- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 25. péntek, 08:44
-
Találatok: 2494
Miközben gyakorlatilag az egész világ a magyarországi menekültválságra figyel, a kormány viszonylag csöndben és nagyon sietősen igyekszik megszabadulni a még állami tulajdonban lévő szántóföldektől. A kormány szerint ők csak odaadják a gazdáknak, amit már úgyis ők művelnek, az ellenzéki pártok és a korábbi fideszes államtitkár viszont a nemzeti vagyon elszórásáról és a földmutyi betetőzéséről beszélnek. De miért van mindig ekkora balhé, ha a földtulajdonról van szó, és különben is, ki és hogyan használja most a magyar földet, és miért van egyáltalán még az államnak is földje? Ezeknek próbáltunk utána nézni.
A kormány június elején szellőztette meg, hogy eladnák az állam tulajdonában lévő szántóföldek, gyümölcsösök és halastavak egy jó részét, vagy 380 ezer hektárt, múlt héten már a javaslat részletei is kiszivárogtak, hétfőn pedig a kormány el is fogadta azt a határozatot, hogy december végéig adják el az állami földeket. A lépés bejelentése rögtön beindította a régi reflexeket. Vannak, akik arról beszélnek, hogy végre tényleg azé lesz a föld, aki megműveli, mások a magyar mezőgazdaság végső szétbarmolásától és a nemzeti vagyon széthordásától tartanak...
Mit csinál most a földdel a kormány?
Na de majd most mindent kijavít a kormány azzal, hogy eladja a földet a gazdáknak - legalábbis valami ilyesmit szeretne kommunikálni a kormánya mostani földprivatizációval. Ilyesmiket mondott Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában is. A kormánynak, úgy tűnik, minden felmerülő aggályra van valamilyen válasza
- Amit kétes módon odaadtak bérbe valakinek, azt most azok meg is vehetik? Dehogy, legalább három éve bérelni kell a földet ahhoz, hogy elővásárlási joga legyen valakinek, a legtöbb földpályázat pedig még nincs három éves.
- Az oligarcha majd megveszi, amit eddig a cége bérelt, és minden úgy lesz, mint eddig? Dehogy, egy ember maximum 300 hektárt vehet, és csak azt is csak akkor, ha helyi földműves, stb.
- Strómanok majd megveszik a földet és eladják a fideszes haveroknak meg oligarcháknak? Dehogy, a földet utána nem lehet eladni 20 évig, így nincs értelme a strómanokkal vacakolni.
A kormányt hangosan ekéző Sallai R. Benedek és Ángyán József szerint viszont ezekben az érvekben nincs semmi garancia arra, hogy most nem az elmúlt évek trendje folytatódik, vagyis hogy a kormány belengeti a csontot a kis gazdáknak, aztán odadobja a gazdag haveroknak.
- Szerintük az, hogy a földeket 3 hektár fölött árveréssel akarják eladni, már a tőkeerősebb licitálóknak kedvez, és hiába lehet valaki másnak elővásárlási joga a földre, ha nem tudja kifizetni a feltornászott árat.
- Sallai szerint a hitel is inkább a nagyobb, tőkeerősebb gazdáknak lesz ajándék, mert akármennyire is kedvezményes a kamat, amivel támogatni akarja a kormány a földvásárlást, önerő, fedezet azért kell, amit nem fog tudni mindenki előteremteni, aki földet akarna venni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 18. péntek, 02:51
-
Találatok: 1876
Mindenki hülye, csak Szijjártó Péter helikopter. Diplomata már sose lesz.
Nettó hazugság, amit Victor Ponta állít a migránskérdés magyarországi kezeléséről, és méltatlan egy XXI. századi politikai vezetőhöz – jelentette ki kedden a külgazdasági és külügyminiszter, és felszólította a román miniszterelnököt, hogy fejezze be a Magyarországról szóló hazugságait. Továbbá amit az osztrák kancellár mondott, az is méltatlan a XXI. század bármely uniós vezetőjéhez. A szerb munkaügyi miniszter sem mond igazat, aki szerint nem tájékoztatták őket a teljes határzárásról. És a svéd miniszterelnöknek a migránsválsággal kapcsolatban Magyarországra tett megjegyzése is elfogadhatatlan. Megkapta a magáét a francia külügyminiszter és államtitkára is. Ezek csak szemelvények az elmúlt napokból. Hát igen, az emberek különböző vérmérsékletűek. Van, aki könnyen kijön a béketűréséből, de az ne menjen diplomatának, vagy a diplomaták főnökének.
Nem vitás, hogy a menekültválság kapcsán a világsajtó és nyomában számos külföldi politikus tett Magyarországról a jogos bírálatok mellett túlzó és igazságtalan megjegyzéseket is. Előfordultak téves, valótlan információk. Ezeket természetesen vissza kell utasítani. Az is kétségtelen, hogy az éppen büntető eljárás alatt álló Victor Ponta vagy a felső-ausztriai és bécsi tartományi választástól rettegő Werner Faymann részben belpolitikai okokból keménykedik. (Ahogy egyébként Orbán Viktor is a Jobbikkal szemben próbál hasznot húzni a helyzetből.) Csakhogy diplomáciának éppen azt a művészetet hívják, hogy éles helyzetekben is lehet határozottan, de nem gorombán fogalmazni. Ha Szijjártó nem rúgott volna ki a minisztériumából csaknem mindenkit, aki ezt még tudta – azokat is, akiket már az ő kormányzásuk idején Martonyi János és Navracsics Tibor vitt oda –, és egy pillanatig is felmerülne benne, hogy bele kellene tanulni abba, amit korábban soha nem csinált, akkor találhatna olyanokat, akik ezt elmagyaráznák neki. Ő ellenben még meg is ideologizálja a viselkedését a pestisrácok-hu-nak adott – egyébként gusztustalanul alákérdező és újságírói magatartást nyomokban sem tartalmazó – interjúban: „Ebben a helyzetben a diplomáciai finomkodásoknak nincs helye. Csak egyenesen és világosan lehet fogalmazni, a mellébeszélésnek semmi értelme.” Ennek jegyében lassan minden szomszédunkkal és távolabbi partnerünkkel összeveszünk, csak a magyarellenes állampolgársági törvényhez ragaszkodó szlovák Ficóval vagyunk jóban.
Ezzel csak az a baj, hogy a kapcsolatokat továbbra is fenn kell tartani. Személyükben sértegetett partnerekkel ez nehezen megy. A hidegháború idején a szovjet diplomatáknak volt szokásuk így viselkedni, de az már rég volt, továbbá a Szovjetunió világhatalom volt. Persze, a diplomáciában sok a képmutatás, álságos magatartás, megjátszás, de az elmúlt néhány évszázadban mégiscsak kialakult az a gyakorlat, hogy vannak politikusok, akik veszekszenek, és vannak diplomaták, akik a háttérben megpróbálják elsimítani a dolgokat, és fenntartják a civilizált érintkezést.
Ha még lenne a kormány környékén, aki ért a diplomáciához, és meg is mer szólalni, az arra is figyelmeztethetné a miniszterelnököt és miniszterét, hogy nem feltétlenül bölcs dolog belemászni a német belpolitikai viszályokba.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 11. péntek, 05:29
-
Találatok: 1948
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet a jövő keddi ülésén dönt erről - mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon.
Mint a tudósok írják, válság jöhet létre rosszul, vagy egyáltalán nem kezelt konfliktusok esetén – kialakul a krízis.
A válság az egyén, egy csoport vagy a társadalom életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, amelynek kimenetele jó is, rossz is lehet.
A válsághelyzet, a bekövetkezett katasztrófa mindig a veszteséget gyarapítja, viszont a megelőzött vagy a kellő stádiumban kezelt válság az elmaradt károk révén többszörösen megtérül.
Ha valahol válsághelyzetet jelentenek be, az azt jelenti, hogy egy problémát azok, akiknek kezelni kellett volna nem, vagy rosszul kezeltek, így a bejelentés maga bizonyítvány a döntéshozók alkalmatlanságáról, rosszabb esetben sanda szándékairól.
Merthogy a válsághelyzetet igen könnyen követheti rendkívüli állapot, rendeleti kormányzás, a demokrácia maradékának eltakarítása is.
Természetesen Magyarországon nincs tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, legfeljebb a csibészség és hülyeség dialektikus elegye (nevezzük tán egyszerűen Orbán-rezsimnek) által okozott válsághelyzet van.
Orbán és bandája ugyanis maga a súlyos zavar az állam működésében, már amennyiben a demokratikus jogállam kategóriájában gondolkodunk.ÁLSÁGHELYZETMagyarországon nincs tömeges bevándorlás, még csak célországa sem vagyunk a menekülteknek, akik ugye nem lennének bevándorlók, még akkor sem, ha mind nyilatkozna, hogy Magyarországtól kéri a menedéket.
De persze szinte egy sem kéri – biztosan meglátták Orbán összerendezett arckifejezését valamelyik plakáton.
Nem hülyék ezek, hanem menekültek.
Azon pedig, hogy a terrorveszély lehetősége nő, a kancelláriaminiszter helyében nem csodálkoznék, kevés országban alázzák meg annyira az arabokat, mint nálunk tesszük.
Hogy a szervezett bűnözői körök tevékenysége erősödött, az meg nem csoda, hiszen másodszor adott a nép felhatalmazást nekik saját kifosztására, hát hogyne nőtt volna az étvágyuk!
Pedig ezek csak annyira intellektuális bűnözők, mint a bunkósbottal a kezében a sarok mögött álldogáló rabló, egyszerű figura, csak a pofája meg a bunkója nagy.
Persze hazudnak is rendületlenül, kezelhetetlennek mutatva százötvenezer ember átutaztatását azon az országon, melyet évente tízmillió turista és üzletember keres fel, ahol csak a budapesti nemzetközi repülőtér utasforgalma idén júniusig egymillió háromszázezer beérkező utasa volt, ezek mindegyikénél végeztek biztonsági ellenőrzést és a légitársaságok meg is etették őket általában.
Igaz, ha a repülőtér úgy működne, mint a magyar állam, akkor felszállásról soha nem beszélhetnénk, leszállás helyett pedig a lezuhanás szót kellene alkalmaznunk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 05. szombat, 21:08
-
Találatok: 1823
A magyar miniszterelnök állítólag azért érkezett csütörtökön Brüsszelbe, hogy egyeztessen az Európai Unió vezetőivel a menekültválság kezeléséről. A várható bírálatokat Orbán Viktor - szokása szerint - meglepő elővágással próbálta lebénítani, amikor a világsajtó jelenlétében minden további nélkül kijelentette: a menekültkérdés nem magyar, nem is európai, hanem „német probléma”.
Szavai hallatán Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke nem is tudta palástolni döbbenetét a kamerák előtt, de aztán egy későbbi lapinterjúban felidézte, mit válaszolt a magyar kormányfőnek, amikor az tárgyalásuk során nem átallotta az uniós vezetőket kárhoztatni, amiért képtelenek kidolgozni a megfelelő megoldásokat. Igen, te vagy ennek a legjobb példája – mondta állítólag Orbánnak. Arról már nem szól a fáma, miként reagált erre a miniszterelnök; mindenesetre valamennyi tárgyalópartnerének előadta, hogy ha már egyszer Németország korlátlan befogadással biztatta a menedékkérőket, akkor feleljen is meg ígéretének.
És nemsokára világossá vált, hogy a magyar hivatalosság ettől kezdve ezt az álláspontot afféle mantraként szajkózza minden fórumon. A kormányszóvivő már csütörtök este méltatlankodva bizonygatta a médiában, hogy a németek kettős beszédet folytatnak: míg sajtójuk egyrészt azt terjeszti, hogy tárt karokkal várják a migránsokat, addig a politikusi nyilatkozatok viszont a schengeni előírások szigorú betartását várják el a magyar hatóságoktól. A kialakult kaotikus viszonyokat tehát az – úgymond – megtévesztő német kommunikáció idézte elő, nem a magyar hatóságok ellentmondásos intézkedései. Mi semmi mást nem tehetünk, mint hogy addig senkit nem engedünk tovább, amíg nem regisztráltuk, majd el nem bíráltuk a menedékkérelmét – ugyanis tőlünk ezt az eljárást követeli meg az európai határok köteles védelme.
Ez a vitán felül jogkövető szöveg igazán megejtően hangzott volna jó néhány hónappal korábban – és kivált akkor, azonmód együtt is járt volna a nélkülözhetetlen higiénés, egészségügyi és élelmezési szolgáltatások megszervezésével, nem utolsó sorban a szükséges átmeneti befogadó állomások felépítésével. Ehelyett azonban a kormány az unió célzott menekültügyi támogatását mindenek előtt arra a plakátkampányra költötte, amelynek kiötlői annak idején mintha még nem fogták volna fel, hogy a „gazdasági bevándorlás” nem a mi gondunk, hanem csak a németeké. Ellenkezőleg: éppenséggel arra figyelmeztették a migránsokat, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját. És gőzerővel kezdtek uszítani a bennünket „elözönlő”, ki tudja miféle ártó szándékkal érkező százezrek ellen. Persze, a kormánytól független média hiába igyekezett elmondani, hogy ez a tömeg csak tranzitál Magyarországon, s igyekszik mielőbb átjutni a nyugati határon – a központilag vezérelt propagandaorgánumok hecckampánya sikeresen keltette fel a társadalom többségének félelmeit.
Eredetileg a déli határra épített, egyébként értelmetlen drótkerítést is a magyar emberek, nemzeti kultúránk és keresztény identitásunk védelmével indokolták.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 04. péntek, 06:26
-
Találatok: 1873
Olvasom, hogy a csütörtöki Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Orbán Viktor jól elmagyarázza Európának, hogy Magyarországot lerohanták. És akit lerohantak, az senkit nem tud befogadni. Úgy értem, mármint úgy érti: SENKIT. Azt meséli ez a Magyar Időkben rekedt keresztény harcos, hogy robbanás fenyegeti Európát, és minő fájdalom, a magyarokon és spanyolokon kívül senki nem akarja megvédeni az öreg kontinenst.
Az európai kultúra egyébként is alkalmatlan arra, hogy megvédje az európai keresztény értékrendet. Majd finom célozgatás Merkel asszonyra és a többi elvetemült nyugatira: az Európai Unió „elhibázott bevándorlás politikát” folytat, és „felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt”.
Honnan is kezdjek magamhoz térni azon túl, hogy tényszerűen ilyet senki nem mondott, üzent a bevándorlóknak, még Angela Merkel sem? Van abban megint valami vérlázítóan abszurd, ahogy Európa erőskezű, mindenkinek példát statuáló, felelős és hozzáértő vezetője a Keleti pályaudvaron napok óta uralkodó áldatlan helyzet ismeretében, a gyors és határozott intézkedések helyett egy külföldi lapban siránkozik, és tolja távol magától a felelősséget. A keresztény értékrendre hivatkozva, természetesen, és már megint. Valószínűleg azért teszi, mert újfent Gyurcsány kottája jött be: azért „támadtak le” kizárólag minket ilyen brutális módon a bevándorlók, hogy Feri befogadhasson párat, nem? De.
Tudod, Viktor, nem kell ahhoz a családoddal, a zöldhatáron, pengés kerítésen keresztül egy váltás ruhával, szó szerint menekülnöd, hogy (keresztény értékrend ide vagy oda) a számító politikuson túl, benned valahol mélyen szunnyadó, valamikori emberség azt mondassa: ilyenkor bizony segíteni kell. A törvények betartásával, az emberség jegyében. Amiről te beszélsz, az megint egy ocsmány csúsztatás, egy félresikerült beismerő vallomás. Mert aki nemzeti konzultációval, uszító óriásplakátokkal, pengés kerítéssel és folyamatos gyűlölködéssel felvértezve sem tudja megvédeni a hont (pedig mindent erre tett fel, és ennek rendelt alá) az bizony hazudott. Arról nagyon rövid idő alatt kiderült, bármennyire is szeretne Dobó István vagy Zrínyi Miklós lenni, tulajdonképpen csak egy elfuserált felcsúti Jézuskrisztus, aki megint küzd, vagdalkozik, mint malac a jégen.
Egy olyan ember, akinek politikai pályafutását a köpönyegforgatás, az arcpirító lopás, és az emberek tudatos egymás ellen fordítása határozza meg egy jó ideje, az ne vegye szájára a keresztény értékrendet! Figyeltem, Viktor, és nem arra, amit mondasz, hanem arra, amit csinálsz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 31. hétfő, 05:49
-
Találatok: 1719
A hír: 5 (azaz öt) nap társadalmi vita, vagy annak csúfolt türelmi idő, és minden bizonnyal megszületik az a jogszabály, amely egy olyan központi adatbázis létrehozásáról rendelkezik, ahol minden egyes magyar állampolgár arcképét tárolják majd. Ehhez csak az nem fér hozzá, aki nem akar: azaz minden kormányzati szerv igen, amelynek akármilyen kis rendészeti jogosítványa van. Szaros 4 milliárdból hozzák létre 2016 januárjától, és egy vadiúj, mindentől független, 50 fős titkosszolgálat gondozza.
Arról, hogy mi a helyzet a lehallgatásokkal, hogy mi minden indokolja és kik férhetnek hozzá, az arcképen kívül más természetes azonosítót - nevet, lakcímet - állítólag nem, csak egy kapcsolati kódot tároló adatbázishoz, akinek van türelme, bővebben ITT talál tanulmányozható részleteket. Először az jutott eszembe, ez tulajdonképpen igazán jó hír: ha ennyire fosnak a fiúk, akkor minden rendben van. Arra gondoltam, hogy ha a Pintér-Orbán vonalon oda-vissza irányban olyan elviselhetetlen paranoia marcangolja szét a rendszert, hogy kénytelenek voltak erre vetemedni, akkor a Nagy Testvér vízre eresztése csak egy ünneplésre okot adó pillanat. Csakhogy.
A Belügyminisztérium szerint az ismeretlen bűnelkövetők azonosítása olyan társadalmi érdek, amely kellő mértékben legitimálja, hogy mind a 10-10,5 millió magyar állampolgárról - gondoljunk a határon túli új állampolgárokra is - egységes kereshető adatbázissal rendelkezzen állam
Mielőtt jól fésült, mindenáron Orbán-fanatikusok kioktatnának arról, hogy balliberális rettegőként ne féljek, ha nem vagyok hibás, tisztázzuk: még egy olyan országban is, ahol lassan az lesz a büntetendő, ha valaki nem hajlandó divatból hazudni, lopni, csalni, nos, még egy ilyen országban is végigfut az ember hátán a hideg ettől a teljes körű arckép-nyilvántartási és profilozási mizériától. Merthogy, íme, egy hiányos, de nyugtalanítóan sokatmondó felsorolás: arcképfelismerés, biometrikus igazolvány, rendszámkövetés, kamera, térfigyelő kamera, profilozás, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése, amelynek értelmében immár fegyvertelen embereket is ki lehet lőni. Még mindig nem értjük, hogy ez már nem egyszerűen egy pitiáner balkáni bűnszervezet illiberálisnak kinevezett ámokfutása? Még mindig nem fogjuk föl, hogy már nem sokáig dőlhetünk hátra, olcsó sört böfögve, hogy ugyan már, milyen diktatúra? Egy olyan országban, ahol a Magyar Nemzeti Bank tudja, hogy hol, és milyen hitele van XY újságírónak, nyilvánosságra hozza azt, és az egész sztorinak semmilyen következménye nincs, ott biztosan megnyugtató nemhír az, hogy új titkosszolgálat épül?
Mielőtt jól fésült díszmagyarok elmesélnék, hogy teljesen rendben van, hogy különböző rendészeti szervek közös erővel, közös sikerek reményében építgetik a profilomat, a családtagjaim profilját, a kedvükért leszögezném: tisztában vagyok vele, hogy e leendő titkosszolgálatnak különböző minőségű elődei már léteztek (az elmúlt nyolc évben is, természetesen: pl. Elektronikus Kormányzat Központ) amelyeket minden kormányzati szerv titokban használt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 30. vasárnap, 00:33
-
Találatok: 2719
Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról. A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében”.
– Azzal, hogy kiszorították a földpiacról a Simicska-érdekeltségeket, most megnyílik a földszerzési lehetőség más oligarchák előtt az állami földek megvásárlásáról szóló programmal? A „Simicska-örökösöké", a Mészáros Lőrinceké lesz több százezer hektár magyar föld?
- Kellek én olyan cikkhez, amelyikben a Mészáros Lőrincre vonatkozó kérdés a körítés, és ahol a tények pontos ismerete nélkül a Népszabadság bulvár-interjút akar megjelentetni?
– Nem ez az a nagy keret, amelyben a 380 ezer hektár értékesítését valójában meghirdették, miután a Simicska-érdekeltséghez tartozó cégek 1440 hektárra érvényes béreleti szerződését nem hosszabbította meg az állam?
– A kormány feltett szándéka a családi gazdaságok és a magyar földművesek erősítése, hogy a saját földjüket tudják művelni. Ebben a szellemben alkottuk meg a földtörvényt is, ami biztosítja, hogy a helyben lakó magyar gazdák legyenek a földhaszonbérlők. És amennyiben földvásárlási lehetőség van, ők azok, akik földet tudnak venni. De válaszolva az önök kérdésére, nézzük meg, ki tud majd földet venni? Aki földműves. A statisztikák szerint 102 ezer 189 gazda, aki helyben lakó, az tud venni közülük, akinek még nincs 300 hektár földje. Akinek már megvan, az nem tud venni, mert elérte a tulajdoni maximumot. Tehát „nagybirtokosok" és cégek nem tudnak plusz földet venni.
– A haszonbérlőnek lesz elővásárlási joga?
– A törvény megszabja, kinek van elővásárlási joga. A haszonbérlőnek is van, ha már három éve használja a területet, és a nyilvános árverésen kialakult árat megadja.
– Akkor mi az akadálya, hogy - mint korábban a cégein keresztül -, Mészáros Lőrinc, akinek már most több mint 3000 hektár bérelt földje van, a későbbiekben a családtagjain keresztül vagy bárki más a beosztottjain keresztül vásárolhasson földeket?
- Látszik, hogy önök fővárosiak.
Azt én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy valaki beosztottaknak vagy távoli rokonoknak vásároljon. Mi van, ha közbeszól például az öröklés? Ez életszerűtlen, hogy valaki másnak veszünk földet.
– Csákvár, Kajászó... De a szintén felcsúti Flier Jánosék az állami földbérleti pályázatokon szinte mindent megszereztek, összesen 319, 3 hektár földhöz jutottak. Flier Nikolett is földhöz jutott, aki akkor épp a tárca munkatársa volt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 28. péntek, 17:08
-
Találatok: 1859
A magyar közmunkaprogramról még mindig rengeteg vita van. A témával foglalkozó kutatók szerint a program egyáltalán nem hatékony, nagyon drága, ráadásul sokakat függőségbe taszít. A kormány szerint viszont nagyszerű eszköz, amivel rengeteg embert terelnek vissza a munkaerőpiacra.
Azt, hogy melyik félnek van igaza, csak sejteni lehet, mivel a hazai foglalkoztatáspolitikai rendszer működéséről az utolsó, igazán átfogó vizsgálat még az EU-csatlakozás feltételeként készült, 1997-ben. Azóta kisebb kutatások vannak, de átfogó vizsgálat, illetve folyamatos adatgyűjtés nincs.
Viszont a világban számos helyen nyomon követik a hasonló programokat. Mindegyik programnak ugyanaz a célja: hogy a szociális segélyezés helyett vagy mellett visszavezesse az aktív munkaerőpiacra az onnan kiszorultakat. Ezeknek a programoknak rengeteg válfaja van, és csak egyike a közmunka. A képzési programoktól kezdve a tanácsadáson át a munkaközvetítéséig, a szankcionáló programokig és az olyan intézkedésekig, amelyek a foglalkoztatási költségeket csökkentik (például utazási hozzájárulás formájában).
Annak ellenére, hogy ezeknek az eszközöknek a többségét már legalább ötven éve alkalmazzák világszerte, csak az utóbbi pár évtizedben kezdtek el igazán sokasodni a kutatások. Pedig ezek végre egyértelmű tényekkel mutatják meg, hogy milyen módszerekhez érdemes nyúlni.
Három közgazdász, David Card a Berkeleyről, Jochen Kluve a Humboldt Egyetemről és Andrea Weber a Mannheim Egyetemről összeszedte a világon elérhető összes kutatási adatot az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonyságáról, és egyetlen metatalmányba összefésülték őket:
megnézték, milyen módszerek bizonyultak hatékonynak és mik kevésbé.
Komoly módszertani akadályok nehezítették a sok kutatás összevetését, hiszen ezek az anyagok más-más módszerekkel, eszközökkel készültek, de miután megszűrték az elérhető irodalmat aszerint, hogy mi az, ami tényleg összevethető egymással, még mindig 207 kutatást találtak, és ezekből összesen 857 féle hatást lehetett kiolvasni.
A három közgazdászt elsősorban a hatékonyság érdekelte: hogy a különféle programok után milyen arányban találtak munkát a programban résztvevők. Megnézték azt is, hogy az érintettek sorsa hogyan alakul, tehát vizsgálták az egyes eszközök rövid-, közép- és hosszútávú hatásait is. Fontos megjegyezni, hogy kutatásukban a jelenleg is futó magyar közmunkaprogramot nem említik. Ez nem is annyira meglepő, mivel viszonylag új rendszerről van szó, amelynek rendes, nemzetközi szakirodalomban is elérhető elemzése még nem készült el. De általános megállapításaik elég könnyen összevethetők a hazai modell jellemzőivel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 26. szerda, 02:11
-
Találatok: 1771
Ma estére a miniszterelnök összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinet ülését. A döntés célja az volt, hogy az alattvalók tudomást szerezzenek arról, hogy ilyen magasztos grémium is védi az érdekeiket - tiszta Amerika - mert az hamar kiderült, hogy a kerítés önmagában kevés, mint Kocsis Máté nőverő haverjában az angolszász önuralom.
Tervek szerint magyarembert a pengés NATO drót, a négyméteres kerítés, többezer határvadász, esetlegesen a Honvédség (mind a tizenkettő...), még esetlegesebben a NATO katonái fogják védeni ezektől a terrorista járványgócoktól.
Ezekből ezidáig csak a szerb határon húzták ki a pengés drótot, melyet szerencsétlen készenléti rendőrökkel próbálnak védeni - sikertelenül.
A Nemzetbiztonsági Kabinet ülését pedig azért hívták össze, mert nagyobb menekülthullám várható: hat-hétezer migráns fog belépni a határon.
Ez a létszám nem kicsi, de nem is kezelhetetlen, ellenben jól rávilágít szeretett kormányunk ostobaságára.
A menekültek száma Macedóniában szaporodott fel, a görög szigeteken étlen-szomjan tartott migránsokat a macedon hatóságok megkísérelték feltartóztatni, ütötték őket, könnygázt vetettek be ellenük - hiába.
Az elkeseredett tömeg elsöpörte a hatóságokat, így beléptek Szerbiába, ahonnan mennének tovább, Magyarországom keresztül Nyugat.-Európába.
Namármost ha egyszer ezeknek az embereknek valaki elmondja, hogy ha a határátkelőkön lépnek be, akkor nyugodtabb lesz az utuk, mintha a mezőkön szaladgálnak, akkor ott fognak belépni.
Ha nem mondja el ezt senki nekik, akkor bejönnek majd Románia felől, bejönnek Horvátország vagy Szlovénia felől, a kukoricaföldeken át.
Aki idáig elvergődött, az már nem adja fel.
A baj leginkább az, hogy semmiféle elképzelés nincs a helyzet normális kezelésére, a magyar kormány meg kiváltképpen arra az emberre hasonlít, aki a csőtörésből kiáradó vízet a csőre szorított ujjaival akarja megfékezni.
Közben meg a másik kezével döngeti a mellét, hogy mennyire sikeres, holott az egész tevékenysége egy csődtömeg.
A legfrissebb attrakciójuk, hogy a MTVA megtiltotta, hogy a kisgyerekekről felvételt sugározzon a Királyi Televízió, mondván, a gyermekek személyiségi jogai miatt hozzák az intézkedést.
Lószart Mama, hogy a klasszikus szófordulatot használjam, azért nem lehet gyereket mutatni, mert a lakosságban az anyja szoknyáját szorongató és mellette menetelő kisgyerek szolidaritást váltana ki, ez pedig nem kívánatos, mert a kormányzati szándék szerint ezeket az embereket gyűlölni kell és félni tőlük.
Bővebben ...
