereinek emléket állítsanak, tegyék azt meg a saját egyesületük pénzén, az ugyanis kevéssé  biztos, hogy az adófizetők többsége mélykeresztény lenne. Felőlem aztán legyenek büszkék keresztény gyökereikre, de ne más pénzén tegyék ezt.
 
Az hisz Istenben aki akar, Magyarországon ugyanis – még – vallásszabadság van. Az azonban, hogy állami pénzen bizonygassa ezt valaki, már kevésbé elfogadható. Az állam és a vallás egymástól külön kéne hogy váljon, azonban ez már rég nem így van az orbáni Magyarországon. Az állam adófizetők milliárdjaival tömi ki az egyházakat, akik köszönik szépen és elfogadják azt. Milliárdokból újulnak meg templombelsők és oltárok, miközben rászorulók ezrei küzdenek napról napra, hogy legyen mit enniük. Határon innen és túl újulnak meg milliárdokért az egyházi iskolák tucatjai, miközben a világi iskolák tömegei pusztulnak le. Az Orbán-kormány mesterségesen hozza létre egyik vágyálmát, a keresztényi Magyarországot. Nem számít, hogy az ország népességének csak elenyésző része jár misére és él valóban a bibliai tanítások szerint, hisz ha Orbán Viktor szerint Magyarország keresztény, akkor bizony kereszténynek kell lenni, mese nincs.

Bővebben...