Orbán Viktor az utolsó választási kampányát jórészt Ukrajna ellen építette fel. Volodimir Zelenszkij arca ott díszelgett a magyar utak mentén a plakátokon, a kormányzati üzenetekben, a napi politikai harcok kelléktárában. Ukrajna a propagandában nem súlyos agressziót átélt államként, hanem fenyegetésként jelent meg. A kampány zajában feledésbe is merült, hogy voltaképpen miért állították be ellenségként Kijevet: a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügye miatt.
Az ukrán oktatási és nyelvi szabályozás szűkítette a kisebbségi nyelvhasználat mozgásterét, különösen az iskolákban és a közéletben. A szabályozás elsődlegesen az orosz nyelv visszaszorítását célozta egy olyan országban, amelyet Oroszország támadott meg, ez azonban a kárpátaljai magyarokat is hátrányosan érintette. Magyar szempontból ezért jogos volt a követelés, hogy Ukrajna rendezze a magyar közösség oktatási, nyelvi, kulturális és politikai jogait. Csakhogy a jogos ügyből a Fidesz nem megoldást, hanem kampányfegyvert készített.
Magyar Péter most három hét alatt jutott el oda, ahová Orbánék több mint egy évtized alatt sem. A megállapodás lényege szerint Ukrajna vállalja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerének visszaállítását, a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban és az iskolai kommunikációban, a magyar szimbólumok, a himnusz, a nemzeti lobogó és a magyar feliratok használatát. A vállalások között szerepel a magyar nyelvű adminisztráció lehetősége, a bizonyítványok nyelvünkön való kiállítása, valamint az, hogy a diákok magyarul tehessenek érettségi és felvételi vizsgát, magyar nyelvből és irodalomból is vizsgázhassanak. Fontos elem, hogy a nemzetiségi iskolákban az ukrán nyelven oktatott kötelező tantárgyak körét csak a szülők előzetes beleegyezésével lehessen bővíteni, és az intézményeket alacsony létszám mellett is fenn kell tartani.
A nyelvhasználati vállalások ennél is szélesebbek. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a tíz százalékot, lehetővé válik a magyar nemzeti szimbólumok használata, és nyelvünk megjelenése egy sor szférában.
Ez az eredmény jól mutatja: nem olyan konfliktusról volt szó, amelyben Magyarországnak csak a vétó, a sértődöttség és a folyamatos brüsszelezés maradt volna. Ha ezeket a kérdéseket most mintegy három hét alatt sikerült rendezni, akkor nehéz más következtetésre jutni, mint hogy az előző kormánynak nem állt érdekében a megállapodás. Orbán Viktor Ukrajna-politikájának középpontjában nem a kárpátaljai magyarok jogbiztonsága állt, hanem az ellenségkép fenntartása.
A magyar kisebbség sorsa így egy cinikus politika díszletévé vált. A nagy hazafias szólamok mögött valójában az a számítás húzódott meg, hogy Ukrajnát kampánytémaként kell kezelni és nem csak a nemzeti kisebbségek rendezetlen ügye miatt. Kijev ellenségnek való beállításával együtt a kormány azt sulykolta, nem is Putyin, hanem Zelenszkij a béke akadálya.
Fontos a megállapodás európai tanulsága is. Magyar Péter választási győzelme után az Európai Unió minden korábbinál egyértelműbbé tette Kijev számára: integrációs folyamatában megkerülhetetlen a magyar kisebbségi ügy rendezése. Vagyis egy szó sem volt igaz abból, hogy Brüsszel nem támogatja a magyar érdekek érvényesülését, sőt hatékonyan segíti a megállapodás folyamatát, ha őszinte tárgyalási készséget lát mindkét fél részéről. Annál is inkább, mert az uniós csatlakozási folyamat éppen garanciát adhat arra, hogy Ukrajna jogrendjében és az Unióval szemben vállalt cselekvési tervében rögzítse a kisebbségi jogokat. Magyarország a megállapodás teljesítéséhez kötné az első csatlakozási fejezet megnyitását, miközben továbbra sem támogat gyorsított ukrán EU-csatlakozást.
Az elmúlt évek Ukrajna politikája azt sulykolta, hogy Magyarország akkor erős, ha Brüsszellel háborúzik, a szomszédját ellenségnek állítja be. A mostani megállapodás ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Magyarország akkor tud eredményt elérni, ha nem a konfliktusból él, hanem tárgyal, szövetségeseket keres, és a jogos magyar követeléseket nem pártpolitikai plakátokra, hanem nemzetközi garanciákra váltja. Ez volna a józan hazafiság minimuma.
Hatalmas külpolitikai siker lett a megállapodásából Ukrajnával, Orbán Viktort három éve a kárpátaljai magyarok is hiába kérték, hogy egy hasonlót hagyjon jóvá / 2026.06.05 . Messzire visszhangzó külpolitikai sikert aratott Magyar Péter kormánya a kárpátaljai magyarság helyzetének gyors rendezésével. A bolgárok és a románok jegyzetelnek. - Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke csütörtökön a Népszavának nyilatkozva a magyar kormányváltás kínálta helyzet „racionális kihasználásaként” értékelte a fejleményt, elhallgatva, hogy az Orbán-kormány évekig zsarolási alapként használta a magyar kisebbség ügyét …
youtube / videó
A PROPAGANDISTA szerint aki komolyan vette, az MEG IS ÉRDEMELTE 😳 Miket beszél?! / 2026.06.01. - Ritka alkalom, hogy nem találom a szavakat, amikor kommentálnom kell valakit. Izsák Máté tevékenysége a saját beszámolója alapján viszont annyira vérlázító, hogy tényleg nehéz mit mondani róla. Érzéketlen és végletesen cinikus az a magatartás, amelyet már tíz éve tanúsít: úgy szolgál egy hazug rendszert, hogy közben tökéletesen tisztában van annak aljas mivoltával. Semmiféle megbánás nincs benne azzal kapcsolatban, hogy embereket vett hülyére. Sőt, az az alapállása, hogy aki az általa terjesztett baromságokra alapozott riogatásnak bedőlt, az már eleve hülye. Ilyen ma szerinte egy Fidesz-szavazó. És persze ő maga is, mert mindezek ellenére még mindig azt a pártot támogatja, amely a saját elmondása szerint mindenben hazudott a választóinak …
Kapcsolódó cikkeink:
Ki akarja háborúba vinni a fiainkat meg az unokáinkat? / Készült: 2026.04.04 Lényegében azt mondhatjuk, hogy ráfordultunk az utolsó hétre. Sokan kérdezik tőlem, hogy szerintem lesz-e még valami meglepetés, valamilyen aljas gazemberség a birodalmi állampárt részéről, hogy tartogatnak-e még valami jelentősebb figyelemelterelő anyagot Magyarról vagy a Tisza valamelyik prominenséről.
Orbán magyarellenes háborúja / Készült: 2026.03.10 Régebben afféle hüvelykujjszabály volt, hogy a háborúk már kirobbanásuk előtt eldőltek, maga a fizikai küzdelem csak arra szolgált, hogy az erősebb kutya – fogalmazzunk szépen – izomból intézményesítse, hogy akkor ő lesz felül. Így volt ez sokáig a politikával is: a választások jobbára szentesítették, hogy melyik erő mögött volt eleve nagyobb kapcsolati-szellemi-gazdasági tőke, államigazgatási khm… potencia. Aztán jött a közösségi média. A tudás remélt, fennkölt szétáradása helyett a netes platformok egyfajta tudomány- és civilizációellenes forradalmat hoztak, a frusztrált, gyűlölködő, alulképzett, egyszóval a dühös kisember örömmel fedezte fel, hogy az otthon, magában fortyogó vak tehetetlensége a neten tömegerő, majd jöttek a dizájnszemüveges Orbán Balázs-szerű spindoktorok, politikai menedzserek és különféle antiszociális személyiségzavarral küzdő pszeudopolitikusok, akik támadó ékké formálták az indulatot. Első körben megszületett az Új Jobboldal, annak is igazi élharcosa lett a magyar miniszterelnök, és dinamikusan elindult azon az úton, aminek most a végén cammog, elnehezülve.
Nyugi! Akkor se sodródunk bele a háborúba, ha a Fidesz elveszíti a választást / Készült: 2026.02.20 Szóval Júdás és egy kisebb repülőnyi, franc tudja, pontosan mennyi közpénzből fizetett mandinerista-propagandista húzott el sajnos még nem a bánatos picsába, hanem a barnítókrémes parókás bohóc hazájába, hogy ott megalakuljanak béketanácsilag, egyben megint az egekig magasztalják a szőke Torgyánt, aki pedig Júdás Viktor mellett kampányolt. Ha így halad a felcsúti despota, akkor legközelebb a Jóistenhez fog ellátogatni, mert e földi életben már mindenkit kipipált, akit ki kellett pipálni a nagyságok közül.