Hírek

Vasárnapi zárva tartás: ezt az adatot titkolta a kormány!

vztA vasárnapi zárva tartás nyomán valóban nőtt a kiskerforgalom, de ez csak a szokásos tavaszi élénkülés, továbbá - és ez a rossz hír - a korábbi években mértnél sokkal gyengébb. A nyitva tartási tilalom az élelmiszer-kereskedelmet várhatóan nem érinti komolyan, de a textil-, bútor- és iparcikk-boltok a vesztes oldalra kerülhetnek. A plázastop-törvény viszont nem veti vissza a fejlesztéseket.

A négymillió hazai háztartásból a GfK felmérése szerint 1,12 millió szokott szombaton élelmiszert vásárolni, közel 900 ezer pedig a hét utolsó napján - mondta a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a BGF kereskedelmi konferenciáján. Kozák Ákos szerint a hipermarketeknél és diszkontoknál volt hagyományosan erősebb a vasárnap, ezek a boltok hosszabb távon a vesztesek közé kerülhetnek. A fogyasztók a vásárlásaik áttervezésével reagálnak, nagy kérdés viszont, hogy mi lesz a nem tervezett, impulzív vásárlások sorsa, illetve a bútor- és textilkereskedelemé, ahol szintén erősebbnek számított a vasárnap. Az élelmiszer-kereskedelemben ugyanakkor nem várható érdemi csökkenés a GfK prognózisa szerint - ez volt a tapasztalat Horvátországban is, ahol rövid ideig élt egy hasonló tilalom -, viszont textil-, bútor- és iparcikk-kereskedelemben elképzelhető a visszaesés.

Csak egy-két olyan hétvége volt, amit ne torzított volna valamilyen más esemény, azaz nemigen voltak a zárva tartással tisztán érintett vasárnapok, így nehéz egyelőre megítélni a szabályozás hatását - fogalmazott Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. (Korábban az NGM helyettes államtitkára - konkrét adatok ismertetése nélkül - azt állította, hogy még nőtt is a forgalom március 15. után, az időközben megszellőztetett adatokat lásd a keretes írásban.) Az is ki fog derülni a következő hónapokban, hogy mely napokon érdemes megtartani a hosszított nyitva tartást.

Megvan az adat - nem kellene örülni

 

A kiskereskedelmi forgalom valóban nőtt március 15. után a megelőző időszakhoz képest - ismerte el a kormány által ezidáig konkrét adatok nélkül jelzett trendet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakember az eddig nem publikált adatokat ismertetve elmondta: a vasárnapi zárva tartási tilalom március 15-i lépését megelőző héten a heti átlagos forgalom 140 milliárd forint volt, ami utána 150 milliárd forintra emelkedett. A dolog nem kis szépséghibája az, az elmúlt években a március mindig növekedést hozott februárhoz képest, méghozzá általában 15-20 százalékos nagyságút, amihez képest az idei bő 7 százalékos többlet inkább kiesést takar. Vámos hozzátette: a létszámcsökkentések már meg is indultak a kiskereskedelemben.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után futott be az NGM válasza a pontos adatokat firtató kérdésünkre. E szerint az online pénztárgépek forgalmi adatai alapján a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtti 9 teljes hét heti átlagforgalma 141 413 827 609 forint volt, míg a jogszabály hatálybalépését követő 6 hétben a heti átlagforgalom 157 155 116 133 forintra nőtt. Ez - tesszük hozzá - 11 százalék feletti forgalomnövekedést jelent, nem pedig 7 százalékot.

Frissítés 2: Megnéztük a KSH adatait is. Az NGM által vizsgált periódussal csak mérsékelten összehasonlítható februári és márciusi adatokat nézve a hivatalos adatok azt mutatják, hogy a 2011-2014 közötti időszakban
az üzemanyag-eladások nélkül számított kiskereskedelmi forgalom 16-20 százalékkal, ezen belül
az élelmiszerforgalom 12-20 százalék közötti értékekkel,
a nem élelmiszerek forgalma pedig 19-24 százalékkal
nőtt az egyes években az utolsó téli és az első tavaszi hónap között.

További nehezíti az összehasonlítást, hogy az NGM az online kasszák forgalmáról beszél, nem pedig a teljes kiskereskedelemről, de mivel tavaly tavasszal nem volt a jelenlegihez hasonló lefedettsége az online pénztárgépeknek, nem valószínű, hogy volnának érdemben összevethető év/év adatok, amelyek eldönthetnék a vitát.

Egy korábbi GfK-felmérést idézve elmondta: az, hogy vasárnap jellemzően a magasabb árszínvonalú boltokban lehet csak vásárolni, a fogyasztóknak 14-25 milliárd forint többletkiadást jelenthet.

Balatoni Judit idézte a Napi.hu igatlankonferenciáján elhangzottakat is, amely szerint a zárva tartási kötelezettség eltérően érinti a mozival nem rendelkező és a mozis plázákat, a célkeresztbe vett multik megoldják a vasárnapi zárva tartás miatti átszervezési feladatokat, viszont a részmunkaidősök, diákok, valamint a magyar tulajdonú kis- és közepes boltok tulajdonosai, azok alkalmazottai a vesztes oldalra kerültek csakúgy, mint a turistákból élő belvárosi és balatoni üzletek.

Egyeztetés? Na, az nem volt

A főtitkár szerint a kereskedelmet érintő szabályok alapindokai - család-, ifjúság- és kkv-védelem - elfogadhatók, de komoly nehézséget jelent, hogy a törvényeket rögtön a hatályba lépés után módosítják. A legtöbb esetben ad hoc törvényalkotásokról van szó, érdemi egyeztetések nélkül - a "tárgyalások" leginkább abban merültek ki, hogy meghallgatták egymás álláspontját. Ide tartozó példa, hogy a trafikok lesötétítése kapcsán már a szabályozás megszületésekor jelezték biztonsági aggályaikat, hiába.

A központokat a kereskedelmet sújtó korlátozások jobbára csak közvetve, a bérlőkön keresztül érintik. Ez a hatás sem elhanyagolható, hiszen ha a megváltozott szabályok miatt a kereskedők nem tudnak alkalmazkodni a vásárlói igényekhez, a fenntartóknak értékcsökkenést kell elkönyvelniük - ha a választék, a szolgáltatások színvonala csökken, gyorsan fog csökkenni a látogatószám, ami forgalomcsökkenést, bérletidíj-csökkentési törekvéseket (illetve a kiköltöző bérlők miatt bevételkiesést) eredményez, ez pedig veszteséget jelent az üzemeltetőnek.

A kaszinó- és trafiktörvény egyértelműen fájdalmasan érintette a központüzemeltetőket. A kaszinóknak helyet adó, jellemzően kis portál mögött 1000-1200 négyzetméteres helyiségeket nehéz más célra bérbeadni - van, ahol fitneszterem került a helyére, de van, ahol ma is üresen áll a terület. A helyiségek kialakításába beruházó bérlők is rosszul jártak csakúgy, mint azok a trafiktulajdonosok, akik azon buktak, hogy immár nem lehet bevásárlóközpontban a folyosóról megközelíthető dohányboltot üzemeltetni.

Teljes cikk: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/vasarnapi_zarva_tartas_ezt_az_adatot_titkolta_a_kormany.597495.html

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó RTL híradók:

  • Strandlabdát, fürdőruhát sem árulhatnak
    2015.05.10. - Strandlabdát, gumimatracot és fürdőruhát sem lehet majd vásárolni vasárnaponként a Balatonnál azokban a boltokban, ahol csak alkalmazottakkal tudnának nyitva tartani. A vasárnapi zárva tartás ugyanis nem csak az élelmiszerboltokra vonatkozik. A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség azt kérte a kormánytól, hogy legalább a szezon idejére mentsék fel a térséget a kötelező vasárnapi zárva tartás alól, hogy ne legyen fennakadás az ellátásban nyáron. A Nemzetgazdasági Minisztérium vasárnap az RTL Híradó kérdésére azt válaszolta, nem tervezik bővíteni a kivételezettek körét.
  • 62 százalék elutasítja a zárva tartást
    2015.05.08. - Az emberek 61 százaléka elutasítja a vasárnapi zárva tartást. Ez derült ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet egy pártoktól teljesen független magánember, Balla Péter készíttetett. A felmérés költségeit online adományokból fizette. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: ha a választási bizottság úgy dönt, legyen népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, a kormány tudomásul fogja azt venni.
  • Még kevesebb helyen lehet vasárnap vásárolni
    2015.04.28. - Tovább szigorította a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt a parlament. A jövő héttől már a világörökségi területeken is csak a családi üzletek nyithatnak ki. Közben Velence polgármestere mentességet kért a turistaszezonra a törvény alól. A kormány azonban sem a Velencei-tó, sem a korábban hozzájuk forduló balatoni települések esetében nem támogatta a kérelmeket. A DK eltörölné az egész kötelező zárva tartást.
  • Dugig voltak a piacok és az áruházak
    2015.03.28. - Az emberek nagy része már húsvéti sonkát, tojást vitt, de sokan a vasárnapi zárva tartás miatt tették szombatra a nagybevásárlást. Még csak három hete vezették be az új rendszert, de holnap több áruház nyitva lesz, mert a szabályok egy szabadon választott vasárnapra ezt megengedik nekik.
  • Alkotmánybíróság elé vinnék
    2015.03.27. - Az Alkotmánybírósághoz fordul a vasárnapi zárva tartás miatt a Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Szerintük nem készült előzetes hatásvizsgálat és nem volt elegendő idő a felkészülésre; ez pedig, ahogy mondják: ellentétes az alaptörvénnyel. Szathmáry Kristóf miniszteri biztos az RTL Híradónak azt mondta: nagy, átfogó módosítások már nem lesznek a törvényben.
  • A többség már 2011-ben ellenezte
    2015.03.23. - Nyilvánosságra hozták azt a minisztériumi megrendelésre, 2011-ben készült közvélemény-kutatást, ami szerint az emberek többsége már akkor is ellenezte a vasárnapi zárva tartást. A kutatók arra jutottak, nem szeretik az emberek, ha hatalmi eszközökkel mondják meg nekik, mit csináljanak.
  • Kongtak az ürességtől a plázák
    2015.03.22. - Kongtak ma az ürességtől a plázák, a nagy üzletláncok pedig kizárólag a világörökségi területen nyithatták ki üzleteiket, a családi kisboltok mégsem tudtak több vásárlót becsábítani - így értékeli a vasárnapi zárva tartás első napját az Országos Kereskedelmi Szövetség. A vevők nagy része nem tudta, hol és mit talál majd nyitva. A benzinkutakon sokfelé kenyerét és száraztésztát kezdtek árulni.
  • Az ellenzék szerint a kormány kivételez
    2015.03.22. - Nem vonatkozik egyformán minden piaci szereplőre a vasárnapi zárva tartás az Együtt szerint. Az ellenzéki párt úgy látja: a Fidesz-közeli cégek kivételezett helyzetben vannak. Arra szólítják fel a kormányt, hogy vonja vissza a törvényt. A Párbeszéd Magyarországért pedig törvényjavaslatot ad be hétfőn a vasárnapi zárva tartás megszüntetésére. A kormányzati kommunikációét felelős államtitkár szerint az ellenzéki pártok rémhíreket terjesztenek, mert a törvény egyetlen üzletláncot sem hoz kivételezett helyzetbe.
  • „Nem hatástanulmány, közvélemény-kutatás”
    2015.03.21. - Közvélemény-kutatást rendelt a Nemzetgazdasági Minisztérium a vasárnapi zárva tartásról, még 2011-ben. Ezt állítja Glattfelder Béla, a tárca államtitkára, aki továbbra is kitart amellett: a tárcánál hatástanulmány nem készült a boltbezárás várható következményeiről.
  • „Nincs hatástanulmány, fejben számoltunk”
    2015.03.20. - A Népszabadság szerint 50 milliárdos állami bevételkieséssel és 15 ezer fős elbocsátással számol az az elemzés, amely a vasárnapi zárva tartás hatásairól készült a Nemzetgazdasági Minisztériumban még 2011-ben. A tanulmányt a napilap szerezte meg, annak főbb megállapításait pénteken ismertette. A tárca államtitkára tagadja, hogy rendeltek volna hatástanulmányt. Glattfelder Béla államtitkár ugyanakkor az RTL Híradónak elismerte, hogy a tárcánál számításokat végeztek az elképzelés hatásairól, de azt mondja, csak fejben.
  • HK: Nyertesek, vesztesek és kavarás az utolsó pillanatig
    2015.03.18. - Először vita volt a kormányoldal politikusai között, hogy legyen, vagy ne legyen. Aztán amikor kiderült, hogy lesz, megkezdődött az érvelés mellette és ellene. Aztán sokan népszavazást szerettek volna, de ez nem jött össze. Aztán elkezdődött a törvény farigcsálása, és egészen az utolsó pillanatig kapkodhattuk a fejünket, hogy akkor most, hogy is lesz. Aztán kiderült, hogy az emberek 2/3-a nem ért egyet vele. A vasárnapi zárva tartásról beszélünk, ami sokak életét változtatja meg mostantól. Serdült Szilvia és Moskovics Judit riportja.