Hírek

Orbánkirály egyedüli kínja

Részletek: Készült: 2017. július 25. kedd, 22:53; Találatok: 2052

Ovi_vigyori Kora reggel éhgyomorra olvastam egy szívmelengető hírt arról, hogy a baráti Azerbajdzsán baráti elnöke nagy értékű állami ingyen lakásokkal honorálta az ő seggét nyaldosó újságírók áldozatos munkáját. Az Újságírók napjának csúfolt ünnepségen azt mondta: az újságírók az ő segítői. Diktatúrákban ez már csak ilyen, dehogy van szó megvesztegetésről. Konszolidált autokráciákban ez az élet rendje: az újságíró a regnáló hatalom szekértolója. Pont. Az a dolga neki, hogy a rezsimről örömódákat zengjen, mert akkor van ingyen lakás, tisztes megélhetés, miegyéb.

Mivel ennek semmi köze ahhoz, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és függetlensége viszont – minden ajvékolás dacára – szárnyal, ide is citálom rögtön a tusványosi kiadós hányás egyik csemegének számító darabját:

„Egy erős ország (…) csak akkor lehet erős, ha a sorsát befolyásoló, stratégiai ágazatokban erőteljes többségi nemzeti tulajdon van. Ez 2010 előtt nem így volt Magyarországon, ma azonban azt mondhatjuk, hogy az energiaszektorban, a bankszektorban és a médiaszektorban egyértelmű nemzeti tulajdoni többség van.

(…) A helyzet az, hogy az előttünk álló kampányban nekünk elsősorban a külső erőkkel szemben kell helytállnunk, Soros maffiahálózatával és a brüsszeli bürokratákkal szemben kell állnunk a sarat, meg az általuk működtetett médiával kell megküzdeni a következő kilenc hónapban”.

Ehhez a nyilvánvaló háborúra szólító hörgéshez tegyük hozzá, hogy a Magyar Nemzet több forrásból is úgy értesült: az idei tusnádi beszéd (és különösen eme foszlánya) egy újabb, médiaellenes kampány felvezetője volt. Vagyis értsük úgy, hogy a felvásárolt letarolt fideszes média újabb szintet készül ugrani a kampányban: már nem elégszenek meg a simicskázással, sorosozással, oligarcházással és kollektív fikázással, ősztől az egyes újságírók is célkeresztbe kerülhetnek. Vagyis hatalmas felfedezést tett a lap, miszerint

megpróbálják aláásni a Fidesz belső viszonyait firtató, a gazdasági hátország üzleteit feltáró újságírók tekintélyét.

Hát ha ehhez a megállapításhoz külön forrásokra volt szükség, akkor elég nagy a baj. Pedig egyáltalán nem szeretném most ezredszer is leírni, hogy hát hiszen mióta ugatjuk, hogy ez lesz, mióta láthatóak naponta a jelei annak, hogy a közönséges karaktergyilok, a penetráns személyeskedés, a magánéletekben való turkálás, a hozzátartozók múltjában és jelenében való dagonyázás, az összeesküvés-elméletekbe csomagolt alternatív tények mentén történő meghurcolás mindennapivá válása csak idő kérdése. Mi már ezen túl vagyunk, pedig sem újságírók, sem oligarchák által rángatott ügynökök nem vagyunk.

Bővebben ...

A Fidesz a “Bajszos Szar”-t ajánlja lengyel elnöknek

Részletek: Készült: 2017. július 25. kedd, 00:22; Találatok: 2117

ader-orban- Kép: Testvéri baráti segítség Varsónak. Át kell menni János Varsóba, aláírni. - Elfogtuk a Fidesz Lengyelországba küldött levelét, amelyet azután küldtek, hogy Andrzej Duda nem írta alá a jogállamiságot felszámoló igazságügyi törvényeket.

Hiába tanítjuk lengyel testvéreinket a 21. századi keresztény-fasiszta állam létrehozására, sok amatőr hibát vétenek. Először is, tudniuk kellene, hogy minden diktatórikus lépést be kell csomagolni a demokrácia látszatába. A demokráciát úgy bontjuk le, mintha az lenne a demokratikus, amit mi építünk.

Trükkösen kell megfogalmazni, hogy ugyanazt jelentse, de mégis olyannak tűnjön, mintha ez jogállami megoldás lenne. El kell rejteni a fontos törvényeket salátatörvények közé, úgy kell megszavazni, mintha nem is arra szavaznánk, hanem egészen másra. Találni kell olyan külföldi példákat, amelyeket kiforgathatunk, és akkor bevethetjük Tömjén Zsolti bombáját, a “nem lehet kettős mércét használni” kezdetű ótvaros dumát.

De mielőtt bármihez kezdenénk, ki kell cserélni minden gyanús és megbízhatatlan embert az Alkotmánybíróságon, be kell biztosítani, hogy az alkotmányellenes és alkotmányon kívüli állapotot egy pártkatonákból álló Alkotmánybíróság szentesítse. De legalább ilyen fontos az is, hogy találjunk egy gerinctelen, végtelenül jellemtelen szar embert elnöknek, aki aláírja a legaljasabb törvénytelenségeket is. Bármit, amit az orra elé tolnak. Mint Áder, aki csak azt nem írja alá, amivel a látszat kedvéért futhatunk egy kört. De ezt is előre megkérdezi.

Nem értik meg a lengyel testvérek, hogy ha ugyanolyan sikeresek akarnak lenni, mint az ő példaképük, a felcsúti csodacsatár, akkor nem kell kiírni az ország határára, hogy fasizmust építünk. Azt építünk, de nem azt mondjuk. A mi szókészletünkben minden az ellenkezőjét jelenti: a megőrzés az lopás, a demokrácia diktatúra, a kereszténység fasizmus. Hát nem olvasnak Orwellt?

Ezen kívül el kell foglalni minden közszolgálati médiumot, a sajtónak azt a részét, ami az emberekhez eljut. A demokrácia híveit kis médiagettókba kell visszaszorítani, hogy a sajtó szabadságának hamis látszata megmaradjon, és ott egymásnak dumálhatnak. A sajtónak egy jelentős részét meg kell tartani látszólag szabadnak, de nekünk kell pénzelni, kézben tartani őket. Át kell mosni az emberek agyát, mielőtt elfoglaljuk az igazságszolgáltatást.

A politikai ellenfeleinket, kritikusainkat jó előre a nemzet ellenségeinek, idegen ügynöknek kell bemutatni, hogy amikor utcára mennek, csak annyit kelljen mondani, hogy az idegen uraik az utcára parancsolták őket a lengyel nemzet ellen, hogy a lengyelek szabadságát és függetlenségét felszámolják. Nincs ott már elég antiszemita sem, hogy a Soros-plakátokat Magyarországról átvegyék és kiragasszák? Akkor mitől keresztények ezek, ha nem utálják a zsidókat? Mi a keresztény identitásuk, ha nem az antiszemitizmus? Még ezt is mondani kell?

Nem tanultak semmit a történelem órákon? Nem hallottak még arról, hogy “oszd meg és uralkodj”? Nem kell mindent elvenni az ellenfelek elől, mert ha nem marad semmijük és más lehetőségük, lázadni fognak. Hagyni kell nekik valamit, hogy tudjanak szedegetni abból, amit mi össze sem szedünk, ezért a lázadásnak legyen alternatívája. Próbáljanak megélni a diktatúrában. Nem nagyon jól, de annyira igen, hogy korruptak és megalkuvók legyenek.

Az értelmiségnek hagyni kell, hogy kicsit pofázhasson, de tudja, hol a határ, a gyereke még mehet külföldre tanulni, neki lehet állása, megmaradhat a tanszéken, pályázhat az EU-nál filléres tanulmányokra, projektekre, azzal elszöszölhet, nem érdekel senkit.

Bővebben ...

Kedves erdélyi (fél)testvéreim! Tahók vagytok

Részletek: Készült: 2017. július 23. vasárnap, 19:18; Találatok: 1775

tusvanyosil2 Ti akartok minket kultúrából, humanizmusból vagy ki tudja még miből oktatni? Miközben tétlen nézitek, amint egy férfi egy nőt nyilvánosan megaláz?

Tusványoson a magyar-magyar kulturális színvonal a béka segge alá csúszott, mint mindig ilyentájt. Egy elmebeteg, önimádó és önjelölt messiás Európa megmentéséről és Magyarország felemeléséről szónokolt, a hozzá hasonló értelmi színvonalú, bárgyú magyar nyelvű hallgatóság előtt, miközben egy magyar lányt a hajánál fogva ráncigáltak, a földre tepertek, mert fütyülni mert őfelsége jelenlétében.

A botrány nem fajult – szerencsére – odáig, hogy kezével érintette volna az érinthetetlent, így aztán Orbán Viktor szelleme szabadon szárnyalhatott akkor is, amikor a lányt ismeretlen civil ruhás tahó leteperte, majd hátratekert kézzel elvezette. Végül is nagyon rendes volt, mert – szerintem – a jelenlévőktől nyugodtan hasba is rúghatta, arcul is üthette, akár meg is erőszakolhatta volna. Erdélyi (fél)testvéreim közül senki a védelmére nem kelt volna, mert nekik mindennél nagyobb szentjük van, akit Orbán Viktornak hívnak.

Ó, az ő Orbán Viktorjuk! Nem a mi Viktorunk. Nem az enyém, meg még néhány millió magyaré biztosan nem. Attól még imádhatják őt a Tusványoson csápoló félmeztelen magyarjaink nyugodtan, mert joguk van hozzá. Amihez joguk nincs: a földre teperni és megalázni másokat, akik ugyanazt az Orbánt nem annyira szeretik.

Kedves (fél)testvéreim! Nem azért jöttünk el a sztyeppékről – veletek együtt – a Kárpát medencéig gyalog, hogy itt úgy

viselkedjünk, mintha egy utolsó tahó, hitetlen, barbár és embertelen horda lennétek. Aki, – mint ti -, oly büszke kereszténységére, hogy bánhat bárkivel úgy, ahogy ti bántatok azzal a lánnyal? Ha eddig nem is, akkor, most – csak ezért – kiszerettem belőletek egy kicsinység. És beleszerettem a lányba.

Ti akartok minket oktatni kultúrából, humanizmusból, toleranciából, vagy ki tudja még miből is? Miközben tétlen nézitek, amint egy férfi egy nőt gyalázatosa megaláz? Milyen magyarok, milyen férfiak vagytok ti? Vele mindent lehet, mert nem szereti a ti Orbánotokat? Mert idegen köztetek és más értéket vall? Akkor – mint háborús hagyomány parancsolja ősidők óta – meg lehet gyalázni, csak mert nem közétek való? Mint idegennek, nem jár neki az embernek kijáró tisztelet? (Bár – ráadásul – magyar a lelkem.) Úgy, ahogy nem jár a migránsoknak sem. Mivel ők is más értékeket vallanak és követnek? Drága jó (fél)testvéreim ott Tusványoson! Tahók vagytok.

HVGonline / videó

"A fogait ki kéne verni" - megrángattak egy tüntetőt Tusnádfürdőn / Feltöltés: 2017. júl. 22.

Az nem magyarázat, hogy „egy Dózsa-drukker keveredett a fradisták közé” kedves barom arcú és együgyű politikus (fél)testvérünk Magyarországról.

Bővebben ...

Ferde kép

Részletek: Készült: 2017. július 22. szombat, 23:24; Találatok: 2350

gorbetukor „Ha a kép, amit itt felvázolok nem ferde, akkor…” - mondta szombati tusványosi beszédében Orbán Viktor. Amin elcsodálkoztunk, mert eddig nem hallottunk a kormányfőtől olyat, ami akár csak retorikai fogásként is kétségbe vonta volna az ő világképének helyességét. A gond pedig éppen a kép ferdeségével van.

Annak a képnek a ferdeségével, amelyet 2009-es kötcsei beszédével kezdődően mind részletesebben kimunkál és a magyar társadalmi-politikai-gazdasági berendezkedés átépítésével valósággá tesz. Hogy a kép mennyire ferde, azt beszédének utolsó, összegző mondata igazolja: „27 éve azt hittük, Európa a jövőnk, most pedig azt érezzük, mi vagyunk Európa jövője”. Amiben egyszerre van benne az a szilárd meggyőződés, hogy ő maga testesíti meg egyedül Magyarország állami és nemzeti létét és az a túlhevült személyes ambíció, amely a nemzeti keretek közül kibuggyanó hitet európaivá tenné.

Ez az ambíció agyaglábakon áll. Nem is csak arra gondolunk itt, hogy a „magyarországi Soros-kérdést” tragikomikus generális európaivá fújja azzal, hogy Európa jövőjéhez egyenesen alapkövetelményként jelöli meg, hogy az Unió nyerje vissza szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. Nem is csak arra gondolunk, hogy a magyar kormány által 28 uniós tagállamban végzett, általunk eddig nem ismert és kétkedéssel hírül vett közvélemény-kutatásra hivatkozva kimutatja: az európai emberek 51 százaléka a nemzetállamok erősödését akarja, míg Brüsszelét csak 36. S még csak nem is arra, hogy a civilizációk összecsapásának kissé elnagyolt fukuyamai elméletét interpretálva, azt mondja: a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európaival, a kettő kizárja egymást. Annyira, hogy az Unió átszervezésének egyik központi teendője nem csak a határok – a „keresztény bennszülöttek” - megvédése, hanem a migránsok hazatoloncolása lenne. (Élénk taps.) Ha ezt összekötjük azzal, hogy Orbán szerint a szolidaritás nem célja az európai kultúrának, hanem csak eszköze a béke, a szabadság és a biztonság megőrzésének, akkor eljutunk az Európát – az Unióig önmagát marcangoló politikai-gazdasági és zsidó-keresztény kulturális egységként megteremtő felvilágosodás megtagadásáig. Amelynek nem eszköze, hanem alapértéke a szolidaritás. Ezzel ő maga számolja fel kereszténységet, amivel az Uniós politikai inkvizítorokat vádolja. Ők ugyanis a „kevert összetételű jövőért” adják el magukat Soros Györgynek. Mi ez, ha nem az európai szupranacionalizmus, felsőbbrendűség agyrémének meghirdetése?

A kormányfő kérdése: európai marad-e Európa, magyar-e Magyarország, német-e Németország, olasz-e Olaszország. Ki győz: a globalista elit, vagy a hazafias érzelmű – valójában nacionalista, jobboldali - nemzetállami gondolat, amelynek jegyében, korát megelőzve, 2010 óta Orbán is dolgozik.

A kérdés valójában az: melyik nemzetállam, milyen szövetségben, mit tehet a megállíthatatlan gazdasági globalizmus olyan keretek között tartásával, amelyek a közjót szolgálják.

Érdemes-e a múltba visszalökni az Uniót, amint Orbán javasolja, vagy csak előre van jövője? Gyanítjuk, kiabálhatja a sötétedés erdejében a visegrádiak egységét Orbán, az meglehetősen bizonytalan, miközben a tények hétévnyi kormányzásának hazai sikerességét sem bizonyítják. Meglehet Varsó, Prága, Pozsony és Budapest ma egy hangon beszél, de nem biztos, hogy a jövő Uniójának francia-német terveit látván, az uniszónó nem törik meg éppen a hosszú távú nemzeti érdekeken.

Bővebben ...

Alulfizetett tanárok, rosszul működő egészségügy: lesújtó kép az OECD-től

Részletek: Készült: 2017. július 21. péntek, 21:30; Találatok: 2213

gg2017 Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.

Magyarországon megmaradt a nyilatkozatok szintjén a bürokrácia csökkentése – a fejlett és feltörekvő országokat tömörítő, és azok gazdaságpolitikai döntéseit értékelő és segítő szervezet tanulmányából legalább az derül ki, hogy a válság előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kormányzati költés, de a szervezet azon kevés tagjai közé tartozik hazánk, ahol a GDP-hez viszonyított arány egyenesen növekedett a 2007 óta eltelt időszakban. Az arány pedig egyenesen kiugró: amíg átlagosan 3,2 százalékos volt a kormányzati beruházások aránya 2015-ben, nálunk ennek több mint a duplája, 6,7 százalék. Azt hihetnénk, ebből minden jóra jut, ám ez távolról sincs így, a számok nem erről tanúskodnak.

Útépítésre több jut

A közkiadások 17,3 százaléka tartozott 2015-ben az úgynevezett gazdasági funkciók kategóriába, ami a legmagasabb az OECD-országok között (az átlag 9,3 százalékos). Ide tartozik például a közlekedésfejlesztés, de a munkaügy is (a közszolgáltatások vagy a munkanélküliek ellátása viszont nem).

Ez kiugró, 4,3 százalékos növekedést jelent 2007-hez képest (az OECD-átlag -0,3 százalék), ami részben az állami nagyberuházások túltengésével magyarázható, részben pedig azzal, hogy 2007-ben Magyarország már „válságban volt” – vagyis a magas deficit miatt elrendelt megszorítások már éreztették hatásukat (az EU-támogatások pedig még nem nagyon jöttek).

Az egészségügyben már messze nem ilyen jó az arány: amíg az OECD-átlag 18,7, nálunk csak a közkiadások alig több mint a tizede, 10,6 százaléka jut erre. Ennél kevesebbet csak a fejlett Svájcban (6,5), a válság sújtotta Görögországban (8,2), illetve Lettországban (10,3) költenek. 2007 óta ugyan nőtt a költés aránya a büdzsén belül, ám a 0,7 százalékos plusz elmarad az 1,7 százalékos átlagtól.

Ami a kultúrát és a vallást illeti, a kiadások nagyságában dobogósok vagyunk a 4,3 százalékkal (ez majdnem háromszorosa az átlagnak), de mielőtt örülni kezdenénk, nem árt tisztázni: az oktatás nem ide tartozik.

Az oktatásban a büdzsé 10,6 százalékát kitevő költéssel Magyarország elmarad a 12,6 százalékos OECD-átlagtól, de a középmezőnyben található. A rekorder Izland, Svájc és Izrael (17,4, 17,2 és 17,1). Az oktatásra fordított összegek változásában is igazodunk az átlaghoz: 0,7 százalékkal csökkent 2007 óta.

Bővebben ...

Szele Tamás: A névtelen plakát

Részletek: Készült: 2017. július 20. csütörtök, 01:26; Találatok: 1848

Névtelen levélről már hallottunk, azok nálunk egészen komolyak és géppel írottak szoktak lenni, de a névtelen plakát egészen új fogalom a magyar belpolitika arzenáljában. Viszont tagadhatatlanul létezik, ott virít a köztereken, talán kísérleti jelleggel: és akármennyire is névtelen, sejthető, hogy a Jobbik áll a kezdeményezés mögött. De lássuk, mi történt?

Tegnap, azaz kedd reggel Budapest forgalmas plakáthelyein, hirdetőoszlopain érdekes, hófehér transzparensek jelentek meg, amelyeken csak annyi volt olvasható: „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható”. És kész. Se egy aláírás, se egy jelzés, se egy pártjelvény: találjuk ki, kinek a magvas gondolatát látjuk. Különben a mondat maga igaz, de evidens tényeket ritkán szokás így népszerűsíteni. Miután elmúlt az első lelkesedés, és láttuk, hogy most sem tört ki a forradalom, sőt, még a szuterén ablaka sem, mindenki találgatni kezdett: ez kiktől származott? A Kétfarkúaktól nem, ők jelezni szokták, ha akcióba lépnek, a Momentumtól jöhetett volna, de nem jött, ellenben érdekes módon ezek a fehér plakátok kizárólag korábban a Jobbik által használt helyeken jelentek meg. No, de meg kéne kérdezni a Mahirt is, ők csak tudják, ki rendelte meg a dodonai szöveget.

A Mahir rejtelmesen mosolyog a bajusza alatt, és annyit mond: „ez egy magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenet”, ami így, ebben a formában tulajdonképpen igaz lehet, hiszen ha a Jobbik megkéri Zuzmó Gézát, hogy rendeljen meg nekik kétmillió plakátot a maga nevében, ad neki pénzt erre, és beküldi a Mahirba, mint ahogy Pistikét szokás leküldeni sörért, akkor tényleg nem a Jobbik rendelte meg a kampányt, hanem egy magánszemély. Azzal még el lehetne játszogatni, hogy a megrendelő kicsoda, párttag-e vagy párton kívüli, de lényegében véve azt hihetné a magyar polgár, hogy ezzel sikerült megkerülni a plakáttörvényt.

A másik jel, ami arra utal, hogy a Jobbik áll az események hátterében az, hogy Szabó Gábor pártigazgató cáfolta ugyan a hvg.hu-nak, miszerint közük lenne a megjelent üzenetekhez, azonban a hirdetésekkel ő maga és pártja „száz százalékban azonosul”.Egy másik jobbikos politikusnak kicsúszott az is a száján, hogy „Jé, már kint vannak?”, szóval lóg ám kifele a lóláb.

Jobbikos plakátok ezek, ha nem is látszik rajtuk.

Meg aztán: azokon a helyeken vannak, amiket korábban a Jobbik bérelt, márpedig az nem két fillér volt, még akkor sem, ha Simicska nagyúr erős kedvezményt adott a pártnak.

Mármost azt már kezdjük érteni, mi történt, lássuk immár azt: van-e haszna vagy értelme?

Nem sok. Miről is van szó? A jogi meghatározás szerint a politikai hirdetés az, ami egy konkrét jelölőszervezet vagy jelölt támogatására ösztönöz, ezen meg ilyesminek nyoma sincs. Azonban ennyi erővel bármit ki lehetne plakátolni, csak arra vigyázzunk, hogy senkit meg ne említsünk rajta – meg az is legális lenne, ha azt hirdetné valaki, hogy „a kormány lop”. Ameddig nem teszi hozzá, hogy de ezzel szemben ő nem lopna, ha megválasztanák, ez nem politikai hirdetés, hanem tájékoztatás, legfeljebb azon lehet vitatkozni, téves vagy helyes.

Ráadásul „a hirdetések tartalmáról egyedül a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény rendelkezik, de az csak olyan, direkt tilalmakat fogalmaz meg, mint hogy tilosak például az erőszakos, a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönző reklámok, illetve az olyanok, amelyek károsíthatják a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését. Tilos továbbá számos konkrét terméket, például dohányárut, fegyvert vagy alkoholos italt reklámozni, a kormány bírálata azonban (még) nem szerepel sem e tilalmak, sem a Reklámszövetség tartalmi ügyekben mérvadónak tekintett etikai kódexének intései között.” (HVG)

Bővebben ...

Markó Beáta: Tusványos

Részletek: Készült: 2017. július 19. szerda, 00:23; Találatok: 1990

ovi_posvanyos Már csak négyet kell aludni, és sor kerül az év legnagyobb politikai és kulturális eseményére, melyet szokás szerint a szomszédos Romániában rendeznek meg. A magyar miniszterelnöki székben pöffeszkedő ember nem a magyar nép legfontosabb házában (demokráciákban értsd: parlamentjében), hanem egy idegen ország úgynevezett nyári szabadegyetemén szokta felvázolni lázálmait (értsd: jövőképét), a nyolc éve tartó országromboló projektjének következő etapjait.

A helyszínen tartózkodó résztvevők – nem a tűző naptól, hanem az előadótól megbabonázva – ájult csodálattal hallgatják a nyári professzor előadását, szemükben a boldogság könnycseppjei csillognak, amiért ott lehetnek a nagy tudós simogató aurájában és belélegezhetik az általa kifújt levegőt. Itthon sokan nem értik és nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a nyári akadémikus egyetemi órájának, pedig az a legfontosabb mondanivalója, amit itt ad elő, itt mesél szándékairól, legújabb téziseiről és elméleteiről.

A magyarországi Kötcsén először említett „centrális erőtér” kifejezést – amit a legtöbb, úgynevezett elemző bambulva magyarázott, mert nem értette, hogy a nagy koponya ez alatt önkényuralmat, autokráciát ért – továbbfejlesztve itt vezette elő az „illiberális demokrácia” munkacímen futó nem létező fogalmat, s ezt is tönkre analizálták a magukat politológusnak képzelő egyének, mégsem értették, hogy a professzor valójában diktatúrát ért rajta.

Nyolcadik éve tartó hatalombitorlása alatt volt idő felfogni, miről is beszélt a nagy gondolkodó a romániai nyári egyetemen. Azóta megvalósult a diktatúra, egy kézbe – a nyári professzor kezébe – összpontosult a hatalom és minden döntés joga. Magyarországon még egy hangya sem választhatja meg önállóan, hogy melyik morzsaszemet szeretné hazavinni a hangyabolyába az ő jóváhagyása nélkül. Az oktatási szaktanácsadóvá előlépett egykori WC-árus – akinek a vállalkozása sajnálattal csődbe ment – ötletei alapján szinte felszámolta, megnehezítette vagy lehetetlenné tette a felnövekvő generáció tanulását.

Az egészségügyet a „hulljon a férgese” elvet követve tette tönkre reformátuslelkész miniszterének hathatós segítségével, s ma már bizonyított tény, hogy 32 ezer ember vesztette életét kizárólag a szándékosan ispotályokká lezüllesztett kórházak katasztrofális állapotai miatt. Nem neveznénk hazaárulónak a nyári professzort, hiszen nem a hazát árulja, csak a haza állampolgárságát egyik végrehajtóján, a Pasa parki híresen táguló, gumifalú lakás tulajdonosán keresztül. A nyári akadémikus jobbkeze – ezt ő maga állította –, a jegybank elnöke nyolcadik éve szorgosan és eredményesen üríti az ország trezorját. A júliusi professzor nem feledkezett meg a lelkek ápolásáról sem, és megadja a magyar emberek sokaságának azt a szellemi táplálékot, amire szükségük van: a rasszizmust, az antiszemitizmust, a homofóbiát, s óriásplakátokon folyamatosan kielégíti a gyűlöletigényüket is. A végtelenségig sorolhatnánk a nyári akadémikus és csapata áldásos tevékenységét, de nincs az a szerver, és nincs annyi terabájt, amire elférne a teljes bűnlajstrom.

Ezért mindenkit arra kérünk: július 22-én, szombaton reggel semmiképp se aludjon el, kapcsolja be valamelyik tv-csatornát – mindegy melyiket, mert az összes a professzor, illetve jó barátja, az adómentességet élvező kaszinótulajdonos birtokában van – és nézze meg a romániai Hargita megyéből közvetített egyetemi előadást, ha tudni akarja, hogy mi vár rá Magyarországon az elkövetkezendő években. Pardon – az ő avíttas szóhasználatával –, esztendőben.

Bővebben ...

Vakhitek kora – Síklaki István: Meztelenné válhat a császár

Részletek: Készült: 2017. július 18. kedd, 01:02; Találatok: 2069

siklaki A kormány Soros-plakátja kétségkívül átlép egy határt, vagy talán visszalép egy határon: az idősebbeknél Titót, a láncos kutyát idézi meg, az imperialista Uncle Sam gonosz, vékony figuráját, vagy éppen az ’56-os ellenforradalmár reakciós alakját. A polgári máz utolsó darabkái is leperegnek a tömegpropagandáról, ami most már nyers, zsigeri, durva. Síklaki István szociálpszichológust arról is kérdeztük, hogy visszájára fordulhat-e az agymosás.

– A kormány Soros Györgyöt ábrázoló plakátja szerint maga a Gonosz jelent meg a világban, látjuk sátáni nevetését, ellene harcol a Jó, vagyis mi, magyarok. Az üzenet sokaknak tetszik. Annyira könnyű megrémíteni az embereket a világállapotokat illetően, hogy szinte apokaliptikus hangulatba lehet hozni őket?

– Az egész kommunikáció kezd némiképp naiv népmesei jelleget ölteni. Hogy ez ténylegesen milyen hatást vált ki, egyelőre nehéz megítélni. Az apokaliptikus hangulat keltése kétségkívül beleillik a hatalom stratégiájába, hiszen az erős kéz és a tekintélyelvű kormányzás éppen az ilyen helyzeteket szokta kihasználni. Kérdés, hogy ezt a virtuális apokalipszist meddig és milyen széles körben lehet fenntartani. Bármikor átfordulhat nevetségességbe is.

– A kisember félelme jelenhet meg abban, hogy Sorost – és ehhez nem kell feltétlenül antiszemitizmus, bár nem árt – minden bajok okának lássa? De ki ez a Soros? Mit jelenít meg konkrétan?

– Soros egy absztrakt figura, aki ezen a kommunikáción keresztül képes megtestesíteni olyan, sok száz éves előítéleteket, összeesküvés-elméleteket, sztereotípiákat, amelyekben a zsidó mint idegen, bankár, spekuláns, a világ ellen összeesküvő titkos háttérhatalom jelenik meg. Tehát ebben a kampányban, ha nem is teljes nyíltsággal, de világosan felismerhető módon ott van az antiszemitizmus, a nácik és a kommunisták által a zsidó spekuláns bankárról festett rémisztgető karikatúra.

– De a kormány azt mondja, hogy őt nem Soros, a zsidó érdekli, hanem Soros, Európa tönkretevője. Lázár miniszter azt kérdezi, hogy attól, mert ez az ember zsidó, pusztán a származása miatt támadhatatlan kellene-e hogy legyen.

–Teljesen mindegy, hogy mit mondanak. Ebben a térségben évszázadok óta az előbb felvázolt zsidókép él, nem hihető, hogy ezzel a kormány nem számolt. Továbbá: miért pont Sorost választották ki közellenségnek? Annyi más személyiség lenne vádolható „migránsszimpátiával”. Csakhogy Sorosban a propaganda szempontjából üdvösen van jelen minden együtt, ami miatt utálható.

– Fontos-e, hogy az emberek többsége sose látta, hallotta őt?

– A bűnbakképzésben fontos, hogy a bűnbak minél inkább absztrakt legyen, mert lényeges mozzanat a projekció, az tudniillik, hogy a megcélzott emberek a saját félelmeiket, előítéleteiket vetítsék ki a bűnbakra. Egy olyan ember vagy csoport, akiről vagy amiről részletes személyes tapasztalataink vannak, könnyebben ellenáll az ilyen kivetítésnek.

– De van itt más is. A valóság és hazugság, az álhírek és a féligazságok, a megválaszolhatatlan kérdések szép új világa. Az amerikai elnökválasztás idején az orosz titkosszolgálat hamis hírei, hekkelései révén is kibogozhatatlan szövevényben jelentek meg egymást kizáró, de igaznak tűnő állítások. Sok szakértő szerint a politikai propagandának pont ez a célja: bizonytalanná és ezzel kiszolgáltatottá tenni a választót. Igaz ez?

Bővebben ...

Bayeriáda: a Vatikán az új Brüsszel

Részletek: Készült: 2017. július 16. vasárnap, 22:53; Találatok: 2260

5tagkonyv Most már teljesen biztos, és kétség sincsen felőle, hogy Bayer tagkönyv beteg ember. Mégsem tudjuk tisztelni őt, mint a rézbőrűek a degeneráltakat, mert ezzel együtt kártékony is nagyon. Nem foglalkoznék vele, ha csak önmagában nyüszítene, ámde muszáj, mivelhogy egyszersmind eszencia is ő, a NER párlata mintegy.

Ez az organizmus ezúttal azzal szórakoztatta a nagyérdeműt a miskolci helyi érdekű televízióban, hogy a pápa a migránsokról szóló megnyilvánulásával beállt a jelenlegi EU-s vezetők sorába, akik szembe mennek az uniós állampolgárok érzéseivel, szándékaival, akaratával, és egy semmibe menő politikát akarnak ráerőltetni Európa lakosságára.

Ferenc, mint uniós vezető, ez delikát idea, ami állítás önmagában még szórakoztató is lenne, ha nem hangzottak volna el a továbbiak: az argentin születésű Ferenc migráns hátterű pápa, akinek az égvilágon semmilyen európai kötődése sincsen. És innentől nyitjuk ki a zárt osztály ajtaját.

A tagkönyv szerint az sem véletlen, hogy amikor a leginkább szükség lenne egy európai pápára, dél-amerikai pap került a katolikus egyház élére, és éppen most sikerült idehozni egy európai értékektől idegen pápát.

Szerinte – most betűhíven – a pápa “hiába ismételgeti kretén brüsszeli politikusok kretén mondatait kretén módon”, ettől „migráns marad, mert Argentínában szinte mindenki az”.

A korona ezen a deliráláson, hogy az Orbán által kitüntetett szavakkal foglalkozó képződmény szerint a pápa ne képzelje azt, hogy amit ő mond, az isteni kinyilatkoztatás, csak egy hülye, ostoba politikai vélemény, és ekképpen is kell hozzá viszonyulni.

Ezen kívül először „argentin libsi”-nek, később pedig „derék liberális, gender-ben hívő marhá”-nak titulálta az egyházfőt.

Most, hogy ismertettem a tényállást, gondolkozzunk el rajta, foglaljuk össze tagkönyv elvtárs Ferencről való elmélkedésének velejét. Ezek szerint a pápa: migráns, libsi, marha, kretén, és ebbéli minőségében EU-s vezető. Íme hát, bayeri előadásban, a felszólítás a csatára, kiket kell utálni, ha majd véget ér a vizes cirkusz, amely most ápol és eltakar.

Hozzáteszem, mindehhez a magyar katolikus egyháznak, a magyar püspöki karnak semmi hozzáfűzni valója nincsen, mert el vannak foglalva azzal, hogy Orbán Viktor lelki üdvéért imádkozzanak. Legalább arról felvilágosíthatnák a drágalátos tagkönyvet, hogy még a pápa-állításról sincsen lövése, továbbá, hogy Péter mindenkori utódja nem Európát dirigálja, hanem a Föld nevű bolygó összes csuhását és minden hívőjét, de ez mindegy is.

Ez az egész szórakoztató is lehetne, mégsem az. Úgy tűnik ugyanis, hogy Bayer és közönsége ilyen egymás hülyeségét erősítő szimbiózisban él, és ezek így közösen elkezdtek szélsebesen pörögni. S míg a tagkönyv olyan ökörségeket beszél, mint amit volt szerencsétlenségem bemutatni, az ő hívei pedig ilyen megnyilvánulásokat eregetnek a kibertérbe:

„Na jó, őszentsége leszophat, úgy tetszik, szépen befeküdt a liberálisok alá szexuális célból. Vén latin genya.”

Bővebben ...

További cikkeink...

355. oldal / 534