- Részletek
-
Készült: 2015. november 18. szerda, 23:58
-
Találatok: 1896
2015 júniusára már valamennyire elhalványultak a kormányoldal népszerűségét néhány hónappal korábban megtépázó kínos ügyek, közben azonban a színfalak mögött épp akkoriban kezdett el kibontakozni egy történet, amely okozhat még problémákat a párt vezetésének. Ebben az időszakban vált ugyanis egyértelművé, hogy az Európai Unió komolyan érdeklődik a miniszterelnök veje, Tiborcz István ellentmondásos üzleti ügyei iránt.
A nyár első heteiben Budapesten jártak az OLAF , az Európai Unió csalásellenes szervezetének nyomozói, akik azokról a gyanús körülmények között lebonyolított közbeszerzésekról érdeklődtek, amelyeket a pályázatok idején Tiborcz résztulajdonába tartozó Elios Innovatív Zrt. nyert el.
Ezzel egy időben mozdult rá az ügyre az EU egy másik szervezete is. Az Európai Bizottság illetékes főizgatósága júniusban indított egy vizsgálatot – ahogy ők hívják: auditot – a túlnyomórészt uniós forrásokból finanszírozott pályázatok ügyében. Ennek célja nemcsak az esetleges szabálytalanságok feltárása, hanem az okozott károk jóvátétele is. Ez azt jelenti, hogy az eljárás akár olyan következménnyel is zárulhat, hogy Magyarország büntetésként elesik bizonyos uniós forrásoktól.
Közben egy magyar rendőrségi nyomozás is zajlik a pályázatok ügyében, de az EU érdeklődése azt jelenti, hogy egyszerre több oldalról – köztük a magyar kormánytól minden formában független szervek részéről – is vizsgálják az Orbán-család egyik tagját is érintő történéseket.
Tiborcz István ugyan tavasszal kiszállt az Elios Innovatívból , de a magyar és uniós hatóságok által vizsgált ügyek még arra az időszakra esnek, amikor ő is tagja volt a cégnek . Az Elios akkoriban nyert el sorozatban milliárdos állami megbízásokat úgy, hogy az esetek túlnyomó részében senki mással nem kellett versenyeznie a munkákért. Ezeknek az eljárásoknak a lebonyolításában merült fel a szabálytalanságok gyanúja , de a vizsgálatok kiterjednek az Elios által végzett munka elvégzésének részleteire – például az áraik mértékére – is.
Az OLAF-nyomozás ténye már korábban is ismert volt , de ezen túl szinte semmit nem lehetett róla tudni, az Európai Bizottság auditjáról pedig egyáltalán nem jelentek meg eddig hírek. Bár a magyar kormány és a magyar hatóságok is tudnak az uniós eljárások részleteiről , erről hivatalosan szinte semmit nem mondanak. A Direkt36 ugyanakkor a vizsgálódásokat ismerő forrásoktól összegyűjtött információkból összerakta, hogyan fordult rá Brüsszel az Elios-ügyre.
Brüsszel olvas újságot
Magyarországon már 2011-ben feltűnést keltett az Elios Innovatív (amely akkor még E-OS Innovatív néven futott) azzal, hogy politikai kötődésű cégként nyert el állami megbízásokat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 16. hétfő, 20:58
-
Találatok: 1761
"Mi megtanultunk békében élni polgártársainkkal, nemzettársainkkal, a szomszédos népekkel." - Rajcsányi Gellért, Mandiner
Kizárólag olyan bejegyzéseket szeretek írni, amiben valamilyen egyedi szempontot, véleményt is meg tudok fogalmazni. Európa modernkori történelmének releváns szeletét ismertetni nem ilyen, de mégis szükséges. Sokan ugyanis az iszlámot jellegéből fakadóan az erőszak, terrorizmus és radikalizmus melegágyának tekintik. Ezt a következtetést kimondva vagy kimondatlanul abból a hamis premisszából vezetik le, hogy a "keresztény" Európából a terrorizmus és az ideológiai fanatizmus régen kiveszett. Emlékeztetőül, állljon itt egy rövid felsorolás a 20. század közepétől napjainkig néhány terrorszervezetről, vallási és etnikai alapú konfliktusról, terrortámadásról:
IRA (Ír Köztársasági Hadsereg): Az egész Ír-sziget Nagy-Britanniától való függetlenségéért harcolt. Nem csupán terrorista támadsáokat hajtott végre, erői részt vettek utcai harcokban is. A '70-es években volt a legakítvabb, de jelentős számban követett el terrorista merényleteket a 80-as és a 90-es években is. Az utolsó erőszakos akciójuk 2001-ben történt. A szervezet több átalakuláson, kiváláson is átment, így nem lehet homogén szervezetként értelmezni, de történelme során nagyjából 1800 ember haláláért felelős, amiből 650 civil volt. A több évtizedig elhúzódó konfliktus erős vallási szinezetét jól jellemzi, hogy a katolikus vallású tagokból álló szervezet által megölt civilek több mint fele a vallása (protestáns) miatt esett áldozatul, és 720 katolikus civil is meghalt a Nagy-Britanniához hű félkatonai szervezetek által.
ETA (Baszkföld és Szabadság): Baszk szeparatista szervezet, több évtizedes története során több mint 800 embert öltek meg tagjai. Eszközeik közé tartoztak a robbantások, fegyveres gyilkosságok, de ugyanúgy az emberrablások és kivégzések is. A szervezet 2011. október 20-án jelentette be végleg, hogy felhagy az erőszakos cselekményekkel.
Boszniai háború: 1991 és 1995 közötti etniaki és vallási konfliktus a mai Boszni-Hercegovina területén. A katolikus horvátok, a muszlim bosnyákok és az ortodox szerbek részéről is történtek etnikai alapú, civilek ellen irányuló erőszakos cselekmények, népirtások. Az áldozatok nagyrésze muszlim bosnyák volt. Hírhedt a szerb csapatok által elkövetett Srebrenicai mészárlás majd' 9000 áldoazattal, míg horvát részről a 400 éves iszlám építészeti emlékekkel teli Mostar porig rombolása.
Breivik: Magát szélsőjobboldalinak valló terrorista, aki 2011. július 22-én előbb több bombát robbantott a norvég kormányzati negyednél nyolc ember halálát okozva, majd Utoya szigetére érve a Munkás párt ifjúsági táborának 69 résztvevőjét megölte, többeket megsebesített. Tettének okaként a kormányzó párt intézkedéseit és Európa muszlimoktól való megvédését hozta fel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 15. vasárnap, 05:16
-
Találatok: 1925
Vázlatosan: az emberek tömeges vándorlását mindaddig nem lehet csillapítani, amíg a globalizáció következtében az elérhető javak mennyisége és az élet minősége ki nem egyenlítődik legalább valamennyire a világban. Az emberek mozgása addig is azért gyorsulhat fel, mert az egyetemes kommunikáció nyomán kritikus méretű tömeg szerez tudomást egy másfajta életformáról, arról, hogy az számára is elérhető lehet.
Ezt a XXI. századi "kiegyenlítődési" problémát kellene kezelnie az Európai Unió múlt századra méretezett és elgondolt apparátusának és egy olyan nyugati közösségnek, amelyben épp az európaiság tudata a leggyengébb.
A magyar kormányfő, aki öt éve úgy tekint Brüsszelre, hogy egyik kezében hentesbárd van, a másikban meg tekintélyelvű jogar, nagy választói legitimitással szinte zavartalanul bontotta le Magyarországon az európai parlamenti demokrácia intézményrendszerét, fojtotta el az egyéni és közösségi autonómiát, csaknem tehetetlen hájfejjé dagasztotta az államot, korporatív keretek közé szorította a szabad piacgazdaságot, a mameluk kevesek javára és az ország lakossága felének gyötrelmére a legmegszorítóbb „neoliberális gazdaságpolitikát” gyakorolta, ami csak a földrészen létezhetett. Brüsszel több okból – az Európai Néppárt és Angela Merkel német kancellár szégyenteljes asszisztálásával -, elnézte neki mindezt.
Januárban aztán a kormányfőnek látomása támadt. Az, amit a svájci Die Weltwoche-nak csütörtökön úgy összegzett: meg kell menteni Európát, mert egy rejtőző mesterterv értelmében az európai baloldal és a radikális amerikai demokraták egy európai szuperállam érdekében fel akarják számolni a nemzetállamokat. „Nem tartozott fiatalkori kívánságaim közé, hogy egyszer Európa fenegyereke legyek. Ha azonban az európai polgári, kereszténydemokrata tábor jelenlegi állapotát nézem, akkor nekem kell vállalnom ezt a feladatot, amit más nem tud elvégezni”. És ennek szellemében a magyar kormányfő az illiberális magyar ugar árnyékából a geopolitika napfényére lépett. Mindent egy lapra tett fel: a menekültáradatot kihasználva, a visegrádi országokat pajzsként forgatva, Európát szeretné végleg a nacionalista illiberalizmusba taszítani. Immár nyíltan felszólal Merkel megbuktatása mellett, szemére hányva, hogy nagykoalíciós kormányzása miatt teszi mindazt, amit menekültkérdésben tesz. Nekimegy az európai elitnek, amely egy baloldal uralta értelmezési monopólium árnyékban "liberális blablába” merül.
Meglehetősen kényelmetlen azt tapasztalni, hogy semmi kétség: az ország kormányfőjének politikai tudata meghasadt. Azt még kényelmetlenebb tapasztalni, hogy milyen sokan kezdik követni, s hogy látni: az Európai Uniónak megadatott az utolsó utáni pillanat, hogy döntsön, Orbánt követi-e. Ha csak részben is ez történik – s ha a keleti végekkel szemben, a nyugatin James Cameron akarja brit büféasztallá varázsolni 28 tagország ebédlőjét -, akkor az Unió hasadása elkerülhetetlen lesz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 13. péntek, 17:18
-
Találatok: 1826
Megfelelt a várakozásoknak a gazdasági növekedés harmadik negyedévi lassulása az elemzők szerint, akik az év egészére valamivel 3 százalék alatti növekedéssel számolnak.
A KSH szerint a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 3,5 és a második negyedévi 2,7 százalék után.
Az építőipar gyengén zenél
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az adat kissé elmarad a 2,5 százalékos várakozásuktól. Mivel első becslésről van szó, ezért nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot. Azzal számolni lehetett ugyanakkor, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett .
Az elemző szerint a 2,3 százalékos növekedés miatt kétséges, hogy 2015-ben elérhető-e a 3 százalékos növekedés.
Németh Dávid szerint az utolsó negyedévben javulhat a helyzet, a harmadik negyedévesnél nagyobb növekedés várható, 2015-ben pedig 2,5-3 százalék lehet a növekedés.
Kitért arra, hogy több európai és régiós országban gyorsulás vagy stagnálás volt a harmadik negyedévben, és például Románia, Szlovákia valamint Csehország gazdasága is "jóval tempósabban bővült" a magyarnál.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői kifejtették: elmaradt a várakozásoktól a harmadik negyedéves GDP-adat. Vélhetően folytatódott a beruházások csökkenése, vagyis a tavalyi évhez képest kevesebb beruházás indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét.
Utolsók vagyunk
Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált, hiszen
Szlovákia és Románia gazdasága 3,6-3,6 százalékkal, Csehországé pedig 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.
Az eurózóna fejlett gazdaságainak növekedési ütemét viszont továbbra is meghaladta a magyar, de a különbség csökkent. Így a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás üteme érdemben lassult - hívja fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 13. péntek, 08:25
-
Találatok: 2057
Magasra csaptak az indulatok a gyermekéhezés kérdéskörében. A kormány, miután érzékelhető felháborodás fogadta a MinimuM-féle javaslat elutasítását, elkezdte a kármentést.
Ez a kármentés egyik oldalról abban mutatkozik meg, hogy hevesen tagadja a probléma létezését, illetve a Medgyessy-Gyurcsány.-Bajnai kormányok által véghezvitt, ingyenes iskolai étkezés programot állítja be saját teljesítményének, másfelől pedig abban, hogy a felelősséget a szülőkre hárítja.
Kapkodva, vagdalkozva száguld a kommunikációs gőzhenger, egyik nyilatkozat követi a másikat, egymást kiegészítő és egymásnak ellentmondó egyaránt.
Magyarán, kommunikációs kérdésként kezeli ezt a gondot is, mint amúgy meglehetősen sok mindent az utóbbi években. Pedig a probléma súlyosabb, mint gondolják, és ennek kifejtésére se a tegnapi, se a mai médiaszerepléseim során nem adódott mód.
Az országban 375.000 gyermek részesül ingyenes menzai ellátásban. Ezek azok a gyermekek, akik szüleinek nincs annyi pénze, hogy befizesse a gyereket ebédre. Tudni kell és figyelembe kell venni, hogy egy családban nem kizárólag az ennivalóra kell költeni. A Gyermekétkeztetési Alapítvány és az általunk felkért szociológusok felmérései azt mutatják, hogy a családok elsősorban a gyerekek ennivalójára költenek, tehát igenis komoly és felelősségteljes módon igyekeznek gondoskodni a gyerekekről, pontosan tudva a fontossági sorrendet. Ugyanakkor emiatt nem marad pénzük gyógyszerre, iskolaszerre, öltözködésre, tüzelőre, villanyra és arra a számtalan egyéb dologra, amire egy háztartásban, amire egy gyereknek szüksége van. A nélkülözés ezen foka olyan nyomorhelyzetet jelent, amiből lehetetlen kikászálódni, és azokon a kis- és közepes településeken, ahol gyakorlatilag az egyetlen munkáltató az önkormányzat, ezek a családok mintegy fogolyként élnek, mert annyi pénzük nincs, hogy elutazzanak a közeli kisvárosba munkát vállalni, ahol a fent említettek miatti higiéniás és öltözködési megjelenésük miatt amúgy se vennék fel őket.
Az így bezárt emberek és gyermekeik élete-halála kizárólag a nadrágos emberek személyes jóindulatán múlik, mert még a segélyeket is meg lehet tőlük vonni. Ez nem látszik a statisztikákban, nem beszélnek róla, mert a másnapi kenyerük függ attól, hogy hallgassanak. Ugyanakkor a kormány az utóbbi 5 évben olyan mértékben vonta meg az önkormányzatoktól a pénzügyi forrásokat, hogy azok a legnagyobb jóindulattal se tudnak minden lakosuk számára segítséget nyújtani az életben maradáshoz, hogy a kitörési lehetőségekhez juttatásról ne is beszéljünk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 11. szerda, 01:32
-
Találatok: 2465
Még mindig a nemzetközi listák végén kullogunk az életminőséget jelző valamennyi felmérés szerint. Nem javulnak a halálozási statisztikáink, az állam keveset költ az egészségügyre, az emberek túl sokat fizetnek gyógyszerekre - olvasható a világ fejlett ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagországának egészségügyét összehasonlító, néhány napja nyilvánossá vált jelentésben.
Sorra jelennek meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzései, amelyek segítenek abban, hogy a kormányzati propagandától független, reális képet kapjunk a magyarországi eredményekről. A napokban hozták nyilvánosságra a világ 34 fejlett ipari országának 2013. évi egészségügyi adatsorait, amelyek nem hogy nem mutatnak érdemi javulást az utóbbi időben készült összehasonlító elemzésekhez képest, de drámai adatsorokkal sokkolják a magyar közvéleményt.
Romló életkilátásaink
Az OECD 34 ország halálozási statisztikáinak összehasonlításakor az utolsó előtti helyre rangsorolta Magyarországot a születéskor várható élettartamot rögzítő táblázatban. Minden évben nő valamicskét a hazai átlag is, de soha nem tud annyival emelkedni, hogy csökkentenénk a fejlett országokban várható életkilátásokhoz képest mért lemaradásunkat. Két éve még mindig ott tartottunk, hogy egyedül a mexikóiak éltek rövidebb ideig nálunk, és ez vélhetően semmit nem változott tavaly és az idén sem. A magyar férfiak még most is 5 és fél évvel rövidebb életre számíthatnak, mint az átlag. A 77,8 év helyett nekik csak 72,2 év jut, miközben az olasz, spanyol, svájci vagy japán férfiak kilátásai már túl vannak a 80 éves határon is. A nők átlagos 83,1 évét már jobban megközelítjük, de a 79,1 évünkkel még így is rosszul állunk. A sort hosszú ideje a japánok vezetik, náluk már mindkét nem átlépi a nyolc évtizedet, a férfiak ugyan "csak" 80,2, de a nők már 86,6 évre számíthatnak születésükkor.
Amikor azt kutatjuk, miért rosszabbak a magyarok kilátásai, talán érdemes visszatekinteni a szervezetnek arra, a nyáron megjelent elemzésére is, amelyben átfogó képet vázoltak az ország helyzetéről, megállapítva, hogy a jólét szintje a tagállamok között Magyarországon a legalacsonyabbak között van. Az OECD úgynevezett Better Life indexe alapján a szervezet kimondta, hogy nálunk a társadalmi egyenlőtlenség és a szegénységi ráta drasztikusan nőtt az utóbbi években (a szegénységi ráta azt mutatja meg, hányan élnek a nemzeti medián jövedelem 50 százalékánál kevesebb pénzből adózás után). 2007-ben még csak a magyarok 6 százaléka tartozott ebbe a körbe, de 2013-ban már 10 százalék fölött volt az arány. Az emberek közszolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyei is tovább romlottak, nincs pénzük utazni és megugrott azok aránya is, akiknek alig jut ennivalóra.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 10. kedd, 00:30
-
Találatok: 1925
Központosítva, s ráadásul rendszeresen túlárazzák Magyarországon a uniós fejlesztési forrásból finanszírozott projekteket – ez az elsődleges, s nem túl szívderítő megállapítása a Transparency International (TI) hazai szervezete által készített tanulmányból.
A hétfőn bemutatott dokumentum arra az általános ismeretre mutat rá ezzel kapcsolatban, hogy nagyon sok pénzről van szó. 2007–2013 között 8200 milliárd forint támogatásban részesült az ország, amely révén 63 ezer fejlesztést végeztek el.
A mostani, 2014–2020 közötti periódusban 6000 milliárd forint jön majd. Ez a két időszak együttesen azt eredményezi, hogy Magyarország az említett időszakban az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát – vagyis évente átlagosan több mint ezermilliárd forintot – kapja fejlesztési célokra. Beszédes adat, hogy az állami beruházások 95 százaléka uniós pénzekből valósul meg. Az egy főre jutó támogatások rangsorában pedig a második helyen állunk.
– Ezeket az adatokat figyelve nyugodtan kijelenthető, hogy itthon nem lenne növekedés és közberuházás sem ezek nélkül a források nélkül. Ezekhez a pénzekhez felelősség és kötelesség is társul, többi között a megbízhatóság és átláthatóság, Utóbbiakban viszont komoly hiányosságok vannak Magyarországon – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.
A folyamatokat vizsgálva nem alaptalan az a feltevés, hogy a hazánknak jóváhagyott keretösszeg minél nagyobb arányú kihasználása korrupciót generálhat. A források kezelői a pályázatokra szánt pénzt például rendszeresen felültervezik, az elszámolható költségeket pedig igen bőkezűen kezelik.
Elkeserítőnek mondható a TI azon megállapítása, amely szerint a hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költségeket. Így korántsem meglepő: számos esetben előfordult, hogy a piaci ár ötszöröséért, vagy akár tizenháromszorosáért szereztek be egy árut uniós támogatással a háttérben. Konkrét példát is említett a TI tanulmánya, igaz, intézménynév nélkül. Ez arról szólt, hogy egy magyar egészségügyi központ részben uniós forrásból egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára Szlovákiában 262 ezer euró volt.
Az európai pénzeket döntően közbeszerzési eljárás során költik el itthon, amely a legkockázatosabb szakasza a korrupció szempontjából – jelentette ki Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. Kállay László, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy ezen eljárásokban a korrupció során rengeteg költség forgácsolódik el, amely valójában a felhasználható pénzek összegét nagymértékben csökkenti.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 09. hétfő, 06:04
-
Találatok: 2122
A finn kormány hamarosan beterjeszti a parlament elé az állampolgári alapjövedelem bevezetéséről szóló törvényjavaslatát. A szakértők körében vitatott juttatás - amely kiváltja az összes többi szociális támogatást - a tervek szerint havi 800 euró lehet.
Finnország lehet a világon az első olyan ország, amely bevezeti a minden finn lakosnak járó állampolgári alapjuttatást - jelentette a Bloomberg. Az előkészítéssel a társadalombiztosítási hivatalt (KELA) bízták meg, amely a múlt héten jelezte, hogy havonta átlag 800 eurós (251 ezer forint) jövedelemre fog javaslatot tenni. Az adómentes összeg ki fogja váltani az összes szociális támogatást.
A bevezetés első szakaszában csak 550 euró (173 ezer forint) járna a finneknek és megmaradna néhány szociális juttatás. A KELA a jövő év novemberére állhat elő végleges javaslatával - a nagy kérdés az, hogy mit engedhet meg magának Finnország, amely a stabilitás látszata ellenére Európa ingatag gazdaságai közé tartozik. A GDP 2012 közepe óta majdnem folyamatosan zsugorodik, és nem látni, mi hozhatná vissza a növekedést.
A tradicionális papírgyártás hanyatlóban van, a technológiai szektor nem tudta teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyeket a Nokia megroggyant mobilüzletágának értékesítése után támasztottak vele szemben. A 800 eurós alapjövedelem az évente 52,2 milliárd euró állami kiadással járna az 5,4 milliós országban, miközben a kormány 49,1 milliárd euró bevétellel számol 2016-ra.
Nem példa nélküli
Svájcban jövőre tartanak népszavazást az állampolgári alapjövedelem bevezetéséről. A szakértők jelenleg úgy látják, hogy még a Finnországnál jóval gazdagabb alpesi országban is elbukhat az elképzelés. Az előterjesztők havi 2500 dollárral (720 ezer forint) számolnak, ami 210 milliárdos éves kiadást okozna. Ez a svájci GDP 30 százaléka.
A kormány és a parlament arra biztatja a szavazókat, hogy utasítsák el az alapjövedelmet, és a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint csak 49 százalékuk támogatja a bevezetését. Ahhoz, hogy a kisebbségből többség legyen, csökkenteni kellene a juttatás összegét - vélik szakértők.
Hollandiában Utrecht városágban és esetleg néhány további településen indítanak kísérleti alapjövedelem-programot jövőre. A holland megközelítés mellett szól, hogy kutatások szerint a modern demokráciákban jóval nagyobb eséllyel fogadnak el az emberek olyan új tb-rendszereket, amelyeket valahol már teszteltek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 07. szombat, 18:47
-
Találatok: 1629
A maffiahasonlat azért megfelelő az Orbán-rezsimre, mert egyszerre van jelen e rendszerben a patrónus-kliens viszony, ami egy patriarchális család mintáit hordozza, s ennek illegitim kiterjesztése a nemzet egészére - mondja Magyar Bálint. A Magyar polip jövő héten megjelenő harmadik kötetében - amelynek a volt miniszter egyik szerkesztője is - arról ír, hogy az általa „polipbürónak” nevezett csoport - a fogadott politikai család felső rétege - a nemzetközi jog és a magyar büntetőjog alapján is egyfajta bűnszervezetként működik.
- A jövő héten jelenik meg a Magyar polip harmadik kötete. Az első kettő bevallott célja az volt, hogy egyfajta fogalomkészletet adjon ahhoz, hogy megérthessük, leírhassuk, milyen is az Orbán-rendszer. Ezek szerint az első két kötet elérte célját, sikeres volt, ezért van szükség az újabbra?
- Attól függ, miben mérjük a sikert. Az első kötet 15 ezer, a második 8 ezer eladott példánynál jár. Hasonló szociológiai-politológiai tanulmánykötetek nem szoktak ekkora számban fogyni. Nyáron jelent meg az én kisebb összefoglaló könyvem, A magyar maffiaállam anatómiája címmel, és valóban a jövő héten jelenik meg a harmadik kötet. Ezzel vélhetően le is zárul a sorozat. A három kötetben több mint hatvan szerző tanulmányai olvashatóak, tehát ez abban az értelemben is siker, hogy a tudományos közeg egy meghatározó, bővülő része nem idegenkedik ennek a fogalomrendszernek a használatától.
- Akkor egyértelmű a siker?
- A politikai köznyelvbe ugyanakkor csak fragmentáltan került be. Bár feltűnt civilszervezetek megmozdulásain, de a demokratikus ellenzéki erők egységesen nem használták. Ez arra a mélyebb problémára is utal, hogy kormánykritikai paradigmában marad-e az ellenzék – tartalmában és nyelvileg is -, vagy a rendszerkritikaira helyezkedik. Ezt a megközelítést, amely a Magyarországon kialakult autokratikus rendszert más posztkommunista országok - például Oroszország, Azerbajdzsán, vagy néhány volt szovjet közép-ázsiai ország - autokráciáival rokonítja, az jellemzi, hogy nem a liberális demokráciák leírásánál használt kategóriakészletet használjuk. Így egy olyan nyelvet kerestünk, amely ezek sajátos természetére reflektál, nem pedig átmeneti állapotnak tekinti egy diktatúra-demokrácia tengely mentén. Egy modell alkalmazhatóságát azon lehet mérni, hogy a leírandó jelenségek mekkora hányadát képes magyarázni, illetve, hogy a modell alapján milyen mértékig lehet predikciókat tenni. Úgy érzem, miközben vannak alternatív leírási kísérletek, nem találkoztam olyan modellekkel, amelyek a mai magyar valóság jelenségeinek szélesebb körét lennének képesek értelmezni. Viszont folyamatosan bekövetkeznek az e modell alapján valószínűsíthető események.
Bővebben ...
