Hírek

Magyar gazdaság: mocsárban, beleragadva

Részletek
Készült: 2014. június 14. szombat, 18:20
Print 
Találatok: 1613

rezsiAz IMF szerint reformok nélkül vánszorgásra van ítélve a gazdaság. A magyar gazdaság potenciális növekedése akár vissza is térhetne a 2000-es évek 3,5 százalék körüli szintjére, ha a kormány reformokra szánná el magát. A költségvetési politika minőségének javítása, a piactorzító adók kivezetése, átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika, vagyis kedvező üzleti környezet megteremtése volna a feladat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.

Az IMF a minap hozta nyilvánosságra Washingtonban elemzését s a budapesti beszélgetésekről készült beszámolót. A vaskos tanulmány – amelynek a növekedés tényét rögzítő rövid sajtóközlemény-változatát akként értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy „az IMF is elismeri a kormány erőfeszítéseinek eredményeit” – részletesen kifejti: a visegrádi térségben alulteljesít a magyar gazdaság. Többféle – a valutaalap szerint is bizonytalanságokat tartalmazó – modellszámítás alapján arra a következtetésre jutnak a nemzetközi pénzügyi intézmény szakértői, hogy a magyar gazdaság lehetséges növekedési üteme a 2013-as nulla százalékról 0,9–1,7 százalékra kapaszkodhat fel 2019-re. Ez igen lassú ütem, s jócskán elmarad a visegrádi régió országainak potenciális növekedésétől.

– Ez a helyzet sokáig fennmaradhat – mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa. – Egy-két százalékos növekedéssel hosszabb ideig el lehet lenni, a külső környezet sem kényszerít ki mélyreható változásokat, de a gazdasági növekedés szerkezete romlik.

Az első negyedévben a termelékenység, valamint a bruttó felhalmozás és a beruházás rátája is csökkent. Az export az egyetlen húzóerő az uniós forrásokkal serkentett állami beruházások mellett, s az ipar javuló teljesítménye mögött is a kivitel húzódik meg, mert a belső értékesítés a kilencvenes évek szintjére esett vissza. Ennyit az újraiparosítási álmokról –tette hozzá.

– Már két éve azt mondjuk, hogy nem a válság a probléma, hanem az, hogy a gazdaság mocsárba került, s beleragadhat. Egy százalék körüli növekedéssel együtt lehet élni, de rosszul és perspektívátlanul, ezért megy el a tőke és a képzett munkaerő is. A külső környezet valóban kedvező, a brüsszeli pénzek is jönnek, de a 2014-es új uniós költségvetési keretből kevesebb jut, új rendszerben, ki tudja pontosan, mikortól és mire – jegyzi meg Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.

A konzultációkon a magyar kormány képviselői derűlátóbban ítélték meg általában is a helyzetet, a potenciális növekedési ütemet pedig 2,5 százalékban határozták meg, s nem mutattak különösebb fogékonyságot az IMF reformprogramjának felkarolására. Sőt a gazdasági minisztérium egyik illetékese a Portfolio.hu portálon alaptalannak nevezte az IMF számításait, s azt állította, hogy a külföldi elemzők megfeledkeztek a munkaerő-piaci aktivitási ráta emelkedéséről és a bizalom erősödését tükröző csődkockázati felár (CDS) csökkenéséről. Csakhogy az IMF tanulmányai tartalmazzák ezeket az adatokat is, de további változást szorgalmaznak. Kétségkívül lejjebb ereszkedett a felár, amely 2012-ben 600 bázispont környékén is járt a 2010-es 170-hez képest, ám a jelenlegi alig 200 alatti szint is messze- messze meghaladja a cseh, szlovák, lengyel értékeket, vagyis lehetne további célokat kitűzni.

Megkérdőjeleződnek a tanulmányokban a kormányzat azon tervei is, hogy a régió egyik legversenyképesebb gazdasága, növekedési központja jöjjön létre Magyarországon. A potenciális növekedést vizsgáló elemzés rámutat: a német közép-európai értékesítési láncba ékelődött magyar gazdaság a válság óta veszített exportlendületéből, a dinamika 13-ról három százalékra lassult, bár még mindig a kivitel a fő mozgatórugó. Közben azonban romlott a tőkevonzó képesség, megcsappant a beérkező működő tőke mennyisége is.

Teljes cikk: http://nol.hu/gazdasag/mocsarban-beleragadva-1467859


Petschnig Mária Zita - 2014. jún. 14. - Szerintem is van esély a 4-6 százalékos növekedésre, csak nem Magyarországon, és nem úgy ahogy mondták, hogy folytatjuk. -- ezt Petschnig Mária Zita mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A közgazdász szerint viszont előrelépés, hogy most kiszámolta valaki, mi kellene az egyszámjegyű szja-hoz, mert amikor 16 százalékra mérsékelték, akkor senki nem számolt. Ha 16-ról 9 százalékra vinnék az adó mértékét, az a költségvetésnek 4-5 száz milliárd forintos kiesést okozna. Egy 3 százalékos növekedés talán nagyjából fedezné ezt a hiányt, de másra már nem maradna. Szerinte a 4-6 százalékos növekedéssel nem is érdemes foglalkozni, mert , ahogy mondta, az a vágyak világa. Hozzátette, jó ha a következő években két százalék körüli bővülést tud produkálni a jelenlegi gazdaságpolitika.

Kapcsolódó cikkek:

  • Itt az IMF országjelentése: Szerényebb növekedés fokozott kockázattal
    Lesz növekedés, de kockázatból is bőven kijut a jövőben magyar gazdaságnak – állapítható meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb országjelentéséből. ... A növekedéssel alapvető bajai vannak az IMF-nek. Elismeri, hogy a recesszión túljutott a gazdaság, de annak bővülését korlátozottnak látja. Az idén kétszázalékos növekedést valószínűsít, de a következő két évben 1,7 százalékos, lassúbb iramra állhat át a gazdaság, amelyet egyrészt a magánberuházások alacsony szintje, másrészt a hiteleinek törlesztésével pénzügyi egyensúlyát kereső lakosság szerény költekezési hajlandósága vet vissza. - Százezrek közmunkába állításával nőtt ugyan a foglalkoztatottság, de a munkaerőpiac minőségén ez nem javított, ezért a strukturális reformok következetes végrehajtását javasolják, vesszőparipájuk, a kiszámítható gazdaságpolitika a befektetőbarát üzleti környezet megteremtésével egyetemben.
  • Brüsszel: Magyarország takarítson fel Matolcsy után
    Brüsszel elkészítette az országspecifikus ajánlásait. Magyarország számára olyan hét pontot állítottak össze, amellyel szinte nulláznák a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikát. ...Az Európai Bizottság szerint a kormány által áprilisban elkészített konvergenciaprogram a 2014-2016 közötti időszakra "nagyjából megalapozott", de 2017-re már úgy látják, hogy a kormány "túl optimista". Szerintük a kormány képes ugyan tartani a hiányt, de csak a felszínen. A költségvetés valódi mozgását jelző strukturális egyenleg már 2014-ben is eltér a kormány által remélttől, de 2016-ban és 2017-ben tovább romlik.