Hírek

Százezernyi gazdát semmiznek ki a fideszes kegyencek kedvéért

Részletek

Készült: 2015. július 22. szerda, 21:17

Találatok: 1606

A Magosz után immár a Nemzeti Agrárkamara is jelezte, hogy támogatja a földpályázatok nyerteseinek földtulajdonhoz juttatását. Bár a kormánypárt vezetése jó ötletnek tartja a privatizációt, a földvagyon eladása a Fideszen belül is új törésvonalat hoz létre, ráadásul jogilag is nehezen kivitelezhető.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt szeretné, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért az állami földvagyonból – nyilatkozta Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az elnökségi ülés után az M1 hírcsatornának. Ahogyan lapunkban beszámoltunk róla, néhány hete a parlamentben a Magosz elnöke, Jakab István fideszes frakcióvezető-helyettes is hasonló kezdeményezéssel élt, de a hivatalos kormányálláspont egyelőre nem ismert, és az ügyet a nyilvánosságban elsőként felvető Sallai R. Benedek LMP-s képviselő kérdésére a Fidesz-frakció sem volt hajlandó egyértelmű véleményt mondani a kérdésről.

Dodonai válaszuk szerint „az új földpolitika működik, egyre csökken a nagybirtokok és egyre nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen nőtt”.

Az állítás – azon túl, hogy még papíron is nehezen igazolható – elfedi azt a tényt, hogy a Fideszben sem ért mindenki egyet az állami földek eladásával.

Ezzel új híveket már nem lehetne szerezni: mivel a földpályázatok érezhetően növelték a birtokkoncentrációt, a privatizációnak legfeljebb 4-5 ezer nyertese lehetne, a legalább százezer, magát kisemmizve érző potenciális vesztessel szemben. Turi-Kovács Béla már kijelentette, hogy semmiképpen sem fog megszavazni olyan jogszabályt, amely az állami földvagyon eladását segíti, de úgy tudni, az ellenzők közé tartozik például Bencsik János is – emellett több, egyéniben megválasztott vidéki fideszes képviselőhöz érkezett olyan jelzés, hogy légüres térbe kerülnek a választókörzetükben, ha támogatják a földprivatizációt.

Az okokról egy Fejér megyei gazda azt mondta a Népszabadságnak: már a sajátosan irányított földbérleti pályázatok eredményét is nehezen nyelték le, hiszen azzal, hogy a kormány húsz évre olyanoknak adta bérbe a földeket, akiknek semmi közük az adott településekhez és a helyi mezőgazdasághoz,

egy egész generációtól elvette a gazdálkodás lehetőségét.

Ha a bérletet tulajdonra váltják, akkor ez az egy nemzedéknyi korlátozás örök időkre úgy marad: nem csupán egyes falvak, de megyényi térségek mondhatnak le arról, hogy a mezőgazdaság a helyben élők számára jövedelemforrás lehessen, a továbbiakban legfeljebb napszámosként lehet közük a földhöz.

Hogy a földpályázatok nyertesei kedvezményesen megvásárolhassák a bérleményüket, azt jogszabályváltoztatás nélkül nem lehet megoldani.

Bővebben ...

Apadó létszám, egekben járó túlóraszám a vasárnapi boltzár miatt

Részletek

Készült: 2015. július 21. kedd, 21:48

Találatok: 1778

Májusban tovább apadt a kiskereskedelemben dolgozók létszáma, noha a csökkenés mértéke jóval kisebb, mint amit áprilisban, a vasárnapi boltbezárás utáni első teljes hónapban tapasztalhattunk. Ugyanakkor, a túlórák száma ismét jelentősen emelkedett: idén májusban 70 ezer túlórával többet húztak le a kiskereskedelemben dolgozók, mint tavaly ugyanekkor. Összességében a kereskedelemben alkalmazottak létszáma február óta 3000 fővel, míg a kiskereskedelem létszáma 2600 fővel esett vissza.

A KSH legfrissebb adatai szerint idén májusban 2600 fővel dolgoztak kevesebben a kiskereskedelmi szektorban, mint februárban (a vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző utolsó teljes hónapban). A legnagyobb csökkenést ugyanakkor áprilishoz képest mérhettük eddig (2400 fő), április és május között a létszám mérsékelt ütemben apadt tovább (200 fővel), és a csökkenés leginkább a nem teljes munkaidős munkavállalók körében volt tapasztalható.

A kereskedelem egészét tekintve május és február között 3000 fővel csökkent a létszám, ám ez esetben is áprilishoz képest volt a legnagyobb a csökkenés (1800 fő), május és április között "csupán" 300 fővel dolgoztak kevesebben a szektorban. Bár a kereskedelem teljes létszáma csökkent, a teljes munkaidős munkavállalók valamivel (150 fő) többen lettek, miközben a részmunkaidős dolgozók jóval kevesebben (500 fő), vagyis a korábban nem teljes munkaidősök egy részét átvehették teljes állásba, míg másik részüket elbocsáthatták.

A túlórák száma májusban ismét szignifikánsan emelkedett a kiskereskedelmi ágazatban, ami különösen a ruházati kiskereskedelemben feltűnő. Májusban 388 ezer túlórát teljesítettek a szektor dolgozói, ami 10 ezerrel több, mint áprilisban, míg 70 ezerrel több, mint tavaly májusban.

Bővebben ...

Cseléd-Magyarország visszatérése ellen – Interjú Ferenczi Krisztinával

Részletek

Készült: 2015. július 20. hétfő, 14:27

Találatok: 1727

Halála előtt három nappal készült ez az interjú Ferenczi Krisztinával, aki másfél évtizeden keresztül követte fáradhatatlanul az Orbán-vagyon gyarapodását – többek közt a Népszabadság hasábjain –, és úgy látta, hogy az, ami ebből a történetből kirajzolódik, több erkölcsileg megkérdőjelezhető gazdagodásnál: alattvalói és vazallusi függésre épített, új állammodell. Fontos volt számára, hogy összegezze mindazt, amit erről gondol.

– Bő egy éve már, hogy megjelent a Narancsbőr, a miniszterelnök és környezete vagyonosodását vizsgáló második könyve. Meglepte a kötet fogadtatása?

– Számítottam rá, hogy sikeres lesz, de hogy egy hét alatt 10 ezer példány elmegy belőle, arra semmiképp. Végül összesen 33 ezer könyvet adtak el, ami kiugróan magas a magyar könyvpiacon. Örülök neki, hogy most legalább olyanok kezébe is eljutott, akik korábban nem nagyon érdeklődtek a téma iránt, alig hallottak róla, vagy alig vették tudomásul. A visszajelzésekből lehet tudni, hogy azért ezt a könyvet a „másik oldalon” is várták.

Azt, hogy ez a vagyonosodás, úgymond, nemcsak gazdaság, hanem hatalomtechnika, a hatalom és a pénz folytonos átfordulása egymásba, szóval

nem szimplán valami erkölcsileg megkérdőjelezhető politikusi viselkedés, hanem lényegében állammodell, nagyon kevesen és nagyon későn vettük észre.

Orbán Viktor személyes vagyonosodását sokáig még a sajtómunkások is huszadrangú kérdésként kezelték, és engem tapintatosan hülyének néztek, pedig ez az első számú probléma. Nagyon-nagyon régi célról és alaposan átgondolt stratégiáról van szó, amelynek a kiviteli tervei jórészt alighanem még Simicska Lajos briliáns agyában születhettek meg a kezdet kezdetén. Ez vált érezhetővé végre, talán már nemcsak nekünk, újságíróknak, hanem a közvélemény egy részének is.

Azoknak, akik utánam jönnek, elsősorban azt kéne tovább vizsgálniuk, hogyan született meg az Orbán-közeli kör, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és a többiek vagyona. Ha megyünk is kifelé a jogállamból, azért minden közpénzes tranzakciónak nyoma kell maradjon, és ez alighanem ezután is így lesz. Annak a megértése a legsürgetőbb, hogy kik ők valójában, és mi a szerepük az Orbán-rendszerben, a pénz, a vagyon és a hatalom körforgásában. Ha ez egyszer feketén-fehéren világossá válik, az bizonyosan döntő lélektani pillanat lesz.

Magyarország miniszterelnökét minden bizonnyal még nagyon sokáig Orbán Viktornak fogják hívni, de akárhogy is, egyszer az aprócska mozaikokból – hála azoknak, akik folytatják a munkámat – összeáll majd a kép,

napvilágra kerül az igazság. Megmutatkozik ennek a hatalomnak a valódi természete Tokajtól Felcsútig, Orbán Győzőtől Tiborcz Istvánig, és én egyszerre kívánom ezt a pillanatot Magyarországnak, és féltem is tőle.

Bővebben ...

Halálos politika

Részletek

Készült: 2015. július 17. péntek, 22:43

Találatok: 3677

Jó lenne, ha Orbán Viktor, Balog Zoltán, Zombor Gábor és minden egyes politikából és a mi pénzünkből élő képviselő egyszer szembesülne azzal, hogy mit csinál. Ugyanis itt halálos ítéletek születnek és végre is hajtatnak. Nem egy, nem kettő. Sok.

Csak tények.

Erzsébet 57 éves. Ezernyi baja van, amit felsorolni képtelenség, de úgy összességében elmondom.

Ízületi gyulladása van. Mindenhol. Járni két könyökmankóval és egy térdortrézissel képes, de még úgy is sántít. A csípőízülete, térde, bokája, válla, könyöke, csuklója és ujjai deformálódtak, mozgásuk korlátozott és fájdalmas. Ezen felül gerincferdülése van, nagyon komoly csontritkulása, 10 dioptriás szemüvege és hallókészüléke.

Az állapota nem alkoholizmus, nem kicsapongó élet következménye, hanem öröklött eredetű, nem gyógyítható és folyamatosan romlik. 1989-ben 67%-os rokkantságot állapítottak meg nála. 2010-ben a felülvizsgálaton örvendetesen gyógyulásnak indult, mert 40%-os egészségkárosodást talált a felülvizsgáló orvos. Erzsébet fellebbezett. 2013-ban a komplex felülvizsgálat 45%-os rokkantságot állapított meg és “B2″ kategóriába sorolta. Ekkor a rokkantellátása havi 48.400 forint volt, amit jó kormányunk 2015. január 1.-től ezer forinttal meg is toldott. Egészen 2015. februárig járt ez a hihetetlen összeg, mert akkor ez az ellátás megszűnt. Emeléssel együtt.

Itt most Erzsébet leveléből idézek, semmit nem változtatok az eredeti szövegen:

“Az önkormányzattól megkaptam a határozatot amelyben 2015. február 28-al a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megszüntetik, és aktív korúak ellátására való jogosultságot állapítanak meg. Ehhez berendeltek egy adott időpontra kb. 50 embert, és elmondták, hogy aki nem írja alá a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködést, az nem kap semmit. Persze aláírtam, mint mindenki, később a kirendeltségen az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételem, ami már közokirat hamisítás és csalás, mivel büntetőjogi felelősségem tudatában írtam alá, hogy “A munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezem.”  Náluk ugyanúgy ott volt a felülvizsgálati papírom, amin szerepel, hogy munkaképtelen, nem rehabilitálható rokkant vagyok. Mikor kissé felemelt hangon mondtam az ügyintézőnek, hogy akkor küldjön el közmunkára, mondta, hogy nem lehet, mert alkalmatlan vagyok. Ott a pont náluk, ez a 22-es csapdája, amit a mi kormányunk olyan jól kieszelt, hogy kell megszabadulni a kolonctól. Így most álláskereső vagyok, és hamarosan hajléktalan, mert a 22.800-ból nem tudom a 30 ezer Ft rezsit fizetni, meg enni és élni.”

Van ám folytatása is az ügynek! Javasoltam Erzsébetnek, hogy adjon be kérelmet “Fogyatékossági támogatás” igénylésére, mert megélni nem tud, két mankóval vonszolja magát, fizikai munkát végezni nem tud, más munkát nem kap. Számomra nyilvánvaló volt, hogy két mankóval, térdrögzítővel, gerincferdüléssel, súlyos csontritkulással és ízületi gyulladásokkal eléggé fogyatékos havi 15 000 (TIZENÖTEZER) forint támogatáshoz.

Bővebben ...

Ígéretek helyett

Részletek

Készült: 2015. július 16. csütörtök, 20:53

Találatok: 3415

Március 26-i számunkban közöltük Mester Ákos Mi lesz? című írását, amely arról szólt, hogy a jelenlegi hatalommal, illetve egy esetleges Fidesz–Jobbik-összekapaszkodással szemben szükségszerűen kialakul egy „érzelmi nagykoalíció”. Az írást vitaindítónak szántuk, és azt kérdeztük a demokratikus oldal politikai elemzőitől, publicistáitól: szerintetek? Eddig Vári György, Csepeli György, Kéri László, Ceglédi Zoltán, Lakner Zoltán, Kovács Zoltán, Révész Sándor, Vásárhelyi Mária, Heller Ágnes, Koltai Tamás, Bolgár György, Szelényi Iván, Ungvári Tamás, Németh Péter, Péterfy Gergely és Kerékgyártó István hozzászólását közöltük.

Tévedés a kialakult politikai helyzetet valamiféle érthetetlen és váratlan torzszülöttként felfogni. Persze torzszülöttnek torzszülött, de sem nem érthetetlen, sem nem váratlan.

A rendszerváltó elit azt ígérte, hogy a demokrácia intézményes eszközei – tehát a jogállamiság, a magántulajdon védelme, a fékek és ellensúlyok, a sajtó, a vallás és a gyülekezés szabadsága – képesek lesznek biztosítani hazánk felzárkózását a nyugati életmódhoz egy emberöltőn belül. A piacgazdaság felszabadítja a társadalom alkotó erejét, és a politikai hatalom által vezérelt gazdaságoknál magasabb életszínvonalat, több szabadságot, egyszóval jobb életet tud biztosítani mindenki számára. Mi, magyarok szinte egybehangzóan azt gondoltuk, hogy végre, annyi sok zsákutca és kudarc után képesek leszünk Szent István álmát megvalósítani. Nem így lett. Felzárkózás helyett inkább további leszakadás, szabadság helyett egy újfajta szorongás, jólét helyett a társadalom többségének nyomorba süllyedése, a Nyugat barátsága és jóindulata helyett az ellenérzés velünk szemben lett a mindennapi magyar valóság.

A legnagyobb tragédia talán mégis az, hogy beletörődünk sikertelenségünkbe, hogy lemondunk reményeinkről, erkölcsi és anyagi igényeinkről, hogy eltűrjük azt a mindennapi megaláztatást, amiben ez a korrupt és igazságtalan világ részesít. Egyszóval, hogy igénytelenek lettünk.

A kudarc keserű csalódottságot hozott, dacot és azok maradéktalan elutasítását, akik demokráciát és felzárkózást ígértek, akik a nyugati életmódot a nyugati intézmények honosításával képzelték el. Minek a szabadság, minek a demokrácia, és legfőképp minek a piacgazdaság, ha mindez csak a nyomort hozza ránk? Miféle világ az, amelyik nem képes megvédeni bennünket a bankok garázdálkodásától, és ráadásul nekik ad igazat? Aláírtad azt a devizaalapú hitelszerződést? Vess magadra! Teljesíts akkor is, ha belepusztulsz, mert ez a demokrácia és a piacgazdaság törvénye.

Teljesen érthető, hogy a csalódott, a kilátástalan életre ítélt társadalmi rétegek azokat hibáztatják, akik egy olyan világot ígértek, amelynek szinte az ellenkezője jött létre. Teljesen érthető, hogy ők most hallani sem akarnak azokról az intézményekről, amelyek az ígért jólét helyett a nyomort és a kilátástalanságot hozták rájuk, azokról, akik – Kopits György szavaival élve – a „fiskális alkoholizmust” a monetáris szadizmussal párosították, akik az éppen rügyezésnek indult kis- és közepes vállalatokat eszement kamatpolitikájukkal letaglózták. Gőgös önbizalmuk messze meghaladta képességüket.

Bővebben ...

Újabb tárgyalás a NAV kontra Átlátszó ügyben – fontos tanúvallomások és a szabadságát töltő főigazgató

Részletek

Készült: 2015. július 13. hétfő, 19:07

Találatok: 1823

Múlt csütörtökön tartotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kontra Átlátszó-per második tárgyalási napját. A per tárgyát képező cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin főigazgató de facto leállított egy áfacsaló hálózat felderítésére irányuló vizsgálatot – tényszerűen nem engedélyezte annak lefolytatását -, ezzel a vizsgálat ellehetetlenült. Holott az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiányt hátrahagyva fantomizálódtak, illetve csődbe mentek. A NAV egymillió forintot követel jóhírneve megsértése miatt. Tanúként idéztettük az érintett ellenőrzési terület két korábbi vezetőjét és magát a sértett főigazgatót – ő azonban nem jelent meg.

A bíróság elsőként Szontaghné dr. Kovács Erzsébetet, az APEH volt szakigazgató-helyettesét hallgatta meg. Szontaghné volt az az első számú vezető, aki megszervezte az adóhatóság hálózatos áfacsalások elleni szervezeti egységét, az ún. központosított ellenőrzési szakterületet.

2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz – az új vám- és adószabályok Szontaghné szerint tömegesen vonzották Magyarországra az unióban működő áfacsalásra szakosodott szervezett bűnözői csoportokat. Az APEH azonban sem szervezetileg, sem módszertanilag nem volt felkészült a határokon átnyúló, illetve a hálózatos áfacsalások elleni harcra. 2005-ben javasolták kollégáival egy országos hatáskörű osztály létrehozását, mivel a területi illetékességgel működő főigazgatóságok nem tudtak elég hatékonyan fellépni a több megyében működő, sokszor külföldi kapcsolatokkal operáló mozgékony hálózatokkal szemben.

Sikerült elérniük, hogy a jogszabályi feltételek megteremtése után, 2007 január 1-jén felálljon egy új szervezet az APEH-en belül – ez volt a központosított ellenőrzési szakterület (KESZ). Fél év múlva már egy ütőképes szervezet kergette a nálunk megtelepedett és a hazai fejlesztésű áfacsaló hálózatokat. Az úgynevezett kapcsolódó vizsgálati javaslatok megalapozottságát – a per tárgya egy ilyen kérelem megtagadásával kapcsolatos állításunk – a kockázatelemző részleg vizsgálta meg, majd Szontaghné terjesztette az APEH elnöke elé jóváhagyásra.

(A kapcsolódó vizsgálat azt jelentette, hogy ha egy cégnél zajló ellenőrzés során felmerült a szervezett áfacsalás gyanúja, akkor a KESZ revizorai kérték az ellenőrzés kiterjesztését az adott céggel kapcsolatban álló vállalkozásokra – vagyis a feltételezett áfacsaló láncolatok végigellenőrzésére.)

2010-től megugrott a megtagadások száma

Szontaghné szerint korábban évente mindössze két-három esetben fordult elő, hogy az APEH elnöke megtagadta a vizsgálat megindítását. Varga Mihály egy tavalyi nyilatkozata szerint 2007 és 2012 között az adóhatóság vezetői összesen 71 esetben nem engedélyezték a kapcsolódó vizsgálatot.

Bővebben ...