- Részletek
-
Készült: 2015. október 02. péntek, 01:11
-
Találatok: 2015
Tavalyhoz képest három helyet csúszott vissza a World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában Magyarország. A régiós országok közül mindenki más javítani tudott. A 12 versenyképességi pillér egyikében sem vagyunk régiós elsők, négyben viszont a legrosszabb eredményt mutatjuk fel.
A tavalyi reménykeltő javulás után az idén újra romlott a WEF versenyképességi rangsorában elfoglalt helyünk. Így aztán az utóbbi négy évben a 60-63. hely között mozogtunk, miközben a régiós országok többsége javítani tudott. Két év alatt a csehek a 46. helyről a 31. helyre ugrottak, meg is előzték a 39-43. helyen ingadozó (jelenleg 41.) lengyeleket. A románok előnye is egyértelműbbé vált, tavaly még csak egy hellyel, idén már 10 pozícióval állnak előbb, mint mi. A válság során mélyrepülést mutató Szlovákia gyors tempóban javítja helyzetét, két év alatt a 78. helyről a 67.-re ugrott, alig maradva már el már a magyar helyezéstől. A 28 EU-tagország közül a 24. helyen állunk.
A magyar eredmény okait a 12 versenyképességi szempont szerinti teljesítményben kereshetjük. Gyenge a technológiai háttér és az árupiaci hatékonyság, alacsony a pénzpiaci fejlettség, illetve a makrokörnyezettel is gondok vannak. Ezekben az 5 régiós ország közül a legrosszabbul teljesítünk (kettőben holtversenyben Romániával), és a másik nyolc pillér egyikében sem tudunk első helyet felmutatni. A pontszámok alapján kijelenthető, hogy Magyarország legnagyobb régiós versenytársai Bulgária és Románia, amelyek közül az előbbihez áll közelebb.
A felmérést Magyarországon végző Kopint-Tárki az alábbiak szerint összegzi a leszakadás okait:
- Évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia.
- Gondok vannak a kormányzati transzparenciával és a közpénzek (újra)elosztásának átláthatóságával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. október 01. csütörtök, 08:11
-
Találatok: 1751
Papíron mától lett Orbán Viktor kabinetfőnöke Rogán Antal, ám egyelőre nem tudja elfoglalni a miniszteri bársonyszékét, mivel az Országgyűlés az MSZP módosító javaslata miatt nem szavazhatta egyetlen nap alatt meg a Kabinetiroda tárcaként történő létrehozásához szükséges törvénymódosításokat.
Ha a Fidesz frakció éléről távozó Rogán végre megkapja minisztériumát, ő fog rendelkezni a 25 milliárdos keretösszegű állami reklámköltések felett, így komoly hatalomhoz jut (is). Ugyanakkor a jelenlegi Fidesz frakcióvezetőnek korábban voltak zűrös ügyei: vagyonbevallásán is javítania kellett, mivel lakása váratlanul "megnőtt". Mialatt a Belváros polgármestere volt, több gyanús ingatlanértékesítésre is fény derült - ezek miatt nyomozás is indult.
Rogán Antal ma még biztosan nem tudja elfoglalni miniszterelnöki bársonyszékét, mivel az MSZP keddi módosító javaslatának köszönhetően az Országgyűlés nem tudta egyetlen nap alatt elfogadni a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásához szükséges törvényeket.
Ám a Fidesz-frakció távozó vezetője már így is szép pártkarriert tudhat maga mögött: a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak alapító tagja, 1997-től alelnöke, 2001-2003 között a Fidesz alelnöke volt. A 2003-as néppárti átalakulás során megbízták a belváros-lipótvárosi választókerület elnöki tisztségével, 2002 és 2004 között pedig az V. kerület képviselő-testületében a Fidesz-KDNP frakciót vezette. A 2006-os országgyűlési választás előtt a Fidesz országos kampányát is vezette, majd a belvárosi Fidesz elnökévé, 2006 őszén pedig Belváros-Lipótváros polgármesterévé választották. Az Országgyűlésbe először 1998-ban választották be, a Fidesz-frakciót 2012 nyara óta irányította.
Bőkezű ingatlanosztó
Az idevágó törvényi változások miatt, 2014-től már összeférhetetlen a polgármesterség és az országgyűlési képviselőség, ezért 2014-ben már nem indult az önkormányzati választáson, ám nyolcéves ciklusa alatt is sikerült "maradandót alkotnia" a Belvárosban. A Fővárosi Főügyészség április közepén jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást a még Rogán vezette V. kerület ingatlanértékesítései miatt. Az ügyben Juhász Péter tavaly decemberben tette meg feljelentését ismeretlen tettes ellen, bűnszervezetben elkövetett, jelentős értékű csalás miatt, mivel az Együtt helyi képviselője szerint a kerületben a bérlők 30 százalék engedménnyel vehettek ingatlanokat az önkormányzattól, majd ezeket többen rövid időn belül, magasabb áron továbbértékesítették. Később az ügyészség is megállapította, hogy a bérleti szerződések valóban csupán formálisnak tűnnek. Kiderült, hogy 2008 és 2013 között 155 helyiség megvásárlásához csaknem négymilliárd forint kedvezményt adott az akkor még Rogán vezette kerület.
Az igazságszolgáltatás azonban egyelőre tétlen az ügyben, Juhász májusban tett vallomást, melyet írásban is kiegészített: ismertette, hogy az ügyletek során nem készült ingatlangazdálkodási terv.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 28. hétfő, 21:03
-
Találatok: 2198
2015 nyár végére már a statisztikai adatok is jelezték, hogy a magyar gazdaság lassuló pályára került. Ez nem meglepetés, mivel a 2014. évi gyors növekedés – mely még az idei I. negyedévben is tartott – alapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztás-élénkítésnek, a kiváló termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye.
Tovább rontja a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és a növekvő politikai kockázatok (pl. migráns-válság) miatt várhatóan romló európai konjunktúra. Emellett Magyarországon mindinkább jelentkeznek az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájának következményei: a tőke és a munkaerő kiáramlása, a verseny korlátozása okozta romló kínálat, a tartalék- és jövő-felélésből származó feszültségek szétterjedése az állami szolgáltatásokban a nyugdíjrendszertől az oktatáson át az egészségügyig. Növeli a kockázatokat az EU dezorganizálódása, s ebben Magyarország mind erősebb politikai elszigetelődése. Ilyen világban a kormányzat gigantomán, hatalmas költségvetési kiadással járó elképzeléseinek – paksi atomerőmű, budapesti olimpia – megvalósítása egyre kockázatosabb.
A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható, amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyag-árak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása. A globális gazdasági növekedésre negatívan fog hatni a Fed irányadó kamatlábának emelése, amelyet most óvatosságból elhalasztottak, de fél éven belül bizonyosan megkezdődik. Ennek nyomán valószínű a dollár árfolyamának erősödése, a jüan további leértékelődése, majd leértékelődési verseny, illetve erősödő deflációs nyomás kialakulása. A görög pénzügyi csomag rövidtávon stabilizáló hatású. Az EU nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére (a magyar álláspont és gyakorlat viszont kifejezetten bomlasztja az integrációt, belpolitikai célú és embertelen). Az EU szoros együttműködést tervező belső köréből való tudatos kimaradás történelmi bűn lenne. A kelet-európai Consensus felmérés szerint a régióban a 2014-es évhez képest 2015-2016-ban csak Magyarországon és Szlovéniában lassul a gazdaság fejlődése.
Az év első nyolc hónapjában az EU-ban, és ezen belül Magyarországon is lényegében stagnáltak a gazdasági várakozások, ami összességében optimista hangulatot tükröz. Magyarországon szeptemberben az üzleti várakozások idei csúcsukra, a fogyasztóiak viszont kétéves mélypontjukra kerültek (az utóbbiban a menekültüggyel kapcsolatos különféle aggodalmaknak is szerepe lehetett). Az elkövetkező időszakban a gazdasági várakozások számottevő romlása valószínű egész Európában.
Magyarországon a gazdaságpolitika másfél évtizede sikertelen, a régión belül a leggyengébben teljesítők közé tartozunk. Eleinte tőkebeáramlásból és eladósodásból, az utóbbi években EU-támogatásokból próbáltunk fejlődni. A működőtőke beáramlása segítette a modernizációt, az eladósodás finanszírozási problémákat okozott, az uniós támogatások abszorpciója pedig nem elég hatékony.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 27. vasárnap, 22:38
-
Találatok: 2351
Pótszékek bevetésére is szükség volt, úgy megtelt az Uránia mozi díszterme a holland-izraeli Benny Brunner “Érpataki-modell” c. filmje alkalmából, amit másodjára a vetítettek le az idei Budapeti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál (Budapest International Documentary Festival) műsorán. (A filmről elsőként a 444 közölt kritikát, itt.)
A vetítésre elfogadta a szervezők meghívását Érpatak polgármestere, a film főszereplője, Orosz Mihály Zoltán is, aki ezúttal otthon hagyta jól ismert historikus öltözetét, és szokatlan öltöny-nyakkendő kombinációval lepte meg az újságírókat. Feldúltan nyilatkozott az RTL, és a 24.hu kamerái előtt – a liberális szennymédia volt a legenyhébb kifejezés, amit használt.
Politikusok is feltűntek a jegyért kígyózó sorban: Lendvai Ildikó, Pokorni Zoltán is kivárta a sorát. A nagy érdeklődés annak is volt köszönhető, hogy Orosz a hét közepén körbeküldött egy sajtóközleményt, amiben azt írta: miután az RTL Klub tudósításából arról értesült, hogy a rendező gyülöli a nacionalizmust, a róla készült film díszvetítésére tüntetést szervez, ahova várja
“azokat az elkötelezett hazafiakat, akik el akarják mondani véleményüket a nemzeti eszméket gyűlölő rendezőnek, nagy szeretettel várjuk, hogy közösen, mi is kifejthessük véleményünket a nacionalizmusról és a hazaszeretetünkkel kapcsolatban.”
Felháborodása elég furán vette ki magát, miután a film alapján nagy kedvvel állt a rendezők rendelkezésére, és állt bele a szerepbe.
A felhívás a kuruc.info széljobbos portálra is kikerült; emiatt kisebb riadalom keletkezett a szervezők köreiben, akik végül regisztrációhoz kötötték a jegyvásárlást. Végül alig pár Orosz-szimpatizáns verődött össze a mozi előtt, csak a kezdésre esett be egy kisebb csapattal az epizódszerepet játszó Zagyva György Gyula, és foglalta az első sor nagy részét.
Meghívottként ott volt a vetítésen Szöllősi Gábor , a TASZ érpataki munkatársa, aki a jogfosztottakat képviseli a 76 perces film során. Édesanyjával, aki szintén szerepel a filmben, és nehezen bírt könnyeivel a vetítés során, közösen érkezett az Urániába. Szöllősi Orosz fő helyi ellenlábasa – ők ketten több tucatnyi perben állnak egymással szemben; a film során is többször összeszólalkoznak. Végül se a film vetítése, se az azt követő, a rendezővel történt beszélgetés alatt nem volt balhé, sőt, szép közjáték díszítette a vetítés utáni kérdés-feleletet:
egy néző külön megtapsoltatta a Raoul Wallenberg-díjjal kitüntetett Szöllősi Gábort, az érpataki elesettek érdekében végzett munkájáért.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 26. szombat, 14:32
-
Találatok: 1890
Szomorúan tapasztalom, hogy a Fidesz új generációját képviselő, hajdan ügyesen és helyenként még a nem Fidesz szavazók számára is értelmesen, rokonszenvesen érvelő politikusok is szép fokozatosan térnek rá a „Kövéri” útra, a doktriner kinyilatkoztatásokra.
Ezúttal például a szép karriert befutott Gulyás Gergely ismétel el olyan képtelen kijelentéseket, amelyeket, feltehetően maga sem hisz el. Az új kormánylapnak adott interjújában arról beszél – megismételve más korábbi fideszes szájból elhangzott fantazmagóriát -, hogy az európai baloldal, bázisát elveszítve, új szavazókat lát a migránsokban, a menekülők később állampolgárságot szerezve majd a baloldalra fognak szavazni. Azt is hozzáteszi Gulyás, hogy sok baloldali párt számára a hatalom megszerzése fontosabb, mint az európai kultúra és létforma védelme. Arra a felvetésre pedig, hogy – az ellenzék állítása szerint, persze – a Fidesz a bevándorlás politikájával a Jobbik-szavazókat célozta meg, Gulyás azt válaszolja: „mi egyetlen szavazót sem tartunk valamelyik párt hitbizományának”, majd azt is hozzáteszi: egyértelművé vált ismét, hogy válsághelyzetben a jelenlegi kormány az, amely cselekvőképes és még belegondolni is szörnyű, hogy politikai ellenfeleink mire lettek volna képesek hasonló helyzetben.
Szívesen túllépnék azon a butaságon, amely a menekültekben majdani baloldali szavazókat lát, mert gondolom, az emberek felnőttek és azonnal átlátják az ilyen kijelentések képtelenségét. Csak sajnos a tapasztalat azt mutatja, nincs így; sokan – talán nem a többség – felül az ilyen mondatoknak. Gulyás nyilván tudja, hogy a választókat könnyű befolyásolni az ilyen egyszerű mondatokkal, nem gondolnak bele, hogy ezek a migránsok mikorra válhatnak - bármely országban - szavazó polgárokká. És abba se gondolnak bele, hogy a bevándorlás-politikában mostanság – a Fidesz által főként – legtöbbet kárhoztatott Angela Merkel vajon mennyiben képviseli az európai baloldalt? Vagy a német kancellár a szociáldemokratáknak gyűjti a voksokat?
Nyilvánvaló botorság Gulyás állítása. És ebben az az elkeserítő, hogy ez a fiatalember hajdan igényesebb volt, ha meg kellett szólalnia a nyilvánosság előtt. Ugyanez persze már kevéssé mondható el az amúgy ugyanezt a generációt képviselő Szijjártó Péterről. Az egykori szóvivő idejekorán megtanulta mi is az igény a Fidesz háza táján; hajlandó volt feladni egyéniségét – bár, javára legyen írva, barátságos, kommunikatív stílusát nem – és az elvárásoknak megfelelően megszólalni. Mindez most arról jutott eszembe, hogy a külügyminiszterré avanzsált Szijjártó a BBC-nek nyilatkozva akként érvelt az Unió többségével szembemenő magyar szavazatokkal kapcsolatban, hogy egy demokratikus szervezetben természetesnek kell tekinteni, illetve illik elfogadni, hogy nincs kötelező érvényű, egy irányba mutató szavazás, abszolút legitimnek kell tekinteni az ellenvéleményt.
Hurrá, mondanám erre, csakhogy a vezető kormánypárt is eljutott idáig, ha nem hallanám most is ennek épp az ellenkezőjét – a hazai gyakorlatban. Gulyás Gergely is a földbe döngöli Gyurcsány Ferencet és pártját, amiért a magyar parlamentben a honvédség bevetése ellen, illetve a Fidesz által hirtelen kreált, az alaptörvényt is felrúgó törvényjavaslat ellen szavazott. De a tartózkodó MSZP-t sem kímélte, gúnyos megjegyzéssel illette a szocialisták vélemény nélküliségét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 25. péntek, 08:44
-
Találatok: 2764
Miközben gyakorlatilag az egész világ a magyarországi menekültválságra figyel, a kormány viszonylag csöndben és nagyon sietősen igyekszik megszabadulni a még állami tulajdonban lévő szántóföldektől. A kormány szerint ők csak odaadják a gazdáknak, amit már úgyis ők művelnek, az ellenzéki pártok és a korábbi fideszes államtitkár viszont a nemzeti vagyon elszórásáról és a földmutyi betetőzéséről beszélnek. De miért van mindig ekkora balhé, ha a földtulajdonról van szó, és különben is, ki és hogyan használja most a magyar földet, és miért van egyáltalán még az államnak is földje? Ezeknek próbáltunk utána nézni.
A kormány június elején szellőztette meg, hogy eladnák az állam tulajdonában lévő szántóföldek, gyümölcsösök és halastavak egy jó részét, vagy 380 ezer hektárt, múlt héten már a javaslat részletei is kiszivárogtak, hétfőn pedig a kormány el is fogadta azt a határozatot, hogy december végéig adják el az állami földeket. A lépés bejelentése rögtön beindította a régi reflexeket. Vannak, akik arról beszélnek, hogy végre tényleg azé lesz a föld, aki megműveli, mások a magyar mezőgazdaság végső szétbarmolásától és a nemzeti vagyon széthordásától tartanak...
Mit csinál most a földdel a kormány?
Na de majd most mindent kijavít a kormány azzal, hogy eladja a földet a gazdáknak - legalábbis valami ilyesmit szeretne kommunikálni a kormánya mostani földprivatizációval. Ilyesmiket mondott Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában is. A kormánynak, úgy tűnik, minden felmerülő aggályra van valamilyen válasza
- Amit kétes módon odaadtak bérbe valakinek, azt most azok meg is vehetik? Dehogy, legalább három éve bérelni kell a földet ahhoz, hogy elővásárlási joga legyen valakinek, a legtöbb földpályázat pedig még nincs három éves.
- Az oligarcha majd megveszi, amit eddig a cége bérelt, és minden úgy lesz, mint eddig? Dehogy, egy ember maximum 300 hektárt vehet, és csak azt is csak akkor, ha helyi földműves, stb.
- Strómanok majd megveszik a földet és eladják a fideszes haveroknak meg oligarcháknak? Dehogy, a földet utána nem lehet eladni 20 évig, így nincs értelme a strómanokkal vacakolni.
A kormányt hangosan ekéző Sallai R. Benedek és Ángyán József szerint viszont ezekben az érvekben nincs semmi garancia arra, hogy most nem az elmúlt évek trendje folytatódik, vagyis hogy a kormány belengeti a csontot a kis gazdáknak, aztán odadobja a gazdag haveroknak.
- Szerintük az, hogy a földeket 3 hektár fölött árveréssel akarják eladni, már a tőkeerősebb licitálóknak kedvez, és hiába lehet valaki másnak elővásárlási joga a földre, ha nem tudja kifizetni a feltornászott árat.
- Sallai szerint a hitel is inkább a nagyobb, tőkeerősebb gazdáknak lesz ajándék, mert akármennyire is kedvezményes a kamat, amivel támogatni akarja a kormány a földvásárlást, önerő, fedezet azért kell, amit nem fog tudni mindenki előteremteni, aki földet akarna venni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 18. péntek, 02:51
-
Találatok: 2011
Mindenki hülye, csak Szijjártó Péter helikopter. Diplomata már sose lesz.
Nettó hazugság, amit Victor Ponta állít a migránskérdés magyarországi kezeléséről, és méltatlan egy XXI. századi politikai vezetőhöz – jelentette ki kedden a külgazdasági és külügyminiszter, és felszólította a román miniszterelnököt, hogy fejezze be a Magyarországról szóló hazugságait. Továbbá amit az osztrák kancellár mondott, az is méltatlan a XXI. század bármely uniós vezetőjéhez. A szerb munkaügyi miniszter sem mond igazat, aki szerint nem tájékoztatták őket a teljes határzárásról. És a svéd miniszterelnöknek a migránsválsággal kapcsolatban Magyarországra tett megjegyzése is elfogadhatatlan. Megkapta a magáét a francia külügyminiszter és államtitkára is. Ezek csak szemelvények az elmúlt napokból. Hát igen, az emberek különböző vérmérsékletűek. Van, aki könnyen kijön a béketűréséből, de az ne menjen diplomatának, vagy a diplomaták főnökének.
Nem vitás, hogy a menekültválság kapcsán a világsajtó és nyomában számos külföldi politikus tett Magyarországról a jogos bírálatok mellett túlzó és igazságtalan megjegyzéseket is. Előfordultak téves, valótlan információk. Ezeket természetesen vissza kell utasítani. Az is kétségtelen, hogy az éppen büntető eljárás alatt álló Victor Ponta vagy a felső-ausztriai és bécsi tartományi választástól rettegő Werner Faymann részben belpolitikai okokból keménykedik. (Ahogy egyébként Orbán Viktor is a Jobbikkal szemben próbál hasznot húzni a helyzetből.) Csakhogy diplomáciának éppen azt a művészetet hívják, hogy éles helyzetekben is lehet határozottan, de nem gorombán fogalmazni. Ha Szijjártó nem rúgott volna ki a minisztériumából csaknem mindenkit, aki ezt még tudta – azokat is, akiket már az ő kormányzásuk idején Martonyi János és Navracsics Tibor vitt oda –, és egy pillanatig is felmerülne benne, hogy bele kellene tanulni abba, amit korábban soha nem csinált, akkor találhatna olyanokat, akik ezt elmagyaráznák neki. Ő ellenben még meg is ideologizálja a viselkedését a pestisrácok-hu-nak adott – egyébként gusztustalanul alákérdező és újságírói magatartást nyomokban sem tartalmazó – interjúban: „Ebben a helyzetben a diplomáciai finomkodásoknak nincs helye. Csak egyenesen és világosan lehet fogalmazni, a mellébeszélésnek semmi értelme.” Ennek jegyében lassan minden szomszédunkkal és távolabbi partnerünkkel összeveszünk, csak a magyarellenes állampolgársági törvényhez ragaszkodó szlovák Ficóval vagyunk jóban.
Ezzel csak az a baj, hogy a kapcsolatokat továbbra is fenn kell tartani. Személyükben sértegetett partnerekkel ez nehezen megy. A hidegháború idején a szovjet diplomatáknak volt szokásuk így viselkedni, de az már rég volt, továbbá a Szovjetunió világhatalom volt. Persze, a diplomáciában sok a képmutatás, álságos magatartás, megjátszás, de az elmúlt néhány évszázadban mégiscsak kialakult az a gyakorlat, hogy vannak politikusok, akik veszekszenek, és vannak diplomaták, akik a háttérben megpróbálják elsimítani a dolgokat, és fenntartják a civilizált érintkezést.
Ha még lenne a kormány környékén, aki ért a diplomáciához, és meg is mer szólalni, az arra is figyelmeztethetné a miniszterelnököt és miniszterét, hogy nem feltétlenül bölcs dolog belemászni a német belpolitikai viszályokba.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 11. péntek, 05:29
-
Találatok: 2254
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet a jövő keddi ülésén dönt erről - mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon.
Mint a tudósok írják, válság jöhet létre rosszul, vagy egyáltalán nem kezelt konfliktusok esetén – kialakul a krízis.
A válság az egyén, egy csoport vagy a társadalom életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, amelynek kimenetele jó is, rossz is lehet.
A válsághelyzet, a bekövetkezett katasztrófa mindig a veszteséget gyarapítja, viszont a megelőzött vagy a kellő stádiumban kezelt válság az elmaradt károk révén többszörösen megtérül.
Ha valahol válsághelyzetet jelentenek be, az azt jelenti, hogy egy problémát azok, akiknek kezelni kellett volna nem, vagy rosszul kezeltek, így a bejelentés maga bizonyítvány a döntéshozók alkalmatlanságáról, rosszabb esetben sanda szándékairól.
Merthogy a válsághelyzetet igen könnyen követheti rendkívüli állapot, rendeleti kormányzás, a demokrácia maradékának eltakarítása is.
Természetesen Magyarországon nincs tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, legfeljebb a csibészség és hülyeség dialektikus elegye (nevezzük tán egyszerűen Orbán-rezsimnek) által okozott válsághelyzet van.
Orbán és bandája ugyanis maga a súlyos zavar az állam működésében, már amennyiben a demokratikus jogállam kategóriájában gondolkodunk.ÁLSÁGHELYZETMagyarországon nincs tömeges bevándorlás, még csak célországa sem vagyunk a menekülteknek, akik ugye nem lennének bevándorlók, még akkor sem, ha mind nyilatkozna, hogy Magyarországtól kéri a menedéket.
De persze szinte egy sem kéri – biztosan meglátták Orbán összerendezett arckifejezését valamelyik plakáton.
Nem hülyék ezek, hanem menekültek.
Azon pedig, hogy a terrorveszély lehetősége nő, a kancelláriaminiszter helyében nem csodálkoznék, kevés országban alázzák meg annyira az arabokat, mint nálunk tesszük.
Hogy a szervezett bűnözői körök tevékenysége erősödött, az meg nem csoda, hiszen másodszor adott a nép felhatalmazást nekik saját kifosztására, hát hogyne nőtt volna az étvágyuk!
Pedig ezek csak annyira intellektuális bűnözők, mint a bunkósbottal a kezében a sarok mögött álldogáló rabló, egyszerű figura, csak a pofája meg a bunkója nagy.
Persze hazudnak is rendületlenül, kezelhetetlennek mutatva százötvenezer ember átutaztatását azon az országon, melyet évente tízmillió turista és üzletember keres fel, ahol csak a budapesti nemzetközi repülőtér utasforgalma idén júniusig egymillió háromszázezer beérkező utasa volt, ezek mindegyikénél végeztek biztonsági ellenőrzést és a légitársaságok meg is etették őket általában.
Igaz, ha a repülőtér úgy működne, mint a magyar állam, akkor felszállásról soha nem beszélhetnénk, leszállás helyett pedig a lezuhanás szót kellene alkalmaznunk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 05. szombat, 21:08
-
Találatok: 2083
A magyar miniszterelnök állítólag azért érkezett csütörtökön Brüsszelbe, hogy egyeztessen az Európai Unió vezetőivel a menekültválság kezeléséről. A várható bírálatokat Orbán Viktor - szokása szerint - meglepő elővágással próbálta lebénítani, amikor a világsajtó jelenlétében minden további nélkül kijelentette: a menekültkérdés nem magyar, nem is európai, hanem „német probléma”.
Szavai hallatán Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke nem is tudta palástolni döbbenetét a kamerák előtt, de aztán egy későbbi lapinterjúban felidézte, mit válaszolt a magyar kormányfőnek, amikor az tárgyalásuk során nem átallotta az uniós vezetőket kárhoztatni, amiért képtelenek kidolgozni a megfelelő megoldásokat. Igen, te vagy ennek a legjobb példája – mondta állítólag Orbánnak. Arról már nem szól a fáma, miként reagált erre a miniszterelnök; mindenesetre valamennyi tárgyalópartnerének előadta, hogy ha már egyszer Németország korlátlan befogadással biztatta a menedékkérőket, akkor feleljen is meg ígéretének.
És nemsokára világossá vált, hogy a magyar hivatalosság ettől kezdve ezt az álláspontot afféle mantraként szajkózza minden fórumon. A kormányszóvivő már csütörtök este méltatlankodva bizonygatta a médiában, hogy a németek kettős beszédet folytatnak: míg sajtójuk egyrészt azt terjeszti, hogy tárt karokkal várják a migránsokat, addig a politikusi nyilatkozatok viszont a schengeni előírások szigorú betartását várják el a magyar hatóságoktól. A kialakult kaotikus viszonyokat tehát az – úgymond – megtévesztő német kommunikáció idézte elő, nem a magyar hatóságok ellentmondásos intézkedései. Mi semmi mást nem tehetünk, mint hogy addig senkit nem engedünk tovább, amíg nem regisztráltuk, majd el nem bíráltuk a menedékkérelmét – ugyanis tőlünk ezt az eljárást követeli meg az európai határok köteles védelme.
Ez a vitán felül jogkövető szöveg igazán megejtően hangzott volna jó néhány hónappal korábban – és kivált akkor, azonmód együtt is járt volna a nélkülözhetetlen higiénés, egészségügyi és élelmezési szolgáltatások megszervezésével, nem utolsó sorban a szükséges átmeneti befogadó állomások felépítésével. Ehelyett azonban a kormány az unió célzott menekültügyi támogatását mindenek előtt arra a plakátkampányra költötte, amelynek kiötlői annak idején mintha még nem fogták volna fel, hogy a „gazdasági bevándorlás” nem a mi gondunk, hanem csak a németeké. Ellenkezőleg: éppenséggel arra figyelmeztették a migránsokat, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját. És gőzerővel kezdtek uszítani a bennünket „elözönlő”, ki tudja miféle ártó szándékkal érkező százezrek ellen. Persze, a kormánytól független média hiába igyekezett elmondani, hogy ez a tömeg csak tranzitál Magyarországon, s igyekszik mielőbb átjutni a nyugati határon – a központilag vezérelt propagandaorgánumok hecckampánya sikeresen keltette fel a társadalom többségének félelmeit.
Eredetileg a déli határra épített, egyébként értelmetlen drótkerítést is a magyar emberek, nemzeti kultúránk és keresztény identitásunk védelmével indokolták.
Bővebben ...
