Előbújik hát Orbán Viktor: a hét végén Kötcsén mutatja meg magát, de kizárólag azoknak, akiket beengednek a piknikre. A volt miniszterelnök ugyanis most látványosan feladja a versenyt, amelyre még tavaly, a választási kampány sűrűjében benevezett; akkor Magyar Péter látványos nyilvános szereplései arra késztették, hogy ő is kamerák előtt, élőben beszéljen, most azonban – a hírek szerint - zárt kapus meccset játszik, kizárólag a meghívottak hallhatják szavait.
Nincs ebben semmi meglepetés: Orbán, választások előtti megszólalásai rendre kudarcot eredményeztek, mindig voltak olyan mondatai, kijelentései, amelyek csak negatív visszhangot váltottak ki. Emlékezzünk a tavalyi kötcsei műsorára; máig megfejthetetlen mondatok hagyták el a száját. Gondolom most azért döntöttek a „befelé beszéden”, hogy ne lehessen kikezdeni a szónokot; utólag biztosan korszakos jelzőt aggatnak a szónoklatra. Mi pedig kénytelenek vagyunk úgy ahogy tudomásul venni a szakácsistvánok interpretációját, avagy pócsjánosok hírmagyarázatait – ők biztosan ott lesznek Kötcsén.
Orbán azt hiszi, hogy több mint egy hónapos bujkálás után igazi hadvezérkén állhat a népe elé, de súlyosan téved: a népe megfogyatkozott, mi pedig – akik sosem tartoztunk hozzá – nem is vagyunk rá kíváncsiak. Mert mit tud nekünk mondani? Nyilván semmit, valószínűleg nem is akar. A sajátjainak pedig csakis olyat, amitől lelkesedni tudnak. Ehhez pedig szélsőjobbos kijelentések kellenek, csak az ilyenekre lesznek fogékonyak. Nem véletlen, hogy az önkéntes száműzetéséből, hosszú hallgatás után azt találta fontosnak megüzenni, hogy mennyire örül a német szélsőjobboldali párt tartományi győzelmének. A világ haladó szellemű gondolkodói kétségbe vannak esve, tartanak Alice Weidel mozgalmától, mint ahogy a francia jobboldal erősödésétől, vagy Putyin uralmától, és persze féltek Orbán uralmának esetleges folytatásától is. Nem véletlen, hogy oly sokan fellélegeztek április 12 után; a súlyos választási vereség nyomán a többség elkönyvelte: az Orbán-érának egyszer és mindenkorra vége van. Kezdetben talán maga Orbán is így gondolta, április 12-én nagyon gyorsan eltűnt a színről, de aztán változtatott; benne akar maradni a magyar politikában. Sőt: most már nagyon is beleképzeli magát a közepébe. A kérdés azonban mit tart ő a közepének, és erről mit gondol a magyar társadalom .
Hajdanán, politikai pályája elején a liberális vonulathoz illesztette magát, talán tetszett is neki a nagy testvér, az SZDSZ, de kisvártatva rájött: ő ott örök kisöcsi szerepére lesz kárhoztatva. Elindult hát a jobboldal felé, gyorsan magára öltötte a hívő ember gúnyáját – mondanám: csuháját -, pontosan észlelve, hogy Antall József kiesésével van ott egy üres hely. Nem kellett egyebet tennie, csak felszámolni az előtte állókat, kiiktatni a jobboldal addig elfoglalókat. És miután ezt a feladatot parádésan megoldotta, ráfordulhatott a baloldal felszámolására. Ebben segítségére sietett a baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc (vö:őszödi beszéd), és máris ott találta magát a miniszterelnöki székben.
Tizenhat évet tölthetett ebben a kényelmes pozícióban, meggazdagodva és meggazdagítva mindazokat, akiket ő erre alkalmasnak gondolt. Leginkább a családja tagjait, a barátokat, hűséges társakat. Magyar Péter felbukkanásával azonban elfogyott körülötte a levegő, és egyenes út vezetett a súlyos bukásához. Magyar minden fortélyát ismerte és felkészülten várta a támadásokat.
A kudarc elvárható következménye a távozás lett volna, de erre, egyelőre nem volt képes. Inkább újra felmérte a terepet, hol nyílhat szám ára szabad hely? És azt találta, hogy a szélsőjobbon. Ezért ünnepelte oly hevesen Alice Weidel győzelmét az AfD tartományi sikerét: a liberális-konzervatív-jobboldali út a szélsőjobbhoz vezetett.
Már korábban is kóstolgatta ezt az irányt, mostanra azonban már nem lát más utat, csak ezt. Kötcse lesz a helyszíne az új orbáni bölcsőnek. De április 12-én a magyar társadalom ráunt ezekre a változó orbáni szerepekre, és talán egy pillanatra sem lesz képes befogadni az új Orbánt. Mert a többségnek tudnia kell: ha ez a kísérlet is elbukik, maga a főszereplő is végleg elbukik. Nincs többé hely számára, sehol.
Kötcsén LÁZÍTANI fog ORBÁN / 2026.09.11. - A Gentlemen legújabb adásában Kerékgyártó István, Verebes István és Odze György kendőzetlen őszinteséggel és fanyar humorral elemzik a hazai belpolitika legforróbb témáit. A beszélgetés során górcső alá veszik a parlamenti viták eldurvuló stílusát, a hatalom természetét és a háttérben zajló vagyonkimentési stratégiákat. A színházi és diplomáciai anekdotákkal fűszerezett eszmecsere izgalmas látleletet nyújt a jelenlegi politikai helyzetről és a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekről.
Kapcsolódó cikkeink:
„Várnak, hisznek és remélnek / Készült: 2026.09.07 Tényleg nem akarok szemétkedni, de van az a vicsorgó vak ember. Én még olyan rosszindulatú embert nem láttam, de komolyan. Az átláthatóságért felel, igen.”
Tiszta dráma / Készült: 2026.06.03 A kolléga által megénekelt felpörgések mellett, azokon innen és túl tiszta dráma, ami a Fidesz körül zajlik, pedig az aranykonvojos orbáni kézivezérlésről most nem lesz szó. Ellenben naponta leváltanak valakit, esetleg visszalép, magától lemond, eltűnik. Pedig azt hihette az egyszerű mezei halandó, hogy itt örök életre szóló megbízásokat osztogattak.
Most már beismerésnek számít az is, amit mond és az is, amit nem mond / Készült: 2025.07.19 Van abban valami tanulságos és önmagán túlmutató, hogy a választási évet megelőző év júliusában a nép gyermeke – akinek az egész politikai fennállása nem kis részben arra épül, hogy ő az egyetlen, aki beszéli a népe nyelvét, aki érti és ismeri a magyarokat, a magyar nép lelkét, aki ennélfogva az egyetlen, aki képes védelmet nyújtani a magyaroknak – vadul haknizik az általa uralt propagandamédia bugyrai között és az ő szeretett népétől elszigetelt terekből, különféle baráti mikrofonállványok kérdéseire válaszolgatva magyarázza a bizonyítványát. Kizárólag arról beszél, amiről érdeke beszélni, semmiről nem beszél és semmiről nem úgy beszél, ahogy nem érdeke. Közben egy virtuális-digitális hadsereget hozott össze, amelyet folyamatosan oktat a miheztartásról, amelyet hergel és próbál lázban tartani, hogy ne veszítse el a hitét az egyélőistenben. Abban, hogy akkor érdemes boldognak lennie, amikor a bálvány azt mondja.
A magtár miniszterelnöke / Készült: 2024.04.23 „Ha most nem is könnyű a helyzet, rendbe fogjuk hozni a dolgokat, és a gazdavilág meg fogja találni a számítását” – jelentette ki Magyarország örökös miniszterelnöke egy magtárban, Nemesgörzsönyben. Mivelhogy kampány van. Nem tudom, érezzük-e ennek a mondatnak a fonákságait, mert az az ember mondta, aki másodjára immár tizennegyedik éve dirigál, ezen belül is nyolc éve teljhatalommal, rendeleti kormányzással (tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet 2016-tól, aztán a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, a járvány miatti veszélyhelyzet, majd a háborús veszélyhelyzet) irányítja a birodalmát.
Újra szól a hatlövetű / Készült: 2024.04.20 O. Viktor, a kedves vezető profilképet cserélt a Facebook-oldalán. Szép darab, sok munka lehetett vele, amíg olyan lett, amilyen. Dolgozatunkhoz azért nem tettük ide illusztrációként, mert nem szerettünk volna abba a hibába esni, hogy elmegy a kedves étvágyuk. Aki mégis vállalja a kihívást, föl is keresheti ezt a lapot a szájbertér tengerében, aki félős kicsit, annak szavakban elmondjuk a látványt. Hogy milyen is.
Előbújik hát Orbán Viktor: a hét végén Kötcsén mutatja meg magát, de kizárólag azoknak, akiket beengednek a piknikre. A volt miniszterelnök ugyanis most látványosan feladja a versenyt, amelyre még tavaly, a választási kampány sűrűjében benevezett; akkor Magyar Péter látványos nyilvános szereplései arra késztették, hogy ő is kamerák előtt, élőben beszéljen, most azonban – a hírek szerint - zárt kapus meccset játszik, kizárólag a meghívottak hallhatják szavait.
Tiszta dráma / Készült: 2026.06.03
Most már beismerésnek számít az is, amit mond és az is, amit nem mond / Készült: 2025.07.19
A magtár miniszterelnöke / Készült: 2024.04.23
Újra szól a hatlövetű / Készült: 2024.04.20