- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 27. vasárnap, 22:38
-
Találatok: 2276
Pótszékek bevetésére is szükség volt, úgy megtelt az Uránia mozi díszterme a holland-izraeli Benny Brunner “Érpataki-modell” c. filmje alkalmából, amit másodjára a vetítettek le az idei Budapeti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál (Budapest International Documentary Festival) műsorán. (A filmről elsőként a 444 közölt kritikát, itt.)
A vetítésre elfogadta a szervezők meghívását Érpatak polgármestere, a film főszereplője, Orosz Mihály Zoltán is, aki ezúttal otthon hagyta jól ismert historikus öltözetét, és szokatlan öltöny-nyakkendő kombinációval lepte meg az újságírókat. Feldúltan nyilatkozott az RTL, és a 24.hu kamerái előtt – a liberális szennymédia volt a legenyhébb kifejezés, amit használt.
Politikusok is feltűntek a jegyért kígyózó sorban: Lendvai Ildikó, Pokorni Zoltán is kivárta a sorát. A nagy érdeklődés annak is volt köszönhető, hogy Orosz a hét közepén körbeküldött egy sajtóközleményt, amiben azt írta: miután az RTL Klub tudósításából arról értesült, hogy a rendező gyülöli a nacionalizmust, a róla készült film díszvetítésére tüntetést szervez, ahova várja
“azokat az elkötelezett hazafiakat, akik el akarják mondani véleményüket a nemzeti eszméket gyűlölő rendezőnek, nagy szeretettel várjuk, hogy közösen, mi is kifejthessük véleményünket a nacionalizmusról és a hazaszeretetünkkel kapcsolatban.”
Felháborodása elég furán vette ki magát, miután a film alapján nagy kedvvel állt a rendezők rendelkezésére, és állt bele a szerepbe.
A felhívás a kuruc.info széljobbos portálra is kikerült; emiatt kisebb riadalom keletkezett a szervezők köreiben, akik végül regisztrációhoz kötötték a jegyvásárlást. Végül alig pár Orosz-szimpatizáns verődött össze a mozi előtt, csak a kezdésre esett be egy kisebb csapattal az epizódszerepet játszó Zagyva György Gyula, és foglalta az első sor nagy részét.
Meghívottként ott volt a vetítésen Szöllősi Gábor , a TASZ érpataki munkatársa, aki a jogfosztottakat képviseli a 76 perces film során. Édesanyjával, aki szintén szerepel a filmben, és nehezen bírt könnyeivel a vetítés során, közösen érkezett az Urániába. Szöllősi Orosz fő helyi ellenlábasa – ők ketten több tucatnyi perben állnak egymással szemben; a film során is többször összeszólalkoznak. Végül se a film vetítése, se az azt követő, a rendezővel történt beszélgetés alatt nem volt balhé, sőt, szép közjáték díszítette a vetítés utáni kérdés-feleletet:
egy néző külön megtapsoltatta a Raoul Wallenberg-díjjal kitüntetett Szöllősi Gábort, az érpataki elesettek érdekében végzett munkájáért.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 26. szombat, 14:32
-
Találatok: 1854
Szomorúan tapasztalom, hogy a Fidesz új generációját képviselő, hajdan ügyesen és helyenként még a nem Fidesz szavazók számára is értelmesen, rokonszenvesen érvelő politikusok is szép fokozatosan térnek rá a „Kövéri” útra, a doktriner kinyilatkoztatásokra.
Ezúttal például a szép karriert befutott Gulyás Gergely ismétel el olyan képtelen kijelentéseket, amelyeket, feltehetően maga sem hisz el. Az új kormánylapnak adott interjújában arról beszél – megismételve más korábbi fideszes szájból elhangzott fantazmagóriát -, hogy az európai baloldal, bázisát elveszítve, új szavazókat lát a migránsokban, a menekülők később állampolgárságot szerezve majd a baloldalra fognak szavazni. Azt is hozzáteszi Gulyás, hogy sok baloldali párt számára a hatalom megszerzése fontosabb, mint az európai kultúra és létforma védelme. Arra a felvetésre pedig, hogy – az ellenzék állítása szerint, persze – a Fidesz a bevándorlás politikájával a Jobbik-szavazókat célozta meg, Gulyás azt válaszolja: „mi egyetlen szavazót sem tartunk valamelyik párt hitbizományának”, majd azt is hozzáteszi: egyértelművé vált ismét, hogy válsághelyzetben a jelenlegi kormány az, amely cselekvőképes és még belegondolni is szörnyű, hogy politikai ellenfeleink mire lettek volna képesek hasonló helyzetben.
Szívesen túllépnék azon a butaságon, amely a menekültekben majdani baloldali szavazókat lát, mert gondolom, az emberek felnőttek és azonnal átlátják az ilyen kijelentések képtelenségét. Csak sajnos a tapasztalat azt mutatja, nincs így; sokan – talán nem a többség – felül az ilyen mondatoknak. Gulyás nyilván tudja, hogy a választókat könnyű befolyásolni az ilyen egyszerű mondatokkal, nem gondolnak bele, hogy ezek a migránsok mikorra válhatnak - bármely országban - szavazó polgárokká. És abba se gondolnak bele, hogy a bevándorlás-politikában mostanság – a Fidesz által főként – legtöbbet kárhoztatott Angela Merkel vajon mennyiben képviseli az európai baloldalt? Vagy a német kancellár a szociáldemokratáknak gyűjti a voksokat?
Nyilvánvaló botorság Gulyás állítása. És ebben az az elkeserítő, hogy ez a fiatalember hajdan igényesebb volt, ha meg kellett szólalnia a nyilvánosság előtt. Ugyanez persze már kevéssé mondható el az amúgy ugyanezt a generációt képviselő Szijjártó Péterről. Az egykori szóvivő idejekorán megtanulta mi is az igény a Fidesz háza táján; hajlandó volt feladni egyéniségét – bár, javára legyen írva, barátságos, kommunikatív stílusát nem – és az elvárásoknak megfelelően megszólalni. Mindez most arról jutott eszembe, hogy a külügyminiszterré avanzsált Szijjártó a BBC-nek nyilatkozva akként érvelt az Unió többségével szembemenő magyar szavazatokkal kapcsolatban, hogy egy demokratikus szervezetben természetesnek kell tekinteni, illetve illik elfogadni, hogy nincs kötelező érvényű, egy irányba mutató szavazás, abszolút legitimnek kell tekinteni az ellenvéleményt.
Hurrá, mondanám erre, csakhogy a vezető kormánypárt is eljutott idáig, ha nem hallanám most is ennek épp az ellenkezőjét – a hazai gyakorlatban. Gulyás Gergely is a földbe döngöli Gyurcsány Ferencet és pártját, amiért a magyar parlamentben a honvédség bevetése ellen, illetve a Fidesz által hirtelen kreált, az alaptörvényt is felrúgó törvényjavaslat ellen szavazott. De a tartózkodó MSZP-t sem kímélte, gúnyos megjegyzéssel illette a szocialisták vélemény nélküliségét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 25. péntek, 08:44
-
Találatok: 2675
Miközben gyakorlatilag az egész világ a magyarországi menekültválságra figyel, a kormány viszonylag csöndben és nagyon sietősen igyekszik megszabadulni a még állami tulajdonban lévő szántóföldektől. A kormány szerint ők csak odaadják a gazdáknak, amit már úgyis ők művelnek, az ellenzéki pártok és a korábbi fideszes államtitkár viszont a nemzeti vagyon elszórásáról és a földmutyi betetőzéséről beszélnek. De miért van mindig ekkora balhé, ha a földtulajdonról van szó, és különben is, ki és hogyan használja most a magyar földet, és miért van egyáltalán még az államnak is földje? Ezeknek próbáltunk utána nézni.
A kormány június elején szellőztette meg, hogy eladnák az állam tulajdonában lévő szántóföldek, gyümölcsösök és halastavak egy jó részét, vagy 380 ezer hektárt, múlt héten már a javaslat részletei is kiszivárogtak, hétfőn pedig a kormány el is fogadta azt a határozatot, hogy december végéig adják el az állami földeket. A lépés bejelentése rögtön beindította a régi reflexeket. Vannak, akik arról beszélnek, hogy végre tényleg azé lesz a föld, aki megműveli, mások a magyar mezőgazdaság végső szétbarmolásától és a nemzeti vagyon széthordásától tartanak...
Mit csinál most a földdel a kormány?
Na de majd most mindent kijavít a kormány azzal, hogy eladja a földet a gazdáknak - legalábbis valami ilyesmit szeretne kommunikálni a kormánya mostani földprivatizációval. Ilyesmiket mondott Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában is. A kormánynak, úgy tűnik, minden felmerülő aggályra van valamilyen válasza
- Amit kétes módon odaadtak bérbe valakinek, azt most azok meg is vehetik? Dehogy, legalább három éve bérelni kell a földet ahhoz, hogy elővásárlási joga legyen valakinek, a legtöbb földpályázat pedig még nincs három éves.
- Az oligarcha majd megveszi, amit eddig a cége bérelt, és minden úgy lesz, mint eddig? Dehogy, egy ember maximum 300 hektárt vehet, és csak azt is csak akkor, ha helyi földműves, stb.
- Strómanok majd megveszik a földet és eladják a fideszes haveroknak meg oligarcháknak? Dehogy, a földet utána nem lehet eladni 20 évig, így nincs értelme a strómanokkal vacakolni.
A kormányt hangosan ekéző Sallai R. Benedek és Ángyán József szerint viszont ezekben az érvekben nincs semmi garancia arra, hogy most nem az elmúlt évek trendje folytatódik, vagyis hogy a kormány belengeti a csontot a kis gazdáknak, aztán odadobja a gazdag haveroknak.
- Szerintük az, hogy a földeket 3 hektár fölött árveréssel akarják eladni, már a tőkeerősebb licitálóknak kedvez, és hiába lehet valaki másnak elővásárlási joga a földre, ha nem tudja kifizetni a feltornászott árat.
- Sallai szerint a hitel is inkább a nagyobb, tőkeerősebb gazdáknak lesz ajándék, mert akármennyire is kedvezményes a kamat, amivel támogatni akarja a kormány a földvásárlást, önerő, fedezet azért kell, amit nem fog tudni mindenki előteremteni, aki földet akarna venni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 18. péntek, 02:51
-
Találatok: 1982
Mindenki hülye, csak Szijjártó Péter helikopter. Diplomata már sose lesz.
Nettó hazugság, amit Victor Ponta állít a migránskérdés magyarországi kezeléséről, és méltatlan egy XXI. századi politikai vezetőhöz – jelentette ki kedden a külgazdasági és külügyminiszter, és felszólította a román miniszterelnököt, hogy fejezze be a Magyarországról szóló hazugságait. Továbbá amit az osztrák kancellár mondott, az is méltatlan a XXI. század bármely uniós vezetőjéhez. A szerb munkaügyi miniszter sem mond igazat, aki szerint nem tájékoztatták őket a teljes határzárásról. És a svéd miniszterelnöknek a migránsválsággal kapcsolatban Magyarországra tett megjegyzése is elfogadhatatlan. Megkapta a magáét a francia külügyminiszter és államtitkára is. Ezek csak szemelvények az elmúlt napokból. Hát igen, az emberek különböző vérmérsékletűek. Van, aki könnyen kijön a béketűréséből, de az ne menjen diplomatának, vagy a diplomaták főnökének.
Nem vitás, hogy a menekültválság kapcsán a világsajtó és nyomában számos külföldi politikus tett Magyarországról a jogos bírálatok mellett túlzó és igazságtalan megjegyzéseket is. Előfordultak téves, valótlan információk. Ezeket természetesen vissza kell utasítani. Az is kétségtelen, hogy az éppen büntető eljárás alatt álló Victor Ponta vagy a felső-ausztriai és bécsi tartományi választástól rettegő Werner Faymann részben belpolitikai okokból keménykedik. (Ahogy egyébként Orbán Viktor is a Jobbikkal szemben próbál hasznot húzni a helyzetből.) Csakhogy diplomáciának éppen azt a művészetet hívják, hogy éles helyzetekben is lehet határozottan, de nem gorombán fogalmazni. Ha Szijjártó nem rúgott volna ki a minisztériumából csaknem mindenkit, aki ezt még tudta – azokat is, akiket már az ő kormányzásuk idején Martonyi János és Navracsics Tibor vitt oda –, és egy pillanatig is felmerülne benne, hogy bele kellene tanulni abba, amit korábban soha nem csinált, akkor találhatna olyanokat, akik ezt elmagyaráznák neki. Ő ellenben még meg is ideologizálja a viselkedését a pestisrácok-hu-nak adott – egyébként gusztustalanul alákérdező és újságírói magatartást nyomokban sem tartalmazó – interjúban: „Ebben a helyzetben a diplomáciai finomkodásoknak nincs helye. Csak egyenesen és világosan lehet fogalmazni, a mellébeszélésnek semmi értelme.” Ennek jegyében lassan minden szomszédunkkal és távolabbi partnerünkkel összeveszünk, csak a magyarellenes állampolgársági törvényhez ragaszkodó szlovák Ficóval vagyunk jóban.
Ezzel csak az a baj, hogy a kapcsolatokat továbbra is fenn kell tartani. Személyükben sértegetett partnerekkel ez nehezen megy. A hidegháború idején a szovjet diplomatáknak volt szokásuk így viselkedni, de az már rég volt, továbbá a Szovjetunió világhatalom volt. Persze, a diplomáciában sok a képmutatás, álságos magatartás, megjátszás, de az elmúlt néhány évszázadban mégiscsak kialakult az a gyakorlat, hogy vannak politikusok, akik veszekszenek, és vannak diplomaták, akik a háttérben megpróbálják elsimítani a dolgokat, és fenntartják a civilizált érintkezést.
Ha még lenne a kormány környékén, aki ért a diplomáciához, és meg is mer szólalni, az arra is figyelmeztethetné a miniszterelnököt és miniszterét, hogy nem feltétlenül bölcs dolog belemászni a német belpolitikai viszályokba.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 11. péntek, 05:29
-
Találatok: 2162
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet a jövő keddi ülésén dönt erről - mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon.
Mint a tudósok írják, válság jöhet létre rosszul, vagy egyáltalán nem kezelt konfliktusok esetén – kialakul a krízis.
A válság az egyén, egy csoport vagy a társadalom életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, amelynek kimenetele jó is, rossz is lehet.
A válsághelyzet, a bekövetkezett katasztrófa mindig a veszteséget gyarapítja, viszont a megelőzött vagy a kellő stádiumban kezelt válság az elmaradt károk révén többszörösen megtérül.
Ha valahol válsághelyzetet jelentenek be, az azt jelenti, hogy egy problémát azok, akiknek kezelni kellett volna nem, vagy rosszul kezeltek, így a bejelentés maga bizonyítvány a döntéshozók alkalmatlanságáról, rosszabb esetben sanda szándékairól.
Merthogy a válsághelyzetet igen könnyen követheti rendkívüli állapot, rendeleti kormányzás, a demokrácia maradékának eltakarítása is.
Természetesen Magyarországon nincs tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, legfeljebb a csibészség és hülyeség dialektikus elegye (nevezzük tán egyszerűen Orbán-rezsimnek) által okozott válsághelyzet van.
Orbán és bandája ugyanis maga a súlyos zavar az állam működésében, már amennyiben a demokratikus jogállam kategóriájában gondolkodunk.ÁLSÁGHELYZETMagyarországon nincs tömeges bevándorlás, még csak célországa sem vagyunk a menekülteknek, akik ugye nem lennének bevándorlók, még akkor sem, ha mind nyilatkozna, hogy Magyarországtól kéri a menedéket.
De persze szinte egy sem kéri – biztosan meglátták Orbán összerendezett arckifejezését valamelyik plakáton.
Nem hülyék ezek, hanem menekültek.
Azon pedig, hogy a terrorveszély lehetősége nő, a kancelláriaminiszter helyében nem csodálkoznék, kevés országban alázzák meg annyira az arabokat, mint nálunk tesszük.
Hogy a szervezett bűnözői körök tevékenysége erősödött, az meg nem csoda, hiszen másodszor adott a nép felhatalmazást nekik saját kifosztására, hát hogyne nőtt volna az étvágyuk!
Pedig ezek csak annyira intellektuális bűnözők, mint a bunkósbottal a kezében a sarok mögött álldogáló rabló, egyszerű figura, csak a pofája meg a bunkója nagy.
Persze hazudnak is rendületlenül, kezelhetetlennek mutatva százötvenezer ember átutaztatását azon az országon, melyet évente tízmillió turista és üzletember keres fel, ahol csak a budapesti nemzetközi repülőtér utasforgalma idén júniusig egymillió háromszázezer beérkező utasa volt, ezek mindegyikénél végeztek biztonsági ellenőrzést és a légitársaságok meg is etették őket általában.
Igaz, ha a repülőtér úgy működne, mint a magyar állam, akkor felszállásról soha nem beszélhetnénk, leszállás helyett pedig a lezuhanás szót kellene alkalmaznunk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 05. szombat, 21:08
-
Találatok: 2048
A magyar miniszterelnök állítólag azért érkezett csütörtökön Brüsszelbe, hogy egyeztessen az Európai Unió vezetőivel a menekültválság kezeléséről. A várható bírálatokat Orbán Viktor - szokása szerint - meglepő elővágással próbálta lebénítani, amikor a világsajtó jelenlétében minden további nélkül kijelentette: a menekültkérdés nem magyar, nem is európai, hanem „német probléma”.
Szavai hallatán Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke nem is tudta palástolni döbbenetét a kamerák előtt, de aztán egy későbbi lapinterjúban felidézte, mit válaszolt a magyar kormányfőnek, amikor az tárgyalásuk során nem átallotta az uniós vezetőket kárhoztatni, amiért képtelenek kidolgozni a megfelelő megoldásokat. Igen, te vagy ennek a legjobb példája – mondta állítólag Orbánnak. Arról már nem szól a fáma, miként reagált erre a miniszterelnök; mindenesetre valamennyi tárgyalópartnerének előadta, hogy ha már egyszer Németország korlátlan befogadással biztatta a menedékkérőket, akkor feleljen is meg ígéretének.
És nemsokára világossá vált, hogy a magyar hivatalosság ettől kezdve ezt az álláspontot afféle mantraként szajkózza minden fórumon. A kormányszóvivő már csütörtök este méltatlankodva bizonygatta a médiában, hogy a németek kettős beszédet folytatnak: míg sajtójuk egyrészt azt terjeszti, hogy tárt karokkal várják a migránsokat, addig a politikusi nyilatkozatok viszont a schengeni előírások szigorú betartását várják el a magyar hatóságoktól. A kialakult kaotikus viszonyokat tehát az – úgymond – megtévesztő német kommunikáció idézte elő, nem a magyar hatóságok ellentmondásos intézkedései. Mi semmi mást nem tehetünk, mint hogy addig senkit nem engedünk tovább, amíg nem regisztráltuk, majd el nem bíráltuk a menedékkérelmét – ugyanis tőlünk ezt az eljárást követeli meg az európai határok köteles védelme.
Ez a vitán felül jogkövető szöveg igazán megejtően hangzott volna jó néhány hónappal korábban – és kivált akkor, azonmód együtt is járt volna a nélkülözhetetlen higiénés, egészségügyi és élelmezési szolgáltatások megszervezésével, nem utolsó sorban a szükséges átmeneti befogadó állomások felépítésével. Ehelyett azonban a kormány az unió célzott menekültügyi támogatását mindenek előtt arra a plakátkampányra költötte, amelynek kiötlői annak idején mintha még nem fogták volna fel, hogy a „gazdasági bevándorlás” nem a mi gondunk, hanem csak a németeké. Ellenkezőleg: éppenséggel arra figyelmeztették a migránsokat, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját. És gőzerővel kezdtek uszítani a bennünket „elözönlő”, ki tudja miféle ártó szándékkal érkező százezrek ellen. Persze, a kormánytól független média hiába igyekezett elmondani, hogy ez a tömeg csak tranzitál Magyarországon, s igyekszik mielőbb átjutni a nyugati határon – a központilag vezérelt propagandaorgánumok hecckampánya sikeresen keltette fel a társadalom többségének félelmeit.
Eredetileg a déli határra épített, egyébként értelmetlen drótkerítést is a magyar emberek, nemzeti kultúránk és keresztény identitásunk védelmével indokolták.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 04. péntek, 06:26
-
Találatok: 1986
Olvasom, hogy a csütörtöki Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Orbán Viktor jól elmagyarázza Európának, hogy Magyarországot lerohanták. És akit lerohantak, az senkit nem tud befogadni. Úgy értem, mármint úgy érti: SENKIT. Azt meséli ez a Magyar Időkben rekedt keresztény harcos, hogy robbanás fenyegeti Európát, és minő fájdalom, a magyarokon és spanyolokon kívül senki nem akarja megvédeni az öreg kontinenst.
Az európai kultúra egyébként is alkalmatlan arra, hogy megvédje az európai keresztény értékrendet. Majd finom célozgatás Merkel asszonyra és a többi elvetemült nyugatira: az Európai Unió „elhibázott bevándorlás politikát” folytat, és „felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt”.
Honnan is kezdjek magamhoz térni azon túl, hogy tényszerűen ilyet senki nem mondott, üzent a bevándorlóknak, még Angela Merkel sem? Van abban megint valami vérlázítóan abszurd, ahogy Európa erőskezű, mindenkinek példát statuáló, felelős és hozzáértő vezetője a Keleti pályaudvaron napok óta uralkodó áldatlan helyzet ismeretében, a gyors és határozott intézkedések helyett egy külföldi lapban siránkozik, és tolja távol magától a felelősséget. A keresztény értékrendre hivatkozva, természetesen, és már megint. Valószínűleg azért teszi, mert újfent Gyurcsány kottája jött be: azért „támadtak le” kizárólag minket ilyen brutális módon a bevándorlók, hogy Feri befogadhasson párat, nem? De.
Tudod, Viktor, nem kell ahhoz a családoddal, a zöldhatáron, pengés kerítésen keresztül egy váltás ruhával, szó szerint menekülnöd, hogy (keresztény értékrend ide vagy oda) a számító politikuson túl, benned valahol mélyen szunnyadó, valamikori emberség azt mondassa: ilyenkor bizony segíteni kell. A törvények betartásával, az emberség jegyében. Amiről te beszélsz, az megint egy ocsmány csúsztatás, egy félresikerült beismerő vallomás. Mert aki nemzeti konzultációval, uszító óriásplakátokkal, pengés kerítéssel és folyamatos gyűlölködéssel felvértezve sem tudja megvédeni a hont (pedig mindent erre tett fel, és ennek rendelt alá) az bizony hazudott. Arról nagyon rövid idő alatt kiderült, bármennyire is szeretne Dobó István vagy Zrínyi Miklós lenni, tulajdonképpen csak egy elfuserált felcsúti Jézuskrisztus, aki megint küzd, vagdalkozik, mint malac a jégen.
Egy olyan ember, akinek politikai pályafutását a köpönyegforgatás, az arcpirító lopás, és az emberek tudatos egymás ellen fordítása határozza meg egy jó ideje, az ne vegye szájára a keresztény értékrendet! Figyeltem, Viktor, és nem arra, amit mondasz, hanem arra, amit csinálsz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 31. hétfő, 05:49
-
Találatok: 1839
A hír: 5 (azaz öt) nap társadalmi vita, vagy annak csúfolt türelmi idő, és minden bizonnyal megszületik az a jogszabály, amely egy olyan központi adatbázis létrehozásáról rendelkezik, ahol minden egyes magyar állampolgár arcképét tárolják majd. Ehhez csak az nem fér hozzá, aki nem akar: azaz minden kormányzati szerv igen, amelynek akármilyen kis rendészeti jogosítványa van. Szaros 4 milliárdból hozzák létre 2016 januárjától, és egy vadiúj, mindentől független, 50 fős titkosszolgálat gondozza.
Arról, hogy mi a helyzet a lehallgatásokkal, hogy mi minden indokolja és kik férhetnek hozzá, az arcképen kívül más természetes azonosítót - nevet, lakcímet - állítólag nem, csak egy kapcsolati kódot tároló adatbázishoz, akinek van türelme, bővebben ITT talál tanulmányozható részleteket. Először az jutott eszembe, ez tulajdonképpen igazán jó hír: ha ennyire fosnak a fiúk, akkor minden rendben van. Arra gondoltam, hogy ha a Pintér-Orbán vonalon oda-vissza irányban olyan elviselhetetlen paranoia marcangolja szét a rendszert, hogy kénytelenek voltak erre vetemedni, akkor a Nagy Testvér vízre eresztése csak egy ünneplésre okot adó pillanat. Csakhogy.
A Belügyminisztérium szerint az ismeretlen bűnelkövetők azonosítása olyan társadalmi érdek, amely kellő mértékben legitimálja, hogy mind a 10-10,5 millió magyar állampolgárról - gondoljunk a határon túli új állampolgárokra is - egységes kereshető adatbázissal rendelkezzen állam
Mielőtt jól fésült, mindenáron Orbán-fanatikusok kioktatnának arról, hogy balliberális rettegőként ne féljek, ha nem vagyok hibás, tisztázzuk: még egy olyan országban is, ahol lassan az lesz a büntetendő, ha valaki nem hajlandó divatból hazudni, lopni, csalni, nos, még egy ilyen országban is végigfut az ember hátán a hideg ettől a teljes körű arckép-nyilvántartási és profilozási mizériától. Merthogy, íme, egy hiányos, de nyugtalanítóan sokatmondó felsorolás: arcképfelismerés, biometrikus igazolvány, rendszámkövetés, kamera, térfigyelő kamera, profilozás, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése, amelynek értelmében immár fegyvertelen embereket is ki lehet lőni. Még mindig nem értjük, hogy ez már nem egyszerűen egy pitiáner balkáni bűnszervezet illiberálisnak kinevezett ámokfutása? Még mindig nem fogjuk föl, hogy már nem sokáig dőlhetünk hátra, olcsó sört böfögve, hogy ugyan már, milyen diktatúra? Egy olyan országban, ahol a Magyar Nemzeti Bank tudja, hogy hol, és milyen hitele van XY újságírónak, nyilvánosságra hozza azt, és az egész sztorinak semmilyen következménye nincs, ott biztosan megnyugtató nemhír az, hogy új titkosszolgálat épül?
Mielőtt jól fésült díszmagyarok elmesélnék, hogy teljesen rendben van, hogy különböző rendészeti szervek közös erővel, közös sikerek reményében építgetik a profilomat, a családtagjaim profilját, a kedvükért leszögezném: tisztában vagyok vele, hogy e leendő titkosszolgálatnak különböző minőségű elődei már léteztek (az elmúlt nyolc évben is, természetesen: pl. Elektronikus Kormányzat Központ) amelyeket minden kormányzati szerv titokban használt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 30. vasárnap, 00:33
-
Találatok: 2858
Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról. A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében”.
– Azzal, hogy kiszorították a földpiacról a Simicska-érdekeltségeket, most megnyílik a földszerzési lehetőség más oligarchák előtt az állami földek megvásárlásáról szóló programmal? A „Simicska-örökösöké", a Mészáros Lőrinceké lesz több százezer hektár magyar föld?
- Kellek én olyan cikkhez, amelyikben a Mészáros Lőrincre vonatkozó kérdés a körítés, és ahol a tények pontos ismerete nélkül a Népszabadság bulvár-interjút akar megjelentetni?
– Nem ez az a nagy keret, amelyben a 380 ezer hektár értékesítését valójában meghirdették, miután a Simicska-érdekeltséghez tartozó cégek 1440 hektárra érvényes béreleti szerződését nem hosszabbította meg az állam?
– A kormány feltett szándéka a családi gazdaságok és a magyar földművesek erősítése, hogy a saját földjüket tudják művelni. Ebben a szellemben alkottuk meg a földtörvényt is, ami biztosítja, hogy a helyben lakó magyar gazdák legyenek a földhaszonbérlők. És amennyiben földvásárlási lehetőség van, ők azok, akik földet tudnak venni. De válaszolva az önök kérdésére, nézzük meg, ki tud majd földet venni? Aki földműves. A statisztikák szerint 102 ezer 189 gazda, aki helyben lakó, az tud venni közülük, akinek még nincs 300 hektár földje. Akinek már megvan, az nem tud venni, mert elérte a tulajdoni maximumot. Tehát „nagybirtokosok" és cégek nem tudnak plusz földet venni.
– A haszonbérlőnek lesz elővásárlási joga?
– A törvény megszabja, kinek van elővásárlási joga. A haszonbérlőnek is van, ha már három éve használja a területet, és a nyilvános árverésen kialakult árat megadja.
– Akkor mi az akadálya, hogy - mint korábban a cégein keresztül -, Mészáros Lőrinc, akinek már most több mint 3000 hektár bérelt földje van, a későbbiekben a családtagjain keresztül vagy bárki más a beosztottjain keresztül vásárolhasson földeket?
- Látszik, hogy önök fővárosiak.
Azt én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy valaki beosztottaknak vagy távoli rokonoknak vásároljon. Mi van, ha közbeszól például az öröklés? Ez életszerűtlen, hogy valaki másnak veszünk földet.
– Csákvár, Kajászó... De a szintén felcsúti Flier Jánosék az állami földbérleti pályázatokon szinte mindent megszereztek, összesen 319, 3 hektár földhöz jutottak. Flier Nikolett is földhöz jutott, aki akkor épp a tárca munkatársa volt.
Bővebben ...
