Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában erről a... Bindzsisztánról. Mármint azok, akik akár az interneten, akár a Youtube-on, akár a Klubrádió honlapján vagy éppen a vasalójukon hallottak a debreceni Campus-fesztiválon történtekről és Majka performanszáról. Egy biztos, a teljes magyar propagandamédia éhes piranhák módjára vetette magát a rapperre, amiért a méltán népszerű „Csurran, cseppen” című dal végén a diktátor, pontosabban egy diktátor fejbelövését imitálta. Poénból. A jelek szerint azonban a kormánypárti pribék-média nincs humoránál és kötelességének érezte, hogy azonnal felháborodjon, pocskondiázza Majkát,  gyors párhuzamot vonjon a szlovák Fico elleni merénylet és a koncert között és nem mellesleg magára, illetve Orbán Viktorra húzza az egész diktátoros-bindzsisztános sztorit. És félreérhetetlenül azonosuljon a dal főhősével. Tudják: ”Én mindent túlélek, mert rám vannak írva a törvények.”

Ezeket a strófákat már majdnem minden magyar kívülről fújja, eddig nem kevesebb, mint 24 milliószor töltötték le. Most meg a kormánypárti média-zombiktól Majka és a Bindzsisztán megint kapott egy kis ingyen reklámot, ahogy néhány hete Aranyosi Péter stand-upos humorista szekerét tolták meg a fideszes megmondóemberek. Nem mintha szükségük lett volna erre, hiszen mind Majka, mind Aranyosi Péter a saját jogán lett népszerű. Súlyos aránytévesztés, ha a kormánymédia ennyire magára húzza a történetet és ezzel mindenki számára deklarálja: igen, mi vagyunk azok, akiket nem érdekel az ország, nem érdekelnek a magyarok, semmi más nem érdekel, csak a pénz, pénz, pénz, pénzecske. És nem kell feltétlenül halálosan komolyan venni semmilyen geget, ami egy popkoncerten elhangzik vagy látszik. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy lassan nincs olyan nyári fesztivál, ifjúsági koncert, ahol ne a „mocskos FIDESZ-re!” indulna a buli. Majkától Azariah-n át egészen a Carson Comáig. A fiatal közönség az, akinek már túl sok Orbán Viktor, akiknek a jelek szerint tele a hócipőjük a rezsimmel, a sok-sok hazugsággal és személyesen a miniszterelnökkel is. Ezzel a korosztállyal csak az a baj, hogy ők azok, akik a legkisebb arányban hajlandóak elmenni szavazni a választásokon. Meglátjuk, mennyire lesznek dühösek 2026 tavaszán.

 

Nem tudom, mennyire igaz a legenda, hogy a Beatles 1969-es dalát, a Mr. Mustard-ot vagyis Mustár urat mennyire írták a vietnami háborút igazából kirobbantó Lyndon Johnson amerikai elnökről, amikor a dal refrénjében egy bizonyos „mean old man-ről”, azaz gonosz öregemberről énekelnek. A Fehér Háznak annak idején eszébe sem jutott tiltakozni és ezzel politikai magasságokba emelni a Beatles-t. Nem mintha szükségük lett volna rá. Ezek után jött John Lennon békedala, a Give Peace a Chance. Legközelebb meghallgatható pénteken a Klubrádióban a Reggel Gyors idején. Most is aktuális, ajánlom figyelmükbe!

 

 

Cikk: https://www.klubradio.hu/adasok/bindzsisztan-hardy-mihaly-jegyzete-154096

 

444.hu