- Részletek
-
Készült: 2014. június 01. vasárnap, 23:04
-
Találatok: 1489
Sajtóhírek szerint újabb iparágat igyekszik tönkretenni a kormány: képviselői egyéni indítvány formájában kerül a parlament elé a reklámadó bevezetését szolgáló törvénymódosító javaslat. Az indoklás szerint a médiacégek "jelentős nyereséget termelnek". Ez nettó hazugság.
Másfél éve merült fel először a kabinetben, hogy a médiacégeket extra adóval terheljék reklámbevételeik után. Akkori számítások szerint a kivetett sarcból legfeljebb 4-6 milliárd forinttal gazdagodna a költségvetés, miközben az érintett cégek súlyos válságba kerülnének, elbocsátásokra és leépítésekre kerül majd sor. Egyes becslések szerint többet veszíthet a leépítések miatt a büdzsé, mint amennyit nyerne az adóval.
Ennek ellenére az ATV.hu értesülése szerint már holnap az országgyűlés elé kerül - természetesen egyéni képviselői indítvány formájában - az új adó bevezetéséről szóló törvénymódosító javaslat. Az Orbán-kormányoktól már megszokott húzás szerint nem a kormányzat terjeszti be az indítványt, mivel a jogalkotásról szóló törvény értelmében ilyen esetben egyeztetni kellene a szakmai szervezetekkel. Képviselői indítvány esetében azonban erre nem kell sort keríteni.
A legfrissebb számok azonban egyre kevésbé támasztják alá a kormányzati indoklást, miszerint az igazságos közteherviselés jegyében akarják a "jelentős nyereséget termelő" cégek nyakába újabb adót akasztani. Az ágazat bevételeit összesítő adatok szerint a 2008-as csúcsidő réges-régen elmúlt. A lapkiadók piacán vezető Sanoma esetében 22,6 milliárdról 17,6-ra zuhant a nettó árbevétel, a Népszabadság esetében 6,5-ről 3,2 milliárdra zuhant a bevétel. A kereskedelmi tévéknél is hasonló a trend: az RTL-nek 2008 óta 8 milliárddal, a TV2-nek 10 milliárddal csökkent a bevétele.
Kizárólag az online piac két vezető szereplője tudta megőrizni bevételi szintjét nominálisan, természetesen nem számolva az inflációt.
Az extra-nyereségességről annyit: az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt. üzemi szinten 64,05 millió forintos veszteségről számolt be, a működéshez kapcsolódó adózott eredménye pedig -392,85 millió forint volt tavaly, miközben a Tv2-t működtető MTM-SBS Televízió Zrt. beszámolója szerint 6,7 milliárd forint a cég adózás utáni vesztesége...
/ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 31. szombat, 19:51
-
Találatok: 2019
Az egyre szórakoztatóbb magyar közéletben Kerényi Imre megint belecsiripelt a mikrofonba, és a buzilobbi veszélyeire figyelmeztette az érdeklődő magyar lakosságot, mert veszély az van, főleg dramaturgok és rendezők képében jelentkezik. Az tehát teljesen világosan kiderült előadásából, hogy az erkölcsi és szakmai csúcson a heteró-keresztények vannak, de a többiekről nem kaptam eligazítást, azért most megpróbálom összerakni a rendszert, a nemzeti együttműködés heteró-keresztény alapú rendszerét a tömegeknek, okulás végett.
Az első zavar onnan ered, hogy a két tulajdonság közül melyik a fontosabb. Egy homó-keresztény dramaturg előbbre való-e a nemzet szempontjából, mint egy heteró-zsidó dramaturg, felülírja-e a nemi irányultság a származást vagy fordítva?
Fontos-e, hogy gyakorolja a vallását a dramaturg, tehát a keresztény csak azt jelenti ebben az összefüggésben, hogy nem zsidó, vagy a körmeneten is részt kell vennie? Elég-e, ha csak karácsonykor és húsvétkor megy misére, vagy minden vasárnap kell? A nemzeti együttzsidózás rendszerében keresztény-e a karizmatikus keresztény? Keresztény-e a buddhista azért, mert nem zsidó? Csak fehér ember lehet keresztény?
Ezt azért lenne fontos kidolgozni alaposan, mert ahogy elhangzott a felhívás a buzilobbi elleni harcra, a vidéki és fővárosi színházak Fidesz által kinevezett igazgatói azonnal szeretnék megkezdeni a tisztogatást, és addig nem szabadulhatnak meg a gyanús dramaturgoktól és rendezőktől, amíg nincs pontos utasítás. A színészektől elméletileg nem kell megválniuk, akkor sem, ha nem keresztények vagy nem heteroszexuálisak, ezt maga Kerényi Imre mondta, mert a színész az csak csinálja, amit a buzilobbista dramaturg és rendező mond neki, mert a színész az ilyen izé, ilyen felület, amiről visszaverődik az ideológia.
Azért addig is jobb felkészülni, fogni a kockás füzetet, odamenni a rendezőkhöz és dramaturgokhoz, és egyenesen feltenni a kérdést, nem mismásolni, hogy buzi-e vagy. Itt jöhet a második nagy probléma, mert mi történik, ha a dramaturg nem válaszol, vagy egyenesen hazudik, azt mondja, nem, Balázs úr, én nem vagyok olyan, én bizony a nőket (nő esetén: férfiakat) szeretem, de nagyon, tegnap is egy nagyot, de olyat, hogy… persze rendesen, ahogy azt a párt szereti, én voltam felül (nő esetén: alul).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 31. szombat, 01:20
-
Találatok: 1456
A demokratikus oldal második legnagyobb pártjának hirdette magát, míg ki nem derült, hogy a harmadik. Ez az a párt, amelyik olyan, mint az állatkertben a zsiráf, melynek ketrece előtt ott áll János bácsi, böngészi és hangosan olvassa a feliratot: Giraffe, majd megcsóválja a fejét és mondja: ilyen állat márpedig nincs.
A párt maga egy olyan pártszövetség, melynek tagjai között egyetlen valóságos párt sincs, a leginkább pártszerű közöttük nem párt, hanem mozgalom, amelyik meg párt, annak egynek sincs valóságos tagsága, szervezete, némelyiknek jószerivel még telefonszáma se – ellenben szavazóik kétségkívül vannak.
A szerveződés maga az egyéni érdekek és ambíciók színtiszta megtestesülése, a résztvevőket a sors és a politika kiszámíthatatlansága terelte egy táborba, és igen meg kell erőltetnem magam, hogy ne tekintsem az egész társaságot a baloldal felszámolására tett kísérlet céljára létrehozott szervezetnek. Amikor olvasom, hogy a baloldal, és őket említik, akkor kiver a hideg veríték, merthogy ez a társaság úgy baloldali, ahogy én a fehér hattyú lennék a hattyúk tavában – mit mondjak, nem vagyok egy Pliszeckája-alkat…
Az Együtt-PM maga az ideológiai és személyi zűrzavar, a háttere homályos, finanszírozása áttekinthetetlen, szavazótábora pedig a jószándékú és optimista tömegek azon részéből áll, akik még hisznek a hét törpében. A társaság vezetője a volt szocialista kormányfő, Bajnai Gordon, aki nem kimondottan munkásvezér típus, helyzete és beágyazodottsága leginkább a nagytőkéhez köti. Ő maga Gyurcsány minisztere volt, amikor főnöke lemondott, az egyetlen komolyan vehető jelölt volt a kormányfői posztra, mert jó technokrataként alkalmas volt arra, hogy az államapparátust elműködtetgesse, de politikusnak ezer oknál fogva ab ovo alkalmatlan volt. Gyurcsány szokásos impulzív politikája viszont abba a helyzetbe juttatta, hogy kénytelen volt politikusként is helytállni, és mivel nem tehetségtelen ember és jó szakember volt, hát kénytelen volt megpróbálkozni a kilépéssel Gyurcsány árnyékából.
Ebből következően el kellett határolódnia exfőnökétől, ami remekül sikerült is, mert míg ő mértéktartóan kritizálta elődjét a kormányfői székben, addig pénzügyminisztere vidáman fújta Orbán nótáját, és bár a hála nem politikai kategória, de Oszkó ma Csányi OTP-vezér egyik cégét irányítja. Csányi egyébként érdekelt volt a kormányváltásban, mert ő etette a hiénát addig, ameddig az állam át nem tudta venni a feladatot, és ha vissza akarta kapni a befektetéseit a megfelelő haszonnal, akkor ahhoz a szocialisták igencsak útban voltak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 29. csütörtök, 22:28
-
Találatok: 1831
Tegnap óta gyakorlatilag nincs akadálya annak, hogy Magyarországon a hatalom cenzúrázhassa az internetes tartalmakat. Az “Alkotmánybíróság” nevű pártszolgálatos testület ugyanis erre engedélyt adott! A “Vita” bezárásával folytatódik a “Keleti Nyitás“!
Azt írja Kim Lane Scheppele, hogy az Orbán-féle diktatúra a gazdasági-egzisztenciális ellehetetlenítés fifikás módszerével igyekszik elnyomni az ellenzékét, s ezt lényegében a Kádár-rendszertől tanulta el. Az MSZMP-diktatúra ugyanis nem a Rákosi-féle primitív, rendőrállami módján üldözte a másként gondolkodókat. Aki nem parírozott (tehát minimum nem fogta be a száját), az nem kaphatott képzettségének megfelelő munkahelyet, ugyanez a sors jutott a házastársának is, szüleik elveszíthették tanácsi lakásukat, esetleg nyugdíjukat is, gyerekeik pedig nem mehettek a jobb gimnáziumokba, egyetemekre. A fenyegetés tehát nem fizikai volt és nem csak az egyénre, hanem annak teljes családjára irányult!
Hasonló a helyzet ma is! Scheppele a magyar politika összeomlásáról írt tanulmányának második részében (hivatkozás az első bekezdésben!) számos konkrét, de természetesen anonimizált esetet említ meg. Az egyikben például a férj azért veszítette el közalkalmazotti állását, mert a magánszektorban dolgozó felesége tanúsított “nem megfelelő magatartást” a fideszes rendszerrel szemben. Egy másik esetben az idős tanárnő lett munkanélküli azért, mert a fia nem tett lakatot a szájára. Az amerikai alkotmányjogász ezek után részletesen ismerteti azt a módszert, ahogy az orbáni Frankenstein-állam(*) előbb lefejezte a köztisztviselői kart (az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségének bevezetésével), aztán a közszolgálati médiákból, majd a bírói testületből távolította el a rendszerkritikus, tehát neki nem megfelelő személyeket.
(*): A “Frankenstein-állam” titulusát egy ugyancsak külföldi szakember ragasztotta rá az orbanista rendszerre (sajnos a névre nem emlékszem és linket sem találtam – bocsánat!). Szerinte Orbánékra az a jellemző, hogy az alkotmányos és közjogi rendszer deformálása során olyan elemeket honosítottak meg/vettek át, melyek valóban léteznek a különböző európai államokban. Azokkal természetesen, külön-külön, a világon semmi probléma, de egy csokorba gyűjtve őket egy Frankensteinre hasonlító, torzszülött állam lett a végeredmény!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 29. csütörtök, 03:55
-
Találatok: 2221
Lázár Jánosnak nem könnyű. - Igen, a lézerblokkoló nem volt elegáns, elnézést is kért érte, a kocsit meg leadta. Aztán az ellenségei kiforgatták a szavait, amikor azt találta mondani, hogy aki nem vitte semennyire az életben, az annyit is ér. Nem úgy értette, de mindegy, azért is elnézést kért.
A múlt héten már a „magánélete" miatt is magyarázkodnia kellett, mert húszmilliós, csehországi fácánvadászatot szervezett, pedig ő az egyéb teendői mellett csak szívességet tett egy nagyobb kompániának, akikkel természetesen osztoznak a költségeken. Különben is, az ügy senki adóforintját nem érinti, és ha kell, azért is elnézést kér.
És tessék, most megint rászálltak. Hogy titokzatos társával éjszakánként minden más kormánytagnál nagyságrendekkel drágábban, éjszakánként 250 ezer forintos szobában aludt pár hivatalos úton. Pedig a hírszerzés felügyeletében, titkos államügyben képviselte Magyarországot. Mindenki tudja, hogy az ilyen ügyekben frissnek és felkészültnek kell lenni, a hírszerzés komoly dolog, az embernek éjszaka nyugodt körülmények között kell pihennie. És nem is ő, hanem a tárgyalópartner jelölte meg a szállodát a tárgyaláshoz.
Lehetett volna máshol is aludni, hogyne, de ilyen hülyeséget csak az mond, aki nem tudja, hogy egy fontos tárgyaláson eleve csicska, aki spúrkodik. Itt az állam érdekeit kell képviselni, néha magasabb szempontok is vannak, mint a pénz. De ha ez annyira fáj, akkor inkább itt az a rongyos kétmillió, csak szálljanak már le róla. Rohadt vérszívók, az embert dolgozni se hagyják.
Ez az egész történet pokoli zavaros.
Próbáljuk meg elképzelni, hogy Lázár János a (hírszerzést végző) Információs Hivatal ügyeiről tárgyal egy külföldivel. Vajon mégis miről?
Mit mond erről Lázár? A legdrágább, angliai útról egyelőre semmit. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint az államtitkár Svájcban „egy német állampolgárral a magyar–német, valamint a magyar–orosz kapcsolatokról”, míg Olaszországban „a Svájcba illegálisan vitt magyar pénzeszközökkel kapcsolatban" tárgyalt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 28. szerda, 00:14
-
Találatok: 1553
2009, a Margit híd felújítása, 13 milliárd helyett 25 milliárd, Hagyó, Demszky? Közgép, A-Híd, Strabag konzorcium. Emlékeztek? És a magyarázat is megvan?
Megugrott az acél ára, nőtt az infláció, rossz alkupozícióba került a főváros a híd állapota, valamint a felújításra szánt határidő rövidsége miatt
- nyilatkozta az MTI-nek Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes. Az persze hamar kiderült, hogy az acél nemhogy drágult volna, hanem a felére esett le az ára.
Tavaly novemberben írtunk az Abony-Fegyvernek M4 autópályaszakaszról, amit 3 részletben építenek és a 29 kilométer egy Tisza híddal nettó 110,7 milliárd forintba fog kerülni.
Az építők: Colas, Swietelsky, Közgép, A-Híd, Strabag.
Már az is bravúros, hogy erre a 29 kilométerre összefújta a szél az "elmúlttízév" összes autópályaépítőjét, akikhez a legváltozatosabb korrupciós, pártfinanszírozásos vagy túlárazásos gyanús ügyekés kartellezések kötődtek.
Már tavaly novemberben is kénytelen volt a NIF magyarázkodni, hogyan jött ki ez a szép kövér összeg, majd Jávor Benedek intézett írásbeli kérdést Németh Lászlónéhoz, aki szintén megmagyarázta, hogy minden a legnagyobb rendben.
Most pedig Lázár János válaszolt írásban Jávor Benedeknek Orbán Viktorhoz intézett levelére.
Lázár elismeri, hogy a 2004-ben és 2009-ben is 2,1 milliárdos autópálya-építési átlagár 2013-ra 2,3 milliárdra nőtt, ám azt hangsúlyozza, hogy "tíz év alatt 43 százalékkal nőtt a bitumen és az aszfalt ára".
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 27. kedd, 15:36
-
Találatok: 1400
A jelentés négy kategóriába sorolta a tagállamokat: alacsony, közepes, magas és nagyon magas kockázatú országok. Utóbbi csoportba, azok a tagállamok kerültek, így Magyarország is, amelyekben a gyermekek 40-52%-a érintett szegénység és társadalmi kirekesztettség szempontjából.
| Kockázati kategória /szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel érintett gyermekek százaléka |
Tagállamok |
| Nagyon magas kockázat (a gyermekek 40-52%-a érintett) |
Lettország (40%), Magyarország (40,9%), Románia (52,2%), Bulgária (52,3%) |
| Magas kockázat (a gyermekek 31-35%-a érintett) |
Anglia, Litvánia, Észtország, Horvátország, Olaszország, Írország, Görögország |
| Közepes kockázat (a gyermekek 22-30%-a érintett) |
Észtország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Ciprus, Szlovákia, Lengyelország, Málta, Portugália |
| Alacsony kockázat (a gyermekek 15-21%-a érintett) |
Finnország, Dánia, Svédország, Ausztria, Csehország, Németország, Szlovénia, Hollandia
|
A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg minden kategóriában, és hangsúlyozza, hogy a problémák orvoslásához integrált és többdimenziós megoldások kellenek. Az alacsony kockázatú országok fele már eleve ilyen feltételrendszerrel rendelkezik, de Ausztria, Csehország, Németország, Hollandia is egy sor ajánlást kapott.
A nagyon magas kockázatú országok közül Magyarországot emeli ki a jelentés, mely szerint hazánk nagy figyelmet fordít a gyermekszegénység problémájára, de még mindig jelentős fejlesztésekre van szükség.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 26. hétfő, 17:25
-
Találatok: 1396
Mint aki halkan belelépett, úgy jöttünk Európába. De nincs máshol menedék a magyarságnak, csak egy erős unióban. Soha ilyen gyalázatos EP-választási részvétel még nem volt, nem érte el a harminc százalékot az érdeklődők aránya. Európát nálunk fél ház előtt se játsszák. És ezzel az eredménnyel egyébként osztályelsők vagyunk Kelet-Európában. A kisegítő osztályban.
Egyenletesen gyorsulva döcögünk a totális közöny felé. 1997-ben még a választók fele elment népszavazni a NATO-ról, aztán rá hat évvel már csak negyvenöt százalékot érdekelt annyira maga az EU-csatlakozás, hogy véleményt nyilvánítson. Mint aki halkan belelépett, úgy jöttünk. Tessék-lássék. Az európai parlamenti választásokon folytatódott az ernyedés.
Hálátlan és kényelmetlen helyzet, amikor az ember saját hazáját kényszerül ostorozni, de mégis helyesebb, mint félrenézni vagy még hangosabban dicsérni. Úgyhogy ne rejtegessük tovább a szennyest, hanem nézzünk szembe vele: ostobán és korlátoltan cselekszünk. Tisztelet a kivételnek. És nem általában a magyaroknak vagy bárkinek.
Mintha nem lenne holnap. Mintha ne lennének feladatok, sorskérdések, külső tényezők. Mintha nem muszklizna a tőszomszédságunkban ez az istenverte, rohadt hólyag, amit Oroszországnak neveznek, és aminek az a természete, hogy időközönként degeszre zabálja magát, tönkretesz, amit tud, aztán kipukkad és összemegy megint. Ma éppen nem fogyókúrázik.
Mintha ne lennénk alanyai egy beláthatatlan méretű és jelentőségű klímaváltozásnak, amelynek a következményeit nyilván nem tízmilliós fiszfasz lapályok, hanem óriáshatalmak lehetnek csak képesek mérsékelni. Mintha nem tudhatná mindenki, hogy a technológiai haladás az utolsó reményünk, mellesleg mai jólétünk kulcsa, és ennek elősegítése szintén nem helyi ügy, hanem olyan vállalkozás, ahol minden szövetségesünkre szükség van.
De nem, betapasztjuk a fülünket, megyünk inkább a telekre. Ha esetleg mégis érdekel bárkit az európai választás, az azért van, mert valamelyik hazai pártnak drukkol, olyan indokokkal, amelyeknek az országhatáron túli ügyekhez semmi közük.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 26. hétfő, 09:30
-
Találatok: 1534
Az európai parlamenti választásoknak Magyarországon legalább három tanulsága van: egyrészt az öt évvel ezelőtti választáshoz hasonló, alacsony részvételi adatok azt mutatják, hogy a magyar választópolgárok 70 százalékát, csaknem 6 millió embert egyre kevésbé érdekli, mi történik az országhatárainkon kívül, vagy legalábbis nem gondolják úgy, hogy szavazatukkal bármin is változtatnának, ezért nem mennek el szavazni.
Másrészt kiderült, hogy az önreflexió és a tényleges kampány hiánya felgyorsította az MSZP zuhanását az egyre meredekebb lejtőn. Mostanra visszaestek oda, ahonnan a rendszerváltáskor indultak, a rekord alacsony eredmény hatására tegnap este az elnökség felajánlotta a lemondását. Harmadrészt a Fidesz ismét megmutatta, hogy 37 százalékkal, majd 850 ezer szavazattal felülmúlta a második befutót, amely immár a Jobbik Magyarországért Mozgalom lett. A centrális erőtér tehát szilárd, a Fidesz eredménye európai szinten is rekord az EP-ben.
Akik elmentek szavazni, azoknak 51,5 százaléka a Fideszt támogatta, ezzel a párt 12 mandátumot szerzett. A Jobbik leelőzve az MSZP-t, 14,6 százalékot szerzett, amellyel 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A harmadik erővé csúszó MSZP 10,9 százalékkal csupán 2 képviselővel lehet jelen, mögé pedig felzárkózott a DK 9,7 százalékkal, így szintén két képviselőt küldhetnek az EP-be. Az Együtt-PM 7,2 százalékkal egy képviselőt küldhet, végül az LMP épp átcsúszva az 5 százalékos küszöb fölött, szintén egy képviselőt delegálhat.
Forrás: valasztas.hu
Romokban az MSZP
A 2014-es európai parlamenti választás egyértelmű és legnagyobb vesztese a Magyar Szocialista Párt. Annak ellenére van ez így, hogy a Jobbik saját áprilisi eredményéhez képest rosszabbul teljesített.
Bővebben ...
