Hírek

Egyetlen grafikon megmutatja, miért rabszolga a rabszolgatörvény

000_1ao3tbHa úgy érzed, hogy több időt töltesz munkával, mint bármelyik Nyugat-Európában dolgozó kollégád, akkor valószínűleg nem csal az időérzéked. Megnéztük, hogy az unióban és Norvégiában mennyi a főállású dolgozók éves munkaideje órában számolva, és ebből kivontuk az adott országban érvényes szabadságokra és ünnepnapokra eső órákat. Így megkaptuk azt a rangsort, amely megmutatja, hogy mennyi az az éves alapmunkaidő, amelyre szükség esetén a túlórák rakódnak.

Az eredményt az alábbi grafikon mutatja. Az adatokat az Eurostat friss, idei kiadványából vettük, és bár igaz, hogy ez is csak 2014-es számokkal dolgozik, nagyon valószínű, hogy a rangsor azóta sem tolódhatott el jelentős mértékben. Az adatok minden országban a minimálisan járó alapszabadsággal számolnak, tehát például egy fiatalabb, pályakezdő, gyermektelen munkavállalóra adnak igazán jó összehasonlítási alapot, mert nála az életkor és a családi állapot után kapott plusz szabadnapok nem torzítanak.
 

Látható, hogy Lengyelországgal és Romániával holtversenyben vezetjük ezt a rangsort, méghozzá úgy, hogy „alapbeállításban” jóval több órát vagyunk kénytelenek ledolgozni egy évben, mint ami a fejlettebb európai országokban jellemző.
 
Így már könnyebb elhelyezni a skálán azt, hogy Magyarországon a kormányzat javaslata szerint január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A 400 óra ebben az olvasatban azt jelenti, hogy az egyébként is meglehetősen magas, 1840 órás alapot most már évente közel 22 százalékkal toldhatja meg a túlórázás.
 
A legkevesebbet egyébként Franciaországban kell dolgozni ugyanabban a főállásban, hiszen ott csak évi 1560 óráról indul a számolás. Ennek az az oka, hogy ott a magyar 40 helyett csak 35,6 órás a munkahét, a magyar 20 napos kezdő szabadság helyett egyből 30-cal indítanak a dolgozók, és eggyel több ünnepnapjuk is van.

Bővebben...

Tele van csúsztatással a Nézőpont Intézet elemzése a balliberális médiatúlsúlyról

Ovi_terMódszertanilag is nagyon kényes, de több kérdést vet fel, mint amit megválaszol. Aki csak a Nézőpont Intézet számait olvassa, arra a következtetésre juthat, hogy itt minden a legnagyobb rendben van, miközben az elérésen kívüli legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy akármekkora is legyen a kormánypárti média részesedése, fogyasztói találkoznak-e kormánykritikus cikkekkel, véleményekkel akkor, ha csak a kormánypárti média ér el hozzájuk.

Én mindig nagyon örülök, ha friss nézettségi, hallgatottsági adatok derülnek ki, nagy kincs ez manapság, mivel nem minden földi halandó fér hozzá ezekhez az adatokhoz. Ezért is örültem, hogy a Nézőpont Intézet médiakutató lába, a Médianéző az új kormánypárti médiaholding megalakulása után mintegy megsegítve a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság dolgát, adatokkal igyekezett alátámasztani, hogy a kormánypárti médiát bekebelező alapítványmonstrum, a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA – megj: a sajtó is média, de mindegy is) létrejötte ellenére továbbra is balliberális médiatúlsúly van. Ezzel időről-időre bepróbálkozik valaki a kormány közeléből, aztán helyre kell rakni, de ettől még a friss adatok akár új megvilágításba is helyezhetnék az eddigi tudásunkat, illetve a tudásunk hiányát.
 
A Médianéző elemzése először megpróbálja a KESMA-t nemzetközi kontextusba helyezni, amely olyan pazar gondolatot is tartalmaz, miszerint az RTL Csoportot is birtokló Bertelsmann Alapítvány, idézet következik: „az alapító szándéka szerint a versenyelv, az egyéni szabadság és a szolidaritás oldalán áll, amely értékek kimondatlanul, mégis egyértelműen a balliberális ideológiai világképnek feleltethetők meg”, majd hozzáteszik, hogy „kereszténységről, Isten-hitről, családról és hazáról nem esik szó a célok között”. Ez nyilván elég nevetséges megállapítás attól függetlenül, hogy a Bertelsmannról egyébként mit gondolunk, én például kevés jót.
 
De hogy végre a lényegre térjünk, nézzük, mit-mivel hasonlít össze a Nézőpont. Az elején kapunk egy mintát a vizsgált médiumokból, eszerint a Nézőpont A KESMA esetében minden közéleti médiafelületet vizsgált, és ehhez hozzásorolták a vállaltan kormánybarát Demokrata, pestisrácok.hu és Magyar Hírlap újságokat továbbá a TV2 és a Super TV2 legnézettebb hírműsorait. A kormánykritikus médiumok között az RTL Klub és az RTL II, valamint az ATV híradóit, a Klubrádiót, számos hetilapot (168 óra, HVG, Magyar Narancs, stb.), a Népszavát, valamint nagyon sok magas olvasottságú online híroldalt (hvg.hu, index.hu, 444.hu, atv.hu, 24.hu, napi.hu, stb.) vették figyelembe. Első kérdésként mindjárt ott van, hogy a nyíltan kormánypárti közmédia hírműsorai, felületei miért nem kerültek bele a vizsgálatba? Nem tudjuk, hogy a KESMA és a hozzácsapott kormánybarát médiumok esetében egészen pontosan mely elemeket vizsgálták, illetve ahogy az ATV/ATV.hu esetében tették, úgy belevették-e a Magyar Idők vagy a Magyar Hírlap online felületeit?
 
De nézzük médiatípusokra bontva!
 
A televízióknál kormánypártinak vették az EchoTV-t, a HírTV-t, a TV2 valamint a Super TV2 műsorait, és bár nem derül ki, de feltételezzük, hogy kormánykritikusként az RTL Klub, RTL II valamint az ATV hírműsorait azonosították. Így hozzák ki, hogy a telezíviós piacon a hírműsorok tekintetében 54 százalékos a balliberális médiatúlsúly. A konkrét adatokat nem osztották meg. Viszont nem vették számításba az elviselhetetlenül kormánypárti közmédia, tehát az M1, M2 és a Duna hírműsorainak nézettségét.
 
A rádiók esetében kormánykritikusnak a KarcFM-et és a Gongot vették, ezekkel szemben antagonistaként a Klubrádiót nevezték meg, így kijött, hogy a Klubrádió 53 százalékkal veri a kormánypárti rádiókat. A Nézőpont nagyvonalúan nem említi az Andy Vajna tulajdonában lévő Rádió1 hálózatot, amelynek van hírszolgáltatási kötelezettsége és ahogy a legtöbben, ők is az MTI híranyagait olvassák fel. Továbbá szintén nem számolják bele a kormánypártiba a közszolgálati Kossuth rádiót és Petőfi Rádiót sem.
 
A nyomtatott sajtó esetében azt választotta a Médianéző, hogy egy kalap alá vette a napilapokat, hetilapokat és az ingyenesen elérhető Lokált, továbbá a kormánypárti lapok 991207-es összesített példányszáma (nyomtatott példány? Terjesztett? Aktívan vásárolt?) arra enged következtetni, hogy a megyei napilapokat is ide vették.

Bővebben...

Beismerő vallomás

comandament2A NER ormain haligalizó elvtársak kénytelenek voltak belátni, hogy észben kissé gyöngék. Sőt, hogy megaláztatásuk teljes legyen, ezzel a bizonyítvánnyal az EU-hoz fordultak, hogy korrepetálná őket, mert képtelenek megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az egészségügy irányításának és megszervezésének rejtelmei és titkai. Lám, lám: hová vezet a kontraszelekció, hová visz az útja, amikor olyan emberre bízzuk az ilyesmit, aki a tízparancsolattal óhajt gyógyítani, és a kézmosástól várja az örök életet. Csak rájön a marhája, hogy ez így nem fog menni.

 
Egészen pontosan arról van szó, hogy Vytenis Andriukatis, az Unio egészségügyi biztosa elárulta, pártunk-kormányunk hozzájuk fordult szakmai tanácsért, hogy segítenének rendbe szedni azt a szarhalmot, amit egészségügy címen összehoztak. Csak én vagyok ilyen mosdatlan szájú indulatos, Andriukatis bácsi úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata technikai támogatást nyújt a magyar egészségügyi rendszer átalakításában, különös tekintettel az egészségügyi alapellátás és a járóbeteg-ellátás minőségének javításában.
 
Még mielőtt erről hosszabban ábrándoznánk, azt is tegyük ide, hogy az Eurostat legfrissebb számai pontosan mutatják, milyen keveset költ pártunk-kormányunk egészségügyre. Hogy szavazópolgáronként csupáncsak 853 (nyolcszázötvenhárom) ajrót, ami fing, még a csehek is – harmadával -, a szlovákok is – negyedével – többet, csak, hogy lássuk, hol van a helyünk a V4-ekben, ha nem a pofázásról van szó. Ezen a ponton merengő lélekkel emlékezzünk meg a mexikói templomokról, és mindenki tegye hozzá a listához, ami a szívének e szempontból leginkább kedves. Kurva hosszú lesz a vádirat.

Ezen túllépve még: mint tapasztalhatjuk, fénylő, köpcös csillagunk azzal eteti a hülyéit, hogy világszínvonalú az egészségügy, s mindeközben azokhoz fordul tanácsért, akiket szintén a hülyéinek mindenféle sátánnak föst le. Nos, ehhez is kell egyfajta aljas lélekállapot, ha már, de nincs ezen semmi látnivaló tessenek oszolni. Kérdések adódnak azonban a segélykiáltással kapcsolatban, mi lesz, ha az Uniótól beérkező tanácsok nem lesznek NER-kompatibilisek, mert lássuk be, erre minden esély megvan. Kies hazák ugyanis elkeletiesült, türk játékokra jár meg bűnözőket csempész, valamint üldözi a gondolatot.
 
Ilyen közegben érkezhet akármilyen klafa tanács, ember nincs, aki végrehajtsa, tovább vigye. A gond ugyanis nem az egészségügyre terjed ki csupán, hanem az oktatásra, a gazdaságra, egyebekre, ezekhez mind-mind tanácsot kellene kérni, hogy mit is csináljanak vele. S ha ezeket megkapták, és a dolgokat a fejéről a talpára állították, hogy életképes legyen az ország, akkor azt is beismernék egyszersmind, hogy a rendszer a baj, azt kell lecserélni. Ilyen azonban megtörténni nem fog, következésképp bármi tanács ellenére az egészségügyet önmagában rendbe tenni nem lehet, mert az is a NER szerves része, s mint ilyen, fertőző és rohadt.

Bővebben...

Ebbe a tükörbe néz bele naponta az ájulás szintjéig mérgezett, az erkölcsi immunrendszerét tekintve porig zúzott magyar társadalom

plebI’m not coming from the elite, I’m coming from a small village. Ismerős a dallam? Hát persze, alig pár napos, talán még nem esett zuhant ki nyomtalanul a nagylyukú szűrőhöz hasonlatos nemzeti kollektív memóriából. Hogyan is tudnánk feledni a drága plebejus, magát utcai harcosnak képzelő miniszterelnök úr álszerénykedő, egyben lesújtó önjellemzését, amellyel Chuck Norris amerikai akciófilmhős és karete-világbajnok budapesti látogatásából igyekezett pár percnyi rivaldafényt kisajtolni önmaga számára. Hogyan tudnánk feledni, hogy ő sosem volt, sosem lesz vagyonos ember?

Mi más juthatna az ember eszébe erről a csodálatos, brilliáns figuráról, erről a ritka, de leginkább párját ritkító államférfiúról, aki egy milánói kulturális eseményre (amelyhez hasonlókon nem sűrűn fordul elő kultúr- és egyéb harcai közepette) is a honvédség fene tudja hány fős csapatszállítójával röpteti magát, mint minden földhöz ragadt, a vidéki mangalicatrágyából sikertelenül kivakarózott mezei polgár?
 
Nem azért hozom szóba a dolgot, mert leszakadt volna a NER mennyezete, amikor fény derült arra, hogy az általa közpénzzel kitömött strómanjai luxusrepülőin járkál szotyolát köpködni a világ bármely tetszőleges pontjára, ahol gyógyíthatatlan rögeszméje, a futball (legtöbb esetben a magyar futball) a főszereplő. Nem zavarta össze a rajongótábort, legfeljebb a hivatalos propaganda torpant meg egy múló pillanatra. Igaz, nem először, de legalább mindenfajta következmények nélkül. Miután azt hazudták korábban, hogy a sokmilliárdos Airbusokat a honvédség fogja használni, és nem Orbánnak veszik azokat (ez azért jó, mert így azt sem tudhatja meg az adót fizető polgár, mennyibe fáj neki egy-egy ilyen út), minden plebejusok példaképe kivágta magát a turulfekáliából: ő 30 éve így utazik, és e tekintetben ezután sem lesz változás.
 
Neki jár, mert ő nem az elitből jön, ugye. Vagy annak ellenére. Mint ahogy Szijjártónak is jár a tonik, csoki, zizi, ropi a szolgálati autója fedélzetére, hiszen ő sem az elitből jön, a kocsmai diplomácia koronázatlan hisztéria mestere a teremfutball világából jön, ahol tonik és mogyorós Ritter csokoládé nélkül fel sem ment a pályára.
 
Kis ügyek ezek ahhoz képest, hogy 27 év után egy sikeres, világszerte elismert felsőoktatási intézmény elköltözik Magyarországról. Meg ahhoz képest is, hogy a lánctalpas korrupció és a frusztrált kultúrharc jegyében kivéreztetett színházak árnyékában milliárdok ömlenek számolatlanul, már a hatályos törvényekhez képest is illegálisan a sikeres magyar futballba, és pláne ahhoz képest, hogy miközben csaknem kétmillió magyart fenyeget a szegénység, még mindig le lehet húzni néhány réteg bőrt a rabszolgának nézett és valójában úgy is viselkedő, hajlott gerincű népről.
 
Tehát miközben Orbán az általa meghajlított valóságban mindenféle hírességekre felkapaszkodva hazudja, hogy a nép egyszerű gyermeke ő, és alighanem el is hiszi magáról, hogy ez így van, a való világban már semmiféle látszatra nem ad, mindenféle egészséges gátlás kiveszett belőle. Ezért aztán – médiaholding ide vagy oda – egyre izzadságosabb meló a betanított propagandistáknak megmagyarázni, hogy ami történik, az rendben van, és balliberális elfajzás meg hisztéria bármit is számonkérni a teljhatalmú küldetéstudaton. E tudományos-fantasztikus alkotások sorából is kitüremkedik az a minapi fércmű, amelyben az udvari költő Angela Merkelbe törli bele a kilógó nyelvét, bizonyítandó, hogy micsoda undorító hisztéria Orbánon vagy Szijjártón számon kérni a nemzeti rongyrázást:
Angela Merkel menetrend szerinti járattal repült Argentínába a G-20-as országcsoport pénteken kezdődő Buenos Aires-i csúcstalálkozójára. Ismeretes, a kancellár magángépe kényszerleszállást hajtott végre egy műszaki hiba miatt, ami kapóra jött neki, mert be tudta bizonyítani, jobb a magyar miniszterelnöknél, aki a haladó liberális hisztérikák álmaiban Gruevszkitől kapott rejtélyes luxusrepülőkkel jár dolgozni.

Bővebben...

Üldözöttek a liberális terror árnyékában

orban-vikto5Nincs mese, be kell látni, hogy a maroknyi még élő liberális olyan mérhetetlen diktatúrát épített ki világ és országszerte, ami szinte lehetetlenné teszi a kereszténykonzervatívfideszesek életét. Durva elnyomásban senyved a kétharmados kisebbség. De mindenki ám, nem csupán néhány publicista, aki a fideszes médiában tolja a teljesen önálló véleményét arról, amit aznap utasításba kap. Igaz ugyan, hogy az irányított reklámokból és pártmegrendelésre írt cikkekből egészen jó fizetést kap szegény és különösebben az ordenáré hazugságok miatt sem kell aggódnia, mert ha szerencséje van, eleve el sem jut a bíróságig az ügy, vagy ha igen, akkor megfelelő bíróhoz kerül, de ha mégis bírság lesz a dologból, azt fizeti a portál közpénzből. A helyreigazítást pedig vidáman le lehet hozni éjjel kettőkor a kulturális rovat valamelyik eldugott zugában, ahol senki nem olvassa.

 
A liberálisok (gyakorlatilag Heller Ágnes és még ketten, több liberális nincs is, mert a fehér ember keresztény, konzervatív, jobboldali és természetesen fideszes) világuralmat építettek ki. Heller Ágnes (aki miközben liberális góc, közben egy véresszájú náci is) beborítja szörnyű árnyékával a teljes magyar felsőoktatást. Is. A nyolcaskán most jelent meg egy hitében üldözött, életveszélyben lévő kormánypárti hallgató levele, aki az ELTE BTK-n kénytelen eltitkolni az ő fideszes mivoltát, különben az élete forogna veszélyben.
"A véleményszabadságról pedig annyit, hogy az ismerőseim 80%-a az egyetemről nem is tudja, milyen a politikai álláspontom, mivel ha elmondanám a véleményemet, akkor kárhozatra lennék ítélve, ami pl. egy diákköri jelentkezésnél nem épp előnyös, ha kiderül az emberről, hogy amúgy kormánypárti. Ilyenkor nem tudom, hogy magamat szégyelljem-e jobban, hogy nem állok ki a véleményem mellett, vagy azt, hogy a felsőoktatás egy jó részében ilyen baloldali manipuláló rendszer van.
 
Kérem, hogy az itt leírtak teljes anonimitásban maradjanak, és NE is közöljék úgy, hogy abból következtetni lehessen rám, hogy ki vagyok."
Ez van kérem. Egy kormánypárti diák ilyen mindennapi rettegésnek és üldöztetésnek van kitéve a három darab liberális embertelen terrorja miatt. De ugyanez megy mindenhol, a kultúrában is például. Ott is a liberálisok uralnak mindent, mármint Heller Ágnes és a két másik náci.

És akkor még nem is beszéltünk arról a szörnyűségről, hogy az egyik áruházlánc szakrális mivoltában tiporja meg a karácsonyt. Direkt azért, hogy az üldözött fideszeseket bosszantsa.
 
Terror van itt, ez nem is kérdés. Küzd ellene a fideszes tábor, mint disznó a jégen, de mindhiába. El vannak nyomva, meg vannak félemlítve és meg vannak gyalázva minden irányból.

Bővebben...

Két papír

ovicsokiVan nekünk itt két papír a tarsolyunkban. Az egyik csokis, maszatos, talán nyálfoltos és gyűrött is. A másik írólap, levélpapír, merített, famentes, vagy milyen típusok vannak még ebben a digitális világban, én nem tudom. Tán mindegy is. E két papírdarab közös tulajdonsága, hogy mindkettőt a végső kétségbeesés kínja lengi körül, és az, hogy én most mesélni fogok róluk. Nem jókedvemben, hanem, mert késztetést érzek rá, tisztára ilyen okulárés nagyapó vagyok már, hogy itt napra-nap be nem áll a szájam.

 
Négy éve lesz már annak a gyalázatnak, mint emlékezhetünk – és soha nem is feledjük -, hogy készült elfogadni ez a galeri a TrafikMutyi 2.0-s törvényt, bájos szokás szerint veszélybe sodorva (jó)néhány ember, (jó)néhány család megélhetését Krisztus és az összes aprószentek nevében. A dohányipari dolgozók odakint tüntettek a mínuszokban, és beküldtek a Parlamentbe egy csokit, rajta ezzel a szöveggel:
„Én azt szeretném az angyalkától, hogy a szüleink ne veszítsék el a munkájukat. Segíts kérlek tejesíteni! Szavazz nemmel a dohányipart érintő törvényekre!”
Mint az ismeretes, a csokit két pofára fölzabálta Orbán Viktor Mihály és egyes számú csicskása, Semjén Zsolt, a szöveget el nem olvasták, a törvényt pedig megszavazták. A dohányipari dolgozók pedig hazamentek a hidegből dolgavégezetlen, közmunkásnak álltak vagy éhen dögöltek, ez a kettő pedig elégedetten böfögött, mert ez egy ilyen ország. Ez nem sok, csupán egy szimbolikus történet arról, hogy milyen iszonytató lelke van ezeknek. Tudtuk is, de nem árt felidézni, építgetni tovább az embertelenség szobrát, hogy elérjen az égig.
 
Viszont fölbukik a kérdés, hogy mit olvasnak ezek, ha egyáltalán. Azóta foglalkoztat ez engemet, amikor egy kávéházi szegleten – de tényleg, volt olyan, hogy még lehetett vele beszélni – diskuráltam interjúilag Orbán Viktor Mihállyal, és rákérdeztem a szőlei dolgára, hogy hogyan is van az, hogy ne ők nyerjék a legtöbbet. Akkor még ilyen szerény volt a vágyaiban, viszont erről irkált az ÉS meg zengett az ország. Azt felelte akkor nekem ez a mókus, hogy ő ilyen sajtótermékeket, mint ÉS, egészségügyi okok miatt nem olvas, nem érti hát, miről is beszélek. Pofán kellett volna vágni, helyette csak nyugtáztam, hogy szaralak.
 
Már akkor látszott a szemében a hatalom végtelen akarása. Szinte csak az látszott, s ez a rögeszme mára eszelős tébollyá terebélyesedett, másból sem áll a manus. Ez a kór ma is rányomja bélyegét az olvasási szokásaira, és most ne arra gondoljunk, hogy szokott-e hetvenhét magyar népmesét zümmögni az unokájának, vagy verseket dúdolgatni magában. Hanem, hogy az elébe tett, neki gyártott hülyeségeken kívül, amelyeket lelkesítő célzattal felolvas a bamba és rajongó tömegeknek, hogy az ilyeneken kívül találkozik-e esetleg a valósággal, vagy megóvják attól az orvosok.
 
Mindez azért vált aktuálissá épp, mert tegnap kiderült, hogy szegény jámbor és egészen naiv CEU hallgatók mire készülnek szintén végső elkeseredésükben, mint annak idején a dohányiparosok. Egymást buzdítgatják ezek a szerencsétlenek, hogy írjanak levelet Orbán Viktor Mihálynak, számoljanak be neki arról, milyen szar is má’, hogy csuklóztatja az egyetemet, hogy ettől ők rosszul érzik magukat. Én, jó Istenem! Most cinikusan – de nagyon – megkérdem, tényleg olyan jó tanintézet ez a CEU, ha ilyen mókusokat képez, akik azt hiszik, buzgalmuknak bármi értelme is van?
 
Ifjúság, bolondság. Értem én, meg a lelkesedést is, de, ha tényleg ennyire ismerik csak az életet, akkor bajok vannak. Ugyan egyben szégyellem is magam, mert mit tehetnének mást, mint, hogy a józan ész tiszta szavával szólalnak meg, egyebük nincsen ugyanis, aztán mégis. Olyan ez a levélírás, mint valami lányregények romantikus illúziója, mert nem, hogy megfontolná, nem is olvassa, elébe sem kerül, a közelébe nem ér, más dimenziókban létezik az ipse ugyanis. Ezt nem ártana tudni, ha már olyan okos az ember. És ez itt, kedves jámborak, egyáltalán nem a diákok bírálata.
 
Magam, vénöreg emberként például tanácsolhatnám azt, hogy a kétségbeesés levelébe csomagoljanak egy kis kolbászt, házi töltésűt, az odajut, azt megkapja.

Bővebben...

Mivel úgyis pályázunk majd a 2026-os téli olimpiára, ezért már most megépítjük Felcsúton a Gruev Ski Centert

orban-2Tisztelt Pártgyűlés, kedves barátaim!

 
Újabb megoldandó kihívások előtt állunk. Ezekre várom az ötleteimet!
 
Már annyira kevés migráns érkezik Magyarországra, hogy diplomataautókkal kell belopnunk őket. Rá is kattantak egyből a népek. De semmi baj. Külföldön Peti, mint Gyakori Kukori fog szokás szerint mindent kikérni magunknak, amiből aztán amit tudunk, meg is tartunk magunknak. Itthon nem kell a Hende-bandázás, rászabadítjuk Szilust, mint Audiorális Herkulest a közvéleményre. Ezen kívül még Schmidt Mária, az ország fő amneszteziológusa úgy fogja átírni a történetet, ahogy tetszik. Nekem.
 
Persze nem kell szégyellősnek lennünk. Ezért erre is ráteszünk még 1-2 lapáttal. Miután úgyis pályázni fogunk a 2026-os téli olimpiára is, ezért már most megépítjük Felcsúton a Gruev Ski Centert, ahová természetesen majd külön kisvasút-megálló is kelleni fog, úgyhogy az ország Leglölöményesebb vállalkozójának továbbra sem kell majd éhezni.
 
Ehhez azért igénybe kell majd venni némi keleti segítséget is, de majd Vlagyimir kiszámolja, hogy köRUBELül mennyibe fog kerülni.
 
Szerencsére jól sikerült a falusi emberek orbanizációja. Ennek, illetve az internetnek, valamint a Facebooknak köszönhetően kitört a kommentizmus. Ezeken a fórumokon híveink állandóan üvöltik az éterbe, hogy NERre van az arra. Ahogy a régi dakota mondás tartja: „Kannibáliában sok a nyárspolgár”. Ők majd biztosítják, hogy Poltomiglan miniszterelnök lehessek. Akinek ez nem tetszik, annak Árpi Habonyosra veri a tojásait.
 
Ehhez kapcsolódik, hogy az új adórendszer tovább csökkenti a terheket, mostantól mindenki megtarthatja magának a 100%-át a véleményének.
 
További fejlesztés, hogy megépítjük a magyar turistaparadicsomot, aminek a neve Csabaculco lesz. István lesz a vezérigazgató, így biztos, hogy ott nem lesz vejetlenség. Ezt persze NERmetikusan lezárjuk azok elől, akik nem rám szavaztak.
 
Addigra elkészül majd az életnagyságú 200 méteres szobrom is, amit a megnyitón fognak leleplezni, de Polt gyorsan meg is szünteti az eljárást bűncselekmény hiányában.
 
Valamint akkorra lesz kész a Felház székesegyháza is, amire mindenki kap meghívőt.
 
A tiltakozások, petíciók, népszavazás kezdemények miatt nem kell aggódni. A jog jobblétre Henderedett. Nincs ebben semmi NERkívüli.
 
Azt sem fogják tudni megakadályozni, hogy újra hatalmas hadsereget építsünk, aminek természetesen én leszek a főnarancsnoka.
 
Mint ahogy ahhoz sem szóltak semmit sem, hogy Matusovits Andrea bayer hercegnő legyen az Országos Vérellátó Szolgálat vezetője.
 
Végül örömmel jelenthetem, hogy újabb korábbi ellenzéki médiákat is sikeresen a magunk képére formáltunk. Bár Lajos szerint degecre zabáltam magam, végül csak sikerült elsimicskáznunk a nézeteltéréseinket.
 
Béke poraira.
 

Bővebben...

Alig néhány fideszes ment be a rabszolgatörvény parlamenti vitájára

kosa-350x233Felháborodott ellenzéki felszólalásokkal és üres kormánypárti padsorokkal kezdődött el a túlóráról és munkaidőkeretről szóló új törvénymódosítás vitája ma este a parlamentben.

A Fidesz részéről csupán az egyik beterjesztő, Kósa Lajos vett részt a plenáris ülés vitáján, ezt több ellenzéki, Harangozó Tamás MSZP-s, Szél Bernadett független, Csárdi Antal LMP-s és Volner János független képviselő is élesen tette szóvá.
A rabszolgatörvényről írt összes cikkünk ide kattintva olvasható.
Az új, a lehetséges túlórakeretet közel duplájára (250 óra/évről 400 óra/évre) növelő javaslat a szakszervezetek és érdekvédelmi képviseletek megkérdezése nélkül készült el, és érdemi egyeztetés hiányában is nyújtották be.
 
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő mind a javaslat tartalmát, mind pedig annak társadalmi vita hiányában megkísérelt átverését a törvényhozáson egyértelműen minősítette:
A magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak.
Harangozó felhívta a figyelmet, katasztrofális helyzetet teremthet a dolgozók között, ha a javaslatból törvény lesz, az ugyanis a dolgozók maradék hétvégéjét is elrabolná tőlük, mintegy rabszolgává tennék a magyarokat anélkül, hogy mindezért több bért kellene fizetniük.
 
Szél Bernadett ugyanakkor, ha lehet még élesebben hívta fel a helyzet abszurditására a figyelmet. Amikor ő beszélt, a kormánypárt és kormányzat részéről csupán négy ember volt jelen az ülésteremben este kilenckor.
 
Kiemelte:
Miközben túlóráztatnák a magyarokat, ők viszont nem hajlandóak túlórázni.
Hosszas, emelt hangú felszólításba került Szélnek az is, hogy a beterjesztő Kósa Lajos egyáltalán rá figyeljen, ne pedig számítógépébe mélyedjen.

Leszögezte, a törvényjavaslat lényege az, hogy miközben a család fontosságára a Fidesz-KDNP folyamatosan felhívja a figyelmet, a mostani, multikat kiszolgáló törvénytervezet még a szombatot is elveszi a legtöbb családtól, a szabadidő megnyirbálásával pedig fáradt, kizsigerelt emberek tömkelegévé változtatja a magyarokat.
 
Volner János, volt jobbikos képviselő, egyetértve Szél Bernadettel, egyenesen úgy fogalmazott:
A kommunista szombat után most jön a kapitalista vasárnap.
Az ellenzéki képviselők közül többen az Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnökhöz és az alapvető jogok bizotsához utalnák a rabszolgatörvény tervezetét, úgy látván hogy ezeknek a kontrolloknak mindenképpen el kellene azt vetniük.
 
Varga-Damm Andrea a Jobbik képviselője azt is mondta: normális esetben „emberek tömegei, az utcán tiltakoznának” egy ilyen tervezet ellen. Hangosan megkérdezte,
 

Hol van most a KDNP?

Bővebben...

A népi bölcsesség úgy tartja, hogy értelmet és agyat nem lehet a piacon vásárolni

nszAkinek politikusként a Gruevszki-ügyről (értsd: annak a köztörvényes, elítélt bűnözőnek az ügye, akinek szöktetésében, bújtatásában, örökbe fogadásában a magyar kormány a sorosozó-migránsozó tagadás és toporzékolás ellenére, valamint egyre több egy irányba mutató értesülés szerint aktív szerepet vállalt) Demeter Márta jut eszébe, és aki nép bölcsességekkel, valamint irodalmi művekben fellelhető patetikus nemevidenciákkal indokolja országa honvédelmi politikáját – a magyar hadiipar kiépítése, honvédelmi nevelés, toborzás, fegyverkezés: a kézifegyverek gyártásánál nem állunk meg! -, az vagy egy aljas, dilettáns, kártékony hazudozó, vagy Németh Szilárd, vagy a kettő együtt. Más lehetőség nincs.

Valahogy így tudnám összefoglalni annak a friss-ropogós, interjúnak jóindulattal sem nevezhető monológnak a tanulságait, amelyet Németh Szilárd fideszes kommunikációs verőember és HM-es parlamenti államtitkár előadott a Párt elsőszámú faliújságában. Ez pedig akkor is súlyos lenne, ha az a világbajnoki szintű abszurditás nem hagyta volna el a száját, hogy erős országhoz erős hadsereg kell, vagy ha nyolc évnyi fideszes uralkodás után nem még mindig az ellenzék szemének hányással beborítása lenne az egyik legfontosabb kormányzati programpont.
 
Miközben a Fidesz orosz haverjai éppen nekiestek újfent Ukrajnának (szerintem ez idő tájt Putyin nem az Egri csillagokból olvas fel Porosenkónak, hanem valószínűleg véresen komolyan gondolja ezt a háborúsdit, vagy területszerzésesdit, vagy mi is ez), az egészséges magyar konyha első számú reklámarca, a honi gasztronómia koronázatlan állócsillaga az alábbi veretes böszmeségekkel késztette heves szívdobogásra az állampárt híveit:
Magyar Idők: Holnap fog szavazni az Ország­gyűlés arról, hogy 50 év legyen a hadkötelezettség felső korhatára. Miért van erre szükség?
 
N. SZ.: A 40 és 50 év közöttiek korosztálya a legnagyobb létszámú. A népi bölcsesség úgy tartja, ekkorra válnak férfivá az ifjak. Nekik nehezen tudná bárki is bebizonyítani, sőt egyenesen sértésnek vennék azt, hogy háborús védelmi helyzetben egy 45 éves magyar ember alkalmatlan lenne arra, hogy megvédje családját, otthonát, hazáját.
 
Magyar Idők: Hány katonája lesz jelen állás szerint 2026-ban a Magyar Honvédségnek?
 
N. SZ.: Most 37 650 főben határoztuk meg a honvédség létszámát, ami 13 700 fős emelkedés 2010-hez képest. Az önkéntes tartalékosok létszáma pedig a 17 főről mára átlépte a 8000 főt, ez pedig 20 000-re fog nőni 2026-ig. Ki kell emelnem: a katonai eskü a legmagasabb szintű elköteleződést jelenti, azt, hogy a katona az élete árán is meg fogja védeni Magyarországot és a magyar embereket. Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében Dobó István várkapitánnyal mondatja ki a ma is időszerű igaz-ságot: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.”
Nesze neked, honvédelem és haderőfejlesztés, csak a hazaáruló, a honvédséget leépítő bezzeg elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc év ne lett volna:
N.SZ.: Az akkori döntéshozók fő érve az volt, hogy a NATO majd megvéd minket, ha baj lesz. Hiába figyelmeztettek a katonák, a szakértők, az akkori ellenzék, hogy ez nem így van, hazugság, amit az elvtársak állítanak. A NATO mi vagyunk, az egyes tagállamok önvédelmi, katonai és együttműködési képessége adja a szövetség erejét.

Bővebben...