- Részletek
-
Készült: 2015. május 17. vasárnap, 07:49
-
Találatok: 2323
Lószar ez a sok duma a demokráciáról! Ezt mondta utolsó találkozásukkor Orbán Viktor a volt amerikai nagykövetnek, Eleni Kounalakisnak, aki könyvet írt a 2010–2013 közötti magyarországi élményeiről.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis 2010 és 2013 között volt az USA budapesti nagykövete. A 320 oldalas, angol nyelven megjelent könyv - melyben részletesen ír budapesti éveiről és arról, hogyan látta a magyarországi politikát - magyar–amerikai viszony alakulásáról szóló részeit az Index ismertette.
Kounalakis és Orbán Viktor állítólag már első találkozásukkor nem találták a közös hangot, és ez végig így is maradt. 2010-ben, az akkor ellenzéki vezérszerepben lévő Orbánt már bemutatkozó látogatásán felbőszítette a nagykövet azzal, hogy a gazdasági válságból való kilábalást és a rendszerváltozás óta elért fejlődést méltatta. Orbán viszont katasztrófának minősítette az addig eltelt két évtizedet, mert szerinte a kommunista milliomosok, és a bolsevik milliárdosok mindent elloptak.
Kounalakis úgy találta, hogy Orbán rendszerint elbűvöli a tárgyalópartnereit, ezért az amerikaiakat egy idő után már előre figyelmeztette: bármit is olvastak vagy hallottak a magyar kormányfőről, szimpatikusnak fogják találni. Az is feltűnt neki, hogy Orbán a találkozók elején magát és kollégáit mindig szabadságharcosokként mutatja be. A magyar miniszterelnök szabadságfogalma azonban teljesen más, mint az ókori görögöké vagy az amerikaiaké, és a személyes szabadsághoz semmi köze: Orbán számára a szabadság a bárki idegen befolyásától való szabadságot jelenti, aki nem magyar – írja könyvében.
Utolsó találkozásukkor sem tudták áttörni a köztük lévő falat: Orbán Kundera regényére utalva azt mondta Kounalakisnak, „Mi, magyarok a történelmünk súlyától szenvedünk. Önök, amerikaiak a történelmük könnyűségétől", mire a nagykövet erre azzal válaszolt, hogy Kundera számára a szabadság az elnyomástól való szabadságot is jelentette, különösen a kormány általi elnyomástól. Orbán ekkor mondta, hogy „All this talk about democracy is bullshit!″, majd sértődötten kifejtette, hogy kétharmaddal választották meg, legjobb tudása szerint próbálja megoldani az ország rengeteg problémáját, és majd a következő választáson le lehet őt váltani, ha ez nem tetszik az embereknek – idézi a nagykövetet a portál.
Kounalakis ugyanakkor könyvében többször is hangsúlyozza, hogy Magyarország végső soron az Egyesült Államok szövetségese és barátja, a magyar törvényekről pedig a magyaroknak kell dönteniük, és az így kijelölt határt az amerikaiak nem léphették át. Clintonnak Orbán személyiségét még úgy írta le, mint egy okos, racionális embert, akinek bár más fogalmai vannak a szabadságról, a demokráciáról és a piacgazdaságról, mint az amerikaiaknak, de azért az energiabiztonság kérdésében és a nemzetközi ügyekben megbízható partner.
Az azeri baltás
Nagyköveti évei mélypontjának az új alaptörvény elfogadását tekinti a volt nagykövet, mert Orbánék magasról tettek a fenntartásaikra és tanácsaikra.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 16. szombat, 09:21
-
Találatok: 1934
Azt hiszem, senki nem szállna fel szívesen olyan buszra, melyet egy olyan sofőr vezet, aki a vezetőülésen ülve állandóan belegabalyodik kényszerzubbonya hevedereibe, a vezetőfülkében ott áll mellette két ismeretlen figura, a busz ülésein pedig egy sor nyálcsorgató idióta meg néhány, a helyi börtön előtt felvett rosszküllemű foglal helyet.
Az utas minimálisan is azt szeretné tudni, hogy ki is az, aki a vezető lábát lökdösi, miközben társa megpróbálja kiszabadítani őt a gubancból, míg a busz rohan kevesek által ismert uticélja felé.
Annyiban azért szerencsénk van, hogy mi legalább ismerhetjük a két figurát, az egyiket Habonynak, a másikat Finkelsteinnek hívják.
Ha azt kérdezzük, hogy mivel foglalkoznak, hát Finkelsteinnel könnyebb helyzetben vagyunk, róla tudjuk, hogy ő az a választási tanácsadó, aki mindenkinek ad tanácsot, aki megfizeti, és nem kizárt, hogy ő az a bölcs rabbi, aki a libák gyógyításának folyamatát vezényli, egészen az utolsó libáig.
Ez az ő esetében Clinton választásáig tartott, akivel szemben az utolsó liba vesztett az elnökválasztáson.
Azóta mindenféle európai primitív törzseknek osztja az észt, ha már a helyi törzsfőnökök híján vannak ennek.
Habonnyal nehezebb dolgunk van, ő tulajdonképpen maga Mr. Senki, egy Niemand, hiszen ő az, aki a közéletben elvileg részt sem vesz, senki nem vállalja, senki nem fizeti, senkivel nem áll szerződésben, mégis állandó belépője van a Parlamentbe és az ország negyedik legbefolyásosabb embereként szerepel az ezzel kapcsolatos listákon.
Finkelstein közismert ember, rengeteg tapasztalattal és saját módszerrel rendelkezik a politikai érvényesülés tekintetében, ezt a módszert a szakma Finkel-thinknek hívja.
A módszer lényege, hogy kend be politikai ellenfeled szarral, támadd őt és környezetét személyében, támadd állandóan, ne hagyd levegőt venni, hadd érezze hideg leheleted a nyakában, mint a módszer lényegét Kövér demokrata oly szépen műfordította magyarra.
Ő a karaktergyilkosság műfajának atyja, ilyen tekintetben pedig a politika gyilkosa.
Ahol ő megjelenik, ott vége van a politikának, vége a programok versenyének, ott a demagógia és a populizmus veszi át az irányítást a politikai ellenfél megsemmisítésére törve.
Geckó mondotta volt 2007-ben: "Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed" - és elmeállapota azóta sem javult, sőt.
Akkortájt még a nyelvét sem lengette, de még ezzel is szerencséje van, mert ha az állapotromlásával egyenes arányban nőtt volna a feje, ma nem férne be a Parlament főkapuján.
Habonyban meg az a csodálatos, hogy küllemét tekintve olyan, mintha nem tanácsadónak, hanem bohócnak alkalmazná Pomádé király, és én abban azért szilárdan hiszek, hogy a tartalomnak és a formának valamennyire egységben illik lenni.
Értem ezen azt, hogy ha valaki egy állam ügyeit intézi, akkor az öltözzön és viselkedjen ennek megfelelően.
Persze a magyar protokollban új szelek fújnak.
Mióta a szakma nagyasszonyát lapátra tették, azóta a magyar miniszterelnök hátizsákkal járhat, a külügyminiszter a vesztes kakas frizuráját koppintotta le. Habony meg olyan, mintha a Mad Maxből szökött volna meg pedálos helikopterén.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 12. kedd, 21:22
-
Találatok: 1926
A rendszerváltás óta a visegrádi régió kifejezetten jól teljesített a világ többi részéhez képest. A régió fejlettsége jelentősen közelebb van ma Németországhoz, mint 1995-ben. Bár a visegrádi régió lassabban növekszik, mint Kína vagy India, ennek fő oka az utóbbi országok kezdeti – és máig meglévő – jelentős fejlettségbeli lemaradása. Sokkal kedvezőbb a kép, ha a régiót az 1995-ben hasonló fejlettségi szinten álló Brazíliához, Törökországhoz, vagy Oroszországhoz hasonlítjuk. A baj az, hogy Magyarország viszont egyre inkább sereghajtóvá válik a visegrádi régión belül.
Huszonöt évvel a rendszerváltás és tizenegy évvel az EU-csatlakozás után a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) még mindig az Európai Unió kevésbé fejlett országai közé tartozik. De egyáltalán jó irányba tart-e a régió a rendszerváltás óta? Csökkent a lemaradása Nyugat Európától?
Első ábránk első két oszlopa a régió egészében az egy főre jutó GDP vásárlóerejét mutatja Németországéhoz képest 1995-ben és 2011-ben. Jól láthatjuk, hogy 1995 és 2011 között a régió lényegesen közelebb került a német szinthez. A régió egy főre jutó GDP-je 1995-ben a német mutató 49 százaléka volt csak; 2011-re ez az arány 59 százalékra nőtt. (Ábráink adatai elérhetőek itt.)
Az ábrán a régió átlaga mellett az ún. BRIC országokat (Brazília, Oroszország, India és Kína) is feltüntetjük, Törökországgal kiegészítve. Az országokat 1995-ös fejlettségi szintjük szerint rendeztük csökkenő sorrendben. Az ábra legfontosabb tanulsága az, hogy a 2011-es fejlettségi sorrend megegyezik az 1995-össel. India és Kína sokkal gyorsabban növekedett a többi országnál (Kína egy főre jutó GDP-je több mint kétszereződött, míg a visegrádi régiójé kevesebb, mint másfélszeresére nőtt), de ennek oka az a
jól dokumentált összefüggés
, hogy a szegényebb országok által elérhető növekedési ütem magasabb, mint a fejlettebb országoké. Erősen leegyszerűsítve a nagyon elmaradott országok esetében egyszerű reformokkal is gyors eredményt lehet elérni, de egy idő után elfogynak a gazdaságpolitika által könnyen orvosolható problémák és a növekedés lelassul, vagy megreked. Bár Kína (és kisebb mértékben India) növekedése nemzetközi összehasonlításban is páratlan volt, az egy főre jutó GDP várárlóereje még mindig csak negyedakkora, mint Németországban.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 12. kedd, 08:09
-
Találatok: 1747
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság jó pályán van, és egyre több nemzetközi elemző jelzi ennek a pályának a tarthatóságát. Az ellenzéki pártok hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben bírálták a gazdasági növekedés szerkezetét, a sokféle adónemet, és szóvá tették a dolgozói szegénység mértékét.
A napirend előtti felszólalások során az egészségügyi forrásokról, a devizahitelek forintosításáról, a nyugdíjreformról, és a halálbüntetésről is szó esett. Orbán Viktor sajtótájékoztatón azt közölte, hogy benyújtaná a magyar parlament elé vitára az Európai Bizottság javaslatát a bevándorlás szabályozásáról, amint megkapja a tervezetet.
Varga Mihály azt mondta, a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, ezt nemcsak a magyar kormány állítja, hanem az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a nagy nemzetközi intézmények, valamint a piaci elemzők is. A miniszter kijelentette: olyan költségvetést készítenek elő 2016-ra, amely további növekedéssel, a hiány 3 százalék alatti mértékével és a fogyasztás növekedésével számol. A lakosság egyre inkább érezni fogja a gazdasági növekedés hatásait - magyarázta.
Mint mondta, "meglepetésszámokat" produkált a magyar gazdaság, sokkal jobb eredményeket, mint amire bárki számított. Ismertetése szerint az IMF több dokumentumban is foglalkozott a magyar gazdasággal, és várakozásokhoz képest magasabb gazdasági növekedés mellett úgy látja: a folyó fizetési mérleg többlete 2 százalék helyett 4,8 százalék lesz, míg az államháztartási hiány a vártnál kisebb lesz, a lakossági fogyasztás mértéke pedig 2,6 százalékkal nő idén.
Varga Mihály elmondta, az EB tavaszi előrejelzésében szintén korrigálta a magyar gazdaság növekedési kilátásait, négytized százalékkal 2,8 százalékkal javította a várakozásokat. Az EB szerint a növekedés sokkal egészségesebb szerkezetű, és jelentése szerint annak fő hajtóereje idén a háztartások fogyasztása lehet - tette hozzá. A miniszter szerint a bizottság arra is kitér, hogy a munkanélküliségi mutató idén 7 százalékra süllyedhet, jövőre a 6 százalékos tartományba kerülhet. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a magyar kormány várakozásaival - mutatott rá.
Varga Mihály azt mondta, míg az EB-nek 2005-ben figyelmeztetni kellett a magyar kormányt, hogy ne manipulálja a gazdasági adatokat, most az EB és az IMF jelentése is a kormány számait veszi alapul. A politikus felidézte azokat az ellenzéki véleményeket is, amelyek szerinte azt ismételgették: a magyar gazdaság nem tud növekedni, a gazdaságpolitika rossz irányba megy.
| A Fidesz adócsökkentéssel dicsekszik |
| Rogán Antal a magyar gazdaságról azt mondta, máshol is vannak uniós források, de a növekedés mégis alacsonyabb, mint Magyarországon. Ha a növekedésből befolyó összeget az állam alkalmazottai felélik, az néhány százezer embernek jelent jót, de ha adót csökkentenek, az négymillió dolgozó embernek jó - hangsúlyozta. |
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 10. vasárnap, 18:10
-
Találatok: 1987
Eddig próbáltuk megérteni a miniszterelnököt. Eddig azt gondoltuk, csak a túlsó politikai póluson áll, de neki is megvan a - szerintünk téves - világszemlélete. Hogy a beszéde ugyan innen nézve őrült, de van benne rendszer. Pénteki rádióinterjúja után viszont ki kell mondanunk: csak az őrült beszéd maradt, minden logika és politikai morál eltűnt belőle. Az ország egy politikai ámokfutó kezében van.
Orbán Viktor annyira saját elhivatott hatalmának, nagyságának rabja és áldozata lett, hogy önmagán kívül már nem lát, nem hall meg senkit. Most két kérdésen rágódik: a menekülteken és a halálbüntetés "napirenden tartásán". Ami a migránsokat illeti, elkobozná az embercsempészek hajóit, hogy senki ne tudjon útra kelni, nemzetállami sáncok mögé bújik az európai köztérről, onnan tárgyal (helyesen) Szerbiával és Koszovóval, de közben azzal riogat, mi lesz, ha ugyancsak nemzetállami keretek között Ausztria és Németország úgy dönt: nem fogad be több migránst. Ha ez a veszély, akkor vajon, miért nem összeurópai megoldásra törekszik?
Már a migránsüggyel (az unió szerint a "nemzeti konzultációnak az emberi természet leggyűlöletesebb részét előszedő pszichológiai terrorizmusával") is magára haragította az EU-t, hanem itt van még a halálbüntetés is. Amelyet egy hete még "csak" napirenden akart tartani. Most meg...
Mindig is tágra nyílt szemekkel figyeltük, ahogyan a kormányfő rezdüléstelen hazudtolja meg önmagát. De most a skizofrénia határát súrolja. Alig egy hete még azt mondta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, Magyarország minden európai törvényt, szerződést kötelezőnek tart magára. Tegnap viszont azt nyilatkozta: ha a törvénytisztelő emberek megvédése nem megy másképp, akkor be kell vezetni. "A kérdés politikai megközelítése, hogy mi olyan európai közvéleményt akarunk kialakítani, hogy a halálbüntetés újra nemzeti jogkör legyen." Mi más volna ez, mint az európai értékrend bomlasztása? A ráció itt talajt veszt. A kormányfő azt kérdezi: mit tennének, ha a gyereküket ölnék meg? Túl azon, hogy egy politikai vezető feladata nem az, hogy a tömeg érzelmeit vakon kövesse, micsoda aljasság ilyet kérdezni? Mit lehet erre felelni?
Orbán közben elfeledkezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének múlt heti szavairól: ha a halálbüntetés bevezetése volna a szándéka, akkor harc lesz. Mi lesz, ha tényleg harc lesz? Ha a falak nagy tologatása közben most az egyszer Orbán tempót tévesztett? Ha most tényleg az európai margóra rakják az országot. Mit fogunk kezdeni ezzel a kitagadott, pénztelen zárványországgal egy valóságos gazdasági szükségállapotban.
Ha öntelt meghasadtságában a kormányfő felelőtlen, az még nem teszi semmissé azok felelősségét, akik nemcsak nézik, hanem látják is, mi történik itt valójában. "Az embereket", akik bedőlnek az értelem nélküli érzelmi zsarolásnak leváltani nem lehet. Ám egy ponton túl semmi nem akadályozhatja a látókat abban, hogy szembeszálljanak a kormányfővel. A gazdasági elitnek, a holdudvarnak és magának a Fidesznek is el kell döntenie, meddig óhajtja még követni ámokfutásában a hatalmába belezavarodott vezért, aki hétről-hétre csinál hülyét saját híveiből is. / 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 09. szombat, 22:10
-
Találatok: 1810
A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.
Nincs ellenvetés, de!
A Költségvetési Tanács április 30-án kapta kézhez a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat dokumentumait, majd május 8-i ülésén megtárgyalta az erről alkotott véleményét, amit nyilvánosságra is hoztak (az eredeti dokumentum itt elérhető).
A Tanács véleményének már a legelején leszögezi, hogy a költségvetés korai elfogadása miatt a szokásostól eltérően több adatot nem tudott figyelembe venni véleménye kialakításakor.
Véleményében megállapította, hogy a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével vagy végrehajthatóságával kapcsolatban nincsenek alapvető ellenvetései, azonban azt is megállapította, hogy a tervezet nem felel meg a stabilitási törvényben foglalt adósságképlet előírásának, ezért a képlet módosítását javasolja.
Dicséret is van
A Tanács úgy ítéli meg, hogy a 2015. évi költségvetés várható teljesülését a 2106. évi törvényjavaslat tervezete összességében a kormányzati makrogazdasági prognózissal összhangban vette figyelembe a 2016. évi költségvetési előirányzatok bázisaként. A gazdasági növekedés 2015-ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és az idei 2,4 százalékos hiánycél tartását. A 2016. évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a jelenlegi ismeretek alapján konzervatív értékeléssel megalapozottnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.
A tanács véleménye szerint a költségvetési javaslat alapjaként figyelembe vett gazdasági és államháztartási folyamatokat akkor lehet maradéktalanul fenntartani, ha a befektetői bizalom, a nemzetközi konjunktúra javul, a gazdasági növekedés erős marad, egyúttal a 2015-re felfutott beruházási ráta 2016-ban nem mérséklődik jelentősen az uniós források átmeneti csökkenése ellenére, többek között a jegybanki hitelprogrammal támogatott kkv szektor bővülése révén...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 09. szombat, 04:19
-
Találatok: 1926
A vasárnapi zárva tartás nyomán valóban nőtt a kiskerforgalom, de ez csak a szokásos tavaszi élénkülés, továbbá - és ez a rossz hír - a korábbi években mértnél sokkal gyengébb. A nyitva tartási tilalom az élelmiszer-kereskedelmet várhatóan nem érinti komolyan, de a textil-, bútor- és iparcikk-boltok a vesztes oldalra kerülhetnek. A plázastop-törvény viszont nem veti vissza a fejlesztéseket.
A négymillió hazai háztartásból a GfK felmérése szerint 1,12 millió szokott szombaton élelmiszert vásárolni, közel 900 ezer pedig a hét utolsó napján - mondta a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a BGF kereskedelmi konferenciáján. Kozák Ákos szerint a hipermarketeknél és diszkontoknál volt hagyományosan erősebb a vasárnap, ezek a boltok hosszabb távon a vesztesek közé kerülhetnek. A fogyasztók a vásárlásaik áttervezésével reagálnak, nagy kérdés viszont, hogy mi lesz a nem tervezett, impulzív vásárlások sorsa, illetve a bútor- és textilkereskedelemé, ahol szintén erősebbnek számított a vasárnap. Az élelmiszer-kereskedelemben ugyanakkor nem várható érdemi csökkenés a GfK prognózisa szerint - ez volt a tapasztalat Horvátországban is, ahol rövid ideig élt egy hasonló tilalom -, viszont textil-, bútor- és iparcikk-kereskedelemben elképzelhető a visszaesés.
Csak egy-két olyan hétvége volt, amit ne torzított volna valamilyen más esemény, azaz nemigen voltak a zárva tartással tisztán érintett vasárnapok, így nehéz egyelőre megítélni a szabályozás hatását - fogalmazott Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. (Korábban az NGM helyettes államtitkára - konkrét adatok ismertetése nélkül - azt állította, hogy még nőtt is a forgalom március 15. után, az időközben megszellőztetett adatokat lásd a keretes írásban.) Az is ki fog derülni a következő hónapokban, hogy mely napokon érdemes megtartani a hosszított nyitva tartást.
Megvan az adat - nem kellene örülni
A kiskereskedelmi forgalom valóban nőtt március 15. után a megelőző időszakhoz képest - ismerte el a kormány által ezidáig konkrét adatok nélkül jelzett trendet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakember az eddig nem publikált adatokat ismertetve elmondta: a vasárnapi zárva tartási tilalom március 15-i lépését megelőző héten a heti átlagos forgalom 140 milliárd forint volt, ami utána 150 milliárd forintra emelkedett. A dolog nem kis szépséghibája az, az elmúlt években a március mindig növekedést hozott februárhoz képest, méghozzá általában 15-20 százalékos nagyságút, amihez képest az idei bő 7 százalékos többlet inkább kiesést takar. Vámos hozzátette: a létszámcsökkentések már meg is indultak a kiskereskedelemben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 07. csütörtök, 20:22
-
Találatok: 1704
A javuló gazdasági környezet ellenére az emberek többsége még mindig nem érezheti a bőrén a javulást, miközben a régió többi országától való leszakadásunk sem csökken. Ennek igen egyszerű magyarázata az, hogy hiába a kedvező 2014-es év, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye még mindig nem érte el a válság előtti szintet.
Ez természetesen nem csak a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika eredménye, hiszen a gyurcsányi gazdaságpolitika ugyanúgy megbukott, amikor a magyar gazdaság 2009-ben az egyik legnagyobb visszaesést könyvelte el Európában.
A történetben viszont az a legaggasztóbb, hogy annak ellenére, hogy Magyarország egy felzárkózó ország, nemhogy nem sikerült a nyugat-európai szintet egy kicsit is megközelíteni, a régióban is egyre jobban leszakadtunk. Miközben a legtöbb régiós ország szisztematikusan közeledett az uniós átlaghoz, addig Magyarország 2005 óta az EU28 teljesítménye alatt teljesített. Az elmúlt 6 év szintén hozott hideget, meleget, összességében pedig csupán arra volt elegendő, hogy megközelítsük a válság előtti szintet.
A kétezres évek közepéig csak Csehországban volt magasabb az egy főre eső GDP a kelet-európai térségben, azóta sorra húznak el mellettünk a régiós országok. Jelenleg már nem is Csehországgal, Szlovákiával vagy Lengyelországgal versenyzünk, hanem Romániával és Bulgáriával.
Még nem értük el a válság előtti szintet
Annak ellenére, hogy 2014-ben 3 százalék felett emelkedett a gazdasági teljesítmény, és idén is 3 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés, még nagyon elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy a gazdasági problémákat sikerült megoldani. Valójában az elmúlt 6 év (ebből 5 évben már a Fidesz kormányzott) csupán arra volt elegendő, hogy megközelítsük a válság előtti gazdasági teljesítményt, csak idén sikerülhet megugrani azt. Ez már csak azért is problémás, mert Magyarország egy felzárkózó országnak számít, ami azt jelenti, hogy normális gazdasági körülmények között a gazdasági teljesítménynek a fejlett országok szintjéhez kellene konvergálnia.
Bár a konvergencia módja és sebessége körül számos vita van, az azért világosan látható, hogy ha egy országban az ellátó rendszerek jól működnek, a világgazdaságban konjunktúra van, az ország gazdaságpolitikája jó, és a jó tőkevonzó képesség adottságnak tekinthető, akkor egy felzárkózó országnak nagyobb növekedést kell felmutatnia, mint egy fejlettnek. Még akkor is, ha erőforrásszegény, mivel a természetes erőforrásokban gazdag országok sokszor arra a tévútra lépnek, hogy felépítenek egy homogén, aszimmetrikus gazdasági rendszert, ami egy ideig jól működik, aztán az első sokkhatás súlyos károkozat okoz.
Magyarország sok szempontból "átlagos" országnak tekinthető, de a régió országai, adottságaikat tekintve, nem emelkednek ki hozzánk képest. Ennek ellenére mégis azt lehetett tapasztalni, hogy az elmúlt 10 évben sorra elhúztak mellettünk ezek az országok. Két évvel ezelőtt már megírtuk, hogy Magyarország 10 évet vesztegetett el, és bár azóta sokat javult a gazdasági helyzet, mégsem sikerült kicsit sem felzárkóznunk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 06. szerda, 23:22
-
Találatok: 1915
Mosolyogj, köszönd meg, légy hálás és alázatos. Emberkisérlet Mária országában.
Hegedűs Zsuzsa szimpatikus asszony. Orbán Viktor főtanácsadója, a "Minden Gyermek Lakjon Jól" Alapítvány elnöke. Éppen a napokban láttam valamelyik tévécsatornán, ahol elméletileg vitapartner, gyakorlatilag kinyilatkoztatói státuszban pompáskodott. Sikerült megtudnom tőle néhányszor, hogy ő Franciaországban tanult, élt, dolgozott, de aztán hazajött és megszüntette a gyermekéhezést.
Most nézem a képriportokat a legújabb jótéteményeiről. Egy Székely nevű faluban osztott malacokat a rászorulóknak és mellé egy zsák tápot. Nyilván a "Minden Malac Lakjon Jól" keretében. A malac biztosan jól is lakik, nagyjából egy hétig. Aztán elfogy a táp.
Maga a gondolat, a vetőmag, növendékállat eljuttatása a rászorulókhoz nagyon dicséretes. De nem tudom, mennyire végiggondolt és mennyi valós haszna van. Az előző években csibét-kacsát osztottak. Az előnevelt állatokat Spanyolországból vásárolták, a szállítási költség kicsit magasabb volt, mint a jószágok vételára.
Hegedűs Zsuzsa azt nyilatkozta a sajtónak:
„Legfontosabb kritérium mind a vetőmagoknál, mind a háztáji állatoknál, hogy biók legyenek, hiszen így nem kell rájuk költeni az egyébként is nagy szegénységben élő családoknak. A vetőmagokat nem kell trágyázni, a szabad tartású csibéknek pedig nem kell tápot adni, mert kikapirgálják maguknak az eleséget.”
A nagyon szimpatikus miniszterelnöki főtanácsadó biztosan remekül ért valamihez, de az nem növénytermesztés, nem is állatenyésztés. A "bió" az nem jelenti, hogy valami önellátó csoda lenne. Az csak annyit jelent, hogy nem használtak mesterséges kemikáliákat a termesztés során, illetve az állatok nem kaptak antibiotikumot. A vetőmagnak tápanyag kell, még akor is, ha "bió". Ha sovány a talaj, ahová ültetik, akkor nagyjából semmi nem lesz belőle. Annyi szépséghibája van még a dolognak, hogy a fertőzések ellen nem kezelt vetőmag egy fertőzött talajba vetve ki sem fog kellni, vagy az első betegség elviszi.
A "bió" baromfi sem fog elmenni vadászni élelemre. Ha van honnan és van mit, kikaparja. Persze. De sóderen-agyagon nem él meg, hanem éhen fog dögleni. Persze csak akkor, ha ezt megelőzően nem vitte el valami fertőzés, tyúktetű, hasmenés, vagy hasonló, a "bió" mivoltra fittyet hányó nyavalya.
Félek tőle, hogy a most kiosztott malackák jó része sem éri meg a felnőtt kort, mert sokan talán nem is tudják hová tenni, nem értenek a tartásukhoz, vagy egyszerűen nem lesz pénz a további élelmezésükre. Azokban a családokban, ahol a gyermekek is éheznek, igen kevés moslék képződik ugyanis.
A gondolat tehát jó, minden más nem annyira. Inkább látványelem, mint megoldás. Biztosan jól lehet fotózni a miniszterelnöki főtanácsadó-alapítványi elnökasszonyt, amint megérkezik a majdnem teljes munkanélküliséggel büszkélkedő faluba, kiszáll az Audiból ő és a három kutyusa, majd megmenti a népet. Mint annyi minden, ez is csak máz a semmin. Ha egy ház két fala kidőlt, a tető megroskadt és az egész összerogyni készül, akkor nem az ereszt kell színesre festeni. Szerintem.
Bővebben ...
