Hírek

A jóakaratú D.T.

Részletek: Készült: 2025. augusztus 18. hétfő, 03:04
Print; Találatok: 224

orujje25 „A jóakaratú magyar emberek viszont tudják: Szent István Napja közös nemzeti ünnepünk, Magyarország születésnapja. És ha valami, hát éppen a tűzijáték élménye mutatja meg, hogy összetartozunk – akár tetszik ez a budai zsúrpubinak és más ellenzéki fontoskáknak, akár nem. Ennyi.” (részlet Deutsch Tamás augusztus 13-i bejegyzéséből).

D. T. úrnak az augusztus 20-i tűzjátékkal kapcsolatos bejegyzése a fenti mondatokkal zárul. A nemzeti összetartozásról nekem egy másik ünnepünk is eszembe jut (március 15.) és az attól elválaszthatatlan 12 pont (Mit kíván a magyar nemzet). Nos, a fontos kordokumentum úgy kezdődik, hogy „Legyen béke, szabadság és egyetértés”! Jól „megrágom” az egyes szavakat és azon töprengek, hogy az elmúlt 177 év alatt a fenti három követelés közül melyik és milyen mértékben valósult meg hazánkban? Mert, ha nincs társadalmi béke, ha korlátozottak a szabadságjogok (gyülekezés) és szinte egyetlen kardinális kérdésben sincs nemzeti konszenzus, akkor miként élhetjük meg most sok millióan az összetartozás nemes és felemelő érzését?

Tovább megyek, és sokadszor elolvasom a 12 pontot. Nem vállalkozom részletes elemzésre, egyszerű állampolgárként – abszolút laikus módon – közelítek néhány pontjához:

Tapasztalva a honi közmédia mindent eluraló hazugságáradatát, úgy gondolom, hogy a jelenkor magyar sajtószabadsága (1. pont) nem felel meg a 19. századi márciusi ifjak által követelt feltételeknek.
„Felelős ministeriumot Buda-Pesten.” - így a 2. pont. Látva a Honvédelmi Minisztériumot (és első számú emberét) sírva fakadok. Míg a NATO-bázisnak helyet biztosító Kecskeméten csípőfogóval „felfegyverzett” banditák vadászgépeket fosztogatnak, addig a HM vezetője azzal dicsekszik, hogy „a Magyar Honvédség egy H225M helikopterrel segített Podgoricában a lángok megfékezésében. 66 merítéssel összesen 132.000 liter vizet juttattak a közeli tavakból a kritikus helyekre. Büszke vagyok katonáink helytállására!” Figyeljenek a szövegre: egy helikopter bevetéséről van szó! A katonáinkra én is büszke vagyok, a miniszterre kevésbé, ezért – vállalva a kritikát – módosítom az eredeti 1848-as követelést: „Felelős minisztereket Budapesten”! Ez a követelésem a nemzetgazdasági tárcára is érvényes.
Csak megemlítem a törvény előtti egyenlőség kívánalmát (4. pont) és a közös teherviselés hangsúlyozását (6. pont). Terjedelmi korlátok miatt visszafogom magam, úgy hiszem, számos kedves olvasó megérti, hogy miért is említettem meg e két sarkalatos követelést.
„Nemzeti Bank.” (9. pont). Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte volna, azt az Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalmat követően a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szerepkörrel, a szabadságharc leverését követően elakadt a kezdeményezés. Az első önálló magyar jegybank végül csak 1924-ben alakult meg. 2025-ben természetesen még mindig létezik a Magyar Nemzeti Bank, de nem hiszem, hogy a márciusi ifjak olyan nemzeti pénzintézetről álmodtak, amelyből csak azt nem lopták el, ami nem volt lebetonozva. A vagyonlenyúló alapítványok maffiózó tagjai biztosan „összetartoztak”, a kollektív lopás élménye erős kötőanyag!
Befejezésül: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!” – jó olvasni ezeket a gyönyörű szavakat, de rögtön elkomorul az ember arca, ha a mai magyar közéletben ennek megvalósulását keresi. A megmagyarázhatatlan vagyoni differencia pökhendi hangsúlyozása és a társadalmi szolidaritás hiánya együttesen gátolja, nehezíti a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok kialakulását. A tisztességes versenyben riválisok küzdenek egymással, a sportszerűtlen küzdelemben az ellenfelek ellenséggé válnak!

Tisztelt Deutsch Úr! Ön lekezelően „ellenzéki fontoskáknak” nevezi azokat a honfitársainkat, akik pazarlónak ítélik az augusztus 20-i rendezvénnyel kapcsolatos költéseket. Ezzel a megjegyzésével mindent el is árul a demokrácia-felfogásáról, ami az enyémmel ellentétes. Ön és eszmetársai Európa perifériájára vezették hazánkat, kifosztották és lejáratták Szent István országát! Ön európai uniós képviselőként (!) folyamatosan a közösség és az együttműködés ellen agitál, ami megbocsáthatatlan cselekedet. Ezek a politikai bűnök hivalkodó és drága tűzjátékkal nem tehetők semmissé. Maradjunk – szelíden és szolidan - annyiban, hogy Ön és én csak annyiban tartozunk össze, hogy ebben az országban születtünk, magyar állampolgárok vagyunk és mindkettőnknek „D” betűvel kezdődik a vezetékneve.

Cikk: https://hirklikk.hu/kozelet/a-joakaratu-dt/447716

Újabb vita robbant ki az augusztus 20-i ünnepségsorozat körül. A Demokratikus Koalíció zaj- és levegőminőség-mérést kezdeményez a tűzijáték alatt, mert aggódnak a környezeti terhelés miatt. A kormány viszont értetlenül áll a félelmek előtt, és azt hangsúlyozza: a tűzijáték során újrahasznosított, illetve lebomló anyagokat használnak. A Szent István-napi rendezvények idei költsége eléri a 15 milliárd forintot, amit az ellenzéki párt szerint jobb lenne például hajléktalanszállókra fordítani. / 2025.08.17.

Kapcsolódó cikkeink:

Már csikorog a bádog Szent István kereke / Készült: 2023.08.14
Vasárnap kaptuk az örömöket, miszerint az idei augusztus 20-i népnemzeti ájtatos köldöknézés fénypontjául harmincnégyezer rakétát (lásd tűzijáték) lőnek fel az éjfekete égbe, elpuffogtatva jónéhány tankerület pedagógusainak béremelését. Mert Brüsszel, meg a dollárbaloldal. A szervezők abbéli reményüknek is hangot adtak, lehetőleg lengedez majd egy kis szellő, hogy a főváros nem fulladjon bele abba a füstbe, amit ezek a készségek keltenek, de ha lesz is légmozgás, az így is borítékolható, hogy a bávatag tömeg minimum Mariupolban érezheti magát, ahogyan Putyin épp szarrá lövi.

Égnézés / Készült: 2022.08.19
Az augusztus 20-i szakrális ünnepkör zavartalan lopását bonyolító operatív törzsön belül megalakult tegnap egy, az időjárást figyelő kisebb törzs. Nevezhetnénk akár agytörzsnek is. Ez a szerv, mint tudjuk, az életfunkciók tudattalan fenntartásáért felel, hogy el ne felejtsen levegőt venni a delikvens például. De ebbe mélyebben ne menjünk bele. Csupán azért jutott eszembe, mert „Az ifjú Sheldon” című sorozatban hangzik el nagy röhögések közepette, miszerint a szomszéd pulykája annyira hülye volt, hogy tátott szájjal fölnézett az esőbe, és megfulladt. Itt azonban biztosan komolyabb dolgokról van szó, itt Szent István fog kerekeken gurulni.

Szevasz, kenyér / Készült: 2022.08.04
Mindannyian emlékszünk, mert hogyan is feledhetnénk, amikor jótevőnk tavaly a királyi erkélyen megszegte a böhöm nagy, legalább három kilós ünnepi kenyeret, ami nemzetiszínű szalaggal volt feldíszítve. Nemzeti kenyér volt az így, azzá transzformálta a szalag, és a megszegés helye. A szakrális jószágot egy akkora késsel szelte a kedves vezető, akárha lovagi kard, már csak a páncéling és más hasonló középkori készségek hiányoztak róla, hogy abba a múltba röpüljünk vissza, ahová ma az ispánok, főispánok, vármegyék és más, nemzeti nagymúltunkra utaló avas szagú szarságok juttatnak bennünket.

Orrcsont és zabálás / Készült: 2021.08.22
Körülbelül abban a pillanatban, amikor Orbán erkélye fölött a tajtékos égen az egymilliárdodik forint füstölt el – és még hátra volt háromszáz milliónyi durranás –, szóval a három napos ünnepségsorozat első napjának estéjén, épp az orgazmus közepén a költői nevű Aba településen úgy képen töröltek egy helyi képviselőt, hogy eltörött az orra. Voltaképp, ahogyan minden falusi búcsú szükségszerűen torkollik verekedésbe, Orbán gagyija is akkor és ott ért fel a csúcsra, pedig még hátra volt két nap, és most is van még egy. Soha nem látszanak véget érni az örömök. Hogy betörték a képviselő orrát, az csak magyar virtus, mert mit is tegyen az a nép, amelyiknek egy utcai harcos a miniszterelnöke, pofán vágja politikai ellenfelét.

Koronagurítás / Készült: 2021.08.20
Este majd, amikor a soha nem látott ünnepségsorozat első napjának zárásaként a világraszóló tűzijáték utolsó rakétája vagy patronja is eldurran, a kedves vezető minden bizonnyal elégedetten böfög az erkélyén, ahonnan kegyes volt megtekinteni, midőn közel másfél milliárdot szinte szó szerint elfüstöltek, de kicsire nem adunk. Minden pénzt megér, ahogyan a csillagok odafönt ragyognak, a nép pedig elégedetten hömpölyög alant, nap közben a korona is elgurult, és minden bizonnyal a gyógyszer is. A kedves vezető hatalmának ormain érezheti magát, és számvetést is végezhetne akár életművéről ott az erkélyen, de ilyet nem tesz, mert a harcnak soha nincsen vége.