Hírek

Mellár: szinte mindent elölről kellene kezdeni

Részletek
Készült: 2015. október 17. szombat, 15:01
Print 
Találatok: 1705

mellar_t.jpgHa a kormány azt akarja, hogy kevésbé függjünk a külföldi tőkétől, versenyképesebb legyen a hazai ipar, akkor Mellár Tamás szerint szinte mindent elölről kell kezdeni. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, ehhez az általános iskolától az egyetemekig meg kellene reformálni az oktatást. Állítja, ma a gazdasági siker nem a teljesítménytől, hanem a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt helytől függ, ám a gazdasági és államigazgatási kontraszelekció semmi jóra nem vezet. Mellár szerint a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, ez hosszú távon 1 százalék körül van.

- A napokban az Euromoney gazdasági szaklap bankárok és elemzők szavazatai alapján Varga Mihály gazdasági minisztert választotta Közép-Kelet-Európa legjobb pénzügyminiszterének. A kérdés, hogy milyen lehetett akkor a többi jelölt, vagy valóban megalapozott az elismerés?

- Mindenképpen jó hír, ha a magyar gazdasági vezetők ilyen elismerést kapnak, hiszen ez fontos az ország megítélése szempontjából. Ez a pozitív hír ránk is fér, mert a bizalmatlanság elég erős a magyar gazdaságpolitikával szemben. Ezt bizonyítja sajnos egyebek mellett az is, hogy a nem állami, magán- és önkormányzati beruházások jelentős mértékben csökkentek az elmúlt években. Ha ez a befektetői bizalom visszatér, azt csak üdvözölni lehet. Az pedig tény, hogy a hazai gazdasági növekedés az elmúlt időszakban 3 százalék fölött volt. Ezzel csak az a gond, hogy nem hosszú távon is fenntartható alapokon nyugszik; átmeneti növekedést láthattunk. Rendkívüli tényezőknek köszönhető a bővülés.

- Mik ezek a rendkívüli tényezők?

- Az egyik fontos eleme a magyar növekedésnek, hogy az elmúlt három évben a GDP 5-5 százalékát kitevő uniós pénzek érkeztek, vagyis évi átlagosan 1400-1500 milliárd forint értékű euró. Ez az 5 százalékos aggregált keresletbővülés generálta a 3 százalékos, vagy kicsivel afölötti gazdasági növekedést. Igaz, a korábbi évek nagyjából 1 százalékos növekedéséhez, sőt, a 2012-es csökkenéséhez képest volt ez kiugró eredmény.

- Szerencséje volt a kormánynak a devizahitelek forintosításának időzítésével, vagy tudatosan jókor lépett?

- Azt nem tudom, hogy voltak-e füleseik a svájci jegybank tervezett lépéséről, inkább úgy vélem: a kormánynak szerencséje volt. Az érem másik oldala pedig az, hogy ha a devizahitelek forintosításának ez a kormányzati szándéka megvolt, miért kellett éveket várni rá. A második Orbán-kormány azt ígérte, egyik első intézkedése lesz a devizahitelek forintosítása. Ezt akkor még 180-200 forinton megtehette volna és nem 284 forintos árfolyamon, ahogy végül történt. Ráadásul nem dőlt volna be annyi hitel. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az ősbűnt nem ez a kormány követte el, hanem az elődei, amikor tömegesen engedték a devizahitelezést. Már akkor is tudni lehetett, hogy ennek a konstrukciónak jelentős kockázatai vannak.

- A legtöbb elemző, de a kormányzat is 2016-17-re már csökkenő növekedési pályát rajzolt fel. A Vargára szavazó szakértők csak néhány számra figyeltek?

- Sok-sok év tapasztalata és megfigyelése mondatja velem, hogy az ilyen elismeréseknél a szakértők meglehetősen felületesen értékelik egy-egy ország helyzetét. Néhány számból vonnak le mélyebb következtetéseket. Ez a pozitív és negatív véleményalkotásra is igaz. Velünk kapcsolatban is többször éreztem úgy, hogy túlzottan borús, vagy éppen derűs képet festettek. Ez abból adódhat, hogy nagy többségük nincs ebben a gazdasági közegben, nem érzékelik pontosan a folyamatokat. Most is valami hasonló történhetett. Láttak néhány jól mutató számot, különösen a visegrádi országok átlagával összehasonlítva és ezért dönthettek úgy, ahogy döntöttek, de szerintem ezt az értékelést nem kell túlreagálni. Belülről mindenesetre azt látni, hogy a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, hosszútávon 1 százalék körül van.

- Lehet azért valamilyen hatása ennek az első jelnek?

- A befektetésre váró tőke azt várja az elemzőktől, hogy mondjanak nekik olyan országokat ahol viszonylag magas hozamokat lehet elérni. Talán most ebbe az ajánlati csomagba mi is bekerülünk.

Teljes cikk: http://nepszava.hu/cikk/1073419-mellar-szinte-mindent-elolrol-kellene-kezdeni

ovi_duhosKiosztották a magyar bizonyítványt: csak mi rontottunk
Tavalyhoz képest három helyet csúszott vissza a World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában Magyarország. A régiós országok közül mindenki más javítani tudott. A 12 versenyképességi pillér egyikében sem vagyunk régiós elsők, négyben viszont a legrosszabb eredményt mutatjuk fel. A tavalyi reménykeltő javulás után az idén újra romlott a WEF versenyképességi rangsorában elfoglalt helyünk. Így aztán az utóbbi négy évben a 60-63. hely között mozogtunk, miközben a régiós országok többsége javítani tudott. Két év alatt a csehek a 46. helyről a 31. helyre ugrottak, meg is előzték a 39-43. helyen ingadozó (jelenleg 41.) lengyeleket. A románok előnye is egyértelműbbé vált, tavaly még csak egy hellyel, idén már 10 pozícióval állnak előbb, mint mi. A válság során mélyrepülést mutató Szlovákia gyors tempóban javítja helyzetét, két év alatt a 78. helyről a 67.-re ugrott, alig maradva már el már a magyar helyezéstől. A 28 EU-tagország közül a 24. helyen állunk.

jobb_teljA GKI előrejelzése 2015-2016-ra
2015 nyár végére már a statisztikai adatok is jelezték, hogy a magyar gazdaság lassuló pályára került. Ez nem meglepetés, mivel a 2014. évi gyors növekedés – mely még az idei I. negyedévben is tartott – alapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztás-élénkítésnek, a kiváló termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye.


A Húzós vendége Mellár Tamás - Közzététel: 2015. okt. 13. - A műsorvezető Rónai Egon.


Dr. Mellár Tamás - Mi kell a sikeres gazdaságpolitikához? - Közzététel: 2015. máj. 28. - Dr. Mellár Tamás - Mi kell a sikeres gazdaságpolitikához?