Hírek

Valójában utáljuk a paksi bővítést

kepes_aA magyarok 31 százaléka támogatja a paksi atomerőmű bővítését, és összesen 59 százalék ellenzi, hogy a jelenleg ismert konstrukcióban, tehát orosz hitelből, oroszok által megépítve történjen az új erőmű építése. Ezt mérte az Ipsos a Greenpeace felkérésére.

Az Ipsos a hazai Greenpeace szervezet megbízásából egy reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a visegrádi négyek körében. A 2500 fős mintavétel adatai azt mutatták, hogy a politikusok homlokegyenest más úton járnak, mint amit a lakosság elvárna tőlük a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban. A megkérdezettek szerint egyértelműen növelni kellene a tiszta energiaforrások arányát, miközben az érintett országok döntéshozói éppen hogy elutasítják az Európai Bizottság és az egyes tagállamok erre vonatkozó javaslatait.

Ami a magyarokat illeti: idehaza a lakosság majdnem kétharmada elutasítja azt, hogy orosz hitelből, orosz nagyvállalatok bevonásával épüljön meg Paks II., ugyanakkor nagyon magas itthon a megújuló energiaforrások támogatottsága. A megkérdezettek 87 százaléka azt szeretné, hogy Magyarország elsősorban tiszta forrásból származó energiát használjon.

A V4-országok lakosságának 86 százaléka kötelezővé is tenné az Európai Unió országaiban a megújuló energiaforrások arányának növelését – ez a magyar válaszadók esetében még magasabb arányú elvárás, több mint 90 százalékos.

Az Ipsos által 2014 júniusában készített felmérés azt mutatta, hogy minden 10 válaszadóból nyolc úgy gondolja, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelése csökkentené országuk energiaimport-függőségét. A válaszadók 76 százaléka szerint az energiamegtakarítás szintén ugyanezt segíti elő. A paksi atomerőmű bővítését a magyarok 59 százaléka ellenzi a jelenleg ismert konstrukcióban, és csupán 6 százalék pártolja kifejezetten a beruházást.

A reprezentatív kutatásban négy országban összesen 2500 embert kérdeztek meg. A válaszadók online kérdőívet töltöttek ki saját számítógépükön. Magyarországon 500, 18–65 év közötti válaszadót vontak be a kutatásba. A teljes jelentés itt olvasható.

Teljes cikk: http://hvg.hu/gazdasag/20140617_Valojaban_utaljuk_a_paksi_bovitest

Kapcsolódó linkek:

Korábbi cikkek:

  • Lázár: A tudomány is bizonyítja, hogy szükség van a paksi bővítésre - 2014. június 5.
    ... A kormánypárti politikus megcáfolhatatlan, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkabizottságai által is alátámasztott ténynek nevezte, hogy Magyarországnak és Európának is megéri Paks II. megépítése, és erről szerinte képesek is lesznek meggyőzni az Európai Bizottságot.

  • Együtt-PM: 7000 milliárdba kerülhet Paks bővítése - 2014. június 5.
    Az Együtt-PM számításai szerint a kamatterhekkel és az önrésszel együtt akár a hétezer milliárd forintot is elérheti a paksi erőmű bővítésének teljes költsége. - Jávor Benedek a szövetség társelnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján úgy számolt, hogy a tízmilliárd eurós, vagyis körülbelül 3050 milliárd forintos hitel kamatterhei még optimális esetben is elérhetik a 3200 milliárd forintot.
  • Senki sem tudja, hol vannak a Paks II-ről szóló tanulmányok - 2014. 04. 24.
    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azért nem tette közzé a Paks II-ről szóló háttérelemzéseket, mert azok döntés-előkészítő iratok. Per lett a dologból, ám most hirtelen nem találják a dokumentumokat. - Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért segítségével perelte be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy megszerezhessék a paksi bővítést megalapozó háttértanulmányokat. A minisztérium korábban azt mondta, hogy az iratok döntés-előkészítő dokumentumok, amiket nem kötelező nyilvánossá tenni. Miután per lett az ügyből, a bíróság előtt a minisztérium már azzal védekezett, hogy nem is náluk vannak az iratok. „Ha nincsenek az NFM-nél a hatásvizsgálatok, akkor hogy állapította meg róluk, hogy azok úgynevezett döntésmegalapozó dokumentumok?” – tette fel a kérdést a TASZ.
  • Aláírták a paksi bővítésre szánt orosz hitelmegállapodást - 2014. április 01.
    Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást – közölte a Vedomosztyi című orosz napilap kedden.