- Részletek
-
Készült: 2015. május 02. szombat, 21:22
-
Találatok: 1875
Attól, hogy egy hazugságot sokszor és hangosan ismételgetnek, még nem válik igazsággá.
A Don kanyarban nem hős magyar katonák vívtak honvédő háborút a hazánkra támadó ellenséggel, hanem az ország akkori vezetésének, főként Horthy Miklós kormányzónak a felelőtlenségéből és cinizmusából következően, szerencsétlen áldozatokat küldtek a sokszoros túlerőben lévő szovjet csaptok ellen a biztos halálba. Határainktól sok ezer kilométernyire, megfelelő fegyver, az életben maradáshoz szükséges felszerelés nélkül.
2006-ban nem békés tüntetőkre támadt a rendőrség, Ha sokszor elmondják, talán sokan hajlamosak hinni ebben, de nem lehet annyiszor elmondani, hogy ettől igazság legyen belőle. Akik látták, mi történt szeptemberben a TV székháza előtt, majd októberben, a belvárosban, s mernek még emlékezni a megrázó képekre, tudják, hogy mi történt. Egy felheccelt tömeg támadt a rendőrökre, autókat gyújtottak fel a mára forradalmárrá nemesedett vandálok, kirakatokat törtek, fosztogattak, és azt is tudjuk, hogy a tankot elkötő öregúr sem békés szándékkal érkezett.
Lehet sikertörténetnek beállítani a 2010 óta tartó ámokfutást, fülkeforradalomnak hazudni a megtévesztett választók szavazatát, ám ettől a lényeg nem változik: a munkahelyek száma nem nőtt, hanem csökkent, legföljebb a közmunkások beszámításával hazudható többnek valamelyest. A közmunkából azonban nem lesz egzisztencia, a szigorúan őrzött, kivezényelt páriák közül még senki sem talált vissza a munka világába.
A szegénység évtizedek óta nem látott méreteket öltött. Aki látta a fotókat a karácsonykor és húsvétkor ételért sorban állókról, sokáig nem felejti a szívbemarkoló látványt. Az iskolai történelemkönyvekben voltak hasonló felvételek, nyolcvan évvel korábbról – akkor éppen Horthy volt a kormányzó.
A mélyszegénység mára már nem a hajléktalanok kiváltsága: lehet éhezni és fázni úgy is, hogy fedél van az ember feje fölött.
Az egészségügy romokban, az oktatás milliárdokkal megrövidítve, a jogrend már csak nyomokban hasonlít egykori önmagára.
Lehet demokráciának hazudni a diktatúrát, lehet mindennek az ellenkezőjét mondani, mert mindig lesznek olyanok, akik ideig-óráig bedőlnek a számukra szépen hangzó hazugságoknak. Mindig voltak és lesznek olyan önként jelentkezők, akik elhiszik, hogy a fekete fehér, a kicsi nagy, a csúnya szép.
Hogy a Föld lapos, és négy elefánt tartja a hátán.
A hazugság attól, hogy sokszor és hangosan mondják, legföljebb hihetővé válhat. Igazsággá soha.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 01. péntek, 20:29
-
Találatok: 2547
El tudjátok képzelni, milyen pofát vágtak ezek a hanyatló európaiak, amikor meghallották, hogy halálbüntetés? Egy velejéig korrupt országban halálbüntetésről álmodozik a miniszterelnök. Ennél jobb kombót, keresve se találni ezen az öreg, dekadens kontinensen. Ja, és ráadásul az ország felének nem is volna ellenére. Vicc ide vagy oda, ez még a magyaroktól is durva. Úgyhogy Európának Schulztól Junckerig felakadt a szeme és fel is állt a szőr a hátán Orbán Viktor félreérthetetlen büfögésén. (Igen, értettem: azt mondta, hogy napirenden kell tartani, és nem azt, hogy a május elsejei utáni kijózanodás hevében meg is szavaztatja, mintha csak az alaptörvényről lenne szó.)
Ennek ellenére a szolgálatos, ügybuzgó szócsövek siettek rögtön elmagyarázni, hogyan kell érteni a mi kedves vezetőnk, egyetlen élő istenünk, Orbán Viktor szavait, és miért van megkérdőjelezhetetlen igazság abban, amit mond. Úgyhogy mielőtt az újabb szánalmas pávatáncra rátérnék, álljon itt néhány szervilis, önálló gondolkodásra legfeljebb a színdarab kedvéért és igen ritkán hajlandó, két lábon járó arrogancia magyarázkodása:
Rogán Antalfrakcióvezető: ha egy fiatal eladólányt 22 ezer forintért meggyilkolnak, az embernek automatikusan az jut eszébe, hogy az ilyen ember megérdemelné a halálbüntetést. Legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni. Magyarországon ugyanis nem népszavazás, nem a parlament törölte el a halálbüntetést, hanem az Alkotmánybíróság.
Lázár Jánosminiszterelnökségi miniszter: „Kifejezetten híve vagyok a halálbüntetésnek, ez volna az arányos, visszatartó ereje lenne.” Egyébként meg az egy dolog, miről szólnak a magasztos elvek, és egy másik, hogy mit gondolnak a magyar emberek.
Kovács Zoltánkormányszóvivő: Amikor egy brutális és értelmetlen gyilkosság után a közvéleményt foglalkoztat egy kérdés, a politikának muszáj róla beszélnie. Még akkor is, ha olyan dologról van szó, "amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni”. Kovács Zoltán érdekesnek nevezte, hogy már arról is vita van Magyarországon és külföldön is, egyáltalán szabad-e szóba hozni a halálbüntetést.
Világos, nem? Miközben Európa vérben forgó szemekkel megüzente, hogy márpedig harc lesz, és egyáltalán nem fogják az Európai Unió pénzéből finanszírozni a királyi várba tervezett akasztófákat, ezek testületileg arról beszélnek, hogy a halálbüntetés témája kizárólag a magyar emberek miatt került terítékre. Miután Európa ellentmondást nem tűrően világossá tette, hogy halálkomoly (!) kérdésekkel nem viccelődünk, Orbán és a slepp úgy állítják be a sztorit, mintha a nép akarata, ki nem mondott sóhaja lett volna, hogy egy gyalázatos gyilkosság másnapján a keményen dolgozó János bácsi elkezd a halálbüntetésről álmodozni, és nincs mit tenni alapon, miatta, muszáj beszélni kell róla.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 30. csütörtök, 03:26
-
Találatok: 1941
Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.
Mennyi közpénz volt a Quaestorban?
Az elmúlt napok egyik legabszurdabb brókerbotrányos pillanata az volt, amikor Lázár János kancelláriaminiszter és Borkai Zsolt győri polgármester került a másik szavahihetőségének kétségbe vonásáig jutó ténybeli ellentmondásba arról, hogy állampapírt vagy kötvényt vett-e Győr városa a Quaestortól – illetve, hogy mindezt 825 millió vagy egymilliárd forintért tette-e az önkormányzat.
Igaz, itt legalább Győr dokumentumokkal igazolta, hogy valóban vásárolt államkötvényt a cégtől: részben amúgy olyan dokumentumokkal, amelyeket egy bő héttel korábban adatkérésünkre még nem adott ki, mert – ha jól értjük a nyakatekert érvelést – nem tudta azonosítani, hogy milyen szerződést is kérünk. Pedig ha valóban csak egy szerződés van, akkor ez kis jóindulattal nem lett volna nagyon nehéz.
A győri ügy – amit különösen pikánssá persze az tesz, hogy a befektetés január 16-án, a forint-svájci frank árfolyam beszakadásának másnapján történt – azonban csak egy jele annak, hogy a kormányoldalon még most sem hozott eredményt a brókercégekbe rakott közpénzek utáni hajsza, vagy ha hozott is, akkor sem gondolják, hogy ez a választókra tartozna.
A Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által adott válasz szerint ugyanis a kormányzati szektorban „a vizsgált teljes időszak [2010-2015] alapján jelenleg is aktív befektetési szolgáltatóknál kezelt ügyletek összértéke mintegy 259 milliárd forint”, de ennek „jelentős százaléka” 2010 előtti ügyletek maradéka, 2002 és 2010 között pedig a szocialista kormányok több mint 300 milliárd forint ügyleti összegben szerződtek brókercégekkel.
A megadott adatokból tehát pont az nem egyértelmű, hogy azok milyen időszakra vonatkoznak, mint ahogy a tárcák hasonló tárgyú válaszaiból sem rajzolódik ki semmi.
| Korábbi cikkeink a brókerbotrányról |
|
|
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 28. kedd, 22:37
-
Találatok: 2261
Brüsszel ismét kilátásba helyezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ezúttal az energiaszabályozás miatt. Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy Brüsszelnek a rezsicsökkentéssel van problémája, már az elején le kell szögezni, hogy nem.
Ennél egy sokkal bonyolultabb üggyel kapcsolatban vetett fel súlyos problémákat az Európai Unió: egy miniszteri rendelettel ugyanis a kormány megkerülte a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.
Az ügy ráadásul egészen 2011-ig nyúlik vissza, hiszen a MET magyarországi leányvállalata azóta keresett hatalmas pénzeket az MVM és a magyar állammal kötött megállapodásoknak köszönhetően. A kormánynak köszönhetően a rezsi-milliárdok végül egy offshore eredetű vállalatnál landolnak, ráadásul az sem elhanyagolható, hogy mind a Fidesznek, mind pedig az oroszoknak előnye származik a MET sikertörténetéből.
Újabb brüsszeli eljárás
Brüsszel ismét kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, ezúttal az energiaszabályozási problémák miatt. (Akit érdekel, hogy mi is pontosan a kötelezettségszegési eljárás, egy régebben készült elemzésünkben elolvashatja.)
Az EU-n belül a szerződések őreként számon tartott Európai Bizottságnak az akadékoskodó brüsszeli bürokratáknak jelenleg azzal van problémájuk, hogy a MET a magyar államnak köszönhetően soron kívül tud hozzájutni a Magyarországot az ausztriai Baumgartnerrel összekötő gázvezeték kapacitásaihoz (HAG-vezeték), ez pedig szabálysértésnek minősül. Normális esetben ugyanis a gázvezetékek kapacitásához olyan árveréseken lehet hozzájutni, ahol egyek félnek sincs előnye, és minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett van hozzáférése. A MET viszont, egy miniszteri rendeletnek köszönhetően soron kívüli hozzáférést kapott a gázvezetékhez, részben ezért hatalmas profitra tett szert 2011 óta (erről majd kicsit később).
A Bizottság minden országban vizsgálja, hogy a helyi jog megfelel-e a harmadik energiacsomag előírásának, ennek megfelelően pedig nemcsak Magyarországon, hanem több másik országban is eljárásokat indíthat.
Magyarországon számos olyan pont van, amellyel kapcsolatban kifogást emelhet az Unió. Ide sorolható például az energiahatóság függetlensége, vagy a rendszerhasználati díjak kiszabásának módja. A Bizottság szerint például nincs rendben, hogy a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjakat, de az sem, hogy a különböző fogyasztócsoportok számára akár más-más díjat számíthatnak fel a nagy nyomású gázhálózat használatáért, mivel ez utóbbi ütközhet a diszkriminációmentesség elvével.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 27. hétfő, 23:37
-
Találatok: 1723
Habony Árpád az „alfa és az ómega”, ami a kormányzás stratégiai ívét és eseményeit illeti – mondta egy a mechanizmust közelről ismerő forrás azok után, hogy Orbán Viktor a múlt héten megtagadta személyes tanácsadóját. Forrásaink szerint részben Habony Árpád produkciója a kormányfő idegen- és bevándorlásellenes kampánya.
Orbán Viktor a múlt héten egy miskolci fórumon megtagadta személyes tanácsadóját, s a népesség-nyilvántartóhoz irányította azokat az újságírókat, akik Habony Árpádról kérdezték makacsul. A miniszterelnök a politikai tanácsadókról még azt is mondta:
„Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk, mert ezek csak feszkókat okoznak.”
Forrásaink szerint nyílt titok, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus francia hetilap elleni merénylet után kezdődött orbáni idegen- és bevándorlásellenes kampány Habony Árpád (ha nem is egyszemélyes) produkciója. Azt a Heti Válasz már Nicolas Sarkozy 2007-es elnökválasztási győzelme után megírta, hogy a legdühödtebb támadások Franciaországban akkor érték Sarkozyt, amikor a bevándorlási politika szigorításáról beszélt.
A francia politikus akkori kampányát fideszes háttéremberek tanulmányozták, a győztes főhadiszállásán a magyar ellenzéki párt színeiben Gyürk András is jelen volt. Az igazi francia kapcsolat azonban már akkor Habony Árpád volt, aki közeli nexussal bírt már akkor Alexandre Basdereff-fel, aki 1995 és 1997 között Alain Juppé francia miniszterelnök kommunikációs stábját irányította. A 2004-es nemzeti petíciós kampány sikerét már Habony Árpád nevéhez kötötték, és a fideszesek nem is titkolták, hogy ezzel a francia jobbközép Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) egyik korábbi akcióját másolták le.
A nemzeti konzultációs „kormányzás” éceszgébere tehát Habony Árpád. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy a tíz évvel ezelőtti kommunikációs és kampánytechnikák ma is ugyanazok, és semmi jel nem utal arra, hogy a kormányzati/orbáni válaszok változtak volna. Habony Árpád részt vett a 2008-as népszavazást megelőző politikai stratégiaalkotásban is.
A miniszterelnök az egykori spanyol miniszterelnök José María Aznar receptjét alkalmazta a korábbi ciklusokban a spanyol politikát jól ismerő Giró-Szász Andrásnak köszönhetően: azaz először az ideológia zászlaját kell magasra emelni, így stabilizálva a legelkötelezettebb tábort, aztán pedig a sárga csekkeket a zászlóra tűzve „középre nyitni”. A rezsicsökkentés állítólag szintén Habony Árpád ötlete volt.
A nem hivatalos tanácsadó túl sokszor vendég ahhoz a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában, hogy meg lehessen tagadni.
Habony Árpád decemberben épp akkor sétált ki Gucci luxustáskájával a Parlament I-es kapuján (ez a miniszterelnöki szobák alatti kijárat), amikor a Kossuth téren a költségvetés szociális megszorítása ellen tüntettek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 26. vasárnap, 22:20
-
Találatok: 1831
Nem csak építőipari és agrárbirodalmat épít a miniszterelnöki bizalmas, Mészáros Lőrinc. A HVG birtokába jutott dokumentumok szerint nagyobb pályán játszik.
„A megbízó rendelkezik pénzügyi forrással” – áll a leggazdagabb magyar vállalkozók listájára katapultált felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc fő érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Kft. által kötött szerződésben. Efelől nincs kétsége senkinek, aki az utóbbi években már milliárdos állami megrendelésekhez jutott Mészáros és Mészáros Kft. mérlegeit valaha is bogarászta. A cég a Fidesz kormányra kerülése után, 2010 és 2013 között árbevételét évről évre megduplázva már 10 milliárd forint körüli forgalomnál tart, és a Mészáros família összesen durván 2 milliárd forint osztalékot vett ki ebből az egyetlen cégéből. A többi, zömmel az agrárbizniszben utazó társaság eddig vegyesen teljesített, bár azok állami támogatása önmagában is százmilliós nagyságrendű (lásd táblázatunkat). Mészáros vagyonát, a földbirtokait is beleszámítva, már 7 milliárd közelébe becsülte legutóbb a Népszabadság.
A cégbirodalom egyre nő, egy ideje felszámolásba dőlt cégek vagyonával gyarapszik. A fent idézett kontraktusban szereplő „forrás” arra szolgál, hogy az ügylettel megbízott faktorcég megszerezze a vállalkozó által kiszemelt ingatlanokat, termelőegységeket a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a felcsúti polgármester más érdekeltsége számára. Persze diszkontáron. Ilyen szerzemény a veszprémi székhelyű, a liechtensteini Interpignic AG tulajdonában álló Balaton Húsipari Kft., amely még 2009-ben vérzett el. A felszámoló Economix Zrt. a húsüzem-áruház ingatlankomplexumot 2009 vége felé 1,6 milliárd forintért hirdette eladásra, néhány hónappal később 1,2 milliárddal próbálkozott, majd 2010-ben hirtelen 470 millióra esett a kikiáltási ár. A Mészáros Lőrinc sertései után nyomozó hvg.hu cikke szerint a Balaton Húsipari Kft. jelzálog-hitelezője a Kinizsi Bank volt, tőle kellett megszerezni a követelést. A fedezet, az üzem végül a Mészáros érdekeltségébe tartozó Búzakalász 66 Kft.-nél landolt. Az üzlet nem tűnik rossznak, hiszen a vételár, mint láttuk, néhány hónap alatt csaknem a negyedére esett. A veszprémi üzem bázisán Mészáros Búzakalász 66 Kft.-je 2013-ban megalapította a Bakony Hús Kft.-t, és szinte nyomban nagy üzletláncok beszállítója lett.
A vagyongyarapításnak a már említett szerződés alapján intézményesített rendje alakult ki. A Mészáros és Mészáros 2013 augusztusában keretmegállapodást kötött egy faktorcéggel „különböző követelésvásárlási ügyletek lebonyolítására”. A faktorcég beiktatása azért szükséges, mert a követelésvásárlás engedélyhez kötött tevékenység, a közvetítő feladata pedig annak elősegítése, hogy a „követelések mögötti fedezetek adott társaságokhoz kerüljenek, akik azt működtetik, felhasználják”. Ezt a kitételt a HVG által megkérdezett felszámolók nem tudták értelmezni, mondván: a követelés megvásárlása alapesetben nem garancia a vagyon megszerzésére. Azzal csak a hitelezők közé kerül be a vevő, akinek meg kell nyernie a felszámolási árverést vagy pályázatot, és ki kell fizetnie a vételárat ahhoz, hogy birtokon belülre kerüljön.
Bármit jelentsen is az „elősegítés”, a bicskei ásványvíztermelő Vivien Zrt.-nél már alkalmazták ezt a koreográfiát. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 25. szombat, 19:37
-
Találatok: 2121
Ki lehet még lépni, amíg van ejtőernyő. Gyónni kell hozzá, de megéri! Pajkos hegyi patakokként csörgedeznek a repedések szerteszét. A vég lehetősége, előszele meglegyintette őket, elindultak a belharcok és az elhatárolódások, a tegnapi menetelők ma nyilvánosan vívódnak.
Nem mindig gusztusos, de alapvetően örvendetes.
Bele lehetett sodródni ebbe jó szándékkal is. Józan ésszel ugyan nehéz lett volna, de hát van olyan, hogy az ember agyát elönti a düh, az indulat és a remény, és akkor hirtelen felindulásában azt mondja, hogy itt van ez az Orbán, csinálja ő, biztos jobban megy majd neki. Beszippantottak vállalhatatlannak bizonyult mozgalmak nagy tudósokat, művészeket, újságírókat és filozófusokat; lehetne sorolni estig a náci és maoista kiválóságoktól a mai Putyin- és Chavez-hívőkig. Általában azokat tartjuk jobb fejnek, akik később meggyóntak. De nem kötelező jó fejnek lenni.
Sokat akart a szarka
Magával a tekintélyelvvel is lehet, sőt érdemes vitatkozni, de felesleges tagadni, hogy a jelenség létezik. Ha azt mondja a rádióban a csillagász, hogy az üstökös sebessége százharmincötezer kilométer óránként, akkor általában nem állok neki ellenőrizni. Ő a csillagász, csak ért a szakmájához.
A keserű csalódás számotokra az, hogy Orbán Viktor nem ért a sajátjához. Annak ellenére sem, hogy tehetséges, okos és ügyes politikus. A pozícióhoz, amit választott, az ő tehetsége, esze és ügyessége is kevésnek bizonyult. Ahogy a becsülete is. Ugyanis ilyen állás nincs. Rajta kívül sem él olyan ember, aki képes lenne annyi mindent irányítani egyszerre, mint amit ő a saját kezébe vett. Mivel paranoid módon mindent uralni akar, bizalmasait kontraszelektálja, mert csak engedelmes szolgáknak mer feladatokat delegálni. Így oltja ki saját képességeit azzal a korlátolt, szervilis, korrupt bandával, amelyet kormányának nevez. Így kerül bunkók és mániákusok kezébe a kultúra, tompa pedellusokhoz az oktatás, és a pitizésre idomított bohóchoz a külpolitika.
Ez az ősbűn, az eszetlen központosítás, aminek a végén megint csak kiderült, hogy rossz ötlet volt magához vonni minden döntést, és jobb lett volna hagyni a szuverenitásból másoknak is. Akár olyanoknak, akik nem velük vannak.
Ezt kéne belátni első körben, gyermekeim. Hogy bizony az illiberalizmus az, amit bukni láttok. És azt kell csak hátrahagyni.
Lehet, hogy a bukás viharos lesz. A rezsimnek van ugyanis egy kritikus határértéke: a többség, vagy legalább a többség érzete. Amíg az ország nagyobb része fideszes, addig még olyat is lehet mondani, hogy egyenesen közérdek, hogy a fideszesek járjanak jól. Abban a pillanatban azonban, hogy láthatóan kisebbségbe kerülnek, határozottan idegesítővé válik, hogy az ország kárára pöffeszkedik egy maroknyi senki. És nullára süllyed az önértéke annak a törekvésnek, hogy ahol nem mi vagyunk, ott az ellenség. Ugyanis rajtuk kívül ebből senki sem profitál. Közéjük tartozni, pláne profitálni belőle viszont egyre kockázatosabb.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 25. szombat, 06:36
-
Találatok: 2033
Mindenki léphet egyet előre – így jellemezte a 2016-os költségvetés tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy “mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik és maga az ország is” – mondta a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy minél inkább megérje dolgozni Magyarországon, és 2018-2019 környékén 3 százalék alatt legyen a munkanélküliség, mert az gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ehhez a büdzsé tervezetében is szereplő adócsökkentés szerinte egy eszköz, mert azzal egyre több embert tudnak bevinni a munkaerőpiacra. Az adócsökkentés pedig maga is béremelés – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd megemlítette, hogy tervben van a közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének elindítása, és komoly tárgyalások folynak a szociális ágazatban dolgozók életpályamodelljéről is.
Fontosnak nevezte, hogy a gazdaság végre eljutott oda, hogy július első hetére elfogadott jövő évi költségvetése lehet Magyarországnak, ami a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget szolgálja.
A sertés tőkehús áfájának tervezett csökkentéséről a miniszterelnök azt mondta: azt még nem tudni pontosan, hogy ez mekkora bevételkieséssel jár majd, de vannak, akik szerint a “fehéredés” miatt gyakorlatilag nem lesz adókiesés. Közölte továbbá: érti azok érveit is, akik a baromfiágazatban is áfacsökkentést szeretnének, szerinte igazuk is van, “de egyszerre két dolgot nem tudunk meglépni”. “A szándék megvan bennünk: a következő évben ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús” – jelentette ki.
A bankadó csökkentését firtató kérdésre Orbán Viktor emlékeztetett, hogy egy két-három lépcsős adómérséklésről van szó – bár a magyar bankadó még így is a legmagasabb marad Európában -, amelyért cserébe a pénzintézetek növelni fogják a hitelezést. “Mi megtartjuk a szavunkat, és megnézzük, hogy a bankszektor a megtett ígéretét tartja-e, és akkor majd utána meglátjuk, hogyan haladunk tovább” – fogalmazott.
Jelezte, azt még nem tudni, hogy a brókerügyek károsultjainak kártalanítása mekkora terhet ró a szektorra, és bár vita van arról, hogy e teher ütközik-e a az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással, de – mint mondta – nem akar az ügyben igazságot tenni. A bankok mondandójában is van némi igazság, de azt is látni kell, hogy a pénzpiacon évtizedes pénzügyi csalások történhettek, és a szakmabeliek körében valamennyire ismert kellett, hogy legyen egy-egy cég megbízhatatlansága – fejtette ki.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy kormányzati háttérintézmény, a tartalékgazdálkodási igazgatóság brókercégnél tartott pénze miatt 400-500 millió forintos veszteség érte az államot. A pénzt szabálytalanul tartották brókercégnél, mert utasítás volt arra, hogy ilyen helyen nem lehet közpénzt tartani – mondta, közölve, hogy az ügyben már történtek elbocsátások, felmentések, de a vizsgálat még nem zárult le.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 23. csütörtök, 21:42
-
Találatok: 1929
Ha másban nem is nagyon, elvándorlásban egész jó eredményt tudott produkálni Magyarország az elmúlt (fél) évtizedben. Tartjuk helyünket a TOP10-ben a Nagy-Britanniában adószámot kérők között, Németországban dinamikusan növekszik a kitelepedő magyarok száma, Ausztria pedig örök sláger marad, ha ingázásról vagy idénymunkáról van szó.
Hiába tűnhet lejárt lemeznek, az elvándorlás nem áll meg, az üteme pedig emelkedik – derül ki friss statisztikákból. Tavaly minimum 31 ezer 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – írja a Világgazdaság.
Nem mi vagyunk azért a csúcstartók, természetesen Románia és Bulgária továbbra is jócskán megelőz minket, de velük szemben csak 2014 elején oldották fel a munkaerő-piaci korlátozásokat. Mostanra a bevándorlás már kevésbé kormányzati toposz, nem hiába. A korábban sokat hangoztatott tény, hogy amíg 2012-ben 2500-an, addig tavaly már 42 ezren adtak be menekültkérelmet, ugyanis értelmezhetetlen adat anélkül, hogy ebből hány embernek adott az országunk menedékjogot. Tavaly összesen535 főnek. Hiába nőtt tehát a menedékkérők száma több mint hússzorosára, a befogadott menekültek száma továbbra sem éri el a 600 főt évente, ezzel pedig az egész Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb az elismerési arány.
Elvándorlás vs. bevándorlás
A kormány által felkapott idegengyűlölő, bevándorló-ellenes szlogenek mára elhalkultak valamelyest, úgy tűnik, nem sikerült megtalálni bennük az új rezsicsökkentést, a közterületek sincsenek kitapétázva bevándorló -ellenes kormányzati hirdetésekkel. Ez talán nem is véletlen. A Magyarországon élő külföldiek aránya 2003 és 2011 között minden évben nagyjából tízezerrel nőtt, 2012-ben jött el egy nagy zuhanás, amikor a Magyarországon élő külföldiek száma 209 ezer 202-ről 143 ezer 125-re csökkent. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy a magyar parlament 2010 májusában megszavazta a kettős állampolgárságot, így sok itt élő külhoni magyar már nem külföldiként jelent meg ezután a statisztikákban.
Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy a Magyarországra települők összetétele jóval sokszínűbb lett ugyanebben az időszakban. Míg az ezredfordulót követően a környező országokból (Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) érkezők adták a bevándorlók 70 százalékát, 2011-ben ez az arány már csak 40 százalék volt.
Magyarország vándorlási egyenlegét is érdemes megvizsgálni. Ez a szám mutatja az országból ki- és beáramló migránsok arányát. Ha ez a szám pozitív, az adott ország befogadó kategóriába esik, tehát több migráns érkezik, mint ahányan távoznak.
Bővebben ...
