2012 decembere óta nem adja ki a kormány, hogy milyen munkáért fizet a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek közel ötmilliárd forintot. Annak a cégnek, amelyet a 2010-es választások előtt hoztak létre, és ahol olyan személyek fordulnak meg, mint Giró-Szász András volt kormányszóvivő, Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Heti Válasz volt lapigazgatója, vagy éppen Habony Árpád, a Fidesz kommunikációs guruja. És amely cégről Mellár Tamás korábbi kutatási igazgató azt mondta, hogy „az egész műhely csak egy pénzmosoda.”
Az ötmilliárd forintos megbízás messze nem az összes közpénzből finanszírozott munkája a Századvégnek. Ők fognak négy évig lobbizni azért, hogy jobb legyen Magyarország híre az Egyesült Államokban és Kanadában, mindezt nettó 1.4 milliárd forintért. És nem kizárt, hogy van egyéb közpénzből rendelt megrendelésük is. Viszonyításképpen: a Norvég Civil Támogatási Alap keretében az ügyészség, a rendőrség és a KEHI által vizsgált Ökotárs vezette konzorcium 2013-ban 128 magyar civil szervezetnek osztott pályázatok útján valamivel több, mint egymilliárd forintot. Vagyis a két keretszerződés arányosítva közel hétszázötven „norvég civil” pályázatnak felel meg, de ha csak a nagyobb értékű ún. makroprojekteket számítjuk, akkor is 160, többéves ilyen projektre futná az összegből. És az ilyen makroprojektek kedvezményezettjeinek 10-15 másik szervezettel kell együtt dolgozniuk, vagyis ennyivel több szervezet részesülhet közvetve a pályázati pénz felhasználásából.
Ennek ellenére nem tudni semmit arról, hogy a Századvég ezért a töménytelen pénzért mit csinál. Az Eötvös Károly Intézet számításai szerint egy oldalnyi tanulmányra 470.000 forint megbízási díj jut. Ezt ugyan a Századvég vitatja, de ha ennek a tizede jut egy oldalra, az is egy havi közmunkás bér, annyiból meg tudjuk, hogy meg lehet élni. Szóval a kíváncsiságra van okunk, hiszen szemben a norvégok pénzével, a Századvégnek adott milliárdok forrása mégiscsak a magyar adófizetők pénze.
Elvileg jogunk is van tudni ezt. Az információszabadságról szóló törvény szerint az a jogi személy, amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni. Az is szabály, hogy közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés felhasználásával kapcsolatos adat. Az pedig nem kérdés, hogy ilyen közpénzzel kapcsolatos adat az, hogy azt mire költik el, egyszerűbben: mit kap a magyar állam cserébe az adózók milliárdjaiért?
Az eddigi perekből kettőt azért vesztettek el, mert az alperes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint nem ő kezelte a saját maga által megrendelt tanulmányokra vonatkozó adatokat. Ez nyilván kiesik védekezésként, ha a Századvégtől kérünk adatot, érdekes lenne, ha ő sem kezelné a saját milliárdos szerződéseinek anyagát. Így mindent a Századvégtől kérünk. A döntés-előkészítő adatra való hivatkozást pedig majd megvitatjuk minden egyes esetben a bíróságon. Az fura lesz, ha úgy fizettek ki közpénzből milliárdokat sok ezer oldalért, hogy egyetlen oldal alapján sem született meg egyetlen kormányzati döntés sem.
Kiskaput nyitna az Orbán-kabinet a letiltott internetes szerencsejáték-oldalaknak. A vállalkozások a kormányoldalhoz közel álló üzletembereken keresztül, a költségvetés helyett főleg magánzsebeket gazdagítva térhetnek vissza a magyar piacra.
Andy Vajna és Szima Gábor közreműködésével legalizálhatják magyarországi jelenlétüket az internetes kaszinó- és kártyaoldalakat működtető nagy nemzetközi társaságok – mint például a PokerStars vagy a Bet365. Erre az a törvénymódosítás biztosíthat lehetőséget a kormányoldalhoz közel álló üzletemberek számára, amit az adójogszabályok jövő évi tervezett változtatásairól szóló salátatörvényben nyújtott be a kabinet a parlamentnek – hívták fel lapunk figyelmét iparági szereplők.
A javaslat egyik pontja lehetővé tenné, hogy a szerencsejátékok után fizetendő koncessziós díjat az engedély birtokosa helyett más – harmadik fél – fizesse meg. Ez akár arra is lehetőséget biztosít, hogy egy külföldi, például offshore jellegű cégen keresztül, bizonytalan eredetű pénzből egyenlítsék ki a számlát, ráadásul az engedély birtokosa ekkor is levonhatja az összeget a költségvetésnek fizetendő játékadójából.
A tervezet arról is rendelkezik, hogy internetes sportfogadási oldalt Magyarországon a Szerencsejáték Zrt., míg online kártyatermet és kaszinót csak azok működtethetnek, akik rendelkeznek hazai kaszinóüzemeltetési koncesszióval – vagyis jelenleg Vajna és Szima.
De a törvényjavaslat kinyit egy másik kiskaput is. Arra is lehetőséget adna, hogy Vajna és Szima a számára biztosított online szerencsejáték-koncessziót felhasználva hasonló külföldi cégekkel szerződjön.
A társaságok „harmadik félként” befizethetik az éves koncessziós díjat, és a Vajnára és Szimára „szignált” működési engedély alapján szolgáltathatnak. Mivel az adóhivatal jelenleg blokkoltatja internetes oldalaikat, ha e vállalatoknak szükségük van a magyar játékosokra, legálisan csak így érhetik el őket. Sőt a kaszinókoncessziók tulajdonosai azt is megtehetnék, hogy az iparágban ismert úgynevezett affiliate, azaz gyűjtőoldalt hoznak létre, s ezen jelennének meg a nemzetközi online játéktermek.
Így egy koncesszió alatt több cég is szolgáltathat, szét lehet dobni köztük az évi mintegy százmillió forintos koncessziós díjat is. Négy szerencsejátékos vállalkozás esetén az éves teher már csak 25 millió forint, s ha például további 25 milliót a koncesszió tulajdonosának fizetnek, még mindig jobban járnak, mint ha egyedül vállalnák a terhet. Rosszul az említett adókedvezmény miatt „csak” az állam jár, mivel így a pénz jelentős része nem hozzá, hanem magánzsebekbe vándorol.
Felvetésünkre, hogy a kaszinókoncessziók tulajdonosai miért nem maguk fejlesztenek ki internetes szerencsejáték-oldalt, megszólalóink azt mondták: ez nem olcsó, viszont időigényes vállalkozás, és egy csak magyar játékosokkal működő portál nem tud vonzó nyereményeket kínálni. Ehhez játékosok százezreit kell elérni, ami külföldiek nélkül nem megy. Egy ilyen, nemzetközivé váló oldal felépítése pedig komoly feladat.
A kitiltással csaknem biztosan érintett Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó találta ki, hogy a Napi Gazdaságon keresztül szivárogtassanak ki egy, az adóhatóság vezetését látszólag mentegető verziót a történtekről - állítják a Népszava forrásai. Mindez azután történt, hogy az amerikai ügyvivő október elején tájékoztatta a magyar kormányt a beutazási engedélyek kormányhivatalnokokat is érintő megvonásáról. A rafináltnak tűnő terv csúfos kudarcot vallott, az újabb trükközéstől végleg besokallt az Egyesült Államok; az egyéb okokból is éleződő diplomáciai konfliktus pedig súlyos gazdasági következményekkel járhat az Orbán-kormány számára. Az amerikai konfliktus nyomán a miniszterelnök és a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere, Simicska Lajos között is tovább mélyültek a törésvonalak.
Miközben a kormány nyilvánvalóan kínos helyzetbe került azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke végül nyilvánosság elé állt, a kabinet egyelőre semmilyen lépést tett azért, hogy az adóhatóság vezetésének fedhetetlenségét bizonyítsa, tisztára mossa, vagy tisztázza a kormány tagjainak szerepét az amerikai beutazási tilalmak ügyében - a súlyos korrupciós botrányban. Pedig információink szerint - illetve az ügy kormányzati kommunikációjának kronologikus áttekintése nyomán - a történtekről, sőt, az amerikai korrupciós gyanúk ügyéről a kabinet több tagja már korábban is tudott, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Szijjártó Péter a külügyi tárcavezető hetek óta ismerhette a tényeket, sőt Orbán Viktor kormányfő nyilatkozatai szintén azt erősítik, hogy végig mindennel tisztában volt.
Megírtuk, a NAV elnöke a Magyar Nemzetnek adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba, méghozzá korrupciós gyanú miatt. Vida Ildikó erről az interjú előtt tájékoztatta Varga Mihályt, ám a NAV-elnök szavaiból az is kiderült, hogy már korábban, az őt értesítő követségi levél elolvasása után - azaz október 17. és 22. között - tájékoztatta a helyzetről a kormányt.
Habony volt az ötletgazda
A NAV elnöke azzal hozta kínos helyzetbe a kormány tagjait, hogy világossá tette, korábban tájékoztatta az illetékeseket a kitiltásáról. Mint ismert, az Orbán-kormány tagjai az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy az államigazgatásból nekik senki sem jelezte, hogy a kitiltottak listáján lenne. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz. A kormány, sőt, a miniszterelnök vélhetően már október 6-án értesült az amerikai döntésről, ezután pedig nem a korrupciós gyanú feltárásán, hanem a botrány eltussolásán kezdtek dolgozni.
Ezt erősítették meg forrásaink is, akik szerint, hogy épp a kormányközeli, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában lévő Napi Gazdaság közöljön cikket, nyilvánosságra hozva az ügyet, a kormányfő közvetlen környezetéből eredő ötlet volt.
A legváratlanabb helyről kapott pofont szerdán a kormány: Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában ismerte be, hogy kitiltották az Egyesült Államokból.
De nemcsak a kitiltás tényét ismerte be, hanem azt is elmondta, hogy erről a kormány is tudott:
- Amikor a levelet elolvasta, az abban foglaltakat jelezte a kormánynak? - Igen, egy illetékesnek jeleztem. - Kinek? - Mindegy a név, a lényeg, hogy a kormány tudott az ügyről” – mondta Vida a Nemzetnek.
Vida azt állította, hogy „a szabadságom előtt néhány nappal kaptam meg az amerikai nagykövetség értesítését, tehát később, mint ahogy az első hírek a médiában megjelentek”. Nézzük, ez alapján mi lehetett a menetrend:
Az amerikai ügyvivő, André Goodfriend másnap, október 17-én az állítás első felét tagadta, azt viszont megerősítette, hogy néhány magyar beutazását valóban korlátozták.
Vida válaszaiból nem csak az derült ki, hogy Lázár Jánostól kezdve Varga Mihályig számos kormánytag heteken át egyszerűen nem mondott igazat, amikor azt állították, hogy a kormánynak senki nem jelezte, hogy kitiltották az Egyesült Államokból, hanem az is, hogy viszont válaszul a komoly vádakra, végre a tettek mezejére lépnek a NAV-ban.
Megállíthatatlan a szakadék mélyülése, országos feszültségeket okozhat a szegénység. A kormány - a civilek szerint - csak beszél a probléma kezeléséről. A kabinet szerint nem is nőtt a szegénység.
A Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes nevével fémjelzett tanulmánykötet a 2012–2013 évek folyamatai mellett néhány 2014. évi történésre is kitér. Bevallott célja, hogy a kormányzat gyerekszegénységhez kapcsolódó jelentéseit kiegészítse, kontrollálja, mivel a tapasztalatok szerint azok nem néznek igazán szembe a kemény tényekkel, a kormányzat felelősségével. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NFTS) három súlyos társadalmi problémát próbál kezelni: a gyermekszegénységet, a romaügyet, a területi szakadék növekedését. A kutatók szerint a stratégia ugyan magáévá teszi a főbb uniós elveket, vállalásokat, ám már az „elvi alapja hibás”, még azt sem tudja nemzeti léptékben értelmezni, hogy kiken akar segíteni. „A hangsúly a minél jobb, minél szűkebb célzáson van. Az elv helyes értelmezéséhez fel kellene ismerni, hogy szegénység, integráció és egyenlőtlenség szorosan összefüggnek” – írja vezetői összefoglalójában Ferge Zsuzsa.
Szegények kontra gazdagok
A szociológus szerint egyfelől a szegényekhez csak változó újraelosztással juthat több forrás, de ez a jobb anyagi helyzetben lévőket makroszinten negatívan érintheti. „Másfelől a szegények kizárólagos támogatása minden szinten ellenérzéseket vált ki.” Mikroszinten ez még személyes jellegű lehet (nem kap az, aki ugyanúgy rászorulna, vagy kap, aki meg sem érdemli), de makroszinten már (hasonló okok miatt) rasszizmusként, jogok, kötelezettségek egyensúlyának követeléseként jelentkezhet. Ebből országos és helyi feszültségek adódhatnak. „Márpedig integráció nincs integrálók, kirekesztés kirekesztők nélkül.” A szegénység fogalmát a stratégia nem értelmezi a maga teljességében. Az sokféle hiányt jelent, de mindegyik oka, okozata a pénzhiány. Ehhez képest a segélyreformoknál inkább az összegek csökkentéséről, a feltételek szigorításáról, a pénzbeli ellátások átváltásáról természetbenire van szó. „Ez kérdésessé teszi a 2020-ra vállalt alapcél, a jövedelmi szegénység csökkentésének megvalósítását.”
Csak a duma?
A Gyerekesély Közhasznú Egyesület jelentése szerint a legtöbb országos intézkedés szembemegy a szavakban vállalt célokkal. A nagy ívű szövegekből kis ívű projektek lesznek. Az országos tervből a gyakorlati megvalósításhoz közeledve olyan programok lesznek, amelyek többnyire „mélyen alulfinanszírozottak”, és nem is állnak össze valamilyen egésszé.
Negatív fordulat várható idén ősszel a gazdaságban, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderült információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások és a második félévben 2,5 százalékos, 2015-ben 2 százalék körüli növekedési dinamika várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.
A gazdaságkutató az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: a világban erőteljesen növekvő politikai-gazdasági konfliktusok, az ukrán-orosz szembenállás, a szíriai és az iraki háborúval kapcsolatos geopolitikai bizonytalanságok beépülnek a gazdasági szereplők várakozásaiba és a globális pénzügyi feltételrendszer romlásához, a kockázatok növekedéséhez vezetnek.
A gazdaságkutató jelezte: az Európai Unióban csökken a korábbi derűlátás, a harmadik negyedévben az építőipar kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozásai is romlottak, ami Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra is igaz. A magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt rendkívül aggasztó mértékben szigetelődik el nemzetközileg, romlik külföldi megítélése, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét - írja a GKI.
Az EU-ból származó támogatások már nem növekednek, élénkítő hatásuk kifullad, sőt 2015-2016. évi előre látható csökkenésük feltehetőleg a beruházások visszaesését okozza. A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van - vélik a GKI kutatói.
A költségvetés lehetőségei korlátozottak, az államadósság növekedésének elkerülése és az EU elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDP-arányos deficit-cél 2015-re 2,4 százalék. Az államadósság ez év végi csökkenésének elérése érdekében elkezdődött a tartalékok leépítése, és a forint átmeneti erősödése is cél lesz várhatóan - olvasható a közleményben.
Magyarországra 2013-ban 1 milliárd euró nettó működőtőke érkezett, azonban a pénzügyi szektorba érkezett, kényszerű biztonsági célokat szolgáló 1,9 milliárd euró levonásával már csaknem 1 milliárd eurós kiáramlás volt - írja a GKI.
Idén az első félévében 0,7 milliárd euró működőtőke távozott az országból, írja a gazdaságkutató, hozzátéve: a második negyedév az osztalékfizetés miatt mindig kedvezőtlen. A pénzügyi szektorba érkezett 0,6 milliárd eurót is figyelembe véve a kiáramlás már 1,3 milliárd eurót tesz ki - olvasható a GKI közleményében.
A magyar kormány nem mutogathat az Egyesült Államokra, hanem magának kell lépnie a korrupcióval gyanúsított köztisztviselők ügyében - mondta André Goodfriend ügyvivő az ATV reggeli műsorában.
A diplomata visszautasította az orosz külügyminisztérium vádjait, szerinte nem általában a magyar-orosz viszonyt bírálta, hanem a magyar kormány egyes lépéseit, köztük a titokban megkötött paksi egyezményt, a Déli Áramlat gázvezetéket és azt, hogy Budapesten kritizálták az Oroszország elleni szankciókat.
A diplomata megerősítette, hogy a követségnek sikerült a beutazási tilalommal sújtott mind a hat személlyel felvenni a közvetlen kapcsolatot. Azt nem árulta el, hogy Vida Ildikó vagy az adóhivatal bármely más vezetője rajta van-e a listán, de közölte, hogy minden érintett tudja már a rá vonatkozó döntést. Goodfriend egy héttel ezelőtt arról beszélt, hogy még nem mindenkit tudtak személyesen elérni.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nincs további teendője az ügyben. „Magyarországtól várjuk a lépéseket, nem várhat a kormány arra, hogy mi mondjuk meg, mit tehet a saját korrupcióval vádolt állampolgáraival.” - mondta Goofriend, aki szerint a magyar hatóságok rendelkeznek a korrupciós vádak ügyében a szükséges információkkal, amelyeket többek között saját állampolgáraitól is megkaptak. „Ha ezek a lépések elmaranak, akkor a magyar társadalom fog véleményt alkotni arról, hogy a kormány nem lép a korrupcióval gyanúsított köztisztviselőkkel szemben.” – tette hozzá.
Az ügyvivő visszautasította azokat a vádakat, hogy beavatkozna a magyar belügyekbe, amikor részt vett az internetadó elleni első tüntetésen. „Kötelességem, hogy odafigyeljek mindarra, ami Magyarországon történik, és nem tehetem meg, hogy csak az egyik oldalt hallgatom meg” - mondta. „Nagyon sokféle rendezvényen veszek részt, igyekszem a saját szememmel látni az eseményeket” - tette hozzá. „Van, amikor látványosan, előre bejelentve tesszük ezt, mint az Élet Menetén vagy a Budapest Pride-on. Más alkalommal csak elmegyünk, hogy felmérjük, milyen például a tömeg hangulata, mérete. Ez történt a legutóbbi demonstárció esetében is.”
A személyeskedő támadásokra azt válaszolta, hogy azok nem őt, hanem azokat minősítik, akik el akarják tiltani attól, hogy minden féllel beszéljen. Ágoston Balázs, a Demokrata főmunkatársa náci követhez hasonlította André Goodfriendet, Bayer Zsolt pedig távozásra szólította fel az országból.
Az ügyvivő visszatasította az orosz külügyminisztérium személyét illető vádjait is. A moszkvai külügy szerint “nem diplomatikusak” Goodfriend megjegyzései, amelyeket a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájáról tett. “Nyilvánosan, egy sajtótájékoztatón beszéltem arról, hogyan látjuk Magyarország és Oroszország viszonyát.
A norvég kormány a magyarországi nagykövetség oldalán válaszolt a norvég civil alappal kapcsolatos Kehi-vizsgálat eredményére. Nem fogadják el a vizgsálatot, mert az megszegi megállapodásokat, és független vizsgálatot követelnek.
Hivatalos oldalán válaszolt a Kehi norvég civil alappal kapcsolatos vizsgálatára a norvég kormány. A közleményben ismételten rögzítik, hogy Norvégia a magyar kormánnyal és az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében kötelezte el magát a támogatások biztosítására, a megállapodást azonban a magyar kormány egyoldalúan megszegte, ezért májusban felfüggesztették a kifizetéseket a civileknek küldött és a klímaváltozással kapcsolatos támogatásokon kívül, ezek ugyanis nem köthetőek a magyar kormányhoz.
A norvég kormány leszögezi, hogy a civil szervezeteknek küldött norvég támogatások Kehi-vizsgálata szintén megszegi az alapokkal kapcsolatos megállapodásokat, mert semmilyen magyar költségvetési pénzről nincs szó, ezért a pénzt biztosítók nem fogadnak el semmilyen tárgyalást a Kehi vizsgálata alapján, hanem egy független ellenőrzés alapján fogják értékelni a helyzetet.
"A magyar kormánynak a civil alapot kezelő Ökotárs Alapítvány elleni lépéseit a civil társadalom függetlensége iránti tisztelet aggasztó hiányát mutatják" – közölte a norvég kormány, hozzátéve: "ezért úgy véljük, a magyar kormány kikezdte az európai együttműködés alapját jelentő alapvető demokratikus értékeket".
A norvég kormány azt írta, Magyarországnak is be kell tartania a vonatkozó megállapodásokat épp úgy, mint a többi, hasonló támogatásokban részesülő 15 országnak, ezért csak akkor fogják újraindítani a magyar kormány felé a kifizetéseket, ha megoldódik az alapok kezelésének kérdése és a civil alap kezelője is úgy működhet, ahogy azt a megállapodásokban rögzítették.
2014. okt. 22. - Lázár János sajtótájékoztatón ismertette az Ökotárs Alapítványnál lefolytatott vizsgálat eredményét. Állítása szerint bizonyítékok vannak rá, hogy az alapítvány "visszaélt a norvég kormány bizalmával.
Egy vállalkozó, aki tisztességesen elvégzi a munkát, úgy viszi el a 25 millió alatti zárt közbeszerzéseket, hogy 40-50 százalékot vissza kell osztania a minisztériumnak, és ez nem egyedi eset. Többször a projektre szánt pénz 80 százaléka vándorolt a korrupt vezetők zsebébe. Már az is elképesztő, hogy az adóhatóság a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni – mondja Jancsics Dávid.
A New Yorkban dolgozó korrupciókutató azt mondja, ha a kitiltási botrányt elaltatják, akkor a rendszer simán beállhat egy dél-amerikai típusú, félautoriter működésre. Több száz korrupciós esetet lehet összegyűjteni mindössze néhány havi kérdezősködéssel. Interjú.
hvg.hu: A kitiltási botrányról a napokban azt írta, két amerikai cég panaszolta be az Egyesült Államokban a magyar hatóságokat, mert a magyar kormányhoz közel álló szereplők megzsarolták őket, és kenőpénzt követeltek tőlük. Ez egy egyedi eset volt, vagy a kutatásai során már találkozott hasonlókkal az elmúlt években?
Jancsics Dávid: Azt gyanítom, hogy ez nem egy egyedi jelenség, és a módszer sem új, inkább egy intézményesült mintázatról lehet szó. A korrupciós esetekről készített interjúim alapján tudok olyan sikeres – nem nemzetközi – magyarországi cégekről, ahol nagyon hasonló zsarolásos módszerekkel próbáltak megszerezni cégrészesedéseket vagy cégeket. Az interjúalanyok olyan történeteket meséltek, hogy ha az illető nem volt hajlandó kötélnek állni, akkor kapott egy óriási inkasszót a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), még akkor is, ha nem volt jogalap rá. Egy ilyen eljárásban hónapokba vagy akár évekbe telik míg a cég tisztázza magát, és addig gyakorlatilag fizetésképtelen, mivel nem rendelkezhet az inkasszózott összeg felett.
hvg.hu: Hány ilyen esettel találkozott, amikor az interjúkat készítette?
J. D.: Nagyon sokan mesélnek ilyeneket, de nem akarok számot mondani. Ez egy létező jelenség, de nem tudom, mennyire elterjedt, mert mérhetetlen. Ez egy titkos műfaj, mindenki óriási konspirációban dolgozik, még a kis információmorzsákat is nehéz kiszedni az emberekből. Viszont az, hogy hány ilyen eset van, már nem is a legfontosabb kérdés, ha tényleg lehetséges, hogy a NAV a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni. Az önmagában brutális lehetőség, ha a NAV-ot lehet erre használni. Azt jelenti, hogy az államot egészen magas szinten teljesen behálózza a korrupció, és ha egy ilyen eset megtörténik, azután már jó eséllyel akárhányszor megtörténhet.
hvg.hu: Mégis, hány korrupciós történetről tud?
J. D.: Nagyon sokról, százas nagyságrendű számot kellene mondanom, ha összeszámolnám. Valahol száz és kétszáz között lenne a végeredmény. Persze ezek között vannak kis korrupciós esetek, a rendőr vagy a parkolóőr megkenése, és vannak egészen nagyok, komoly, milliárdos projektek.
hvg.hu: Hány év kellett a több száz eset összegyűjtéséhez?
J. D.: Nagyjából négy-öt éve kutatom ezt a területet, de ez néhány havi intenzív terepmunka eredménye, 2011-ben készítettem az utolsó interjúmat. Ha otthon kutatnék, és lenne pénz rá, brutális mennyiségű empirikus anyagot lehetne gyűjteni.
2012 decembere óta nem adja ki a kormány, hogy milyen munkáért fizet a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek közel ötmilliárd forintot. Annak a cégnek, amelyet a 2010-es választások előtt hoztak létre, és ahol olyan személyek fordulnak meg, mint Giró-Szász András volt kormányszóvivő, Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Heti Válasz volt lapigazgatója, vagy éppen Habony Árpád, a Fidesz kommunikációs guruja. És amely cégről Mellár Tamás korábbi kutatási igazgató azt mondta, hogy „az egész műhely csak egy pénzmosoda.”
Kiskaput nyitna az Orbán-kabinet a letiltott internetes szerencsejáték-oldalaknak. A vállalkozások a kormányoldalhoz közel álló üzletembereken keresztül, a költségvetés helyett főleg magánzsebeket gazdagítva térhetnek vissza a magyar piacra.
A legváratlanabb helyről kapott pofont szerdán a kormány: Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke 
Megállíthatatlan a szakadék mélyülése, országos feszültségeket okozhat a szegénység. A kormány - a civilek szerint - csak beszél a probléma kezeléséről. A kabinet szerint nem is nőtt a szegénység.
Negatív fordulat várható idén ősszel a gazdaságban, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderült információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások és a második félévben 2,5 százalékos, 2015-ben 2 százalék körüli növekedési dinamika várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.
A magyar kormány nem mutogathat az Egyesült Államokra, hanem magának kell lépnie a korrupcióval gyanúsított köztisztviselők ügyében - mondta André Goodfriend ügyvivő az ATV reggeli műsorában.
A norvég kormány a magyarországi nagykövetség oldalán válaszolt a norvég civil alappal kapcsolatos Kehi-vizsgálat eredményére. Nem fogadják el a vizgsálatot, mert az megszegi megállapodásokat, és független vizsgálatot követelnek.
Egy vállalkozó, aki tisztességesen elvégzi a munkát, úgy viszi el a 25 millió alatti zárt közbeszerzéseket, hogy 40-50 százalékot vissza kell osztania a minisztériumnak, és ez nem egyedi eset. Többször a projektre szánt pénz 80 százaléka vándorolt a korrupt vezetők zsebébe. Már az is elképesztő, hogy az adóhatóság a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni – mondja Jancsics Dávid.