Hírek

Lipótmező lovagjai

Részletek

Készült: 2014. június 08. vasárnap, 20:06

Találatok: 1451

Még a Hidegháború idején létezett egy azóta feledésbe merült “tudományág”, melyet közkeletűen csak “Kremlinológiának” neveztek. Ennek “művelői” a szovjet párton és kormányon belüli mozgásokból (és pletykákból) igyekezték minél pontosabban megtippelni: kell-e, s ha igen milyen mérvű változásokra számítani a Birodalom ideológiájában, politikájában, stratégiájában, célkitűzéseiben. Nos, ez a “lógia” most ismét feltámadt … Magyarországon.

Nem is köll ezen csodálkozni, hiszen minden diktatúra jellemző sajátja, hogy a lehető legsűrűbb ködbe és homályba burkolja a döntéshozatali mechanizmust. Azt, hogy az uralt ország sorsát gyakorta milyen pitiáner intrikák, mocskos alkuk határozzák meg. Azt, hogy micsoda tehetségtelen, amorális gazemberek ücsörögnek a különböző főnöki posztokon. Ilyenkor meg ugyi nem marad más, mint a (gyakorta megalapozott) találgatás. Azt pediglen, hogy Magyarországon diktatúra van, csak a szépelgő hülyék és a sunyi rendszerszolgák tagadhatják.

Az egyik “kremlinológusunk” szerint, “rég nem látott hatalmi harc dúl” a Maffia-párton belül. A 444.hu oldalán publikáló “Véleményvezér” úgy véli, ez egyfajta “Proxy-háború” abban az értelemben, hogy az egymásnak feszülő párthatalmasságok nem nyíltan és személyesen (ezt nem engedhetik meg maguknak – lásd: Orbán!), hanem “csatlósaikon keresztül” vívják ütközeteiket. Ámde hogy kik is valójában eme összecsapás résztvevői, ki hová is tartozik, azt nagyon nehéz pontosan meghatározni … bár egyáltalán nem lehetetlen.

Az elénk táruló kép azt mutatja, hogy itt két “palotaháború” dúl. Az egyik a Maffia Gazdasági és Politikai szárnya között. Ennek harci kürtjét még maga Orbán szólaltatta meg a majd’ két esztendővel ezelőtt, Sárvárra kihelyezett, “szezon-nyitó” frakcióértekezleten. A Töpszli ekkor jelentette ki, hogy a kabinet az addigi “szakmairól”(?!) áttér a “politikai” kormányzásra, melynek legfőbb célja “a 2014-es választások megnyerése”. Ekkor már Lázár volt a miniszterelnökségi államtitkár (a “Szolnoki Klán” környékén sündörgő Varga Misu helyett), aki egyértelműen a Politikai brancshoz tartozik, s aki még azt is elérte, amit Vargának nem sikerült: az inkább a Gazdaságiakhoz tartozó Pintér kezéből kicsavarta a titkosszolgálatok felügyeletét.

Bővebben ...

Minden hiába, maradtunk a bóvliban

Részletek

Készült: 2014. június 07. szombat, 23:08

Találatok: 1452

Nem változtatott a Fitch Magyarország adósosztályzatán. - A magyar közadósság-ráta a jelentős költségvetési konszolidációs erőfeszítések ellenére nem sokat változott az elmúlt években - állapította meg ma reggel kiadott elemzésében a Fitch Ratings. Így tehát maradtunk a befektetésre nem ajánlott kategóriában. Az elemzők nagyobb része felminősítést várt.

Igaz, a Fitch szerint a növekedési kilátásaink javulnak, 2,7 százalékra javították a magyar gazdaság idei növekedésére adott prognózist az eddigi 1,8 százalékról.
Problémás azonban az, hogy miből lesz a növekedés, valamint az, hogy mennyire lehet fenntartható. A Fitch szerint ugyanis a gyorsulás fő hajtóereje az állami szféra, és ez "kérdéseket vet fel" azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartható fenn a folyamat.

A magánszektor aktivitásának erősödésére utaló jelek továbbra is bizonytalanok - teszik hozzá. Így pedig már az sem segít sokat, amennyire a monetáris intézkedések - köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja - élénkítik a gazdaságot.

A nemzetközi hitelminősítő arra is kitér, hogy a GDP-hez mért államadósság-ráta - amely 2013 végén a cég számításai szerint 79,2 százalék volt - hozzávetőleg a kétszerese a Fitch besorolási listáján a Magyarországéhoz hasonló, "BB/BBB" osztályzati sávban szereplő szuverén adósok mediánértékének.

A Fitch alapeseti előrejelzése szerint a magyar adósságráta középtávon folyamatos csökkenésnek indul, de az évtized végén is még várhatóan 70 százalék felett lesz.

Bővebben ...

“Az egész almásláda rohad” – Korrupció a csúcson

Részletek

Készült: 2014. június 07. szombat, 03:09

Találatok: 1739

Miután Áder János államfő kinevezte a minisztereket, megalakult a harmadik Orbán-kormány. Ebből az alkalomból közöljük Jancsics Dávid korrupciókutató írását a hálózatos rendszerszintű korrupció elmúlt évekbeli kifejlődéséről, és hogy mindez miképp téríti el az állam intézményeit a normális működéstől. Profi szervezés, minimális lebukási esély, árulkodó jelek.

A Transparency International Magyarország már 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején megkongatta a vészharangot az állami adminisztrációban egyre inkább intézményesülő korrupció miatt. (Jancsics Dávid is írt akkoriban cikket a témában. – szerk.) A hazai és EU-s fejlesztési pénzek legalább negyedét már akkoriban is mutyiban osztották, azonban a mostani kormányzat korrupt szereplői már sokkal tudatosabban szabják hozzá a szabályokat az érdekeikhez. Szinte minden ugyanúgy működik, mintha egy igazi vállalkozást menedzselnének, attól az apróságtól eltekintve, hogy az egész ügylet az állam, tehát adófizetők megfejéséről szól.

A hálózat csapdájában

De mit jelent az a sokat hangoztatott értékelés, hogy Magyarországon ma a politikai és gazdasági élet csúcsát hálózatos rendszerszintű korrupció szövi át? A hálózatos jelleg azt jelenti, hogy a korrupció nem két egyén elszigetelt tranzakciója, hanem komplex személyes és szervezeti hálózatokon keresztül bonyolódik. Az ilyen többszereplős korrupt ügyletek száma a 2000-es évek eleje óta folyamatosan növekszik hazánkban.

Míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig nálunk a hálózatok működtetik a kormányzati intézményeket. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy van egy jól szervezett hálózat, amely mindent kézben tart, hanem inkább úgy, hogy néhány nagyobb, sokszor egymással is harcban álló vagy éppen együttműködő érdekcsoport küzd az erőforrásokért. Ezek kapcsolatrendszereiken, szorosabb vagy gyengébb kötéseiken keresztül átszövik az állam összes nagy intézményét, egyes önkormányzatokat és a magánszektort.

Bővebben ...

Lázár: a Káosz és a Végzet robotosa

Részletek

Készült: 2014. június 05. csütörtök, 23:21

Találatok: 1539

Talán az egész civilizált világ legfurcsább kormánya van alakuló félben Orbanisztánban. Egy olyan, kétszintű kabinet jön létre, amelyben van nyolc Kamuminisztérium, meg egy Valódi: a minden lényeges területet magába olvasztó Miniszterelnökség. Ennek élén pedig Lázár János áll, az ország (táskahordóból lett) második leghatalmasabb embere, a Káosz és a Végzet robotosa.

Egy héttel ezelőtt, emigrant köztársammal azon “röhécseltünk”, hogy micsoda állatság (öszvérség) a külgazdaságot a külüggyel összeboronálni. Olyan ez, mint ha megalakították volna az Ipari és Oktatási Minisztériumot. Elvileg van ugyan összefüggés a két terület között, hiszen az oktatás adja az iparnak a szakembereket, az meg az oktatáshoz szükséges “hardware”-eket állítja elő, de egyetlen közigazgatási egységbe ezeket összegereblézni nyilvánvaló ostobaság.

Ámde ahogyan lassan kibontakozik előttünk a Harmadik Maffia-kormány struktúrája, lényegében mindegy is, hogy melyik minisztériumi épületre milyen táblát tesznek ki. A Belügy, melynek élén a pandúrból lett rabló Pintér Sándor áll, elvileg az állami erőszakszerveket felügyeli, de a rendőrséget valójában a Legfőbb Ügyészség (Polt Péter) utasítgathatja arra, amire csak akarja (meg amit Felülről neki is megmondanak). Trócsányi Bástya nertárs úgy csinál majd, mint ha igazságügy-miniszter lenne, időnként talán még törvényjavaslatokat is benyújthat, de legfőbb feladata, hogy “az ország szuverenitásának, alkotmányos identitásának“(?!) védőbástyája legyen az EU “lopakodó jogalkotásával” szemben (Anyám, borogass!). Navracsics elmolyolgathat majd őszig(?), mint kamu-külügyminiszter, osztán némi nettó zsarolások árán, alpárian hisztizős, Unió-ellenes kampánnyal benyomják őt az Európai Bizottságba – gondolom, mint “Vécépapír-ügyi és Hulladék-ujrahasznosítási Biztos“-t, azzal a kikötéssel, hogy az EB üléseire nem köll bejárnia.

Bővebben ...

Durván korrupciógyanús tanterem-felújításokról ír a trafikbotrányt is kirobbantó egykori fideszes képviselő

Részletek

Készült: 2014. június 05. csütörtök, 20:21

Találatok: 2711

A szekszárdi trafikbotrányt kirobbantó egykori fideszes képviselő, Hadházy Ákos most a város középiskoláiban felújított tantermek körüli anomáliákról kezdett el írni blogján.

Mint írja, 155 millió forintot költött Szekszárd városa egy kémia-fizika tanteremre az I. Béla gimnáziumban. Hadházy szerint ebből 45 millió forint ment el terem kialakítására, a maradék pénzt pedig különféle “elképesztő” címek alatt fizették ki cégeknek. Tanulmányokra 11 millió forint, projektmenedzsmentre pedig például 14 millió forint ment el.

De a teremfoglaltságot nyilvántartó szoftver is 16 millió forintba került. Ezt amúgy saját becslésünk szerint egy Excellel is meg lehetne oldani.

Hadházy nekiállt az ügy felgöngyölítésének, és azt találta, hogy egy egész céghálózat létezik, ami az oktatásra szánt uniós pénzek kiszervezésére jött létre.

Szekszárdi írásában még egy példát hoz városából. Két évvel korábban a Garay gimnáziumban alakítottak ki egy termet.

Akkor a terem 35 millió forintba került, a felújítás összköltsége pedig 177 millió forintot tett ki.
Hogy pontosan mire, azt még nem tudni, mert Hadházy még nem láthatta az összes papírt, de bevallása szerint így is feltűnt neki valami.

“Azonban azok között a papírok között, amiket már megnézhettem, volt néhány egészen meglepő. Megdöbbenve láttam, hogy a fejlesztéshez kapcsolható két közbeszerzésnél is elkövették azt a szarvashibát, ami egyértelműen bizonyítja, hogy nem valódi versenyről volt szó. Előre lejátszhatták, hogy a meghívott cégek közül ki fog nyerni.”
- írja.

Bővebben ...

Lázár János soha nem gyakorolt nyomást a sajtóra

Részletek

Készült: 2014. június 05. csütörtök, 01:18

Találatok: 1517

"Aki kicsit is ismer, tudja, hogy soha nem gyakoroltam nyomást a sajtóra” -mondta Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa Benyó Ritának, a Hír24 híradó riporterének.

2011 tavaszán került ki egy hangfelvétel, melyen Lázár János azt mondta az egyik 2008-as önkormányzati ülésen, hogy

"aki nem vitte semmire az életbe, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Aaz… annak annyi az élete".

Akkor ebből nagy botrány volt, másnap Lázár kénytelen volt bocsánatot kérni a "félreérthető szavai miatt".

Hát igen, 3 éve volt, de akkor még Lázár bocsánatot kért.
Akkor bocsánatot kért, de nem felejtett.

Rá egy hétre ugyanis a helyi Fidesz (melynek az elnöke Lázár) a 27 ezres példányszámban terjesztett hódmezővásárhelyi Szupexpresz hirdetési újságban egész oldalas hirdetésben tette ki a három férfinak a nevét és telefonszámát, akik szerintük nyilvánosságra hozták Lázár János elhíresült szegénybeszédét. A szöveg szerint az elmúlt napokban sokan érdeklődtek, kik készítették a "hamisított felvételt”, és "miért akarták a hamisítással lejáratni a város polgármesterét”.

Az egyik személy a helyi Rádió X tulajdonosa és a rádió egyik műsorvezetője, Rostás Tamás volt, aki a fő gyanúsítottja lett a Fidesznek.

"Aki kicsit is ismer, tudja, hogy soha nem gyakoroltam nyomást a sajtóra”

Bővebben ...

Kezdjük az Origónál

Részletek

Készült: 2014. június 04. szerda, 06:30

Találatok: 1782

Nem tudom, hogy Sáling Gergőt a Lázár János szállodaszámláiról szóló cikkek miatt állította-e fel az Origo főszerkesztői székéből a kiadó vezetése, vagy ez csak az utolsó volt a konfliktusok sorában. De azt igen, hogy a hazai online piac legnagyobb szereplőjét szűk három év alatt a negyedik főszerkesztő irányítja. A második legnagyobb Indexét pedig a harmadik.

Az Origóban dolgozó kollégáinknak ma telt be a pohár, de megannyi csatlakozó szerkesztőség üzenetéből hallani: az ő poharukba is már csak cseppek férnek

A sor hosszan folytatható, és kockázat nélkül megjósolhatom, hogy folytatódni is fog. A legnagyobbaknál éppúgy, mint a sereghajtóknál. A mai magyar médiavalóságban a Népszabadság 36. hónapja megbízott főszerkesztőjeként szinte már örökkévalónak érezhetem a megbízatásomat.

A kiadó és a szerkesztőség közötti ütköző szerepét betöltő főszerkesztők elkoptatási idejének vészes lerövidülése már önmagában is jelzi, hogy a magyar sajtóban valami végzetesen elromlott. A szerkesztőségeken egyre nagyobb a politikai és üzleti nyomás, amelyeknek mind nehezebb ellenállni. Hiányzik a függetlenség tartós megőrzéséhez szükséges profit.

Nehéz úgy lánglelkűen függetlennek lenni, ha tudja az ember, hogy egy cikk megjelentetésével kollégái állását kockáztatja. Márpedig ma ennek mérlegelése a magyar sajtóban napi rutin. Fortélyos félelem igazgatja a szerkesztőségeket és a kiadóikat, amelyeket a hatalom büntető törvényekkel és reklámelvonásokkal csicskáztat és szárít ki, az egyre kiszolgáltatottabb helyzetet kihasználva pedig a nem állami hirdetők is mind jobban bele akarnak szólni az újságok tartalmába.

Az Origóban dolgozó kollégáink úgy érzik, nincsenek meg további hiteles munkájuk feltételei. A mindennapokban ennek a szakmának minden dolgozója évek óta megéli, hogy munkánk feltételeiből egyre kevesebb biztosított.

Bővebben ...

Brüsszel: Magyarország takarítson fel Matolcsy után

Részletek

Készült: 2014. június 03. kedd, 10:31

Találatok: 1403

Brüsszel elkészítette az országspecifikus ajánlásait. Magyarország számára olyan hét pontot állítottak össze, amellyel szinte nulláznák a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikát.

Az Európai Bizottság minden tagállam számára elkészítette az országspecifikus ajánlásait, Magyarországnak egy hét pontból álló programot készített. A gazdaságpolitikába Brüsszelnek nincs közvetlen beleszólása, a válság azonban rávilágított, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk a gazdaságaikat, ezért a Bizottság nem kötelező ajánlásokat fogalmaz meg.

Az Európai Bizottság szerint a kormány által áprilisban elkészített konvergenciaprogram a 2014-2016 közötti időszakra "nagyjából megalapozott", de 2017-re már úgy látják, hogy a kormány "túl optimista". Szerintük a kormány képes ugyan tartani a hiányt, de csak a felszínen. A költségvetés valódi mozgását jelző strukturális egyenleg már 2014-ben is eltér a kormány által remélttől, de 2016-ban és 2017-ben tovább romlik.

A Bizottság ajánlásai arra vonatkoznak, hogy Magyarország hosszútávon is képes legyen kordában tartani a költségvetése hiányát. Az ajánlások közt több olyan is van, amelyek a Matolcsy György gazdasági minisztersége (2010-2013) alatti költségvetési kiigazítások velejét adták (vastagon szedtük ezeket):

1. Államháztartás: A kormány erősítse meg az idei költségvetési intézkedéseit, mert a kormány által remélt adósságszinthez képest 0,9 százalékponttal nagyobb lehet év végére az államadósság. A kormány szélesítse ki a korábban meggyengített Költségvetési Tanács feladatkörét.
2. Bankok: Állítsa helyre a hitelezést többek közt a bankokra rótt terhek átalakításával. A pénzügyi tranzakciós illetéket (sárgacsekk adó) alakítsa át úgy, hogy a lakosságot ne riassza el a bankoktól, ha megtakarításról vagy csak bankkártya-használatról van szó. Tegye hatékonyabbá a csődeljárást.
3. A társasági adó legyen egységesebb, amely "érdekében többek között vezesse ki a torzító hatású különadókat". Csökkentse az alacsony keresetű munkavállalók adóterhét (egykulcsos adó).


Bővebben ...

Megdöbbentő: éhezik a magyar gyerekek fele

Részletek

Készült: 2014. június 02. hétfő, 16:41

Találatok: 1834

A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.

Az OECD-tagországait a világ tehetősebb államainak szokás tartani gazdasági fejlettség tekintetében, ám vannak olyan mutatók, melyek alapján a szervezet egyes országai talán a Közel-Kelet, illetve Afrika mutatóit hozzák. A Gallup közvélemény-kutató az OECD-tagállamaira vonatkozóan készített felmérést a szegénységgel kapcsolatban, az adatok a 2013-as állapotokat tükrözik.

A kutatás arra kereste a választ, hogy a különböző családokban mekkora problémát okoz az, hogy az utóbbi egy évben nem tudták megvenni a szükséges élelmiszert (telefonos, illetve személyes megkérdezéssel mérték ezt). A gyerekkel nem rendelkező családokban ez az arány a 34 OECD-tagországban átlagban 15 százalék volt, ez 1 százalékos emelkedést jelent 2012-höz képest, 2007-hez viszonyítva ugyanakkor 5 százalékos növekedés. A gyerekes családoknál (15 éven aluli gyerekkel rendelkezőknél) 1 százalékos javulás volt 2013-ban az egy évvel korábbiakhoz képest, most 21 százalékon áll a mutató. 2007-ben ugyanakkor még 15 százaléknál állt a mérce, vagyis itt is jelentős romlásról beszélhetünk.

A Gallup az adatokat ismertetve megjegyzi, hogy míg a volt szovjet tagköztársaságok, illetve Ázsia jelentős területein 2007 óta komoly javulás volt a tekintetben, hogy az emberek meg tudják-e venni maguknak a szükséges élelmiszert, addig a 2008-ban bedurvuló gazdasági válság sok OECD-tagállamban rendkívüli hatásokkal járt.

A közvélemény-kutató cég kiemelte, hogy a legrosszabbul teljesítő 10 ország között döntően az OECD-tagállamok szegényebb országai találhatóak. Törökországban a gyerekes családok felénél fordult elő az utóbbi 1 évben, hogy nem tudták megvenni a család számára szükséges ennivaló, ezután viszont rögtön Magyarország következik 47 százalékkal. A rendkívül durva gazdasági válságot átélő Görögországban ez az arány 28 százalék, míg a válságból már a kikecmergés útján megindult, de még mindig borzasztó munkanélküliségi mutatókat produkáló Spanyolországban csak 18 százalék.

Bővebben ...