- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 08. hétfő, 19:28
-
Találatok: 1653
Legalábbis semmi rendellenes. Lecsaptak a rendőrök az Ökotárs Alapítványra” – micsoda hatásvadász cím! Biztosan megvolt rá a megfelelő, törvényes okuk! Mert ha csak gyanakodni lehetne az ellenkezőjére, akkor…
Akkor bizony Orbánia demokratikus parlamenti ellenzéke már hangosan tiltakoznék; követelné a parlament rendkívüli ülésének összehívását, a miniszterelnök és a belügyminiszter meghallgatását. Talán még a legfőbb ügyészét is..!
Mert ha az volna helyzet, hogy Orbániában, ha csak néha-néha, de arra kellene gondolni, hogy a hatalom – súlyos bűncselekményt elkövetve – a rendőrséget „politikai”, tehát illegális célokra is használja, ha tehát azt kellene vélelmezni, hogy a törvények őrét, a rendőrséget, ha csak bizonyos részeit is, de a maffiaállamot védelmező gengszterbandaként használja, akkor már hatalmas volna a botrány!
De semmi különös.
A demokratikus ellenzék a tőle megszokott, amolyan tessék-lássék módon, csak a hecc kedvéért, majd tiltakozni fog; komolyabb lépésekre aligha szánja rá magát. Ennek pedig más oka aligha lehet, mint hogy tudja: a rendőri eljárás valójában jogszerű és arányos.
Egyszerűen az a helyzet, hogy fölszabadultak bizonyos kapacitások, miután az államhoz és pártjához kapcsolódó rengeteg gyanús ügyben eredményesen befejezték a nyomozást. Most már várható, hogy kisebb jelentőségű, de azért fontos ügyekben is megindulnak az ellenőrzések. Az öreg kukoricatolvajok és a gyanús – idegen érdekeket szolgáló – alapítványok kora lejárt!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 07. vasárnap, 19:24
-
Találatok: 1607
Orbán Viktor az elmúlt hetekben rendszeresen házhoz ment a pofonokért Brüsszelbe. Először nekiment a később az Európai Bizottság elnökévé választott Junckernek. Aztán kiállt Oroszország mellett, amely pár nap múlva háborút indított Ukrajna ellen. A magyar kormányfő elhibázottnak nevezte az EU-szankciópolitikáját is, amit Merkel német kancellár olyan sikeresen hajtott keresztül, hogy a következő csomagot épp holnap léptetik életbe.
Orbán Viktor a politikai vakság eklatáns példáit szolgáltatta az elmúlt hetekben. Sorra szállt bele olyan brüsszeli csatákba, amelyekből bevert orral jött ki. Úgy tűnik, mégsem tanult, pedig a többi EU-tagállam vezetői már szánakozva szemlélik a lúzernek tekintett magyar miniszterelnök vergődését. Lassan tényleg olyan lesz, mint a cigány lova.
1. A Juncker-ügy
A csata: A vesszőfutás a Juncker-üggyel kezdődött. Orbán mindvégig azért lobbizott, hogy ne a volt luxemburgi kormányfő kerüljön az Európai Bizottság elnöki székébe. A szavazás előtt közölte: “Megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom„. Juncker ráadásul Orbán saját pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a jelöltje volt, maga Angela Merkel német kancellár terjesztette elő a nevét.
A végeredmény: Jean-Claude Juncker elsöprő többséggel választották meg a posztra. Orbán totálisan elszigetelődött Európában és az Európai Néppártban. Ráadásul a végén még Cameron brit miniszterelnök is kisasszézott mellőle.
2. A Schulz-affér
A csata: Orbán egyik leggyűlöltebb politikai ellenfele Európában az a német Martin Schulz, aki a szociáldemokrata frakciót vezette az elmúlt ciklusban az Európai Parlamentben. A Fidesz vezére ellenszenvét idén tavasszal is folyamatosan hangoztatta.
A végeredmény: Schulzot július elején nagy többséggel újra az Európai Parlament elnökévé választották.
3. Szankciók Oroszország ellen
A csata: Orbán augusztus 15-én, az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásának legforróbb napjaiban közölte: az Oroszországgal szembeni gazdasági szankció politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekkel. A Nyugat által szorgalmazott szankció politikája „többet árt nekünk, mint az oroszoknak”. „Lábon lőttük magunkat.”
A végeredmény: A nyugat-európai országok – Angela Merkel német kancellár vezényletével – keresztülverték az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján a Moszkva elleni szankciók további szigorítását. A legújabb, bővített büntetőcsomag holnap lép életbe.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 07. vasárnap, 06:53
-
Találatok: 1835
... Amit tudni illik az, hogy a Norvég Királyság kormányát ma két jobboldali (“Konzervatív“, illetve “Haladó“) párt alkotja, a miniszterelnök Erna Solberg, a nagyobbik koalíciós partner elnöke. Erre a kabinetre ráfogni azt, hogy szántszándékkal (és aljas indokból?) finanszíroz olyan magyarországi szervezeteket, melyek állítólag a szintén jobboldali(nak hazudott) magyar kormány elleni aknamunkával töltik idejüket napi 48 órában, hát erősen necces.
Érezte ezt az első felindultságából (is) kijózanodó budapesti Maffiakormány, ezért osztán némi tanakodás után kibuherálta magából a következő kommünikét:
“Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy a Magyarország és Norvégia között két kérdésben fennálló vita margóján a norvég kormány egy tagja elfogadhatatlan stílusban kérdőjelezte meg hazánk elkötelezettségét a demokratikus értékek iránt. Értetlenséggel szembesültünk hőbörgő megnyilatkozásaival, amelyek nemhogy segítenék, de meggyőződésünk szerint hátráltatják a közös célkitűzések elérését.Álláspontunk szerint Vidar Helgesen miniszter úr végleg elvetette a sulykot akkor, amikor uniós szankciók bevezetését sürgette hazánkkal szemben – különösen annak fényében, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak.Tudomásunk szerint miniszter urat azzal a nem titkolt szándékkal nevezték ki Európa-ügyi miniszternek, hogy elősegítse országának az Európai Unióhoz történő közeledését, a nagyobb fokú integrációt.Tekintve ebbéli tevékenységének korlátozott sikerességét – a norvég lakosság kevesebb, mint 20%-a támogatná Norvégia uniós csatlakozását – érthető miniszter úr elkeseredettsége, azonban mégsem fogadhatjuk el indulatos kirohanását hazánk ellen.Úgy véljük, hogy puszta sértettségből, egy unión kívüli országból követelni szankciók bevezetését hazánkkal szemben, amely az elmúlt napokban több mint 34 milliárd euró közösségi forrás magyarországi felhasználásáról állapodott meg az Európai Bizottsággal, nehezen értelmezhető, komolytalan, valamint a jóhiszemű partnerséget megkérdőjelező viselkedés. (A teljes szöveget lásd itt!)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 06. szombat, 10:43
-
Találatok: 1817
Nem úgy megy az, hogy csak úgy öntevékenyen berúgsz, kell ahhoz állami hozzájárulás is, meg aztán el kell tartanod a rendszer támaszait, akik eddig csak itták a pálinkát, ezután meg majd árusítják is, természetesen nemzeti keretek között. Nemzeti italboltokat kíván nyitni a kormány, legalábbis ezt mondják a kósza hírek. A szándék igaz lehet, merthogy a kormány cáfolja a dolgot, ami nem szokatlan a mai világban, hiszen jönnek a választások és ki akarná Józsit cukkolni ilyen gondterhes időkben?
A dohányboltoknál az ötlet részben bevált, Orbán majmai megkapták a banánt, hogy aztán a dolgok kissé másként alakultak, mint ahogy azt kitalálták, erről Vezérünk nem tehet, ő megtette, ami rajta múlt, még az elektromos cigarettát is betiltatta. Ehhez képest a dohányáruk forgalma drasztikusan esett, mert a magyar okosnak hiszi magát, és azonnal áttért a feketepiaci forgalmazásra, mondván, inkább jöjjön a tüdőrák, mint az éhhalál.
A tévedés ott van, hogy ettől nem fizet kevesebbet a cigarettáért, mert az állam azt nem hagyja, hogy a költségvetésben tervezett adóbevétele csökkenjen, ami kiesik a cigarettaforgalmazás adójából, azt majd más adóbevételekből pótolja. Így aztán aki azt hiszi, hogy az általános forgalmi adó kulcsa legalább a legalapvetőbb élelmiszerek körében csökkenni fog, az egy ábrándozó idealista. Mindemellett a dohányzás egészségkárosító hatása elleni fellépés is sikeresnek mondható, merthogy a legszegényebbek számára feketén árult dohánytermékek csak nyomokban tartalmaznak dohányt, összetevőik között viszont ott a muhar meg a bürök, továbbá a termék előállítójának edzőcipője finom szálúra darálva.
És akkor most jön a következő lépés, a szeszforgalmazás , megregulázása, a Nemzeti Italbolt. Állítólag az élelmiszerüzletekben azért lehet majd sört és bort árulni, de csak Sárazsadányi Rettentőt, meg Alcsúti Tablettást,továbbá alkoholmentes sört. Ez úgy viszonyul a valódi sörhöz, mint a márianosztrai hármas körlet szépe (aki azért kuriózum, mert több füle van, mint foga, így viszont maga a biztonságos szex, nem harap…) Monica Beluccihoz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 05. péntek, 18:42
-
Találatok: 1988
Adminisztrációs hiba miatt tűnt úgy, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Szerencsére a hibát utólag javították: a tulajdonos alapítvány 2012-es beszámolójában bő egy évvel annak leadását követően egyszerűen átírtak egy számot.
Gyorsan reagáltak a Figyelő Online néhány hete megjelent cikkére Felcsúton: a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány 2013-as beszámolója, az egy évvel korábbival ellentétben, már nem állítja azt, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Sőt, valójában most már a 2012-es közhasznúsági jelentés sem, a dokumentumot ugyanis az elmúlt hetekben utólag módosították. A beszámolóban egyetlen számot írtak át, azt amelyik egyértelműen arra utalt, hogy az aréna felhúzását központi költségvetési támogatásból finanszírozták.
A felcsúti Pancho Aréna felhúzásához szükséges összeg jórészt úgynevezett tao-pénzekből származott. Azaz néhány - elsősorban kormányközeli cég -élve a kabinet által teremtett lehetőséggel, ahelyett, hogy az államkasszába fizette volna be a társasági adót, odaadta azt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA), hogy építsenek belőle egy stadiont. Ez az alapítványhoz közel állók kivételével mindenki szerint közpénznek számít, hiszen adóforintokat kapott a FUNA. Az akadémiánál azonban kötik az ebet a karóhoz: az aréna avatóján Orbán Viktor a Hír24 riporterének kérdésére kommunista beidegződésnek nevezte a közpénzezést, Mészáros Lőrinc az alapítvány elnöke pedig a Heti Válasznak nyilatkozott úgy, hogy „közpénz egyetlen fillér sem jött".
Éppen ezért volt érdekes, hogy a FUNA 2012-es közhasznúsági jelentése eredetileg másról árulkodott: egy eldugott kisebb táblázatában - valószínűleg figyelmetlenségből - benne maradt néhány, a hivatalos kommunikációnak ellentmondó adat. Eszerint ugyanis központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami lényegében megegyezik az MLSZ támogatás, és a taopénzek összegével. Azaz a tao-támogatásokat költségvetési forrásnak minősítették, így elismerve, hogy a stadion közpénzből épült.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 05. péntek, 00:29
-
Találatok: 3357
Megjöttek az új tankönyvek, szebbek és jobbak, mint valaha. Kitettek magukért azok, akiknek az volt a dolguk, hogy kitegyenek magukért. Lett volna más dolguk is persze, például, hogy normális és használható tankönyveket adjanak az iskolások kezébe de ők ilyennel nem bajlódtak.
Volt enélkül is elég bajuk, például a szemlélet átformálása. Megmutatni a jövő nemzedékének, hogy milyen az igazi világ. Nem az, amit látnak, hanem az, amit a Kedves Vezető és társai elképzelnek a számukra.
Tanulják meg már most, kisiskolás korukban, hogy a lányoknak nehéz a matek. Mit nehéz? Megtanulhatatlan. Jobb, ha nem is bajlódnak vele, úgyis hülyék hozzá.
A fiúk is hülyék, de ők nem fértek fel a könyvborítóra.
Maradtak a lányok, elrettentésül. Üzenet van a könyvborítón: hozzá se kezdjetek a matekhoz, úgysem tudjátok megtanulni. Maradjatok ott, ahol vagytok, ha meg felnőttök, és anyányi jószágok lesznek belőletek, főzzetek, mossatok, takarítsatok. És főleg szüljetek a hazának rendületlenül, mert arra van szüksége a nemzetnek.
Ha rendesen szültök, és nem lazsáljátok el a világra hozást, nem lesz monokli a szemetek alatt. Négy-öt gyerek fölött a kormány garantálja, hogy nem esik bántódásotok. Ráadásul még matekot sem kell tanulnotok, szavazzatok ránk, ha majd elmúltatok 18 évesek.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 04. csütörtök, 02:10
-
Találatok: 1695
Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában. Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest - írja az Index.
Hiába javítottunk versenyképességünkön világszinten, az uniós rangsorban nem tudtunk előrelépni, miközben korábbi versenytársaink is elhúztak. A Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe az egyes országok gazdasági teljesítményéről elég sokat eláruló mutató - írja az Index.
Magyarország mögött egyébként Szlovénia (70.), Szlovákia (75.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) helyezkedik el. A Visegrádi országok közöl Csehország visszavette a vezetést, és idén a 37. helyezést érte el, míg Lengyelország a 43. Az élen nincs változás, Svájcot követően Szingapúr a világ két legversenyképesebb országa, míg Finnország két helyet rontva csak a negyedik.
Nagy előrelépők
A harmadik helyen az Amerikai Egyesült Államok áll. Finnország után Németország (5.), Hollandia (8.) és az Egyesült Királyság (9.) számítanak az EU legversenyképesebb tagállamainak. A legtöbb helyet egyébként Algéria után (100.ról 79.-re) Románia javította, mintegy 17 helyet, és ezzel hazánkat megelőzve 59. a ranglistán. Dicséretes még Portugália előrelépése is az 51. helyről a 36. helyre. Legrosszabbul a világon Líbia (108. helyről a 126.-ra) teljesített, míg az EU-ban Szlovénia rontott a legtöbbet (8 helyezést).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 02. kedd, 20:36
-
Találatok: 1575
Négy év alatt 290 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma. A növekedés mértéke meghökkentő, ugyanis nem csak a tanárok, orvosok lettek két évtized után újra közalkalmazottak, hanem sok minisztériumban is nőtt a létszám.
A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezeren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt - többek között ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből. Az elmúlt négy évben a Orbán-kormány viszonya a közigazgatáshoz teljességében megváltozott: míg baloldali elődei konzervatív-liberális gazdaságpolitikát követtek ezen a téren, vagyis inkább az adminisztráció egyszerűsítésre, a kisebb/olcsóbb államra helyzeték a hangsúlyt, addig a 2010 után megalakult Orbán-kormány az erős állam mellett tette le a voksát. Ez a retorikai irányváltás meglátszik a közigazgatásban dolgozók felduzzadásban is, amely tetemes volt, miközben minőségi változáson is átment a közigazgatás.
Az elmúlt négy évben teljesen átrajzolódott a közigazgatás képe, hiszen a komplett egészségügyi és oktatási szféra az önkormányzatoktól a költségvetéshez, azaz a kormányhoz került, illetve megalakultak a kormányablakok is. 2013-ban zajlott le az egészségügy és az oktatás kvázi "államosítása": megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó, amely az önkormányzati közoktatás túlnyomó többségét átvette és hasonló folyamat zajlott le az egészségügyben is - így nőhetett például 252,9 ezer fővel az Emberi Erőforrás Minisztérium által foglalkoztatottak száma négy év alatt.
Ezekkel a lépésekkel nem nőtt az állam súlya a munkaerőpiacon, hisz az önkormányzatoknál dolgozó tanárok ugyanúgy közalkalmazottak voltak, mint most amikor a munkáltatójuk a Klebelsberg Intézményfenntartó. (Ezektől az intézkedésektől, átszervezésektől függetlenül nőtt az állam súlya a foglalkoztatásban - de ez a közfoglakoztatás következménye.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 02. kedd, 10:33
-
Találatok: 1728
Az egész sajtót bejárta Matolcsy Györgynek a vs.hu internetes portálnak adott interjújában olvasható kijelentése: „Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a széles körű felháborodást igyekezett ezáltal csillapítani, amely a 200 milliárd forintos jegybanki oktatási alapítványi vagyonfeltöltések és az indokolatlan ingatlan- és hangszervásárlások nyomán keletkeztek. Matolcsy György biztosította a közvéleményt, hogy ezzel az MNB-re bízott pénzek osztogatása még nem ért véget.
Az egész sajtót bejárta Matolcsy Györgynek a vs.hu internetes portálnak adott interjújában olvasható kijelentése: „Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a széles körű felháborodást igyekezett ezáltal csillapítani, amely a 200 milliárd forintos jegybanki oktatási alapítványi vagyonfeltöltések és az indokolatlan ingatlan- és hangszervásárlások nyomán keletkeztek. Matolcsy György biztosította a közvéleményt, hogy ezzel az MNB-re bízott pénzek osztogatása még nem ért véget.
hirdetés
A közgazdaságtan tankönyvei szerint - ezek azok, amelyeket Matolcsy György saját bevallása szerint nem forgat, mert túlságosan ortodoxok - a közpénz olyan javak összessége, amelyet az állampolgárok közvetlenül, vagy közvetve (szervezeteken keresztül) bocsátanak közösségük rendelkezésére, és amelynek kezeléséről, költéséről, ellenőrzéséről az állam gondoskodik. Eszerint, ha szigorúan vesszük, az MNB valóban nem közpénzeket herdál el akkor, amikor - Korózs Lajos szocialista politikus megfogalmazása szerint - olyan Pallas Athéné iskolarendszert hozott létre, amely "arra oktat, hogy miképpen kell a közpénzeket ellopni." Ugyanis csak az államnak áll jogában a közpénzeket kezelni, márpedig az MNB nem az állam, sőt működését, legalábbis a jogállamokban, a kormánytól független intézményként végzi.
Bővebben ...
