Hírek

Jövőre végleg bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket a kormány

Részletek

Készült: 2016. május 23. hétfő, 23:58

Találatok: 1788

Meglehetősen nyomasztó a gondolat, hogy bár még el sem értünk ennek az évnek a feléig, már tudjuk, hogy jövőre sem lesz jobb a helyzet. Márpedig ez van: borítékolhatóan tovább fog nőni szakadék Magyarországon a jómódúak és a szegények, a nők és a férfiak, a családosok és a gyermektelenek, a gyerekek és a felnőttek között. Biztató kép, ugye?

A 2017-es költségvetési terv ugyan nincs még kőbe vésve, de azért minden valószínűség szerint 2500 sora közül kevésben lesz még érdemi változás. Arról viszont már most árulkodó képet mutat, mi fontos a kormánynak, és mi az, amivel legszívesebben nem is foglalkozna. Előbbire sablonos, már-már unalomig ismert válasz a sport, azon belül is a foci, még konkrétabban a stadion – de még így is megremeg az ember szemöldöke, amikor Németh Szilárd például még 1 milliárdot forintot szeretne a költségvetésből a Magyar Birkózó Szövetség csepeli Központi Birkózó Akadémiájának létesítésére kihaknizni, és ezért nyújt be módosító javaslatot.

Beszédes adat: a költségvetésről szóló törvényjavaslatban ugyanannyiszor (101 alkalommal) van leírva a sport és az egészségügy szó.

És bármilyen súlyosan is hangzik, ezek az aprópénzek. Van a költségvetéssel ennél jóval nagyobb probléma is – amire 16 civil szervezett külön kötetben hívta fel a figyelmet.

Komoly probléma például, hogy valójában úgy ugrunk neki a következő költségvetési évnek (is), hogy fogalmunk sincs arról, az előző évi intézkedéseknek milyen hatásai voltak. Egy szemléletes példa: 2015 márciusától teljesen átszabták a segélyezési rendszert. Az átalakítás következményeiről semmit sem tudunk, így bemondásra fogadjuk el, hogy a folytatólagos finanszírozás működőképes, és nem dönt nyomorba rászorulókat. Biztos, hogy ennek így kell lennie?

Az átláthatóság amúgy sem a költségvetés erőssége. A magyar állam az utóbbi időszakban mindent megtesz azért, hogy a számára fontos (és korrupcióra alkalmas) szerveinek működésébe az állampolgárok minél kevésé láthassanak bele – a Magyar Postától a jegybanki alapítványokon keresztül az MVM-ig – és ez várhatóan a jövőben is így lesz, ha nem még rosszabbul működik majd a rendszer.

Akikről lemondanak

És akkor kik járnak bizonyosan rosszabbul jövőre? Azt már korábban is lehetett tudni, hogy azért 1000 milliárdot sikerült faragni a költségvetés néhány során. Az előzetes hírek sem voltak túl bizalomgerjesztőek: a spórolás kiterjedt például a Start munkaprogramra (ami jó alternatívája egyébkét a közmunkaprogramnak, most mégis szűkítik, mondván, egyre kevesebben vannak a munkanélküliek), az árvákra, a rokkantakra, az özvegyekre és a családi pótlékra – nem is beszélve a szolgálati nyugdíjról és a balettművészek járadékáról. Nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium még azzal hárította a vádakat, hogy a családi pótlék, az árvaellátás, az özvegyi ellátások, a korhatár előtti ellátások összege csupán a demográfiai adatoknak megfelelően az ellátottak valós számához igazodik, ezért lesz kevesebb. (Vajon a balettművészek száma is csökken?)

De még ennél is fontosabb egyes területeket összességében nézni. Olyan rossz gyakorlatok bebetonozására készül ugyanis a kormány, amelyek egyértelműen konzerválják majd a szegénységet.

Bővebben ...

Miközben a gumicsizmás, felkapaszkodott paraszt elégedetten röfög a stadionjában

Részletek

Készült: 2016. május 23. hétfő, 00:56

Találatok: 2306

Elnézegettem azokat a fotókat, amelyeken a felcsúti, kimosakodott, pocakos paraszt Polt FüggetlenLegfőbbügyész Péterrel, Csányi Sándorral és a többi kebel-kötél-cimborával fergetegesen jól szórakozott a tegnap esti Magyarország-Elefántcsontpart gól nélküli futballmérkőzés ideje alatt (ezúttal legalább nem köpködte a szotyolát). Gondtalanul, szarva mindenre, mint akinek a focin kívül másról nem szól az élete. És tényleg.

Ezzel a látvánnyal felvértezve ért utol az a hír, amitől mostmár tényleg ökölbe szorul a gyomrom: a csírájában elfojtott pedagógussztrájk megünnepléseként az utolsó kegyelemdöfésre készül a kormány oktatásügyileg. Nem meghátráltak, nem engedtek a vadbaromságaikból, nem kötöttek kompromisszumot, ellenben szemet vetettek az alapítványi iskolákra. A hír egyáltalán nem mai, egy gondosan előkészített folyamat része, ám most fognak beérni az állampárti fáradozás gyümölcsei. A cél: kinyírni az alternatív és alapítványi iskolákat, köztük a Waldorfot. Ha bejön (és miért ne jönne be), milliárdos vagyonok elkobzása kezdődhet meg.

Az történt a hvg.hu szerint, hogy ennek az elhatározásnak a szellemében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (aki tudja esetleg, hogy ezek mivel lopják a napot, világosítson fel engem is) arra szólította fel az alternatív szakképzéssel foglalkozó intézményeket a napokban, adják át teljes vagyonukat az államnak, beleértve az uniós forrásból felhúzott modern tanüzemeiket, a drága informatikai eszközeiket, a járműveiket, és váljanak meg összes dolgozójuktól.

Korábban az Alapítványok és Magániskolák Egyesülete már közleményben figyelmeztetett: miután rengeteg magániskola nem kapta meg a hozzájuk jelentkezett tanulók számának megfelelő keretszámokat (a keretszámrendszer azt jelenti, hogy a tanév kezdete előtt az NGM megadja, mely szakmák képzéseit támogatja az állam fejkvótával korlátlanul, melyeket korlátozottan és melyeket egyáltalán nem), az NGM megkereste az érintett iskolákat, hogy az alapítványok maguk mondjanak le az iskoláikról az NGM szakképzési centrumai javára.

Nem részletezem, hogy a magán fenntartású szakiskolák pontosan azért jöttek létre, mert bizonyos területeken az állami képzés gyatra, silány és pocsék volt vagy egyáltalán nem létezett. A kivéreztetés fontos lépését képezte, hogy Varga Nembóvli Mihály minisztériuma a magániskolák által lefedett szakterületeket nem, vagy korlátozottan támogatottá nyilvánította, majd megvonta a keretszámokat.

Bővebben ...

Krónikus válság

Részletek

Készült: 2016. május 22. vasárnap, 01:26

Találatok: 2027

Az úrhatnám elit bukása - Polgárság nélkül nincs felemelkedés, sem jólét? Nem, ez nem igaz. De Kelet-Európában a modernizáló ázsiai diktatúrák mintája biztosan nem működik, az itt felbukkanó diktátorok ehhez a munkához nem elég okosak. Felkészült elit nélkül viszont nem megy. Erről is ír A magyar polgár című kötetben Felcsuti Péter közgazdász, bankár. A 168 Óra pedig arról is kérdezte: az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van?

– Elemzi a Magyar polgár című könyvben, miként bukott el – már megint – a magyar polgárosodás az elmúlt huszonöt évben: legnagyobb bajnak a hazai politikai elit silányságát tekinti. De hát miért lenne az jobb, mint a társadalom maga?

– Könnyű az ismert kognitív torzítás csapdájába esnünk, azaz: ott is törvényszerűségeket keresni, ahol csak véletlen van. A polgárosodás kapcsán a magyar történelemben valóban sok minden inkább kudarcra hajlamosít, de abban, hogy ez bekövetkezik, már sok a véletlenszerű elem. Például a külső körülmények 2008, tehát a válság előtt eleinte nagyon kedvezőek voltak. Politikai elitünk is lehetett volna, lehetne jobb, felkészültebb, miként a szlovák vagy lengyel elit tényleg az volt. Nem így alakult, de ez nem fátum, sem turáni átok.

– Az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van? Mert ön azt írja: míg a baloldali és liberális elit a szakadék szélére vitte az országot, a jobboldal aztán szépen bele is lökte. Egyébként üdítő, hogy az egymást amúgy gyűlölő pártelitek valamiben mégis kooperáltak.

– Szerintem 2010 óta túl nagy hangsúlyt kap a Fidesz-rezsim bírálata ahhoz képest, hogy az innenső oldal mennyire nem nézett szembe saját hibáival, bűneivel, s mennyire nem alakított ki vonzó és hiteles értékrendet a politizálásában. A két dolog egyébként nem ugyanaz. Hiba volt, hogy a baloldal és a vele együttműködő liberálisok kritikátlanul magukévá tették a korszellemet, vagyis a globálissá vált liberális kapitalizmus fölényét és az uralkodó neoliberális gazdasági dogma mindenhatóságát. Nem akarom a felelősséget elhárítani, én is osztoztam ebben az illúzióban. Csakhogy 2008-ra kiderült, többről van szó, mint időről időre bekövetkező hétköznapi gazdasági válságról. Hasonlóan 1929-hez, a nyugati kapitalista modell mint társadalmi formáció került krízisbe. Reméljük, a Nyugat most is megtalálja a kiutat ebből, de e pillanatban még az összeomlás elkerüléséről beszélhetünk.

– Ez volt a hiba. Mi volt a bűn?

– Hogy ez a tévhit olyan mértékű erkölcstelenséggel, korrupcióval, önzéssel párosult, amely megágyazott a 2010 után bekövetkező változásoknak. Az úrhatnámság, a vagyon szerzése, és az államtól lenyúlható járadékok hajszolása a baloldalnak éppúgy a sajátja volt, mint a jobboldalnak.

Bővebben ...

Orra bukik Pakstól a fejnehéz orbáni logika

Részletek

Készült: 2016. május 19. csütörtök, 16:55

Találatok: 1853

Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.

Sokak számára meglepően hangzó, de adatokkal alátámasztott elemzés jelent meg az egyik legismertebb megújulóenergiás portálon, mely nem kevesebbet állít, mint hogy Franciaország jelentős, napi szintű áramimportra szorul, és ezért az atomerőművi kapacitások túlsúlya tehető felelőssé.

Az külön hab ezen a tortán, hogy így nem megalapozott az a közkeletű vélelem sem, hogy az európai villamosenergia-hálózatnak az a szerencséje, hogy a francia atomenergia-potenciál képes kiegyensúlyozni azokat a – főként német, de egyre inkább brit, olasz és spanyol – kilengéseket, melyeket zömmel a szél- és a napenergia-termelések „hektikussága” idéz elő. (Lásd még: beazonosítható, hogy melyik évben jár a magyar kormányzat energetika gondolkodása, illetve hogy miért nem kell hanyatt esni a pécsi naperőműtől.)

Nos, Craig Morris (aki az utóbbi évtized egyik ismert energetikai technológiák és politikák elemzője, illetve publicistája angol és német nyelven) elővette az áprilisi kontinentális adatokat, és egy hideg napot kiválasztva (azért ilyet, mert ekkor az energia iránti kereslet magas, a kilendülések, „rezgések” nagyobbak – így az ok-okozat is jobban látható) ezt találta:

Ez alapján az egész francia villamosenergia-igényt főleg a nukleáris termelés (sárga színnel) elégíti ki, ez adja a termelés zömét, így ez a potenciál gyakorlatilag egyedül képes fedezni a teljes éjszakai francia energiafogyasztást, de a nappalinak is a túlnyomó részét.

Hanem amikor részletesebben is megvizsgálta az adatokat, akkor a következő kép rajzolódott ki: a vizsgált napon hajnali 3 és reggeli 8 óra között több mint 3 százalékot ingadozott a nukleáris termelési szint (41,3–42,6 GW között), mégis, 5 óra után, egyetlen óra leforgása alatt ennek többszörösére (41,4 GW-ról 56,8 GW-ra) ugrott a fogyasztási igény. És ezt az ugrást az atomerőművek nem tudták kellő rugalmassággal kezelni. A francia áramimportgörbén ez így néz ki:

Bővebben ...

„Orbán messze gazdagabb, mint Csányi Sándor”

Részletek

Készült: 2016. május 18. szerda, 22:44

Találatok: 2362

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint nem az az érdekes, hogy Németh Szilárd Fidesz-alelnök zsidózott-e, hanem a módszer, ahogyan a kormánypárt ellenségeket kreál. Amíg ugyanis a választókat az aktuális mumussal ijesztgetik, addig Orbán Viktor vagyonosodására kevesebb figyelem jut. Pedig az Együtt szerint már a miniszterelnök a leggazdagabb magyar.

– Németh Szilárd szerint ön gerjesztett antiszemita indulatokat, amikor arra kérdezett az ATV stúdiójában, hogy a zsidókra gondol-e a fideszes képviselő, mint az ellenzéket mozgató háttérhatalomra. Most akkor ki zsidózott?

– Nevetségesnek tartom ezt a vádat. Igaz, hogy tettem egy ironikus, de nagyon kemény kijelentést, viszont ez nem az antiszemitizmusról szólt. Hanem arról, hogy a kormányoldal évek óta azzal vádol mindenkit, aki nem az ő álláspontján van, hogy Soros-ügynök, külföldi gazdasági érdekek kiszolgálója vagy Brüsszel zsoldosa. Nem kell antiszemitának, elég végtelenül cinikus politikusnak lenni ahhoz, hogy valaki ilyen módon részt vegyen a politikailag motivált ellenségképgyártásban. Az is lehetséges, hogy valaki műveletlenségből, tájékozatlanságból mond olyanokat, mint Né­meth Szilárd, de az ilyen rejtett üzenetek dekódolása az Együttnek és más ellenzéki pártoknak is feladata. Abban viszont van igazság, hogy a kilencvenes években a balliberális oldal túlzottan könnyedén kiáltott antiszemitizmust, sokszor méltatlanul támadta ezzel az Antall-kormányt, aláásva saját hitelességét ebben a témában.

– Ha már előkerült Brüsszel kiszolgálása: mi az Együtt álláspontja a kvótanépszavazásról?

– Ez egy EU-ellenes, indulatkeltő népszavazás, ami így másról is szól, mint amiről a Fidesz szeretné, hogy szó legyen. Az Együtt bojkottálni fogja ezt a jogszerűtlenül, alkotmányellenesen kiírt népszavazást, aminek a kiírásához a Kúria is asszisztált. Eleve nincs szó betelepítésről, hanem áttelepítésről más uniós országokból, márpedig az EU biztonságának megteremtéséhez szükség van valamiféle kvótarendszerre. Nemcsak a fejlesztési pénzeknél, hanem a kihívást jelentő feladatoknál is sorba kellene állnia Magyarországnak, hogy szolidaritást vállaljunk más tagállamokkal. Úgy gondolom, hogy 5-10 ezer embert Szíriából vagy máshonnan minden további nélkül be lehetne fogadni.

– Az utóbbi napokban azzal is előállt az Együtt, hogy Orbán Viktor a leggazdagabb magyar. Hogy jött ki a feltételezett 205 milliárd forintos ­vagyon?

Bővebben ...

Bodnár Zoltán számvevőszéki vizsgálatot sürget az MNB alapítványoknál

Részletek

Készült: 2016. május 15. vasárnap, 23:35

Találatok: 2113

Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt tagja, a Magyar Export-Import Bank volt vezérigazgatója és a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke feljelentést sürget a 32 milliós zongora ügyében.

“Meglehet, a makrogazdaságban járatlan emberek számára nehezen érthető az MNB által létrehozott alapítványok 268 milliárd forintja. Annak, akinek az ötezer forintos gázszámla kifizetése is gondot okoz minden hónapban, ez a 268 milliárd olyan nagy szám, amit elképzelni sem tud. Néhány millió forint még értelmezhető, annyit a lottón is lehet nyerni.

Íme hát egy példa – csak egy a sok közül – arra, hogy miről is szól Matolcsy 268 milliárdja.

Matolcsy György jegybankelnök az adófizetők pénzén, közpénzen – amelynek forrása a forint gyengítésén elért árfolyamnyereség – alapítványt hoz létre, és kinevezi saját magát az alapítvány kuratóriumának elnökévé. Ez az alapítvány, amelynek célja a közgazdasági gondolkodás, kutatás, képzés, a pénzügyi kultúra fejlesztésének támogatása stb. megvásárolja néhány milliárd forintért a Budai Vár oldalában álló félkész és évek óta eladhatatlan Lónyai-villa mását, hiszen nyilvánvaló, hogy a közgazdasági gondolkodást csak a Dunára néző örök körpanorámás villában lehet igazán hatékonyan fejleszteni, kiváltképpen, ha az épületben éttermet, borozót és galériát is üzemeltet majd az alapítvány. Értem én persze, korgó gyomorral nehéz “közgazdasági gondolkodni”, Matolcsy unortodox közgazdasági elmeszüleményeit pedig józanul nem lehet felfogni, kell hozzá némi jó évjáratú tudatmódosító is. És most, hogy a kép teljes legyen Matolcsy, illetve az általa elnökölt alapítvány 32 millió forintért, egy jó pesti lakás vagy vidéki ház áráért vagy egy ápolónő, ovodai dadus 355 havi, nagyjából 29 évi béréből, a köz pénzéből vesz egy Steinway zongorát, mert mit ér a pénzügyi kultúra önmagában, az emberi teljességhez nyilvánvalóan hozzátartozik a művészetek élvezete, s a zene amúgy is serkentőleg hat az emberi gondolkodásra, ide értve a közgazdasági gondolkodást is.

A Matolcsy-klán tagjai, a fidesz nómenklatúra, a kiválasztottak, az új elit ott ül majd a Vár oldalán a Lónyai-villa panorámaablakos termében, gyönyörködik az esti Pest Dunán megcsillanó fényeiben, élvezi a magyar gasztronómia remekeit, ízlelgeti a jobbnál jobb magyar borokat, melyeket értő borászok válogattak a menühöz, miközben egy legalább itthon világhírű, Orbán-hű zongoraművész szerény, de nem sértő fellépti díjért “bazsevál” (copyright Gajdics Ottó) nekik. Micsoda nagy közgazdasági gondolatok születnek majd ebben az inspiráló környezetben. Drága Gyurka, így is közel van a közgazdasági Nobel-díj, már csak ez az apró, inspiráló mozzanat hiányzik.

De, hogy ne csak általában legyen jó, hanem egészen konkrétan is, valakinek, a világ egyik legjobb zongoramárkájának eme darabját nem a gyártótól veszik, hanem használtan, valakitől, éppen 32 millióért, mert nyilván éppen ennyit ér, sőt még annál többet is, de az alapítvány, gondolom kemény áralkuban, leküzdötte az árat erre a 32 millióra, végtére is takarékosan bánnak a reájuk bízott közpénzzel. Vagy esetleg mégsem. Esetleg ez is csak egy az MNB-s alapítványok többszáz korrupció gyanús, mutyis üzelmei közül. Esetleg csak az van, ahogy a pesti mondás szól, “ingyen senki sem ilyen hülye”, még Matolcsy sem. Aki eladja ezt a használt és felújításra szoruló Steinway zongorát a mi 32 milliónkért, az egészen bizonyosan jól jár, és lehet, hogy még valaki más is jól jár, vagy többen is, azok, akik azt megveszik, az, aki esetleg közvetítőként szerény jutalékot kap stb. stb.

Bővebben ...

Nekem nagyon bejött minden álmom, a többit meg pont leszarom

Részletek

Készült: 2016. május 14. szombat, 23:45

Találatok: 2439

Veszünk egy zongorát, pont jó lesz a Hatvany-Lónyay villába. Most akciós. A villa is akciós volt, alig került 4 milliárdba, meg az apró. A zongora ára sem egy nagy ügy, minden keményen dolgozó magyar család megengedheti magának azt a 32 millió forintot, amibe kerül.

A magyar ember egyszerűen nem tud spórolni. Nincs neki benne a kultúrájában, szemben azzal, hogy nem ad reggelit a gyereknek. Mert az nálunk tradíció. Az éhezés.

Hagyomány az is mifelénk, hogy stadionokat építünk, mert én például szeretem a focit. Arról ki a franc tehet, hogy senki nem jár meccsre? Márpedig ha nincs néző, nem vesznek jegyet, bevétel sincs. Költség viszont van, mert takarítani kell, világítani, gyepet fűteni, karbantartani. Nem ügy, fizetik a parasztok. Legfeljebb nem mondom meg nekik, hogy ez is az ő pénzükből megy, mint a zongora, meg köré a villa.

A kisvasutat is nagyon szeretem, kellett nekem egy. Végre van és tovább fogom építeni, mert ciki, hogy csak pár kilométeren járkál. Most. De hamarosan tovább fogom építeni a síneket, hogy örüljön a szívem. Ha ehhez ki kell sajátítanom pár senkiházi kertjét, házát, földjét, akkor kisajátítom. Kit érdekel, hogy mit vinnyognak? Senkit. Engem biztosan nem. Ahogyan az sem, hogy a vasúton sem utazik senki, tehát ezt is a hülyéknek kell finanszírozni minden hónapban. Fizessenek, ezért tartom őket.

Van nekem elég bajom, leszarom a másét. Itt van az államadósság például

Ezt is milyen nehéz a sok idiótának elmagyarázni, hogy csökken, amikor meg nem. Mi munkám volt benne, mire elhitettem az agyhalottakkal, hogy meg kell fordítani és úgy nézni. Akkor mindjárt csökken. Hát nem? De.

Aztán azok a rohadék statisztikák is! Azok is csak a bajnak vannak. Például milyen hülyén néz ki az is, hogy 2009-ben 96 442 gyerek született ide a mocskos Gyurcsánybajnainak, 2015-ben pedig 91 700. Szerencsére ki tudom ütni a másik statisztikával, mert ameddig 2009-ben csak 130 414 ember halt meg, addig 2015-re ezt a számot sikerült 131 600 halottra feltornászni! Jól teljesítek, vagy jól teljesítek?

Meg itt a szegénységi mutató is, ami megintcsak kínos.

Bővebben ...

Lázár János rácsodálkozott Magyarországra

Részletek

Készült: 2016. május 14. szombat, 06:09

Találatok: 2049

Lázár János viszi a zászlót, rohan csapatai élén, lobog a szőr a mellén, védi a hont. Megint. Ő is. Merthogy a függetlenség és a megvédés mindenek előtt való, ami helyes is.

Én azt szeretnén megkérdezni Lázár Jánostól, hogy minket, nem Fidesz-hívő magyar állampolgárokat ki a jó fene véd meg? Nem az Uniótól, hanem a jelenlegi magyar kormánytól. Ugyanis ilyen pénzéhes, mindenbe beleugató, korrupt, gyalázatosan demagóg, az alapvető emberi jogokat semmibevevő kormánya sem mostanában volt ennek az országnak.

„Egészen megdöbbentő, hogy aki nem ért egyet az EB-vel, az a testület felfogása szerint nem szolidáris”. – jajong és búsong Lázár. Pedig ez még kutyagumi ahhoz képest, hogy például aki nem ért egyet az Orbán-kormány-Fidesz szentháromsággal, az meg nem is magyar és nem is szereti a hazáját. Na, erre mit lép Lázár János? Vagy ez így teljesen rendben van, kismókus?

Vagy ez úgy van, hogy amikor a kormányt kell megvédeni, támogatni, pontosabban amikor hivatkozási alap kell a vezérnek, akkor az egyatáboregyazászló-ba mindenki, akár még a mocskos liberálisok is beletartoznak, a pedagógusok is, a nyugdíjasok, diákok – különös tekintettel a romkocsmákban borongó bölcsészekre -, a rokkantak, a nincstelenek, az ápolók és akár még az ellenséges újságírók is? Olyankor mindenki? Akinek nincs semmije, az is értékes?

Amikor pedig belső ügyekről van szó, tehát a drága elvtársak korrupciós ügyeiről, pofátlanságáról, feneketlen zsebéről, akkor egyből csakafidesz? Olyankor csak a fanatikusok jelentik az országot, a többi kussoljon, vagy takarodjon?

Menjünk szaporán szavazni, mert a szuverenitásunkat érdemben érintő kérdésről van szó – mondja a mi Lázár Jánosunk.

Az én szuverenitásomat egészen konkrétan a magyar kormány korlátozza, mégpedig rengeteg ponton. Minden alkalommal lábbal tapossák a függetlenségemet, amikor a magyar emberekről óbégatnak, amikor a keresztény magyar emberekről hörögnek, amikor közakaratra hivatkozva hoznak olyan döntéseket, amik kárt okoznak a polgároknak. Még azoknak is, akiknek fogalmuk sincs erről.

A kormány mára megfosztotta tulajdon polgárait az alapvető jogaik legtöbbjétől. Amikor a kormány, annak valamely tagja, vagy a kormányhoz köthető oligarchák valamelyike érdekében születnek döntések, azzal nem csupán meglopják a polgárokat akár közvetlen módon, akár károkozással, hanem kiszolgáltatott helyzetbe is hozzák őket.

A Putyinnal kötött paksi paktum minden egyes adófizetőre, de még az ő gyerekeikre is terhet ró, de soha nem kérdezte meg a kormány az ország polgárait arról, akarnak/akarunk-e orosz befolyás alá kerülni egy titkos megállapodás megkötésével, esetleg szívesebben vennénk az egyéb, például alternatív energiahordozók térnyerését. A kormány-Orbán egyedül döntött, sem rálátása, sem beleszólása nincs senkinek.

Nem kérdezte meg a kormány, hogy mit szólnánk, ha vasárnap bezárnának a boltok. Egyszerűen bezárták őket, mert valaki ezt találta ki.

Bővebben ...

Garancsi István lett Orbán új Simicskája?

Részletek

Készült: 2016. május 13. péntek, 08:21

Találatok: 2767

Garancsi István már az első Orbán-kormány idején közel került a tűzhöz. Sikeresen szakított magának egy jókora ingatlanvagyont. Később aztán a focin keresztül került közelebb Orbánhoz, akinek a fia a Garancsi által tulajdonolt Videotonnál kezdte pályafutását.

A kapcsolati tőke végül beérett: a 2010-es kormányváltás után Garancsi cégei soha nem látott módon kezdtek hasítani. Egyszerűen minden sikerült neki, amibe belefogott. Milliárdokat szakít az egyik legnagyobb mutyival, a Magyar Energetikai Társaság, MET-es offhsore gázbiznisszel, Giró- Szászéknak szállodát épít, de bevásárolta magát a plakátbizniszbe is.

Garancsi az építőiparban is feltűnt a Market Építő Zrt.-vel, például a Fradi-stadion és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új sportcsarnokának építését és a Fidesz-székház felújításának jogát is elnyerte. Mióta pedig Simicska a Fidesz holdudvarában a párt ügyeinek finanszírozójából közellenséggé avanzsált, Garancsi hihetetlen gyorsasággal vette át a korábbi oligarcha helyét. Legutóbb éppen a Kopaszi-gát melletti óriási terület került hozzá állami támogatással.

Mészáros Lőrinc után tehát már Garancsi István is pontosan tudja, honnan kell megközelíteni azt, akinek utána majd a szerencséjét köszönheti.

Bővebben ...