- Részletek
-
Készült: 2015. április 19. vasárnap, 01:25
-
Találatok: 2302
Hát nem mondom, kapkod most mindenki, de ami a kormánypárt háza táján zajlik, az már bohózatba illenék – értem én, hogy kissé tanácstalanok, de sosem hittem volna, hogy ennyire útjukat vesztik. Sőt, híveiket is – tegnap egyszerre három hír is utalt arra, hogy a valamikor legendásan fegyelmezett, összetartó csapat bomlásnak indult, szakadozik szét.
Az első még csak érdekesen hangzott, hiszen azt írta a Mandiner, hogy sokkot kapott Orbán Viktortól Igor Janke, az ő lengyel életrajzírója. Kaptunk már néhányan sokkot tőle, nem újdonság, és az érthető is, hogy Janke urat kissé zsenírozza a magyar miniszterelnök oroszbarát politikája – sőt, kissé nagyon, olyan valóban nem nagyon volt még az ismert történelem folyamán, hogy hatalmas lármával kitört volna a lengyel-orosz barátság. Érthető, hogy ez a két ország nem kedveli egymást, de legalábbis Rettenetes Iván kora óta biztos nem – viszont Janke úr nagyon megkeseredhetett, ha képes volt kimondani:
Ami történt, szerintem stratégiai hiba volt Orbán részéről, de persze lehet, hogy neki van igaza. Mondjuk úgy tűnik, mintha kezdené belátni, hogy többet veszít így, mint amennyit nyer. Szövetségeseket például veszített Nyugaton. Márpedig Magyarország nem Kelet és Nyugat között van: Magyarország Nyugat. Kulturálisan, hagyományaiban, elhelyezkedésében, életmódjában, mindenhogy. Nem csoda, hogy az elmúlt egy évben történteket Viktor korábbi támogatói közül is sokan fogadják értetlenkedve – a beszélgetéseimből legalábbis ez derült ki.
Ha Igor Janke tör ténetesen nem lengyel, hanem magyar, akkor már mondhatnák is, hogy norvég zsoldban álló cetvadász, ez után a mondat után, de hát így még azt sem lehet – egy dolog biztos, a miniszterelnök elvesztette az egyik legmegbízhatóbb támaszát. Elképzelhető, hogy Varsóban mostanság nem fogják szeretni. De ezt még el lehetne viselni, ha rendben menne a gazdaság – míg jönnek az uniós pénzek, nincs nagy baj.
Dehogy nincs. Vannak még alapok, igen – de sajnos mintha nem a legjobb kezekben volnának. Legalábbis Csányi Sándor szerint:
Az uniós pénzek terén nem tartom szerencsésnek – mondta Csányi Sándor –, hogy az a Miniszterelnökség alá tartozik. Ismerik a véleményemet Lázár Jánosról. Nem megnyugtató, hogy olyan ember kezében van a döntés a százmilliárdokról, aki egy kisváros pénzügyeit sem tudta kézben tartani. (Origo)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 18. szombat, 09:01
-
Találatok: 2678
Már a harmadik ügyészi szerv dobja vissza, illetve tolja át máshova azt a bejelentést, amely alapján vizsgálhatnák a gázszerelőből lett milliárdos vállalkozó, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatainak ellentmondásait, hiányosságait. Van, ahol hatáskör- illetve illetékesség hiányára hivatkoztak, máshol kiderült, hogy egy ügyészségi dolgozó Orbán Viktor barátjának rokona.
Elfogultság vagy hatáskörhiány miatt több ügyészség sem vállalja a felcsúti polgármester vagyonvizsgálatát. Legutóbb a Bicskei Ügyészség jelezte, hogy egy tisztviselőjük rokona Mészáros Lőrincnek, így az ügyet ismét áttették.
Hiányos a vagyonnyilatkozat
Hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt ismeretlen tettes elleni beljelentésében a hasonló feljelentéseiről közismertté vált Tényi István Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát kérte a Fővárosi Főügyészségtől még március elején.
Arra hivatkozott, hogy a felcsúti polgármester a vagyonnyilatkozatában nem adott számot arról, mire költött el 80 millió forintot, továbbá eltitkolt 300 millió forint jövedelmet. A bejelentő felhívta a figyelmet arra is, hogy Mészáros 2013-as, illetve 2014-es vagyonnyilatkozatában nem szerepel az a cég, amit akkoriban a most előzetes letartóztatásban lévő ál-miniszteri biztos Kiss Szilárddal közösen tulajdonolt.
Áttették, majd megint áttették
A Fővárosi Főügyészség a bejelentést feljelentésként értékelte, és továbbította "az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező" budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségnek. Ott viszont - ellentétben a Fővárosi Főügyészséggel - úgy ítélték meg, hogy mégsem illetékesek, és szintén továbbadták az ügyet.
Aki illetékes lenne, az elfogult
A feljelentés a Bicskei Járási Ügyészségre került, ott viszont a vezető ügyész és az egyik beosztott ügyész jelentett be elfogultságot, és kérték kizárásukat az ügyből. A kizárást elbíráló Fejér megyei főügyész volt az, aki elsőként beazonosította az ismeretlen tettest, és megnevezte Mészáros Lőrincet.
Az is kiderült, hogy a bicskei ügyészek miért elfogultak Mészárossal szemben. Az indoklás szerint "a feljelentett, Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester rokoni kapcsolatban áll" a Bicskei Járási Ügyészségen tisztviselőként dolgozó F. Csabánéval: a polgármester a tisztviselő anyósának első unokatestvére.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 15. szerda, 22:12
-
Találatok: 1844
Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három prioritásának kifizetéseit, arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő. A letiltás az innovációs, a gazdaságfejlesztési és az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatokat érinti - jelentette be általános meglepetést keltve Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint - ismertette. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (értsd büntetés, a szerk.) értéke általában az érintett összeg 10 százaléka körüli, így a mostani intézkedés néhány tízmilliárd forint sorsát teszi bizonytalanná.
Az EB azt vizsgálta, hogy a magyar intézményrendszer alkalmas volt-e a legmegfelelőbb pályázatok kiválasztására. Csepreghy szerint Brüsszel azt állapította meg, hogy a "Gyurcsány-Bajnai kormány" idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) erre nem volt alkalmas. Az Orbán kormány pedig a 7 éves cikluson belül ezt változatlanul hagyta, mert a pályázatok 70 százaléka 2010-ig már le volt kötve, de 2013-ban már a minisztériumokhoz kerültek a pályázati ügyek.
A kormány igyekszik elérni Brüsszelnél, hogy a büntetési tételre új pályázatokat írhasson ki Magyarország. A kormány a jelenleg is folyó tárgyalások lezárultával nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét - ígérte az államtitkár.
Az ellenzéki pártok - MLP, LMP, Együtt, PM - az államtitkár bejelentésére reagálva egybehangzóan a brüsszeli jelentés azonnali nyilvánosságra hozatalát követelték.
Arról, hogy a Bizottság pontosan mit kifogásol, addig nem lehet érdemben állást foglalni, amíg a kormány nem ismerteti az összes dokumentumot, amely a döntés indoklásaként érkezett - jegyezte meg a Népszavának Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő. Feltételezhető, hogy egy ilyen határozatnak volt előzménye (például úgynevezett auditori ellenőrzés), amelyet a közvéleménynek szintén meg kellene ismernie. Csak ebből derülhetne ki, hogy a kritika bármilyen formában érinti-e a 2010 előtti időszakot.
Még akkor is, ha érintené: az, hogy a Bizottság általában “a Gyurcsány-Bajnai-féle gyakorlatról” vagy az NFÜ generális “alkalmasságáról” mondott volna véleményt, legalábbis igen valószínűtlen. Különösképp – mint azt a helyettes államtitkár is említi – az EU kifejezetten megkérdőjelezte azt az átalakítást, amelyet a Fidesz az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatásakor véghezvitt - tette hozzá Heil Péter.
A 2010-es kormányváltáskor a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban odaítélt támogatások értéke nem a keret 70, hanem 50 százaléka volt - cáfolta Csepreghy kijelentését a korábban az NFÜ-ben dolgozó szakember.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 15. szerda, 02:05
-
Találatok: 1888
„A bérlet valójában formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja, jelenleg nem kizárhatóan kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehetett” – egyebek mellett ilyen, s hasonló megállapításokat tett március végi határozatában a Fővárosi Főügyészség, amely nyomozásra utasította az eljárást korábban megtagadó Nemzeti Nyomozó Irodát a belvárosi ingatlanmutyi ügyében.
Az ügyészség Juhász Péter (Együtt) helyi önkormányzati képviselő beadványa alapján kezdett munkálkodni, de határozatát már hivatalból (azaz saját kútfőből) hozta, Juhász ugyanis, nem lévén sértettje a vélelmezett belvárosi machinációknak, nem élhetett volna jogorvoslattal az ellen, hogy az NNI nem akart nyomozni.
Az ingatlanmutyi lényege: a 2006-2014-ben Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi frakcióvezető által irányított Belváros-Lipótváros 30 százalékos kedvezménnyel nagyüzemben árusította ki az önkormányzati lakásokat, üzlethelyiségeket, nem ritkán a Fideszhez, pártvezetőkhöz, belvárosi, netán kormányzati potentátokhoz kapcsolódó, esetleg alvilági kötődésű vásárlóknak kedvezve – Juhász feljelentése és a mostani ügyészi határozat szerint is gyaníthatóan a jogszabályok megkerülésével (a lakásmutyi csak a botránysorozat hatására állt le a 2014-es önkormányzati választások után).
Fény derült egyebek mellett arra, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás volt élettársa is nyerészkedett (Károly körút 26.), az állami beszállító Századvéghez kötődő üzleti körnek is jutott (Dorottya utca 8.) – ezek az ingatlanok is a most elrendelt nyomozás tárgyai lesznek egyebek mellett.
A határozat teljes szövege itt olvasható:
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 13. hétfő, 21:17
-
Találatok: 1831
Nem tudom, hány pofont kell még kapnia a demokratikus oldalnak ahhoz, hogy levonjon bizonyos következtetéseket. Az viszont biztos, hogy a választók nem látnak benne alternatívát a Fidesz-Jobbik kétfejű görénnyel szemben, ami nagyon nagy baj.
De csodának azért nem csoda, habár a csoda az, hogy még egyáltalán a pályán vannak.
Azt hiszem, hogy most sem a következtetések levonása, a higgadt értékelés következik, hanem a szokott forgatókönyv alapján az egymásramutogatás.
Ameddig ez így megy, addig nincs esély.
Itt a szocialisták is, a DK is az egész társadalmat akarja megszólítani, jóllehet a szocialisták potenciális szavazóbázisát elviszi a Jobbik, a DK szavazóbázisa meg annyi - amennyi.
A kisértelmiségi, szociálisan elkötelezett rétegben ennyi szavazat van, nincs több és nem is nagyon lesz, és bár Gyurcsány belépésekor már egyre kevesebben mennek ki a szobából, de abba a szobába eleve nem lépnek be olyanok, akik nem értik, miről is folyik ott a szó.
Azt hiszem, hogy a Jobbik sikereit nem magasztos elveivel éri el - jóllehet, nem becsülöm le a populista, nacionalista, rasszista szentháromság hatását, de ebben vastagon benne van az is, hogy a Jobbik benne él a falvak, kisvárosok társadalmában, míg a szocialisták és a DK budapesti pártirodákban, fikciók alapján politizál, lényegében médiafelület nélkül.
A Jobbik megtalálta a médiaínség gyógyszerét, azt csinálja, mint amit a szocialisták meghirdettek, de nem tettek: a lábukkal győzik le az ellenfelet.
Ők napi kapcsolatot tartanak fenn a választókkal, közösségeket szerveznek, rövid távú és helyi célokat jelölnek meg, jelen vannak, mutatják magukat, erőt sugároznak.
A mi oldalunk meg erőtlenséget, széthúzást mutat, és összevissza beszéddel, megalvadt struktúrákkal akar versenyképes lenni.
Nem fog sikerülni.
Természetesen leszünk egy páran, akik még akkor is hűek maradunk a zászlóhoz, ha a saját vezetőink naponta vernek fejbe a rúdjával, de a többség nem ennyire türelmes, hamar elfordul azoktól, akikben nem bízik,a liba sem repül arra, ahol egyszer már lőttek rá....
És miért is bízna bennünk a választó?
Meghallgatja a kampány ideje alatt a volt pártelnöktől, hogy nem bírt el a pártpénztárossal, ezért államtitkárt csinált belőle, meg, hogy azért lett valakiből államtitkár, hogy szemmel tartsa a párt által delegált minisztert - hát nem szánalmas ez az egész?
Két pártot csináltak az egyből úgy, hogy a kettőnek nincs összesen annyi támogatója, mint a hajdani egynek volt.
A mutyizó pártpénztárnok ma megyei elnök, és megőrizve befolyása jelentős részét most tovább mutyizgat, abban bízva, hogy hajdani partnere kinyírja az ellenfél vezérét.
Ő az egyik ballaszt, akitől most, hogy zeng a vihar, meg kellene szabadulni.
A pártból ehelyett kiebrudalták a tisztességes és tapasztalt politikusokat és a másod-harmadosztály vergődését kell néznünk.
De az egyiküknek sem jut eszébe, hogy el kellene kezdeni dolgozni. Nem, nem papírgyárat üzemeltetni, hanem életet lehelni a hajdani remek szervezet maradékába, újjászervezni azt, megnézni, hogy az önkormányzatokban a képviselőink hogy muzsikálnak, jelen lenni mindenhol, és a hétköznapi problémák megoldásában segíteni Mari néninek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 13. hétfő, 06:37
-
Találatok: 2030
Mellár Tamás: A miniszterelnöké a felelősség - A közgazdászprofesszort főképp a Quaestor-botrány kapcsán kérdeztük. Például arról, le kell-e mondania Orbán Viktornak. Mellár Tamás úgy véli: ha ez az ügy nyomtalanul, felelősségre vonás nélkül cseng le, akkor minden megtörténhet Magyarországon. De azt is mondja, a brókerbalhé akár végleg erodálhatja a Fideszt. Viszont az ellenzék gyenge, alkalmatlan a kormányzásra. Mi lesz így velünk?
– Miután a Quaestor-botrány kipattant, előbb külügyi tisztviselők tettek beismerő vallomásokat a brókercégnél tartott közpénzről és bennfentes információkról, majd maga a miniszterelnök is. Nem kellene most már valakinek lemondania a kormányból?
– Elsősorban a miniszterelnöké a felelősség. A törvény kimondja: közpénz kizárólag a Magyar Államkincstáron keresztül vásárolt állampapírokban tartható. Másrészt államférfi nem képviselhet partikuláris érdekeket. Ha a miniszterelnök valamiért azt sejti, hogy a közeljövőben becsődölhet a Quaestor – túl azon, hogy ez már önmagában is felveti a bennfentes információ gyanúját –, akkor kormányfőként nem az volna a legfontosabb feladata, hogy megfelelő intézkedésekkel a legkisebbre csökkentse a veszteséget? Ez előbbre való, mint utasításba adni, hogy a minisztériumok mentsék a pénzüket.
– A kormányzati magyarázat szerint állampapírban tartották a közpénzt. Nem mellesleg: ez is törvénytelen. Viszont ön rögtön felhívta a figyelmet arra, hogy ez ráadásul nem is logikus: miért brókercégen keresztül vásárolnának kezelési és egyéb költségekkel terhelt papírokat, ha a Magyar Államkincstár közreműködésével ezt ingyen is megtehetnék?
– Hadd éljek egy kissé drasztikus példával. Ha engem rajtakap, amint kilépek a piros lámpás házból, akkor hiába bizonygatom, hogy csak egy málnaszörpre tértem be, mert ott olcsóbb, mint a szomszéd kocsmában. Joggal gyaníthatja, hogy talán mégsem csak a málnaszörpért időztem a piros lámpás házban, nem?
– De, kételkednék. Visszatérve: én is valószínűnek tartom, hogy ha már brókercégről van szó, „tőzsdéztek” az állami szervek. Vagyis magasabb jövedelmezőségű pénzeszközbe is befektethettek. És az ebből származó nyereség sehol sem jelenik meg az állami bevételek között.
– Persze hogy nem! Hiszen az illegális bevételeket nem lehet költségvetési forrásként elkönyvelni. Némi iróniával: ilyen rubrika nincs a büdzsében. És hát az ember korrupciót és átjátszásokat sejt, ha azt látja: nincs nyoma ezeknek a pénzeknek. Egyébiránt nemcsak ez a baj a közpénzes tőzsdével, hanem az is, hogy szembemegy a gazdaság működésével.
– Hogy érti?
– Az egész tőzsdei rendszert, illetve a brókercégeket arra találták ki, hogy a gazdasági szereplők megtakarításait közvetítsék a beruházóknak. Az ekképpen megtakarított pénzek jövedelmezőséget produkálnak, és a jövedelmező vállalkozások profitjából ki tudják fizetni a megtakarításokat is. Ehhez képest a Quaestor fiktív papírokat bocsátott ki. Szó sincs itt valódi beruházásról! És a Quaestor-ügy a tőzsdei rendszer karikatúrája is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 10. péntek, 21:35
-
Találatok: 1919
Számos jele van annak, hogy a Kreml egyre erősebben igyekszik befolyásolni mind az Európai Unió intézményeit, mind a tagállamok döntéshozóit és közvéleményét. Ennek egyik fő politikai eszközét egyes európai szélsőjobboldali (illetve szélsőbaloldali) pártok és szervezetek jelentik. Ez az orosz hatalmi befolyás az európai integrációra leselkedő egyik legnagyobb veszély.
E folyamat bemutatása érdekében a Political Capital tanulmánysorozatot indít egyes tagállamokra (Magyarország, Szlovákia, Görögország és Franciaország), valamint az EU intézményeire fókuszálva. A sorozat most megjelenő első darabja a magyarországi szélsőjobboldal, különösen a Jobbik Kreml-barát beállítottságát vizsgálja.
- A magyar szélsőjobboldal és annak fő ereje, a Jobbik, bár a nemzeti érdekek képviseletét hirdeti, mára a jelenlegi orosz rezsim érdekeinek kritikátlan és feltétlen kiszolgálójává vált. Ez pedig egyáltalán nem magyarázható belpolitikai okokkal: mind a szélesebb közvéleményben, mind a Jobbik szavazótáborában többségben vannak a Nyugat támogatói Oroszország híveihez képest.
- Az orosz hatalmi érdekeket kiszolgáló európai szélsőjobboldali szervezetek három fő funkciót töltenek be:
- társadalmi-politikai destabilizáció (tagállami, közösségi és transzatlanti szinten),
- az orosz rezsim külső legitimálása (pl. ideológiai szinten vagy választási megfigyelőként),
- információszolgáltatás és dezinformációs tevékenység (orosz propaganda áramoltatása az uniós tagállamok irányába, illetve információszerzés).
- E három fő funkció jól kimutatható a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek, köztük a Jobbik tevékenységében és kommunikációjában is. Magyarország esetében ugyanis az orosz hatalomnak az Orbán-kormány hintapolitikája közepette kiemelten fontos a szélsőjobboldal, azon belül is főként a második legnagyobb párttá erősödött Jobbik befolyásolása, valamint a politikai spektrum Kreml-barát irányba történő eltolása, illetve társadalmi szinten a Nyugat-ellenesség felerősítése. Ezen keresztül pedig közvetve a magyar kormányra való nyomásgyakorlás, valamint az Európai Unió és a régió destabilizációja.
- Az orosz vezetés és a Kreml-közeli orosz média több európai szélsőjobboldali erőhöz hasonlóan felhasználja a Jobbikot és annak vezetőit a Kreml aktuálpolitikai céljainak és EU-ellenes álláspontjának támogatására. Így például ahogy korábban az EU intézményei elleni kémkedéssel megvádolt Kovács Béla a Krímben volt „választási megfigyelő”, úgy később Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn is egyike volt azon európai szélsőjobboldali politikusoknak, akik részvételükkel legitimálták a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében megrendezett szavazást. Bár a Jobbik politikusai semlegességről beszélnek az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, álláspontjuk teljes mértékben megfeleltethető az egyoldalú orosz propagandának, melynek terjesztése érdekében lakossági fórumokat is tartanak. Ennek jegyében a Jobbik folyamatosan igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne teljesítse uniós és NATO-kötelezettségeit. Részben ezt szolgálja a párt által elindított népszavazási kezdeményezés is. A Jobbik energiapolitikai ügyekben is rendre az orosz érdekeknek megfelelő döntéseket támogat mind az Európai Parlamentben, mind Magyarországon. Utóbbi törekvések egyértelműen fenntartani, vagy növelni igyekeznek Magyarország energiafüggőségét, azaz a magyar nemzeti érdekkel ellentétesek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 09. csütörtök, 20:48
-
Találatok: 1980
A Mandiner arra a hálátlan feladatra vállalkozott, hogy Semjén Zsolttal (nagy)interjút készítsen. Igaz, hogy egy kicsi is elég lett volna, de ha már így alakult, végigolvastam, esküszöm. Elejétől végig. Többször is. És be kell látnom, el kell ismernem, hogy minden szava arany. Tömény, keresztény karátokból kirakott arany.
Olyannyira tömény, hogy nehezemre esik sorra venni az élet kvintesszenciáját meglobogtató, sűrű létigazság mindegyikét. Amelyeket ezúttal csak 2 percenként takar el a pökhendi, gőgös, lekezelő ájtatosság.
Semmi kedvem túllihegni ezt az interjút, de kétségtelen, hogy szót kell ejtenem róla. Dühít, elképeszt, hogy egy síkhülye műkeresztény ennek az országnak a miniszterelnök-helyettese lehet. Aki el akarja hitetni velem, hogy rántott húst fogyasztó emberként kannibál vagyok. Aki megpróbál meggyőzni arról, hogy a magyar családokra való tekintettel, rendben van, hogy vasárnap tilos vásárolni/kötelező pihenni alapon autót gyártani és pincérkedni szabad. Aki le akarja nyomni a torkomon, hogy szerelmesnek és kocavadásznak lenni (azaz szórakozásból gyilkosnak lenni) egyaránt az ember antropológiai természetéből fakadó evidencia. Aki belehazudja az arcomba, hogy a szabad vasárnapot mozgalommá szervező KDNP-tag tulajdonképpen civil. Aki a társadalom vasárnapi pihenőnapot ellenző közel 80%-át egyszerűen leérdekcsoportozza. Akinek szent meggyőződése, hogy a család vasárnap együtt van a családi boltban – buta rigmus ismételgetése megállítja a lábán ezt az oltári nagy baromságot, amit „hogy lássátok, hogy mi is dolgozunk” megfontolásból keresztülvittek. És aki ellentmondást nem tűrően elhitette magával, és velem is el akarja, hogy őt kizárólag azért lehet bírálni, mert valamit (mindent?) nagyon jól csinál.
Antropológiailag szólva, jól figyeljen ide Semjén elvtárs! Ha jól emlékszem, ön nem hisz az evolúcióban, tehát fölösleges volt ekkora nagy szavakkal dobálóznia. Másodszor az antropológia, amelyből az ön vadász-szenvedélye eredeztethető egy egyszerű tudomány, amiből az égvilágon semmi nem következik, a legkevésbé az, hogy a mi őseink együtt vadásztak. Harmadsorban ön – ha jól értem – egyáltalán nem azért vadászik, mert éhes. Keresztényileg szólva ön a gyilkolásban leli örömét, önnek ez a szórakozás. Én perverzitásnak hívom, de hát nagy ez a földi paradicsom, - vagy ahogy ön mondaná: gondozásra szoruló kert – elférünk benne mindketten.
Igazából nekem mindegy, hogy hány bekezdésenként köpi szembe azt, amiben elvileg hinnie kellene, akár vadászatról, akár pihenésről, akár keresztényi szeretetről van szó. A lényeg, hogy mától egy életre megjegyzem: önnek, és az önhöz hasonlóknak az ölés ama rítusa nyújt földi élvezetet, ami az én olvasatomban azonban pusztán a felsőbbrendűségi érzés szánalmas bizonyítási módja. Nem tudom, Isten szemének mennyire kedves az ön által kultivált értelmetlen gyilkolás (persze lecsupaszítva: a táplálkozás miatti gyilkolás is csúnya dolog), de nem megyek bele antropológiai-teológiai vitákba.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 08. szerda, 21:07
-
Találatok: 1807
Kifejezetten szerette volna a kabinet, ha a most már túlzónak tartott áron, minél hamarabb felépül az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza. A beruházás EU-s finanszírozásának felelőse Lázár János volt, aki egy éve még védte, most már kivizsgálná a vállalkozók árképzését.
„Az ajánlatok bírálata során vizsgált árak, egységárak nem voltak magasabbak az utóbbi időszakban más munkákra kiírt közbeszerzési eljárások során beérkezett ajánlatokban szereplő áraknál, egységáraknál” – vette védelmébe az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának tervezett költségeit Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, amikor válaszolt Jávor Benedek független képviselő írásbeli kérdésére.
Jávor azt vetette a kormány szemére, hogy „botrányos”, lényegében németországi árszinten valósul meg a tervezett sztráda: a 29 kilométernyi, de az építkezés szempontjából három szakaszra bontott szakasz kivitelezését összesen nettó 110 milliárd forintért vállalták a közbeszerzésen győztes cégek, „ami testvérek között is 3,8 milliárd forintos, elképesztően magas kilométerenkénti költséget jelent”.
A miniszter szerint tehát ez akkoriban nem volt túlzó ár, és jó magyarázatai voltak a magas költségekre, kezdve műszaki nehézségektől (ilyen az ártéren futó nyomvonal, híd a Zagyván és a Tiszán, és számtalan más műtárgy), egészen a forint árfolyamának ingadozásáig és a drága hitelekig. Ráadásul a kormány szerette volna minél nagyobb arányban az akkor már utolsó előtti évébe lépett 2007-2013-as EU-s fejlesztési ciklus pénzügyi keretéből finanszírozni az M4-est, emiatt igyekezni kellett, ez pedig szintén feljebb hajtotta az árakat. Igaz, végül nem sikerült uniós támogatást szerezni a projektre.
Németh Lászlóné nem az egyetlen kormánytag, aki védelmébe vette az M4-est, hiszen például tavaly április végén a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is azt írta: nem minősíthető irracionálisnak a sztráda fajlagos költsége. Idén március 31-én aztán nagyot fordul a világ, és a kormány bejelentette: leállítják az építkezést, a szerdai kormányülésen pedig várhatóan a hivatalos döntés is megszületik a beruházás felfüggesztéséről.
Kartell, ami nem is volt
Az M4-es autópálya költségeit egy éve még védelmébe vevő Lázár János a múlt héten már arról beszélt, hogy tisztázni kell, kartellezett-e a megrendelést elnyerő öt nagy építőipari cég – Közgép, A-Híd Zrt., Colas, Switelsky és Strabag –, illetve hogyan alakult ki a kivitelezési ár, hiszen ekkor már ő is sokallta a kilométerenkénti négymilliárd forintot. Az építkezés leállításának valódi okai azonban máig homályban rejlenek, és ezt a kormányzati kommunikáció egyáltalán nem segít eloszlatni.
Az első hírek szerint az EU részéről kartellgyanú merült fel, ezért Brüsszel nem hajlandó finanszírozni az építkezést. Csakhogy az Európai Bizottság 444.hu megkeresésére adott válaszából kiderült az EU nem vizsgálja a beruházást. Ráadásul már csak azért sem vizsgálhatta az EU ezt az ügyet, mert végül nem adott pénzt az útszakasz finanszírozására, így hatásköre sem lehetett vizsgálni annak finanszírozását.
Bővebben ...
