Hírek
Miért hallgattok arról, hogy a Fidesz megveszi Magyarország második legnagyobb médiacégét?
- Részletek
- Készült: 2016. augusztus 30. kedd, 06:11
- Találatok: 1570
Két hete a Kettős Mérce, 10 napja az Átlátszó, most pedig az atv.hu írta meg: a Fidesz ráteheti a kezét a jelenleg második legnagyobb árbevételű magyar médiacégre: a Népszabadságot, 13 megyei lapot, a hozzájuk tartozó hírportálokat, a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot kiadó Mediaworksre. Hiába a három cikk, a nagy sajtótermékek és az ellenzéki közvélemény is szemet hunyt a magyar médiahelyzetet döntően befolyásoló fejlemény felett.
Az Átlátszó és a Kettős Mérce cikke is arról szólt, hogy a Mediaworks nevű céget, amelyet eddig a Spéder Zoltán oligarchához köthető osztrák üzletember, Heinrich Pecina birtokolt, sajtóhírek szerint egy Mészáros Lőrinchez köthető cég veheti meg Habony Árpádék számára. De az ügy egyelőre ennyiben maradt: Bayer Zsolt kitüntetése jobban érdekli az embereket, mint a teljes vidéki sajtó letarolása. Persze érthető a szituáció, Bayer Zsolt esete jobban megfogható, és könnyebb tiltakozni ellene. De talán pont ennek a két ügynek az összehasonlítása mutatja meg, miért siklik félre az ellenzéki közvélemény Magyarországon.
A helyzet ugyanis egyszerre két dologra mutat rá. Mennyire rossz a szabad média állapota ma Magyarországon, hiszen a cikkek átvételét nem a minőségük, és nem is a más újságokban dolgozó újságírók figyelmetlensége akadályozhatta, hanem valamiféle rosszul értelmezett kollegialitás, esetlegesen félelem, illetve üzleti érdekek. Azt is láthattuk ebből, egy ennyire durva politikai beavatkozás se ösztönzi szolidaritásra a kollégákat: a többi újságban dolgozó újságíró természetesnek tekinti a politikai felvásárlást, nincs olyan újságíró szervezet például, amely szót emelne a szektorba történő ilyen durva beavatkozás ellen. De a helyzet rámutat arra is, mennyire nem létezik a politikát értő és alakító “második nyilvánosság” Magyarországon: mennyire nem vagyunk tudatosak médiafogyasztásunk következményeit illetően, és mennyire esetlegesen csapódik ki felháborodásunk.
Ugyanis nagyon úgy tűnik, csak abból lesz ügy, amit a mainstream sajtó felkap, és nincs társadalmi igény, amely alapján a sajtó képezhetne ügyeket. Pontosabban a sajtó eszkalálja a különböző társadalmi botrányokat saját igényei szerint, és lényeges, potens és akcióképes ellenzéki szereplő hiányában a napi tematizációt is ő végzi el az ellenzéki térfélen.
Persze ezzel a tematizációval nem lenne gond, ha a sajtó egy aktív, társadalmi ügyekben kiállni képes civil kontroll egyik szereplője lenne. Az a gond, hogy lényegében az egyetlen ilyen szereplő.
És ebből következik az is, hogy mennyire esetleges, tudatlan, és ezért bármilyen cselekvésre alkalmatlan az ellenzéki közvélemény is. A baloldali, liberális médiateret ugyanis nem alakítják politikai témák. A pártok elvesztették mára témaalakítási lehetőségüket; olyan politikai mozgalom, mint korábban a Milla, vagy a Szolidaritás nem létezik, így senki sincs, aki terelni tudja az ellenzéki választó elnyomásából fakadó folyamatos felzúdulásait. Csupán az újabb és újabb botrányok mentén tör fel a tiltakozás, vagy valamiféle felzúdulás.
Viszont mivel a Népszabadság kapcsán nincs ilyen felzúdulás, a média nem foglalkozik vele, és nem szólaltat meg nap mint nap szakértőket, nem viszi az ügyet. Az ellenzéki közvélemény se paprikázódik fel.
Így pedig, tiltakozás híján, a Mediaworks és a Népszabadság megvásárlása lényegében egy üzleti, pénzügyi tranzakcióvá silányul, és a vidéki sajtó leuralása semmilyen politikai következménnyel nem fog járni a Fidesz számára. Ami nagyban megkönnyíti majd a kormánypártnak ezeknek a sajtótermékeknek az átvételét és a nem kormánypárti hangok eltávolítását az újságokból.
Hogy visszatérjünk az alappéldához. Fontos morálisan kiállni az olyan ügyekben, mint amikor Bayer Zsolt lovagkeresztet kap (mi is több cikkben foglalkoztunk a témával), de nem lenne szabad, hogy a Bayer Zsolt elleni felzúdulás mellett néma csend kísérje, ahogy a magyar vidéki média a Fidesz kezébe hull, akárcsak a legpatinásabb magyar baloldali napilap Fidesz általi felvásárlását.
Mert ilyen szintű politikai értetlenség és ennyire durva antipolitikus ellenzéki politizálás mellett, a Fidesz még inkább bármit megtehet. És ez semmilyen politikai költséggel nem jár számára.
A Világgazdaságnál nem hosszabbítják meg a nyár elején igazolt díjnyertes oknyomozó újságíró, Máriás Leonárd szerződését azután, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház ügyeiről kívánt írni - írja az Átlátszó.
"Általában nem kommentálnak piaci pletykákat", de a kormányközeli eladásról szóló "alaptalan híreszteléseket" nem hagyhatják szó nélkül. Az osztrák Heinrich Pecina cége tagadja, hogy tárgyalások zajlanának a csoport eladásáról.
A Fidesz-közeli Duna Aszfalt Kft. valóban megkötötte a szerződést a Mediaworks Zrt. médiavállalat felvásárlásáról - értesült a Népszava.
Az ATV több, egymástól független iparági forrásból is úgy értesült, hogy a közelmúltban a Duna Aszfalt Kft érdekeltségébe került a Pannon Lapok Társasága (PLT) és a több napilapot, köztük a Népszabadságot is kiadó médiavállalat. Úgy tudjuk, a múlt héten visszarendelték szabadságáról ez utóbbi cég menedzsmentjének egyik vezetőjét, amit egyik forrásunk azzal magyarázott, hogy jelentős változás történt a cég életében: informátorunk szerint aláírták az adásvételi szerződést.
Szárnyra kaptak az Opimus Nyrt. részvényei a tőzsdén – ez az a cég, amelyet Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester köreibe szoktak sorolni, és amelyről egyre gyakrabban hallani, hogy leányvállalata érdeklődést mutat a Mediaworks-kiadó, benne például a Népszabadság iránt. A cégnél nagy a mozgolódás, legutóbb a főkönyvelőt cserélték le.
Az MMonline írta meg csütörtökön, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is jóváhagyta azt az üzletet, amelyben a Népszabadságot és 8 megyei lapot tulajdonló Mediaworks felvásárolja az 5 megyei lapot kiadó Pannon Lapok Társaságát, így Magyarország második legnagyobb árbevételű médiacége jön létre az RTL Klub után.
Kapcsolódó cikkeink:
A közmédia valódi ura / Készült: 2016.08.27
Bár hivatalosan csak tanácsadója az MTVA-nak, úgy tudni: valójában ő dönt minden egyes beszállítóról, kifizetésről, személyi változásról, kinevezésről. Bár bírósági ügye és elmarasztaló ítélete miatt sokáig a háttérből dolgozott a Fidesz pénzügyei körül, a G-nap után Orbán rábízta – igaz, álruhába bújtatva – a közmédia nyolcvanmilliárdos büdzséjének felügyeletét. Keresve sem találhatott volna jobb embert a feladatra.