- Részletek
-
Készült: 2015. február 27. péntek, 18:50
-
Találatok: 1653
Valahogyan úgy tudom elképzelni a helyzetet, hogy Tóniról levették a szájkosarat, rácsaptak a seggére és ráeresztették az első oda tévedő riporterre. Megint sikerült a politikai kommunikáció magasiskoláját hozni és egy hatalmasat szocizni. A birka béget, Tóni üget én meg pislogok. Egyértelmű, hogy a Fidesz semmilyen szinten nem hibás a Buda-Cash brókerház botrányával kapcsolatban, sőt kifejezetten ők a szőke herceg fehér lovon ebben a sztoriban...
Rogán: Szocialista brókerbotrány a Buda-Cash-ügy
Legutóbb a Buda-Cash-t 2010-ben ellenőrizte a felügyelet, még a kormány megalakulása előtt (természetesen). Rogán teljes felháborodásában vonja kérdőre a szocikat, hogy miért nem vették észre a problémát. A kérdés persze teljesen jogos. Mint ahogyan azt a felháborodását is lehet jogosnak ítélni, miszerint a Bajnai kormány munkásságának köszönhetően növelték a kötelező ellenőrzési időt 4-ről 5 évre. Rogán minden érvelése tökéletesen érthető lenne. Lenne, ha nem lenne ezzel egy nagyon hatalmas probléma.
Természetesen nem a szocikat akarom felmenteni, de nem bírom megérteni, hogy az ellenzék tulajdonképpen (akkoriban az ülésekről kivonulgató Fidesz) mi a bütykös lófaxnak foglal helyett a parlamentben, a közigazgatásban, ha az általuk kifogásolt (és nem utólag okoskodott) dolgokat képtelenek normálisan ellenőrizni, felügyelni, esetleg a hibák ellen tenni?
De tegyük fel, hogy szegény hősies Fidesz semmit nem tehetett ez ellen. Viszont Rogán egyértelműen a pofánkba tolta ma a véleményét, miszerint már akkor sem értettek ezzel az ellenőrzési gyakorlattal egyet. Milyen többség kell ennek a kormánynak, ha 2/3-os önálló törvénykezési joggal felszerelkezve sem képesek egy ilyen fitymaszűkületnyi rést a pénzügyi szektorban lekezelni? Ki tehető felelőssé azért, hogy a Fidesznek az elmúlt 5 évben kizárólagos és önálló jogkörrel felszerelkezve nem lépett az ügyben semmit?
A jegybank volt az a szervezet, amely az első alkalommal felszínre hozta a Buda-Cashnél történt visszaéléseket – ezt mondta Windisch László, a jegybank alelnöke.
Windisch Lászlónak sikerült egy olyan okosat betolni az éterbe, ami egyszerre hat rám nyugtatóan és idegfelhúzósan! Nem az lenne a meglepő, ha nem a felügyeleti funkciókat és feladatokat ellátó jegybank észlelné először a rést a pajzson? Talán Mari néninek kéne ezt észrevenni? Esetleg a Blikknek kellene a sztorit normális esetben a felszínre hozni? Ma Magyarország, ha egy szerv azt csinálja, ami a dolga, akkor már jár a hatalmas pacsi?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 26. csütörtök, 21:51
-
Találatok: 1561
Az Európai Bizottság (EB) a makrogazdasági egyensúlytalanságok átfogó vizsgálatának ismertetése után csütörtökön közzétette a tagállamokra vonatkozó részletes, frissített jelentéseit is. Ez látszólagos változatlanságot mutat az előző évhez képest, azaz nem romlott a helyzet, ám a részletekben igen kemény kritikák bújnak meg.
A szerdai jelentés szerint Magyarországon nincs túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, de a bizottság szerint hazánk esetében határozott lépések, és azok figyelemmel követése szükséges. Az EB szerint nincs érzékelhető javulás. Most is azok között az országok között vagyunk, amelyekről úgynevezett mélyreható részletes elemzést készítettek. (Idén összesen 16 tagállam esik bele ebbe a körbe.)
Magyarország esetében a bizottság szerint a kockázatok leginkább a még mindig magas külső adósságban állnak, annak ellenére, hogy jelentős előrelépés történt annak kiegyensúlyozásában. Emellett kockázatokat jelentenek még a magas államadósság, a pénzügyi szektort érintő szabályozás, a magas nemteljesítő hitelek állománya, amely a mérlegalkalmazkodást nehezíti - ezekre kell Magyarországnak odafigyelnie.
A részletes elemzésben a bizottság megállapítja: az elmúlt év gyors javulása ellenére az ország külső eladósodottsága továbbra is kockázatos szinten van. Az elemzés megjegyzi, hogy a válság óta folyamatos a gazdaság kiegyensúlyozása, főleg a magánszektor hitelleépítése és az uniós források hatásának következtében. Ezzel párhuzamosan némi strukturális romlás figyelhető meg a fiskális oldalon (a nettó külföldi közvetlen befektetések, főleg a zöldmezős beruházások lassultak le).
A magas államadósság továbbra is az egyik legfontosabb sérülékenységi pontja a magyar gazdaságnak. A középtávú fenntarthatóságról szóló elemzések azt mutatják, hogy a hiány az alapszcenárió szerint tovább csökken ugyan a következő években, de a gazdasági sokkoknak való kitettség még mindig jelen van.
A pénzügyi mérlegalkalmazkodás igen nehéz körülmények között folytatódott a pénzügyi szektort gúzsba kötő szabályozási környezet és a nemteljesítő hitelek magas aránya miatt. A bizottság szerint bár szükséges volt a hitel/betét arányok javítása, de a hitelek leépítését nagyrészt a szabályozásokkal kényszerítették ki, itt különösen a magas adóterheket emeli ki a jelentés. Bár lassult a mérlegalkalmazkodás, ez azonban a következő években is folytatódni fog.
Hatástalan és drága a közmunka
A közmunka hatástalan aktív munkaerő-piaci intézkedésnek tűnik, torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését - szögezi le a jelentés. Az intézkedés általában véve csökkenti a munkanélküliséget, de költségvetési kockázatot is hordoz magában abban az értelemben, hogy egy "csapdahelyzetet" eredményezhet és az alacsony képzettségűek jóléti juttatásainak állandó eszközévé válhat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 24. kedd, 00:41
-
Találatok: 1737
Ennyire tömény sikerzsongásra még a Siker Napon sem voltam felkészülve. Amikor megtudtam, hogy Magyarország sikerkirályai (+ a világsikereket képviselő Arnold Schwarzenegger) egész napos sikereseményen osztják meg sikerreceptjeiket a Papp László Arénában, nem volt kérdés, hogy megpróbálok bejutni oda.
Engem is hosszú ideje izgat ez a sikertéma, és egy picit abban is bíztam, hogy szóba kerül az a kapitalizmus (sőt, az emberi élet) mélyén húzódó ellentmondás, ami az egyéni sikerek és a közösség érdekei között feszül.
Ehelyett valami sokkal fontosabb történt: a sikervallás zászlóbontásának lehettem tanúja.
Az MVM – “Magyarország egyik legsikeresebb”, “egyik legjobban menő” vállalata, amint az többször is elhangzott az eseményen (nehéz lenne kimutatni az ebben a mondatban rejlő végtelen iróniát) – volt az esemény főszponzora, a kormányt megtestesítő Balog Zoltán emberminiszter pedig az esemény fővédnöke, ezért talán joggal számíthattam arra, hogy szóba fog kerülni, hogy mennyi eltulajdonított köz- vagy magánpénz után tekinthető valaki sikeres embernek.
Bár az árulkodó volt, hogy Magyarország most épp legsikeresebb emberei, így Mészáros Lőrinc vagy a törvényre immunis Rogán Antal nem voltak ott az előadók sorában, csak kisebb kaliberű sikamlós alakok, mint a most épp étrendkiegészítővel házaló homeopata “kutatóorvos” Ládi Szabolcs, az óceánokon talán (?) átkenuzó, azóta sikerelőadásokat tartó Rakonczay Gábor, vagy épp egy legális tőzsdei ügylettel a rábeszélt befektetőitől több, mint százmillió forintos ingyenpénzhez jutó Schóbert-házaspár. (Váratlanul felbukkant Andy Vajna kaszinótörvény-haszonélvező kormánybiztos, de ő inkább csak sztorizgatott röviden a hollywoodi időkből.) És rajtuk kívül kifogástalan sportemberek Talmácsi Gábortól Kemény Dénesig, vagy a sikerszcéna sikerről beszélésben nagyon sikeres törzstagjaiig, mint Szabó “Siker” Péter, Tonk “Siker” Emil, vagy Kósa “Siker” Erika, utóbbi eposzi jelzője a konferanszié szájából: a “Magyar Sikertréningek Halász Juditja”.
Szóval a pénz ellopása – vagy egyáltalán, a mások kárára elért siker – egyáltalán nem került szóba, ehelyett egymást érték a 2, 3, 5 vagy 6 elemes egyéni sikerreceptek a változó előadói képességekkel rendelkező, ám nagyjából ugyanannyira (nagyon) magabiztos fellépőktől. A nap elején még elég nehézkesen ment át a motiváló üzenet a Papp László Arénát eleinte ötödrészben, majd Schwarzenegger előadása alatt felerészben megtöltő közönségnek, érezhető volt, hogy minden beszéddel egyre jobban magával ragadta a siker iránt érdeklődőket a formálódó sikervallás. Spontán tapsok törtek fel néha, máskor pedig “igen!” bekiabálásokat lehetett hallani.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 23. hétfő, 08:33
-
Találatok: 1621
Kezdjük egy idézettel a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottságának 365/2011. (09.06.) számú határozatából:
„A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság a 15/2007. (IV. 19.) rendelet 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy dönt, hogy a Bp. V. kerület Károly Krt. 26. szám alatti xxxx hrsz-ú helyiséget vendéglátás tevékenység céljára bérbe adja a Classic Immo Kft részére pályázaton kívül határozatlan időre.”
Ez a határozat kulcseleme volt Juhász Péter ismeretlen tettes ellen tett feljelentésének, amit hűtlen kezelés miatt tett a belvárosi ingatlanvagyon értékesítése ügyében. Feljelentését most 29022/20/2015. bü./5 számú határozatában elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda. Indoklásuk szerint például azért, mert:
„A konkrét ingatlanok értékesítésével összefüggésben megállapítható, hogy a Budapest V. kerület Károly körút 26. szám alatti ingatlan vonatkozásában, 2011. évben pályáztatást követően, a legkedvezőbb ajánlatot tevő Classic Immo Kft.-ve kötött bérleti szerződést az Önkormányzat a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottságának döntését követően.”
Sajnos az indoklásból nem derül ki, hogy mi alapján állítják, hogy pályáztatás történt, amin a Classic Immo tette a legkedvezőbb ajánlatot, ha az önkormányzat saját határozata alapján
nem történt pályáztatás, így legkedvezőbb ajánlatot sem tehetett senki. Még a Classic Immo Kft. sem.
A nyomozók azt is megállapították, hogy a rendeletek alapján nincs kikötve, hogy a bérlőnek járó kedvezmény megállapításához mennyi időt kell státuszban töltenie a bérlőnek. A rendelet valóban nem időhöz köti ezt, hanem
ahhoz, hogy a bérlőnek az évente az inflációval kiegészített bérleti díjból legalább egyszer emelt összegűt is kell fizetnie, hogy jogosult legyen a kedvezményre.
A bérleti díjakat tavasszal szokták kiigazítani. A Classic Immo a 2011 szeptemberi szerződéskötés után már 2011 novemberében kedvezményesen vehette meg az ingatlant.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 20. péntek, 22:38
-
Találatok: 1571
Istvánnak egy gimnáziumi haverja mondta, hogy lehet órabérben dolgozni a Fidesznek. Jó másfél évig volt tagja a SZECS-nek, vagyis a Szabad Európa Csapatnak. Ez a fiatalokból verbuvált társaság Kubatov Gábor pártigazgató felügyelete alatt dolgozik, és sokszor rajtuk múlik egy–egy választási győzelem.
István három nagy választási kampányban dolgozott tavaly (parlamenti, EP, önkormányzati), és mindegyik esetben a billegő körzeteknek nevezett településeken vetették be, vagyis olyan helyeken, ahol a fideszesek számítása szerint volt az ellenzéknek is keresnivalója.
István szerint többször is törvénytelenségeket követtek el. Ezért vállalta, hogy nem törődik a titoktartási nyilatkozattal, amit a belépéskor aláírattak vele. Azt is mondták azonban, hogy aki kárt okoz a SZECS-nek, az soha az életben nem kap munkát az állami szférában, és a rokonai sem. Istvánnak pedig vannak rokonai, akik az államtól kapnak fizetést. Ezért ebben a cikkben nem az igazi nevén szerepel.
Védjük meg a rezsicsökkentést! Tessék aláírni!
2013 tavaszán indult a Fidesz aláírásgyűjtési kampánya a rezsicsökkentés megvédéséért. Március közepétől május közepéig másfél millió aláírást gyűjtött a Fidesz saját beszámolója szerint, de István úgy emlékszik, hogy még nyáron is bőven ment a gyűjtés. Az ívekre lakcímet, e-mail címet és telefonszámot is kértek. Az ívek alján apróbetűs figyelmeztetés jelezte, hogy az adatokat reklámcélokra a Fidesz felhasználhatja.
Így egy igen széleskörű és legális adatbázist szerzett a Fidesz arról, hogy kik a párt potenciális szavazói, hol laknak, hogyan lehet őket elérni.
Az aláírásgyűjtések 2013 őszén is folytatódtak, ekkor már nem is mindig volt világos, hogy miért kérnek aláírást az aktivisták. István szerint ilyeneket mondtak: „Hogy támogassák a Fideszt” vagy „védjük meg a rezsicsökkentést” meg „az EU ellen tessék aláírni”. Ekkor kezdődtek országszerte a rezsicsökkentésről szóló lakossági fórumok, amivel a Fidesz politikusai lényegében elindították a választási kampányt. Nem volt feltűnő, hogy megint van aláírásgyűjtés a rezsi védelméért.
Ebben a körben már célzottan kellett letapogatniuk az aktivistáknak egy–egy kitüntetett választókerület lakóinak beállítottságát. Ajtóról–ajtóra járva kellett kérni az aláírásokat,
és azt is fel kellett jegyezni, ha valaki nem tűnt fideszesnek.
A pártot aláírásukkal nem támogatókról az adatvédelmi törvény szerint nem lehetne információkat gyűjteni. Aki aláírta a Fideszt vagy a rezsicsökkentést támogató íveket, az elvben tudhatta, hogy adatait a párt felhasználhatja.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 19. csütörtök, 00:42
-
Találatok: 1528
Az első félév meghatározó belpolitikai ügye volt a német kancellár és az orosz elnök látogatása, valamint az azt övező vita. A Policy Agenda elemzése szerint a kormányra nézve a legjobb olvasata a történetnek, hogy túl vannak rajta, de az ellenzék sem profitált ezekből a látogatásokból.
Belpolitikai TOP sztori
A Policy Agenda által január közepén készített elemzésszerint az első félév várhatóan ötödik legfontosabb eseménye az a diplomáciai nagyüzem, amit a Merkel német kancellár, és Putyin orosz elnök látogatása fémjelez. Ennek kapcsán azt írtuk, hogy ezek felszínre hozzák a keleti nyitás, az orosz elköteleződés, a szabadságjogok kérdését, és muníciót adnak az utcai demonstrációkhoz. Ugyanakkor reálisan nézve egyik esemény sem fogja tartósan meghatározni a magyar belpolitikát, és a közvélemény érdeklődését hetekig fenntartani.
A Merkel-látogatás, mint kancellári vizit ténye önmagában kedvez a kormánynak, mivel az ellenzék egyik vádja Orbán Viktorral szemben az volt, hogy európai uniós ország vezetője régen látogatott el Budapestre. A találkozó tartalma már belpolitikai szempontból pártszimpátia alapján többolvasatú is lehet, és valószínűleg önmagában nem hatott a kormánypártok támogatottságára.
Nyilvánvaló, hogy a megbeszélések tartalmi előnyt nem hoztak a Fidesz számára, hiszen a médiába kiszivárogtatott, a német cégek gazdasági fejlesztéseire vonatkozó terveket jelentős részben cáfolták, egyértelműen az RTL Klubbal való megállapodási kényszer a kancellári vizit előfeltétele volt, és menekültügyben való lépésváltás is német nyomásra történhetett. Noha ez utóbbi tartalmilag kapóra is jött a magyar kormánynak.
Az ellenzék inkább a saját táborának meggyőzésére ugyan kapott muníciókat a német kancellár kormánypolitikát érintő kritikai megjegyzésekből, de ezek korántsem olyan erősségűek, amely hatással lennének a belpolitikai erőviszonyokra. Az illiberális demokráciáról való vita pedig nem volt újkeletű, és egyelőre a közvéleményt sem mozgatja meg igazán.
A Putyin-látogatás utóélete lesz káros
A Putyin orosz elnök látogatásának jelentőségét igyekezett tompítani a magyar miniszterelnök. Ennek köszönhető a gyors kijevi látogatás, illetve álláspontunk szerint a szerb miniszterelnökkel való találkozó. Azaz olyan látszatot akartak kelteni, hogy egy normál munkanap egyik eseménye ez, nem kiemelten jelentős.
Ezzel együtt a magyar politikai közéletben az utóbbi életben meglehetősen szokatlan, miniszterelnök és ellenzéki pártok közötti külpolitikáról szóló egyeztetés is azt sugallta, hogy Orbán Viktor nem akarja egyedül viselni az orosz elnök látogatásának terhét. Igyekezett olyan képet kelteni, mintha az ellenzékkel való konzultáció után találkozna Putyinnal, és velük egyeztette a magyar álláspontot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 16. hétfő, 08:58
-
Találatok: 1538
Kiadta a gazdasági bizottság a HVG-nek a letelepedési kötvényeket vásároló cégek tulajdonosainak nevét, de az továbbra sem egyértelmű, hogy kik az üzlet haszonélvezői.
Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szeretné elhitetni, hogy nincs takargatnivalója a letelepedési kötvények általa kiötlött rendszere körül. Bár a Fidesz frakcióvezetője megtagadta Tóth Csaba szocialista bizottsági alelnök indítványának teljesítését, hogy azonnal hívják össze a testület rendkívüli ülését a letelepedési államkötvények körül eszkalálódó botrány miatt, az ellenzék által hiányolt, eddig titkosnak tűnő információkat, a HVG kérésére, váratlanul kiadta. Így mostantól nyilvános, kik állnak a nevezett állampapírokat megvásároló – zömmel offshore – közvetítők mögött. Utóbbiak kizárólagos joggal toborozhatják a Magyarországra vágyó vagyonos letelepedőket, de mindegyikük csak a ráosztott államokban. Csakhogy a bejelentett tulajdonosok akár strómanok is lehetnek, akik ismeretlen helyre passzolják tovább a hasznot vagy annak egy részét. Ráadásul a zömmel a diszkréciójukról ismert adóparadicsomokban lakó közvetítők profitja máig titkos.
Így például a szingapúri illetőségű, Euro-Asia Investment Management nevezetű cégé, melynek tevékenységét tavaly nyáron összeférhetetlenség miatt vizsgálta a bizottság. Tényleges tulajdonosa Raj Rafael, aki nem más, mint a volt SZDSZ-es képviselő és főrabbi, a 2010-ben elhunyt Raj Tamás fia. Raj Rafael a kínai Asian Capital Investment Group közbeiktatásával birtokolja az egy szingapúri dolláros tőkéjű vállalkozást. Magyar tulajdonosa van a ciprusi Innozone Holdingnak is, Földvári Gábor személyében. Földvári a legkülönfélébb magyarországi gazdasági társaságokban szerepel tulajdonosként vagy vezetőként, a könyv- vagy az ingatlankereskedelemtől a vagyonkezelésig – egyik-másik érdekeltsége felszámolásra jutott, vagy érdemi árbevétel nélkül vegetál. S nem meglepő módon magyar tulajdonos lelhető fel a máltai Discus Holdings mögött is, Kiss László személyében. E cég igazgatója egyébként Zsoldos János Demeter, aki az atlatszo.hu értesülései szerint ugyanúgy Bibó-kollégiumbéli diák volt, mint Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János államfő vagy a fideszes barátok ellen a csatabárdot kiásó Simicska Lajos vállalkozó. Hogy az offshore-háló még komplikáltabb legyen, Zsoldos ciprusi vállalkozásokat képviselve vesz részt a máltai üzleti életben, vagyis számos azonosíthatatlan személy lehet még a háttérben. Kisst Magyarországon a frissen alapított Discus Holdingsban lehet fellelni, és létrehozta a máltai vállalkozás itteni képviseletét is.
Jobbára külföldiek, vagy legalábbis annak tűnnek a többi közvetítő cég tulajdonosai. A letelepedési ajánlattal elsősorban megcélzott kínaiak körében toborzó – a sajátos kínai szabályokkal takarózva a Kajmán-szigeteken bejegyzett, de Hongkongból irányított – Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egyik gazdája Boros Attila, aki egykor a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt. A cég egyik kínai tulajdonosa, Simon Mu pedig a magyar BorsodChembe beszálló Wanhua cég vezetője. Az egyetlen, Magyarországon bejegyzett közvetítő, a 2013-ban adóvégrehajtáson átesett Arton Capital bolgárok tulajdona, bár az ügyvezetője, Balogh Radostina Magyarországon él.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 12. csütörtök, 14:25
-
Találatok: 1770
A MET veszi át a GDF Suez szabadpiaci gázkereskedelmi portfólióját - közölték a cégek.
A GDF Suez Energia Holding Hungary Zrt. július 1-jével megszünteti szabadpiaci földgáz-kereskedelmi tevékenységét Magyarországon, a cég a MET Magyarország Zrt.-vel megállapodott a szabadpiaci gázkereskedelmi portfóliójának átvételéről - tudatta a két cég közös közleményben az MTI-vel csütörtökön. A vételár üzleti titok.
A GDF csoport Magyarországon a továbbiakban is kiszolgálja a lakossági, egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfeleit, illetve az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-n keresztül 6 megyében földgázelosztóként folytatja tevékenységét.
A 444.hu emlékeztet rá, hogy - a magyar földgázbehozatalon a rá nézve kedvező állami szabályozásnak köszönhetően nagyot kaszáló - MET a közelmúltban a GDF Suez két másik érdekeltségét is megvette: tőlük vásárolták meg az ország Paks után második legnagyobb erőművét, a földgázból áramot termelő Dunamenti Erőművet (képünkön), illetve egy kisebb áramkereskedő céget is. A MET tulajdonosai között a Csányi Sándorral szoros üzleti kapcsolatban álló Nagy György, és az Orbán Viktorral és Hernádi Zsolttal is barátságban lévő Garancsi István is jelen van, valamint egy orosz-kanadai üzletember.
A megállapodás keretében, a GVH jóváhagyását követően, a MET Magyarország Zrt. átveszi a GDF Suez magyar szabadpiaci földgáz portfoliójának egy részét. A GDF Suez csoport jövőbeli, Magyarországra vonatkozó elképzeléseit figyelembe véve, ez a legésszerűbb megoldás - írták.
A MET Magyarország a versenypiaci földgáz- és villamosenergia-értékesítés területén egyaránt széleskörű tapasztalattal rendelkezik. A társaság felkészült rá, hogy a GVH jóváhagyását követően a GDF SUEZ ügyfeleit átvegye, és továbbra is magas minőségű szolgáltatást biztosítson számukra - olvasható a közleményben.
A GDF Suez csoport világszerte 147 400 embert foglalkoztat, 2013-as árbevétele 81,3 milliárd euró volt. A cég részvényeit Európa legnagyobb tőzsdéin Párizsban és Brüsszelben is jegyzik.
A MET csoport svájci központú, nemzetközi profillal rendelkező kereskedőház, amely aktív nagykereskedelmi szereplője az európai gázpiacnak, a kiskereskedelem terén pedig Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Horvátországban is számottevő a jelenléte. A MET csoport leányvállalataival 8 európai országban van jelen, 14 nemzetközi gázpiacon, 13 európai kereskedési ponton folytat kereskedelmi tevékenységet. 2013-ban nyitott az áram, 2014-ben pedig új londoni irodáján keresztül a kőolaj kereskedelem felé.
A cikk témájával bővebben foglalkozik a március 5-ei energetikai konferencia:
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 09. hétfő, 20:01
-
Találatok: 1631
Megjelent az OECD Út a növekedéshez kiadványa, melyben a szervezet tagállamaira lebontva is fogalmaznak meg ajánlásokat. Magyarországot illetően a szervezet megállapítja, hogy szükség lenne az alacsonyabb jövedelműek adóékének szűkítésére, a piaci verseny szabadabbá tételére, a közműdíjak piaci árazására, illetve a különböző szektorok szakértőivel, szereplőivel való kötelező egyeztetésre.
Az OECD emellett egy grafikonon is szépen bemutatja, mennyire nem zárkózik fel hazánk a tehetősebb államokhoz. Az NGM az építő jellegű megjegyzéseket tudomásul veszi, ám az ajánlások egy része a minisztérium szerint azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait.
Megjelent a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) Gazdaságpolitikai reformok – Út a növekedéshez jelentése. A kiadvány áttekintést ad a szervezet tagállamainak (és hat másik országnak) a gazdaságpolitikáiról, illetve ajánlásokat is megfogalmaznak a jobb működéshez.
Az idei jelentésben Magyarországot illetően az OECD 5 területet emelt ki prioritásként, ahol változtatásokra lenne szükség. Mielőtt ugyanakkor elkezdenénk megnézni a megállapításokat és ajánlásokat, álljon itt egy grafikon, ami elég jól mutatja, hogy mennyit is fejlődött Magyarország az elmúlt majdnem 25 évben:
A grafikonon az látszik, hogy a 90-es években történt egy kisebb felzárkózás az OECD 17, gazdaságilag legjobban teljesítő tagállamaihoz (átlagukhoz), ám 2004-2005 óta tulajdonképpen stagnálás tapasztalható, még bő 50 százalékkal vagyunk lemaradva az élbolytól mindhárom mutató (GDP, GDI, GDP/munkaóra) tekintetében.
És hogy miben is lát problémákat az OECD:
1. Az egyik ilyen nagy terület a magánszemélyek adóztatása. Az OECD szerint a munkára rakódó adóék nemzetközi összehasonlításban magas, ez különösen az alacsony jövedelműeknél van így. A kiadvány megjegyzi, hogy a kormány 2013-ban bevezette a munkahelyvédelmi akciótervet és tavaly kiterjesztették a családi adókedvezményt is. Az OECD szerint szükség lenne az alacsony jövedelműek adóékjének szűkítésére a szociális járulékok csökkentésének nagyobb célzottságával, emellett pedig vissza kellene hozni az adójóváírást, ami progresszíven csökkenne a jövedelmek emelkedésével.
Bővebben ...
