- Részletek
-
Készült: 2015. május 04. hétfő, 21:07
-
Találatok: 1768
A kormány a nagybirtokok arányát húsz százalékban maximalizálná. Orbán Viktor erre vezeti vissza a Simicska Lajossal való ütközetét. A területalapú támogatásokra most kell bejelentkezni, így hamarosan kiderül, mely nagybirtokosokba és mekkorát rúgtak. De veszélyben vannak a kisgazdák is.
„A mezőgazdaság nyolcvan százalékának kisgazda alapokon kell állnia. A nagybirtokrendszer és a kisgazdavilág konfliktusáról van szó” – mondta Orbán Viktor az Echo Televízióban a Bayer Zsoltnak adott interjúban. A kormányfő arra vezeti vissza a Simicska Lajossal való konfliktusát is, hogy a kormány 20 százalékban maximalizálná a nagybirtokok arányát. De ezzel nem csak az egykori barátnak üzent hadat a kormányfő. Az elmúlt tíz évben ugyanis komoly nagybirtok-csomópontok alakultak ki a mezőgazdaságban.
Aki nem dugta homokba a fejét, tisztában van vele, hogy évről évre Simicska Lajos–Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás érdekeltségei viszik el az országban a legnagyobb támogatási pénzeket. (A K-Monitor friss összesítése szerint e három érdekcsoport 2014-ben összesen közel 16 milliárd forint támogatáshoz jutott.) A miniszterelnök szavai szerint viszont a nagybirtokok súlyát csökkenteni fogják, tegyük hozzá, hogy az ezekhez köthető társaságokat, ahol lehet, ütik-vágják. A támadás azonban nemcsak ellenük, hanem a nagybirtokosoknak kikiáltott mezőgazdasági tömörülések ellen is borítékolható.
A terv nem új. Lázár János, amikor tavaly arról beszélt, hogy az uniós, területalapú támogatások kifizetését 1200 hektár fölött teljes egészében megvonják, éppen hasonló arányú mezőgazdaságot vizionált. Nyilatkozata arról szólt, hogy az eddigi „korrupt” támogatási rendszert úgy alakítják át 2015-től, hogy megerősítik benne a falumegtartó és agrárius jelleget, a kisvállalkozók arányát a mostani 50 százalékról 80-ra tornásszák fel a nagybirtokok ellenében. Az kap segítséget a kormánytól – jegyezte meg –, aki munkahelyet teremt. Hozzátette, hogy az iparszerű növénytermesztéssel foglalkozókat korlátozni fogják, s előnyt élveznek az állattartók és a kertészeti családi vállalkozók.
E mostani fejlemények azt jelentik, hogy a nagybirtokok elleni kormányzati harc már nemcsak vízió, hanem meg is indult, hiszen a területalapú támogatásokra éppen a napokban kell bejelentkezni,
így hamarosan kiderül az is, hogy kibe és mekkorát sikerült rúgni.
Talán éppen azért hozakodott elő ezzel a témával most a kormányfő, hogy felvezesse a hírt: visszavágják a legnagyobbakat.
Az agrárium átalakításának ezzel az irányvonalával azonban több baj is akad. Ez a megközelítés nem nagyon vesz tudomást a piac felépítéséről, és mintha arról is megfeledkezne, hogy a kis- és középbirtokosi réteg tőkeellátottsága ijesztően alacsony. Az egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy az, aki 2015. év elején komolyan hisz a törpebirtokok számának növelésével javítható mezőgazdasági hatékonyságban, versenyképességben, az „hozzá nem értő amatőr”.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 04. hétfő, 08:56
-
Találatok: 1638
Íme, itt áll előttünk teljes pompájában Orbánország, amelynek minden zugában és eresztékében mindenki, aki kapcsolatba kerül a közpénzzel vagy az állam közvetítette uniós pénzzel, lop, csal, hazudik és titkolózik.
Klasszikus eset a harmadik világból: nemzetközi segélyt kap egy ország, de mire a rászorultakhoz jut, nagy részét ellopják, és az ország urait gazdagítja. Amikor régebben ilyesmiről olvastam, kis lenézéssel vegyes elégtétellel gondoltam arra, hogy micsoda primitív népek vannak a világon, bezzeg én nem ilyen országban élek.
Vagy mégis?
Az április 2-i 168 ÓRA egy kitűnő cikkében már-már megszokottá vált esetről számolt be Kardos Ernő. Van benne minden: eltűnt pénz, a törvény szerint is nyilvános adatot titkoló sajtófőnök, hazudozó árubeszerző – egyszóval igazi fideszes buli, haverok és Fanta. (Helyesbítés: Fanta az nincs. És ügyészségi vizsgálat sincs.)
Történt ugyanis, hogy az a rohadt, gyarmatosító Európai Bizottság, annak is az a ronda, bürokratikus nevű Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága valami undorító akciót hirdetett a korszerű táplálkozás megismertetésére. Ennek keretében hozzánk vágtak körülbelül 135 millió forintot. Hogy pontosan mennyit, azt nem lehet tudni, mert az akció magyar felelősei titkolják, holott kötelességük lenne nyilvánosságra hozni. Persze ha nyilvánosságra hoznák, akkor rögtön lehetne tudni, hogy ebből mennyit… És hogy hova …
Ebből a körülbelül 135 millió forintból egy éven keresztül 3500 családnak kellene minden hónapban egy ajándékcsomagot kapnia a megismertetésre szánt zöldségekből és gyümölcsökből. Egy-egy ajándékcsomagba körülbelül 3200 forint értékű zöldséget és gyümölcsöt lehetett volna tenni. Ezzel szemben a csomagokat összeállító cégtől 2 euró (kb. 600 forint) értékű csomagokat rendeltek. Hova lett a csomagonkénti 2600 forint, vagyis az összesen 109 millió forint különbözet? Persze biztosan le van papírozva. Nyilván megvannak a számlák a szállításról, az akció reklámköltségeiről, hatástanulmány készítéséről és a Fideszhez közeli bonyolítók béréről. Ennyiben biztosan különbözünk a harmadik világbeli diktatúráktól. Ott nem papíroznak, csak zsebre vágják a pénzt. De azért érdemes összegezni: az Európai Bizottságtól kapott pénz 26 százaléka ment a csomagokra, vagyis az eredeti célra, és 74 százaléka nem tudni, hova. Érdemes hát titkolózni!
Így aztán nem csoda, hogy a megismertetésre szánt zöldségek és gyümölcsök között nem volt sem brokkoli, sem padlizsán, sem spárga, sem jégsaláta, sem cukkini, sem rukola, sem narancs, sem banán, sem papaja, sem mangó. Az első hónapban kiosztott csomagban volt egy rohadt negyed tök és három cékla, a márciusi csomagban pedig négy szál újhagyma és egy kiló alma. Ez minden bizonnyal kimeríti az arcátlanság (vagy ha fideszfülnek jobban tetszik: a pofátlanság) szótári jelentését.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 02. szombat, 21:22
-
Találatok: 1897
Attól, hogy egy hazugságot sokszor és hangosan ismételgetnek, még nem válik igazsággá.
A Don kanyarban nem hős magyar katonák vívtak honvédő háborút a hazánkra támadó ellenséggel, hanem az ország akkori vezetésének, főként Horthy Miklós kormányzónak a felelőtlenségéből és cinizmusából következően, szerencsétlen áldozatokat küldtek a sokszoros túlerőben lévő szovjet csaptok ellen a biztos halálba. Határainktól sok ezer kilométernyire, megfelelő fegyver, az életben maradáshoz szükséges felszerelés nélkül.
2006-ban nem békés tüntetőkre támadt a rendőrség, Ha sokszor elmondják, talán sokan hajlamosak hinni ebben, de nem lehet annyiszor elmondani, hogy ettől igazság legyen belőle. Akik látták, mi történt szeptemberben a TV székháza előtt, majd októberben, a belvárosban, s mernek még emlékezni a megrázó képekre, tudják, hogy mi történt. Egy felheccelt tömeg támadt a rendőrökre, autókat gyújtottak fel a mára forradalmárrá nemesedett vandálok, kirakatokat törtek, fosztogattak, és azt is tudjuk, hogy a tankot elkötő öregúr sem békés szándékkal érkezett.
Lehet sikertörténetnek beállítani a 2010 óta tartó ámokfutást, fülkeforradalomnak hazudni a megtévesztett választók szavazatát, ám ettől a lényeg nem változik: a munkahelyek száma nem nőtt, hanem csökkent, legföljebb a közmunkások beszámításával hazudható többnek valamelyest. A közmunkából azonban nem lesz egzisztencia, a szigorúan őrzött, kivezényelt páriák közül még senki sem talált vissza a munka világába.
A szegénység évtizedek óta nem látott méreteket öltött. Aki látta a fotókat a karácsonykor és húsvétkor ételért sorban állókról, sokáig nem felejti a szívbemarkoló látványt. Az iskolai történelemkönyvekben voltak hasonló felvételek, nyolcvan évvel korábbról – akkor éppen Horthy volt a kormányzó.
A mélyszegénység mára már nem a hajléktalanok kiváltsága: lehet éhezni és fázni úgy is, hogy fedél van az ember feje fölött.
Az egészségügy romokban, az oktatás milliárdokkal megrövidítve, a jogrend már csak nyomokban hasonlít egykori önmagára.
Lehet demokráciának hazudni a diktatúrát, lehet mindennek az ellenkezőjét mondani, mert mindig lesznek olyanok, akik ideig-óráig bedőlnek a számukra szépen hangzó hazugságoknak. Mindig voltak és lesznek olyan önként jelentkezők, akik elhiszik, hogy a fekete fehér, a kicsi nagy, a csúnya szép.
Hogy a Föld lapos, és négy elefánt tartja a hátán.
A hazugság attól, hogy sokszor és hangosan mondják, legföljebb hihetővé válhat. Igazsággá soha.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 01. péntek, 20:29
-
Találatok: 2578
El tudjátok képzelni, milyen pofát vágtak ezek a hanyatló európaiak, amikor meghallották, hogy halálbüntetés? Egy velejéig korrupt országban halálbüntetésről álmodozik a miniszterelnök. Ennél jobb kombót, keresve se találni ezen az öreg, dekadens kontinensen. Ja, és ráadásul az ország felének nem is volna ellenére. Vicc ide vagy oda, ez még a magyaroktól is durva. Úgyhogy Európának Schulztól Junckerig felakadt a szeme és fel is állt a szőr a hátán Orbán Viktor félreérthetetlen büfögésén. (Igen, értettem: azt mondta, hogy napirenden kell tartani, és nem azt, hogy a május elsejei utáni kijózanodás hevében meg is szavaztatja, mintha csak az alaptörvényről lenne szó.)
Ennek ellenére a szolgálatos, ügybuzgó szócsövek siettek rögtön elmagyarázni, hogyan kell érteni a mi kedves vezetőnk, egyetlen élő istenünk, Orbán Viktor szavait, és miért van megkérdőjelezhetetlen igazság abban, amit mond. Úgyhogy mielőtt az újabb szánalmas pávatáncra rátérnék, álljon itt néhány szervilis, önálló gondolkodásra legfeljebb a színdarab kedvéért és igen ritkán hajlandó, két lábon járó arrogancia magyarázkodása:
Rogán Antalfrakcióvezető: ha egy fiatal eladólányt 22 ezer forintért meggyilkolnak, az embernek automatikusan az jut eszébe, hogy az ilyen ember megérdemelné a halálbüntetést. Legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni. Magyarországon ugyanis nem népszavazás, nem a parlament törölte el a halálbüntetést, hanem az Alkotmánybíróság.
Lázár Jánosminiszterelnökségi miniszter: „Kifejezetten híve vagyok a halálbüntetésnek, ez volna az arányos, visszatartó ereje lenne.” Egyébként meg az egy dolog, miről szólnak a magasztos elvek, és egy másik, hogy mit gondolnak a magyar emberek.
Kovács Zoltánkormányszóvivő: Amikor egy brutális és értelmetlen gyilkosság után a közvéleményt foglalkoztat egy kérdés, a politikának muszáj róla beszélnie. Még akkor is, ha olyan dologról van szó, "amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni”. Kovács Zoltán érdekesnek nevezte, hogy már arról is vita van Magyarországon és külföldön is, egyáltalán szabad-e szóba hozni a halálbüntetést.
Világos, nem? Miközben Európa vérben forgó szemekkel megüzente, hogy márpedig harc lesz, és egyáltalán nem fogják az Európai Unió pénzéből finanszírozni a királyi várba tervezett akasztófákat, ezek testületileg arról beszélnek, hogy a halálbüntetés témája kizárólag a magyar emberek miatt került terítékre. Miután Európa ellentmondást nem tűrően világossá tette, hogy halálkomoly (!) kérdésekkel nem viccelődünk, Orbán és a slepp úgy állítják be a sztorit, mintha a nép akarata, ki nem mondott sóhaja lett volna, hogy egy gyalázatos gyilkosság másnapján a keményen dolgozó János bácsi elkezd a halálbüntetésről álmodozni, és nincs mit tenni alapon, miatta, muszáj beszélni kell róla.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 30. csütörtök, 03:26
-
Találatok: 1962
Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.
Mennyi közpénz volt a Quaestorban?
Az elmúlt napok egyik legabszurdabb brókerbotrányos pillanata az volt, amikor Lázár János kancelláriaminiszter és Borkai Zsolt győri polgármester került a másik szavahihetőségének kétségbe vonásáig jutó ténybeli ellentmondásba arról, hogy állampapírt vagy kötvényt vett-e Győr városa a Quaestortól – illetve, hogy mindezt 825 millió vagy egymilliárd forintért tette-e az önkormányzat.
Igaz, itt legalább Győr dokumentumokkal igazolta, hogy valóban vásárolt államkötvényt a cégtől: részben amúgy olyan dokumentumokkal, amelyeket egy bő héttel korábban adatkérésünkre még nem adott ki, mert – ha jól értjük a nyakatekert érvelést – nem tudta azonosítani, hogy milyen szerződést is kérünk. Pedig ha valóban csak egy szerződés van, akkor ez kis jóindulattal nem lett volna nagyon nehéz.
A győri ügy – amit különösen pikánssá persze az tesz, hogy a befektetés január 16-án, a forint-svájci frank árfolyam beszakadásának másnapján történt – azonban csak egy jele annak, hogy a kormányoldalon még most sem hozott eredményt a brókercégekbe rakott közpénzek utáni hajsza, vagy ha hozott is, akkor sem gondolják, hogy ez a választókra tartozna.
A Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által adott válasz szerint ugyanis a kormányzati szektorban „a vizsgált teljes időszak [2010-2015] alapján jelenleg is aktív befektetési szolgáltatóknál kezelt ügyletek összértéke mintegy 259 milliárd forint”, de ennek „jelentős százaléka” 2010 előtti ügyletek maradéka, 2002 és 2010 között pedig a szocialista kormányok több mint 300 milliárd forint ügyleti összegben szerződtek brókercégekkel.
A megadott adatokból tehát pont az nem egyértelmű, hogy azok milyen időszakra vonatkoznak, mint ahogy a tárcák hasonló tárgyú válaszaiból sem rajzolódik ki semmi.
| Korábbi cikkeink a brókerbotrányról |
|
|
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 28. kedd, 22:37
-
Találatok: 2283
Brüsszel ismét kilátásba helyezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ezúttal az energiaszabályozás miatt. Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy Brüsszelnek a rezsicsökkentéssel van problémája, már az elején le kell szögezni, hogy nem.
Ennél egy sokkal bonyolultabb üggyel kapcsolatban vetett fel súlyos problémákat az Európai Unió: egy miniszteri rendelettel ugyanis a kormány megkerülte a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.
Az ügy ráadásul egészen 2011-ig nyúlik vissza, hiszen a MET magyarországi leányvállalata azóta keresett hatalmas pénzeket az MVM és a magyar állammal kötött megállapodásoknak köszönhetően. A kormánynak köszönhetően a rezsi-milliárdok végül egy offshore eredetű vállalatnál landolnak, ráadásul az sem elhanyagolható, hogy mind a Fidesznek, mind pedig az oroszoknak előnye származik a MET sikertörténetéből.
Újabb brüsszeli eljárás
Brüsszel ismét kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, ezúttal az energiaszabályozási problémák miatt. (Akit érdekel, hogy mi is pontosan a kötelezettségszegési eljárás, egy régebben készült elemzésünkben elolvashatja.)
Az EU-n belül a szerződések őreként számon tartott Európai Bizottságnak az akadékoskodó brüsszeli bürokratáknak jelenleg azzal van problémájuk, hogy a MET a magyar államnak köszönhetően soron kívül tud hozzájutni a Magyarországot az ausztriai Baumgartnerrel összekötő gázvezeték kapacitásaihoz (HAG-vezeték), ez pedig szabálysértésnek minősül. Normális esetben ugyanis a gázvezetékek kapacitásához olyan árveréseken lehet hozzájutni, ahol egyek félnek sincs előnye, és minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett van hozzáférése. A MET viszont, egy miniszteri rendeletnek köszönhetően soron kívüli hozzáférést kapott a gázvezetékhez, részben ezért hatalmas profitra tett szert 2011 óta (erről majd kicsit később).
A Bizottság minden országban vizsgálja, hogy a helyi jog megfelel-e a harmadik energiacsomag előírásának, ennek megfelelően pedig nemcsak Magyarországon, hanem több másik országban is eljárásokat indíthat.
Magyarországon számos olyan pont van, amellyel kapcsolatban kifogást emelhet az Unió. Ide sorolható például az energiahatóság függetlensége, vagy a rendszerhasználati díjak kiszabásának módja. A Bizottság szerint például nincs rendben, hogy a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjakat, de az sem, hogy a különböző fogyasztócsoportok számára akár más-más díjat számíthatnak fel a nagy nyomású gázhálózat használatáért, mivel ez utóbbi ütközhet a diszkriminációmentesség elvével.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 27. hétfő, 23:37
-
Találatok: 1742
Habony Árpád az „alfa és az ómega”, ami a kormányzás stratégiai ívét és eseményeit illeti – mondta egy a mechanizmust közelről ismerő forrás azok után, hogy Orbán Viktor a múlt héten megtagadta személyes tanácsadóját. Forrásaink szerint részben Habony Árpád produkciója a kormányfő idegen- és bevándorlásellenes kampánya.
Orbán Viktor a múlt héten egy miskolci fórumon megtagadta személyes tanácsadóját, s a népesség-nyilvántartóhoz irányította azokat az újságírókat, akik Habony Árpádról kérdezték makacsul. A miniszterelnök a politikai tanácsadókról még azt is mondta:
„Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk, mert ezek csak feszkókat okoznak.”
Forrásaink szerint nyílt titok, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus francia hetilap elleni merénylet után kezdődött orbáni idegen- és bevándorlásellenes kampány Habony Árpád (ha nem is egyszemélyes) produkciója. Azt a Heti Válasz már Nicolas Sarkozy 2007-es elnökválasztási győzelme után megírta, hogy a legdühödtebb támadások Franciaországban akkor érték Sarkozyt, amikor a bevándorlási politika szigorításáról beszélt.
A francia politikus akkori kampányát fideszes háttéremberek tanulmányozták, a győztes főhadiszállásán a magyar ellenzéki párt színeiben Gyürk András is jelen volt. Az igazi francia kapcsolat azonban már akkor Habony Árpád volt, aki közeli nexussal bírt már akkor Alexandre Basdereff-fel, aki 1995 és 1997 között Alain Juppé francia miniszterelnök kommunikációs stábját irányította. A 2004-es nemzeti petíciós kampány sikerét már Habony Árpád nevéhez kötötték, és a fideszesek nem is titkolták, hogy ezzel a francia jobbközép Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) egyik korábbi akcióját másolták le.
A nemzeti konzultációs „kormányzás” éceszgébere tehát Habony Árpád. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy a tíz évvel ezelőtti kommunikációs és kampánytechnikák ma is ugyanazok, és semmi jel nem utal arra, hogy a kormányzati/orbáni válaszok változtak volna. Habony Árpád részt vett a 2008-as népszavazást megelőző politikai stratégiaalkotásban is.
A miniszterelnök az egykori spanyol miniszterelnök José María Aznar receptjét alkalmazta a korábbi ciklusokban a spanyol politikát jól ismerő Giró-Szász Andrásnak köszönhetően: azaz először az ideológia zászlaját kell magasra emelni, így stabilizálva a legelkötelezettebb tábort, aztán pedig a sárga csekkeket a zászlóra tűzve „középre nyitni”. A rezsicsökkentés állítólag szintén Habony Árpád ötlete volt.
A nem hivatalos tanácsadó túl sokszor vendég ahhoz a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában, hogy meg lehessen tagadni.
Habony Árpád decemberben épp akkor sétált ki Gucci luxustáskájával a Parlament I-es kapuján (ez a miniszterelnöki szobák alatti kijárat), amikor a Kossuth téren a költségvetés szociális megszorítása ellen tüntettek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 26. vasárnap, 22:20
-
Találatok: 1858
Nem csak építőipari és agrárbirodalmat épít a miniszterelnöki bizalmas, Mészáros Lőrinc. A HVG birtokába jutott dokumentumok szerint nagyobb pályán játszik.
„A megbízó rendelkezik pénzügyi forrással” – áll a leggazdagabb magyar vállalkozók listájára katapultált felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc fő érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Kft. által kötött szerződésben. Efelől nincs kétsége senkinek, aki az utóbbi években már milliárdos állami megrendelésekhez jutott Mészáros és Mészáros Kft. mérlegeit valaha is bogarászta. A cég a Fidesz kormányra kerülése után, 2010 és 2013 között árbevételét évről évre megduplázva már 10 milliárd forint körüli forgalomnál tart, és a Mészáros família összesen durván 2 milliárd forint osztalékot vett ki ebből az egyetlen cégéből. A többi, zömmel az agrárbizniszben utazó társaság eddig vegyesen teljesített, bár azok állami támogatása önmagában is százmilliós nagyságrendű (lásd táblázatunkat). Mészáros vagyonát, a földbirtokait is beleszámítva, már 7 milliárd közelébe becsülte legutóbb a Népszabadság.
A cégbirodalom egyre nő, egy ideje felszámolásba dőlt cégek vagyonával gyarapszik. A fent idézett kontraktusban szereplő „forrás” arra szolgál, hogy az ügylettel megbízott faktorcég megszerezze a vállalkozó által kiszemelt ingatlanokat, termelőegységeket a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a felcsúti polgármester más érdekeltsége számára. Persze diszkontáron. Ilyen szerzemény a veszprémi székhelyű, a liechtensteini Interpignic AG tulajdonában álló Balaton Húsipari Kft., amely még 2009-ben vérzett el. A felszámoló Economix Zrt. a húsüzem-áruház ingatlankomplexumot 2009 vége felé 1,6 milliárd forintért hirdette eladásra, néhány hónappal később 1,2 milliárddal próbálkozott, majd 2010-ben hirtelen 470 millióra esett a kikiáltási ár. A Mészáros Lőrinc sertései után nyomozó hvg.hu cikke szerint a Balaton Húsipari Kft. jelzálog-hitelezője a Kinizsi Bank volt, tőle kellett megszerezni a követelést. A fedezet, az üzem végül a Mészáros érdekeltségébe tartozó Búzakalász 66 Kft.-nél landolt. Az üzlet nem tűnik rossznak, hiszen a vételár, mint láttuk, néhány hónap alatt csaknem a negyedére esett. A veszprémi üzem bázisán Mészáros Búzakalász 66 Kft.-je 2013-ban megalapította a Bakony Hús Kft.-t, és szinte nyomban nagy üzletláncok beszállítója lett.
A vagyongyarapításnak a már említett szerződés alapján intézményesített rendje alakult ki. A Mészáros és Mészáros 2013 augusztusában keretmegállapodást kötött egy faktorcéggel „különböző követelésvásárlási ügyletek lebonyolítására”. A faktorcég beiktatása azért szükséges, mert a követelésvásárlás engedélyhez kötött tevékenység, a közvetítő feladata pedig annak elősegítése, hogy a „követelések mögötti fedezetek adott társaságokhoz kerüljenek, akik azt működtetik, felhasználják”. Ezt a kitételt a HVG által megkérdezett felszámolók nem tudták értelmezni, mondván: a követelés megvásárlása alapesetben nem garancia a vagyon megszerzésére. Azzal csak a hitelezők közé kerül be a vevő, akinek meg kell nyernie a felszámolási árverést vagy pályázatot, és ki kell fizetnie a vételárat ahhoz, hogy birtokon belülre kerüljön.
Bármit jelentsen is az „elősegítés”, a bicskei ásványvíztermelő Vivien Zrt.-nél már alkalmazták ezt a koreográfiát. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 25. szombat, 19:37
-
Találatok: 2147
Ki lehet még lépni, amíg van ejtőernyő. Gyónni kell hozzá, de megéri! Pajkos hegyi patakokként csörgedeznek a repedések szerteszét. A vég lehetősége, előszele meglegyintette őket, elindultak a belharcok és az elhatárolódások, a tegnapi menetelők ma nyilvánosan vívódnak.
Nem mindig gusztusos, de alapvetően örvendetes.
Bele lehetett sodródni ebbe jó szándékkal is. Józan ésszel ugyan nehéz lett volna, de hát van olyan, hogy az ember agyát elönti a düh, az indulat és a remény, és akkor hirtelen felindulásában azt mondja, hogy itt van ez az Orbán, csinálja ő, biztos jobban megy majd neki. Beszippantottak vállalhatatlannak bizonyult mozgalmak nagy tudósokat, művészeket, újságírókat és filozófusokat; lehetne sorolni estig a náci és maoista kiválóságoktól a mai Putyin- és Chavez-hívőkig. Általában azokat tartjuk jobb fejnek, akik később meggyóntak. De nem kötelező jó fejnek lenni.
Sokat akart a szarka
Magával a tekintélyelvvel is lehet, sőt érdemes vitatkozni, de felesleges tagadni, hogy a jelenség létezik. Ha azt mondja a rádióban a csillagász, hogy az üstökös sebessége százharmincötezer kilométer óránként, akkor általában nem állok neki ellenőrizni. Ő a csillagász, csak ért a szakmájához.
A keserű csalódás számotokra az, hogy Orbán Viktor nem ért a sajátjához. Annak ellenére sem, hogy tehetséges, okos és ügyes politikus. A pozícióhoz, amit választott, az ő tehetsége, esze és ügyessége is kevésnek bizonyult. Ahogy a becsülete is. Ugyanis ilyen állás nincs. Rajta kívül sem él olyan ember, aki képes lenne annyi mindent irányítani egyszerre, mint amit ő a saját kezébe vett. Mivel paranoid módon mindent uralni akar, bizalmasait kontraszelektálja, mert csak engedelmes szolgáknak mer feladatokat delegálni. Így oltja ki saját képességeit azzal a korlátolt, szervilis, korrupt bandával, amelyet kormányának nevez. Így kerül bunkók és mániákusok kezébe a kultúra, tompa pedellusokhoz az oktatás, és a pitizésre idomított bohóchoz a külpolitika.
Ez az ősbűn, az eszetlen központosítás, aminek a végén megint csak kiderült, hogy rossz ötlet volt magához vonni minden döntést, és jobb lett volna hagyni a szuverenitásból másoknak is. Akár olyanoknak, akik nem velük vannak.
Ezt kéne belátni első körben, gyermekeim. Hogy bizony az illiberalizmus az, amit bukni láttok. És azt kell csak hátrahagyni.
Lehet, hogy a bukás viharos lesz. A rezsimnek van ugyanis egy kritikus határértéke: a többség, vagy legalább a többség érzete. Amíg az ország nagyobb része fideszes, addig még olyat is lehet mondani, hogy egyenesen közérdek, hogy a fideszesek járjanak jól. Abban a pillanatban azonban, hogy láthatóan kisebbségbe kerülnek, határozottan idegesítővé válik, hogy az ország kárára pöffeszkedik egy maroknyi senki. És nullára süllyed az önértéke annak a törekvésnek, hogy ahol nem mi vagyunk, ott az ellenség. Ugyanis rajtuk kívül ebből senki sem profitál. Közéjük tartozni, pláne profitálni belőle viszont egyre kockázatosabb.
Bővebben ...
