- Részletek
-
Készült: 2015. május 31. vasárnap, 01:15
-
Találatok: 1732
A szokásos állami hazugságokkal talán együtt lehet élni. Az elhallgatásnak, a mellébeszélésnek a potenciálisan halálos verziójával nem.
„...a magyarok általában szeretnek egyenesen beszélni a nehéz dolgokról. Ilyenek vagyunk, nem szeretjük sem a locsogást, sem a mellébeszélést, egyenesen szeretünk beszélni, vagy sehogy.” (Orbán Viktor május 19-én, az Európai Parlamentben)
Hallgatnak. Vagy egyenesen beszélnek, csak mellé. Miért is beszélnének? Nem ránk tartozik, nem a mi ügyünk, különben is, kik vagyunk mi, hogy? A helyettünk is kérdező médiának csak írásban, csak az előírt 30 napon belül, csak címszavakban és csak cinikusan visszakérdezve válaszolnak, már ha nem rohannak el, nemcsak parasportolókat, de egy egész népet „degenerált hülyéknek” nézve, nem középiskolás fokon.
Az elmúlt években az MTVA sajtóosztályától a minisztériumokig igen széles körre sikerült kiterjeszteni az omerta törvényét. Lehet ezt annak tulajdonítani, hogy éppen ez lenne az átfogó, Habony- és Giró-Szász-féle Nagy Kommunikációs Mesterterv lényege, a kínos ügyekben történő aktív sunnyogás és mellébeszélés, minden más, kertévés vagy bulvárhelyzetre ott van Kaminski Fanny – vagy lehet csak egyszerűen feltételezni, hogy erre telik nekik. Ezt bírták kiötleni. Arra az esetre, ha Magyarország mégsem teljesítene jobban.
A szemünk előtt kulminálódó paralimpiai botrány, amiben nagyjából minden benne van a NER fő problémáiból, az összefonódásos, érdekütközéses korrupciótól kezdve az emberek lenézésén át egészen @dajcstomiig, kínos ugyan, de lehet vele élni. Legfeljebb sose tudjuk meg, hogy az amúgy is jól kereső Gömörinek szponzorpénzből sikerült-e privátim végtörlesztenie, a sérült sportolók kárára, hogy tehát tényleg felvett-e olyan összegeket, amik nem is neki voltak szánva.
Ugyanígy csak lassan mérgező, de még nem halálos dózis az a hazugság, amit az M4-es autópálya kapcsán hallhattunk az állami illetékesektől. Ugyanis, mint kiderült, egyáltalán nem az állítólagos Közgép/Strabag kartellezés EU-s gyanúja miatt kellett leállítani az építkezést, hanem ezer más, kormányzathoz köthető érdekes ügy miatt. Ezekkel a hazugságokkal, elhallgatásokkal tehát együtt lehet élni, állami business as usual, megszoktuk; mi a kormánnyal együtt sírunk és nevetünk, kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek.
Amivel viszont nem lehet együtt élni, az az elhallgatásnak, a mellébeszélésnek a potenciálisan halálos verziója. Egyelőre kizárólag a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökének, Molnár Zsoltnak tűnt fel, hogy a magyar terrorelhárító szervek és egyéb hatóságok mélyen hallgatnak arról a csőbombáról, amit az M0-s autópálya egyik parkolójában hatástalanított május közepén a készenléti rendőrség tűzszerészszolgálata (lapinformáció szerint a helyszínre kivonult a TEK is, mesterlövész kíséretében).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 29. péntek, 23:57
-
Találatok: 1877
Ha a helyhiányra hivatkozva több ellenzéki médium regisztrációját el is utasították – így sokaknak nem állt módjukban megszokott hírforrásukból tájékozódni arról, mit is mondott tapsra kész híveinek Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, az Ötéves a kormány című konferencián –, azért mi mégiscsak elfogtuk a centrális erőtér hírosztója, az MTI egyik tudósítását. Tessenek csak nagyon figyelni!
„Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, és bár az erős vezetés nem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, ’odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre’ – fejtette ki … a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz” – tette közzé a hírek központilag irányított ügynöksége.
Ez magyarán és praktice alighanem azt jelenti (mert ugyan mi mást?): megmarad a centrális erőtér, ám azon belül ezután minden egyes emberre, s az ő mindennapi életükre – a munkahelyen, a közösségi terekben, a szakmai, hobbiűzési, pihenési, szórakozási, sport, baráti és családi körökben, de tán még a hálószobában és az illemhelyen is – ezután még alaposabban figyel majd ártunk és államunk, élén a Kedves Vezetővel.
Már el is kezdte az összes fontos adatunkat tároló elektronikus személyi igazolvány bevezetésének előkészítését. Az oktatási rendszert korábban falanszteresítette. Még néhány lépés, és teljesen fölöslegessé válhat a választás. Feloszlatható lesz minden párt, és felszámolható minden civil és/vagy érdekvédelmi tevékenység, sok-sok költséges intézmény. Még a nemzeti konzultáció is véget érhet. Hiszen ha mindent pontosan tudnak rólunk a centrumban, akkor megszűnhet majd a társadalomban minden vita, ellenállás. Persze a mezei állampolgári bűnözés is! Így csak a központi marad, azt pedig legalizálni lehet. Rend lesz valahára! És tökélyre emelkedhet a központi irányítás-tervezés…
A törvényhozásnak azért akad még némi tennivalója. Például jogszabályt kell majd alkotnia a gondolatrendőrség felállításáról és arról, hogy minden magyar állampolgár szavait, cselekedeteit legalább két másiknak kell folyamatosan figyelemmel kísérnie. Ők majd egymást is kísérik, éberen lesik és persze mindent jelentenek az erőtéri figyelemközpontnak, ahol feldolgozzák az adatokat. Új szabálysértési és büntetőjogi tényállás lehet majd az enyhébb figyelemlankadás, a krónikus figyelmetlenség, a teljes emlékezetkiesés és a kifejezetten durva, szándékos figyelemelterelés. Megjelenhet a BTK-ban a gondolatbűn sok árnyalt változata is…
Gondoskodó, mindent tudó Bölcs Vezetőnknek hála, soha nem látott, derűs és boldog jövő köszönt majd ránk! A totális össznépi elégedettséghez már csak az időjárást kell központilag szabályozni, meg kell fejteni a halhatatlanság titkát és a világbéke érdekében át kell majd adni minden népnek a mi csodálatos sikerünk egyedül üdvözítő receptjét. Van tehát feladatunk!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 29. péntek, 02:49
-
Találatok: 1760
Megállíthatatlanul dübörög a közmunka program, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a kormány a következő években a mostaninál is több mint 340 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a programnak. Az EU pénzén megvalósuló téli közmunkával ráadásul azt is sikerült megoldania a kormánynak, hogy a legtöbb szezonális komponens (nyári-téli időszak közötti ingadozások) ne befolyásolja a statisztikákat, így ügyesen szépíteni tudtak a foglalkoztatási statisztikákon.
A közmunkások helyzete azonban változatlanul rossz, inkább nevezhető egyfajta aktív szociális politikának a közmunka program, mintsem a munkanélküliségi gondok megoldásának, mivel a közmunkában résztvevő emberek keresete még a létminimumhoz elegendő szintet sem éri el, ráadásul a versenyszférába való átkerülés esélye gyakorlatilag egyenlő a nullával, így a résztvevők zsákutcában érezhetik magukat.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az önkormányzatok, vagy éppen a minisztériumokhoz tartozó intézmények sorra rúgják ki azokat az alkalmazottakat (például portások), akiket ezután közmunkásként újra lehet foglalkoztatni, persze jóval olcsóbb bér mellett. Az állam ezáltal egyszerre teremt mesterséges létjogosultságot a közmunkának, és használja ki a nehéz helyzetbe jutott embereket azáltal, hogy irreálisan alacsony bér mellett foglalkoztatja őket. A közmunkásként újrafoglalkoztatás tényét még az NGM államtitkára, Czomba Sándor sem cáfolta. Nehéz is lenne, hiszen a Klik-nél például érdekes módon 4 hónap alatt 86 százalékkal nőtt a közmunkások száma. De az MTVA-nál is csoportos létszámleépítésekkel szabadultak meg a munkavállalóktól, majd hasonló munkakörbe közmunkásokat vettek fel.
Teljes foglalkoztatottság közmunkával?
Orbán Viktor gazdaságpolitikájának egyik, reálisnak egyáltalán nem nevezhető célja a teljes foglalkoztatottság elérése. Hagyományos értelemben ez azt jelentené, hogy szinte mindenkinek van munkája, gyakorlatilag nincs munkanélküliség. (Olyan állapot azonban nem létezik, hogy egyáltalán nincs egyetlen egy munkanélküli sem.)
A világháború végén az Egyesült Államokban megvalósult ez az állapot, normál körülmények között azonban a teljes foglalkoztatottság inkább azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta természetes szintjén van, ami 4-5 százalékot jelent. Ez azzal magyarázható, hogy vannak olyan tényezők, amelyek mindig meggátolják azt, hogy mindenkinek legyen munkája: például munkaerő-piaci súrlódások, vagy éppen az önkéntes munkanélküliség. Utóbbi azt jelenti, hogy az emberek az adott munkafeltételek vagy bérszint mellett nem hajlandóak munkát vállalni. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 27. szerda, 20:53
-
Találatok: 1675
A kormány büszke arra, hogy növekszik a gazdaság, és folyamatosan han1gsúlyozza, hogy nem engedi el a nehéz helyzetben lévők kezét. A Policy Agenda a 2016. évi költségvetést összevetette az elmúlt 8 évvel, hogy valójában nőtt vagy csökkent az állami gondoskodás.
Jelentős hátraarc
A válság évében a költségvetés a GDP 15,9%-át költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. Egy évre rá, valamelyest még emelkedett is ezen támogatások aránya, mivel már 16,1% jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. Az emelkedés egyik fő oka a válság hatására megnövekedett munkanélküliség volt.
Mi tartozik a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások közé?
- táppénz, anyasági ellátás
- ideiglenes rokkantsági juttatás
- nyugellátások
- munkanélküliek ellátása
- családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások
- szociális és jóléti intézményi szolgáltatások
2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14,3%-ra csökken. Ez 2008-hoz képest 1,6 százalékpontos csökkenés, amely 560 milliárd forintot tett ki. Amennyiben a gazdasági válság kirobbanásakor meglévő mértéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1.900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.
Hol történt a legnagyobb visszaesés?
Az állam az arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet. 2008-ban még a GDP 0,4%-át költötte rájuk, most ez 0,1%-ra csökkent. De ugyanígy jelentős forráskivonás történt a nyugellátásokból, amely 10%-ról 8,6%-ra csökkent.
A családi pótlék befagyasztásának is meg lett a hatása. Mivel évek óta nem emelkedett összege, ezért a növekvő GDP miatt erre a családok számára jelentős segítségre a költségvetés 2016-ban most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5%-át fordítja, míg 2008-ban ez még 2% volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összege 33%-kal lehetne magasabb.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 27. szerda, 07:54
-
Találatok: 1847
Mesterséges fogyasztásélénkítés volt a rezsicsökkentés és a devizahitelesek kimentése - közölte Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere Baló György műsorában, az RTL II-n. A volt tárcavezető szerint Magyarország gazdasági szempontból az elmúlt 6-8 évben egyre távolabb került Európa nyugati felétől.
A gazdasági növekedés megmarad majd ugyan a következő években, de nem lesz olyan mértékű, mint tavaly - mondta kedd este Chikán Attila a Magyarul Balóval című műsorban.
Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ennek fő okai, hogy csak mesterséges fogyasztásélénkítés volt a rezsicsökkentés és a devizahitelesek kimentése, ezeket nem lehet minden évben eljátszani. Emellett a beruházások szinte csak az EU-s költségvetési ciklus vége miatt emelkedtek, ennek a szintje csökkenni fog.
Szerinte eközben pedig nagyon megromlott a bizalmi viszony a kis- és közepes vállalkozások és a gazdaságpolitika között. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, Chikán Attila szerint kiszámíthatóság kellene.
Azt mondta, a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a magyar dolgozó fele annyit termel, mint az amerikai vagy a Nyugat-Európai átlag. Ez nem azért van, mert az emberek rosszul dolgoznak, a probléma az, hogy a korrupció, a feketegazdaság és az egyéb társadalmi rendszerhibák miatt nem érvényesül a teljesítményük.
Chikán felhívta a figyelmet arra, hogy 2001 óta zuhanásszerűen esett az ország a világ versenyképességi rangsorában. Mostanra a csehekkel és észtekkel való versengésből lecsúsztunk a románokkal és a bolgárokkal való versengésbe. Ez olyan, mintha a labdarúgó világbajnokság sorsolásán legalább egy, de inkább két kalappal lejjebb kerülnénk. Az elmúlt 14 évben szerinte folyamatos volt a visszafejlődés.
A volt gazdasági miniszter szerint nem vagyunk elég őszinték magunkhoz, a politika nem akar szembenézni a valós helyzettel. Mindig ki lehet választani a sok adatból azokat, amelyek tényleg jók, de ettől még a lehetséges növekedésére jelenleg nem képes a magyar gazdaság - közölte
Chikán azt mondta, az unortodox gazdaságpolitikáról sohasem kaptunk egyértelmű definíciót. A négy látható tulajdonsága sorolta, hogy erősen központosító jellegű, nem bánja a társadalmi egyenlőtlenség növekedését a céljai megvalósítása érdekében, a rövidtávú célokat előtérbe helyezi a hosszú távú érdekkel szemben és egyértelműen a politikai hatalmi érdekeknek alárendelten működik.
Ezeken mind változtatni kellene ahhoz, hogy a gazdaság képes legyen a lehető legnagyobb növekedésre - mondta a volt tárcavezető a műsorban.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 26. kedd, 01:07
-
Találatok: 2081
A választók egészen 2006-ig nem érezték úgy, hogy rosszabbul élnek, mint négy vagy nyolc éve. A politikai osztály a többi elit együttműködésével elkezdte a választók államosítását, saját legitimációjának gazdasági kompenzációval való megvásárlását. És nem az a baj, hogy a Nyugattól kerültünk messzebb, hanem hogy önmagunktól. A saját civilizációs eredményeinket semmisítettük meg.
„Magyarország nem lesz, hanem volt.” Márai Sándor: Napló (1949)
A rendszerváltás első szakasza 1989 és 2001 között, minden ellentmondásával, visszaesésével a történelmünk sikeres időszaka. A második szakasz a bukásé. Magyarország nemcsak az első békés rendszerváltók közé tartozott, de azon kivételes országok közé, amelyek maguktól, külső segítség nélkül építették ki a jogállam és a liberális demokrácia alapintézményeit, hajtották végre a gazdaság szükséges reformjait, nyitottak utat nemcsak a szomszédokkal történő megbékélés, de általában a közép-európai régió és az atlanti, az európai intézmények irányába.
Senki nem diktálta kívülről a kerekasztal-tárgyalások helyes és tisztességes megállapodásait. Nem Washington vagy Bonn, London vagy Tel-Aviv parancsolta Tölgyessynek és Sólyomnak, Antallnak és Orbánnak, hogy azokról a sarkalatos törvényekről, alkotmánymódosításokról egyezzenek ki, amelyek a rendszerváltozás alapjaivá váltak, ahogy a parlamentet se Moszkva instruálta, hogy szavazza meg őket. Igen, elitek kötöttek ésszerű megállapodást, mert sehol nem volt forradalmi nép, amely mást és másként akart volna.
Aki ma, az elmaradt alkotmányozó nemzetgyűlésről, az „elsikkasztott népakaratról”, a „magyar álomról” beszél, Csurka szellemét idézi föl, aki ezt ordibálta úton-útfélen, amire Antall József kesernyés gúnnyal jegyezte meg: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”
Nem tetszettek, mert nem volt kivel.
A magyar társadalom 1956-ból, a valódi forradalomból azt tanulta, hogy forradalmat csak végső kétségbeesésében csinál az ember, amikor nincs veszítenivalója. A magyar társadalom nagy többségének akkor is volt és ma is van vesztenivalója.
Nemcsak a magyar elit, a társadalom is büszke lehet az akkor kötött megállapodásokra és megállapodókra. A jogállami intézményeknek voltak hiányosságaik és ellentmondásaik, de demokratikus jogállami intézmények voltak, amelyek egyszerre épültek a legjobb magyar hagyományokra, tudásokra és az európai értékekre. Először volt többpárti parlamentünk, amelybe ugyan sok ostoba és nevetséges képviselő és párt is bekerült, de az első három ciklusban még komoly munka folyt, és
a képviselők többsége még nem zsákmányszerzésre használta a helyét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 25. hétfő, 04:55
-
Találatok: 2138
Most aztán végképp leszakadt a pofám; kíváncsi vagyok, meddig tudok ilyen állapotban írni… Ahogy a fijjug „dolgoznak”..! Igazán bámulatra méltó! Csuda pofájuk van, hogy nekik nem szakad le.
Szóval azt történt, hogy ismertté váltak bizonyos tények – mert hiszen a nem cáfolt állításokat joggal tekinthetjük tényeknek, különösen, ha azzal mentegetőzik a megvádolt, hogy visszafizette… Ez, úgy tűnik, bizonyos körökben rutinmegoldásnak számít – hasonló nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot Lázár János is; aki – köztünk legyen mondva – ezúttal igen szigorú erkölcsbírónak adta elő magát.
Csodálkozik még valaki, hogy egész Európa minket irigyel?! Bizony, szerencsésnek, sőt, boldognak mondhatja magát az az ország, amelynek fontos emberei a jogszerűen fölvett és fölhasznált pénzt, illetve annak bizonyos részét visszafizetik! (Jogállamban ez nyomatékos enyhítő körülménynek minősül…)
Hasonló ügyek bizony előfordulnak máshol, például a hanyatló nyugaton is. Megtörténhet, hogy az érintett nem mond le azonnal – ám az szinte elképzelhetetlen, hogy 48 óránál tovább tartsa magát.
Az érdeklődő kívülállóban könnyen keletkezhet olyan benyomás, hogy a dolog nem csupán egyértelmű erkölcsi elítélést kíván, hanem büntetőeljárást is.
Nos, Gömöri úr is így ítéli meg a helyzetet: szerinte rendőrségi-ügyészségi vizsgálatot kell indítani. Természetesen nem az vizsgálandó, hogyan kaphatott közpénzből vissza nem térítendő támogatást hitelének végtörlesztésére az általa elnökölt Magyar Paralimpiai Bizottságtól – holmi piti nyaralás sem téma –, hanem arról, hogy sötétben bujkáló összeesküvők a lejáratás szándékával megvádolták őt olyasmivel, amit nem tagadhat…
(Ó, ha minden hasonló esetben ilyen lármát csapnának! Még abból is gond lehetett volna, hogy például Salgótarján korábbi, fideszes polgármesterének, országgyűlési képviselőjének életbiztosítását a város pénzéből fizették! Csak azért nem csinált ebből cirkuszt az ügyészség, mert teljes kapacitására szüksége volt abban az eljárásban, amelyben azt vizsgálta, milyen alapon fizette egy MSZP-s képviselő mobilozásának költségeit a kerületi önkormányzat!)
Hát hiszen nem is tagadta, csupán azt állította, hogy erkölcsileg és jogilag is minden faszául rendben volt és van! Olyannyira, hogy tulajdonképpen semmi említésre méltó sem történt:
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 23. szombat, 22:13
-
Találatok: 1800
Eljön az idő, amikor ezek a sérthetetlen nagyurak hálásak lesznek azért is, ha egyáltalán megkérdezi őket a sajtó.
Olvasom, hogy az RTL Klub munkatársai nagyon elpofátlanodtak mostanában. Április végén beszabadultak a parlamentbe, és kérdéseket akartak feltenni Orbán Viktornak bizonyos Fazekas Sándor miniszter távozásáról. Szentségtörés. Kitiltották őket, mert ott, azon a folyosón nem szabad kérdezni. Nem mellékes információ: az úgynevezett tiltott folyosón több stáb is ott volt, szankciót viszont csak az RTL kapott. Logikus, nem? De.
Háttér-információ: Mióta 2004-ben a TV2 illegális helyen dohányzó képviselőket örökített meg, csak a piros és kék társalgóban, valamint a sajtóteremben lehet(ne) forgatni. Nem színtévesztő, nem színvak sajtós legyen a talpán, aki dolgozni is akar, és az előírást is próbálja betartani. (2004-ben Szili Azótatudjukhovakerült Katalin volt a házelnök, és még nem volt sokkoló.)
Mi jut eszembe? Hogy itt van a magyar emberek adójeleiből fenntartott országnak háza. Ahol a magyar nép adójeleiből származó javadalmazásból élő, és alkotó politikusok tanyáznak. Akiket a magyar nép azért küldött oda, hogy dolgozzanak: miniszterelnököstől, házelnököstől, a legutolsó mezei gombnyomogatóig mindenestől. Namármost, ezeket az embereket nem lehet bárhol, bármikor, bármiről kérdezni, mert azzal nyilvánvalóan megzavarnánk módfelett hasznos munkájukat. Mert a magyar népet esetleg érdeklő kérdéseket akárhol feltenni nem lehet.
Mert azokon a tiltott helyeken, ahol a média munkatársai azzal a céllal vannak jelen, hogy munkájukat végezve tájékoztassák a közvéleményt, ott kizárólag lopni, csalni, hazudni, illegálisan dohányozni, és hereverézni szabad. Abban az épületben, ahol a többi mellett munkanélküli milliárdosoknak van szabad grasszálási engedélyük, a sajtó nem annyira tolerált biodíszlet.
Emlékeztek két napja, hogy verte a mellét valaki Európa reflektorfényében, hogy mekkora nagyra becsült alapérték a nyilvánosság, a vita, és milyen szánalmas, hogy a halálbüntetésről nem lehet szabadon kérdezni, válaszolni, merengeni? Addig a pár másodpercig tartott, amíg kiejtette a száján. Mert itt, ezen a 93030 négyzetkilométeren sehol, úgy értem, SEHOL nem szabad Orbán Viktort kérdezni. Kivéve az Echo Tv stúdióját és azokat a helyeket, ahol nincs jelen. Vagy némely kivételesen esetben, ahogy Kósa Laja mondaná: olyat lehet kérdezni, amire pozitívan lehet válaszolni. Most pont nem ez történt, hát ne csodálkozzanak. Örüljenek, hogy ilyen könnyen megúszták. Szóbeli megrovás, majd kitiltás. Még az is lehetett volna, hogy miután gondosan lesokkolják őket, a Kossuth-téren közönség előtt főbe lövik az értetlen parasztjait.
Olyan nehéz lett volna valami normális dolgot kérdezni? Például: mi a titka annak, hogy ennyire tökéletes, stadionokkal díszített világot sikerült ide felépíteni egész Európa irigységére? Miért van ennyi hálás közmunkás, aki csókolgatja még a lábnyomait is? Hogyan köszönhetné meg a nép ezt a rengeteg jótéteményt, ami az elmúlt nyolc év okozta sebeket képes volt begyógyítani?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 22. péntek, 20:33
-
Találatok: 1927
Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.
Csak ennyire futotta?
A kormány úgy nyújtotta be a 2016-os költségvetést, hogy azzal egyáltalán nem teljesítette a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet. A jelenleg feltételezett paraméterek mellett ugyanis ez a szabály legalább 700 milliárd forintos megszorítást követelne meg jövőre. Ezért már várható volt és a Portfolio előre is vetítette, hogy a kormány hamarosan lép az ügyben, átalakítja a költségvetési túlköltekezést megakadályozni hivatott, gyenge szabályrendszert. A 2016-os költségvetést megalapozó salátatörvényben a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt meg is tette, de még hogy.
A szaktárcának több lehetősége is volt: teljesen új adósságszabályt ír a rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatok alapján, teljesen eltörli, vagy módosítja. A szerdán beterjesztett törvényjavaslat alapján a kormány az utóbbit választotta: beépített a szabályba egy még kezdetlegesebb előírást, ahelyett, hogy egy új, rendesen alkalmazható rendszert dolgozott volna ki. Ezek szerint ugyanis csak abban az esetben kell alkalmazni a régi adósságképletet (infláció mínusz a tervezett növekedés felével növekedhet a nominális adósság), ha a tervezett infláció és növekedés is 3% felett van.
A stabilitási törvény a következővel egészülne ki ugyanis:
Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, a központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket (deficitszámot - a szerk.) oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése legalább 0,1 százalékpontot érjen el.
Ezt elolvasva hasít belénk a kérdés: tényleg csak ennyire futotta?!
Álságos indoklás
Kezdjük a törvény indoklásával. Ez már önmagában is álságos. Azzal indokolja az adósságképlet módosítását, hogy különleges helyzet következett be "korszakváltás" következtében. Tegye fel a kezét az, aki bármennyire is különleges gazdasági helyzetnek érzékel egy 2%-os inflációt és 2,5%-os gazdasági növekedést. Ezt a hatást egy olajársokk és a a kormány által generált hatósági árcsökkentés simán kiváltja, ebben nem lehet semmi rendkívüli.
Bővebben ...
