Hírek

A falánk kisgömböc

Részletek: Készült: 2016. április 14. csütörtök, 04:27
Print; Találatok: 1998

ovi_penzben Évtizedekbe telik majd Magyarországot visszavezetni a versenyképes államok közé. A kormánynak nincsenek válaszai olyan globális kihívásokra, mint a fenntarthatóság, a tudásalapú társadalom vagy a digitalizáció. Nem tudja kezelni az elvándorlást, miközben a hazai vállalkozások számára kiszámíthatatlan környezetet teremt. Az ország versenyképessége pedig egyre romlik.

A legutóbbi davosi Világgazdasági Fórum egyik beszélgetésén hangzott el a kérdés: 2020-ban milyen lesz a versenyképes munkavállaló s melyek azok a készségek, amelyek nélkül szinte reménytelen lesz érvényesülni a munkaerőpiacon? Egy tízes listát kellett felállítaniuk a hozzászólóknak. A digitális tudás és az angol nyelv ismerete nem szerepelhetett az elvárások között, mondván: azok megléte evidencia. Felkerült viszont a listára például a komplex problémamegoldás csapatmunkában, a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az érzelmi intelligencia. Csupa olyasmi, amire ma Magyarországon még gondolni is bűn. Miért baj ez az ország versenyképessége szempontjából? Chikán Attila akadémikus, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója szerint azért, mert a mai politikai társadalomfelfogás Magyarországot az alacsony fejlettségű államok körébe zárja.

Nem mindig volt ez így. A kilencvenes évek elején számos olyan előnye volt Magyarországnak, amelyek a kelet-közép-európai régió éllovasává tették. Ide sorolja Bod Péter Ákos, a BCE tanszékvezető egyetemi tanára az akkoriban született, a befektetők számára fontos jogszabályokat – ezek közé tartozik a csődtörvény vagy a számviteli törvény –, illetve azt, hogy korrupció szempontjából a tisztább államok között tartottak számon bennünket. Ebből az előnyből mára semmi sem maradt, a régió sereghajtói között vagyunk. Legnagyobb hátrányunk maga az állam, amely kisgömböcként viselkedik: mértéktelen jövedelmet szív ki a gazdaságból, és oszt el újra a maga érdekében – mondta a professzor a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Friedrich Ebert Alapítvány versenyképességi konferenciáján.

A jelenlegi mélyrepülést az első Orbán-kormány regnálásának második felében és a Medgyessy-kormány alatt született gazdaságpolitikai lépések alapozták meg – mondta Chikán Attila. A Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése szerint a vizsgált 140 állam közül Magyarország a 63. a versenyképességi rangsorban, ami az EU-ban a 24. helyre volt elég.

Bod Péter Ákos A Corvinus tanszékvezető egyetemi tanára Még tíz éve a német menedzserek 10 százaléka tartotta kiszámíthatatlannak a magyar gazdaságpolitikát, ma már csaknem 45 százalékuk

Bod Péter Ákos szerint különösen beszédes, amit maguk a vállalkozások gondolnak egy országról. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeresen felméri tagvállalatai körében, hogy azok vezetői mennyire elégedettek a helyzetükkel s az adott országban zajló folyamatokkal. A német menedzserek leginkább a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát tartják nehézségnek. Míg 2005-ben a megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka volt elégedetlen ez utóbbival, tavaly már csaknem 45 százalékuk – mutatott rá Bod Péter Ákos. A vállalatvezetők a közbeszerzést régiós szinten is problémásnak mondják, ezen belül Magyarországon különösen rossznak ítélik a helyzetet. Az itteni bérek alacsonyak, hiszen aki ma egy óra munkáért nyolc eurót kap nálunk, annak ugyanannyi munkáért Ausztriában 32 eurót fizetnek. Amikor megkérdezték a vállalatokat, hogy újra Magyarország mellett döntenének-e, ha helyszínt kellene keresniük a befektetésüknek, 71 százalékuk válaszolt igennel. Szép szám, ám a professzor szerint árnyalja a képet, hogy ennél alacsonyabb értéket csak Albánia és Koszovó kapott. Lengyelország mellett például a befektetők 96 százaléka tenné le ismét a voksát, Románia pedig 90 százalékot kapott.

Az ország versenyképességére komoly hatása van az elvándorlásnak. Évekig mondogattuk, hogy a magyar munkaerő nem mobilis, sem az országon belül, sem nemzetközi viszonylatban. Miközben Romániából vagy a balti államokból például már régóta komoly méretű a kivándorlás, Magyarországon igazából csak most kezdődik az, ami másutt már lezajlott. A kivándorlók első hulláma pedig vonzza magával a követőket: a családtagokat, a barátokat, az ismerősöket, a kollégákat. Bod Péter Ákos szerint ez a folyamat hirtelen fel is gyorsulhat, ami új helyzetet teremt a munkaerőpiacon.

Chikán Attila Akadémikus, egyetemi tanár A versenyképesség-vesztés tartós tendencia, nagyon nehéz visszafordítani

Chikán Attila szerint nagyon beszédes Magyarország helye a világ értéktérképén (World Value Survey). A függőleges tengelyen, ahol a tradicionális-vallásos/világi-racionális értékek helyezkednek el, mint például a család, a vallás, a gyereknevelés vagy az egyéni érvényesülés, Magyarország ott van, ahol lenni szeretne, Ausztriával, Svájccal, Franciaországgal egy bolyban. A vízszintes tengely a gondolkodás nyitottságát mutatja. Ide tartozik a polgári öntudat, az érdeklődés a civil szféra ügyei iránt, az önszerveződés, a szabadságba, a demokráciába vetett hit. Ezen a téren a balti, az afrikai és az arab országokkal vagyunk egy vonalban. A versenyképesség pedig ez utóbbi tengellyel függ össze.

Miközben a kormányzati politika a gyerek és a család kérdésével van elfoglalva, elnyomja az emberek önértékelését s nem foglalkozik a globális kihívásokkal – mondta Chikán Attila. Nincsenek válaszok a fenntarthatóságra, a tudásalapú társadalomra, a digitális és a fizikai valóság találkozására, a robotizáció következményeire, a hálózatosodásra. A versenyképesség-vesztés tartós tendencia, nagyon nehéz visszafordítani. Ahhoz, hogy Magyarország helyzete javuljon, évtizedekre lesz szükség. Chikán Attila szerint bár az összkép borús, a jövő nem reménytelen. Van egy társadalmi réteg, amelyben ott gyökerezik a társadalmi változás igénye, s léteznek a jövőben versenyképessé válható magyar vállalkozások is.

Cikk: http://www.168ora.hu/buxa/falank-kisgomboc-144241.html

Kapcsolódó cikkeink:

A bezárkózó országoknak nincs esélye a XXI. században / Készült: 2016.03.27
■ Ha valaki azt állítja, hogy meg tudja mondani, pontosan milyen lesz a világunk 20-30 év múlva, az alighanem nem mond igazat. Ha viszont csak annyit állít, hogy a világunk alapjaiban fog felfordulni, akkor valószínűleg nem téved olyan nagyot.

Mellár: Orbán elárulta a konzervatív szellemi elitet / Készült: 2016.02.25
Egyelőre alig több egy baráti társaságnál, de az Orbán-rezsimet igazoló jobboldali értelmiségtől már határozottan elkülönül az a konzervatív szellemi csoport, amely Eötvös József nevét választotta. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. Őt kérdeztük.

Mellár: szinte mindent elölről kellene kezdeni / Készült: 2015.10.17
Ha a kormány azt akarja, hogy kevésbé függjünk a külföldi tőkétől, versenyképesebb legyen a hazai ipar, akkor Mellár Tamás szerint szinte mindent elölről kell kezdeni. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, ehhez az általános iskolától az egyetemekig meg kellene reformálni az oktatást. Állítja, ma a gazdasági siker nem a teljesítménytől, hanem a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt helytől függ, ám a gazdasági és államigazgatási kontraszelekció semmi jóra nem vezet. Mellár szerint a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, ez hosszú távon 1 százalék körül van.