- Részletek
-
Készült: 2015. március 11. szerda, 18:55
-
Találatok: 2089
Elég keményen nekiment az Állami Számvevőszék – melynek vezetője, Domokos “domokoslaszlo.com” László fideszes parlamenti képviselői székéből ült át az állam legfontosabb ellenőrző szervezetének vezetői posztjára – a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Utóbbit még mindig az Egyesült Államokban korrupció miatt nem kívánatos Vida Ildikó vezeti.
Két elemzésben a 2009 és 2014 közötti, és a 2011 és 2014 tavasz közötti időszakban vizsgálták a NAV (az időszak elején még APEH) működését, előbbi időtávon a hátralékkezelési, végrehajtási és a kiemelt adózókra vonatkozó gyakorlatot nézték, utóbbi időszakban pedig az EUROFISC nevű, nemzetközi adatcsere programban való részvétel eredményességét vizsgálták. Az ellenőrzéseknek nem volt semmi különösebb apropója, csak az “elmúlt évek kockázatait összegezve döntöttek” a NAV átfogó ellenőrzése mellett.
Egészen súlyos hiányosságokat találtak.
A kétszáz oldalas jelentésből egy elég kaotikus, kapkodó és alapvetően rendetlen hivatal képe rajzolódik ki, amelyik gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett ki tartozásokat a kezéből. Nem is keveset, közel 3800 milliárd forintot, ami jóval több, mint az éves GDP tíz százaléka.
2009-ről 2013-ra a nyilvántartott adó- és vámhátralékok állománya 2078,5 milliárd forintról 2260,9 milliárd forintra nőtt. De csak azért ennyivel, mert ebben az időben közel 3800 milliárd forint hátralékot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozás mérséklés, illetve a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan.
Így változott a hátralékállomány, és így törölgettek belőle:
Látható, hogy az évek alatt egyre több hátralékot engedtek el. Méghozzá úgy, hogy ennek okait nem ellenőrizték rendesen. A jelentésben lévő
táblázat szerint így alakultak az elengedett adóhátralékok okai:
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 11. szerda, 00:33
-
Találatok: 2375
Szerteágazó ügyletekben volt benne Tarsoly Csaba birodalma, a Quaestor, ami a jelek szerint 210 milliárd forintnyi kötvényállomány alatt omlott össze, amiből az MNB becslése szerint 150 milliárd forintnyit illegálisan bocsátottak ki.
A pénzügyi szolgáltatás, biztosítás, ingatlan- és focibiznisz mellett
a Quaestor egészen fontos szerepet játszott az Orbán-kormány nagy külpolitikai üzletében, a keleti nyitásban is.
A KüKüM ma reggel ijedten felbontotta a Quaestor szerződéseit a moszkvai és az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetéséről. De ez kevés lesz ahhoz, hogy a külügy lemossa magáról az egészen példa nélküli módon nagy bűncselekmény gyanújába keveredett cégcsoport sarát. A Quaestor ugyanis pénzt kapott a magyar adófizetőktől is, köszönhetően a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházzal kötött, számukra előnyös szerződéseiknek.
Szerencsére egyszerűen az internetről is lehet tájékozódni, hogy mi is ment ezekben a Quaestor által üzemeltetett kereskedőházakban. Gyorsan lementettük a honlapokat, mielőtt eltűnnének az internetről. Íme a moszkvai kereskedőház honlapja:
Ez pedig az isztambuli kereskedőházé:
És ki bukkan fel első helyen a két, egymáshoz nagyon hasonló honlapon, ha a vezetőség menüpontra klikkelünk?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 09. hétfő, 18:33
-
Találatok: 1949
- Elmondtam már sokszor. Minden ellenkező híreszteléssel szemben Magyarországon csökkent a szegénység. Egyre több pénz marad az emberek zsebében, nőnek a reálkeresetek, évtizedek óta nem volt ennyire alacsony az infláció.
- Tényleg nincs semmi baj. Nőtt a tekintélyünk a világban, egyre többen vannak, akik irigyelnek bennünket. És bár hangosan még nem mondják, titokban már érdeklődnek, hogyan tudnák ellesni a módszereinket. Már utasítottam is a külügyminisztert, hogy megfelelő díjazás fejében adja el a magyar csoda receptjét az érdeklődőknek.
- Miniszterelnök úr, ezek, ha igazak, komoly vádak. Az Ön egykori jelentései állítólag Moszkvában lehetnek, és ezzel Ön zsarolhatóvá válik.
- Ezt ma még nehéz megítélni. Munkahelyeket teremtettünk, és hamarosan elmondhatjuk, hogy minden magyar embernek lesz munkája. Talpára állítottuk a gazdaságot, az ország erős, az emberek, különösen a fiatalok, és az idősebbek, valamint a középkorúak, bizakodva néznek a jövőbe.
- Az Ön egykori barátja, aki bizonyos tekintetben az üzlettársa is volt, azt is állítja ebben a Mandinernek adott interjúban, hogy a katonaság után Önt „levették” a hazafelé tartó vonatról, és visszavitték, mert valamit még alá kellett írnia.
- Látja, ez az, amiről beszélek. Felszámoltuk a korrupciót, elűztük az offshore lovagokat, megtörtük az oligarchák hatalmát.
- Miniszterelnök úr, Ön szerint nem aggályos, amit egykori barátja, üzlet- és harcostársa állít?
- Soha nem állítottam, hogy tévedhetetlenek vagyunk. Inkább úgy fogalmaznék: nem szoktunk hibázni. Nemzetközi kapcsolataink már most is kiválóak, állam- és kormányfők ostromolnak bennünket, hogy mikor látogatok már el hozzájuk. Teli a naptáram meghívásokkal.
- Gyakorlatilag a rendszerváltozás kezdete óta téma az Ön állítólagos ügynökmúltja, most pedig az Ön valamikori barátja is kitálalt az ügyben.
- Örülök a kérdésnek, jól tette, hogy ezt megkérdezte. Valóban úgy van, ahogy Ön is mondta: megállítottuk az orvosok elvándorlását, a pedagógusoknak pedig olyan magas a jövedelmük, hogy az okoz gondot nekik, mire költsék a pénzüket. Nem szeretnék felelőtlenül ígérgetni, de talán már jövőre előállhat olyan helyzet, hogy az angol, norvég, svéd orvosok is nálunk szeretnének majd dolgozni. Ezen még dolgoznunk kell, hogy kitaláljuk, miként tudjuk majd foglalkoztatni őket.
- Mit szól ahhoz a megfogalmazáshoz, hogy Ön kommunista besúgó volt?
- Ez szerintem teljes képtelenség. Meggyőződésem, hogy a mainál több stadiont lehetetlen építeni. Ebben a tekintetben már most is a világ élvonalában vagyunk. Sőt, az előtt járunk.
- Miniszterelnök úr, végezetül, túl ezen a személyes ügyön, engedjen meg egy utolsó kérdést. Igaz az, amit Önről állítanak, miszerint Ön mindenhez ért?
- Pontosítanék: mindenhez is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 06. péntek, 07:48
-
Találatok: 1868
Felejthetetlen “konferencián” számolt be tegnap a Századvég Alapítvány az Egyesült Államokban folytatott “országimázs-növelő” lobbizásának fantasztikus “sikereiről”. Itt végre megtudhatta mindenki mit, illetve kit is kaptunk azért a potom 1,3 milliárd forintnyi közpénzért.
Talán már csak kevesen emlékeznek rá, hiszen oly’ rég (tavaly novemberben!) történt, hogy a fidesznyik-mentességgel még csak meg sem gyanúsítható Századvég Alapítvány 1.300.000.000 (mond: egymilliárd-háromszázmillió) forintot nyelt nyert el a közpénzekkel mindenkoron garázda módon gondosan bánó kormányzattól. A lóvét arra kapták, hogy “imázsfejlesztő” lobbitevékenységet folytassanak az Amerikai Egyesült Államokban annak érdekében, hogy kisuvikszolják a Maffiakormány Putyin-nyálas szotyihéjjal (is) alaposan teleköpködött, “Gucci“-márkájú gumicsizmáját. Mindezt egy olyan pályázattal, melyet egy korabeli, tökéletesre sikeredett megállapítás szerint, “akár egy bicikliző majom is megírhatott volna“. (Hiszen éppen az imént említettem: qrmányunk gondos gazdája a közpénzeknek!).
Körbe is röhögték az Alapítványt minden oldalról és szorgalmasan. Hiszen a fentebb említett “pályázatukból” az derült ki: legalább olyan jól ismerik az Egyesült Államokat, mint én mondjuk Bissau Guineát. (Ebből is látszik, hogy nem vagyok egy Welsz Tamás. Persze ennek van egy nagy előnye: valószínűleg nem egy rendőrautó hátsó ülésén fogom kilehelni lelkemet ismeretlen összetételű, “afrikai méreg” hatására! … A “létra” azér’ még leeshet a nemlétező autóm nemlétező tetőcsomagtartójáról.)
Valószínűleg ezt érzékelte a Századvég is, s hogy bebizonyítsa: a maga szakterületén legalább olyan sikeres, mint a “Prezi”, hát előkanyarintotta ezt a tegnapi “konferenciát”, amellyel azt óhajtották megmutatni (a meghívott újságírókon keresztül) nekünk, szájtáti adófizetőknek: a mindössze alig több, mint három hónapja (szinte ingyé’!) végzett áldozatos munkájuk következtében mit kaptunk a pénzünkért. No meg főleg kit!
A “Laudációt“ érdekes módon nem az Alapítvány közismerten szerény (lásd: Prezi-hasonlat!) elnöke mondta el. Lánczi András ezúttal megelégedett egy szolid öndicsérettel. A “szuperlatívuszok” elzengését ugyanis Szabó László “külügyminiszter-helyettes” vállalta (önként?) magára, nem fukarkodva a pozitív jelzőkkel.
Szabó szerint ugyanis Amerikában már úgy imádnak minket (pontosabban a Maffiakormányt), mint még soha (a tények ismeretében meri ezt vitatni bárki is?!). Ennek oka pedig az a bizonyos “Magyar Modell“. Hogy ez pontosan mi is, azt egyáltalán nem óhajtotta véka alá rejteni. Nyíltan kimondta: az Egyesült Államokban olyasmikért csodálják a budapesti adminisztrációt, mint például a “kimagasló gazdasági teljesítmény”, az “új alaptörvény”, az “oktatási rendszer átalakítása”, a “különadók bevezetése”, a “rezsicsökkentés”, a “közmunkaprogram”. Nem is beszélve arról, hogy nemrégiben még az olimpia megrendezésére is beneveztünk (hátha nekünk is “sikerül” összehoznunk az athéni csődöt a szocsi-i korrupcióval! … avagy fordítva? … esetleg vegyítve?)!
Feltételezhető, hogy Szabó “úr” ezen kijelentéseit nem azokra az információkra alapozta, melyeket a két nappal korábban Budapestre látogató Thomas Meliától kapott.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 03. kedd, 02:54
-
Találatok: 1858
BudaCash: nevetséges a Fidesz felvetése - A BudaCash botrány valódi hátteréről egyelőre keveset tudunk, annyi viszont biztos, hogy a felügyelet felelőssége nyilvánvaló. Az MNB kommunikációja az ügyben főként ennek hárítását célozza, fűszerezve a pénzügyi szférával szembeni bizalmatlanság erősítésével.
A BudaCash brókercégnél történtek kapcsán egyelőre a kérdések sorakoznak, közülük is a legfontosabb, hogyan lehetett közel százmilliárdot eltüntetni úgy, hogy az ne tűnjön fel senkinek? Kik a felelősek azért, hogy ez megtörténhetett? Tényleg egyedi esetről van szó, vagy más cégeknél is előfordulhatnak hasonló visszaélések? Miért nem tett semmit a már-már mindenható állam azért, hogy megóvja polgárait az ilyenfajta károktól?
Az ügyet a nyilvánosság elé táró MNB eddigi nyilatkozataiból hiába keressük a válaszokat, inkább a kérdőjelek gyarapodnak. Például az, hogyan derült éppen most fény a gigantikus vagyonvesztésre? A Nemzeti Bank szerint ők fedezték fel a dolgot, a BudaCash vezetői szerint viszont maguk mentek a rendőrségre. Felettébb furcsa az is, honnan vették a százmilliárdos kárösszeget, holott a részletes vizsgálat még csak most kezdődik? Ha tényleg másfél évtizede folyó sikkasztásról van szó, annak visszamenőleges felgöngyölítése, minden adat és ügylet átnézése hetekig tart ahhoz, hogy a kár valós összegét megállapítsák. Az is gyanús, hogy a cég tulajdonos-vezetőit tanúként hallgatják ki egy százmilliárdos ügynél, holott ennek ezrelékének homályos gyanújáért rabláncon vittek el például hatodik kerületi volt politikusokat /többségüket aztán a bíróság ártatlannak találta/.
Az MNB hangzatos kommunikációja a legalapvetőbb kérdések tisztázása helyett a felelősség elhárítására koncentrál. A pénzügyi szféra folyamatos ellenőrzése a PSZÁF feladata, amelyet három éve a kritikák ellenére a Nemzeti Bank alá söpörtek. Ez most finoman szólva is kellemetlen Matolcsyéknak, hiszen az ő felügyeletük alatt lehetett hatalmas összegekkel megkárosítani a befektetőket. A látványos fellépés célja az volt, hogy erről eltereljék a figyelmet, és a sok évvel ezelőtti kormányzatra próbálják valahogy hárítani a felelősséget. Ennek jegyében Rogán Antal egyenesen „szocialista brókerbotrányról” beszélt, a vádat arra alapozva, hogy egyrészt még 2004-ben ritkították a brókercégek kötelező átfogó ellenőrzését, másrészt az utolsó ilyen kontrollt a BudaCashnél még 2010 májusában gyorsan lezavarták, mielőtt a Fidesz-kormány felállt volna.
Rogán állításainak hitelét jól jelzi, hogy az említett ellenőrzésről szóló jelentést már a Fidesz által kinevezett Szász Károly írta alá, és az rendkívül súlyos megállapításokat tartalmazott. Pont olyanokat, amelyekkel folytatólagosan, óriási összegekkel lehet megkárosítani az ügyfeleket: a számlák nyilvántartásának követhetetlensége, a saját és az ügyfelek pénzének keveredése, szabálytalan vagyonkezelés, az ügyfelek jóváhagyásának hiánya, a tényleges értékek nehéz meghatározása, hogy csak néhányat idézzünk a 16 kemény pontból. Ezekért fel lehetett volna függeszteni a működést, ehelyett egymilliós /!/ bírságot róttak ki, és 60 napot adtak a hiányosságok korrigálására. Ezután pedig nem történt semmi, se újabb ellenőrzés, sem felügyeleti szigorítás. Mindez már az Orbán-kormány ideje alatt!
Nevetséges az a felvetés, hogy még a szocik döntöttek a ritkább kötelező ellenőrzésről, a PSZÁF ugyanis bármikor indíthatott volna soron kívüli vizsgálatokat, főleg, ha a fenti problémákról tudott. Arról nem is beszélve, hogy a brókercégek heti rendszerességgel küldenek online adatokat a tevékenységükről a felügyeletnek, és nagyon különös, hogy ott nem tűnt fel semmi.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 27. péntek, 18:50
-
Találatok: 1782
Valahogyan úgy tudom elképzelni a helyzetet, hogy Tóniról levették a szájkosarat, rácsaptak a seggére és ráeresztették az első oda tévedő riporterre. Megint sikerült a politikai kommunikáció magasiskoláját hozni és egy hatalmasat szocizni. A birka béget, Tóni üget én meg pislogok. Egyértelmű, hogy a Fidesz semmilyen szinten nem hibás a Buda-Cash brókerház botrányával kapcsolatban, sőt kifejezetten ők a szőke herceg fehér lovon ebben a sztoriban...
Rogán: Szocialista brókerbotrány a Buda-Cash-ügy
Legutóbb a Buda-Cash-t 2010-ben ellenőrizte a felügyelet, még a kormány megalakulása előtt (természetesen). Rogán teljes felháborodásában vonja kérdőre a szocikat, hogy miért nem vették észre a problémát. A kérdés persze teljesen jogos. Mint ahogyan azt a felháborodását is lehet jogosnak ítélni, miszerint a Bajnai kormány munkásságának köszönhetően növelték a kötelező ellenőrzési időt 4-ről 5 évre. Rogán minden érvelése tökéletesen érthető lenne. Lenne, ha nem lenne ezzel egy nagyon hatalmas probléma.
Természetesen nem a szocikat akarom felmenteni, de nem bírom megérteni, hogy az ellenzék tulajdonképpen (akkoriban az ülésekről kivonulgató Fidesz) mi a bütykös lófaxnak foglal helyett a parlamentben, a közigazgatásban, ha az általuk kifogásolt (és nem utólag okoskodott) dolgokat képtelenek normálisan ellenőrizni, felügyelni, esetleg a hibák ellen tenni?
De tegyük fel, hogy szegény hősies Fidesz semmit nem tehetett ez ellen. Viszont Rogán egyértelműen a pofánkba tolta ma a véleményét, miszerint már akkor sem értettek ezzel az ellenőrzési gyakorlattal egyet. Milyen többség kell ennek a kormánynak, ha 2/3-os önálló törvénykezési joggal felszerelkezve sem képesek egy ilyen fitymaszűkületnyi rést a pénzügyi szektorban lekezelni? Ki tehető felelőssé azért, hogy a Fidesznek az elmúlt 5 évben kizárólagos és önálló jogkörrel felszerelkezve nem lépett az ügyben semmit?
A jegybank volt az a szervezet, amely az első alkalommal felszínre hozta a Buda-Cashnél történt visszaéléseket – ezt mondta Windisch László, a jegybank alelnöke.
Windisch Lászlónak sikerült egy olyan okosat betolni az éterbe, ami egyszerre hat rám nyugtatóan és idegfelhúzósan! Nem az lenne a meglepő, ha nem a felügyeleti funkciókat és feladatokat ellátó jegybank észlelné először a rést a pajzson? Talán Mari néninek kéne ezt észrevenni? Esetleg a Blikknek kellene a sztorit normális esetben a felszínre hozni? Ma Magyarország, ha egy szerv azt csinálja, ami a dolga, akkor már jár a hatalmas pacsi?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 26. csütörtök, 21:51
-
Találatok: 1685
Az Európai Bizottság (EB) a makrogazdasági egyensúlytalanságok átfogó vizsgálatának ismertetése után csütörtökön közzétette a tagállamokra vonatkozó részletes, frissített jelentéseit is. Ez látszólagos változatlanságot mutat az előző évhez képest, azaz nem romlott a helyzet, ám a részletekben igen kemény kritikák bújnak meg.
A szerdai jelentés szerint Magyarországon nincs túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, de a bizottság szerint hazánk esetében határozott lépések, és azok figyelemmel követése szükséges. Az EB szerint nincs érzékelhető javulás. Most is azok között az országok között vagyunk, amelyekről úgynevezett mélyreható részletes elemzést készítettek. (Idén összesen 16 tagállam esik bele ebbe a körbe.)
Magyarország esetében a bizottság szerint a kockázatok leginkább a még mindig magas külső adósságban állnak, annak ellenére, hogy jelentős előrelépés történt annak kiegyensúlyozásában. Emellett kockázatokat jelentenek még a magas államadósság, a pénzügyi szektort érintő szabályozás, a magas nemteljesítő hitelek állománya, amely a mérlegalkalmazkodást nehezíti - ezekre kell Magyarországnak odafigyelnie.
A részletes elemzésben a bizottság megállapítja: az elmúlt év gyors javulása ellenére az ország külső eladósodottsága továbbra is kockázatos szinten van. Az elemzés megjegyzi, hogy a válság óta folyamatos a gazdaság kiegyensúlyozása, főleg a magánszektor hitelleépítése és az uniós források hatásának következtében. Ezzel párhuzamosan némi strukturális romlás figyelhető meg a fiskális oldalon (a nettó külföldi közvetlen befektetések, főleg a zöldmezős beruházások lassultak le).
A magas államadósság továbbra is az egyik legfontosabb sérülékenységi pontja a magyar gazdaságnak. A középtávú fenntarthatóságról szóló elemzések azt mutatják, hogy a hiány az alapszcenárió szerint tovább csökken ugyan a következő években, de a gazdasági sokkoknak való kitettség még mindig jelen van.
A pénzügyi mérlegalkalmazkodás igen nehéz körülmények között folytatódott a pénzügyi szektort gúzsba kötő szabályozási környezet és a nemteljesítő hitelek magas aránya miatt. A bizottság szerint bár szükséges volt a hitel/betét arányok javítása, de a hitelek leépítését nagyrészt a szabályozásokkal kényszerítették ki, itt különösen a magas adóterheket emeli ki a jelentés. Bár lassult a mérlegalkalmazkodás, ez azonban a következő években is folytatódni fog.
Hatástalan és drága a közmunka
A közmunka hatástalan aktív munkaerő-piaci intézkedésnek tűnik, torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését - szögezi le a jelentés. Az intézkedés általában véve csökkenti a munkanélküliséget, de költségvetési kockázatot is hordoz magában abban az értelemben, hogy egy "csapdahelyzetet" eredményezhet és az alacsony képzettségűek jóléti juttatásainak állandó eszközévé válhat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 24. kedd, 00:41
-
Találatok: 2034
Ennyire tömény sikerzsongásra még a Siker Napon sem voltam felkészülve. Amikor megtudtam, hogy Magyarország sikerkirályai (+ a világsikereket képviselő Arnold Schwarzenegger) egész napos sikereseményen osztják meg sikerreceptjeiket a Papp László Arénában, nem volt kérdés, hogy megpróbálok bejutni oda.
Engem is hosszú ideje izgat ez a sikertéma, és egy picit abban is bíztam, hogy szóba kerül az a kapitalizmus (sőt, az emberi élet) mélyén húzódó ellentmondás, ami az egyéni sikerek és a közösség érdekei között feszül.
Ehelyett valami sokkal fontosabb történt: a sikervallás zászlóbontásának lehettem tanúja.
Az MVM – “Magyarország egyik legsikeresebb”, “egyik legjobban menő” vállalata, amint az többször is elhangzott az eseményen (nehéz lenne kimutatni az ebben a mondatban rejlő végtelen iróniát) – volt az esemény főszponzora, a kormányt megtestesítő Balog Zoltán emberminiszter pedig az esemény fővédnöke, ezért talán joggal számíthattam arra, hogy szóba fog kerülni, hogy mennyi eltulajdonított köz- vagy magánpénz után tekinthető valaki sikeres embernek.
Bár az árulkodó volt, hogy Magyarország most épp legsikeresebb emberei, így Mészáros Lőrinc vagy a törvényre immunis Rogán Antal nem voltak ott az előadók sorában, csak kisebb kaliberű sikamlós alakok, mint a most épp étrendkiegészítővel házaló homeopata “kutatóorvos” Ládi Szabolcs, az óceánokon talán (?) átkenuzó, azóta sikerelőadásokat tartó Rakonczay Gábor, vagy épp egy legális tőzsdei ügylettel a rábeszélt befektetőitől több, mint százmillió forintos ingyenpénzhez jutó Schóbert-házaspár. (Váratlanul felbukkant Andy Vajna kaszinótörvény-haszonélvező kormánybiztos, de ő inkább csak sztorizgatott röviden a hollywoodi időkből.) És rajtuk kívül kifogástalan sportemberek Talmácsi Gábortól Kemény Dénesig, vagy a sikerszcéna sikerről beszélésben nagyon sikeres törzstagjaiig, mint Szabó “Siker” Péter, Tonk “Siker” Emil, vagy Kósa “Siker” Erika, utóbbi eposzi jelzője a konferanszié szájából: a “Magyar Sikertréningek Halász Juditja”.
Szóval a pénz ellopása – vagy egyáltalán, a mások kárára elért siker – egyáltalán nem került szóba, ehelyett egymást érték a 2, 3, 5 vagy 6 elemes egyéni sikerreceptek a változó előadói képességekkel rendelkező, ám nagyjából ugyanannyira (nagyon) magabiztos fellépőktől. A nap elején még elég nehézkesen ment át a motiváló üzenet a Papp László Arénát eleinte ötödrészben, majd Schwarzenegger előadása alatt felerészben megtöltő közönségnek, érezhető volt, hogy minden beszéddel egyre jobban magával ragadta a siker iránt érdeklődőket a formálódó sikervallás. Spontán tapsok törtek fel néha, máskor pedig “igen!” bekiabálásokat lehetett hallani.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 23. hétfő, 08:33
-
Találatok: 1747
Kezdjük egy idézettel a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottságának 365/2011. (09.06.) számú határozatából:
„A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság a 15/2007. (IV. 19.) rendelet 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy dönt, hogy a Bp. V. kerület Károly Krt. 26. szám alatti xxxx hrsz-ú helyiséget vendéglátás tevékenység céljára bérbe adja a Classic Immo Kft részére pályázaton kívül határozatlan időre.”
Ez a határozat kulcseleme volt Juhász Péter ismeretlen tettes ellen tett feljelentésének, amit hűtlen kezelés miatt tett a belvárosi ingatlanvagyon értékesítése ügyében. Feljelentését most 29022/20/2015. bü./5 számú határozatában elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda. Indoklásuk szerint például azért, mert:
„A konkrét ingatlanok értékesítésével összefüggésben megállapítható, hogy a Budapest V. kerület Károly körút 26. szám alatti ingatlan vonatkozásában, 2011. évben pályáztatást követően, a legkedvezőbb ajánlatot tevő Classic Immo Kft.-ve kötött bérleti szerződést az Önkormányzat a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottságának döntését követően.”
Sajnos az indoklásból nem derül ki, hogy mi alapján állítják, hogy pályáztatás történt, amin a Classic Immo tette a legkedvezőbb ajánlatot, ha az önkormányzat saját határozata alapján
nem történt pályáztatás, így legkedvezőbb ajánlatot sem tehetett senki. Még a Classic Immo Kft. sem.
A nyomozók azt is megállapították, hogy a rendeletek alapján nincs kikötve, hogy a bérlőnek járó kedvezmény megállapításához mennyi időt kell státuszban töltenie a bérlőnek. A rendelet valóban nem időhöz köti ezt, hanem
ahhoz, hogy a bérlőnek az évente az inflációval kiegészített bérleti díjból legalább egyszer emelt összegűt is kell fizetnie, hogy jogosult legyen a kedvezményre.
A bérleti díjakat tavasszal szokták kiigazítani. A Classic Immo a 2011 szeptemberi szerződéskötés után már 2011 novemberében kedvezményesen vehette meg az ingatlant.
Bővebben ...
