- Részletek
-
Készült: 2014. január 27. hétfő, 19:58
-
Találatok: 2128
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.
- A távhős cégek árat akartak emelni.
- Hogy ne emeljenek, a kormány segítségül olcsó gázt ígért.
- A kormány megbízta az állami MVMP-t, hogy adjon gázt a távhősöknek a tartalékból, majd pótolja vissza szabad piaci olcsó gázból.
- Hogy vissza tudja pótolni, a cégnek hozzáférést biztosított az olcsó, szabadpiaci gázhoz.
- Sokkal több gázt biztosított, mint amennyi a visszapótláshoz kellett, hogy juttassa el azt is olcsón a fogyasztókhoz.
- Az olcsó gáz elég nagy részét viszont az MVMP olcsón továbbadta egy offshore hátterű magáncégnek, a Mol Energiakereskedőnek (mai nevén MET Magyarország Energiakereskedő).
- A helyzetbe hozott cég lefölözhette a hasznot.
Feszült pillanatok
A történet messziről indul. Az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy kizárja a támogatott erőművek köréből (KÁT) azokat, amelyek egyszerre termelnek hőt és áramot, szerintük a rendszer igazságtalan és költséges volt. A döntést ugyan sokan támogatták, az első pillanattól világos volt, hogy ez nagy érvágás lesz a távhős cégeknek, a döntés miatt 30-40 százalékkal kellett volna árat emelni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 27. hétfő, 05:32
-
Találatok: 2587
Száz, a Fidesz úgynevezett holdudvarához tartozó közéleti személy jegyzi azt a Mesterházy Attilának címzett nyílt levelet, amely fizetett hirdetésként jelent meg pénteken több országos napilapban. Csupa egykori üldözött, a pártállam pribékjei által rútul meghurcolt jellemóriás neve olvasható az aláírók között. Ott van a régi, pártállami írószövetség egykori párttitkára csakúgy, mint a valamikori Népszabadság pártrovatának prominense.
De említhetnénk az Ifjúkommunista című folyóirat egykori szerkesztőjét, vagy éppen a Magyar Népköztársaság volt moszkvai nagykövetét. (Utóbbi posztról tudni kell, hogy a pártállam a legádázabb ellenségeit büntette azzal, hogy a moszkvai elvtársak oroszlánbarlangjába küldte őket.)
Vég nélkül folytathatnánk, az aláírók érdemeinek méltatását, ám ennyiből is nyilvánvaló, hogy magyar szellem és erkölcs megannyi hatalmassága jegyzi a nyílt levelet. A hirdetést a hírek szerint a Civil Összefogás Fórum (ismert rövidítéssel: CÖF) fizette. Hogy pontosan mennyibe került, azt nem tudni - az ÁSZ és a megfelelő nyomozó szervek már nyilván bőszen vizsgálják, miből van egy civil szervezetnek ennyi pénze. Már csak azért is, mert ez a mostani hirdetés ugyan mindössze néhány millió forintba kerülhetett, ám a Bajnai Gordont lejárató, 200 millió forintba kerülő Együtt tették tönkre az országot kampány, valamint a lengyel importtüntetőkkel súlyosbított Békemenetek számláit ugyancsak Magyarország, sőt, a Világegyetem legtehetősebb civil szervezete, a CÖF állja.
Amúgy azon aggódnak a derék, magukat jobboldalinak gondoló aláírók, hogy Mesterházy Attila és az MSZP nem veti ki magából a mételyt, jelesül Gyurcsány Ferencet. A tisztességes baloldaliakhoz szólnak a nyílt levél írói, értük aggódnak, nem ellenük.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 26. vasárnap, 13:24
-
Találatok: 1506
Kedves Bogdan! Már régen vártam varsói nyílt leveledet. Hiszen 2009-től elrémülten nézted a magyarországi változásokat. Rosszat sejtettél a Fidesz kétharmados győzelme kapcsán. Először Magyarországot féltetted önmagától, most már Lengyelországot félted tőlünk. És mindkettőnktől Európát.
Leveledben joggal figyelmeztetsz: a nacionalizmus és a populizmus kísértetként járja be a többszörös válságban lévő Európát, és félő, hogy a „budapesti gyors befut a varsói Központi pályaudvarra”. Nem merem állítani, hogy nem így van és nem így lesz. Ha mégis néhány ellenvetést teszek, azt eltérő szemszögem okozza és a remény: a magyar, magányos kísértet.
A dekadens Európa védelmében
Óvatosan emlékeztetlek, hogy Európa végét, az európai föderáció széthullását túl sokszor hirdették már meg – ma is él, és bővül. Országok és népeik, elismerem, lehet, hogy titokzatos okokból, de Európába, sőt, az euró-övezetbe vágynak. Senki nem lépett ki. És ami ennél is lényegesebb, a 2008 óta hangoztatott euró-övezeti válság, az euró szétesése már lekerült a címoldalakról. A dél-európai országok akut válságai fokról-fokra átmentek lassú kilábalásba. Északnyugat-Európa a brit szigetektől a Benelux és a skandináv államokon, Németországon át Ausztriáig és a Baltikumig a globalizált világban versenyképes gazdaságokat, kezelhető adósságokat, és immár a választók többségével legitimált kormányokat mondhatnak magukénak. Ezeket az országokat is bejárta a populizmus és nacionalizmus kísértete, de egyikben se jutottak kormány közelbe. Se a holland, se a finn szélsőségesek nem kormányoznak. A feszültséget az okozza, hogy ezeknek a nettó befizető, hitelező országoknak a szavazói úgy vélik, hogy akár nemzetállamuk, nemzeti pénzük, akár a fejlettek közössége jobban szolgálja az érdekeiket és értékeiket, mint együttműködésük az adós, versenyképtelen, érdekeiket és értékeiket el nem ismerő délkelet-európai országokkal.
/ Lengyel László
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 25. szombat, 17:34
-
Találatok: 1486
Pantomim-előadással és minikoncertekkel kezdődött az MSZP politikai nagygyűlése a Papp László Sportarénában, a több mint tízezer fős tömeg szinte teljesen megtöltötte a csarnokot.
A rendezvényt megelőzően a párt rendkívüli kongresszust tartott (erre a kibővített szövetség, a közös lista elfogadása és az alapszabály előírása miatt volt szükség), ahol 99,7 százalékos támogatottsággal Mesterházy Attilát választották a párt és ezzel a demokratikus összefogás miniszterelnök-jelöltjévé. A sportarénában az MSZP aktivistái, jelöltjei és kampánycsapatai mellett jelen volt a szocialista vezérkar, de képviseltette magát az Együtt-PM, a DK és a Liberálisok is. Mesterházy Attila pártelnök – immár mint az Összefogás hivatalos kormányfőjelöltje – és felesége, Szilvia együtt vonult be az arénába Szabó Tímea, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Fodor Gábor társaságában; az érkezőket hosszan tapsolta a jelen lévő közönség.
A Himnusz közös eléneklése után Lukács Zoltán és Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettesek léptek először a színpadra. „Újra itt vagyunk, újra együtt vagyunk és újra nagyon sokan vagyunk!” – fogalmazott Lukács, hozzátéve: meg lehet üzenni az országnak, hogy a „verseny újra nyílt”, és az Orbán-rendszer legyőzhető. „Egy hajóban ülünk. Tudjuk az irányt és ismerjük a kikötőt. Az Orbán-rendszer utáni, fejlődő, európai Magyarországot. De mindenkinek tudnia kell, hogy ebben a hajóban mindenkinek meg kell fognia a lapátot: egyszerre és egy irányba kell húznia” – fogalmazott Lukács Zoltán. A szocialista politikus szerint Orbánék már félnek attól, hogy a demokratikus ellenzék megnyerni az áprilisi választásokat és – tette hozzá – joggal félnek ettől. „A Fidesz egy gyáva párt. Még a mocskolódó plakátjait is egy kamuszervezettel rakatja ki százmilliókért” – fogalmazott Lukács, hozzátéve: a Fidesz gyűlöletre és stadionra bármennyi pénzt képes elkölteni. De ezzel, mondta a politikus, csak megerősíti a hitet, hogy a „szabadrablásnak” véget kell vetni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 24. péntek, 18:14
-
Találatok: 1506
Az Erste vezérigazgatója, Andreas Treichl interjút adott a Ziarul Financiar nevű román lapnak. Treichl nem csak az Erste tulajdonában lévő román BCR bankról beszélt, de Orbán Viktorról is. A BCR ügyeiről részletesebben nem írnánk, csak annyit, hogy Treichl bízik a bankban.
Treichl azt is elmondta, hogy az Erste nem tervez kivonulni Magyarországról, annak ellenére, hogy nagyon nehéz most a banki környezet, például mert a magyar kormány szeretné rávenni az osztrák bankot, hogy adja el a magyar leánycégét.
“Már akkor is ott voltunk, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is ott leszünk, amikor ő már nem. A mostani helyzet nem csak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni”.
Szerinte butaság lenne lyukat fúrni az Erste-csoport térképére azzal, hogy kivonulnak Magyarországról. A bankár szerint ugyanis ők már a 19. században jelen voltak Magyarországon.
Az egyre államosításpártibbá váló hangulatról és a bankokra rakódó terhekről azt mondta, hogy az, hogy elzavarják a fiatalokat és a befektetőket, nem jó út, és ezt a politikusoknak is meg kellene érteniük.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 23. csütörtök, 15:49
-
Találatok: 1444
Tény vagy érzéki csalódás a középosztály sokat emlegetett lecsúszása? Miközben a kormány a rezsiköltségek radikális csökkentésével igyekszik növelni a tömegek elégedettségét, sokan mégis egyre bizonytalanabbnak érzik a megélhetésüket. A Fidesz újrateremtette a középosztály fogalmát, de az adatok mégsem azt mutatják, hogy kormányzása alatt ez a réteg szélesebbé vált volna. Cikksorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy kik alkotják a magyar középosztályt, és közülük ki az, akit valóban fenyeget az elszegényedés.
A középosztály is beszáll a megélhetési versenybe Szirmai Márton Minimál című filmjében. A szatirikus rövidfilm egyfajta valóságshow-ba ágyazva mutatja be, milyen spórolási módszerekkel próbál talpon maradni egy döglődő kisvállalkozás vezetője, egy munkanélküli pályakezdő, egy kirúgott egyetemi tanár és egy kisnyugdíjas. Kísérleteikkel szinte kivétel nélkül kudarcot vallanak, így a groteszk versenyből a takarékoskodásban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező versenyző kerül ki győztesként.
Szirmai Márton író-rendező egy ideje már dédelgette az ötletet, hogy filmre vigyen egy versenyt, ahol mindenki a túlélésért küzd. Elgondolását nem a mélyszegénységben élők, hanem a középosztály közegében valósította meg, hogy hitelesebben tudjon szólni, és a nézők is könnyebben magukra ismerjenek. A Minimál szereplői fiktívek, de a történetek valósak.
Az Eurostat tavaly decemberi adatai igazolják, hogy az utóbbi időben sokat emlegetett és talán saját bőrünkön is tapasztalt lecsúszás valódi: a magyar középosztály sérülékenysége nőtt az utóbbi években. Az EU 28 tagállama közül Magyarország a 6. legrosszabb helyzetben van a szegénység szempontjából: 2012-ben már a lakosság 32,4 százaléka volt kitéve szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, míg 2008-ban még 28,2 százalék volt ez az arány. Ha a mérés pontosságában lehetnek is kétségeink, a tendenciában semmiképp.
/ Rácz Johanna
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 22. szerda, 08:07
-
Találatok: 1948
A Fidesz által 2010-ben létrehozott, és már az utólagos csinosítgatás időszakán is átesett, úgynevezett autokratikus rendszerrel egy igazán nagy baj van. Nevezetesen az, hogy a demokratikus oldalnak nevezett politikai mezőny korábbi jóslatai ellenére Orbán rendszere mindinkább stabilnak tűnik, és nagyon közel áll ahhoz, hogy 2014-ben megismételje az akár elsöprő választási győzelmet. Erre a helyzetre persze csak egy válasz lehetséges, az ellenzéknek fel kell pörgetnie magát, és ami még lehetséges a jövő évi választásokig, azt meg kell tennie. Ez pedig nem kevés, sok-sok elvesztegetett hónapot, ha nem évet kell röpke negyedév alatt pótolnia. A teendők nagy része abban merülhet ki, hogy valamiféle módon tartalmat kellene adni a kormányváltásra aspirálók együttműködésének, és 2014 áprilisában a maximumot kihozni az ország normálisabb feléből.
Ugyanakkor az a tény, hogy az ellenzéki egység többé-kevésbé megvalósult, az még mindig kevés. Az ellenzéknek úgy kell szót értenie biztos és potenciális választóival egyaránt, ha esetleg eddig nem tette (márpedig nem nagyon tette), hogy céljait, programját, a jövőről alkotott vízióját hihetően, emészthetően tegye közszemlére, vagyis kommunikáljon professzionálisan. Fel kell végre ismernie, hogy egy “terméket” be is kell csomagolni, és eladhatóvá kell tenni, hiszen a politikai kommunikációnak kulcsszerepe van a hatalom megszerzésében és megtartásában, és erre éppen a Fidesz legutóbbi győzelme a legjobb példa.
A következőkben arra térek ki – nyilván nem teljeskörűen, inkább csak a figyelemfelhívás céljával – hogy mi a fő baj az ellenzék legfőbb ereje, az MSZP mai kommunikációjával, és szerintem hogyan lehetne ezen javítani.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 21. kedd, 08:54
-
Találatok: 4346
Bőkezűen támogatja a kormány a történeti, filozófiai, szociológiai kutatásokat. A kabinet által milliárdokért gründolt új intézetek élére viszont vagy olyan vezetők kerültek, akik állandó vitában vannak a kollégáikkal, az adott szakterülethez nem értenek, vagy olyan perifériára szorult politikusok, akik igazodnak az új elvárásokhoz. A Szakály-botrány nyomán összeszedtük, hány hivatalt, intézetet alapított a második Orbán-kormány.
„Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt” – ezzel mentegetőzött Szakály Sándor történész vasárnap az ATV műsorában egy korábbi kijelentése miatt. Pénteken ugyanis egy interjúban arról beszélt, sok történész vélekedésével szemben – mely szerint 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról –, ő úgy gondolja, az csak egy „idegenrendészeti eljárás” volt. Szakály azt követően vonta vissza pénteki nyilatkozatát, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége lemondását követelte egy frissen alapított kutatóintézet éléről, de a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is bírálta.
A sarkos megállapításairól ismert, a történelemtudomány fősodorával gyakran szembehelyezkedő történész január 2-től irányítja főigazgatóként a Veritas (latin szó, jelentése: igazság) Történetkutató Intézetet. Az intézet a Miniszterelnökség részeként működik költségvetési szervként, nem része az autonómiával rendelkező MTA kutatóhálózatának vagy az egyetemi műhelyeknek, de nem is alapítvány, mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 20. hétfő, 11:24
-
Találatok: 1871
Nem kis részben a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatos kormányzati „reménykommunikáció” miatt egyszerűen nem volt elég jelentkező az ócsai szociális lakóparkba, amit pedig éppen a lakáshitel-károsultaknak építettek, 2,5 milliárd forintból.
„Tartalék ingatlan” kategóriába kerültek, és a jövőben akár az otthonukat valamilyen katasztrófa miatt elhagyni kényszerülők átmeneti lakhelyéül is szolgálhatnak az ócsai szociális lakópark üresen álló házai.
Erről még december 17-én, a hitelkárosultak lakhatásának biztosításáról szóló törvényhez zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványban döntött a parlament, az ünnepre készülődés miatt azonban csak most figyelt fel rá a sajtó. A Népszabadság címoldalon hozta a hírt: vége az ócsai kísérletnek, végleg lezárult az eredetileg a bebukott devizahitelesek megsegítésére indított program.
A Szociális Családiház-építési Program 2011-ben indult, az első lakásokat két évvel később, tavaly július végén foglalták el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kiválasztott családok. A karitatív szervezetnél tavaly ősszel még úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a program meghirdetés óta összesen 835 család pályázott, 125 pályázat pedig mindenben megfelelt a kiírásnak, és 50 „nyertest” ki is hirdettek.
Bővebben ...
