- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 25. kedd, 00:05
-
Találatok: 1773
Minden rosszban van valami hasznosítható. Az, hogy öt éve a Fidesz-KDNP fedőnevű, jobboldalinak mondott kormány intézi Magyarország dolgait, nagyon sok tanulsággal jár azok számára, akik nem vették a nyúlcipőt, és nem futottak egészen Bécsig, Münchenig, Párizsig vagy Londonig. Becsüljük meg azt a tapasztalatot, amit itthon lehet szerezni, ugyanis, ha kitartóan gyűjtjük az információkat a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, és persze van elég erőnk és időnk arra, hogy ezeket a tényeket elemezzük, nagyon sok ismeretet szerzünk arról a társadalomról, melyben élünk. Íme, a legfontosabb tapasztalatok, melyek nélkül szegényebbek lenne az életünk, ha a NER nem kapott volna kétszer is kétharmados többséget a keményen dolgozó magyaroktól.
1. Mindig van lejjebb. Ki emlékszik már a második Orbán-kormány első lépéseire? Kósa Lajos Rogán Antallal karöltve a göröghöz hasonlította hazánk gazdasági állapotát, amivel rendesen tönkrevágták a forintot, kilátástalan helyzetbe sodorva sok tízezer devizahitelest. Aztán az iskolákban bevezették a Trianonra emlékező napot, hogy igazán jobboldalinak tűnjön a kormány, majd bevezették a NER fogalmát, amit azóta sem értünk, ugyanakkor minden közintézményben ki kellett akasztani a falra a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát (NENYI), amit szintén értetlenül szemléltünk, ha véletlenül megpillantottuk a munkaügyi központ falán. No, akkor mondtuk először, hogy nincs lejjebb. Ezek csak az első hónapok voltak, és azóta szinte minden hónapban elismételjük, hogy mindig van rosszabb. Most például már ott tartunk, hogy a kormány plakátkampánnyal igyekszik elhitetni velünk, hogy kormányoz, és ennek a tevékenységnek van is valami foganatja. Szóval, örök tanulság: A mélypont annyira lent van, hogy soha nem látjuk a gödör alját.
2. Szolidaritás csak nyomokban. Öt év alatt bebizonyosodott, hogy a magyar társadalmat igen sikeresen lehet atomizálni, és egy fél évtized sem volt elegendő ahhoz, hogy a különböző társadalmi csoportok, szakmai szervezetek, etnikai kisebbségek rádöbbenjenek: nem úszhatják meg a hatalom arroganciáját azzal, hogy tétlenül nézik mások ellehetetlenítését. Máig él a magyar társadalom közösségeiben az a tévhit, hogy alá lehet merülni, ki lehet bekkelni nehéz időszakokat, és csupán az jelent megoldást, ha nem vállalunk közösséget azokkal, akikre rászáll a hatalom. Ékes példái ennek a rendvédelmi dolgozók, akiket pellengérre állított a kormány, mielőtt elvette tőlük a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, vagy vegyük a munkanélküli segély idejének radikális lecsökkentését, illetve az erre az időszakra járó juttatás megnyirbálását. De tétlenül nézte a magyar társadalom többsége a diákmegmozdulásokat is, mintha semmi közük nem lenne ahhoz, hogy sunyi módon fizetőssé tette a felsőoktatás jelentős hányadát az a párt, melyik ellenzékben népszavazással akadályozta meg ennél jóval szerényebb tandíj bevezetését.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 23. vasárnap, 23:01
-
Találatok: 1957
Hogyan szerezzünk bankot a semmiből? Miként vonjunk be közpénzmilliárdokat a machinációinkba? Elképesztő gazdasági trükkök sorát vetették be e célból a Töröcskei István jobboldali pénzember által fiktív tőkeemeléssel életben tartott Széchenyi Banknál – derül ki a HVG által megismert, több mint százoldalas MNB-jelentésből, illetve a Széchenyi észrevételeit tartalmazó dokumentumból. A szabálytalanságok azt követően sem szűntek meg, hogy az állam kisebbségi tulajdonos lett a bankban.
Új fogalommal bővült a magyar banktörténet az utóbbi években: az aktív (hitelezési) és a passzív (betéti) ügyletek mellett a jelek szerint a fiktív tranzakciók is pénzügyi rutinná váltak. Az év elején bebukott Buda-Cash, Hungária és Quaestor nem létező értékpapírokkal üzletelt, a tavaly december óta végelszámolás alatt álló Széchenyi Kereskedelmi Bankban pedig fiktívnek tekinthető módon, magától a Széchenyitől származó hitelből emelt tőkét a többségi tulajdonos, Töröcskei István és felesége közös vállalkozása, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. Majd e hitelt a magának, több áttételen keresztül, ugyancsak a Széchenyi által nyújtott újabb hitelekből rendezte. Mindezt csak tetézte, hogy a kormány jó ideig szemet hunyt a zűrös ügyek felett.
Ezek a fő vádjai a Magyar Nemzeti Bank több mint százoldalas – a HVG által megismert – vizsgálati jelentésének. Erre alapozva tett feljelentést az MNB idén tavasszal, bűncselekmény gyanújával, ismeretlen tettesek ellen. Az eset annyiban súlyosabb egy teljes egészében magánbank által elkövetett csalásnál, hogy a szabálytalanságok nemcsak az ügyfelek, hanem az adófizetők pénzét is érintették, hiszen a Széchenyi 49 százalékát 2013 közepétől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) birtokolja. Ám az MNB felelőssége is felvethető, mivel annak ellenére hagyta működni tavaly decemberig a bankot, hogy a 2013 októberétől már a jegybank részeként működő felügyelet éveken keresztül érzékelte a problémákat, s állapított meg súlyos szabálytalanságokat.
A Széchenyi Bank dicstelen története nem sokkal a Fidesz kormányra kerülése előtt, 2010 tavaszán kezdődött. Akkor vette meg a párt holdudvarához (közelebbről Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz) köthető Töröcskei kétmilliárd forint hitelből a két évvel korábban alapított SPE Bank Zrt.-t egy kajmán-szigeteki offshore tulajdonostól. A mindössze egyetlen napra Pannonra, majd két és fél hónapra Helikonra átkeresztelt pénzintézet 2010 júniusában vette fel Széchenyi István nevét.
A bank ügyeit ismerők szerint Töröcskei mindig is „leleményesen” alakította az ügyleteket. Szabálytalanságokat, hiányosságokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már a 2011. júliusi átfogó vizsgálata során feltárt, ennél kirívóbb vétség volt azonban az, amire az MNB jelentése szerint a Széchenyi 2012 eleji tőkeemelésekor került sor.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 23. vasárnap, 06:45
-
Találatok: 1972
„Ma még senki nem meri kimondani, hogy a bevándorlás nem kulturális és civilizációs, hanem etnikai probléma. Ugyanis különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is.”
Eltelt már egy államalapítás is, mióta a fenti gondolat a magyar közvélemény egynél több bites részének kedélyeit borzolgatja. Mint tudjuk, vagy nem, Boross Péter ex-miniszterelnök a Magyar Hírlapnak beszélt ilyen terminológiai csomagolásban a bevándorlásról. Egyszerű lenne azt mondani, hogy bizony 80 év után már érdemes az időskori demenciát felmentő körülményként figyelembe venni, amikor egykori miniszterelnökök antropológussá, sejtbiológussá, genetikussá avanzsált orákulumok szolgálatos megmondásainak jelentőséget tulajdonítunk. Vagy sem. De nyilván nem erről van szó.
Engem egyébként nem zavarna, hogy az egykori segédmunkás, képügynök (?), protekcióval vendéglátó-ipari ellenőrré előléptetett csapos, élete adott pillanatában úgy dönt: beáll segget nyalni egy olyan ember mögé-mellé, aki korábban kinyírta azt a pártot (MDF), amelyben szépreményű pincérünk politikai értelemben karriert csinált. Az viszont a fenti sorokat olvasva, határozottan zavar, hogy egy ilyen (pont egy ilyen!) ember félti a keresztény-fehér Európát (amelyet egyébként szívből gyűlöl) és Magyarországot a fél-ázsiai (állítólag mi is közéjük tartozunk) és afrikai hordáktól, aki nyilatkozatával telibef*ssa azt az európai kultúrát, amelynek - szintén állítólag - mi is részei vagyunk.
Milyen ember? Egy olyan ember, aki más országok valódi problémáit Magyarország sarkalatos problémájaként állítja be (továbbra sem állítom, hogy a menekültkérdés nem létező kategória), aki a demokráciát, az emberi jogokat amerikai, azaz idegen, káros vallásnak tartja, és aki az egyébként nyilvánvaló kulturális és szociális különbségek mögött ösztönszintű, biológiailag-genetikailag magyarázható különbségeket lát. A nettó fajelméletet kimerítő célzott megnyilatkozásnak persze most is amolyan sírva vigadós, magyar zamata van: az álnemzeti félédes mázra hivatkozva Boross Péter konzervatív úriembernek képzeli magát és – mivel számára a böffentésnek tétje nincs – gátlástalanul nyomja a hülyeséget.
Konkrétan azt mantrázza, ami pillanatnyilag a legveszélyesebb az egyébként is puskaporos hordót idéző menekültkérdés vonatkozásában: ha kitartó munkával sem találsz hibát embertársadban (persze találsz, de soha nem lehet eleget), akkor se csüggedj! Még mindig megvizsgálhatod a bőrszínét, ha az sem jön be, akkor a haja vagy a szeme, tenyere, talpa, netán fanszőrzete színét. Valamelyik biztosan különbözni fog a tiedtől.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 20. csütörtök, 05:46
-
Találatok: 4316
A „legmagasabb piaci áron” adná el a kormány az állami földeket – miután körültekintő intézkedésekkel saját maga szorította le az érintett földterületek árát a minimumra. A legújabb földreform ötletét az ellenzéken kívül a kormánytól független társadalmi szervezetek is elutasítják.
Ahogyan a Napi Gazdaság kormányzati forrásokra hivatkozva megírta, az Orbán-kabinet 400 ezer hektárnyi, állami tulajdonban lévő termőföld kiárusítására készül. A hivatalos indoklás a családi kisgazdaságok földhöz juttatása és megerősítése, a valóságban azonban a konstrukciót nem nekik, hanem az elmúlt évek földpályázatain kedvezményezett helyzetbe került nagygazdáknak találták ki. A tervek szerint a földeket licittel értékesítenék, és a legmagasabb árat ajánló vevő lesz a győztes. Tíz hektár alatt várhatóan nem lesz licit, ott egyszerűsített pályázattal döntenének, ez azonban csak az említett 400 ezer hektár kis töredékét érinti majd. A javaslat a kormány keddi ülésén is szerepelt, a szünetben tartott tájékoztatón újságírói kérdésre az hangzott el, hogy erről a napirendi pontról még nem tárgyaltak.
Az eddig kiszivárgott információkban hangsúlyosan szerepelt, hogy a megvásárolt földeket húsz évig nem lehet majd eladni – ez a gyakorlatban ugyanúgy árleszorító tényezőként működik, mint az, hogy az említett földek döntő többségét az Orbán-kormány az elmúlt években bérbe adta, méghozzá az Ángyán-jelentések és a kiperelt pályázati dokumentációk tanúsága szerint irányított, sokféleképpen manipulált pályázatokon.
A meghirdetett területek kevesebb mint egyharmada került a helyben élő családi gazdálkodókhoz, a nagyobbik hányadot olyan új földesurak vitték el, akik nem is indulhattak volna a pályázatokon, és többségük korábban nem foglalkozott földműveléssel. Így lett nagybirtokos például a kormányfő földije és barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is. Ráadásul a jelenlegi bérlőknek elővásárlási joguk is lesz – igaz, ez csak abban az esetben érvényesül, ha a bérleti joggal rendelkező kínálja a legtöbbet. Csakhogy egy húszéves bérlettel és eladási tilalommal terhelt földért, aminek ilyenformán a hasznait, többek között az agrártámogatásokat is a bérlő kapja, mások valószínűleg nem is fognak indulni.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a körültekintően kitalált rendszer a politikailag torzított eredményű földpályázatok nyerteseinek kínál soha vissza nem térő olcsó földszerzési lehetőséget, mindenki mást pedig gyakorlatilag kizár a vásárlásból.
A megbundázott földeladás ellen hétfőn a parlament előtt demonstrált az Élőlánc Magyarországért nevű szervezet, Ángyán Józsefék másokkal nem egyeztetett megmozdulását azonban elmosta a Budapestre lecsapó vihar.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 18. kedd, 20:35
-
Találatok: 3904
Érett megfontolás után rájöttem, hogy a kultúránk veszélyben forog. Nem, kérem, nem álltam be a migránsellenesek sorába, habár manapság divatos és állítólag jövedelmező foglalkozás – de idegen tőlem ez a pálya. Mi magunk veszélyeztetjük a saját kultúránkat, éspedig a tulajdon hanyagságunkkal, figyelmetlenségünkkel, azzal, hogy beengedjük a közbeszédbe a lopakodó kirekesztést, mondjuk ki: fasizmust.
De mielőtt részletezném, mire is gondolok, lássuk, hogy jutott eszembe ez az ötlet?Nos, olvasom ám a New Statesmanben Laurie Penny kiváló írását, melynek címe hevenyészett fordításban annyit tesz, hogy „Európának nem a migránsoktól kell tartania, hanem a lopakodó fasizmustól” A szerző ugyanis egy évet távol töltött Nagy-Britannia partjaitól, és mikor hazaérkezett, döbbenten tapasztalta, hogy a közbeszéd gyökeresen megváltozott. Korábban elképzelhetetlen kifejezések ütöttek benne tanyát, olyan eszmék váltak elfogadottá, közkeletűvé, sőt, szalonképessé, amelyek azelőtt még négyszemközt is vállalhatatlanok voltak – sőt, aki ilyen kifejezéseket használt volna, annak felfüggesztették volna a klubtagságát is, ami egy fokkal rosszabb a halálnál, legalábbis angol földön.
„Migrációs krízis”, „bevándorló martalócok”, „bevándorlók rajzása”, „áradat” – ezeket kifogásolja Laurie Penny, amiből világosan látható, hogy Britannia még mindig kulturáltabb hely, mint Hunnia. Mi ezekre már a bajszunkat sem pödörjük meg. Mi, kérem, előrébb járunk a süllyedésben, nálunk mocskosabb és gonoszabb a közbeszéd. Nálunk már szabad nyíltan mészárlásra uszítani, mint tette azt a minap B. Zs. kiemelten rossznevű jobboldali publicista a következő szavakkal:
„Európát meg kell szabadítani ettől az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel. Mert ha minden így marad, akkor elkerülhetetlen lesz a vérontás.”
Hát, kérem, ezért már nem csak a klubtagság felfüggesztése járna, ezért már ebrúdon vezetnék ki az embert egy londoni klubból. Ez uszítás, és lám, nem szól senki, néhányan felháborodnak, de az általános vélemény mégis az, hogy hiszen a jobboldali sajtó már csak ilyen, az ellenzéki-demokrata-baloldali meg amolyan. És átsiklanak a dolog felett.
Mintha csak egyensúlyban lennének a két oldal érvei – mintha egy jótékonysági felhívás ellensúlyozhatna egy uszítást.
Nem kéne így gondolni, kérem.
Ugyanis a fasizmus nem színes ingben masírozik be az életünkbe, horogkeresztes lobogók alatt, az már bőven akkor jön, amikor már győztek – az első dolga az, hogy alattomosan beépül, belopózik a hétköznapjainkba.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 17. hétfő, 16:51
-
Találatok: 3408
A vendéglátó- és a szálláshelyek bevételi adataival tupírozza fel a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról közölt statisztikákat a kormány. Mivel az online pénztárgépekből nyert adatokról nem tudni, melyik származik egy áruházból és melyik egy szállodában működő kasszából, a vasárnapi boltzár hatásait is könnyebb elfedni.
Csúsztat a kormányzat az online pénztárgépekből nyert információkkal. A rendszerint elsőként a baráti sajtóban közzétett és a hazai kiskereskedelem töretlen bővülését igazolni hivatott forgalmi adatokról kiderült, hogy nemcsak az üzletekben, hanem a vendéglátóhelyeken és a szállásadóknál működő pénztárgépek adatait is tartalmazta. A hivatalos közlésekben ezt a tényt eddig nem említették, pedig a különbség óriási, különösen hogy a vendéglátó- és szálláshelyek vasárnap is nyitva lehetnek.
Sőt ezeken a helyeken éppenséggel a vasárnapnak kiemelt jelentősége van, így a kiskereskedelmi adatokkal való összemosás minden bizonnyal azt eredményezte, hogy az összevont online kasszaadatokban sokkal szebbnek tűnt a szektor helyzete a március közepén hatályba lépett vasárnapi boltzár után is. A KSH becslése szerint júniusban csaknem 90 milliárd forint volt a két kategória együttes bevétele, ez a havi pénztárgépforgalom 10-15 százaléka, vagyis a kiskereskedelmi adatokkal való összeügyeskedése meglehetősen torz képet ad az üzletek helyzetéről.
Esésnek nyoma sincs
Dacára, hogy a kiskereskedelem egyes szereplői szerint (legutóbb a Coop egyik regionális igazgatója beszélt erről) mióta a boltok vasárnap bezárnak, tíz százalékkal esett a forgalmuk, a kormányzati adatsorokban ennek nincs nyoma. Sőt: „az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően” – számolt be a Napi Gazdaság még áprilisban az online kasszák forgalmának heti átlagaira és az adóhatóságra (NAV) hivatkozva. A cikkben hozzátették: „A korábbi várakozásoknak megfelelően az üzletek vasárnapi zárva tartásának gazdasági hatásai minimálisnak tekinthetők, a forgalom napok közötti átrendeződése a fogyasztói szokások gyors alkalmazkodására utal.” A NAV ezzel kapcsolatos elemzését ismertető cikk egy szóval sem utal arra, hogy nemcsak a kiskereskedelmi adatokat tartalmazták az online pénztárgépekből származó információk.
A KSH-nál tudták
Egy hete Szatmáry Kristóf, a területért felelős miniszteri biztos – ismét csak a Napi Gazdaságnak – az online kasszák adataira hivatkozva azt állította, hogy jelentősen nőtt a fogyasztás Magyarországon.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 17. hétfő, 00:45
-
Találatok: 3604
Kérem, ha azt tetszik hinni, hogy Andrej Alekszandrovics Zsdánov elvtárs 1948-ban halálra itta magát, és feldobta a halinacsizmát, nagyon tetszenek tévedni. Él ő, közöttünk jár, és bölcs útmutatásokat osztogat, mint életében is tette volt, mégpedig az élet minden területére vonatkozóan. Csak most Balog Zoltánnak hívják és emberminiszternek szólíttatja magát.
Megkapó, hogy ez a kormányhivatalnok mennyire ért mindenhez, oktatástól történelemig, sporttól külpolitikáig vagy akár az irodalom elméletéig és gyakorlatáig. Még Zsdánov korában kezdte az irodalmi szakértést, de akkor csak annyit mondott, lapidárisan: “Írók, alkossatok remekműveket”. Mármost, aki csak közepes műveket alkotott,vagy kevésbé sikerültek remekre a művei, az jobban tette, ha magától, gyalogmenetben elindult Kolima felé, pár év alatt oda is ért, mert ha nem ment, hát vitték. Mára sem lett sokkal bölcsebb ez a mi kis Zsdánovunk, legfeljebb nincs neki Kolimája – lám csak, mit mondott a tokaji írótáborban az irodalom céljáról és eszközeiről:
“Azt várjuk el, hogy az általunk nem beszélt művészet és kultúra nyelvén mondják el, kik vagyunk és kik lehetnénk: emberként, a magyar nemzeti közösség tagjaiként és az európai zsidó-keresztény civilizáció részeként – fogalmazott Balog Zoltán, aki nem elégedett meg ennyivel, így folytatta: az íróknak sajátos nyelvezetük segítségével kell elmondaniuk, amit nem tudok és tudok a körülöttem lévő és a tágabb világról, a magyar világról szavakba kell foglalniuk a megszerzett tudást és az emberi ösztönt, illetve fel kell ébreszteniük a kíváncsiságot is. ” (Népszava)
Hát, kérem, ez egyszerűen megkapó. Elvárják. Kik várják el? Nyilván a kormány és a nemzet, mármint az, amit kormánynak hívunk, és az, amit ez a kormány nemzetnek tekint. Mármost, ha történetesen nem úgy sikerül, ahogy a szerencsétlen magyar bárd akarja, és nem azt mondja el, “kik vagyunk és kik lehetnénk”, hanem azt, hogy mit csinált a Sátán Pétervárott, akkor baj van, és a szerző nem tekintendő írónak, legfeljebb abban az esetben, ha talál olyan értő olvasót, aki rájön, hogy a Mester és Margarita bizony pont az említett kritériumokról szól. Csak éppen nem a magyar, hanem a korabeli szovjet közösség tagjaként tárgyalja az említetteket. No, mindegy, Balog elvtárs, nem fenyegetésként mondom, de Annuska már megvette az olajat, ki is öntötte…
Hanem, kérem, rendben van. Akkor lássuk, a tegnapi híranyagban mit lehet Balog páter, a magyar Zsdánov igényeinek megfelelően megírni. Hogy valóban arról szóljon, kik vagyunk, kik lehetnénk, emberként, magyarként, európaiként. Én benne vagyok a játékban, de Balog mester, most már maga se szálljon ki. Hogy szebb legyen, nem is én írom meg, hanem vegyük az Index kész tudósítását.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 16. vasárnap, 08:46
-
Találatok: 3444
Nézzük az adatokat. Nem azért, mintha nem hinnék a kormánynak, azon belül is a végtelenül okos és tehetséges Németh Szilárdnak. Inkább csak úgy, játékból. Hogy jobban alá lehessen támasztani azt a grandiózus fejlődést, amit a rezsibiztos úr hatékony közreműködésével megélhettünk az elmúlt 5 évben.
“2002-2010 között a Gyurcsány-Bajnai-kormányok tizenötször adtak engedélyt földgáz és villamos energia árát emelésére. Az Orbán-kormány viszont három lépcsőben csökkentette a rezsiárakat. A gáz, a villany és a távhő ára 25 százalékkal csökkent, így a magyar családok ma már Európában a második legalacsonyabb díjat fizetik a gázért és villanyért… odajutottunk, hogy a magyar családok bevételeik 30-35 százalékát rezsire kellett, hogy fordítsák”,
arról nem is beszélve, az adórendszer is jelentősen megnyirbálta a fizetéseket.” (Németh Szilárd, Fidesz)
Jelzem, szó szerint másoltam be a fidesz.hu-ról az anyagot. Nem én nem tudok helyesen írni.
Nézzük az adatokat. Nem azért, mintha nem hinnék a kormánynak, azon belül is a végtelenül okos és tehetséges Németh Szilárdnak. Inkább csak úgy, játékból. Hogy jobban alá lehessen támasztani azt a grandiózus fejlődést, amit a rezsibiztos úr hatékony közreműködésével megélhettünk az elmúlt 5 évben, miután sikerült lerázni magunkról az álnok GyurcsányBajnai-kormány rabigáját és a diadalmas Orbán-kormány felszabadított minket. Hogy ne legyen zűrzavar, minden adat a KSH nyilvános adatbázisából származik.
Tehát nézzük a háztartások kiadási megoszlását 2010-ből.
2011-ben: 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 14. péntek, 23:37
-
Találatok: 3800
Kérem szépen, én már időnként azon kapom magamat, hogy szeretném békén hagyni a Civil Összefogás Fórumát, nem járja, hogy állandóan a dolgaikkal foglalkozom, van még széllelbélelt társaság a hazában épp elég – de mikor már elfeledném őket, mikor megfeledkeznék róluk, mindig tesznek róla, hogy megint a közbeszéd tárgyává váljanak. Mintha tudatosan terveznék.
De hiszen valószínűleg tudatos, ám nagyon ostoba tervezéssel is állunk szemben, minden pillanatban ki akarnak állni a kormány mellett, feltűnően, nyilvánosan, hadd lássa mindenki: ez az ő kormányuk és senki másé! Mondjuk, ebben hajlandó is lennék kiegyezni velük, vigyék, legyenek vele nagyon boldogok, és a kormány határozatai azon túl csak rájuk vonatkozzanak, de hát ez közjogilag kissé abszurd volna. Azonban a kormány továbbra is mindenki sorsáról határoz az országban, nem csupán a kedvenceivel foglalkozik – és ki tudja, a CÖF mennyi ideig lesz kedvenc?
Érzi ezt Csizmadia László is, és görcsösen bizonygatja érzelmeit, a héten már a második bődületesen stupid iromány kerül ki a kezéből, hagyja el a pennáját – az elsővel már foglalkoztam volt ezeken a hasábokon, akkor arra jutottam, hogy a CÖF igenis végez aktív, termelő munkát, éspedig „Rémhírt termel, pletykát és közleményt.” És, mint minden munkás, minden őstermelő, jogosan várja el, hogy verejtékes munkáját tisztességgel megfizessék. Hogy lassan úgy néz ki, ezeket a terményeket senki meg nem rendelte, és piacuk, sőt, szezonjuk sincs? Nem baj. Akkor a hűséget, megbízhatóságot bizonyítják ezek a közlemények.
Meglehet, tévedtem.
Meglehet, hogy ennél sokkal többről van szó, mélyebb, emberibb dologról.
Érzelmekről.
Ugyanis a CÖF tegnapi nyilatkozatában élesen elítélte – Sólyom László volt köztársasági elnököt. Nem, nem az ellenzéket, nem a migránsok civil segítőit, á, dehogy – a konzervativizmusáról ismert volt elnököt. Ugyanis képes volt kiosztani a Köztéren egy zacskó háztartási kekszet a migránsok gyermekei között. Az igaz, nem csak migránsok voltak ott, hanem körülbelül három hadosztály fotós és a magyar tulajdonban lévő tévékamerák mintegy hetven százaléka is, tehát viszonylag olcsó volt a reklám neki – egy zacskó kekszért bekerült az összes címoldalra és híradóba, márpedig a stábok kiszállási költségeit ismerve, csak annyit mondhatunk: Sólyom nem rossz üzletember. De nem is ez a lényeg. A lényeg az, mit szólt ehhez Csizmadia?
Bővebben ...
