- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 20. szombat, 08:30
-
Találatok: 1817
Az Átlátszó által fellelt marketingbrosúra tanúsága szerint januárban 40 millió euróért hirdette tulajdonosa az Eiffel Palace irodaházat, tehát az épület kínálati ára 5,3 millió euróval kevesebb volt, mint amennyiért aztán a Magyar Nemzeti Bank júliusban megvette.
A nemrégiben kormányrendelettel Nemzeti Befeketési Ügynökségnek átkeresztelt korábbi Nemzeti Külgazdasági Hivatal nevű állami intézmény adta ki azt a brosúrát (PDF) januárban, amelyben értékes ingatlanokat ajánlanak külföldi befektetők figyelmébe. A befektetésélénkítéssel foglalkozó állami szervezet színes és informatív kiadványa nyolc projektet kínál megvásárlásra, 20 és 515 millió euró közötti árakon. Itt szerepel a felújított Eiffel Palace irodaház is, 40 millió eurós kínálati áron. Ez pont 5,3 millió euróval (több mint másfél milliárd forinttal) kevesebb, mint amennyiért július végén a Magyar Nemzeti Bank az épületet megvette.
Hétfőn számoltunk be arról, hogy az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 18. csütörtök, 23:46
-
Találatok: 1624
Mind a négy, a norvég alapot felügyelő magyar civil szervezet adószámát felfüggeszti a Kehi. A hivatal csütörtök délután adott ki nyilatkozatot, azután, hogy beszámoltunk az egyik norvég alapot kezelő civil szervezet adószámának letiltásáról. A Kehi lépését azzal indokolta, hogy „a konzorciumban részt vevő alapítványok több milliárd forint közpénz elosztását végzik, a tevékenységükkel kapcsolatban számos kérdésben titkolóznak, és egyes adatokat a vizsgálat többszöri kérése ellenére sem bocsátottak rendelkezésre.”
Ezek Kehi vádjai, és az Ökotárs válaszai
A Kehi a vizsgálatát azzal indokolta, hogy „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint [a civilek] közpénzeket osztanak, közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így a tevékenységükkel kapcsolatos adatok közérdekből nyilvánosak, vagyis azokat nem csak a Kehi, hanem bárki jogosult megismerni.”
Ökotárs: A pénz nem magyar közpénz, az Norvégiából, egy brüsszeli szervezeten keresztül közvetlenül a támogatott szervezetekhez kerül. Bár a téma szempontjából irreleváns, de a pénz még a most vizsgált négy civil szervezeten sem megy keresztül. A norvég állam sem magyar állami forrásként tartja számon a támogatást. Ha pedig nem az, akkor a Kehinek nincs joga vizsgálni ezen pénzeket.
A nyilatkozat azt sugallja, hogy a civil szervezetek titkolták az adatokat a Kehi elől, noha azok folyamatosan elérhetőek voltak az Ökotárs honlapján. (És itt is)
Kehi: A mai napig nem árulták el például, hogy kik és milyen eljárásban döntenek a Norvég Civil Alap keretében Magyarországra érkező több milliárd forint elosztásáról.
Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs egyik vezetője: "Az állítás tényszerűen nem igaz, az eljárásrend fenn van a honlapon. Az értékelők nevét ennek megfelelően nem hozhatjuk nyilvánosságra, amíg a pályázat le nem zárul, hiszen különben akár a pályázók, akár más nyomást gyakorolhatna rájuk. A nevek jövő februártól már nem titkosak.
A Kehinek a neveket azért sem adjuk át, mert a tapasztalatok szerint ami hozzájuk kerül, az nem marad titok. Az ügyünkben többször előfordult, hogy a szervezetek által átadott anyagokból másnap a kormány közeli sajtóban jelentek meg részletek." (Az egyik ilyen esettel itt foglalkoztunk részletesen.)

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 17. szerda, 21:08
-
Találatok: 1604
Tisztelt Szabadságharcos Centrumközpont! - A feladatot megkaptam, megértettem, elvégeztem. - A bankokról és civilekről, úgyis, mint harcos nemzetünk legfőbb ellenségeiről, jelentésemet a nagyon mélyen tisztelt Centrumközpont illetékes ügyosztályára elküldtem.
Az alábbi rövid levélben összefoglalom eddig kutatásaim lényegét.

Minden úgy van, ahogyan a tisztelt urak gondolták. Vagyis, Magyarországnak nem az a fő baja, ahogyan mi, egyszeri halandók hittük. Nem a kiszámíthatatlan és hozzá nem értő gazdaságpolitika, a bedöntött forint, a menekülő tőke, a hitelek hiánya, a minden korábbit meghaladó mértékű korrupció, valamint a fölösleges és nevetséges szabadságharc teszi tönkre az országot.
Korábban én magam is ezt gondoltam, mert ezt diktálta a józan ész. De ma már nem így gondolom, mert beláttam, hogy Magyarországnak valójában két igazi ellensége van: a bankok és a civilek.
A bankok, amelyek sanyargatják a magyar népet, kifejezetten abból a célból jöttek létre, hogy gyarmatosítsák a mi hős és bátor nemzetünket, leigázzák, és rabszolga sorba taszítsák a haza legjobbjait. (Talán még magát Rogán elvtársat sem kímélnék, ha hagyná magát.)
Ezért, és nem másért keletkeztek a bankok. Ezért találták ki a pénzt, a kamatot, a hitelt, a folyószámlákat, a bankkártyákról már nem is beszélve.
Vannak jó és tisztességes bankok is, de ilyeneket még senki sem látott. A dolgozatomban, amelyet elküldtem a Tisztelt Szabadságharcos Centrumközpontnak, javaslatot tettem e nemzetellenes pénzintézetek megregulázására. Mert szép dolog a különadó, az utólagos törvénykezés, ám ezek csak felületes megoldások – ha egy banknak levágjuk az egyik fejét, hét új nő a helyébe.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 17. szerda, 18:13
-
Találatok: 1543
Keményen bírálja az Orbán-kormány szociális politikáját a Bertelsmann Alapítvány Európa szociális helyzetéről szóló tanulmánya. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt a szociális igazságtalanság, s e tekintetben Magyarország az Európai unió egyik legrosszabb tanulója a válság által keményen sújtott mediterrán országok mellett.
A tanulmány közzététele nyilván nem véletlenül esik egybe az új Európai Bizottság megválasztásával. Szerzői súlyos gondokkal szembesítik az unió vezetőit, s a száraz adatok nyelvén arra figyelmeztetik őket, hogy meg kell állítaniuk Európa szociális kettészakadását, számos tagállam helyzetének látványos romlását. Az alapítvány úgynevezett "Szociális igazságossági indexet" állított össze, s ennek alakulását vizsgálta 2008-tól a mostani 2014-es évig.
Az indexet harmincöt szempont alapján állították össze, amelyek közül a leginkább meghatározóak a szegénység, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészség, a generációk közti szociális igazságosság, a szociális kohézió és az anti-diszkrimináció. A helyzet az elmúlt hat évben szinte minden országban romlott, de míg a legjobban teljesítő országoknál csak szerény visszaesés tapasztalható, addig egyes tagállamokban (így Magyarországon is) súlyos visszaesés mutatható ki.
Ferge Zsuzsa: Szomorúak lehetünk, meglepettek nem
A Bertelsmann-jelentésben nincs sok újdonság, ami az adatokat illeti. Az adatok mindegyike ismert volt már, a feldolgozás módja azonban ismét pofonként érheti a "Magyarország jobban teljesít" szlogent alkalmazókat - mondta el lapunknak Ferge Zsuzsa szociológus, szegénységkutató.
Megint bebizonyosodott ugyanis, hogy Magyarország a legtöbb mutató tekintetében az Európai Unió államai között az utolsó ötben, sőt, a Bertelsmann Alapítvány által vizsgált összesen 40 ország között rendre csak a 37-38. helyen van.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 16. kedd, 23:45
-
Találatok: 2379
Nem gondoltuk végig jól az egyszerűsített honosítást – Első rész - Sajnos nem attól lesz sikertörténet egy szabályozási húzás, ha rengetegen élnek vele. Az utóbbi években rengeteg csaló ukrán és orosz szerzett magyar állampolgárságot, hogy aztán szabadon utazhassanak a világban, kemény maffia épült a közvetítésre. Korrupt hivatalnokok, csaláshoz asszisztáló ügyvédek, dublőrök és rengeteg orosz: így működik az állampolgárság-biznisz.
Ha valaki az elmúlt években a budapesti Deák tér környékén ült be valami olcsóbb helyre, nem tudta nem észrevenni, hogy mennyire megszaporodtak az orosz beszélgetések az asztaloknál. Ha az ember jobban odafigyelt, megtudhatta, hogy a döntő többség egyetlen más nyelven se beszél, mert alig tudtak rendelni, úgyhogy rendszerint a könnyebben érthető kóla, vodka, sör, kávé négyesből válogattak.
Ugyanakkor nem tűntek turistáknak, kicsikét sem izgatta fel őket a közeli Gödör vagy a zsinagóga, nem fényképezték a söralátéteket, nem buzerálták a térképes appjukat, és nem kötődtek a szezonokhoz, egyszerűen mindig sokan voltak. A legjellemzőbb kép, ahogy egy 3-4 fős család kissé fáradtan vár egy-másfél órát pár másik oroszul beszélő figurára, akik ha megjönnek, akkor gyorsan befejezik az italukat, és elmennek velük.
Aztán tavaly, amikor valamelyikük tudott angolul, rákérdeztem, hogy miért nem turistáskodnak. Mire simán elmondták, hogy apu már magyar, középvezető volt Moszvákban, de forró lett a lába alatt a talaj, ezért 10 ezer euróért (nagyjából 3 millió forintért) vett egy magyar állampolgárságot, és gyorsan kiment Németországba. Most a család többi tagjánál várnak az eskütételre, pár órán belül mindenki magyar lesz, és mehetnek ők is utána.
"Ha érdekel a dolog, akkor beszéljek az állampolgárság-brókereikkel, mindjárt jönnek, elmondják örömest, hogy megy ez a folyamat"
– mondták.
Nos, ez egyáltalán nem volt igaz, az első pár kör után már a legkevésbé sem voltak készségesek, és nem szívesen beszéltek erről. De azért tőlük elindulva sok utánajárással, az üzletben érintett lótifutiktól a komolyabb szervezőkig rengeteg ebből élő szereplővel beszélve vagy épp az érintettek követésével össze lehetett szedni, hogy hogyan működnek az iparággá vált magyar állampolgárság-biznisz folyamatai.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 15. hétfő, 20:27
-
Találatok: 1529
Az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette.
Az Átlátszó birtokába került a Magyar Nemzeti Bank által megvásárolt Eiffel Palace irodaház tavalyi felújításának szerződés- és számlaösszesítő adatbázisa. A minden részletre kiterjedő költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektető Eiffel Palace Kft. 5,1 millió euróért vásárolta meg a felújítandó épületet, és ezen felül mintegy 25 millió eurót költött rá, mielőtt eladta volna az önköltségnél 15 millió euróval, a piaci becsléseknél pedig több mint 10 millió euróval drágábban, nettó 45,3 millió euróért a Magyar Nemzeti Banknak. A 15 millió eurós profit több mint 4,5 milliárd forintnak felel meg – ez több mint a Norvég Civil Támogatási Alap teljes ötéves büdzséje.
A tranzakciót a KMPG tanácsadócég értékbecslésével szentesítette a Matolcsy-féle MNB, ám az szakértők szerint több sebből vérzik.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 15. hétfő, 06:16
-
Találatok: 1557
...nem túl megtisztelő, nem is hízelgő cím, funkció, adottság. Mert Navracsics Tiborról van szó, felelősségem teljes tudatában, a nevezett úriember egykori diákjaként állítom: egyáltalán nem egy eleve elrendelés. Azt hiszem nem túlzás kijelentenem, hogy a Fidesz kormány legnagyobb személyi csalódása nekem éppen az Európai Unió minap kinevezett, oktatásért és kultúráért felelős biztosa. Aki nem tegnapig igazságügy-miniszteri, tegnapelőttig pedig külgazdasági és külügyminiszteri funkciót töltött be az Orbán-kormányokban. A "hűséges szolga" címet nem én aggattam rá, de bárhogyan is szeretném elfordítani a fejem, kénytelen vagyok komolyan venni.
Nem az ő hibája elsősorban, hogy Európában az oktatással és a kultúrával való foglalkozás az úgynevezett puha, súlytalan ténykedések közé tartozik. Nem, még csak azt sem állítom, hogy a magyar kormány kitartó szabadságharcának köszönhető, hogy ez az Európában súlytalannak számító portfólió jutott nekünk, bár ha ez jutott, a korábbiakra sem lehetünk oly nagyon büszkék. Tetszik vagy sem, "egy biztos ereje két dologtól függ: mennyi pénz elosztása tartozik hozzá, illetve az adott területet mennyire szabályozza az EU. Az oktatás és a kultúra felügyelete jórészt nemzeti hatáskörben van az EU-ban, és viszonylag kevés közös pénzt áldoznak rá".
Lehet vitát nyitni erről, de nem érdemes. Másfelől azt is fogadjuk el bizonyítás nélkül, hogy ettől még egy biztosi poszt annyit ér, amennyit képesek vagyunk belőle kihozni. Nem, én nem lennék Navracsics Tibor helyében, és nem azért, mert nem vagyok biztos abban, hogy a lehető legtöbbet is ki tudná hozni belőle. Tudom, hogy minket a legritkább esetben sem érdekel, hogy mit gondol rólunk a hanyatló Nyugat, de azért legalábbis beszédesnek tartom azt, amikor egy német közszolgálati rádió portréjában úgy beszél róla, mint a jogállam leépítésének szellemi atyjaként és pártkatonaként.

Nem az a bajom Navracsiccsal, hogy alkalmatlan, dilettáns, nem ért hozzá, de nagyon akarja, köze nincs hozzá, de csókos alapon jár neki. Az a bajom vele, hogy igazat kell adnom Stephan Ozsváthnak, az ARD német országos közszolgálati műsorszóró társaság délkelet-európai tudósítójának abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hűséges szolgájáról beszélünk, akiről Európa nagy része is így gondolkodik. Akinek a keze nyomát viseli a nemzeti-vallásos alapozottságú új alkotmány, a kormányzat által politikailag nem kedvelt bírák kényszernyugdíjazása és az is, hogy az igazságszolgáltatás kvázi a politika ellenőrzése alá került.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 14. vasárnap, 17:20
-
Találatok: 1524
Igazán elégedettek lehetnek Fábry Sándorral (60) a köztévénél, hiszen a Vasárnapi Blikk információja szerint még egy évvel meghosszabbítják a szerződést a humorista műsorgyártó cégével, a Trisó Produkciós Kft.-vel. Ez azt jelenti, hogy a showman műsora 2015-ben is látható lesz a csatornán, annak ellenére, hogy a nézettsége elenyésző – legalábbis töredéke annak, mint korábban az RTL Klubon volt.
Ráadásul amíg a kereskedelmi csatornánál 2000 forintért jutottak be a nézők a Fábry Show felvételére, az adás pedig a legrosszabb időkben is 1,3 millió néző körül volt a teljes lakosságban, ma már nem lehet ilyen számokról beszélni. A belépők árát már lecsökkentették 1200 forintra, s amikor felhívtuk a jegyirodát azzal, hogy decemberig melyik felvételre tudnak helyet szorítani, mert egy nagyobb társasággal mennénk, akkor a hölgy a vonal végén csak annyit mondott, hogy mindegy, biztosan lesz helyünk.
Fábry nézettségi szempontból sem áll jól: 2014 első felében a teljes lakosság körében csak egyszer ért el 604 ezres nézőszámot, átlagosan csak 400 ezren voltak kíváncsiak rá, a legrosszabb nézettsége pedig májusban volt: 302 ezren nézték az egykor jobb napokat látott humoristát. A hirdetési szempontból igazán fontos, 18–49 éves korosztály közt mért adatok még haloványabbak: a legjobb januári időpontban 96 ezren kísérték figyelemmel a ma már csak Fábry címmel futó műsort, a legrosszabb adat pedig a 40 ezres nézőszám volt.
A Vasárnapi Blikk birtokába jutott az a szerződés, amelyet Fábryval kötött az M1-ért is felelős Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) még azelőtt, hogy 2012-ben visszatért volna a köztévé képernyőjére. Ebben az áll, hogy évente húsz adást kell szállítania, amelyért adásonként 22 millió forint plusz áfa összeget kap a cége.
Vagyis eddig, egészen pontosan 2014 végéig, három év alatt Fábry műsora 1,3 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Amennyiben 2015-ben is láthatjuk kéthetente az M1-en, akkor az újabb húsz adásra ismételten 440 millió plusz áfát tehet zsebre, és az adófizetők már 1,7 milliárd forintot áldoztak a showmanre. Mivel Fábry saját lábra állt, és ő a műsor producere is, ezért mindent ebből az összegből kell kigazdálkodnia. A saját bérét, az alkalmazottak és kollégák gázsiját, és a gyártást is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 14. vasárnap, 00:53
-
Találatok: 1551
Fordulópont ez a szeptember számomra. Letelt az egy év vendégoktatói megbizatásom és mivel teljes jogú, főállású egyetemi oktatóként Észtországban folytatom a munkám ez olyan hivatalos intéznivalókkal is jár, mint a magyar lakcímről való kijelentkezés, a TB jogosultság és a családtámogatások rendezése. Belül érzem ennek a súlyát, de azt is érzem, hogy Magyarország egyre inkább egy virtuális világ lesz számomra, ami egy kattintással, gombnyomással megszűnik körülöttem.
Az ország határain túl semmi nem úgy van. Olyan szinten mérgezett és fertőzött a magyar levegő, a beszéd, a szavak amik onnan jönnek, hogy az ember értetlenkedve, megdöbbenve, elszörnyűlködve…és kimondom..hányingerrel küszködve áll ezeknek a szavaknak a tengerében. “Nem ismerek rá a saját hazámra”…írtam pár hónapja…”Miért, mi történt Izraelben?”…jön rá azonnal a cinikus, pamacsbajszos kommentár. Hát ettől van hányingerem. Hogy ennyi. Ez a színvonal, ez a párbeszéd.
Én ezt már csak távolról bírom elviselni. Ha felemelem a fejem és kinézek az ablakon a hatalmas kompokat látom a kikötőben, mennek Helsinkibe, Stockholmba és az erkélyünk párkányára sirályok szállnak. A héten nagy konferenciát tartott a Tallinni Egyetem saját jövőjéről, a 2020-ig tervezett fejlesztések átbeszélésére. Nem tudtam az összes előadást végighallgatni, de amire bejutottam azokon a következő mondatokat jegyzeteltem le magamnak:
- A modern állam már nem értelmezhető nemzetállami keretek között.
- A kultúra sokszínűsége teremt lehetőséget arra, hogy új nyelveken új identitásokat teremthessünk. Ilyen formán az észt kultúra tovább él új keretek között.
- A technológiai fejlődést és az ország gyors digitalizálódását állam és polgára viszonyának átalakítására kell használni. A szabadság, a részvétel és a beleszólás erősítésére. (Ha nem hangzott el 50-szer a liberalizmus és a liberális demokráca kifejezés, akkor egyszer sem)
- Fenntartható környezetre és erős közösségekre van szükség, hogy a globális kihívásoknak ne áldozata, hanem versenyképes motorja legyen az ország.
Nincs valami végtelenül ijesztő abban, hogy homlokegyenest ellentétes mondatok uralják a két ország közbeszédét? A nyelvrokon és történelmi hányattatásait tekintve is nagyon hasonló utat befutott Észtország és Magyarország mintha nem is ugyanazon a bolygón lenne? Ki vezet az autópályán szemben?
Olvasom a Károli Gáspár Egyetem nyelvi illemtanról szóló szabályzatát, ami bejárta a magyar sajtót. Az eltelt egy évben több mint 20 ország hallgatóinak tartottam órákat. Észtek, finnek, svédek, norvégok, lettek, litvánok, dánok, oroszok, németek, osztrákok, csehek, szlovákok, magyarok, japánok, dél-koreaiak, kínaiak, törökök, azeriek, amerikaiak, kanadaiak, brazilok, belgák, angolok, írek, spanyolok, franciák, hollandok fordultak meg valamelyik bachelor, mester vagy doktori órámon. Bevallom egyetlen alkalommal sem tértünk ki külön arra, miképpen szólítjuk meg egymást. Ahogy az megtörtént, élőszóban vagy e-mailben egy nagyon színes élő tükre annak, mit hozott ez a rengeteg féle ember, rengeteg más egyetem kultúrájából.
Bővebben ...