- Részletek
-
Készült: 2016. január 10. vasárnap, 18:19
-
Találatok: 2362
Hallott már tolvajt szónokolni arról, hogy a lopás bűn? Esetleg házasságtörőt a monogámiáról? Ha nem, akkor mindenképp érdemes megnéznie a köztelevízió Médiaklikk című műsorát, ahol 20 percen papoltak a németországi hírhamisításról azok, akikről jogerősen is kimondható, hogy hírhamisítók.
Az M1-en épp lefutott a Médiaklikk című műsor, ahol húsz percen keresztül a német média szándékos hírhamisításáról és manipulációjáról esett szó. A szerkesztők szerint a német kollégák nem tudósítottak a közmédia mércéje szerint kellő objektivitással a Kölnben történt szilveszteri eseményekről, korábban pedig a magyar menekültválságot sem kezelték megfelelően.
"Ha egy médium rendszeresen és szándékosan manipulálja és hamisítja a híreket, hamar elveszíti hitelességét a nézők, hallgatók szemében" - hangzott el azon a csatornán, melynek tartalomszolgáltatási vezetőjéről, Papp Dánielről egy hónapja jogerősen kimondható, hogy hírhamisító - írja a 444.
Történt, hogy az MTVA tartalomszolgáltatási igazgatója beperelte az Index hírportált, amiért hírhamisítónak nevezte egy újságíró. A helyreigazítási kérelem után és a per lezajlását követően a Kúria kimondta: az Index állítása nem tényállítás, hanem egy erőteljes vélemény, és nem is csak rá, hanem az MTVA egészére vonatkozott, így a bíróság döntése alapján nem vonható felelősségre a portál. A kritizált riport egyébként is tartalmazott manipulatív elemeket, vélte a legfelsőbb bíróság, a közszereplő riporternek pedig el kell viselnie ilyen véleményeket, áll a bíróság indoklásában.
A Médiaklikk beszámolója a német hírmanipulációról legalább olyan, mintha Észak-Korea adna ki közleményt arról, hogy Amerika nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat. Köszönjük tehát az objektív beszámolót az MTVA-nak!
Hírhamisító Papp Dánielt, a köztévé hírhamisítóját most már tényleg nyugodtan hívhatjuk hírhamisítónak
Az, hogy Papp Dániel hírhamisító, nem tényállítás, hanem egy erőteljes vélemény, és nem is csak rá, hanem az MTVA egészére vonatkozott az Index megállapítása – döntött a Kúria, Ezzel egy hosszú ideje húzódó ügy fejeződött be. A kritizált riport egyébként is tartalmazott manipulatív elemeket, vélte a legfelsőbb bíróság, a közszereplő riporternek pedig el kell viselnie ilyen véleményeket, áll a bíróság indoklásában. |
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 09. szombat, 08:57
-
Találatok: 1890
A magyar gazdasággal szemben nincs bizalom. Oszkó Péternek győzködnie kell a partnereket, hogy a hazai vállalkozók betartják a megállapodásokat, lehet velük dolgozni, és ne a hivatalban lévő kormány alapján ítéljenek az országról. A volt pénzügyminiszter, az OXO Labs Kft. alapító-tulajdonosa szerint az elmúlt öt évben Magyarországon a korrupciós problémák mérhetetlenül súlyossá váltak, minden független vizsgálat azt támasztja alá, hogy drámai romlás következett be, de az alapvető állami funkciók iránya, működése is a közpénzek magánpénzzé átalakítását szolgálja.
- Mint a kárelhárító Bajnai-kormány pénzügyminisztere nem irigykedik egy kicsit? Hiszen a mai kabinettől tudjuk, a reformok működnek, Magyarország jobban teljesít, megalapozták a fenntartható fejlődést, Varga Mihály szerint pedig sikeres évet zárt a gazdaság 2015-ben.
- Boldog lennék, ha valóban minden rendben lenne. Mint magyar állampolgár és mint itt élő és dolgozó üzletember. Én valóban pont akkor voltam egy évig
pénzügyminiszter, amikor a legnehezebb munkát kellett elvégezni. Túl sok köszönet nem volt benne. Irigység azonban ettől még nincs bennem.
- Az irigységfaktort tehát elvethetjük, de mi a véleménye a sikertörténetről?
- Hogy Magyarország jobban teljesítene, szerintem kétséges, persze az a kérdés, hogy mihez képest. Ha az elmúlt öt évet vesszük alapul, Magyarország évente átlagosan 1,3 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést produkált. Ha ebből kivonjuk az uniós források gyorsított lehívásának egyszeri hatását, akkor nem volt növekedés. Ezt nehéz sikertörténetnek tekinteni. Fontos megemlíteni, hogy az államigazgatásnak az uniós források kihelyezését kezelő része hatékonyan tartotta a tempót, nem érzek kényszert, hogy ezt a teljesítményt elvitassam. Az más kérdés, hogy ez a folyamat mennyire volt
átlátható, célszerű, és mennyire volt mentes a korrupciótól. Az pedig erősen vitatható, hogy 2010 óta tartós, strukturálisan fenntartható fejlődést alapoztak volna meg az Orbán-kormányok. A külső forrásból finanszírozott tavalyi növekedés idén már nem valószínű, hogy tartható. Én lassulásra számítok. Másrészről, ha a pénzügyi stabilitást, az államadósság mértékét és az ennek érdekében tett intézkedéseket nézzük, akkor elsőre megint csak azt mondhatjuk, hogy a 2015-ös költségvetés jó eredménnyel zárt. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez milyen egyszeri intézkedéseknek köszönhető, ide
értve például a magán-nyugdíjpénztárak államosításának máig tartó hatását, a szektorális különadókat, akkor már nem olyan megnyugtató a költségvetés egyenlege.
Az államadósság pedig érdemben alig csökkent, pláne ahhoz képest, amilyen mennyiségben a kormány felélte a költségvetés és a gazdaság nem csak meglévő, de jövőbeni tartalékait is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 08. péntek, 21:38
-
Találatok: 1924
Mennyi pénzt adott az MKB az Origo és a TV2 megvételére? - Először egy éve – a Töröcskei István vezette Széchenyi bank csődjének kapcsán – írtam cikket a témában, Bankcsődök: ma kicsiben, holnap nagyban? címmel. Azóta volt itt minden, a BudaCash-csődtől a Quaestor-botrányig terjedően: 300 milliárdos kár, átírt BEVA szabályok, visszamenőleges törvényhozás, végső soron adófizetői pénzekből történő részleges kártalanítás. Felelős nuku, következmény nix.
A korábbi bejegyzésemben definiáltam a Fideszes bank prototípusát:
„A tulajdonos részben az állam és/vagy az állampárthoz lojális oligarcha, a hitelkihelyezésnél pedig politikai érdek és/vagy lopás szándéka jelenik meg.”
Ugyanitt leírtam azt is, hogy mi a lopás egyik bevett formája az állami/államközeli bankrendszerben, a félig autoriter, tekintélyelvű rezsimekben:
„Jól tudjuk, hogy a korrupció és a lopás egyik klasszikus csatornája a hitelfelvétel: valaki felvesz hitelt a vállalkozására, majd nem tudja azt visszafizetni, mert „nem jött be a vállalkozás”. Látszólag minden rendben van, a bankolás kockázatos üzlet. A bank elkönyveli a veszteséget, amit először a profit csökkenése, majd a tőke leírása követ. Ha a veszteség már nagyobb, mint a bank tőkéje, akkor jön a csőd, de ha nem időben jön, akkor a betétesek fizetik meg a tudatosan rossz hitelezést. Így lehet ellopni a bank tulajdonosainak és végső soron a betéteseinek a pénzét.”
Szóval nincs a mai fideszes bankolásban semmi „unorthodox innováció”, ősrégi mocskos technika ez.
2014-ben állami tulajdonba került az MKB és a Budapest Bank is. De ne feledkezzünk meg Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak bankjáról, a rendkívüli mértékben növekvő Növekedési Hitelbankról (NHB) sem. Régi jó ismerősünk ezen a piacon az Eximbank és az MFB. Ezek elméletileg nem sima kereskedelmi bankok, hanem célfeladattal rendelkező pénzintézetek: a külkereskedelem illetve beruházások finanszírozása a feladatuk. 2015-ben bekövetkezett az, amitől egy éve tartottam: az állami bankok a haverok üzleteihez nyújtanak hitelt, főleg családi alapon, illetve politikailag fontos ügyekben. Rendszerszinten. Ezek közé tartozik a média felvásárlása is. Ehhez a Simicskával történő szakítás után rendkívüli politikai érdek párosul: a kieső (sőt közben ellenzékivé avanzsáló) Simicska médiabirodalmat pótolni kell. Hogy megtérül-e valaha? Ez senkit sem érdekel… / papalevente.blog.hu/
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 08. péntek, 08:32
-
Találatok: 1799
Ezt fejtegette Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkár. Mint a Királyi Televíziónak nyilatkozta: egyetért azzal, hogy alacsonyak a bérek a magyar egészségügyben, de úgy gondolja: be kell látni, hogy a rendszert a magyar dolgozók járulékaiból kell finanszírozni. A magyar dolgozók ugyan nem fizetnek járulékot, merthogy azt az államtitkár keresztapjának családja megszüntette (merthogy a járulékért jár is valami), helyette adót fizet, merthogy annak ellenében legfeljebb csak a pofája jár, de mindegy, értjük ezt mi így is, ha nem is szeressük, ugye...
De az tény, hogy kevés a lóvé, és egyre kevesebb lesz, ezért az egészségügy egyre rosszabb helyzetbe kerül - legjobb, ha ebbe beletörődünk.
Ami az egészségügyi "járulék" mértékét illeti, arra meg csak azt tudom mondani a hatalmon levőknek, amit Marosán mondott 57-ben az elégedetlenkedő munkásoknak: nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy...
A legnagyobb baj itt is a foglalkoztatottak számának csökkenése, ez természetesen az egészségügyre fordítható járulékbevételeket is csökkentené, ha lennének járulékok, de nincsenek.
Vannak viszont adóbevételek, melyekhez a kormány minden gátlás nélkül hozzányúlhat, az a mindenki pénze, mely jó magyar szokás szerint senkié, abból ellopni nálunk becsület és dicsőség dolga.
Viszont ebben a helyzetben azt állítani, hogy azért alacsony az egészségügyben foglalkoztatottak bére, mert a magyar munkavállaló kevés adót fizet, ez a pofátlanság minősített esete.
Adó lévén a kormány maga dönti el, hogy mennyit fordít a különféle feladatokra, így az egészségügyre is.
Ha sokat, akkor sokat, ha keveset, akkor keveset, ha Romániában akarja az egészségügyet finanszírozni, akkor oda tol milliárdokat, ha itthon akkor itt fektet be betonba és műszerbe, de természetesen ez egy bonyolult kérdés.
Mégis, azt hiszem, ha valakit megkérdeznének, hogy mit szeretnél jobban, hogy kórházban fekvő édesanyád alatt szükség szerint cseréljék a lepedőt, vagy egy stadiont a falu szélén, nem hiszem, hogy talányos lenne, milyen választ fogunk kapni.
Szóval, csak ne toljuk a felelősséget a hülye magyarra, aki - akarja, vagy sem - finanszírozza a pocista (kedves kommentelőmtől lopva) magánhobbiját, a felelősség azoké, akik adóbefizetéseink elköltéséről döntenek - ebből a többesszám csak udvariassági fordulat.
Ha már az államtitkárt "egészségügyért felelős"-nek hívják, tegyünk úgy, mintha elhinnénk, hogy itt a költségvetés kollektív bölcsesség eredménye lenne.
Az államtitkár meg vagy hülye, ha megfelelő felhatalmazás és források hiányában részt vállal egy nemzet egészségügyének sírbatételében, vagy a morál oly messze van tőle, mint nyári lúdtól a télikabát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 01. péntek, 06:24
-
Találatok: 1859
Hol volt, hol nem volt, még a délibábos magyar ugaron is túl, volt egyszer egy ország, amelynek lakói újév másnapján arra ébredtek, hogy a politikusoknak egyszerűen nyomuk veszett. Eltűntek.
Amikor az emberek a szilveszteri bódulat után lassan kezdtek volna visszazökkenni a munka szokásos rutinjába, meglepődve tapasztalták, hogy a politikusok fellelhetetlenek. Nem mutatkoztak a minisztériumokban, önkormányzatokban, különféle cafrangos hivatalokban, s amikor annak ideje lett volna, a parlamenti ülést sem tudták megnyitni, mert egy árva politikus nem mutatkozott az ország házában. Se kormánypárti, se ellenzéki.
A reformok működtek.
Azt viszont hamar felfedezte mindenki, hogy csak azok a figurák tűntek el, akiket a különböző pártok ¬- túlnyomó többségben a hatalmon lévők – helyeztek valamilyen fontos posztba, és ezért nem is igen értettek máshoz, mint a politikai szélhámoskodáshoz. Akikről tudható volt, hogy kicsit is konyítottak a szakmájukhoz, azok továbbra is megjelentek a munkahelyükön. Kizárólag a „hivatásos” politikusok tűntek el.
Eleinte senki nem értett semmit ebből a csodából, s az emberek zavarba jöttek. Rokonok, ismerősök próbálták keresni a politikusokat, de csak hűlt helyüket találták. Mintha soha nem is léteztek volna.
Döbbenet és tanácstalanság lett úrrá kezdetben az embereken. Nem mintha különösebben hiányolták volna az amúgy közmegvetésnek örvendő figurákat, csak nem tudtak mihez kezdeni a helyzettel, mert még soha nem tapasztaltak hasonlót. Így eleinte a káosz és zűrzavar jelei mutatkoztak, mert sokan azt hitték, mostantól azt csinálnak, amit akarnak, és nem parancsol nekik többé senki. De a többség meglepő gyorsan ráébredt, hogy az anarchia csak az ország vesztét okozhatja.
Meg különben is, nem a vízvezeték-szerelők, a közgazdászok vagy a rendőrök tűntek el, csak a politikusok.
Így aztán az emberek elkezdték megszervezni az életet. A különböző szakmákban, ágazatokban, az élet minden területén igyekeztek a legésszerűbb, leghatékonyabb feltételeket megteremteni. Választottak ugyan irányítókat, de az ő szerepük semmiben sem volt hasonlatos a korábbi politikusokéhoz. Az egész újonnan kialakított rendszer leginkább valamiféle önigazgatási szisztémához lett hasonlatos.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 29. kedd, 09:45
-
Találatok: 2076
Hazánk egy újabb Európai Uniós felmérésben szerepel a sereghajtók között: ezúttal a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgáztunk le. A kép azért igazán sötét, mert ez az indikátor magába foglalja a szegénységet megelőző politikákat, a szegénység és kirekesztettség számait, a foglalkoztatást, a tanulási esélyeket, az etnikumok vagy nemek közötti diszkrimináció, vagyis minden olyan tényezőt, amelytől az ország hosszú távú fejlődése függ.
És az elmúlt években Magyarország nemcsak, hogy nem javított, de rontott is nagyon sok tekintetben. Nem valami kelet-európai átokról van szó, Lengyelország például tudatos politikákkal mostanra tendenciaszerűen javít rengeteg tekintetben. Ferge Zsuzsa írása.
Magyarország már megint jobban teljesít. Megjelent az EU Társadalmi Indikátorok Monitora és a Bertelsmann Alapítvány évi rendes kiadványa a társadalmi igazságosságról. Ebbe a fogalomba sok mindent beleértenek, így a szegénységet megelőző politikákat, a szegénység és kirekesztettség tényeit, a foglalkoztatást, a tanulási esélyeket, az etnikumok vagy nemek közötti diszkrimináció jelenségeit. Az egész komplexumot egy 1 és 10 közti mutatóval jellemzik. Ennek európai átlaga 2015-ben 5,63. Az élen a skandináv országok vannak, 7 fölötti átlagokkal, 7,63-as maximummal. Magyarország „osztályzata” 4,73. Ezzel a 28 ország közül a 23. helyen vagyunk – és nem csak Románia és Bulgária, hanem a három déli mostohagyerek, Spanyolország, Olaszország és Görögország is mögöttünk vannak.
A társadalmi igazságossággal nem fér össze a diszkrimináció. A diszkrimináció összesített mutatóját illetően Magyarország a 24. helyre került. Ezen belül egy mutatót kiemel a jelentés a nemek közti egyenlőség jellemzésére. Ez pedig a nők aránya az országgyűlési képviselők között. A jobb országokban az 50 százalék felé közelítenek, többnyire folyamatos emelkedéssel. Nálunk az arány mindig rossz volt, de 2008 óta még ezen is sikerült valamit rontani. 2015-ben a képviselőnők 9 százalékos arányával a biztos utolsó, 28. hely a miénk. Csoda, hogy miniszterelnök és házelnök egyaránt bármilyen nőket lebecsülő kijelentést megengedhetnek maguknak?
Ami segít elkerülni sok más esetben a legrosszabb helyezést, az a közfoglalkoztatás.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 28. hétfő, 01:32
-
Találatok: 1803
Orbán Viktor a Magyar Távirati Időknek adott év végi nagyinterjúban bevallotta, hogy becsapta a magyarokat. Nem lett olcsóbb az állam, nyoma sincs az ígért egymillió új munkahelynek, nőtt a korrupció, rokonok, csókosok kapták a zsíros falatokat.
- Miniszterelnök úr, nehéz időszak áll mögöttünk és előttünk. Meg amiben most vagyunk, az sem könnyű. Ilyen körülmények között, amikor mindenki ellenünk van, a kormány, és személy szerint Ön, hogyan védi meg a magyar embereket?
- Kedves honfitársaim, magyarok. Becsaptalak benneteket. Hazudtam nektek. Tudom, hogy egy ideje tudjátok ezt, de még magatoknak sem mertétek bevallani.
- Miniszterelnök úr, már elnézést, itt valami félreértés…
- Nincs félreértés, ne szakítson félbe! Hazudtam éjjel, hazudtam nappal, hazudtam minden hullámhosszon. Könnyű, megszorítások nélküli életet ígértem a magyar embereknek. Rendet, demokráciát, jogbiztonságot. Egymillió új munkahelyet, azonnali és radikális adócsökkentést, ingyenes oktatást és egészségügyet, erős és nemzetközi tekintélynek örvendő országot. Olcsóbb államot, kevesebb korrupciót…
- De miniszterelnök úr, ezek nem az előre megbeszélt…
- Ha megengedi, folytatnám: kevesebb korrupciót, tisztességesebb közéletet ígértem. Hazugság volt minden, előre megfontolt szándékkal, készakarva becsaptam a magyar embereket.
- Miniszterelnök úr, Önök megvédték a nyugdíjasokat, megvédték a devizahiteleseket, megvédtek mindenkit. Kipaterolták a Nemzetközi Valutaalapot, szabadságharcot folytattak a bankok ellen, hadat üzentek a munkanélküliségnek és az államadósságnak. Miniszterelnök úr, nem találok rá jobb kifejezést, Önök egyszerűen értünk vannak.
- Hagyjuk kérem, ezeket a hülyeségeket! Leromboltuk a jogállamot, elzavartuk az okvetetlenkedő költségvetési tanácsot, az első számunkra kedvezőtlen döntés után megnyirbáltuk az Alkotmánybíróság hatáskörét. Elfogadtuk Európa legdiktatórikusabb médiatörvényét, amely egész Európában megütközést és ellenállást váltott ki, később, a Cohn-Bendit interjút meghamisító riportert hírfőszerkesztővé léptettük elő. Szégyellem magam ezért, és bocsánatot kérek…
- Miniszterelnök úr, nyugtalannak látszik. Rosszul van? Kér egy pohár vizet? Térjünk vissza az előre meg beszélt témákhoz. Tudja, amelyeket a stábjával napokkal korábban egyeztettünk….
- Bedöntöttük a forintot, nem kicsit, nagyon. Súlyos veszteséget okozva ezzel a magyar embereknek.
- Miniszterelnök úr, talán beszéljünk a sikerekről. Mert vannak eredmények is…
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 26. szombat, 22:04
-
Találatok: 1715
Az a nagyon nagy baj, hogy Rogán ezt a dumát Orbániában bárhol előadhatná – sehol sem röhögnének a képébe, senki sem mondaná, hogy na mars ki innen, vicces fiú... Aki még mindig nem tudja, milyen jellemtelen, elvetemült, mindenre kapható gazemberek uralják az országot, olvassa el karácsonyi handabandáikat.
Hogy miért beszélnek folyamatosan, számomra rejtély. Talán nem tudják elviselni, hogy a magyar világban nélkülük teljenek el napok, akár csak órák is. Hogy legyenek emberek, akik föllélegeznek, amikor az ország „vezetői”, ha mégoly rövid ideig is, de kussban vannak…
Hát akkor vegyük őket sorba! De a rangra most nem leszek tekintettel: mindenkitől csak néhány mondatot idézek, amelyeket visszafogottan kommentálok, szintén csak néhány mondatban. Ennél többet tőlem most csak Rogán Antal, a „kormány” valamilyenügyi minisztere kap: az ő dumája olyan tömény, hogy abban szinte minden benne van, amit a hatalmat birtokló-bitorló szervezetről tudni kell.
Természetesen maga a Keresztapa is adott interjút.
Hát, ha a szívem belefájdul, akkor sem fogom itt bemásolni az egész szövegét – pedig arany szavakat szólt a Főnök, mint mindig! Csak keveset idézek tőle, mintegy találomra:
Nem vágytunk a kiemelt nemzetközi figyelemre. Boldogok lettünk volna, ha az uniós partnereink többsége kezdettől fogva egyetértett volna azzal, amit a magyar kormány gondol a helyzetről. Ha így lett volna, ma pár tízezer valódi menekült lenne Európában, nem pedig egymillió migráns.
Vagonokba próbálnak fölkapaszkodni magukat menekülteknek álcázó migránsok, hogy Szerbián keresztül Magyarországra utazhassanak…
Bizony, teljesen egyértelmű: ha uniós partnereink a mi Kedves Vezetőnkre hallgattak volna, akkor fölismerték volna a menekülteknek álcázott migránsokat, és Orbániával együtt kiáltották volna: Ide nem teszi be a lábát egy se..! De partnereink nem hallgatnak a mi Kedves Vezetőnkre, s ez azt is jelenti, nem érdekli őket a magyarok véleménye sem: inkább beálltak migránssimogatónak… Na persze, ha Soros fizeti őket..!
És persze a migránsok is inkább otthon maradtak volna, békésen eltöltve azt az időt, amit gyilkosaik engedélyeznek számukra.
Aztán van, amit mindenkinek tudnia illik, kell is:
… a szólás- és véleményszabadság, ami minden demokrácia alapja és központi tétele, él és virul, sőt, amit egyébként soha nem gondoltam volna, szélesebb és mélyebb, mint Nyugat-Európában
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 24. csütörtök, 20:34
-
Találatok: 1876
Független nemzetközi tanácsadók szerint is megtérül a Paks II beruházás – állítja egy kormányközlemény egy frissen megjelent, a kormányzati honlapon is hozzáférhető tanulmányra hivatkozva. A hír igaz, csak éppen a megtérüléshez a duplájára kell nőnie az áramáraknak, a hivatkozott „független” tanácsadó pedig a paksi bővítés ügyében dolgozó lobbicég, soraiban Orbán egyik volt államtitkárával.
A kormány honlapjára kedden este, a nyomtatott sajtó lapzártájának időpontjában került föl a közlemény, amely szerint a Miniszterelnökség úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a Paks II beruházás független gazdasági értékelését, amelyet „a nemzetközi Rothschild bankház készített”. A szövegből kiderül, hogy a kormány az anyagot a bővítés ügyében eljárást folytató Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak is elküldte.
Amint arról lapunk 2014 januárjában, az orosz–magyar nukleáris együttműködési megállapodás aláírása után beszámolt, a Rothschild-csoport komoly szerepet vállalt az egyezmény tető alá hozásában, illetve annak előzetes (a fejlemények alapján nem igazán eredményes) brüsszeli elfogadtatásában. Emiatt függetlennek aligha tekinthető, ráadásul a kötelékében dolgozik Orbán Gábor, az NGM volt adó- és pénzügyi államtitkára is, ami szintén nem a kormánytól való függetlenség ismérve.
A Rothschild-csoport közreműködésére tavaly az Átlátszó is rákérdezett, ám a válasz csupán azt tartalmazta, hogy „a kért adatigénylés vonatkozásában a miniszterelnökség nem rendelkezik megismerhető adattal” (a választ megfogalmazó Mikecz Péter helyettes államtitkár feltehetően arra utal, hogy a szóban forgó információkat titkosították).
Miközben a Századvég gazdaságkutató Energetikai monitor című kiadványa azt tartalmazza, hogy az idei első félévben a külpiaci tőzsdei áramár alig haladta meg a 31 euró/Mwh-s szintet (az értékelés arra is kitér, hogy „a napelemek teljesítményének gyors növekedése a tőzsdei áramár leszorítása mellett sajátos változást is indukált az árak szezonalitásában, illetve a termékárak viszonyában”, ami aligha jó hír az atomerőmű-építést tervezők számára), ráadásul 2011 óta csökkenő trend érvényesül,
a Rothschild-tanulmány tartósan 65 eurós tőzsdei árral számol, és ehhez képest tartja valószínűnek, hogy az 50,5-57,4 euró közötti áron termelő Paks II a 60 éves tervezett életciklusa végére megtérülhet.
Azaz – ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője kérdésünkre kifejtette – az Orbán-kormány által felkért lobbicég is arra jutott, hogy az áramár megduplázódása a megtérülés feltétele, vagyis szó sincs arról, hogy Paks II lenne az olcsó áram hosszú távú garanciája.
Bővebben ...
