- Részletek
-
Készült: 2014. április 10. csütörtök, 21:37
-
Találatok: 1591
Változatos négy éven vagyunk túl. A 2010-es elsöprő győzelem után a Fidesz saját filozófiájának tükrében a szocialista kormányoktól merőben eltérő gazdaságpolitikát hirdetett meg, azonban a cél meglepően hasonló volt: a belső kereslet felfuttatása.
Míg 2002-ben az MSZP-SZDSZ páros ezt a 100 napos program segítéségével próbálta elérni - ennek eredménye lett a 10 százalékos költségvetési hiány és az államadósság növekedése -, addig a Fidesz az új adórendszeren keresztül. Ennek központi eleme az egykulcsos adó és a családi adózás volt. Az adókiengedés azonban a költségvetési hiány megszaladásához vezetett volna - hasonlóan a 2002 után időszakhoz. Brüsszel viszont nem engedte a 7 százalékos hiányt, így a kormány kénytelen volt folyamatos kiigazításokba kezdeni, amely rányomta a bélyegét az összes gazdasági mutatóra.
A belső és külső tényezőknek köszönhetően hamar bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György elképzelése a négy, mi több hat-hét százalékos növekedéséről csupán álom maradt, és már annak is örülni lehetett, ha az ország gazdasági növekedése elérte az egy százalékot.
Gazdasági növekedés
Matolcsy György 2010 szeptemberében 7 százalékos növekedést jósolt 2014-re, ebből mára 1-2 százalék maradt. 2012-ben négy negyedéven át recesszióban volt a gazdaság, Európa egyik legsilányabb teljesítményét nyújtva.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 10. csütörtök, 16:28
-
Találatok: 1634
Kemény munka ám Európában eladni azt a moslékot, ami itthon nyerő recept.
Ceruzája van, ideje van, angolul is tud, hát ír. Schöpflin György, hazánk második Kumin Ference ezúttal a Financial Times igazságtalan kritikájával száll szembe.A legfeltűnőbb az, ahogy már ő sem tud mit mondani.
Schöpflin Philip Stephens cikkére próbál habogni valamit. Az eredeti anyag épp csak végigszaladt a dögvészen, amit Orbán eddig okozott; ezek annyira közismertek, hogy Magyarországon már tényleg csak a hörrtévében meg hasonló ciki helyeken áll neki tagadni, akinek van hozzá arcbőre. Ilyen az üzleti élet módszeres végigrablása a vazallusok seregével, az alkotmányos és választási rendszer Orbánra szabása, a kampányköltségek pofátlan kezelése (igen, bácsi, a CÖF látszik Londonból is, meg az is, honnan van a pénz rá). Ezenkívül természetesen az oroszbarátság is aggasztó onnan, amit talán könnyebb megérteni egy fideszesnek, ha utánaolvas, mit óbégatott erről Orbán Viktor, amikor még nem az ő zsebébe gurultak a rubelek.
Az utolérhetetlen Schöpflin György válasza az utóbbira nem más, mint hogy Nagy-Britanniában is van orosz tőke, még több is, mint az a tízmilliárd euró, amit most mi kölcsönkértünk tőlük.
Apró különbség, hogy az nem államadósság.
Van még a válaszlevélben egy cuki fejtegetés az európai "homogenizátorokról", akik egyszerűen nem tűrik meg a különvéleményt meg az alternatívákat. Bezzeg Magyarországon, ugyebár, virágzik száz virág. Schöpflin csapata irtózik az ilyen erőpolitikától. Eszükbe se jutna bármit is homogenizálni, még botmixert se vesznek a kezükbe.
Kampányról, jogrendről, maffiaállamról Schöpflin hallgat. Mást nem is tehet. A Nagy-Magyarországgal kapcsolatos vádakról ír inkább, és arról, hogy ilyen csak a nyugati újságírók lázálmaiban létezik, a Fidesz ehhez a témához soha hozzá se nyúlt.
/ -W-
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 09. szerda, 17:39
-
Találatok: 1502
Két nap sem telt el a választások óta, amikor Orbán Viktor és a Fidesz erős jelzéseket küldött, mire számíthat az ország a most megkezdett, újabb ciklusban. A sokat emlegetett konszolidáció a kanyarban sincs, viszont megmaradt az erőből politizálás.
Egy évvel ezelőtt - Orbán Viktor tavalyi évértékelő beszédében és a vezető Fidesz-politikusok megszólalásaiban - a közbeszéd egyik vezérmotívuma a "konszolidáció" volt, vagyis a viharos gyorsasággal levezényelt reformok finomhangolása és a kiszámítható gazdaságpolitikai lépések bevezetése - ez sem akkor, sem most nem valósult meg. Rogán Antal, aki a hírek szerint már miniszteri bársonyszékig kapaszkodik a most induló ciklusban, nemrég egy interjúban kijelentette: nem tudja, mit értenek konszolidáció alatt az elemzők.
Az elmúlt két nap eseményei jól jelzik: a Fidesz szótárában valóban nem szerepel e kifejezés, miként semmi olyan, demokratikus államvezetési struktúra, amely párbeszéden alapul és nem az államhatalom erejének önkorlátozás nélkül alkalmazásán. Az első lépés - bár ez talán a választók ostobának nézését példázza -: a választási kampány csúcspontján, múlt hét csütörtökön átadott Várkert sorsra. Az uniós forrásokból finanszírozott felújítást közpénzből szervezett népünnepély követte, amellyel Orbán mellett a kerület képviselőjelöltje, Rogán Antal is felszólalt. A fővárosiak azonban addig élvezhették csupán a megszépült épületegyüttest, amíg jól nem szavaztak, hiszen hétfő reggelre - az átadást követő ötödik napra - már le is zárták a területet, hisz a munkálatok messze nincsenek készen. Ez természetesen lehetőséget ad a hatalomnak arra, hogy az őszi, önkormányzati választás előtt ismételten átadják a Várkertet - hatalmas ováció közepette.
"... a mostani pillanat aligha alkalmas arra, hogy együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak. Az a veszély fenyeget, hogy a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját. Ezért azt javaslom, hogy a párbeszédet a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után folytassuk"
- írta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) február 19-én Orbán Viktor.
/ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 09. szerda, 10:02
-
Találatok: 2363
Leonyid Brezsnyev elégedetten vonta volna föl bozontos szemöldökét, ha hallja Orbán Viktor hétfői sajtókonferenciáját. Azt, ahogyan a frissen újraválasztott kormányfő a 44 és fél-25 és fél arányú különbségre hivatkozva indokolatlannak nevezte a „technikai jellegű” kérdések kommentálását.
Ha pedig tisztán listás választásokat tartunk, akkor Orbán most kétségbeesett koalíciós tárgyalásokban lenne Vona Gáborral
És még ez a srác bírálta annak idején a Szovjetunió 99,9 százalékos választásait? Akkora különbségnél mi a fenének kellett volna azzal az aprósággal foglalkozni, hogy mennyire volt szabad és igazságos a választási rendszer? Nem egyszerűbb kiállni a Lenin-mauzóleum erkélyére és onnan integetni a kedves népnek?!
Idejutottunk.
Idejutott Orbán, és idejuttatta az országot. Az EU egyik tagjának miniszterelnökeként ilyen silány kibúvót talál.
Nem csoda, hogy kordonnal kell elkeríteni az újságíróktól, és legfeljebb Obersovszkyk tehetnek fel neki cenzúrázott kérdéseket. Az Index újságírói a választás előtt végső kétségbeesésükben le is írták fel nem tehető kérdéseiket – válaszokra nem is volt szükség.
Mondjuk, némelyiket nem is lehet megválaszolni, például ezt: „A ciklus elején adócsökkentést ígértek, de a lakosság sokkal több adót fizet, mint a kormányváltáskor, csak jobban elrejtve, áfában, kisebb adókban. Eleve így tervezték, vagy csak így sikerült, és ha igen, miért?”
Nem érdemes felsorolni, hogy mi mindenért nem volt tisztességes ez a választás. Azt azonban érdemes leszögezni, hogy a 44,5:25,5 eredmény éppen az ellenkezőjét bizonyítja, mint amit Orbán állít: egyenlő feltételek mellett az ellenzék akár le is válthatta volna a kormányt.
/ Horváth Gábor
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 08. kedd, 18:46
-
Találatok: 1875
MIRŐL EGYEZTETNEK HÚSVÉT UTÁN? - Orbán Viktor korábban húsvét utáni egyeztetést ígért a Mazsihisznek, most mégis nekiláttak a munkának a Szabadság téren. Már jártak tüntetők a helyszínen, és még lesznek is.
Ma délután tíz-tizenöt munkás belekezdett a német megszállási emlékmű felállításának előkészületeibe a Szabadság téren. A belvárosi önkormányzat megerősítette a hírt: valóban az emlékmű felállításába kezdtek.
Közben a Tiszta Emlékezet csoport tagjai tiltakozásba kezdtek a megszállási emlékmű ellen. Ők helyeztek el a deportálásokra emlékező bibliákat, bőröndöket korábban a helyszínen.
Korábban arról írtunk: Orbán Viktor a választási kampányra hivatkozva javasolta zsidó szervezeteknek, hogy húsvét után folytassák a párbeszédet az emlékműről. Eredetileg március 19-ig kellett volna felállítani az emlékművet, az új kormányhatározat arról szólt: május 31-ig fogják felállítani a szobrot. Viszont így elvileg a területet átadó V. kerületi önkormányzatnak is új döntést kellett hoznia, bár arról nem tudni, hogy ez meg is történt-e. Arról is írtunk korábban: a Mazsihisz nem az emlékmű átadásának elhalasztását, hanem az építés leállítását követelte.
Kerestük Béndek Péter filozófust, aki korábban tiltakozást szervezett az emlékmű ellen. Béndek azt írta: értesültek az előkészületekről, jelenleg pedig egyeztetnek, hogy mit tegyenek. Mint hozzátette: az építkezés híre nem lepte meg, „így hamar eldőlt az is, milyen konszolidációra számíthatunk a harmadik Orbán-kormányzat alatt. Semmilyenre.”
Kerestük a kormányszóvivői irodát is, ahol azt a választ kaptuk: az emlékmű felállításáról megszületett a kormányhatározat, ez pedig azt tűzte ki, hogy május 31-éig kész kell lennie a szobornak. Megerősítették: az építkezés megkezdődött, ez már nem tárgya a zsidó szervezetekkel való egyeztetésnek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 08. kedd, 18:07
-
Találatok: 1492
Az elmúlt másfél évben összesen 2,2 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosa, dr. Bátorfi Béla érdekeltségei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A pályázatok többségéről azután hoztak döntést, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár útján átvette az NFÜ irányítását. Ezen felül a választások előtti héten a rendkívüli kormányzati tartalékból is kapott 400 millió forintot Bátorfi egyik vállalkozása.
A múlt héten írta meg a napi.hu, hogy a kormány ismét hozzányúlt a rendkívüli intézkedésekre szánt kerethez, és tartalékból 400 millió forintot irányítottak át egy magáncéghez, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft.- hez. A cégnek három tulajdonosa van, az egyik a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., amely nem ismeretlen a közbeszerzések területén, nyert már tendert a Duna Aszfalt Kft.-vel, ahogy a Swietelsky-Közgép duóval is.
A 400 milliós támogatásban részesülő társaság másik két tulajdonosa Szűcs László, valamint Orbán Viktor fogorvosa, dr. Bátorfi Béla. A fogorvos nevét először 2011 környékén hallhattuk, ekkor derült ki, hogy a kormány 1 milliárd forintot kíván fordítani a fogászati turizmus által kínált lehetőségek kihasználására. Ezt Orbán Viktor az első Magyar Fogászati Turizmus Konferencián jelentette be, ahol bemutatták az “Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programot” is. Ennek alapítói dr. Bátorfi Béla és Szűcs László voltak.
A kormány a konferencia után egy héttel határozatot hozott az egymilliárdos támogatásról, az összeget a kormányzati tartalékból vették ki. A pályázat később egészen furcsán alakult: azoknak ugyanis, akik nyerni akartak rajta, részt kellett venniük egy másik, “Innováció a fogászatban” tárgyú pályázaton is. Erre viszont csak azok jelentkezhettek, akik vállalták, hogy a következő két évben részt vesznek az Orvosi Turizmus Iroda programjában. A pályázaton nyertes, az Origo által megkérdezett fogászok szerint a kitétel azt jelentette, hogy a pályázati pénz egy részéből személyre szabott innovációs csomagot vásároltak dr. Bátorfi Béla magáncégétől, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-től (OTI Zrt.), amely mellé megkapták a cég know-how-ját, illetve a tagsági viszonyt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 08. kedd, 08:09
-
Találatok: 1549
Nagy piacbarát fordulatra nem számíthatunk, csak amennyi az újraiparosítási tervhez szükséges. Az etatista kapitalizmusnak meg kell találnia azokat a tartós növekedési motorokat, amelyekkel igazolni lehet a modell sikerességét.
Újabb négy évre kapott felhatalmazást Magyarországtól a jobboldal. Messziről nézve azt mondhatjuk, hogy a baloldalhoz hasonlóan megvan a 8 éves kormányzás esélye, kérdés, sikerül-e vele jobban élni. Persze most sok minden más. Például egyelőre úgy néz ki, hogy a periódus elején letudtuk a pénzügyi válságot. És akár végig kétharmados parlamenti többséggel lehet kormányozni. Na de milyen lesz a következő négy év?
Mondhatnánk, hogy fogalmunk sincs, hiszen a kormányzó pártok nem mutattak be programot. Így aztán érhetnek minket ahhoz hasonló fajsúlyú meglepetések, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, vagy a korábban elutált egykulcsos adó legszélsőségesebb formájának a bevezetése. (Ráadásul ezek még csak nem is a válság kényszerében születtek. Az egykulcsos adó bevezetése értékalapú, a válság szempontjából kifejezetten rossz időzítésű lépés volt, és arra is egyre több jel utal, hogy a nyugdíj-megtakarítások elvétele mindenképpen megtörtént volna.)
Annyiban azonban más a helyzet, hogy most a kormányzás nem elkezdődik, hanem folytatódik. Vélhetően ez felkészültségben jelent annyit, hogy a kormány nem néz félre egy görög válsághoz hasonló fajsúlyú eseményt. Ráadásul a mögöttünk álló kétharmados ciklus kitágította a játékszabályokat, így például nem kell félni az Alkotmánybíróság rosszallásától a gazdaságpolitikai döntések esetében. Mi pedig immár jobban látjuk gazdaságpolitika karakterét, így van miből kiindulnunk.
Az első állításunk: nem lesz olyan esemény a politikában, amit mostanában sokan piacbarát fordulatnak hívnak. Az elmúlt négy év többé-kevésbé világosan kirajzolta, hogy a kormány milyen növekedési modellben hisz, ebben pedig nincs helye a fordulatnak.
/ Madár István
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 07. hétfő, 13:24
-
Találatok: 1714
„A kommunisták mind ott lesznek, legyünk hát ott mi is!” Ezt mondta a fővezér, aki csak így, kommunistaként szokta emlegetni a vele ellentétes véleményű, világnézetű, meggyőződésű, életfelfogású magyar polgárokat. (Az éplelkű magyar legkésőbb ennél a mondatnál eldöntötte volna, hogy nem szavaz erre az emberre, aki képes így beszélni az ő honfi- és polgártársairól.)
Hát nem voltak ott a „kommunisták” mind. A magyar választók közel 40 százaléka (kb. 3 millió 200 ezer ember) beintett, mert úgy gondolta, „ezekre” ő nem szavaz. Egyikre sem. Különbséget tenni nemcsak nem tud, nem is akar, egységesen gyűlöli őket. Mert politikusok. Ami nála azonos a gazemberrel.
Hatvan százalék (kb. 4 millió 800 ezer ember) viszont elment. A 60 százalék 44 százaléka (kb. 2 millió 200 ezer ember) szerint ez a jó és ígéretes ország, amit négy év alatt idecsináltak nekik. A 60 százalék több mint 20 százaléka (kb. 980 ezer ember) szerint viszont még ez sem elég jó és ígéretes. Szerintük nyilván még több cigányt kéne kinyírni, még több uniós zászlót kéne bevágni a vécébe és még több egyenruha kéne az országba, hogy végre rend legyen.
Lehet szidni a demokratikus ellenzéket, lehet elemezgetni a szarvashibáikat, de nem tudok elképzelni olyan ellenzéki bűnt, amelyik ennek a rettenetes országrontó pártnak és beteg lelkű vezérének akár csak a kicsinyke arányú győzelmét is indokolta volna. Nem tudok elképzelni olyan ellenzéki bűnt, amelyik a mocskosszájú és szolgalelkű Zsigó Róbert vagy a mocskosszájú és gátlástalan gyarapodó Rogán Antal győzelmét indokolhatná. Csak hát a magyarnak Zsigó és Rogán kell. Vagy ha nem kell, akkor is úgy gondolja, hogy Teket Melinda és Kerék-Bárczy Szabolcs azonos minőségű ember és politikus Zsigóval és Rogánnal, és akkor ugyan mi a jó büdös francért menne el szavazni.
Kész.
galamuscsoport.hu / Mihancsik Zsófia
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 07. hétfő, 06:54
-
Találatok: 1482
A választani akarók nagyobb része vasárnap egyértelműen megerősítette hatalmában a Fideszt újabb négy évre. A baloldali ellenzéki szövetség még csak megszorítani sem tudta az eddig kormányzó erőt, ami rendkívül erőteljes kritika a számukra.
A Jobbik megerősödése pedig a nyertes jobb- és a vesztes baloldalnak egyaránt. Az országos lista eredményei jól mutatják, hogy a szavazók többsége ugyan nem a Fidesz mellé tette le a voksát, de az Orbán-rendszert elutasítók nagyon másként látják azt, hogy kinek-minek kellene jönnie ezután.
A Fidesz választási rendszere olyan, hogy a pártot csak egy másik nagy erő képes legyőzni: olyan, amelyik az egyéni mandátumokért folyó versenyben is a győzelem esélyével képes felvenni vele a küzdelmet. A baloldalnak ahhoz elég volt négy év, hogy a veresége után magához térjen, ahhoz azonban kevés volt ez az idő, hogy a múltja árnyaitól megszabaduljon, s egyértelmű alternatívát kínáljon a választóknak.
A következő négy év arról is szól majd, hogy kialakul-e a Fidesz politikájával, hatalomgyakorlásával szemben egy olyan erős, demokratikus, a választók számára hiteles, vonzó jövőképet felrajzoló ellenzék, amelynek a mostaninál jóval többen hajlandóak bizalmat szavazni. Abban legfeljebb óvatosan reménykedünk, hogy Orbán Viktor, ha nem vallja is be a hibáit, azért képes belőlük tanulni. Elsőre azzal is megelégednénk, ha nem azokat látná kormányzása erényeinek, amelyeket mi a hibáinak.
Nehéz megjósolni, hogy talál-e még néhány ezermilliárdot a Fidesz, hogy a hatalmát újabb négy évig finanszírozza, elő tud-e még húzni a kalapból újabb, a rezsicsökkentéssel fölérő politikai csodaszert, vagy összeroskad, szétmállik mindaz, amiből hatalmának falait építette.
A győztes jobb- és a vesztes baloldalnak a választás után ugyanazt a kérdést kell feltennie magának: akkor most hogyan tovább? Azt tudjuk, mi erre a Fidesz válasza: folytatni! Egy dolgot a baloldal most már biztosan tudhat. Nem az eddigieket kell folytatnia
/ A szerk.
Bővebben ...
Változatos négy éven vagyunk túl. A 2010-es elsöprő győzelem után a Fidesz saját filozófiájának tükrében a szocialista kormányoktól merőben eltérő gazdaságpolitikát hirdetett meg, azonban a cél meglepően hasonló volt: a belső kereslet felfuttatása.