- Részletek
-
Készült: 2015. március 29. vasárnap, 21:24
-
Találatok: 1865
A Fidesz megmondja, előkerül a Gyurcsány kottájából játszó ellenzék, de semminek semmi értelme. Nem adom fel! Keményen makacs kisemberként feltett szándékom kibogozni, ki kivel van! Rakosgatom a puzzle darabkáit, hátha kijön valami értelmes megoldás. Vagy értelmetlen, de megoldás. Vagy valami.
Az a gyanúm, a kormány direkt hülyít mindenkit. Vagy nem direkt, nem hülyít, hanem hülye. Esetleg találtak valahol egy Voody Allen forgatókönyvet és azt adják elő nekünk. Pedig jó lenne inkább a pénzt előadni, mert a humorérzékünk erősen megkopott mostanság. A vigyorgást és a vicsorgást nem szerencsés összetéveszteni. Szerintem.
Azon már túl vagyunk, hogy a Quaestor vagy bedőlt, vagy nem. Az akkori vezetője - Tarsoly Csaba - vagy írt levelet, vagy sem, mégpedig Lázárnak, Szijjártónak, Orbánnak. Egy biztos: nekem nem írt. Vagy elkeveredett a postán.
Most azt próbálom meg kibogozni, ki tehet arról, hogy ez bekövetkezett? Lássuk.
A Fidesz honlapján olvasható egy nyilatkozat, amiből máris világosan kiderül: természetesen az ellenzék tehet mindenről! Figyelem, idézek a nyilatkozatból. Nem, inkább a teljes nyilatkozatot ide másolom.
"Felszólítjuk az ellenzéket, hogy tegyék félre a politikai színjátékot, mert a saját politikai érdekeiknél most fontosabb az évtizedes pénzügyi korrupció károsultjainak kártalanítása és a felelősök felelősségre vonása.
Ez nem a politikai cirkusz ideje! A kormány, a nyomozó hatóságok, a jegybank, a kártalanító alapok, a kormánypárti frakció mind teszik a dolgukat és véget vetnek annak az évtizedes pénzügyi korrupciónak, ami a szocialisták idején zavartalanul folyhatott.
Az évtizedes pénzügyi korrupcióért felelős szocialisták azt a miniszterelnököt és azt a kormányt akarják bemocskolni, amelyek elszámoltatják a felelősöket és rendet tesznek a brókerpiacon. Ha az ellenzék valóban részt akar venni az érdemi munkában, akkor a politikai színjáték helyett inkább támogassa javaslatunkat, amely lehetővé teszi, hogy az összes szélhámos összes cégének vagyonát és akár személyes vagyonát is zárolni lehessen már folyamatban lévő ügyekben is.
Továbbá támogassák a kormány erőfeszítéseit azon törvények megalkotásában, amelyekkel rendet teszünk a brókerpiacon. A parlamenti vizsgálóbizottság előtt a szocialisták hamarosan végre felelhetnek arra is, hogy vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügy korrupció fölött, miért ültettek brókereket a kormányukba és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában.
Sokakkal együtt üdvözöljük, hogy a hatóságok napról napra egyre előrébb tartanak a nyomozásban, és egymás után kattan a bilincs a brókerbotrány érintettjein, így mielőbb választ kaphatunk arra, hogy kik és hová tüntették el az emberek pénzét."
A Fidesz-frakció közleménye
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 29. vasárnap, 08:42
-
Találatok: 2337
Konferencián mutatta be alapjövedelem-koncepcióját a Párbeszéd Magyarországért, ahol kiderült, hogy ez egyelőre csak vitairat. A szakpolitikai vita mellett előkerült a slágertéma is: hogyan mászhat ki a baloldal a gödörből? Bár kritikákat is megfogalmazott, de Surányi György volt jegybankelnök szerint az alapjövedelem célkitűzése helyes. A PM szerint, ha a baloldal nem tesz új ajánlatot, akkor jön a Jobbik.
A Kispesti Munkásotthonban rendezett konferenciát pénteken a Párbeszéd Magyarországért (PM) annak apropóján, hogy elkészültek a feltétel nélküli alapjövedelmet részletező javaslatukkal. A két blokkra osztott program első részében a "Merre tovább baloldal?" kérdésre keresték a választ, majd rátértek kifejezetten az alapjövedelem tárgyalására.
Bankárok az ingyenpénzért
A nyitóelőadásra sikerült megnyerniük Surányi György volt jegybankelnököt, akinek ugyan szimpatikus az alapjövedelem gondolata, sőt, úgy fogalmazott, "minden tisztességes embernek el kellene fogadnia", de az ördög ügyvédjét játszotta, több pontra is rámutatott, ahol gondok lehetnek a javaslattal. Surányi a szegénység nyomasztó mértékét és a társadalom kettészakadását emlegette fel, amit szerinte az alapjövedelem önmagában nem számolna fel, de "húsbavágó" problémákat enyhíthetne.
A volt MNB vezér leginkább amiatt szkeptikus, mert az alapjövedelem nem serkentené olyan mértékben a fogyasztást, mint ahogy azt a PM várja, pedig erre erősen épít a koncepció. Surányi szerint több ponton is a társadalmi egyenlőtlenséget növelné, ha a most publikált tervezetet valósítanák meg: az egyéni vállalkozók, az őstermelők, a felsőoktatásban tanulók és a nyugdíj előtt állók esetében is több átgondoltságot szorgalmazott. Azt a szegénységcsökkentő hatást, amit az reform bevezetésével prognosztizálnak (16,4 százalékról 8,4 százalékra csökkentené a szegénységet, 40,7 százalékról 29,1 százalékra a létminimum alatt élők arányát a PM számításai szerint) viszont „történelminek” nevezte, és kifogásaival együtt oda jutott előadása végére, hogy a reformtervezetet még javítgatni kell, de a célkitűzés helyes.
A PM egy imázsfilmet is levetített, amiben ismert közéleti szereplők – többek mellett Andor László EU-biztos, Lakner Zoltán politológus, Felcsuti Péter a Bankszövetség volt elnöke – jobbára egyetértő véleményével igyekeztek aláhúzni, hogy az alapjövedelem nem alaptalan álmodozás.
Kólaivás helyett víziót akarnak
A „politikai blokk” a magyar politikát, azon belül is a baloldal csetlés-botlásait közelről figyelők számára nem szolgált újdonságokkal. Karácsony Gergely, PM-es zuglói polgármester elmondta, hogyha a baloldal nem áll talpra, akkor a Jobbik váltja a Fideszt; ezért kell „új ajánlatot” tennie a baloldalnak, ami a PM esetében az alapjövedelemre épül.
Babarczy Eszter, filozófus-esszéista ugyanezt a kérdéskört onnan közelítette, hogy szerinte Magyarországon „krónikus közösséghiány” van, amire eddig csak a jobboldali pártok tudtak érdemben reagálni. Az alapjövedelemről úgy beszélt, ami megalapozhatja a közösséget: „végre nem szegény-, vagy szociálpolitikáról beszélünk, hanem állampolgárok szerződéséről” – azaz a filozófus szerint az alapjövedelem elfogadása annak az elfogadása, hogy „bárki kerülhet alulra.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 26. csütörtök, 20:08
-
Találatok: 1982
Gémesi György szerint rossz irányba mennek a dolgok. Rendszerváltás előtti időket idéző rendszerekről, módszerekről és félelemről beszél a 168 Órában.
Gödöllő polgármestere az interjúban hosszan sorolja az egyre magabiztosabb kormányzat egyre több hibáját. Eltussolják a korrupciós ügyeket, kivéreztetik az önkormányzati rendszert, amely a tanácsmodell felé halad, az erős politikai felügyelet alatt álló közmédia a nemzeti ünnepen összeomlik, a brókerbotrányban százmilliók tűnnek el, és sehol egy felelős. Nem érti, miként lehetséges ez. Beszélni kellene arról, hogy rossz irányba mennek a dolgok, de nem talál olyan pártot, ahol ezt megtehetné.
„Felületessé, centralizálttá vált a politika. Az ellenzéki pártoknál sincsenek meghatározó emberek. Felkészületlen, gyakorlatlan, tapasztalatlan a következő politikusgeneráció.”
Az ellenzéknek nincsenek karizmatikus vezetői. Lehet, hogy öt-hat év múlva lesznek, de kérdés, kivel mennek csatába.
„300-400 ezer versenyképes fiatal külföldön vállalt munkát. Nélkülük csak Mohács sorsára juthatunk, mert a jelenlegi hatalom szétveri a seregeket.”
Úgy látja, az országos politikába egyelőre nem lehet hatékonyan beszállni. Ellenzéki körökből sokan megkeresték, de nem akar „politikai zászlóbontással felérő üzeneteket megfogalmazni.” Csak akkor nyit, ha mögötte már lesznek kiépült rendszerek. Most tájékozódik, megyejárásba kezd, mert neki őszintén elmondják a polgármesterek azokat a gondokat, amiket a politikai vezetőknek nem. Félnek, jobban, mint a rendszerváltozás idején. Ez a magyarázata annak, hogy a magasabb politikai szintekre az az információ jut el, „hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó.”
Szerinte nem kell kitalálni semmi újat, csak egy normális, európai ország kellene, meg moralitás, „aki lop, annak meg kell kapnia a büntetését". Utána jöhetne minden más.
"A politikai erőknek meg kell egyezniük a nemzeti minimumban, és egy meghatározó értelmiségi körnek mögéjük kell állnia."
Szociális piacgazdaságra, egészséges versenyre és szolidaritásra lenne szükség. Gémesi György nem dühös, inkább elkeseredett. Nem ő lesz az, aki a hatalmat lebontja, „az önmagát fogja ledönteni” – mondja. A jövőre hatvanéves polgármester azzal zárja az interjút, hogy ha egészsége engedi, túl fogja élni ezt a kormányt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 25. szerda, 16:08
-
Találatok: 1975
Úgy tudjuk, csak a döntés született március 5-én arról, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vegye ki a vagyonát a Quaestortól. Maga a tranzakció március 9-én történt, vagyis pontosan azon a napon, amikor a Quaestor bejelentette, hogy csődbe megy.
Információnkra többször rákérdeztük a minisztériumnál, ahol azt nem cáfolták, mindössze annyit írtak, hogy:
a Kereskedőház vezetői a pénz kivételről szóló döntést március 5-én hozták meg. Egy ilyen folyamat átfutása, lebonyolítása igénybe vehet néhány napot.
Hétfőn számoltunk be arról, hogy a külügy cége a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestornál tartotta a vagyonát, majd közvetlenül az öncsőd bejelentése és az MNB-vizsgálata előtt kivette onnan.
A külügy megkeresésünkre, hogy mikor vették ki a pénzt, korábban csak annyit közölt, hogy "az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól."
Mostani információnk szerint azonban ez már tényleg az utolsó pillanat volt, maga a tranzakció ugyanis csak március 9-én történhetett meg, vagyis aznap, amikor a Quaestor bejelentette, hogy nem tud fizetni, és öncsődöt kér. Aznap, amikor az MNB munkatársai már vizsgálódtak a cégnél.
Megkértük a tárcát, hogy cáfolják értesülésünket, ha nem igaz, cáfolat helyett azonban csak megismételték, hogy a döntés március 5-én történt, és hozzátették, hogy a folyamat átfutása igénybe vehet néhány napot. Közölték azt is, hogy a számlán már nincs vagyon.
Kedden a minisztérium közleményben hangsúlyozta, cége, az MNKH nem azért vette ki közvetlenül a Quaestor bedőlése előtt a tőkéjét a cégtől, mert információi voltak a Quaestor pénzügyi helyzetéről, csak úgy viselkedtek, mint a többi betétes.
"Az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól"
- írták. Korábban rákérdeztünk arra is, hogy ezután hová fektették be az összeget, erre egyelőre nem kaptunk választ.
Idő közben több ellenzéki párt is ráugrott a témára, a szocialisták kedden azt kérték, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 23. hétfő, 11:23
-
Találatok: 1954
A pazar budai villa előtt napokig biztonsági emberek parkoltak, vigyázva a házra, majd a szomszédok elmondása szerint néhány nappal ezelőtt, éjszaka több teherautó is érkezett, amelyeket telepakoltak a háziak.
Azóta viszont nemcsak az őrző-védő cég emberei álltak odébb, de a milliárdos vállalkozót sem látták a környéken.
A Blikk vasárnap kereste fel a budai zöldövezetben megbúvó csendes utcát.
– Erre menjen csak tovább, jobb oldalon lesz, a legfeltűnőbb épületet keresse – igazított útba egy közelben lakó. – Hallottam, hogy sokan buktak óriási pénzeket miattuk, nem csodálom, hogy mostanában biztonsági embereket is fogadtak. Láttam őket a ház előtt parkolni – mondta a szomszéd. Károly rendes embernek ismerte meg Tarsoly Csabát. – Nézze, a milliárdosok általában zárkózott emberek, márpedig itt lakik belőlük néhány. Többnyire csak köszöntünk egymásnak, s mentünk tovább, nem álltunk le beszélgetni, de néhány napja már nem láttam őket – tette hozzá az idős férfi.
Hamar megtaláltuk a Quaestor-vezér házát. Átlátni a terméskő kerítésen, a kapun túl széles lejáró vezet a garázsba. Név nincs a kamerával ellátott kapucsengőn, amelyet hiába nyomtunk: semmi mozgás nem volt a házban, és telefonon sem értük el Tarsolyt. A kerítés előtt lévő utcai parkolóban három viseltes autó állt.
– Ezek csak a szomszéd vendégeinek az autói. Az itt lakóknak jobban megy – mondja egy hölgy. Tarsoly egy R8-as Audival jár, a lányai Lexussal jönnek-mennek – sorolta.
Egy az utcában lakó férfi közeledik, figyelte, ahogy fényképezünk.
– Gondolom, a quaestoros vezért keresik. Nem semmi a ház, ugye? – mondta a szomszéd, aki Tamásként mutatkozott be. – Persze az ingatlan nem Tarsolyék nevén van, utánajártam, amikor ideköltöztek. Egy Liechtensteinbe bejegyzett offshore cég a tulajdonosa – világosított fel.
– Elég arrogáns ember, az egyik utcabelivel rögtön az ideköltözése után összekülönbözött valamin – kapcsolódott be a beszélgetésbe egy fiatalember. – Én utoljára a tévében láttam, amikor a győri focistákat igyekezett megnyugtatni. Viszont az a szomszéd – mutatott egy közeli házra – találkozott vele a hét elején, éjszaka.
Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója nem tűnt el és a kezdetektől fogva mindenben együttműködik a hatóságokkal - reagált lapunk mai cikkére Papp Gábor, a cégvezető jogi képviselője. A Blikk mai számában azt írta, hogy szomszédai napok óta nem látták. A hét elején viszont az egyik éjszaka teherautókat vettek észre a háza előtt, amelyekre a házból rakodtak, más esetben pedig civil örző-védők parkoltak egész nap a ház előtt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 22. vasárnap, 08:07
-
Találatok: 2002
Szabó László Zsolt büszke az M1-en indított hírcsatornára. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója elismeri a kezdeti hibákat, de szerinte azok csak a tizennyolc órás adásfolyam töredékét jelentik. A direktor lapunknak tagadta, hogy menekülnének a nézők az M1-ről, szerinte a nézettség emelkedik majd.
– Mikor mond le?
– Udvarias ember vagyok, tehát csak önök után! Viccet félretéve, nem gondolom, hogy le kellene mondanom. Miért gondolják ezt?
– Az első héten úgy tűnt, mintha egy vicc-csatornát hoztak volna létre. Évekre ellátták nyersanyaggal a magyar mémipart, összeomlott az M1 nézettsége.
– Büszke vagyok rá, hogy 25 éve az első komoly változás indult el a közmédiában,
de tiszteletben tartom az önök véleményét. Hála Istennek az internetes mémgyáraktól egészen eltérő véleményeket is kapunk. A közönségszolgálatunkhoz a kritikák mellett nagyon sok dicséret is érkezik, ami erősít bennünket abban, hogy jó irányba haladunk.
– És a nézettség?
– Az is fontos, leginkább a kereskedelmi médiának. Nekünk nem nézettségi elvárásokat kell teljesítenünk, hanem azt a társadalmi megrendelést kell kiszolgálnunk, amely a médiatörvényen keresztül is jelentkezik: valamennyi magyar ember számára megfelelő információt szolgáltatni. Ez az alapja az információs esélyegyenlőségnek.
– Az M1 fél nyolcas fő Híradójának nézettsége néhány nap alatt 150 ezerrel esett. A nézők este nyolc után menekülnek az M1-ről. Ez nem kudarc?
– Nem kudarc.
Majd emelkedni fog.
Adjunk időt a nézőknek, s legyünk türelmesek a készítőkkel szemben is. Az M1-et napi szinten több millióan nézik, én ezt sikernek gondolom. A magyar emberek „homo politicus" voltát igazolja, hogy őket érdeklik az információk.
– Olvastuk azokat a közleményeket, hogy több millióan nézik az M1-et. De az adatsor, amire ön hivatkozik, csak azt mutatja, hogy ki kapcsolt legalább egy percig a csatornára, ám a nézők egy része továbbmegy. A valódi nézettséget az mutatja, hogy az adott percben átlagosan hány ember nézi a televíziót. E szerint menekülnek a nézők.
– Ez egy régi küzdelem, önök is, mások is mindig arról beszélnek, ami a kereskedelmi csatornáknak jó, a közszolgálatinak rossz. Cáfolom, hogy menekülnének a nézők a csatornáról. Az elmúlt hét során mindennap több millió ember nézte az M1-et. Közszolgálati feladatot teljesítünk, a célunk az, hogy minél több embert érjünk el. És azt se felejtsük el, hogy korábban az M1 általános csatorna volt hírekkel, szórakoztató műsorokkal, sportközvetítésekkel, most pedig kizárólag információs csatorna. Ez a műfaj nyilvánvalóan kevesebbeket érdekel. Ugyanakkor az európai hírcsatornákhoz képest még mindig magasabb a nézettség.
– Arról számoltak be, hogy március 15-én több mint ötmillióan nézték önöket. Ha véletlenül megnégyszereződne a nézettségük, húszmillió magyar nézné a csatornákat?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 21. szombat, 00:44
-
Találatok: 2293
Magyarország Kormánya ezúton értesíti kedves népét, hogy a Történelem Urával közös koprodukcióban a mai napon Napfogyatkozást rendez.
A Napfogyatkozást megnyitja Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke, és felszenteli Semjén Zsolt teológus, okleveles exorcista. "Na ugye, most sem süt, hát csak jobb az atom!" címmel tudományos előadást tart L. Simon László a napenergia veszélyeiről és hátrányairól. A Nap felszínén szerzett élményeiről rendez lakossági fórumot Pataky Attila érdemes művész, majd Orbán Ráhelné Tiborcz István adja elő "Napfivér, Holdnővér és más rokonok" című dalművét Vidnyánszky Attila rendezésében, végül pedig Matolcsy György tartja meg nyilvános akadémiai székfoglalóját, "Miért több a mi hatvanszázalékos napfogyatkozásunk a Feröer-szigetek 97 százalékánál?" címmel.
Az országos eseményen a középiskolások részvétele kötelezően választható, de erősen ajánlott. Az M1 Nemzeti Hírtelevízió megkísérli majd a Napfogyatkozás élő közvetítését; a kiküldött tudósító Hende Csaba speciális látcsövén át követi majd izgalomtól bizsergő mellbimbókkal az eseményeket.
A Kormány egyben cáfolja azokat az ellenzéki és külföldi lapokban megjelent híreszteléseket, miszerint a Nap ellopására készülne. A lakosság déli tizenkét órakor teljes egészében visszakapja központi csillagunkat, amely vasárnaponként is működni fog, sőt néha éjszaka is süt majd, amint azt a közmédia meteorológiai szakértői már jelezték. Kormányunk nem a naplopók, hanem a keményen dolgozó kisemberek kormánya!
A Kormány egyben tájékoztatja a lakosságot, hogy 2015 augusztusában nagyszabású csillaghullást is rendez. A csillaghullás minden honfitársunk számára ingyenesen megtekinthető lesz, de a Médiahatóság döntése értelmében a késői időpontra való tekintettel 12 éven aluliak számára csak szülői kísérettel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 20. péntek, 05:41
-
Találatok: 1911
Számlatanúsítás címén néhány hónap alatt milliárdos bevételt zsákolhatott a közműcégektől a tevékenységre a Fidesz által egyedüli jogosulttá tett Hunguard. A magáncég milliárdos bevételét áttételesen a fogyasztók fizetik. Miközben a szavak szintjén a számlahitelesítésre az ő érdekükben van szükség, senki nem érti, mi értelme az egésznek.
Lapunk felmérése szerint a február végi határidőre az összes nagy közműszolgáltató elvégeztette a Németh Szilárd fideszes rezsibiztos előírásainak megfelelő úgynevezett számlatanúsítást. Hogy, hogy nem, valamennyi nagy cég megbízása a Hunguard Kft.-hez futott be. Előfordult ugyan, hogy több ajánlatot is vizsgáltak, esetenként valóban a Hunguardé volt a legolcsóbb, csakhogy forrásaink szerint az érvényben lévő szabályok alapján a megrendelők más céggel nem is szerződhettek volna.
Ismeretes, az igazságügyi tárca tavalyelőtt, egy más témájú törvény módosító indítványaként terjesztette elő a távközlési, áram-, gáz- és víziközmű-szolgáltatók számlaauditját azzal, hogy hibátlan számlákat szeretnének látni. Az nem derült ki, hogy milyen konkrét esetek ébresztettek kételyeket az akkori tárcavezető Navracsics Tiborban, avagy a nagy szolgáltatók számlázási pontosságát megkérdőjelező Németh Szilárdban, illetve Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszterben. Mint ahogy az se derült ki, hogy például a távhő- vagy a hulladékszámlák a szemükben miért állnak gyanún felül.
A határidő lejártával megkérdeztük az érintett szolgáltatókat. Körkérdésünket ugyan számos víziközműcég nem méltatta válaszra, néhány cég pedig üzleti titokra hivatkozva zárkózott el a nyilatkozattól, de a világhálón maga a Hunguard teszi közzé a tanúsításokat. E szerint eddig 67 közműcég számlázását találták megfelelőnek. Így számításaink szerint egymilliárd körülire tehető az az összeg, amelyet a Hunguard az erőteljes Fidesz-hátszél révén pár hónap alatt besöpörhetett. Az, hogy a Hunguard mégoly szigorú vizsgáján végül mindenki átment, megerősíteni látszik azokat a már tavaly felmerült sejtéseket, hogy a törvényhozónak sok oka nem is volt kételkedni a közműszámlák megbízhatóságában. Így utólag még inkább indokolt a kérdés: milyen érdemi haszna volt az egész szabályozásnak azon kívül, hogy a Fidesz a szolgáltatói szektorból újabb százmilliókat csatornázott át számára kedves köröknek?
Miután Navracsics Tibor minisztersége idején megfogalmazódott az igény, eme, a szakértők által is feleslegesnek tartott szolgáltatásra elvben még több cég számított alkalmasnak. Ám Németh Szilárd nyári módosításai nyomán a tanúsítónak már szerepelnie kellett az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízható beszállítókat tartalmazó titkos listáján, és a képviselő eltörölte az évente eltérő auditorra vonatkozó előírást is. A szakmában ezután már tényként kezelték, hogy a Fidesz valójában a 2011-ben a nyerőgépek felmérésére is egyedül alkalmasnak találtatott Hunguardot látná szívesen a szerepre. Az 1990-ben alapított számítástechnikai profilú cég három éve került az ügyvezetőséget átvevő Csik Balázs többségi tulajdonába. A vállalkozó lapunk megkereséseire nem reagált.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 18. szerda, 17:00
-
Találatok: 2044
Ismét nagyobb lehet az első negyedév végén az államadósság az év véginél. Úgy látszik, tavaly mégiscsak kellett némi rásegítés, hogy tartani lehessen a csökkenő trendet. A növekedésnek azonban van más oka is: részben az euró gyengülése miatt ugrott egyet az adósságszám januárban.
Több mint 800 milliárd forinttal volt nagyobb a központi költségvetés adóssága január végén a december véginél – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból. Az előzetes jelentések szerint márciusra ugyan ezt sikerült mérsékelni kissé, de a tartozások állománya így is mintegy 600 milliárd forinttal nagyobb a tavaly év véginél. Arra kevés az esély, hogy a hónap végéig sikerül lefaragni ennyit az adósságból, vagyis az első negyedév végén minden bizonnyal ismét nagyobb lesz ez a szám a múlt évinél. Sőt: a szakértők szerint elképzelhető, hogy ismét csak az év végére sikerül mérsékelni a szintet.
Arra számíthatunk, hogy az első negyedévben kissé meghaladhatja a GDP-arányos államadósság a múlt év végit, de még a második és a harmadik negyedévben is tovább emelkedhet a mutató – mondta a Világgazdaságnak Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője, aki szerint nem kell olyan nagymértékű emelkedésre várni, mint amit tavaly láthattunk. Éppen ezért is számít arra, hogy az év végére ismét a tavalyi szint alá csökken a mutató, így a kormány az alaptörvény előírásainak és az uniós elvárásoknak is megfelelhet.
Tavaly év végén a nemzeti össztermék 76,9 százalékát tette ki az állam bruttó, maastrichti adóssága. A vártnál nagyobb gazdasági növekedés (a magasabb nominális GDP) miatt sikerült a mutatót a megelőző évi 77,3 százalékról kissé csökkenteni. Ez is nagy eredmény azonban: 2013-ban ugyanis a 77,3 százalékos arányt csak óriási erőfeszítések árán tudtuk tartani: szükség volt december 31-én a korábbinál jobb forintárfolyam elérésére, kisebb devizaadósságra, valamint arra is, hogy a kormány a végletekig csökkentse készpénzállományát (a kincstári tartalékok mérséklésével kisebb volt a bruttó tartozás, míg a nettó nem változott). Sőt, még a Molnak is be kellett segítenie azzal, hogy a nála lévő államkötvény-állomány egy részét az év végén vissza-, majd januárban ismét kiváltotta.
Mindeddig úgy látszott, tavaly nem volt szükség hasonló trükkökre. A Mol állampapír-állományát mindenesetre nem bántották. Igaz, a forint árfolyama éppen december 31-én volt a legerősebb, miközben az állami készpénzállomány is csökkent kissé, de ezúttal nem drasztikusan.
Az elemzők már korábban felhívták arra a figyelmet, hogy az ÁKK visszafogja a kibocsátásokat, és a januári adatokból látszik, hogy a készpénzállományt kissé vissza is töltötték az első hónapban: 516 milliárd forintnyi állampapírt bocsátottak ki, miközben az államháztartás finanszírozási igénye (a beérkező uniós transzferek miatt) negatív volt. Összességében több mint 600 milliárd forinttal töltötték fel a kincsárti számlát az első hónapban. A tartozásállomány azonban az állampapírok esetében csak 416 milliárddal nőtt, mert 100 milliárdot hozott a forint erősödése az államnak.
Bővebben ...
