A második negyedév végén 85,1%-os volt a GDP-arányos államadósság - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A mutató a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabban, pontosan négy éve, amikor az emlékezetes Kósa, Szijjártó megszólalások után a forint látványosan gyengült. Ezelőtt a rendszerváltás sokkja idején láthattunk magasabb mutatót, csaknem 20 éve.
A ma megjelent pénzügyi számlák statisztika leginkább figyelt adata az államadósság-ráta, ami a várakozásoknak megfelelően tovább emelkedett: év elején 79,4%-on, az első negyedév végén pedig 84,4%-on állt a mutató, ezekre érkezett most a 85,1%-os szám, ami a június 30-i állapotot jelzi.
Miért emelkedett már megint?
Ezúttal a mutató emelkedésében minimális szerepet játszott a forint gyengülése, hiszen az euró "csak" 1%-ot erősödött, ami így 0,3 százalékponttal emelhette a GDP-arányos államadósságot.
A magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben az országot inkább rombolták, mint építették – állítja Hankiss Elemér, majd hozzáteszi: azért, ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. Befejezetlen ember című új kötete apropóján beszéltünk az író-szociológussal a Zuckerberg-galaxisról, a fogyasztói társadalom hazugságairól, s arról, hogy miért nem képes Magyarország kitörni a válságból.
... hvg.hu: Lehet esélyünk az egyensúly elérésére, amíg úgy tekintünk a másikra, mint a jólétünket fenyegető veszélyforrásra?
HE: A kérkedő gazdagság és az elviselhetetlen nyomor közötti feszültség egyre nő, s előbb-utóbb robbanással fenyeget majd. És egyre nő az egymástól való félelem, és az egymás iránti ellenérzés vagy akár a gyűlölet is. Hogyan fogadható-el az, hogy a leggazdagabb amerikai 1 százalék birtokában van az amerikai vagyon 30-40 százaléka? Magyarországon is – bár globálisan mi nem sokat számítunk – már-már elfogadhatatlan a helyzet. Sokat panaszkodunk, és van is rá okunk, mert a magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben rengeteg rossz döntést hoztak, és az országot inkább rombolták, mint építették. De ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. A lakosság alsó 20-25 százaléka mélynyomorban él, ehhez képest a felső 10-15 százalék időnként súrolja a luxusfogyasztás küszöbét. Az emberiség mindig is együtt élt ezekkel az igazságtalanságokkal, de mintha mostanában kezdenénk ráébredni arra, hogy mindez tarthatatlan. Igaz, az igazságérzet történetileg hullámzik. A jómódú társadalmakban időnként feltámad a lelkiismeret, aztán elalszik.
hvg.hu: A 2008-as globális gazdasági válság kitörése összefüggésbe hozható a lelkiismeret felébredésével?
Kertész Imre kormányzati kitüntetésével kapcsolatban csak annyi biztos: nem azért kapja, amiért megérdemli. A taktikai megfontolások, hátsó gondolatok, további célok homályos körét tekintve lehet tippelni – méghozzá elég jó találati aránnyal –, de nemigen érdemes. Azért nem, mert bármi is az, bumeránggá válik: visszaüt.
Itt van ugyanis az életmű, csúcspontja a Sorstalanság. Itt van az író az ő Nobel-díjával, amihez képest a legmagasabb állami kitüntetés – még ez a furcsa és markáns történelmi múltat maga mögött tudó Szent István-rend is – legfeljebb buksisimogatás.
Vicces buksisimogatás ugyan: hivatott dicsérni a díjazott nagyságát; azt a nagyságot, amelyet mindeddig vonakodott elismerni az a hivatalosság, amely most ennyire nagyon elismeri.
Mennyire nagyon? Annyira nagyon, hogy mérhetetlen arcátlansággal, tenyérbe mászó cinizmussal ugyanazt a kitüntetést adják Kertésznek, amelyet annak idején Hermann Göring kapott. Ehhez önmagában nincs is mit hozzáfűzni, legfeljebb a miniszterelnök tegnapi felszólítását: „keresztényüldözés zajlik, a saját fajtánkat meg kell védenünk”.
Meg még azt, hogy Lázár tárgyalni akar a zsidó szervezetekkel: „csehül” áll a holokausztév.
Rakja egymáshoz ezeket az elemeket, aki akarja, nem fognak összepasszolni.
Kertésznek mindez nem számít. Mindegy, hogy átveszi-e a kitüntetést – át is veheti, ne érje érte rossz szó. Mindegy, hogy szoborba öntik-e a Szabadság téren, mindegy, hogy az alaptörvény függelékeként adják-e ki újra a Sorstalanságot. Kertésznek mindegy – és lehet mindegy nekünk is.
Tigrisbukfencet hányhat Schmidt Mária, Lázár és Orbán – Kertész Imre a mi írónk, a miénk, akik olvassuk a műveit.
A maffiaállami „kormány” hovatovább naponta többször is eszünkbe juttatja Petri György látnoki versének költői kérdését. S a folytatásból – meg most már magunktól – tudjuk a választ: is-is.
Minden dolog lényege annak története – ezt vagy az „antiszemitizmusa miatt” az egykor róla elnevezett egyetem épületéből száműzött filozófus mondta, vagy Max Veber, vagy a Kedves Vezér – már nem tudom, de manapság nyilván jobb, ha az ember az utóbbira tippel…
Szóval az úgy volt, hogy Orbán és hű alvezérei valamikor – van annak már vagy 20 éve is – összejöttek, és úgy döntöttek, gazemberek lesznek. „Pártjukat” ennek megfelelően irányították.
Egy ideig tehát egyértelműen gazemberkedésből pojácáskodtak, mikor mind több elemét kezdték használni a szélsőjobboldali retorikának: nemzetárulás, miazmás… Mert hisz tudatában voltak annak, hogy a Magyar Köztársaságban csakis elhülyített és megvadított tömeg juttathatja őket hatalomra – hát tudatosan és rendkívül sikeresen züllesztették le (igaz, volt segítségük az ellenoldalon is!) a magyar társadalom igen jelentős részét.
Ugyancsak gazemberkedés szándékával kezdték játszani a mélyen hívő keresztényt – a hála nem is maradt el: a magyar szélsőjobb templomokból uszított a „libsik” ellen, agitált a nemzetikereszténnyé vált Fidesz mellett.
Ezektől az időktől kezdve, már csak egészen kivételesen fordult elő, hogy fideszes politikus azt mondta volna, amit valóban gondol. Később már tisztán mechanikus módon, az orwelli kacsabeszél szerint, a tájékozódás megakadályozásának céljából használták és használják mindmáig azokat a szerveiket, amelyek segítségével egykor még beszélni, valamit mondani is tudtak.
Hatalmas, ugyancsak orwelli elvek szerint működő médiabirodalmat és szörnyű szellemi hátországot teremtettek maguknak, meghatározó részben közpénzből.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
A KSH közlése szerint a növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta, ahogy azt tegnapi beharangozónkban már rögzítettük.
A KSH most csak az első becslést tette közzé a növekedést meghatározó tényezők bemutatása nélkül. A részletes adatokra még néhány hetet várni kell. Ahogy azonban a tegnapi beharangozó anyagunkban már kifejtettük, felhasználási oldalról a Növekedési Hitelprogram miatt is élénkülő beruházások, illetve valamelyest a nettó export lehetett a hajtóerő.
Ha gyerekkoromban füllenteni próbáltam, anyám mindig azt mondta: a hazug embert hamarabb utolérni, mint a sánta kutyát. Ez jutott most eszembe, amikor a trafik-pályázat dokumentumai körüli hazugságáradat nyilvánosságra került.
Hazudtak, amikor azt állították, hogy mindenféle politikai befolyás nélkül születtek a döntések, hazudtak, amikor azt mondták, majd csak akkor tudják a DK-nak kiadni a pályázati anyagokat, ha lefénymásoltak. Ami szintén hazugság volt, hiszen lassan kiderül, elektronikus formában is átadhatták volna az aktákat. Inkább kinyomtattak majd 16 ezer oldalnyi papírhalmot. Hazudtak, mert a hazugság hazugságot szül.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének szinte minden megszólalása hazugság. Hazudtak, amikor 2010-ben, az első kormányváltáskor, pofátlan végkielégítésekről beszéltek, csak azért, hogy befeketítsék az előző időszak minden rendű-rangú közalkalmazottját, köztisztviselőjét. Mindenkit, aki nem az ő emberük. Kiderült a hazugság, öt év után vissza kell fizetni, amit elloptak tőlük.
Hazudták, csak annak lesz állami nyugdíja, aki önként és dalolva lemond a jövője biztonságáról. Aki megijedt, attól elvették a magán-nyugdíjpénztári megtakarításait. Aztán kiderült, hogy szó sem lehet a nyugdíj elvételéről. Hazudtak, amikor mindenkinek egyéni nyugdíjszámlát ígértek, amelyen követelésként vezetik majd az elvett milliókat.
Hazudott a mind nagyobb hatalmú újdonsült ifjú külügyér és a debreceni polgármester, amikor frissen kormányra kerülve világgá kürtölték, hogy az ország a göröghöz hasonló csőd küszöbén áll. A hazugság árát mi fizetjük, az azóta bedöntött forint magas árfolyamával.
Hazudtak, amikor azt mondták: a fülkeforradalom lelkesedésében kaptak nemzeti felhatalmazást az alkotmány eltörlésére. A választók követeltek egy, csak nekik tetsző Alaptörvényt helyette. Hazudtak, amikor a preambulummal azt sugallták, hogy 1944 és 1990 között történelem nélküli országban éltünk. És akkor is, amikor most makacsul próbálják tisztára mosni Horthy és pribékjeinek minden szennyesét.
Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig a Kúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.
Eufemisztikusan szólva szokatlan tranzakció keretében szerezte meg közpénzből az állam az E.on magyarországi földgáz-nagykereskedőjét és gáztározóit: a vételárat már a cégek teljeskörű átvilágítása és a szerződés kitárgyalása előtt, a miniszterelnök és az Eon vezére közötti szándéknyilatkozatban meghatározták. Sőt, az előterjesztés szerint a szerződés teljes kitárgyalásáig az E-on nem volt hajlandó teljeskörű iratbetekintést biztosítani a magyar állam képviselőinek, épp a legfontosabb üzleti kockázatokat tartalmazó szerződéseket csak a szerződések parafálása után (előterjesztés 7. oldal) volt hajlandó megmutatni.
Nyilván nem véletlen, hogy mindenki az ülepét védte a tranzakció során: az MVM olyan előkészítő anyagot készített, ami olyan kiemelkedő árazási és finanszírozási kockázatokat azonosított, amelyektől épeszű ember csak menekülni akar. A Vagyonkezelő gazdasági főigazgatója véleményében hasonlóan járt el, mindenképpen miniszteri döntést javasolt a témában. A Vagyonkezelő igazgatósága is csak miniszteri utasításra (részvényesi joggyakorlói határozatra) adta ki az MVM közgyűlésre szóló, az E.on-cégek megvásárlására vonatkozó mandátumot, Németh Lászlóné az utasításában pedig a Kormány határozatára hivatkozott.
Az RTL Klub határidőre, augusztus 20-ig befizeti a reklámadó első részletét, de a cég luxemburgi központjában már folyamatban vannak az előkészületek arra, hogy jogi lépéseket indítsanak hazai és nemzetközi bírósági fórumokon a különadó miatt.
Pénteken lép hatályba a reklámadó bevezetéséről szóló törvény, az érintett cégeknek augusztus 20-ig kell befizetniük az adó első, november 20-ig pedig a második részletét.
A törvény rendkívüli terhet ró a teljes médiaszektorra. A reklámadónak öt adókulcsa van: egy százalék az adó fél- és ötmilliárd forint adóalap között, tíz százalék az öt- és tízmilliárd forint közötti részre, húsz százalék a 10 és 15 milliárd forintos sávban, 30 százalék a 15–20 milliárd forint közti, és 40 százalék a húsz milliárdon felüli rész után.
Fütyüljetek csak barátaim, fütyüljetek! Tudom én, hogy van az ilyen, nem ma jöttem le a falvédőről, láttam én már karón varjút: értem fütyültök, nem ellenem. De azért, megvallom, nem esik jól. Mintha egy kis neheztelést éreznék ebben a füttyben. Ha úgy tetszik: meg nem értést.
Szabad országban mindenki azt fütyül ki, akit szabad.
Orbán Viktor beszéde a Ferencváros új stadionjának megnyitóján - 2014.08.10
Csak megjegyezném, illő tisztelettel, hogy értetek tettem mindig mindent. Nektek építettem ezt a stadiont, a ti pénzetekből. Legyetek rá büszkék, hogy ilyen gazdagok vagytok.
Vagy voltatok.
Elment rá 13 és fél milliárd forintotok. Na jó, egy kicsit több lett a vége, 15 milliárd, de ez nem olyan nagy különbség, tekintsük borravalónak./ fsp
A második negyedév végén 85,1%-os volt a GDP-arányos államadósság - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A mutató a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabban, pontosan négy éve, amikor az emlékezetes Kósa, Szijjártó megszólalások után a forint látványosan gyengült. Ezelőtt a rendszerváltás sokkja idején láthattunk magasabb mutatót, csaknem 20 éve.
A magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben az országot inkább rombolták, mint építették – állítja Hankiss Elemér, majd hozzáteszi: azért, ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. Befejezetlen ember című új kötete apropóján beszéltünk az író-szociológussal a Zuckerberg-galaxisról, a fogyasztói társadalom hazugságairól, s arról, hogy miért nem képes Magyarország kitörni a válságból.
Kertész Imre kormányzati kitüntetésével kapcsolatban csak annyi biztos: nem azért kapja, amiért megérdemli. A taktikai megfontolások, hátsó gondolatok, további célok homályos körét tekintve lehet tippelni – méghozzá elég jó találati aránnyal –, de nemigen érdemes. Azért nem, mert bármi is az, bumeránggá válik: visszaüt.
A maffiaállami „kormány” hovatovább naponta többször is eszünkbe juttatja Petri György látnoki versének költői kérdését. S a folytatásból – meg most már magunktól – tudjuk a választ: is-is.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
Ha gyerekkoromban füllenteni próbáltam, anyám mindig azt mondta: a hazug embert hamarabb utolérni, mint a sánta kutyát. Ez jutott most eszembe, amikor a trafik-pályázat dokumentumai körüli hazugságáradat nyilvánosságra került.
Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind 
Az RTL Klub határidőre, augusztus 20-ig befizeti a reklámadó első részletét, de a cég luxemburgi központjában már folyamatban vannak az előkészületek arra, hogy jogi lépéseket indítsanak hazai és nemzetközi bírósági fórumokon a különadó miatt.
Fütyüljetek csak barátaim, fütyüljetek! Tudom én, hogy van az ilyen, nem ma jöttem le a falvédőről, láttam én már karón varjút: értem fütyültök, nem ellenem. De azért, megvallom, nem esik jól. Mintha egy kis neheztelést éreznék ebben a füttyben. Ha úgy tetszik: meg nem értést.