Hírek
Figyelmeztették Magyarországot a multik
- Részletek
- Készült: 2015. október 27. kedd, 22:47
- Találatok: 2398
Átláthatatlan kormányzati döntések, kiszámíthatatlan pártpolitikai jogalkotás, jogalkalmazás, aggasztó mértékű korrupció – ezek a magyar gazdaság és társadalom problémai, a külföldi cégeket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentése szerint, amely hangsúlyozottan apolitikus kívánt maradni. Ezzel együtt az üzleti szféra számára a legnagyobb kockázatot a kormány kiszámíthatatlan intézkedései jelentik.
Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) a napokban hozta nyilvánosságra éves elemzését a magyar gazdaság helyzetéről, illetve az ajánlásait a magyar kormány számára. Az egyesület az idehaza megtelepedett nemzetközi cégeket tömöríti és rendszeresen publikálják jelentésüket. Az idei anyag, amely hangsúlyozottan semleges kíván maradni (párt)politikai szempontból, diplomatikus formában súlyos évek, sokszor évtizedek óta visszatérő bírálatokat, javaslatokat fogalmaz meg.
Udvariassági alapon a jelentés azzal indul, hogy a nemzetközi összehasonlításul szolgáló makroadatok alapján (GDP, infláció, foglalkoztatottság) a magyar gazdaság kétségtelen fejlődést mutat. Ennyi a dicséret, majd következnek a javaslatok 15 oldalon keresztül.
Rögtön első helyen kerül elő a kiszámíthatóság - pontosabban annak hiánya. Ide sorolják a jogi környezet stabilitását, annak követelményét, hogy a jogalkotás, a jogalkalmazás függetlenné, politikai irányoktól mentessé váljon. A különadók rövidtávon jelentős költségvetési többletbevételeket generálnak, a rezsicsökkentés élénkítheti a fogyasztást - ám mindezek nem fenntartható intézkedések.
Aggasztó a korrupció
|
Mi a HEBC? |
Az átláthatóság szintén kulcskérdés - szögezi le a jelentés. Aláhúzták: ha az egész országot érintő, hosszútávra szóló döntések születnek, akkor annak részletei is legyenek nyilvánosak és legyen egyértelmű a stratégiai irány is. Az átláthatóság fontos eszköze lenne a korrupció megfékezésének.
"A korrupció mértéke Magyarországon évek óta aggodalomra ad okot. A kormányzati lépések, amelyek a korrupció csökkentést célozzák üdvözlendőek, de mesze nem elégségesek".
A HEBC szerint a fenntartható versenyképességhez egy kézzelfogható - 15-20 évre előretekintő - országstratégiára lenne szükség. Kulcskérdés, hogy Magyarország olcsó gyártókapacitású ország akar-e maradni, vagy részt vesz a negyedik ipari forradalom változásaiban, magas hozzáadott értékű termelő- és szolgáltatótevékenységgel. Ehhez az országnak az oktatási rendszerét, az innovációt a kutatásokat, kellene fejlesztenie, támogatnia.
Van stratégia, csak nem kézzelfogható
A kormánynak vannak stratégiai elképzelései, ám ezek nem kézzelfoghatóak és nem is nyilvánosak. Kockázatot hordoz, hogy a stratégia egyetlen konjunktúraérzékeny iparágra épül (ez egyértelmű utalás a kormány túlzott autóipari beruházásfüggőségére - a szerk.), a többi eleme ad hoc jellegű döntésektől függ és politikai érdekek által befolyásolt.
Az autóipari függőséget többször bírálták mások is, a Volkswagen-botrány kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is ennek a stratégiainak a felülvizsgálatát tartotta fontosnak - igaz, a kormány épp a héten döntött az Audi győri motorgyárának 6 milliárdos támogatásról.
Érdemes lenne konzultálni
Számos cég több háborút, válságot átélt az akár száz éves működése alatt, így nagyon komoly tudás halmozódott fel - már csak ezért is érdemes lenne a kormány számára a gazdaságot érintő kérdésekről konzultációt folytatnia.
Sok esetben a cégek sikerét jóval nagyobb mértékben befolyásolja a szabályozói környezet, mint a saját erőfeszítéseik. Ezért az üzleti szféra számára a legnagyobb kockázatot a kormány kiszámíthatatlan intézkedései jelentik. A magyarországi befektetésekkel kapcsolatos üzleti döntésekhez nem elégséges a piaci elemzések, az üzleti tanulmányok. "A befektetőknek fel kell készülniük arra is, hogy a kormány váratlan döntései hogyan befolyásolhatják a befektetésük jövőjét" - hangsúlyozza a jelentés.
Növekedett a foglakoztatás, de ...
A HEBC üdvözli a foglalkoztatás bővülését, ugyanakkor rögtön megjegyzik, hogy ez jelentős részben a magyarok külföldi munkavállalásának és a közszféra növekedésének, illetve az ide sorolható közmunkának az eredménye. A közszféra növekedése nem segíti a bürokrácia csökkenését, a közmunka hatékonysága pedig megkérdőjelezhető. A program elsősorban az alacsony képzettségűeket célozta, ám már a résztvevők nagy aránya közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A közmunka más módon is torzítja a munkaerőpiaci folyamatokat.
Teljes cikk: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/figyelmeztettek_magyarorszagot_a_multik.604838.html
Kapcsolódó cikkek:
- Büszke az NGM, hogy tíz helyet javított Magyarország, pedig valójában két helyet visszacsúszott
Több mint tíz helyet javított Magyarország a Világbank Doing Business versenyképességi rangsorában – adta hírül büszkén a Nemzetgazdasági Minisztérium. De hogyan! Hát úgy, hogy két helyet rontott. A Doing Business az egyik a két mérvadó versenyképességi listán. A World Economic Forum jelentésével ellentétben – ahol már évek óta valami egészen elképesztően rosszul, és egyre rosszabban szereplünk – nem a befektetők szubjektív pontozása, hanem objektív mutatók alapján készül. Ezeket a mutatókat, szempontokat rendszeresen felülvizsgálják, most például annyira átgondolták és átsúlyozták őket, hogy Magyarország hirtelen tizenkét helyet előrelépett. De erre kár lenne büszkének lenni, mert a listakészítés módszere változott, értelmetlen egy másik módon készült listához hasonlítani a helyezésünket. - Csalódás vagy öröm? Édes-savanyú eredményt ért el Magyarország
Lemaradt régiós versenytársai mögött Magyarország azon a listán, amely az üzleti környezet minősége alapján állítja sorrendbe a világ 189 országát. Az átlagos 42. hely mellett a tíz ismérv között, amelynek alapján összeállították a rangsort, akadt egy, amelyikben Magyarországé az első hely.
NGM: hazánk az uniós országok élvonalában - Közzététel: 2015. okt. 29. - Az ATV Start vendége Felcsuti Péter közgazdász. - Link: https://www.youtube.com/watch?v=eMRKmzveiVo