Hírek

Durva propaganda: a valóság sem számít Varga Mihálynak

A legkevésbé sem meglepő Varga Mihály, gazdasági miniszter kincstári optimizmusa a gazdaság állapotával kapcsolatban. Az azonban már igen, mennyire szabadon kezeli a kormánytag a valósággal való kapcsolatot

Varga Mihály a távirati irodának beszélt hosszan és néha igen furcsán a magyar gazdaság 2013-as eredményeiről és idei kilátásairól. A gazdaságpolitika legjelentősebb eredményei közé sorolta az államadósság csökkentését, a növekedési fordulatot, a foglalkoztatottság bővülését, illetve azt, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és visszafizette az IMF-től felvett hitelt is.

Vegyük sorra az eredményeket. Az államadósság csökkentéséről annyit: az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb kimutatásai szerint nagyjából 22,5 ezer milliárd forint a kincstár tartozása most, míg egy évvel korábban 20,6 ezer milliárd forint volt. Ilyen ütemben csökkent tehát az adósságállomány, majdnem 2000 milliárddal emelkedve. (Az IMF-hitelt valóban idő előtt fizette vissza a kabinet, ezzel hozzávetőleg fél évvel előzte meg a tranzakció lejártát, olcsóbb hitelt drágábban váltva ki. De utóbbi nem szempont, ha politikai tőkét kíván kovácsolni egy lépésből a kétharmad.)

A növekedési fordulatról korábban többször is írtunk, kifejtve: az 1 százalék körüli GDP-bővülés lényegében kizárólag a mezőgazdaság jobb teljesítményének köszönhető. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi, harmadik negyedévben kimutatott, 1,6 százalékos emelkedésből 1,4 százalékot az agrárszektor - az időjárásnak köszönhető - bővülése jelentett.

Bővebben ...

2014, a Nemzeti Rezsiharc Éve

Volt már elrugaszkodás és felemelkedés, és a rezsiharc is biztosan sikeres lesz. Idáig ugyanis minden sikeres volt, amihez a kormány hozzányúlt, nemcsak azért, mert megérdemeljük, hanem azért is, mert Magyarország jobban teljesít. Megszűnt a bűnözés, a magyar embereknek már szinte nem is kell adót fizetniük, a gazdaság nem győzi felszívni a beáramló tőkét. Az egymillió új munkahely is bőven meglesz, illetve, már meg is van, több is, mint amennyi kellene, egy emberre kettő, sőt, vannak régiók, ahol három új munkahely jut.

Ilyen körülmények között nincs mit csodálkozni azon, ha 2014-ben sok gyerek kapja majd a Rezsiharc nevet. Ehhez persze törvénymódosításra is szükség lesz, talán még az alaptörvényhez is hozzá kell nyúlni, de mindez nem nagy ár azért, hogy hat év múlva Kovács Rezsiharc, Szabó Rezsiharc, vagy éppen Kis és Nagy Rezsiharc nevű gyerekekkel népesüljenek be az akkori iskolák. Természetesen nemcsak újszülöttek viselhetik majd a Rezsiharc nevet, hanem, gyorsított eljárással, bármely Rózsa, Rózsi, vagy Rezső névre hallgató természeteses személy is élhet ezzel a lehetőséggel. (Sajtóértesülések szerint Hoffmann Rózsa lesz az első, akit ünnepélyes keretek között először keresztelnek át Rezsinek, igaz, más forrásaink úgy tudják, hogy erről még nem született döntés.)

A rezsiharc ugyanakkor önálló nemzetiség is lesz, saját nyelvvel és iskolákkal. Ez a nyelv kezdetben hasonlít majd a magyarra, de idővel, természetesen a fokozatosság elvét betartva és senkit sem kényszerítve, kialakul majd a rezsiharcosok másokétól eltérő nyelvezete./ fsp

Bővebben ...

Ötven megszorítás Orbánéktól, amitől rosszabbul élünk, mint négy éve

ovi_siboltMegosztjuk önökkel olvasóink gyűjtését az Orbán-kormány által 2010 óta bevezetett megszorításokról, a teljesség igénye nélkül. Ötven tétel került a listánkra. Ha kiegészítenék a felsorolást, tegyék meg mailben, hozzászólásban!

  • adójóváírás megszüntetése
  • béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
  • cafeteria megadóztatása
  • munkavállalói járulékok emelése
  • 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
  • a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
  • reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
  • cégautóadó emelése
  • egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
  • kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
  • ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
  • illetékemelések
  • a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
  • az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
  • az ebek és lovak kötelező chipezése
  • a „chipsadó” bevezetése

Bővebben ...

Az év Pinokkió-díjasa nem más, mint Orbán Viktor

Rendszeres olvasóink számára ismerős lehet a Pinokkió-díj, amelyet hazugságon kapott politikusoknak osztunk ki rendszeresen, egy-egy nagyobb lélegzetvételű interjú vagy szónoklat után. Végignézve az idei díjazottakon, 2013-ban az év Pinokkió-díjasa egyértelműen a miniszterelnök lett. A mostani blogban visszatekintünk, miért érdemelte ki többször is az év folyamán exkluzív díjunkat.

A kormányfő már az év elején februárban magasra tette a lécet egyik szokásos péntek reggeli rádiós interjújában, amelyre végül évértékelő beszédében tette fel a koronát ugyanebben a hónapban. Ezt követte nyáron a Wall Street Journal-nek adott nyilatkozata, amellyel csak Matolcsy Györgyhöz mérhető magasságokba emelkedett. A tündérmese tehát folytatódott. A belföldön folytatott "Magyarország jobban teljesít" hadjárat ekkor már külföldet sem kímélte. A sort végül a Fidesz kongresszusán elmondott szeptember végi beszéde zárja.

2013. február Pinokkió-díjasa: Orbán Viktor

2013 februárjában megtudhattuk, hogy Magyarország miniszterelnöke még mindig egy olyan alternatív valóságban él, ahol minden rendben van, külső támogatásra nincs szükség, a gazdaság dübörög és az ország gazdasági vezetése példátlan sikereket tudott elérni. A mindent egy lapra feltevő kormány - a költségvetési hiánycél elérése - teljesen rossz struktúra mentén hajtotta végre a költségvetési kiigazítást, miközben egy olyan adórendszert hozott létre, amely aláásta a növekedést Magyarországon.

Bővebben ...

Akiből nem lett demokratikus szalonna

Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. A rendszerváltozás után néhány évvel mondta ezt Kövér László, akkor, amikor még a Fidesz magát liberális baloldali pártként határozta meg, és amikor az akkor még a Kövér által kiadóként jegyzett Magyar Narancs Cápaszem című gúnyos kiadvánnyal „köszöntötte” a katolikus egyházfő magyarországi látogatását. Az idősebbek és az egészen középkorúak még emlékeznek arra, hogy a Fidesz prominensei szívesen gúnyolódtak a vallással és a hívő emberekkel, az akkori kereszténydemokraták parlamenti felszólalásait nemegyszer viccesnek szánt beszólásokkal színesítették, és rendre felhangzott a csuhások és a térdre imához csatakiáltás.

Abban a kommunista kutyás történetben speciel igaza lett Kövér Lászlónak, mert sem belőle, sem azokból a társaiból, akik még ma is mellette vannak, tényleg nem lett demokratikus szalonna. Ugyanazok maradtak, akik mindig is voltak: suttyó fiúk, akiket akkoriban egyedül a futball, az ivászat és a csajozás érdekelt. Igaz, ma a futball helyett stadionokat építenek, az italozás házi pálinkafőzéssé, a csajozás vak komondorozássá nemesedett.

Kövér László érdemeit nem sorolnánk, legyen elég annyi, hogy dicsőséglistáját ezúttal egy újabb otrombasággal gyarapította. Sok más eszelősség mellett ugyanis azt mondta szombaton este az Echo tévében, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte egy gennyedző seb a demokrácia testén. Lehet, hogy az ünnepi áhítat váltotta ki belőle ezeket a keresztényi gondolatokat, nem tudhatjuk meg soha./ fsp

Bővebben ...

Összeomlás, összébb omlás, legösszébb omlás

1913 szilvesztere - Olyan szörnyű volt ez az év, hogy a következő csak jobb lehet. Írták az évbúcsúztató publicisták. És akkor jött a világháború. Az a száz évvel ezelőtti évvég volt a „történelmi” Magyarország utolsó békeévének a vége.

Pesszimizmust diktált az ész, optimizmust a lelki szükséglet és az ünnepi obligó. Így vagy úgy, de mindenkit fogva tartott a szorongás, hogy a béke is, a status quo is fönntarthatatlan. Alattunk, a Balkánon egyik háború kergette a másikat, Európában mindenki veszettül fegyverkezett, és háborúra készült. Magyarországon a gazdasági válság egyre mélyült. A politikai élet egyre jobban elvadult. A komoly választójogi, demokratizáló reformok esélye elszállt. A kormány szétdúlta a parlamentet, Tisza István kiverette belőle az ellenzéket, sportot űzött a házszabály felrúgásából.

Egyre erőszakosabban és gátlástalanabbul kormányozták az egyre rosszabbul élő országot. Egyre-másra dolgozták ki a szabadságjogokat korlátozó rendelkezéseket. A sztrájkjogot, a gyülekezési jogot, a sajtószabadságot. Az ellenzék folyvást össze akart fogni, de az istennek sem sikerült néki. Lukács László miniszterelnök rágalmazásért beperelte Désy Zoltán ellenzéki képviselőt, aki azt állította, hogy ő a legnagyobb panamista, s pártja, a Nemzeti Munkapárt (mert a nagybirtokosok, nagytőkések és nagyhivatalnokok nagy hatalmú pártja bizony eltökélten a munka pártján állt) lopott pénzből nyerte meg az 1910-es választásokat.

Bővebben ...

Friss Róbert: A Fidesz családi tévéje?

Ha már Lenin megmondta, hogy „minden művészetek közül számunkra legfontosabb a film”, miért ne mondhatta volna 2010-es hatalomátvétele után a magyar kormányfő: számunkra legfontosabb a nyilvánosság.

Mert aki a nyilvánosságot uralja, az uralja az emberek tudatát. Uralják is szinte a teljes nyilvánosságot – tévét, rádiót, nyomtatott sajtót, színházat, filmet. Uralják annyira, hogy még az érzékenyebb polgár is legfeljebb azon mélázik: kettős látása van. Két világot lát, a napi tapasztalat Magyarországát, meg a „közszolgálati” és a centrális erőtérnek behódolt kereskedelmi képernyőről ismert – többnyire sikereiben önfeledten fürdőző – virtuális Magyarországot. A kettőnek pedig semmi köze egymáshoz.

Karácsony előtt hivatalosan is bejelentették: a német ProSieben-Sat.1 cégcsoport eladta magyarországi kereskedelmi portfólióját, azaz az 1997 óta piacon lévő TV2-t – valaha „a család televízióját” –, s vele három kábelcsatornát. Ha eladta, hát eladta, történt már ilyen a világtörténelemben.

Az ügylet azonban azzal kezdett kissé bűzleni, hogy új tulajdonosként Simon Zsoltot, a TV2 vezérigazgatóját és Yvonne Dederick gazdasági igazgatót nevezték meg. Mert azt azért senki nem gondolhatja komolyan, hogy éppen kéznél volt 20-30 milliárdjuk (a vételár becsült, mert titok) a tévék megszerzésére, és főként, hogy akadnak további milliárdjaik a működtetésükre.

Bővebben ...

27 milliárd forint volt a Közgép fája alatt

December 23-án és 26-án összesen öt közbeszerzés győzteseként hirdették ki a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-t.

Öt darab, összesen több mint 27 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt. karácsonykor - írta az Index. December 23-án egy, az eredeti becsült ár másfélszereséért elnyert tender kaptak meg 1,7 milliárdért, december 26-án újabb négy pályázat győzteseként került ki a cég.

A Közgép építheti Pakson a kiégett nukleáris kazetták átmeneti tárolóját 5,8 milliárd forintért. A pályázaton egyedül indult a Közgépből és a Pintér Művek - Pintér József egyéni vállalkozó párosa. Ugyancsak radioaktív hulladékkezelési pályázaton nyert a Közgép a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.-vel közösen. 7,8 milliárd értékű tendert vittek el ketten arra, hogy résztvegyenek a budai agyagkő formáció földtani kutatásainak felszíniu fázisában.

Bővebben ...

Így kell átadni valami bármit

Még csak a bemelegítésnél járunk a kampányban, de itt van néhány jótanács, hogyan kell átadni valamit egy sikerre éhező képviselőjelöltnek.

Bodó Sándor, Hajdú-Bihar megyei fideszes képviselő, egyben képviselőjelölt. Kisujjában van a szakma, végigcsinált már egy sikeres kampányt. A feladat a következő volt: adjon hírt egy felújításról. Tökéletesen megoldotta, külön dicséret, hogy kommentelte is a képet.


Bővebben ...