- Részletek
-
Készült: 2015. december 07. hétfő, 06:24
-
Találatok: 1657
Egyre drágább az új földbirtokosi garnitúra kiépítése: a kedvezményes földhitel már 300 milliárd forintnál tart, a régi oligarchák közül pedig Simicska Lajos sokmilliárdos kártérítési perrel fenyeget.
Újabb kézigránátot hajított be az ablakon Simicska Lajos kegyvesztett főoligarcha: pert akaszt az állam nyakába, ha a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem függeszti fel a földárveréseket. A kalapács alá kerülő, állami tulajdonú 380 ezer hektárba történetesen becsúszott 14 400 hektár Simicska Mezort-csoportja cégei bérleményéből, és ügyvédje értelmezése szerint egy törvénymódosító javaslat miatt jó esély van rá, hogy földterület nélkül maradjanak. Márpedig a cégek az állammal 50 évre szóló földhaszonbérleti szerződést kötöttek, amelyből 36 év még hátravan. Az ügyvéd az NFA-elnöknek írt levélben szándékos károkozást, hivatali visszaélést és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét említi. Nagyobbat is szólhat még a gránát, hiszen az első Orbán-kormány összesen közel 80 ezer hektárt adott 50 éves bérletbe; csak Simicska 57–65 milliárd forint elmaradt haszon miatt pereskedhet, ha a csoport három agrárcégének az előző három évben együttesen elért 1,6–1,8 milliárdos adózott eredményét vesszük figyelembe.
Pedig ez csak mellékhatás – állítja a HVG kormányhoz közeli forrása. Az állami földek ötödének eladásával nem az volt a fő cél, hogy a 2001-ben az első Orbán-kormány, majd 2003-ban a szocialista–szabaddemokrata koalíció idején az állami gazdaságok privatizációjakor helyzetbe hozott nagybirtokosokat lecseréljék, hanem az, hogy azok piaci bérleti díjat fizessenek. Pedig nehéz a klientúracserén kívül másra következtetni az agrártárca egyik előkészítő anyagából, amely szerint a földeknek már van új gazdájuk: az eladásra kínálható 380 ezerből csaknem 350 ezer hektárt korábban haszonbérbe adott az állam, ebből 2010 szeptembere előtt 250 ezer, az után 100 ezer hektárt.
A kontraktusokban – az árverési hirdetmények alapján – legfeljebb 1250 forint aranykoronánkénti díj szerepel, de az első Orbán-kormány által kiosztott 80 ezer hektárra szóló, 2051-ben lejáró szerződésekben 580 forint a tarifa. Összehasonlításul: a KSH tavaly a szántókra 42 700 forint hektáronkénti átlagos bérleti díjat jelentett, ami egy átlagos minőségű, 20 aranykoronás darab esetében 2140 forintos tarifának felel meg. A magánföldek bérlői számára elérhető, azaz a piaci ár közelebb esik a 3000, mint a 2000 forinthoz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 05. szombat, 21:47
-
Találatok: 1832
Azt, amit most írok, előre szólok, nem politikai indíttatásból teszem. A terepen dolgozó szakember szól belőlem, a szegénységgel naponta találkozó emberé.
Most olvasom, megint újra lesz értelmezve ez is. Hogy ki a szegény? 2013-ban újraértelmezést nyert, hogy a gyerekek közül ki a hátrányos helyzetű, és ki a halmozottan hátrányos helyzetű. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény mellé beemelődött a lakhatás, foglalkoztatottság, és az iskolai végzettség (korábban ez utóbbi volt a meghatározó). Az új definíció után az országban szignifikánsan csökkent a kategóriákon belül maradtak aránya, igazából ez elemezve, sőt, azt hiszem kihangosítva sem lett. Érezték persze a jogalkotók is, hogy valami nincs rendben ezzel, ez azért így elég nagy támadási felület, és az adatbekérések, elemzések alapjául ma is leginkább a korábbi gyermekvédelmi kedvezményt használják.
Nemrég nemzetközi kutatás állapította meg, hogy Magyarország az Unióban hátulról a harmadik a gyerekszegénység kockázatában, Bulgária és Románia van csak utánunk. Persze ez csak egy hír volt, nem emlékszem, hogy az állami médiában lett volna róla szó, a kommunikációja már lezárult.
Sok minden újraértelmeződött már, a leszázalékoltak helyzete, ami tömegektől vette el a létbiztonságot anélkül, hogy állapotuknak megfelelő munkalehetőséget adott volna. Új értelmezést nyert a szegregáció fogalma, ami megengedővé tette az elkülönített oktatást, és nem szab gátat a felgyorsult elkülönítésnek, ami végérvényesen kettészakítja az oktatást és a társadalom jövőképét is.
Szó volt már sokszor arról, ki a szegény, tudjuk, meghatározó ez az emberek értékének a megítélésében (mindenki annyit ér, amije van), és az is lehetséges ma ezek között a jogi keretek között, hogy „potyautasoknak” titulálják azokat, akik generációk óta nem tudnak változtatni, és helyileg így is bánjanak velük. Egyre több településen.
Különféle kutatások vannak, amelyek más-más szempontok szerint elemeznek. Mi is megalkottuk a magunkét, hogy sorrendet tarthassunk a nyomorúság kezelésében.
Számunkra szegény az, aki nem tudja a családjának a hónap végéig az alapszükségleteket biztosítani, és egy váratlan kiadás kezelhetetlenné teszi számukra a következő hónapokat is. Ahol a családi bevásárló lista szűkös, és egészségtelen. Ahol nagyon várják a hónap eleji jövedelmet, mert az utolsó héten már nem tornyosul a tűzifa kupaca a kályha mellett.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 30. hétfő, 02:44
-
Találatok: 1692
Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.
Hétfőtől megint Párizsra figyel a világ: kezdődik az ENSZ 21. Klímakonferenciája (COP21). A 195 ország részvételével zajló klímacsúcs legfontosabb célja egy olyan globális megállapodás kidolgozása, amivel sikerülhet 2 Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. A párizsi találkozó tétje óriási, radikális beavatkozás nélkül az átlag hőmérséklet-növekedés a század végére 4,8 Celsius fokos lehet, amit azt jelenti, hogy emelkedni fog a tengerszint és a vízhőmérséklet, hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, megszokottabbá válik a szélsőséges időjárás. És ha most sem történik radikális beavatkozás, a kérdés gyakorlatilag eldől, a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Nem kell megfeszülnünk
Eddig több mint 180 ország nyújtott be önkéntes vállalásokat arra, hogy 2030-ig hány százalékkal csökkentik üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Európai Unió 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt (ez az egész unió kibocsátására vonatkozik), ami Vaszkó Csaba, a WWF éghajlatváltozás programjának vezetője szerint “ nem elég ambiciózus, mert az 50-60 százalékos csökkenés is elérhető lenne.”
Magyarország ugyanakkor kényelmes helyzetből várhatja a párizsi klímacsúcsot; várhatóan nem kell majd különösebben megfeszülnie, hogy megfeleljen az ugyancsak 40 százalékról szóló vállalásának, magyarázta Vaszkó. Az EU adja a globális károsanyagkibocsátás kilenc százalékát, a magyar kibocsátás ennek mindössze 1,4 százaléka, vagyis átszámolva mintegy 62 millió tonna széndioxid évente. (A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért: Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal.) A WWF szakértője szerint a vállalások alapján “irányváltás” lesz a párizsi csúcs. „Lesz kibocsátás-csökkenés, még ha nem is olyan mértékű, hogy a biztonságos két Celsius fok alatt tartsa a globális középhőmérséklet-emelkedést”, tette hozzá. A mostani vállalások alapján a szakértő úgy számol, hogy a század végére 3-3,5 Celsius fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet...
Rengeteget lehetne spórolni
Egy nemrég megjelent kormányhatározat rögzítette, hogy a kormány nem ad vissza nem térítendő támogatást lakossági energiahatékonysági programokra, hanem a középületek felújítására költi a pénz. (Erről Lázár János már október elején beszélt.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 28. szombat, 15:41
-
Találatok: 2691
Vajon ezek a követelmények az Állami Számvevőszék saját közbeszerzéseinél is érvényesülnek? - Egy, a napokban megjelent közbeszerzési eljárás kapcsán visszaemlékeztem egy jóslatomra, ami az Állami Számvevőszék (ÁSz) beszerzésével volt kapcsolatos. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis megjelentette az egyik, korábban már lefolytatott közbeszerzési eljárásának az eredményét, melyben 150 darab laptopot vásárolt, 24.882.000 forintos vételáron.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy manapság már senkit nem érdekel az, hogy megint "egy laptopnyi" forinton múlt, hogy nyílt közbeszerzést kelljen lefolytatni. Vélhetően az sem probléma, hogy a terméket nagyjából kisker áron sikerült közbeszerezni, ami 150 darabos tételnél éppen nem tűnik kiemelkedően jó vételnek, de sebaj - gondolják talán sokan - úgyis uniós pénzből, GINOP-6.2.1-15 és VEKOP-8.6 kiemelt programokból lett rá keret.
Az sem jelent gondolom problémát, hogy a Hewlett-Packard (HP) ProBook 455 G2 „vagy azzal egyenértékű” eszköz beszerzésekor végül csak HP ProBook 455 G2 eszközt tudott felajánlani az ajánlattételre felkért HP partner, azzal egyenértékű, de más típust nem. Mindez nem lehet meglepő, hiszen olyan technikai követelményeknek is megfelel, minthogy tartalmazzon a laptop "Country Localization"-t, "HP IDS UMA A8-7100"-t és "No Fingerprint Reader"-t is.
És hogy miért nem probléma? Azért, mert eleve nem is lehetett érdemi a verseny, úgyis azt hívott meg ajánlattételre a KSH, akit csak akart. Ha történetesen három olyan céget, amelyik semmi mást nem forgalmaz, csak HP ProBook 455 G2 laptopot - amit annyira szeretne -, akkor már nem is kellett aggódnia a beszerzésének sikere kapcsán.
Szóval minderről egy árva karaktert nem írtam volna, ha történetesen nem lepődtem volna meg hetekkel ezelőtt az Állami Számvevőszék (ÁSz) aktuális laptoptenderén, amikor értetlenül konstatáltam, hogy első ránézésre annak minden eleme a HP-hoz van "igazítva", azon belül is az EliteBook-szériára. Nincs túl sok gyártó, amelyik "egyenértékűsödni" tud olyan követelmények mellett, mint hogy "256GB SATA-3 Self Encrypted OPAL2 Solid State Drive" SSD, "1 docking connector", "4GB 1600 DDR3L 1DM" RAM vagy épp "15.4 inch LED HD SVA Anti-Glare" kijelző. Ja, és maximum 1,83 kg lehetett a tömege, pont, mint a HP EliteBook 850 szériának.
"Jobbulni" persze talán lehetne, de ettől függetlenül is termékre szabottnak tűnik számomra a leírás. Ráadásul előttem nem ismert az ÁSz olyan feladata, ami indokolná a hordozható "HP-erőművek" bevetését egy-egy szabályszerűségi integritás-ellenőrzés során, a terepen. Vagy épp akkor, amikor teljesítmény-ellenőrzést végeznek az alábbi ÁSz-útmutató szerint:... / victorism.blog.hu
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 24. kedd, 17:17
-
Találatok: 1831
Az évekkel ezelőtti korrupciógyanús földhaszonbérleti pályázatok nyertesei jószerével egyedül licitálnak a földárveréseken, és kikiáltási áron hozzájuthatnak az általuk eddig is művelt termőföldekhez. Nem akarnak tovább is bérlők maradni, a jelek szerint kifizetődőbb tulajdonosként hasznot húzni a földből.
Mélyen a zsebükbe nyúltak az évekkel ezelőtti, erősen vitatott állami földpályázatok felcsúti nyertesei. Köztük a miniszterelnök feleségének felcsúti földjeit is művelő Flier család tagjai, de így tett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is, aki ügyvéd képviselőjét küldte Székesfehérvárra, hogy a Búzakalász Mezőgazdasági Kft. megbízásából emelje fel az árverésen a licittáblát. Egy szál egyedül.
Megkezdődtek ugyanis a Fejér megyei földárverések, a megyeszékhely Türr István Képzési és Kutató Intézetében (a Panama Motel közvetlen szomszédságában) majdhogynem karácsonyig lehet licitálni. De eddig nagy verseny nem volt. Hétfőn, az első napon ez volt a tapasztalat. Arról, hogy mit fog csinálni a földdel, az egyedül licitáló Flier Tamástól ezt a választ kaptuk: – Nem nyilatkoznék, ha nem bánják. – Hozzátette, más földekre is licitál még.
Flier Tamás ahhoz az óbaroki közel 12 és fél hektáros szántó tulajdonjogához jutott hozzá, amelynek bérleti jogát 2032 márciusáig kapta meg 2012-ben az államtól. Flier úr nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy miért érte meg neki 14,4 millió forintért megvenni a 258,5 aranykoronás földet, amikor a bérleti díja koronánként és évente mindössze 1250 forint maradt volna. Válaszoltak helyette azok az érdeklődők és önmagukat nézelődőnek nevező megjelentek, akik vagy a terepet mérték fel, vagy a háttérben álló földbirtokosok megbízásából megfigyelőként vettek részt az árverésen.
Senki sem akar lófejet találni reggel otthon az ágyában
– ezt a meghökkentő feleletet adta egyikük arra a kérdésre, hogy miért nem jelentkezett más az ismert felcsúti „arcok" által művelt földekre. Hozzátette: nem kell attól tartani, hogy Flierék vagy a Mészáros-klán bérleményeire valaki rá merne licitálni.
Még pár hét, és Fejér megyét immáron nem bérlőként, hanem földbirtokosként fogják uralni azok, akik 2010 után kedvezményekben részesültek.
Az első földárverés körülbelül hat másodpercig tartott.
De ahhoz, hogy Flier Tamás részt vehessen rajta, az előző héten pénteken be kellett fizetnie az árverési biztosítékot (a kikiáltási ár tíz százalékát), a befizetésről szóló banki igazolást ellenőrizte Márkus Kornél árverésvezető és Simon János, a sárbogárdi járási hivatal elnöke. Fliernek le kellett szurkolnia a 30 ezer forintos regisztrációs díjat is. A biztosítékot a vesztes licitesek nyolc napon belül visszakapják, az utóbbit lenyeli az állam.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 23. hétfő, 19:36
-
Találatok: 1722
Homokszem került a jól szervezett fideszes földleosztó gépezetbe azzal, hogy nem jött össze a parlamenti kétharmad a földbérleti díjak teljes körű emelési lehetőségéhez. Pont azokat a földeket érinti ez, amelyeknél ez a legfontosabb lenne Orbánéknak.
A fideszes propaganda az állami földeladások kapcsán sem hazudtolja meg magát, a legutóbbi közleménye igazi gyöngyszem. Az már nem lep meg senkit, hogy „gazdaellenes liga” alakításával vádolja meg a teljes ellenzéket a Jobbiktól a DK-ig, megszoktuk már az 50-es évek propagandájára hajazó retorikát. Az sem váratlan, hogy ezúttal nem a magyar föld külföldieknek való kijátszását róják fel az ellenzék bűneként, miután kiderült, hogy külföldiek is szerezhetnek földet az árveréseken.
Az viszont már kimeríti a gátlástalan pofátlanság fogalmát, hogy a bírálókat a „Simicska-érdekeltségek kiszolgálójának” minősíti, hiszen éppen az első Orbán-kormány volt az, amely még 2001-ben több tízezer hektárnyi állami gazdasági földet játszott át 50 évre nevetségesen alacsony haszonbérleti díjért akkori kedvenceinek, elsősorban Simicskának és körének!
A hajmeresztő vádaskodás előzménye az, hogy a parlamentben nem sikerült megszerezni a kétharmadot a 2013-as földtörvény módosításához, ami lehetővé tette volna, hogy minden haszonbérleti földnél a tulajdonosok egyoldalúan akár 2-3 évenként emeljék a bérleti díjat, és ha azt a bérlő nem fogadja el, felmondják a szerződést. Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy ez a cél, különben lényegében senkinek nem éri meg állami földet venni, ha azt még évtizedekig más műveli, csupán minimális bérleti díjat fizetve, amely legfeljebb a hiteltörlesztés töredékére elég.
A fideszes tervek szerint minden úgy történt volna, mint a trafikmutyinál, ahol a dohányboltok megfelelő kezekbe jutása után megemelték az alkalmazható árrést és jócskán kibővítették a forgalmazható termékek körét, azaz az új bérlők javára módosították a szabályozást. Most is ez volt a menetrend, de homokszem került a gépezetbe, mert a 2013 vége előtt kötött szerződéseknél csak kétharmados többséggel lehetett volna az egyoldalú módosítást törvényessé tenni.
Ezzel Orbánék saját csapdájukba estek, mert az új földtörvény után már ők adták bérbe az állami földeket jórészt nekik tetszőknek az Ángyán által feltárt földmutyik keretében. A mostani földosztás nagyobb részben éppen ezeket a területeket érinti, és ott az a cél, hogy az új bérlők gyorsan tulajdont is szerezzenek. Mivel tehát maguk a bérlők – elővásárlási joggal és kedvezőbb finanszírozási feltételekkel – lehetnek a vevők, náluk nyilvánvalóan értelmetlen a bérleti díj emelésének joga.
Az pont a korábban bérleti jogot szerzőkkel szemben lehetne érvényesíthető, ha ehhez meglett volna a kétharmad. Annak híján viszont a földkiárusítás másik nagy célja kérdőjeleződött meg: a régi bérlők ellehetetlenítése, vagy legalábbis kiszipolyozása. Hogy ez a valós szándék, több furcsaságból is kiderül.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 22. vasárnap, 08:30
-
Találatok: 2357
Lehet, hogy nem lesz elszigetelt üzem a Felcsúton épülő kisvasút. Egy elképzelés szerint összekötnék ugyanis a Bicskénél tervezett keskeny nyomtávú vasúttal, és azon keresztül a hegyeshalmi „nagy” vasútvonallal. Vagyis kis túlzással, Orbán Viktor falujából akár Bécsig is lehetne vonatozni, persze átszállásokkal. Már azt is tudják, melyik cég készítheti el ehhez a megvalósíthatósági tanulmányt.
A felcsúti kisvasutat 2013-ban nyilvánította kiemelt beruházássá a kormány, emellett majdnem 900 millió forint támogatást is juttattak az építkezést vállaló alapítványnak, amely Mészáros Lőrinc polgármester érdekeltségébe tartozik. Az alapítvány azonban csúszásba került a beruházással, október utolsó napján kellett volna befejezni az építkezést, de nem tudták tartani a határidőt. Emiatt halasztást kértek a projekt lezárásához a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, erre lehetőségük is volt – tudósított korábban az RTL Híradó.
Az új kisvasút az Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti háza mellett álló Pancho Arénától a település központján át egészen a felcsúti arborétumig járna, és az eddigi tervek arról szóltak, hogy mindössze három megállója lenne.
A költségvetési hatástanulmányban napi 7,5 ezres forgalommal számoltak, emiatt az EU vizsgálatot is indított, nem túl valószínű ugyanis, hogy ezt az átlagot hozni tudná a kisvasút.
A projekt bírálói szerint kérdéses, hogy egyáltalán ki utazna a kisvasúton. A felcsúti kertek alatt futó nyomvonal kevésbé vonzó ugyanis azoknak, akik napi szinten ingáznak, mivel a kisvonat elkerülné a házakkal teli részét a falunak. A napi 7500 utas akkor is irreális, ha a kisvasút turisztikai látványosság lenne.
Felvetették, hogy egy esetleges bicskei hosszabbítás sem tenné feltétlenül vonzóvá az új kötöttpályás közlekedési lehetőséget. A bicskei vasútállomásról 13 perc alatt ér ugyanis a busz a faluközpontba, és ennél valószínűleg a vonat sem lenne gyorsabb.
Jöhet egy 45 kilométeres toldás
A felcsúti kisvasutat a hosszabbítás menthetné meg attól, hogy sokszor szinte üres kocsikkal gördüljön oda-vissza három megálló között – akár így is lehet értelmezni a Bicske térségébe képzelt keskeny nyomtávú vasútvonal ötletét.
A pálya Bicskén, Felcsúton, Alcsútdobozon és Etyeken át Herceghalomig vezetne, de pontos nyomvonal nincs még. Nagyjából 45 kilométeres lenne, és magába foglalná a már építés alatt lévő felcsúti kisvasutat.
A Bicskénél elképzelt keskeny nyomtávú vasútnak ráhordó szerepet szánnának az 1-es számú hegyeshalmi vasútvonalra. Utóbbin járnak egyebek mellett a Budapest és München között közlekedő Railjetek, amelyek Bécsben is megállnak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 18. szerda, 23:58
-
Találatok: 2021
2015 júniusára már valamennyire elhalványultak a kormányoldal népszerűségét néhány hónappal korábban megtépázó kínos ügyek, közben azonban a színfalak mögött épp akkoriban kezdett el kibontakozni egy történet, amely okozhat még problémákat a párt vezetésének. Ebben az időszakban vált ugyanis egyértelművé, hogy az Európai Unió komolyan érdeklődik a miniszterelnök veje, Tiborcz István ellentmondásos üzleti ügyei iránt.
A nyár első heteiben Budapesten jártak az OLAF , az Európai Unió csalásellenes szervezetének nyomozói, akik azokról a gyanús körülmények között lebonyolított közbeszerzésekról érdeklődtek, amelyeket a pályázatok idején Tiborcz résztulajdonába tartozó Elios Innovatív Zrt. nyert el.
Ezzel egy időben mozdult rá az ügyre az EU egy másik szervezete is. Az Európai Bizottság illetékes főizgatósága júniusban indított egy vizsgálatot – ahogy ők hívják: auditot – a túlnyomórészt uniós forrásokból finanszírozott pályázatok ügyében. Ennek célja nemcsak az esetleges szabálytalanságok feltárása, hanem az okozott károk jóvátétele is. Ez azt jelenti, hogy az eljárás akár olyan következménnyel is zárulhat, hogy Magyarország büntetésként elesik bizonyos uniós forrásoktól.
Közben egy magyar rendőrségi nyomozás is zajlik a pályázatok ügyében, de az EU érdeklődése azt jelenti, hogy egyszerre több oldalról – köztük a magyar kormánytól minden formában független szervek részéről – is vizsgálják az Orbán-család egyik tagját is érintő történéseket.
Tiborcz István ugyan tavasszal kiszállt az Elios Innovatívból , de a magyar és uniós hatóságok által vizsgált ügyek még arra az időszakra esnek, amikor ő is tagja volt a cégnek . Az Elios akkoriban nyert el sorozatban milliárdos állami megbízásokat úgy, hogy az esetek túlnyomó részében senki mással nem kellett versenyeznie a munkákért. Ezeknek az eljárásoknak a lebonyolításában merült fel a szabálytalanságok gyanúja , de a vizsgálatok kiterjednek az Elios által végzett munka elvégzésének részleteire – például az áraik mértékére – is.
Az OLAF-nyomozás ténye már korábban is ismert volt , de ezen túl szinte semmit nem lehetett róla tudni, az Európai Bizottság auditjáról pedig egyáltalán nem jelentek meg eddig hírek. Bár a magyar kormány és a magyar hatóságok is tudnak az uniós eljárások részleteiről , erről hivatalosan szinte semmit nem mondanak. A Direkt36 ugyanakkor a vizsgálódásokat ismerő forrásoktól összegyűjtött információkból összerakta, hogyan fordult rá Brüsszel az Elios-ügyre.
Brüsszel olvas újságot
Magyarországon már 2011-ben feltűnést keltett az Elios Innovatív (amely akkor még E-OS Innovatív néven futott) azzal, hogy politikai kötődésű cégként nyert el állami megbízásokat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 16. hétfő, 20:58
-
Találatok: 1851
"Mi megtanultunk békében élni polgártársainkkal, nemzettársainkkal, a szomszédos népekkel." - Rajcsányi Gellért, Mandiner
Kizárólag olyan bejegyzéseket szeretek írni, amiben valamilyen egyedi szempontot, véleményt is meg tudok fogalmazni. Európa modernkori történelmének releváns szeletét ismertetni nem ilyen, de mégis szükséges. Sokan ugyanis az iszlámot jellegéből fakadóan az erőszak, terrorizmus és radikalizmus melegágyának tekintik. Ezt a következtetést kimondva vagy kimondatlanul abból a hamis premisszából vezetik le, hogy a "keresztény" Európából a terrorizmus és az ideológiai fanatizmus régen kiveszett. Emlékeztetőül, állljon itt egy rövid felsorolás a 20. század közepétől napjainkig néhány terrorszervezetről, vallási és etnikai alapú konfliktusról, terrortámadásról:
IRA (Ír Köztársasági Hadsereg): Az egész Ír-sziget Nagy-Britanniától való függetlenségéért harcolt. Nem csupán terrorista támadsáokat hajtott végre, erői részt vettek utcai harcokban is. A '70-es években volt a legakítvabb, de jelentős számban követett el terrorista merényleteket a 80-as és a 90-es években is. Az utolsó erőszakos akciójuk 2001-ben történt. A szervezet több átalakuláson, kiváláson is átment, így nem lehet homogén szervezetként értelmezni, de történelme során nagyjából 1800 ember haláláért felelős, amiből 650 civil volt. A több évtizedig elhúzódó konfliktus erős vallási szinezetét jól jellemzi, hogy a katolikus vallású tagokból álló szervezet által megölt civilek több mint fele a vallása (protestáns) miatt esett áldozatul, és 720 katolikus civil is meghalt a Nagy-Britanniához hű félkatonai szervezetek által.
ETA (Baszkföld és Szabadság): Baszk szeparatista szervezet, több évtizedes története során több mint 800 embert öltek meg tagjai. Eszközeik közé tartoztak a robbantások, fegyveres gyilkosságok, de ugyanúgy az emberrablások és kivégzések is. A szervezet 2011. október 20-án jelentette be végleg, hogy felhagy az erőszakos cselekményekkel.
Boszniai háború: 1991 és 1995 közötti etniaki és vallási konfliktus a mai Boszni-Hercegovina területén. A katolikus horvátok, a muszlim bosnyákok és az ortodox szerbek részéről is történtek etnikai alapú, civilek ellen irányuló erőszakos cselekmények, népirtások. Az áldozatok nagyrésze muszlim bosnyák volt. Hírhedt a szerb csapatok által elkövetett Srebrenicai mészárlás majd' 9000 áldoazattal, míg horvát részről a 400 éves iszlám építészeti emlékekkel teli Mostar porig rombolása.
Breivik: Magát szélsőjobboldalinak valló terrorista, aki 2011. július 22-én előbb több bombát robbantott a norvég kormányzati negyednél nyolc ember halálát okozva, majd Utoya szigetére érve a Munkás párt ifjúsági táborának 69 résztvevőjét megölte, többeket megsebesített. Tettének okaként a kormányzó párt intézkedéseit és Európa muszlimoktól való megvédését hozta fel.
Bővebben ...
