Teljesen ismeretlen mélységekbe rángatja a magyarokat a nemzetközi helyzet fokozódása, össze vannak zavarodva, de a lényeget nagyjából lekövetik: Oroszország jó, Izrael rossz, Amerika pedig rendkívül gyanús.
Természetesen nem minden magyar bolondult meg, de éppen elég ahhoz, hogy úgy nézzenek ránk a civilizált népek, mint valami nem túl érdekes, de rendkívül virulens gombára, ami – nicsak! – megeszi a szigetelést a panelházak elemei közül és egyéb furcsaságokra is képes.
Baloldali és jobboldali antiszemiták elemezgetik Izrael felelősségét a palesztin civilek megölésében, elvégre nincs is annál kedvezőbb alkalom az elfojtások feloldására, mint egy izraeli akármilyen háború, amikor a nyílt antiszemitizmus vállalásának veszélye nélkül lehet előítéleteket és baromságokat hangoztatni, mintha két egyenrangú és egyenlő felelősséggel rendelkező fél fehérkesztyűs párbaját látnánk, ahol úriemberek vívnak első vérig.
Ez azért annál sokkal mocskosabb és valóságosabb. Gyerekek halnak meg, mert óvodákkal egy épületben bujkálnak a Hamasz dicső harcosai. Pásztor Albert erre azt mondaná, hogy ezekből az aranyos kis palesztin gyerkőcökből úgyis terroristák lettek volna, ha felnőnek, de szerencsére Pásztor Albert nem nyilatkozik meg a Gáza-övezet kérdésében.
Olyan ez, mint a dél-amerikai foci: ha majd vége lesz a meccsnek, majd összeszámolják a gólokat, de menet közben sokkal fontosabb dolgokra kell figyelni.
A leggyorsabb magyar szobrász viszont nem antiszemita, nem kortárs és nem elvtárs, mint ahogy azt egy interjúban kifejtette, miután az éjszaka leple alatt a helyére csempészték förmedvényét a belvárosban. Ő igazi szolgalélek, olyan szobrot csinál, amilyet a kormány kér tőle, és olyan színvonalon, amire képes. De nem is az a lényeg, hogy időtálló vagy esztétikus legyen, hanem hogy tetsszen Orbán Viktornak, ami kétségtelenül nem a magunkat a mindenséggel mérés esete, de a konkrét szituációban tökéletesen elegendő, elvégre nem az utókor vagy a művészettörténész adja a lóvét, hanem a miniszterelnök.
A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Liberális állam helyett nemzeti államot kell szervezni, amely nem egyének halmaza, hanem egy közösség, amelyet fejleszteni és erősíteni kell, mondta a kormányfő, aki szerint ilyen értelemben illiberális állam épül Magyarországon.
Ha nem szeretne lemaradni a kormányfő egyetlen gondolatáról sem, a fidesz.hu-n az egész beszédet elolvashatja.
A kormányfő beszédében éles szavakkal bírálta a magyarországi civil szervezeteket. Azt mondta, hogy nálunk a civil szféra nem egy önszerveződő, önkéntes dolog, hanem "külföldről fizetett politikai aktivisták" csoportja, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni a magyar érdekekkel szemben. Orbán szerint ez a tevékenység nehézségeket okoz az illiberális állam felépítésében.
Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy a jövőben bármi megtörténhet, és ez sok lehetőséget is rejt, de olyan veszélyeket is, ami például az Egyesült Államokban történt a minap, hogy Barack Obama elnök ellen a képviselőház republikánus képviselői eljárást indítottak hatáskör túllépés miatt. "Mit gondolnak, meddig maradnék hatalmon, ha ilyet meg lehetne Magyarországon tenni, ha hatáskör túllépés miatt be lehetne minket perelni?" - tette fel a költői kérdést.
Orbán az MKB felvásárlásáról is szót ejtett. Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot − mondta, és hozzátette, hogy az MKB-t egyébként soha nem is kellett volna eladni külföldieknek.
Orbán rendszere mérföldes léptekkel halad a megsemmisülés felé. Jellemzője, hogy lassan, állhatatosan, ha kell, megfélemlítéssel, ki akarják utálni az országból a nekik nem tetszőket - mondja Bitó László. Az író szerint politikai oldalaktól függetlenül most meg kell akadályozni, hogy a rezsim magával vigye a romlásba az egész országot. Ezért kell összefogni azoknak, akik a szívünkön viselik az ország ügyét. Bitó úgy látja, napjainkban végzetes apátia lett úrrá az embereken, mert kiábrándultak a pártpolitikából. Orbán a jóságos apát játssza, a baloldalon viszont nincs semmi, ami cselekvésre késztetne.
- Együtt, vagy külön október 12-én? Hogyan készüljön a baloldal az önkormányzati választásra? - Én mindig az összefogás híve voltam. Három éve kezdtem erről írni, de mire létrejött az összefogás, már olyan rövid volt az idő a választásig, hogy érdemben semmit sem lehetett tenni.
- Emiatt lett torz az összefogás? - Azért lett torz, mert igazából nem fogtak össze, nem egyeztek meg abban, hogy a miniszterelnök-jelöltet ki kell emelni a kaszting-játékból. A helyi jelöltek ügyében lehet osztozni a pozíciókon. Az egyetlen miniszterelnök esetében nem lehet alkalmazni az egyet nekem egyet neked módszert.
- Lett volna olyan jelölt, aki a győzelem reményében vehette volna fel a versenyt Orbán Viktorral? - Mire megszületett egy részleges megegyezés, a győzelemről már nem lehetett szó, csak arról, hogy megakadályozzák az újabb kétharmadot. Ahhoz még az is jobb lett volna, ha egyáltalán nincs miniszterelnök-jelölt. Mint ahogy 2010-ben is az volt a baj, hogy egy olyan jelölt indult, akiről mindenki tudta, hogy nem lesz befutó. Sokan tehát azt mondhatták, miért menjek el szavazni, ha úgysem lesz a jelöltünkből kormányfő. Százalékosan most sem volt rossz a választási részvétel. Csak az a baj, hogy a másik oldalon sokkal többen nyilvánítottak véleményt, hiszen ott volt kiben hinni. Ha az emberek nem hisznek valamiben, akkor nincsenek motiválva. Én évek óta írom, mondom, hogy nem a Fideszt kell legyőzni, hanem az apátiát, amely egyre nő.
- És ennek mi a módja? - Kell valaki, akiben hinni lehet. A hit mindennél fontosabb. Ez nem vallási kérdés. Ha kimegyek az utcára, hiszek abban, hogy a járdán vagy zöld lámpánál nem üt el autó. Ez a hit ad bátorságot, hogy ki merjek menni az utcára. Nemhiába mondják: hit, remény, szeretet. Ezek hiánya vezet a végzetes apátiához.
A magyar kormány vásárolja meg az MKB Bank Zrt.-t a Bayerische Landesbanktól (BayernLB) - közölte csütörtökön a bajor tartományi bank.
A közlemény szerint a kormány 55 millió eurót fizet a bankért. A BayernLB ugyanakkor elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását. Az ügyletet a tervek szerint szeptemberig véglegesítik. Az MKB Bank értékesítése "nagy megkönnyebbülés" - idézték a közleményben Johannes-Jörg Rieglert, a bajor állam többségi tulajdonában lévő bank igazgatótanácsának elnökét. A magyar leányvállalat értékesítése "a múlt egy terhétől" szabadítja meg a társaságot - tette hozzá Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki kiemelte, hogy "kemény, de fair" tárgyalásokat folytattak az MKB Bank sorsáról.
A megállapodással "lezártuk a magyar fejezetet" - mondta Söder.
A BayernLB 1994-ben szerzett tulajdonrészt az MKB Bankban, és a legutóbbi, 2014 februári kimutatás szerint egy részvény híján a bank 100 százalékos tulajdonosa.
Bár Orbán Viktor, és Mészáros Lőrinc is mást állít, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány jelentése szerint a felcsúti stadion bizony közpénzből épült.
„A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit most az ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kellene érteni, hogy a pénzt azt a vállalakozók termelik meg, és a vállalakozók döntötték el, hogy hova adják.... Ez a vállalakozók pénze, ők használták föl ezért nem közpénz." Ezt válaszolta a felcsúti aréna avatóján Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója a Hír24 azon kérdésére, milyen érzés, hogy az adófizetők pénzéből felépítettek egy stadiont a kertje végébe.
A KSH gyorsjelentése szerint áprilisról májusra 113 ezer közmunkás vesztette el a munkáját. A 60 százalékuk ezután nem kapott sem álláskeresési támogatást, sem szociális ellátást, azaz nagyjából 65-70 ezer ember maradt tényleges segítség nélkül.
Újraindítják a programokat
Nyilvánvalóan a kormány is érzékelte, hogy ez tarthatatlan, mert egy múlt heti kormánydöntés alapján 43 milliárd forinttal növelik a közfoglalkoztatásra fordítható pénzek nagyságát. A Policy Agenda elemzése szerint elkezdhették újraindítani a közfoglalkoztatási programokat, mert a májusi csúcs után júniusban már mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma. A kormány ígéretei szerint az idén átlagosan havonta 200 ezer fő fog közmunkában dolgozni. Augusztustól decemberig átlagosan 193 ezer fő kaphat közmunkát, amelynek csúcsidőszaka az önkormányzati választások előtt lesz (augusztus–szeptemberben átlagosan 230 ezer fő).
A Policy Agenda szerint akkor valósulhatna meg a 200 ezer fős közfoglalkoztatás, ha júniusban és júliusban havi átlagban 250 ezer fő dolgozhatna közmunkásként. Ekkora létszám azonban júniusban a munkanélküli regisztrációk adatai alapján biztosan nem került át a közfoglalkoztatási rendszerbe. Nincs elég fedezet
A KSH adata alapján egy 8 órás közmunkás bérköltsége 99 ezer forintjába került az államnak egy hónapban. Ehhez hozzáadódik a rendszer működtetési költsége, ami nagyjából további 15 százalékot tesz ki. Amennyiben a kormány tartani szeretné ígéretét – és havi átlagban 200 ezer ember dolgozhat közmunkásként –, akkor ez éves szinten 270 milliárd forintjába kerülne. Erre nem jelent fedezetet a múlt heti átcsoportosítás után rendelkezésre álló 231 milliárd forintos keret. A Policy Agenda szerint reálisabb, hogy inkább havi átlagban 170 ezer főt dolgoztatnak majd közmunkában 2014-ben, ami jelentős különbség a kormányzati ígéretekhez képest.
Olvasgatom az Élet és Irodalomban Bruck András érdekes és okos publicisztikáját (A keletnek megfelel), szeretem az olyan írásokat, melyek nem csak visszaböfögik az aktuális mantrát, de új gondolatokat is hoznak. Ez az írás ilyen.
Élvezem is az olvasását, míg csak oda nem érek a megállapításhoz: Itt van Orbán, a visszaállított kádárista rendszerével. Nagyon ki tudok ezen akadni, mert egyszerűen el nem vagyok képes képzelni, hogy egyébként nagyon okos emberek hogyan tehetnek ilyen megállapításokat. Gondolom, azt képzelik, hogy ezzel Orbán rendszerét sértik, de az igazság az, hogy Kádár rendszerét gyalázzák meg az ilyen megállapításokkal, aki igencsak kikérné – és joggal ki is kérhetné - magának, hogy egy lapon említsék egy szociopata maffiózóval. Igaza is lenne.
Kezdjük talán azzal, hogy Kádár rendszere vállaltan diktatúra volt, a korabeli szóhasználattal a munkások, parasztok - ma munkavállalóknak, gazdáknak mondanánk őket, (a kisparaszt, a zsellér meg a cseléd átmenetileg még ciki), és a velük szövetséges értelmiség diktatúrája.
Bár személyhez kötődött – hálistennek Kádárhoz – nem személyi diktatúra volt, hanem a társadalom többségének diktatúrája. Még akkor is, ha ez a többség akkor is apolitikus volt, ha akkor is csak a rántott libacomb érdekelte, még akkor is, ha a rendszer előnyeivel ugyan élt, de sokra nem becsülte azokat.
Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.
A változtatással az a baj, hogy ezzel sokkal többet ér majd egy kisebb kerületben élő ember szavazata, mint egy nagyobb kerületben lakóé. A két szélsőség: a XXIII. kerületben 22 ezer ember él, míg a XI. kerületben 147 ezer. Mindkét kerületet egy-egy ember képviseli majd a közgyűlésben.
Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta a rendszert, mondván történetileg így alakult a kerületek fejlődése, ezt el kell fogadni. Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök kisebbségben maradt azzal a véleményével, hogy már a kétszeres eltérés is ellenkezik az egyenlő választójog elvével, itt viszont hatszorosnál is nagyobb különbség is van.
Előfordul, hogy az alkotmánybírók nem értenek egyet, másképpen értelmezik a törvényt. Paczolay azonban a határozathoz fűzött különvéleményében ennél sokkal tovább ment. Mert nem csupán szakmai érveket hozott fel a törvény ellen, hanem konkrétan odaírta, hogy kollégái nem szakmai szempontokat is figyelembe vettek. Ezt írta:
A jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie.
Komoly forintgyengülés, jegybanki kamatemelés, és a devizatartalék megcsappanása lehet a devizahitelek forintosításából a Reuters szerint. Ráadásul az átváltás a legrosszabb időpontban fog megtörténni, amikor a Fed elzárja a pénzcsapot.
A konverzió időzítése ugyanis nagyon rossz: azt követően történhet meg, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) leállítja a gazdaságélékítő programját.
Rossz időzítés
A Fed gazdaságélénkítő programja abból állt, hogy éveken át amerikai állampapírokat és egyéb eszközöket vett, ami rengeteg befektethető pénzt szabadított fel a piaci szereplők oldalán, és ennek a pénznek a nagy része a feltörekvő piacokra áramlott. Ilyen piacnak számít Közép-Európa, benne a legnagyobb adóssággal rendelkező Magyarország is, amely így nagy haszonélvezője az amerikai jegybanki programnak. A nagy mennyiségű pénz beáramlása ugyanis történelmi mélységbe szorította le a magyar államkötvények hozamait.
A programnak azonban hamarosan vége, mivel az Egyesült Államok gazdasága növekszik, a Fed a tervek szerint októberben elzárja a pénzcsapot, és a következő évtől valószínűleg elkezdi emelni a jegybanki alapkamatot is. Ez nagy változást eredményezhet a globális piacon 2014 vége felé.
A magyar kormány ezzel egy időben akarja elfogadtatni a parlamenttel a devizahitelek forintosításáról szóló törvényt. Az összeg nem kicsi, nagyjából 11 milliárd eurónak felel meg az érintett hitelállomány.
Teljesen ismeretlen mélységekbe rángatja a magyarokat a nemzetközi helyzet fokozódása, össze vannak zavarodva, de a lényeget nagyjából lekövetik: Oroszország jó, Izrael rossz, Amerika pedig rendkívül gyanús.
Orbán rendszere mérföldes léptekkel halad a megsemmisülés felé. Jellemzője, hogy lassan, állhatatosan, ha kell, megfélemlítéssel, ki akarják utálni az országból a nekik nem tetszőket - mondja Bitó László. Az író szerint politikai oldalaktól függetlenül most meg kell akadályozni, hogy a rezsim magával vigye a romlásba az egész országot. Ezért kell összefogni azoknak, akik a szívünkön viselik az ország ügyét. Bitó úgy látja, napjainkban végzetes apátia lett úrrá az embereken, mert kiábrándultak a pártpolitikából. Orbán a jóságos apát játssza, a baloldalon viszont nincs semmi, ami cselekvésre késztetne.
A magyar kormány vásárolja meg az MKB Bank Zrt.-t a Bayerische Landesbanktól (BayernLB) - közölte csütörtökön a bajor tartományi bank.
Olvasgatom az Élet és Irodalomban Bruck András érdekes és okos publicisztikáját (A keletnek megfelel), szeretem az olyan írásokat, melyek nem csak visszaböfögik az aktuális mantrát, de új gondolatokat is hoznak. Ez az írás ilyen.
Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.
Komoly forintgyengülés, jegybanki kamatemelés, és a devizatartalék megcsappanása lehet a devizahitelek forintosításából a Reuters szerint. Ráadásul az átváltás a legrosszabb időpontban fog megtörténni, amikor a Fed elzárja a pénzcsapot. 