L. Simon László szerint jó, ha a politikusok alaposan megszedik magukat, mert így van idejük a közjót szolgálni.Látjuk. Alaposan megszedték magukat, és lám, milyen jó is a közjónak! Elöl-hátul ki van szolgálva. Delfines medencékben lubickázó teremfocisták, feltáratlan termeikben bolyongó, stadionjaik jólfűtött díszpáholyában magányoskodó hamleti alakok aggódnak éjt nappallá téve a közjó felett.
S mert a Közjó olyan kis bohó, hát felkent gyámjai megőrzik a pénzét, óvják, páncélszekrényeikbe zárják; szép szavakat adnak a kis Közjó szájába, s ha vendég jön, a zongorához ültetik, és mindenki az arcára fagyott mosollyal hallgathatja, ahogy a kis Közjó, a szegény, de tisztes rokon hamisan a Szamárindulót pötyögteti.
A Közjó őrei pedig hálatelt szívvel gondolnak magukra, hogy milyen rendesek is ők a kis Közjóval. Ha az államtitkár úr Honolulun nyaral, kicsit ízesebb lesz a szikkadt kenyér a szeretetkonyhákon. Ha a miniszter úr rápillant arany Rolexére, aprónyit felszárad a málló vakolat a szülőszobák falán. Mikor a miniszterelnök úr új stadiont avat, aznap nagyobb karika szójavirsli jut a gyerekmenzákon a csirizes répafőzelékre. Ha Új-Zélandon felcsendül a Getnó a képviselő úr előtt, alig használt cipőt talál a kuka tetején egy borsodi cigánygyerek.
Vagy még ez sem. Mert hát a nyaralások, jacuzzik, Rolexek, stadionok, beruházások, vagyonok és portfóliók ezekből a kenyerekből, szigeteletlen kórtermi falakból, penészes furnérlemezzel befűtő, a füstben megfulladó nyugdíjasokból, az ehetetlen menzakoszt felett öklendező gyerekeinkből, a bokrok alatt életvitelszerűen haldoklókból állnak össze; meg belőlünk, akik még úgy-ahogy a felszínen evickélünk, néha veszünk egy-egy nagyobb lélegzetet, aztán úszunk a víz alatt, amíg bírjuk. Persze ha sokkal több jutna nekünk, ha kevesebbet rabolnának el tőlünk a közjó őrei, akkor mi is könnyebben tartanánk ezt a közjót a szemünk előtt. Így, sajnos, inkább a közrosszat látjuk. De talán csak a karóráinkban van a hiba. Akárcsak azok, mi is rosszul járunk.
L. Simon: Giró-Szász a közjót szolgálja - Közzététel: 2014. dec. 1.
Hol vannak már azok az idők, amikor Orbán Viktor azt ígérte, hogy a Fidesz véget vet a szocialisták "uram-bátyám" típusú kormányzásának, és lezárja azt a korszakot, amelyet csak és kizárólag a hatalmon lévő politikai erő üzleti érdekei mentén alakítottak ki?
A szép választási ígéretek után kormányra kerülve a Fidesz egyre több és több olyan jogszabályt fogadott el (bármiféle kontroll nélkül), amelyek célja mindössze annyi volt, hogy kedvezzen, vagy épp ellenkezőleg nehéz helyzetbe hozzon bizonyos személyeket és/vagy üzleti köröket. Az elmúlt időszakban ez a fajta személyre szabott törvénykezés már olyan méreteket öltött, hogy még követni is nehéz hol tartunk éppen. Szerencsére, mi azért időről időre igyekszünk összeszedni azokat a jogszabályokat, amelyekben ez a leginkább tetten érhető. Most is ezekből válogattunk.
Na de, mik azok a "lexek"?
A II. Orbán-kormány megalakulása óta számos olyan törvényt hozott, amelyek a közbeszédben "lexekként" híresültek el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy éppen ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni.
A lex RTL Klub 1. és 2.
Miután a Fidesz leporolta tavalyi ötletét a médiaadóról, L. Simon László 2014. június 2-án benyújtotta az országgyűlésnek a reklámadóról szóló törvényjavaslatot. A tavalyi változathoz képest a napenergia működését kevéssé értő államtitkár egy sokkal szigorúbb indítványt terjesztett a T. Ház elé. A 2013-as változat ugyanis a különadó mértékét a felső 10 milliárdos határnál 20 százalékban, most pedig 20 milliárd felett 40 százalékban állapította meg. Ebbe a valóban exkluzív körbe viszont csak az RTL-csoport tartozik bele.
A reklámadó hatására az RTL Klub is bekeményített: híradójukban ismét külön politikai szekcióban számolnak be a kormány mindennapi ténykedéséről, "meglehetősen kritikus” hangnemben. (Jól tették egyébként, a Híradó nézettsége azóta szépen emelkedik, akármit is állít az újabb nemzeti konzultáció levezénylésével megbízott Deutsch Tamás.) A kormányzat sem nézte tétlenül a kereskedelmi csatorna hirtelen feltámadt társadalmi felelősségvállalását: a 40 százalékos különadót egy tollvonással 50-re emelték, ezzel gyakorlatilag beismerve, hogy a törvényt kifejezetten az RTL-csoport ellen szabták át.
A jelek szerint a cég ennyit már nem hajlandó benyelni: az index.hu információi szerint "az RTL-csoport a zászlóshajó RTL Klubon kívül minden más csatornáját, azaz a teljes kábelportfóliót Luxemburgba költözteti, az anyacéghez, ahol a CLT-UFA nevű RTL-cég fennhatósága alatt működik majd tovább."
A lex Mocsai és a harmadik lex Schmitt
Még augusztusban írtunk arról a felsőoktatási törvényhez beadott fideszes módosítóról, amely alapján bizonyos munkakörök esetén már nem szükséges a korábban előírt doktori fokozat.
Az egész Orbán-rezsimet a velejéig áthatja a korrupció, a miniszterelnök az uniós pénzekből való kibekkelésre játszik, a töketlen ellenzék pedig mindeközben verseket olvas és tévéstúdiókban siránkozik. Képes-e az Unió vagy az utca kikényszeríteni a hatalom bukását? Göllner Andrást, a montreali Concordia egyetem politológiaprofesszorát kérdeztük.
Kanadai lakosként hogyan tájékozódik naprakészen a magyarországi eseményekről?
Egyetemi tanárként, társadalomtudósként több mint harminc éve foglalkozom napi szinten Magyarország politikai, gazdasági életével. A rendszerváltás első húsz évét javarészt odahaza töltöttem, személyes kapcsolatban álltam az ország politikai elitjével, többek között Orbán Viktorral is, akinek egy nagyon sikeres kanadai utat szerveztem még 1994-ben. Szakmai kapcsolatokon és az interneten keresztül minden lényeges információ eljut hozzám Magyarországról. Szakmai feladatom, hogy képben legyek.
A Huffington Postnak azt mondta: Magyarország valószínűleg a legkorruptabb ország az EU-ban. Mi alapján jutott erre a következtetésre?
Azt mondtam - és ezt nem csak én mondom, hanem a Transparency International-től kezdve az EU legfrissebb tanulmányáig sokan -, hogy Magyarország a korrupt rezsimek élvonalába tornázta fel magát Orbán Viktor vezetése alatt. Pártoktól független tanulmányok, nemzetközi vizsgálatok egytől egyig azt bizonyítják, hogy az Orbán-kormány ideje alatt nem csökkent, hanem növekedett a korrupció Magyarországon. Nem tudok egyetlen olyan tanulmányról sem, amely ennek ellenkezőjét bizonyítaná hiteles adatokkal.
Hogy látja: miben más a Fidesz-kormány korrupciója más európai országokétól?
Nem csak méretében, de szerkezetében is eltér a magyarországi korrupció az európai államokban is létező „műfajtól". Másutt a korrupcióellenes vizsgálatokat nem hátráltatja a hatalom – Magyarországon ez hétköznapi gyakorlattá vált. Amikor a NAV egykori munkatársa kipakolt, nem az általa gyanúsított személyek, hanem ő maga került az igazságszolgáltatás kereszttüzébe. Többek között ez vezetett oda, hogy a NAV vezetője ma nemkívánatos személy Amerikában. Az intézményesített korrupció legismertebb példája a dohánytermékek árusítására kiírt pályázat bizonyított hamissága. Sokmilliárd forint EU-s támogatást zároltak korrupciógyanú miatt. A kenőpénzek úgy folynak ma odahaza, mint csapból a víz. Ezt mindenki tudja, aki részt vesz a gazdasági életben. A pártfinanszírozási rendszer a magyar politikai korrupció melegágya. A „fülkeforradalom" óta a Fidesz monopolhelyzetben van ott, ahol verseny volt 2010-ig. A magyar korrupció sokkal kiterjedtebb, mélyebben beágyazta magát a hatalom berkeibe, mint Európában. A magyar igazságszolgáltatás az ebihalak után horgászik, a cápákat pedig szabadon hagyja vadászni. Nálunk a hatalom nem abban érdekelt, hogy feltárja és felszámolja a korrupciót, hanem hogy láthatatlanná tegye azt.
...tehát abban bízol, hogy ha a Tescóban drágább is lesz minden, esetleg bezár, hát majd a CBA biztosan olcsóbban adja. Te fideszes vagy, tehát abban bízol, hogy ha hét helyett csak hat napra kell eladó meg pénztáros meg biztonsági őr, akkor is mindenkinek megmarad a munkahelye, és ugyanannyi lesz a bére.
Te fideszes vagy, tehát abban bízol, hogy kiderül, minden csak hazugság, amit a korrupt fideszesekről hallani, legyen az a legkisebb önkormányzati tűzőgépbeszerzés vagy az amerikai hírek. Te fideszes vagy, tehát abban bízol, hogy egyszerre győzzük le Amerikát és Európa nyugati felét.
Te abban bízol, hogy Putyin nem kér semmit cserébe. Te abban bízol, hogy pont a te gyereked még bejut a középiskolába, megtanul angolul, felveszik az egyetemre, és ki tudod fizetni a tandíját. Te abban bízol, hogy nem a te gyerekednek ajánlgatják a közmunkát, az másnak szól. Te abban bízol, hogy nem omlik a fejünkre a szociális katasztrófa, nem lesznek éhséglázadások. Te abban bízol, hogy ha megszüntetjük a munkanélküli-segélyt, azzal megszűnik a munkanélküliség is.
Abban bízol, hogy ha nem veszünk tudomást a magyar cigányságról, majd ők se vesznek tudomást rólunk, megoldják valahogy nélkülünk. Abban bízol, hogy a te nagymamádnak még pont jut CT, csípőprotézis, kedves szó, mosléknál ehetőbb étel a kórházban, egyáltalán orvos. Abban bízol, hogy örökre letettek az internetadóról. Abban bízol, hogy a kultúra és a művészet számodra fontos szelete azért megmarad, nem jön egy fideszesre kimosakodott exkomcsi propagandista, hogy mostantól ez az ő lapjuk, az ő csatornájuk, az ő múzeumuk, az ő rádiójuk. Abban bízol, hogy pont előtted nem vágják ki a fákat; a te gyerekedet, a te kutyádat mindig le tudod vinni majd a közeli zöldbe. Abban bízol, hogy a valódi döntéshozók nem csak egy szülőgépet látnak a lányodban és nem csak egy ingyenélőt a rokkantnyugdíjas apádban. Abban bízol, hogy a szappanadó, az irodaipapír-adó meg a már az alkoholos italokra is kiterjesztett csipszadó volt az utolsó „átmeneti egyenlegjavító intézkedés”.
Bizakodsz, hogy a te vállalkozásodnál nem csenget majd a fideszes oligarcha szárnysegédje, hogy féláron átveszik, és maradhatsz tulajdonos helyett alkalmazott, különben hoznak egy törvényt vagy kapsz egy NAV-ellenőrzést, és tönkretesznek. Bizakodsz, hogy csak a trafik kellett nekik, meg az építőipar, meg a mezőgazdaság, meg a borászat, meg ez-az, de nem jutnak el hozzád. Bizakodsz, hogy a családban soha nem lesz meleg gyerek, aki az erkölcstanórától a semjéni napirend előtti felszólalásig azt hallgatja majd, hogy micsoda torz bűnöző. Bizakodsz, hogy most már befejezték a választási barkácsolást, és ha 2018-ban is kétharmadot szereznek, az nemcsak a Békemenet molinómarkoló első sorából jön majd, hanem valóban a szavazók többségétől. Bizakodsz, hogy kiderül, minden elégedetlen szó mögött csak a norvég mintás Soros György áll.
Te hiszel abban, hogy mindezek mögött van valami tiszta, erkölcsös, minden magyar érdekét szolgáló rendezőelv. Hogy téged nem érint a rossz, meg „tulajdonképpen jót akarnak”. De azért vagy rám dühös, mert kimondom, amit belül, mélyen magad is tudsz: a túrót.
A cégeknek az alapítástól a megszüntetésig minden évben kell adóbevallást és mérleget leadniuk, még az „igazából nem működőknek” is – cáfolják szakértők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavait, amelyekkel Vida Ildikó adóhivatali és Halasi Tibor vagyonkezelő-elnök közös egykori fantom-bt.-jét vette védelmébe.
Nem igaz, hogy az 1990-es években a bt.-knek ne kellett volna mérleget leadniuk, mint ahogy az sem, hogy ha egy bt. a kültagok emlékezete szerint „nem működött”, akkor bevallást se kellett leadnia – mondták lapunknak adószakértők Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezetőnek a Casus Bt. ügyét elkenő szavai kapcsán.
Mint arról hírt adtunk, Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője és Halasi Tibor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) elnöke az 1993-as alapítástól a 2011-es kényszertörlésig kültag volt a Casus Bt.-ben, amely soha semmiféle adó- és egyéb közkötelezettségének nem tett eleget, egyetlen adóbevallást nem nyújtott be, és adót sem fizetett. Varga Mihály ennek kapcsán az ATV-nek úgy fogalmazott: „ha jól olvastam a cikket, ez a cég nem működött, tehát nem azért nem fizetett adót, mert nem akart adót fizetni, hanem mert se bevételei, se kiadásai nem voltak. A cikk után felhívtam Vida Ildikót és megkérdeztem, hogy pontosan mi történt. Ő elmondta, hogy valóban kültag volt egy ilyen cégnél, amely körülbelül egy évet működött, azt követően nem működött, se bevétele, se kiadása nem volt, semmiféle adózási kötelezettsége így nem keletkezett, ezért is kellett aztán a céget megszüntetni. Ebből a szempontból a cég, hogy mondjam, egy olyan cég volt, amit valamire létrehoztak, csak aztán a cég igazából nem működött”.
Az általunk megkérdezett szakértők határozott véleménye szerint egy társaság – akár a húsz évvel ezelőtti, akár a jelenlegi szabályokat vesszük alapul – a megalapítástól a törlésig, avagy a működéstől való eltiltásig tekintendő működőnek. Más értelmezés nem lehetséges. Márpedig a Casus Bt. tagjai 1993-ban állapodtak meg a működésről, a céget 1995-ben jegyezték be, és 2005-ben a bíróság rendelte el a végelszámolását, egyszersmind eltiltva a további működéstől. Ezért aggályos lehet, hogy az adóhivatal vezetője, avagy a felügyeletét ellátó nemzetgazdasági tárcavezető egy ilyen céget „körülbelül egy évet működőnek”, avagy bármely társaságot „igazából nem működőnek” minősít.
Meglehet, Varga és Vida működés alatt – tévesen – számlák kibocsátását és befogadását érti. Ám bizonyítékot sem erre, sem ennek ellenkezőjére nem találni. A bt.-nek a kezdeti időkben bizonyosan voltak költségei – ha más nem, a bejegyzési illetékek –, és valószínűleg jutott bevételekhez is a nevével megegyező egykori iskola révén.
Televíziós nyilatkozatában a tárcavezető nem minősítette azt a tényt, hogy a társaság működése egyetlen évében se nyújtott be se mérleget, se adóbevallást, még az általuk „körülbelül egyévesnek” tekintett működés után sem. Ez az akkor épp Vida Ildikó irányította adóhivatalnak 2001-ig – a nyilvános adatok szerint – nem szúrt szemet, sőt 2013-ban az – akkor már ismét Vida vezette – adóhatóság szintén engedékeny nyilatkozatot tett a már megszűnt bt.-ről. Ha az általuk „működésként” értelmezett időszakban se voltak a bt.-nek kiadásai és bevételei, rejtély, hogy a nemzetgazdasági miniszter és az adóhivatal elnöke mit ért egyáltalán működés alatt.
Utazgat a pártelit, hol magánemberi, hol politikusi minőségében. Lop is a párteleit, hol térítésmentesen, hol hitelbe. Már nem is titkolja, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A Vezér maga jár elől jó példával, mikor beleköp egy tisztességes adagot a négymillió nyomorgó pofájába: azt csinálok, amit akarok, annak adom az országot, akinek akarom, ti meg befoghatjátok a pofátokat cselédek!
Boldogan avat, hol disznófarmot, hol logisztikai központot, mindent, ami lopott pénzből épül, mindent, amit a haveroknak adott, meg amit adni volt kénytelen azoknak, akik túl erősek, és akiknek lekötelezettje volt. Régi elképzelése, hogy létre kell hozni egy nagytőkés réteget, akik aztán majd kézben tartják a társadalmat, és most éppen úgy gondolja, hogy a végrehajtás ideje jött el. Közben rázzák a rongyot vadul, a sok parvenü hempereg a fincsiben.
Lázár, aki kénytelen volt értékálló tárgyba fektetni a fácánvadászat elmaradása miatt megmaradt pénzét egy igen értékes órával parádézott a Parlamentben, igaz, mellé piros karkötőt vett fel, rontás ellen védi. Nem irigylem, hiszen harmincötödik születésnapjára lepte meg magát vele, egy hosszú élet fáradságos munkájára emlékezteti órája finom ketyegése. A volt debreceni polgármester meg elindult Dubaiba, de valami csoda folytán mégiscsak Új-Zélandon kötött ki, viszont nem családtagot vitt magával, mint Vezére és példaképe szokott, hanem a titkárnőjét, mert ő is szorgalmas típus, aki a Rolling Stones tolószékes koncertjének még a szünetében is diktált, aláírt, de legfőképpen pecsételt. Aki látta a Caligula című filmet, az tudja, hogy a pecsételés is lehet üdítő elfoglaltság.
Orbán viszont példamutató módon Sára lányát vitte magával a német Családi Vállalkozásokért Alapítvány (Stiftung Familienunternehmen) rendezvényére, ahol részben hülyeségeket beszélt, részben átadta tapasztalatait a német vállalkozóknak, beleértve egy-két hungarikumnak minősülő szakmai fogás magyarázatát is. A németeknek különösen az a része tetszett az előadásnak, melynek címe „Hogyan lesz a ti pénzetekből az én pénzem” volt.
A kormány halk szava, Giró-Szász András kilencszáz milliós vagyonra tett szert, ami azért is figyelemreméltó, mert ő aztán igazán szelídküllemű volt, első ránézésre az ember kedves értelmiséginek nézte. Erre kiderült, hogy egy kis hörcsög, néhány off-shore céggel a füle mögött, - most éppen hotelt épít egy olyan ingatlanon, melyet a Belváros igen nyomott áron és több vitézkötést kötve az üzletre adott el a sógorával közös cégnek. Méltatlankodik, mikor faggatják, mondván, vezetője és részben tulajdonosa is volt egy igen jelentős megbízásokkal rendelkező cégnek, azt azonban nem teszi hozzá, hogy az igen jelentős megbízások Hódmezővásárhelyről és egyéb fideszes irányítású önkormányzatoktól érkeztek. Valamelyik felmenője hajdan tanított engem, azt hittem, rá fog hasonlítani, de tévedtem. A rokon nagyon tisztességes ember volt, de Mendel óta tudjuk, hogy a sok makulátlanul hófehér csodatölcsérecske között bármikor felbukkanhat egy sötét példány, jelen esetben is erről lehet szó.
A legújabb "World Talent Ranking" szerint az oktatás és a szellemitőke-vonzó képesség terén egy listán Magyarországon 60 ország közül az 51. helyre esett. Pedig tíz éve még a 16. helyen álltunk. Bulgáriát és Horvátországot rosszabbul, Lengyelországot, Csehországot, Romániát viszont sokkal jobban értékelték nálunk.
„Kijött a legújabb World Talent Ranking, ami leegyszerűsítve az oktatás minősége és az országok tehetségvonzó képessége alapján rangsorolja a gazdaságokat: az első tíz helyezettből nyolc európai, az élen csak liberális piacgazdaságok (Malayzia az egy szem kakukktojás)” – írja az Alapblogon a Vakmajom nevű blogger, azaz Faragó Ferenc befektetésialap-kezelő.
Érdekes szerinte Románia nagy ugrása felfelé. „Egyre több dologból látszik, hogy fejlődés van ott. Olaszok helyezése lesújtó, nagyon komoly gondok vannak az olasz oktatással és szellemitőke-vonzó képességgel, az nem véletlen, hogy kitermeltek egy Berlusconi-féle idiótát” – jegyzi meg az Olaszországot jól ismerő szakember.
„Magyarország helyezése egészen siralmas, de nem meglepő. Főleg ha a helyezések evolúcióját nézzük, 2005-2013, az elmúlt 10 év egy zuhanórepülés” – írja. Ugyanis 2005-ben – akkor még ötven vizsgált ország között – a 16. helyen álltunk, Norvégia és Németország közelében. Ezután lassú lemorzsolódás következett, a 2014-es felmérésben hatvan ország közül az 51. helyen állunk (táblázat a cikk cégén, Magyarország piros nyíllal jelölve).
Szomszédaink a legutóbbi listán Brazília, Mexikó, Oroszország, India, picit távolabb Olaszország és Szlovénia voltak. A lista legelején az első öt helyen Svájc, Dánia, Németország, Finnország, Malajzia. A sereghajtók, az 56.-60. helyen, de nem túl távol tőlünk, Dél-Afrika, Peru, Horvátország, Venezuela és végül Bulgária.
Hogy a felmérés módszertana mennyire elfogadott széles körben, nem tudjuk, de aktualitását az adja, hogy a kormányzat forrásokat von ki az oktatásból, szűkíti a létszámot például a gimnáziumokban, tüntettek a pedagógusok és pedagógus-sztrájk is fenyeget. Az pedig nagyon egyértelmű, hogy a magasan képzett dolgozók és a szellemi foglalkozásúak sokkal, de sokkal többet keresnek, mint a többiek. Erről szóló cikkeink itt, valamint itt olvashatók.
Jó munkához idő kell – válaszolta a fideszes Nyitrai Zsolt, amikor arról kérdeztük, miért nem valósul meg Orbán Viktor 2010-ben, az állami nyugdíjrendszerbe visszakényszerítetteknek tett ígérete. Be fogják tartani, amit a miniszterelnök ígért, csak nem tudja, mikor, mert nem ő a miniszterelnök – mondta a fideszes Pesti Imre. Magyarország gazdasági csődben volt 2010-ben, a rendszerből kivett pénzből ezt kellett orvosolniuk – magyarázta.
Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel ezelőtt azt mondta bele a saját pr-kamerájába, hogy garantált, nyomon követhető, egyéni számlák várják az állami nyugdíjrendszerbe visszakényszerítetteket. Erről azonban kiderült, hogy nem igaz. Kormánypárti képviselőket faggattunk arról, hogy miért mondott olyat a miniszterelnök, amit négy évvel később sem tartanak be.
Jó munkához idő kell – válaszolta kérdésünkre a fideszes Nyitrai Zsolt, aki szerint "az állam mindenképp egy komolyabb garancia, mint egy összevissza működő magánnyugdíjpénztár (manyup)".
Orbán hazugságáról kérdeztük a képviselőket - Közzététel: 2014. nov. 24. - A miniszterelnök négy évvel ezelőtt azt mondta bele a saját pr-kamerájába, hogy garantált, nyomonkövethető, egyéni számlák várják az állami nyugdíjrendszerbe visszakényszerítetteket. Ez azonban nem igaz. De jó munkához tényleg idő kell.
Hargitai János KDNP-s képviselőtől azt kérdeztük, hogyan bízzanak ez után az államban a polgárok, mire a KDNP-s honatya azt válaszolta, kérdezzük meg az állampolgároktól. "Tudja, hogy volt három választás ebben az országban? Bíztak benne?" – tette fel a kérdést. Szerinte egyébként nem igaz, hogy nem tartják be, amit ígértek, legfeljebb késnek kicsit a teljesítésével. Hargitai magyarázata szerint azt látták, hogy az emberek megtakarításai nincsenek biztonságban a manyup-oknál.
A pénteken benyújtott költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a Kormány a hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra vonatkozóan jelentősen korlátozza a nyilvánosság szintjét, az összeférhetetlenségi szabályokat, így például azt, amely szerint a döntéshozók, a kormánytagok és hozzátartozóik, valamint a pártokhoz kötődő szervezetek nem támogathatóak, nemes egyszerűséggel megszüntetné. Mindezt persze a 194 oldalas törvényjavaslatban gondosan eldugva, egy hangnyi tartalmi indokolás nélkül.
Az ember ül egy jó csésze kávé mellett péntek délután, olvasgatja a frissen benyújtott költségvetési salátatörvényt, jóleső izgalommal, miként a karácsonyi ajándékokat bontogató gyermek. Majd ráköpi a kávét a monitorra. Először ott, amikor a 120. oldal alján, a 293. §-ban megtalálja a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alábbi rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését:
6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
f) az az egyesület vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, valamint az egyházi jogi személy
fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),
fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,
Ennek indokát is adja az előterjesztő Varga Mihály: a cél a “civil szervezetek közötti megkülönböztetés megszüntetése”. Ennél azonban jóval komolyabb következményekkel jár az a módosítás (42. oldal, lap teteje, 54. § 62. pont), ami az államháztartás alrendszereiből nyújtott minden költségvetési támogatást (azaz minden hazai támogatást) kivesz ugyanennek a törvénynek a hatálya alól.