- Részletek
-
Készült: 2015. december 11. péntek, 06:35
-
Találatok: 1998
Orbán Viktor az európai politika élvonalában lévő politikusnak képzeli magát, aki egy sikeres illiberális politikai, társadalmi és gazdasági modellt kínál a sikertelen liberális európai, nyugati modell ellenében. Véli, hogy ő jár a történelem főutcáján, a Nyugat a zsákutcában.
Nyugat felől nézve a kelet-európai történelem horizontja a Nyugatra érés. A magyar, lengyel, cseh, szlovák, román stb. történelmek egységes narratívája, hogy társadalmaik száz, kétszáz, háromszáz éve törekednek a Nyugat felé. 1989-es rendszerváltásaik, majd bejutásaik az Európai Unióba, a NATO-ba nem a történelem végét, hanem kezdetét jelentik, amikor társadalmaik, gazdaságaik és államaik végre szabadokká, önállóakká és „normálissá” válnak.
Orbánnál és a többi kelet-európai nacionalista politikusnál a történelmi horizont a nemzetállami függetlenség. Szemükben és választóik szemében 1989-ben „egyetlen történelmi pillanatra” sikerült kivívni a nemzeti függetlenséget és szuverenitást, de ezt azonnal fel is kellett adnunk Brüsszel, Berlin, Washington másként elnyomó, másként gyarmatosító hatalmaival szemben. A Nyugat nem biztonságos kikötő, hanem olyan viharzó tenger, ahol csak magunkra számíthatunk. És következnek a leltározott sérelmek: a Nyugat elárult minket, amikor megcsonkított Trianonban az első, majd Párizsban a második világháború után, 1956-ban, amikor nem jött segítségünkre forradalmunkban. Becsapott minket 1989 után, amikor multinacionális cégei kiprivatizáltak és kifosztottak minket, amikor bankjai eladósítottak és kiszivattyúzták jövedelmünket. Cserbenhagyott és csak saját érdekeit nézte a gazdasági válságban. Nyakunkra hozta a menekülteket és egyedül hagyott velük szemben. (Ugyanezt éneklik kórusban a lengyel és cseh, szlovák és román, horvát és bolgár nacionalisták – Orbán dicsősége, hogy szólót énekelhet.)
Nem akarjuk a Nyugatot! Ez az újdonságuk a kelet-európai jobboldali vagy baloldali nacionalista mozgalmaknak. Nem az európai vagy az atlantista intézmények egyike-másikának vagy valamennyinek elutasításáról van szó, hanem a Nyugat egészének. Magyarország és a magyarok mindig rosszul jártak, ha bíztak a Nyugatban! A 20. századi mélypont az 1921-es Trianon, a csúcspont 1941 tavasza, amikor kardcsapás nélkül, a Nyugat és felfuvalkodott szomszédjaink ellenében szinte mindent visszaszereztünk: Kassa és Kolozsvár, Ungvár és Újvidék újra a miénk. Mi vagyunk a legnagyobb hatalom Közép-Európában, nincs Csehszlovákia, nincs Nagy-Románia, nincs Jugoszlávia.
2015-ben, ha Németország és Oroszország újra békén kiegyezne, mi jól ellennénk szabadon és szuverén módon az új európai rendben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 10. csütörtök, 04:33
-
Találatok: 1919
Nem lehet dicsekedni azzal, hogy Magyarország nem lóg ki a régiós korrupciós listából, de mégis a korrupció elleni világnapon nagyjából ez volt az egyetlen "pozitívum". A közbeszerzéseknél rendkívül magas a korrupciós kockázat, és aggodalomra ad okot, hogy afrikai mintára a törvényhozás tovább tágítja a teret a kétes ügyletek előtt. Az amerikai nagykövet szerint könnyen elvesztheti az az ország a bizalmat, amelyben az állam részrehajlóan közreműködik abban, hogy hogyan használják fel a közpénzeket.
A korrupcióellenes világnapot minden év december 9-én rendezik az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése óta. A világszervezet úgy fogalmazott „a korrupció súlyos gondot és fenyegetést jelent a társadalmak stabilitására és biztonságára, aláássa a demokrácia intézményeit és a demokratikus értékeket, az erkölcsi értékeket és az igazságosságot, továbbá veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a jogállamiságot”.
Magyarországon a közbeszerzéseknél döbbenetes mértékű a korrupció gyanús esetek aránya
A Transparency International egy nem nemrég bemutatott tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a közbeszerzéseknél óvatos becslések szerint is 90 százalékos a korrupció gyanús esetek aránya. Luis Arreaga, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Nemzetközi Kábítószerügyi és Rendvédelmi Hivatalának első államtitkára, volt izlandi nagykövet erre a jelentésre is reagálva megjegyezte, a korrupció jelentősen csökkenti azt a pozitív hatást, amit ezek az uniós forrásból megvalósuló befektetések a gazdaságra és a társadalomra gyakorolhatnának. A hivatali korrupcióról szóló számos híradás ellenére Magyarországon egyetlen magas beosztású kormányhivatalnokot sem állítottak még bíróság elé vagy vontak felelősségre ezekért a bűncselekményekért - írja a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében az amerikai államtitkár.
A Népszava által megkérdezett közgazdász a letelepedési kötvények ügyét említette
Ha már magánál a jogszabályalkotásnál nem lehet kizárni a korrupció lehetőségét, akkor elmondható, hogy a korrupció egy más, magasabb szintre emelkedik - fejtette ki véleményét a Népszava kérdésére Tóth István János, a területet jól ismerő közgazdász. Afrikában például léteznek olyan törvények, amelyek a miniszterelnök, vagy az államfő családját, vagy törzsét előnyösebb helyzetbe hozzák, s ebben az esetben már maga a törvényhozás korrupt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 07. hétfő, 06:24
-
Találatok: 1569
Egyre drágább az új földbirtokosi garnitúra kiépítése: a kedvezményes földhitel már 300 milliárd forintnál tart, a régi oligarchák közül pedig Simicska Lajos sokmilliárdos kártérítési perrel fenyeget.
Újabb kézigránátot hajított be az ablakon Simicska Lajos kegyvesztett főoligarcha: pert akaszt az állam nyakába, ha a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem függeszti fel a földárveréseket. A kalapács alá kerülő, állami tulajdonú 380 ezer hektárba történetesen becsúszott 14 400 hektár Simicska Mezort-csoportja cégei bérleményéből, és ügyvédje értelmezése szerint egy törvénymódosító javaslat miatt jó esély van rá, hogy földterület nélkül maradjanak. Márpedig a cégek az állammal 50 évre szóló földhaszonbérleti szerződést kötöttek, amelyből 36 év még hátravan. Az ügyvéd az NFA-elnöknek írt levélben szándékos károkozást, hivatali visszaélést és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét említi. Nagyobbat is szólhat még a gránát, hiszen az első Orbán-kormány összesen közel 80 ezer hektárt adott 50 éves bérletbe; csak Simicska 57–65 milliárd forint elmaradt haszon miatt pereskedhet, ha a csoport három agrárcégének az előző három évben együttesen elért 1,6–1,8 milliárdos adózott eredményét vesszük figyelembe.
Pedig ez csak mellékhatás – állítja a HVG kormányhoz közeli forrása. Az állami földek ötödének eladásával nem az volt a fő cél, hogy a 2001-ben az első Orbán-kormány, majd 2003-ban a szocialista–szabaddemokrata koalíció idején az állami gazdaságok privatizációjakor helyzetbe hozott nagybirtokosokat lecseréljék, hanem az, hogy azok piaci bérleti díjat fizessenek. Pedig nehéz a klientúracserén kívül másra következtetni az agrártárca egyik előkészítő anyagából, amely szerint a földeknek már van új gazdájuk: az eladásra kínálható 380 ezerből csaknem 350 ezer hektárt korábban haszonbérbe adott az állam, ebből 2010 szeptembere előtt 250 ezer, az után 100 ezer hektárt.
A kontraktusokban – az árverési hirdetmények alapján – legfeljebb 1250 forint aranykoronánkénti díj szerepel, de az első Orbán-kormány által kiosztott 80 ezer hektárra szóló, 2051-ben lejáró szerződésekben 580 forint a tarifa. Összehasonlításul: a KSH tavaly a szántókra 42 700 forint hektáronkénti átlagos bérleti díjat jelentett, ami egy átlagos minőségű, 20 aranykoronás darab esetében 2140 forintos tarifának felel meg. A magánföldek bérlői számára elérhető, azaz a piaci ár közelebb esik a 3000, mint a 2000 forinthoz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. december 05. szombat, 21:47
-
Találatok: 1739
Azt, amit most írok, előre szólok, nem politikai indíttatásból teszem. A terepen dolgozó szakember szól belőlem, a szegénységgel naponta találkozó emberé.
Most olvasom, megint újra lesz értelmezve ez is. Hogy ki a szegény? 2013-ban újraértelmezést nyert, hogy a gyerekek közül ki a hátrányos helyzetű, és ki a halmozottan hátrányos helyzetű. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény mellé beemelődött a lakhatás, foglalkoztatottság, és az iskolai végzettség (korábban ez utóbbi volt a meghatározó). Az új definíció után az országban szignifikánsan csökkent a kategóriákon belül maradtak aránya, igazából ez elemezve, sőt, azt hiszem kihangosítva sem lett. Érezték persze a jogalkotók is, hogy valami nincs rendben ezzel, ez azért így elég nagy támadási felület, és az adatbekérések, elemzések alapjául ma is leginkább a korábbi gyermekvédelmi kedvezményt használják.
Nemrég nemzetközi kutatás állapította meg, hogy Magyarország az Unióban hátulról a harmadik a gyerekszegénység kockázatában, Bulgária és Románia van csak utánunk. Persze ez csak egy hír volt, nem emlékszem, hogy az állami médiában lett volna róla szó, a kommunikációja már lezárult.
Sok minden újraértelmeződött már, a leszázalékoltak helyzete, ami tömegektől vette el a létbiztonságot anélkül, hogy állapotuknak megfelelő munkalehetőséget adott volna. Új értelmezést nyert a szegregáció fogalma, ami megengedővé tette az elkülönített oktatást, és nem szab gátat a felgyorsult elkülönítésnek, ami végérvényesen kettészakítja az oktatást és a társadalom jövőképét is.
Szó volt már sokszor arról, ki a szegény, tudjuk, meghatározó ez az emberek értékének a megítélésében (mindenki annyit ér, amije van), és az is lehetséges ma ezek között a jogi keretek között, hogy „potyautasoknak” titulálják azokat, akik generációk óta nem tudnak változtatni, és helyileg így is bánjanak velük. Egyre több településen.
Különféle kutatások vannak, amelyek más-más szempontok szerint elemeznek. Mi is megalkottuk a magunkét, hogy sorrendet tarthassunk a nyomorúság kezelésében.
Számunkra szegény az, aki nem tudja a családjának a hónap végéig az alapszükségleteket biztosítani, és egy váratlan kiadás kezelhetetlenné teszi számukra a következő hónapokat is. Ahol a családi bevásárló lista szűkös, és egészségtelen. Ahol nagyon várják a hónap eleji jövedelmet, mert az utolsó héten már nem tornyosul a tűzifa kupaca a kályha mellett.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 30. hétfő, 02:44
-
Találatok: 1600
Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.
Hétfőtől megint Párizsra figyel a világ: kezdődik az ENSZ 21. Klímakonferenciája (COP21). A 195 ország részvételével zajló klímacsúcs legfontosabb célja egy olyan globális megállapodás kidolgozása, amivel sikerülhet 2 Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. A párizsi találkozó tétje óriási, radikális beavatkozás nélkül az átlag hőmérséklet-növekedés a század végére 4,8 Celsius fokos lehet, amit azt jelenti, hogy emelkedni fog a tengerszint és a vízhőmérséklet, hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, megszokottabbá válik a szélsőséges időjárás. És ha most sem történik radikális beavatkozás, a kérdés gyakorlatilag eldől, a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Nem kell megfeszülnünk
Eddig több mint 180 ország nyújtott be önkéntes vállalásokat arra, hogy 2030-ig hány százalékkal csökkentik üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Európai Unió 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt (ez az egész unió kibocsátására vonatkozik), ami Vaszkó Csaba, a WWF éghajlatváltozás programjának vezetője szerint “ nem elég ambiciózus, mert az 50-60 százalékos csökkenés is elérhető lenne.”
Magyarország ugyanakkor kényelmes helyzetből várhatja a párizsi klímacsúcsot; várhatóan nem kell majd különösebben megfeszülnie, hogy megfeleljen az ugyancsak 40 százalékról szóló vállalásának, magyarázta Vaszkó. Az EU adja a globális károsanyagkibocsátás kilenc százalékát, a magyar kibocsátás ennek mindössze 1,4 százaléka, vagyis átszámolva mintegy 62 millió tonna széndioxid évente. (A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért: Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal.) A WWF szakértője szerint a vállalások alapján “irányváltás” lesz a párizsi csúcs. „Lesz kibocsátás-csökkenés, még ha nem is olyan mértékű, hogy a biztonságos két Celsius fok alatt tartsa a globális középhőmérséklet-emelkedést”, tette hozzá. A mostani vállalások alapján a szakértő úgy számol, hogy a század végére 3-3,5 Celsius fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet...
Rengeteget lehetne spórolni
Egy nemrég megjelent kormányhatározat rögzítette, hogy a kormány nem ad vissza nem térítendő támogatást lakossági energiahatékonysági programokra, hanem a középületek felújítására költi a pénz. (Erről Lázár János már október elején beszélt.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 28. szombat, 15:41
-
Találatok: 2474
Vajon ezek a követelmények az Állami Számvevőszék saját közbeszerzéseinél is érvényesülnek? - Egy, a napokban megjelent közbeszerzési eljárás kapcsán visszaemlékeztem egy jóslatomra, ami az Állami Számvevőszék (ÁSz) beszerzésével volt kapcsolatos. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis megjelentette az egyik, korábban már lefolytatott közbeszerzési eljárásának az eredményét, melyben 150 darab laptopot vásárolt, 24.882.000 forintos vételáron.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy manapság már senkit nem érdekel az, hogy megint "egy laptopnyi" forinton múlt, hogy nyílt közbeszerzést kelljen lefolytatni. Vélhetően az sem probléma, hogy a terméket nagyjából kisker áron sikerült közbeszerezni, ami 150 darabos tételnél éppen nem tűnik kiemelkedően jó vételnek, de sebaj - gondolják talán sokan - úgyis uniós pénzből, GINOP-6.2.1-15 és VEKOP-8.6 kiemelt programokból lett rá keret.
Az sem jelent gondolom problémát, hogy a Hewlett-Packard (HP) ProBook 455 G2 „vagy azzal egyenértékű” eszköz beszerzésekor végül csak HP ProBook 455 G2 eszközt tudott felajánlani az ajánlattételre felkért HP partner, azzal egyenértékű, de más típust nem. Mindez nem lehet meglepő, hiszen olyan technikai követelményeknek is megfelel, minthogy tartalmazzon a laptop "Country Localization"-t, "HP IDS UMA A8-7100"-t és "No Fingerprint Reader"-t is.
És hogy miért nem probléma? Azért, mert eleve nem is lehetett érdemi a verseny, úgyis azt hívott meg ajánlattételre a KSH, akit csak akart. Ha történetesen három olyan céget, amelyik semmi mást nem forgalmaz, csak HP ProBook 455 G2 laptopot - amit annyira szeretne -, akkor már nem is kellett aggódnia a beszerzésének sikere kapcsán.
Szóval minderről egy árva karaktert nem írtam volna, ha történetesen nem lepődtem volna meg hetekkel ezelőtt az Állami Számvevőszék (ÁSz) aktuális laptoptenderén, amikor értetlenül konstatáltam, hogy első ránézésre annak minden eleme a HP-hoz van "igazítva", azon belül is az EliteBook-szériára. Nincs túl sok gyártó, amelyik "egyenértékűsödni" tud olyan követelmények mellett, mint hogy "256GB SATA-3 Self Encrypted OPAL2 Solid State Drive" SSD, "1 docking connector", "4GB 1600 DDR3L 1DM" RAM vagy épp "15.4 inch LED HD SVA Anti-Glare" kijelző. Ja, és maximum 1,83 kg lehetett a tömege, pont, mint a HP EliteBook 850 szériának.
"Jobbulni" persze talán lehetne, de ettől függetlenül is termékre szabottnak tűnik számomra a leírás. Ráadásul előttem nem ismert az ÁSz olyan feladata, ami indokolná a hordozható "HP-erőművek" bevetését egy-egy szabályszerűségi integritás-ellenőrzés során, a terepen. Vagy épp akkor, amikor teljesítmény-ellenőrzést végeznek az alábbi ÁSz-útmutató szerint:... / victorism.blog.hu
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 24. kedd, 17:17
-
Találatok: 1641
Az évekkel ezelőtti korrupciógyanús földhaszonbérleti pályázatok nyertesei jószerével egyedül licitálnak a földárveréseken, és kikiáltási áron hozzájuthatnak az általuk eddig is művelt termőföldekhez. Nem akarnak tovább is bérlők maradni, a jelek szerint kifizetődőbb tulajdonosként hasznot húzni a földből.
Mélyen a zsebükbe nyúltak az évekkel ezelőtti, erősen vitatott állami földpályázatok felcsúti nyertesei. Köztük a miniszterelnök feleségének felcsúti földjeit is művelő Flier család tagjai, de így tett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is, aki ügyvéd képviselőjét küldte Székesfehérvárra, hogy a Búzakalász Mezőgazdasági Kft. megbízásából emelje fel az árverésen a licittáblát. Egy szál egyedül.
Megkezdődtek ugyanis a Fejér megyei földárverések, a megyeszékhely Türr István Képzési és Kutató Intézetében (a Panama Motel közvetlen szomszédságában) majdhogynem karácsonyig lehet licitálni. De eddig nagy verseny nem volt. Hétfőn, az első napon ez volt a tapasztalat. Arról, hogy mit fog csinálni a földdel, az egyedül licitáló Flier Tamástól ezt a választ kaptuk: – Nem nyilatkoznék, ha nem bánják. – Hozzátette, más földekre is licitál még.
Flier Tamás ahhoz az óbaroki közel 12 és fél hektáros szántó tulajdonjogához jutott hozzá, amelynek bérleti jogát 2032 márciusáig kapta meg 2012-ben az államtól. Flier úr nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy miért érte meg neki 14,4 millió forintért megvenni a 258,5 aranykoronás földet, amikor a bérleti díja koronánként és évente mindössze 1250 forint maradt volna. Válaszoltak helyette azok az érdeklődők és önmagukat nézelődőnek nevező megjelentek, akik vagy a terepet mérték fel, vagy a háttérben álló földbirtokosok megbízásából megfigyelőként vettek részt az árverésen.
Senki sem akar lófejet találni reggel otthon az ágyában
– ezt a meghökkentő feleletet adta egyikük arra a kérdésre, hogy miért nem jelentkezett más az ismert felcsúti „arcok" által művelt földekre. Hozzátette: nem kell attól tartani, hogy Flierék vagy a Mészáros-klán bérleményeire valaki rá merne licitálni.
Még pár hét, és Fejér megyét immáron nem bérlőként, hanem földbirtokosként fogják uralni azok, akik 2010 után kedvezményekben részesültek.
Az első földárverés körülbelül hat másodpercig tartott.
De ahhoz, hogy Flier Tamás részt vehessen rajta, az előző héten pénteken be kellett fizetnie az árverési biztosítékot (a kikiáltási ár tíz százalékát), a befizetésről szóló banki igazolást ellenőrizte Márkus Kornél árverésvezető és Simon János, a sárbogárdi járási hivatal elnöke. Fliernek le kellett szurkolnia a 30 ezer forintos regisztrációs díjat is. A biztosítékot a vesztes licitesek nyolc napon belül visszakapják, az utóbbit lenyeli az állam.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 23. hétfő, 19:36
-
Találatok: 1610
Homokszem került a jól szervezett fideszes földleosztó gépezetbe azzal, hogy nem jött össze a parlamenti kétharmad a földbérleti díjak teljes körű emelési lehetőségéhez. Pont azokat a földeket érinti ez, amelyeknél ez a legfontosabb lenne Orbánéknak.
A fideszes propaganda az állami földeladások kapcsán sem hazudtolja meg magát, a legutóbbi közleménye igazi gyöngyszem. Az már nem lep meg senkit, hogy „gazdaellenes liga” alakításával vádolja meg a teljes ellenzéket a Jobbiktól a DK-ig, megszoktuk már az 50-es évek propagandájára hajazó retorikát. Az sem váratlan, hogy ezúttal nem a magyar föld külföldieknek való kijátszását róják fel az ellenzék bűneként, miután kiderült, hogy külföldiek is szerezhetnek földet az árveréseken.
Az viszont már kimeríti a gátlástalan pofátlanság fogalmát, hogy a bírálókat a „Simicska-érdekeltségek kiszolgálójának” minősíti, hiszen éppen az első Orbán-kormány volt az, amely még 2001-ben több tízezer hektárnyi állami gazdasági földet játszott át 50 évre nevetségesen alacsony haszonbérleti díjért akkori kedvenceinek, elsősorban Simicskának és körének!
A hajmeresztő vádaskodás előzménye az, hogy a parlamentben nem sikerült megszerezni a kétharmadot a 2013-as földtörvény módosításához, ami lehetővé tette volna, hogy minden haszonbérleti földnél a tulajdonosok egyoldalúan akár 2-3 évenként emeljék a bérleti díjat, és ha azt a bérlő nem fogadja el, felmondják a szerződést. Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy ez a cél, különben lényegében senkinek nem éri meg állami földet venni, ha azt még évtizedekig más műveli, csupán minimális bérleti díjat fizetve, amely legfeljebb a hiteltörlesztés töredékére elég.
A fideszes tervek szerint minden úgy történt volna, mint a trafikmutyinál, ahol a dohányboltok megfelelő kezekbe jutása után megemelték az alkalmazható árrést és jócskán kibővítették a forgalmazható termékek körét, azaz az új bérlők javára módosították a szabályozást. Most is ez volt a menetrend, de homokszem került a gépezetbe, mert a 2013 vége előtt kötött szerződéseknél csak kétharmados többséggel lehetett volna az egyoldalú módosítást törvényessé tenni.
Ezzel Orbánék saját csapdájukba estek, mert az új földtörvény után már ők adták bérbe az állami földeket jórészt nekik tetszőknek az Ángyán által feltárt földmutyik keretében. A mostani földosztás nagyobb részben éppen ezeket a területeket érinti, és ott az a cél, hogy az új bérlők gyorsan tulajdont is szerezzenek. Mivel tehát maguk a bérlők – elővásárlási joggal és kedvezőbb finanszírozási feltételekkel – lehetnek a vevők, náluk nyilvánvalóan értelmetlen a bérleti díj emelésének joga.
Az pont a korábban bérleti jogot szerzőkkel szemben lehetne érvényesíthető, ha ehhez meglett volna a kétharmad. Annak híján viszont a földkiárusítás másik nagy célja kérdőjeleződött meg: a régi bérlők ellehetetlenítése, vagy legalábbis kiszipolyozása. Hogy ez a valós szándék, több furcsaságból is kiderül.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. november 22. vasárnap, 08:30
-
Találatok: 2230
Lehet, hogy nem lesz elszigetelt üzem a Felcsúton épülő kisvasút. Egy elképzelés szerint összekötnék ugyanis a Bicskénél tervezett keskeny nyomtávú vasúttal, és azon keresztül a hegyeshalmi „nagy” vasútvonallal. Vagyis kis túlzással, Orbán Viktor falujából akár Bécsig is lehetne vonatozni, persze átszállásokkal. Már azt is tudják, melyik cég készítheti el ehhez a megvalósíthatósági tanulmányt.
A felcsúti kisvasutat 2013-ban nyilvánította kiemelt beruházássá a kormány, emellett majdnem 900 millió forint támogatást is juttattak az építkezést vállaló alapítványnak, amely Mészáros Lőrinc polgármester érdekeltségébe tartozik. Az alapítvány azonban csúszásba került a beruházással, október utolsó napján kellett volna befejezni az építkezést, de nem tudták tartani a határidőt. Emiatt halasztást kértek a projekt lezárásához a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, erre lehetőségük is volt – tudósított korábban az RTL Híradó.
Az új kisvasút az Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti háza mellett álló Pancho Arénától a település központján át egészen a felcsúti arborétumig járna, és az eddigi tervek arról szóltak, hogy mindössze három megállója lenne.
A költségvetési hatástanulmányban napi 7,5 ezres forgalommal számoltak, emiatt az EU vizsgálatot is indított, nem túl valószínű ugyanis, hogy ezt az átlagot hozni tudná a kisvasút.
A projekt bírálói szerint kérdéses, hogy egyáltalán ki utazna a kisvasúton. A felcsúti kertek alatt futó nyomvonal kevésbé vonzó ugyanis azoknak, akik napi szinten ingáznak, mivel a kisvonat elkerülné a házakkal teli részét a falunak. A napi 7500 utas akkor is irreális, ha a kisvasút turisztikai látványosság lenne.
Felvetették, hogy egy esetleges bicskei hosszabbítás sem tenné feltétlenül vonzóvá az új kötöttpályás közlekedési lehetőséget. A bicskei vasútállomásról 13 perc alatt ér ugyanis a busz a faluközpontba, és ennél valószínűleg a vonat sem lenne gyorsabb.
Jöhet egy 45 kilométeres toldás
A felcsúti kisvasutat a hosszabbítás menthetné meg attól, hogy sokszor szinte üres kocsikkal gördüljön oda-vissza három megálló között – akár így is lehet értelmezni a Bicske térségébe képzelt keskeny nyomtávú vasútvonal ötletét.
A pálya Bicskén, Felcsúton, Alcsútdobozon és Etyeken át Herceghalomig vezetne, de pontos nyomvonal nincs még. Nagyjából 45 kilométeres lenne, és magába foglalná a már építés alatt lévő felcsúti kisvasutat.
A Bicskénél elképzelt keskeny nyomtávú vasútnak ráhordó szerepet szánnának az 1-es számú hegyeshalmi vasútvonalra. Utóbbin járnak egyebek mellett a Budapest és München között közlekedő Railjetek, amelyek Bécsben is megállnak.
Bővebben ...
