- Részletek
-
Készült: 2014. július 21. hétfő, 18:49
-
Találatok: 1685
Érpatak, ez az 1700 lelkes nyírségi település korántsem olyan vicces hely, mint amilyennek a polgármester, Orosz Mihály Zoltán nyilvános fellépései alapján gondolnánk. Érpatakon az emberek félnek. Spiclik járkálnak az utcán, a mezőőrökre mint Orosz karhatalmistáira tekinkenek, és a legtöbb ember lehalkítja a hangját, ha fölbukkan a közelben az önkormányzat valamelyik munkatársa.
Orosz településvezetői stílusa – akárcsak legtöbb utcai politikai akciója – kifejezetten erőszakos, maga az érpataki modell sem jelent sokkal többet, mint a deviánsként megbélyegzettek folyamatos zaklatasát.
Az erőszak mélyen átitatta a falu életét. Az elmúlt három évben féltucatnyi gyújtogatás történt, tavaly ismeretlenek megtámadták és agyba-főbe verték a TASZ helyi aktivistáját, néhány hete pedig – a romagyilkossságokból ismert módszerrel – Orosz egy másik helyi ellenlábasára, Polyák Ferencre és feleségére próbálták rágyújtani a házat. Az eset éjszaka történt, Polyákék nehezen mozognak – nem tűnik légbőlkapottnak a félelmük, hogy a romagyilkosságokkal való analógia a tekintetben is áll, hogy nem figyelmeztetést kaptak, hanem az életükre törtek.
Filmünkből kiderül, hogy Orosz polgármesteri hatalma is erőszakban fogant: a sors iróniája, hogy kezdetben éppen azok támogatták, akik mára helyben legfőbb ellenfeleivé váltak. Súlyos kérdés, hogy Orosz miképp töltheti be lassan tíz éve háborítatatlanul polgármesteri tisztségét, miközben kisebb-nagyobb törvénytelenségek gyanúja lengi körül tevékenységét, nem tud, vagy nem akar a nyilvánosság előtt elszámolni a rá bízott közpénzekkel, miközben nyilvánvalóan a közpénzén folytatja privát háborúit, múltja zavaros, és számos esetben tanújelét adta annak, hogy nem képes uralkodni az indulatain.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 20. vasárnap, 10:30
-
Találatok: 2151
Több olvasónk írt nekünk, hogy az éj leple alatt, többszörös kordonnal biztosítva a helyére került a Szabadság téren a német megszállás emlékműve. Egy mikroblogger látta, hogy a szobrokat befóliázva szállítják helyükre, közben a teret mintegy száz rendőr szállta meg, és senkit nem engednek be. A sast meg az angyalt azután az atlatszo.hu videója alapján hajnalban emelték a helyére.
Már pénteken az a hír járta, hogy a szobrot hétfőn átadják − ehhez pedig már hétvégén a helyszínre kell szállítani −, kerestük is az V. kerületet, hogy megkérdezzük, igaz-e a hír. A Belváros sajtóreferense akkor azt mondta, a szoborhoz semmi közük, az nem a kerület hatáskörébe tartozik. Mikor megemlítettük, hogy ugye a kerület sajtóreferense biztosan tudna róla, ha a kerületben lezárnának egy fél teret, szobrot állítanának, esetleg még avatnának is, azt a választ kaptuk: ő nem tud arról, hogy ilyesmi készülődne, de keressük a miniszterelnöki sajtóirodát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 19. szombat, 14:35
-
Találatok: 1522
A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Ugyanakkor a legnagyobb átalakítások az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálja, hogy nincs-e ellentmondás a politika szlogen és a tettek között, és valóban a kormány erőn felül kiállt-e a nyugdíjasok mellett, vagy csak „önfényezés” zajlik.
Több idős van, de kevesebben kapnak nyugdíjat
A válság évében a nyugdíj előtt állók, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma (60 év felettiek) 2,19 millió fő volt. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ember lesz Magyarországon, akik betöltötték a 60. életévüket. Ez 9,5%-os emelkedést jelent.
Magyarországon az elöregedő társadalom nem azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre csökkent, amely 9%-os csökkenést jelent.
Azaz, bár életkori alapon több ember került be a munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett évekbe, vagy érte el a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjban részesülők száma mégis csökkent. Ennek több oka is van. Egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása, és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, míg a másik ok az, hogy a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.
Mi lett a pénzzel?
Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíj-ellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2%-os növekedést jelent, amelyet a GDP-hez viszonyítva már csökkenést jelent.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 18. péntek, 23:14
-
Találatok: 1619
Rózsaszín mázba öntve ugyan, de erős gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg 15, Magyarországon működő multicég. Nem először hiányolják azt, ami minden fejlett országban létezik: az érthető stratégiát.
Nem akkora gittegylet, mint amilyennek látszik a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol rövidítése alapján HEBC), amelynek 15, Magyarországon vezető pozícióban lévő multicég a tagja. A szervezet, amely éves jelentésekben ad ajánlásokat a mindenkori kormánynak, ezúttal a szokásosnál is erősebb kritikával élt.
Formalitások és kritika
A szöveget a nagyon formális rendezvényen, udvariaskodva, egymással parolázva mutatták be. A kormány tiszteletköreit ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági miniszterhelyettes futotta meg, a multivezetők konszenzusos véleménye pedig le volt öntve a menedzservilág maszlagával. Magyarról magyarra fordítva a szöveget azonban kiderül, hogy a HEBC (már nem először) azt hiányolja, ami a fejlett világ jól működő gazdaságaiban mindenhol alapkövetelmény: egy nyilvános, átlátható és kiszámítható országstratégiát.
Elbeszéltek egymás mellett
A felek a rendezvényen alaposan elbeszéltek egymás mellett. Szijjártó Péter az előadásában hosszasan ecsetelte az elmúlt négy év gazdasági fordulatának sikereit, a jövőre nézve pedig az ismert három fő fejlődési irányt jelölte meg: az ipari termelés, a működő tőke és az export nemzeti össztermékhez viszonyított arányának növelését. Emellett arról beszélt, hogy a kormány e három világos cél elérése érdekében milyen konkrét lépéseket tesz. Megköszönte a HEBC ajánlásait, néhány pontot kiemelve, amellyel a kormány száz százalékig egyetért.
Ne a vas és acél országa legyünk
A Szijjártó Péter körül ülő 15 vállalatvezető azonban a jelentés tanúsága szerint nem ennyire elégedett. Ők például az újraiparosítás (vagyis az a törekvés, hogy az unión belül Magyarországon legyen az ipar aránya a legnagyobb a nemzeti összterméken belül) mellett inkább a szolgáltatóipart fejlesztenék. Azt ajánlják a kormánynak, hogy már csak azért is készítse el, és hozza nyilvánosságra az ország jövőjével kapcsolatos stratégiáját, hogy nekik ne a konkrét intézkedésekből kelljen kibogozniuk, merre halad az ország.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 18. péntek, 18:33
-
Találatok: 1753
Újra oszt pénzt a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA): a második pályázati körben összesen 136 civil szervezetet támogattak mintegy 4,3 millió euróval, azaz nagyjából 1,3 milliárd forinttal. A pályáztatást bonyolító Ökotárs Alapítvány pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor az is kiderült, hogy a támogatott szervezeteknél továbbra is vizsgálódik a KEHI, és olyan szenzitív személyes adatokat is bekérnek, amelyeknek biztosan nincs közük annak eldöntéséhez, törvényesen használták-e fel a norvég pénzjuttatást.
Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója szerint a most meghozott döntések és a várhatóan két hónapon belül megkötendő szerződések nyomán immár a rendelkezésre álló mintegy 3,6 milliárd forintos civil keret 70 százaléka gazdára talált(t). Ebben a második körben összesen 1700 pályázatot értékeltek, és minden tizenkettedik pályázó nyert támogatást az eredeti kiírásban szereplő hét prioritási terület (demokrácia és emberi jogok, női jogok és esélyegyenlőség, közösség- és szervezetfejlesztés, ifjúsági és gyermekügyek, környezetvédelem és fenntartható fejlődés, jóléti szolgáltatások nyújtása, társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése) valamelyikében.
Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa mindehhez azt tette hozzá: megfigyelőként folyamatosan jelen voltak az értékelés és a bírálat folyamatában, és tökéletesen elégedettek az Ökotárs konzorciuma által végzett munka színvonalával. (Mint a sajtótájékoztatón kiderült, hasonlóképpen részt vett a folyamatban megfigyelőként a magyar kormányzat képviseletében az erőforrás-minisztérium megbízottja is, és ő is mindent rendben talált – sőt, lapunk kérdésére a tájékoztatón azt is megerősítették, hogy a korábbi pályázati körben sem jelzett kifogást a minisztérium.)
A követtanácsos hangsúlyozta: a demokrácia tanulása, tanítása és működtetése szempontjából mindenütt a világon kiemelten fontos az a munka, amelyet a civil szektor (legtöbbször állami feladatot átvállalva vagy kiegészítve) végez: olyan társadalmi csoportokat képviselnek, akikhez nem jut el az állam figyelme, illetve segítsége.
Móra Veronika szerint az eddig támogatott programok kiemelten nehéz körülmények között folytatódnak: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal immár 58 nyertest látogatott meg, bekérve tőlük a pályázati dokumentumokat, és a vizsgálódás során olyan különösen érzékeny személyes adatokra is kíváncsiak, amelyeknek nem lehet közük annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy törvényesen használják-e fel a szervezetek a kapott adományt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 17. csütörtök, 20:47
-
Találatok: 1769
Megvalósult az idei költségvetésben az, amitől már tavaly félni lehetett és ennek kivédésére a kormány most fel is használja a tartalékokat. Épp emiatt viszont az újonnan év közben jelentkező kockázatok (esetleges uniós forrásvesztés és annak költségvetési pótlása) kivédésére már nem marad muníciója a kormánynak. Lényegében így lehetne összefoglalni Varga Mihály mai bejelentését a 110 milliárd forintos zárolásról. Ez a minisztériumokat és például a stadionfejlesztéseket érintheti kellemetlenül. Ez utóbbi választása szerintünk nem véletlen.
Voltak kockázatok
Egészen a mai napig úgy tűnt, hogy nagyjából rendben van az idei költségvetés. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég nyilvánosságra került júniusi dokumentumaiban foglalt számokból és várakozásokból is erre lehetett következtetni. A bevételi oldalon láthatóak voltak lényeges elmaradások (például az ÁFA-bevételeknél 70 milliárd, pénztárgép-hatás nélkül 220 milliárdos mínusz), a kiadási oldalon bizonyos túlköltések, azonban a tartalékok figyelembe vételével ez kezelhető mértékű lehetett.
A legnagyobb veszélyforrás a költségvetésre nézve idén is az infláció, ezt pedig már tavaly decemberben látni lehetett. Már az akkori friss várakozások is azt jelezték előre, hogy 1% körüli idei infláció várható a kormány által a 2014-es költségvetésbe tervezett 2,4%-os inflációval szemben. Ez pedig a fogyasztási típusú adóbevételekre gyakorol negatív hatást, rontva a bevételi oldalt.
Egészen pontosan akkor ezt írtuk:
"Jól látható, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók mértéke elmarad a korábban tervezettől nagyrészt az infláció miatt - mondta Varga Mihály a 2013 nyári kiigazítás indoklásaként. (...) A tárcavezető tehát egyértelműen az alacsonyabb inflációt nevezte meg az év közbeni költségvetési kiigazítás egyik okaként. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de a fenti, 2013-as költségvetést érintő mondatok könnyedén elhangozhatnak a közeljövőben a 2014-es büdzsével kapcsolatban is. (...) Mindezek fényében könnyedén előfordulhat, hogy a kormány év közben azzal találja magát szemben, hogy a fogyasztási típusú adóbevételek elmaradnak a várakozásoktól. Ebben az esetben pedig két megoldást közül választhat, ha kordában akarja tartani a hiányt: vagy újabb kiigazításokat jelent be, vagy leköti a tartalékok egy részét."
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 16. szerda, 22:23
-
Találatok: 1763
Reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007-2013. között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen – mondta néhány hónapja Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár. Azonban ez az optimizmus kissé túlzónak látszik, sőt: inkább arra van komoly esély, hogy Magyarország százmilliárd forintnyi nagyságrendben bukjon uniós támogatásokat.
2015 június 30. a végső határidő a 2007-2013 közötti időszakra betervezett uniós források elszámolása szempontjából: azokat a költségeket, amelyek az ebben időszakban elkezdett projektekkel kapcsolatban ezután keletkeznek, már a magyar költségvetésnek kell állnia. A betervezett és elfogadott (allokált) források le nem hívása a mindenkori magyar kormányok legnagyobb mumusa, a rettegett forrásvesztés. Forrásvesztés akkor következik be, ha egy adott operatív programban (TÁMOP, KEOP sat) nem sikerül a teljes rendelkezésre álló keretre pályázatokat kiírni, és a pályázattal le nem kötött keretet sem sikerül átcsoportosítani más operatív programokra vagy más prioritásokra; illetve akkor, ha a konkrét, leszerződött projekteket nem sikerül határidőre megvalósítani. Ez a határidő esetünkben 2015 június 30.
A le nem hívott támogatás önmagában is veszteség, hiszen olyan rendelkezésre álló, de el nem költött „ingyen” forrás, amelyből a pályázók magyar munkaerőt foglalkoztathattak volna, illetve jellemzően magyar árut, szolgáltatást vásárolhattak volna. Ennél is súlyosabb veszteséget jelenthet, hogy a megkezdett, de határidőre el nem számolt projektekre az unió – hacsak nem születik a konkrét projektről külön megállapodás – nem fizet ki támogatást, azok tehát automatikusan átkerülnek a magyar költségvetésbe.
Ráadásul ha olyan projektekről van szó, amelyek derogációval érintett területeken zajlanak – tehát ha az adott területen Magyarország korábban haladékot kapott valamilyen közösségi norma teljesítésére, például az ivóvizek arzénmentesítésére -, a veszteségeket a várható súlyos büntetések is növelik. Márpedig úgy néz ki, éppen a vízminőség-javítást is magába foglaló programmal, azaz a Környezet és Energia Operatív Programmal (KEOP) van nagy baj. Jelen állás szerint, azaz a 2014 április 1-jéig megtörtént kifizetések alapján ugyanis a legnagyobb forrásvesztést az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a regionális vízügyi igazgatóságok fennhatósága alá tartozó vízügyi projektek okozzák majd. (Az OVF 2011 óta a Belügyminisztérium szervezetébe tagozódva működik.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 16. szerda, 03:31
-
Találatok: 1735
Miután elmerültem az áljobboldali orgánuszok árjában, s kitenyésztettem a baloldalra is átterjedni készülő ragályos fertőzés mindentahó ellenszérumát, ingyen és bérmentve közzéteszem a recepturát, mielőtt a krétakörös-verő indulatoktól fülledt nyári hőségben a Gépnarancs olvasóit is maga alá kerítené a kór.
Mielőtt belevágnék, szögezzük le gyorsan: valódi jobboldalira, vagy szebb szóval élve, konzervatív értelmiségire a négyszögletű kerek erdőben (melynek bárminemű hasonlatossága a Kárpátok szent bércén található Magyarország nevű képződménnyel csupán a véletlen műve) nehezebb ráakadni, mint a fehér hollóra. A száraz tónak nedves partján kuruttyoló, kiürült államkasszából milliárdokat elherdálni képes, nemzetmentő nagy mellénnyel szociáldemagógiából kártyavárat építő kormány dúlását látva, rég elbujdosott az már, mintsem meg kelljen magyaráznia a lehetetlent és védenie a védhetetlent.
Helyette itt vannak nekünk az áljobboldali értelmiségiek, akik vaddisznócsordaként csörtetnek árkon-bokron keresztül, röfögésük hangjától nem hallatszik sem a fülemüle, sem a pacsirta. Ha pedig valaki Dévénynél új időknek új dalaival készülne betörni, előbb öklelik fel, mintsem könnyelműen a húrok pengetésébe foghatna. Feltúrnak mindent, nem hagynak érintetlenül egyetlen új hajtást sem, miközben ügyet sem vetnek rá, hogy a makkot, amelyből egyre kevesebb hullik már az odvas fákról, mutyilovagok happolják el előlük.
Az áljobboldali értelmiségi alapérzése, hogy a világ kifordult önmagából, amióta Leonardo Da Vinci coming outolt, a tudomány bebizonyította, hogy mégsem a nap kering a föld körül, Charles Darwin pedig kiejtette a száján, hogy az ember a majomtól származik. Szerinte minden rossz azért történik, mert az emberek már nem félik istent, nem járnak templomba, a szent magyar földet sem akarják művelni, inkább eladják a labancoknak meg a sváboknak meg a zsidóknak.
Alapvetően békés természetű, de nem tűri, ha észérvekkel sarokba szorítják. Bontott téglából építtetett, ablak nélküli misztikus-dogmatikus világába csak módjával és némi leleménnyel lehet fényt csalni. Nem árt azért, ha viszünk neki egy napszemüveget, nehogy az a kevéske fény is elvakítsa, mint azt a bizonyos komondort és keresztülessünk rajta!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 14. hétfő, 19:25
-
Találatok: 5471
Az "élő Isten” tisztség még kétharmados többséggel, az Alaptörvény módosításával sem érhető el.
A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnökségének tagja szerint nem kell kutatni, mit szólna a közvélemény Orbán Viktor államfőségéhez. Aki egy kicsit ismeri a kormányfőt, az tudja, „egy reprezentatív hatáskörű köztársasági elnöki tisztség - amit Orbán Viktor részvételével még a Nemzeti Kerekasztal Tárgyalásokon közös megegyezéssel fogadtunk el - nem vonzó számára, hiszen most miniszterelnökként teljhatalma van”.
A MoMa honlapján Kajdi József azt írja, hogy a miniszterelnök most gyakorlatilag minden személyi döntést kézben tart, minden állami vezető – még Áder János köztársasági elnök is - úgy táncol, ahogy ő fütyül. Orbán Viktor csak akkor lenne államfő, ha előtte módosítanák az Alaptörvényt, megerősítenék a köztársasági elnök hatáskörét, a közjogi berendezkedést eltolnák a parlamentáris „demokráciából” a prezidenciális „demokrácia” felé.
„Ez viszont nem most fog megtörténni, különösen nem az önkormányzati választások előtt, hiszen ez az ellenzék számára előnyös kampánytémát szolgáltatna." Az egykori Antall- és Boross-kormány közigazgatási államtitkára szerint nem is kell sietni, hiszen Áder János mandátuma csak 2017-ben jár le, addig bőven van még idő, ráadásul az igazi kérdés az, "miért nem rögtön az abszolút monarchia kerül bevezetésre”.
Kajdi József szerint ezt Stumpf István már pár éve felvetette, jelezve, hogy a fejlődés szempontjából ez a szisztéma lenne a legelőnyösebb. A MoMA politikusa emlékeztet arra, hogy a békemenet résztvevői közül többen már olyan pólót viseltek, amely szerint „Orbán Viktor a király”, sőt olyat is, hogy „Orbán Viktor az élő Isten”. Ez utóbbi „tisztség” a kétharmados többséggel, az Alaptörvény módosításával sem érhető el, de az előbbi igen.
Bővebben ...
