Hírek

Én magyar vagyok és ezekkel nem akarok együtt élni

Részletek

Készült: 2016. július 06. szerda, 07:09

Találatok: 1733

"Csak a magyarok dönthetnek arról, kivel akarnak együtt élni, Brüsszelnek ebbe nincs beleszólási joga." – mondta Orbán Viktor. Meg Lázár János. És minden egyes kormánytag, kormányszóvivő, államtitkár, helyettes államtitkár, államtitkárnő, takarító, vécésnéni. Valamint Rogán Antal.

Innen is puszikálom mindannyiukat együtt és külön-külön is, Rogán Antalt különösen. Meg is ragadnám az alkalmat, hogy érdeklődjem: megállapodott már a lakóingatlan mérete, vagy még most is növésben van? A letelepedési kötvény buli jól tejel? Mindenki elégedett? Habony Árpád is, aki kicsoda egyébként? És az V. kerületi ingatlanok ügyében hogy áll a helyzet? Áll? Mert úgy hírlik, sajnos a rendőrségen megsemmisült adathordozónak van másik példánya, tehát nem vesztek el a dokumentumok. Bizonyára örül ennek Rogán úr és már alig várja, hogy szembesítse a bíróság Portik Tamással és így módjában álljon tisztára mosni a nevét. Patyolatra.

Mert abban biztos vagyok, hogy Rogán Antalt nem kell felszólítania Lázár Jánosnak – pláne Csepreghy Nándorral üzenve – hogy fáradjon be a kihallgatásra. Mert Farkas Flóriánt meg kellett kérni szépen. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt kérte Farkas Flóriántól: menjen el az OLAF meghallgatásra, és amennyiben tiszta a lelkiismerete, működjön együtt az uniós hatósággal a kialakult helyzet kezelésében.

Mivel Farkas Flórián nem ment el, több megoldás kínálkozik.

• Farkas Flórián nem jól hall.
• Farkas Flóriánnak fogalma sincs arról, kicsoda az a Lázár János.
• Farkas Flórián jól hall, ismeri Lázár Jánost, csak nem érdekli, mit beszél.
• A negyedik verzióra gondolni sem merek: Farkas Flóriánnak nem tiszta a lelkiismerete.

Pedig most lenne itt az ideje annak, hogy Farkas megvalósítsa az áhított programját. Híd a munka világába. Amennyire én tudom, sok börtönben végeznek munkát a rabok. Hát mi ez, ha nem a sors kinyújtott keze?

Jut is eszembe! Most derült ki, hogy a teljes magyar sajtó méltatlanul rágalmazta Orbán Viktor legkedvesebb szomszédját és gázszerelőjét. Azzal vádolták ugyanis, hogy az ő tulajdonában van a Horvátországban frissen talált, alig 750 millió forint értékű villa, mikor nem is! A hvg.hu megkérdezte ezt az ártatlant a villáról, mire Lőrinc ugyan nem szólt semmit, de a hivatala válaszolt. Zárójelben értetlenkednék: milyen hivatala van Mészáros Lőrincnek? Kormány? Vagy a polgármesteri hivatal? Annak ugyan mi köze van ehhez? Zárójel bezárva.

Tehát azt válaszolta a hivatal, hogy Mészáros vagyonbevallása olyan pontos, mint egy svájci óra, a villa pedig nem a polgármester úr tulajdona, hanem egy cég tulajdona. A cég ugyan Mészáros Lőrinc tulajdona, de ez mégsem az. Vagy az mégsem ez. Vagy valami.

Arra gondoltam, hogy L. Simon Lászlónak is kellett volna egy hivatal, akkor nem kell kirúgni szegényt. Mert ha nem szólal meg, talán nincs akkora baj, így meg mindenki a barackmagon csámcsog, meg a fitneszedző feleség földbirtokosi ambícióin, és az egyébként mindenki által használt úton, pedig már csak kevesen emlékeznek arra, amikor az államtitkár úr rabokat dolgoztatott a gyümölcsösében. L. Simon Lászlót egyébként hat év alatt most rúgták ki harmadszor. Hátha most eléggé.

Bővebben ...

Merjünk bátran hülyék lenni?

Részletek

Készült: 2016. július 04. hétfő, 23:55

Találatok: 1887

A brexit farvizén hazai kormánytagok is elkezdtek arról beszélni, hogy szerintük Magyarország is nyugodtan kiléphetne az Európai Unióból, és egyelőre Orbán Viktor sem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Ami abból a szempontból elég aggasztó, hogy egészen katasztrofális gazdasági hatásokkal járna, ha valóban otthagynánk az uniót. Az EU-támogatások és az uniós kereskedelem nélkül elfogyna a GDP-növekedés, és még egy jókora pénzügyi és tőzsdepánikot is kapnánk a nyakunkba, aztán örülhetnénk, ha nem fulladnánk bele az adósságba. Összeszedtük, min kellene elgondolkozni, mielőtt felülünk az EU-kilépési vonatra.

Épphogy kezdett alábbhagyni a brit uniós kilépéssel kapcsolatos pánik, amikor Lázár János a múlt heti kormányinfón jó érzékkel bedobta: ő bizony szíve szerint szintén kilépne az Európai Unióból.

Azóta a kormány számos más tagja is megszólalt az ügyben, és egyelőre a bennmaradáspártiak vannak szűk többségben. Azonban addig biztos nem lehet pontot tenni az ügy végére, amíg a témában nem kifejezetten egyértelműen nyilatkozó Orbán Viktor nem ad egy fokkal érthetőbb választ arra, hogy szerinte mi legyen most velünk meg Európával.

Szűk előnyben vannak a kormány­ban az EU-pártiak
Kövesse velünk, hogy helyezkednek a magyar kormány tagjai a brexit után. Most 3-2 az állás.

Mielőtt azonban felülnénk az EU-kilépési vonatra, nem árt emlékezni arra, hogy mit kaptunk Brüsszeltől, és hol lennénk nélküle. Már a briteknél is nagyon rosszul áll a kilépési projekt gazdasági oldala, pedig az a világ 5. legnagyobb és Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, amely sokkal többet kibír, mint Magyarország.

Magyarország esetében gazdasági értelemben nem öntökönszúrásról lenne szó, hanem arról, hogy

fejjel rohannánk neki a falnak.

Igazából belegondolni is nehéz, akkora katasztrófa lenne a magyar gazdaság számára az EU-kilépés, de bármennyire is fáj a gondolatkísérlet, azért mégis megpróbáltuk összeszedni, hogy mi várna ránk az unión kívül.

Nagy bajban lennénk az EU-támogatások nélkül

Kevés dologban van akkora egyetértés a magyar gazdaságot elemzők között, mint abban, hogy az uniós transzferek nélkül alig lenne itt bármiféle növekedés. Ez már csak abból is teljesen egyértelmű, hogy amikor idén év elején elapadt a brüsszeli pénzcsap, a magyar gazdaság hirtelen Görögország mellett találta magát a szégyenpadon.

Az utóbbi években a nettó EU-transzferek stabilan a magyar bruttó nemzeti jövedelem 4-5 százalékáért feleltek, sőt tavaly egészen kiemelkedő, 5,64 százalék volt ez az érték. Ez konyhanyelven nagyjából azt jelenti, hogy összgazdasági szinten minden 100 megtermelt forintunkból 4-5 az EU-tól jön.

Bővebben ...

Minden biztos kézben van

Részletek

Készült: 2016. július 03. vasárnap, 22:43

Találatok: 2443

Évek óta "olcsóbb államot" ígér Orbán Viktor, ám ez már csak azért sem jöhet össze, mert jelenleg félszáznál is több miniszteri és miniszterelnöki biztos tevékenykedik apparátusában, méghozzá parodisztikus feladatkörökkel. Ceglédi Zoltán elemző úgy látja, a kormányfő a bukott kádereit - például Czunyiné Bertalan Judit korábbi köznevelési államtitkárt - is biztosnak nevezi ki, mert nem akarja elismerni a kudarcot, s elengedni a kezüket. Természetesen, ha Orbán és a Fidesz elköteleződik egy "nagy ügy" mellett, arra külön biztost neveznek ki. Így van például fejlesztési biztosa Felcsút térségének, vagy akár a látványsportoknak is.

Magyarországon több mint félszáz miniszteri és miniszterelnöki biztos dolgozik, többek igen "érdekes" feladatot kaptak a szaktárcájuktól. Legutóbb például Lázár János kancelláriaminiszter Visy Zsoltot bízta meg "A római birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékébe történő jelölésével és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjával miniszteri biztosi rangban". A világörökség-várományos helyszínt ugyanis nemzetközi projekt keretében akarják fejleszteni, hogy elnyerje az UNESCO jóváhagyását, a közlések szerint erre kellett biztost kinevezni. A sajtó hamar felkapta Visy nem mindennapi titulusát, amire reagálva a biztos közölte: "tudatlanságból és politikai aljasságból fakadó támadások özöne" zúdult rá, ezekkel nem kíván foglalkozni. Ugyanakkor úgy döntött, hogy a miniszteri biztosi havi 500 ezer forintos tiszteletdíjából az idén nettó 1 millió forintot átutal a Pro Énlaka Alapítványnak, hogy ezzel is támogassa ennek a székely falunak az örökségvédelmi és világörökségi célokat dédelgető tervét, minthogy a falunál húzódott az egykori Dacia superior tartomány határa, és itt is található egy limes-castellum. A biztos közleményében kitért arra is, hogy már kinevezése előtt is, összesen 15 éve munkálkodik a limes világörökségi területté nyilvánításáért önszántából és bármilyen anyagi ellenszolgáltatás nélkül, de ennek ellenére támogatni fogja az alapítványt.

Ha már ellenszolgáltatások: az Orbán-kormány színesebb feladatait ellátó néhány tisztviselő minden bizonnyal olyan jól végzi a munkáját, hogy a helyettes államtitkári alapjuttatást, havi bruttó 747 ezer forintot sem sajnálják tőlük. Ilyen "kiváló munkaerő" például Horváth István, aki az Fejlesztési Minisztérium (FM) kiemelt programjaiért felel, illetve Baán László, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) felel a Liget Budapest projektért. Vannak olyanok is, akik a kiemelt bérük mellé gépkocsit is kapnak: ilyen például az Emmi Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos, Hafenscher Károly, vagy a szintén a tárcánál dolgozó Hegedüs István, aki a köznevelési tankönyvellátási rendszer működését segíti.

Ember kellett a feladatokra

Egy biztos munkája nem is olyan egyszerű, főleg, ha például 25 év távlatából kell eseményeket felderítenie. A Belügyminisztériumban Horváth Andrást találták a legalkalmasabbnak arra, hogy "az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozó szervezeti egységeinél a szervezett bűnözői körök által az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az ún. olajos ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítésének és nyomozásának" irányításával, koordinálásával foglalkozzon miniszteri biztosként. Hasonlóan komplikált lehet Kasó Attila feladatköre is, aki a fejlesztési tárca nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló feladatokért felelős miniszteri biztosa. Orbán Viktornak arra is volt gondja, hogy kedvenc falujának, Felcsútnak a fejlesztéséért külön miniszterelnöki biztos feleljen. A "megtisztelő feladatot" Tessely Zoltán korábbi bicskei polgármester kapta, ő koordinálja az Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy (ide tartozik Felcsút is) területfejlesztési programjait.

Bővebben ...

Belegondolni is fájó, hol tarthatna már ez az ország

Részletek

Készült: 2016. július 03. vasárnap, 00:19

Találatok: 1872

Alig két napja jelentette be L. Simon László menesztését, Lázárral összefüggésben ma a hvg.hu írta meg, hogy dohánycéges barátai a napelem-biznisszel kacérkodnak. Ez úgy kapcsolódik L. Simon barátunkhoz, hogy annak idején a Paksról szóló parlamenti vitanapon kifejtette:

Áramra éjszaka is szükség van, illetve akkor is szükség van, amikor nem fúj a szél, nem süt a nap, azaz egyértelmű, hogy a megújuló energiaforrások kizárólagos preferálása nem jelent biztonságos áramellátást.

2014 szeptembere óta változott a világ, szegény L. Simont (irónia) is lefokozták, Lázár és haverjai viszont a helyükön vannak és felismerték: a Paks 2 nevű szabadrablásos piramisjáték helyett mellett vannak más módozatai is az állami és uniós támogatások aggregált lenyúlásának.

Miután letarolták a dohánykereskedelmet, most úgynevezett szerkezetátalakítási támogatást vesznek fel dohánytermesztésre úgy, hogy a dohánymezőn vagy annak közelében napelemet helyeznek el. Ez azért lesz jó nekik, mert ehhez újabb sokmillió forintnyi uniós forrást vehetnek igénybe, és azon is nyernek, hogy az állam a jövő évtől garantált átvételi árat állapít meg.

Vagyis azt történt, hogy miután az országnak gyűlése elfogadta a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia átvételének támogatási rendszeréről (metár) szóló jogszabályt, Lázár hódmezővásárhelyi jóbarátai sorra alakították meg szolárcégeiket. Az időzítés természetesen tök véletlen. Na jó, vicceltem. De tényleg: ki az a hülye, akinek nem éri meg, hogy különösebb szaktudás nélkül a telepített napelemekkel megtermelt áramért hosszú éveken át fix bevételt zsebeljen be. Hogyan? Állami garanciával.

A kormány ugyan döngette a mellét, hogy a jogszabályban foglalt intézkedések elsősorban a szakmailag felkészült hazai vállalatok számára nyitnak fontos lehetőségeket, a hvg.hu szerint a Cégközlöny hemzseg az újonnan gründolt áramtermelő cégektől. Semmi új, csak a szokásos. Ahogy ez lenni szokott eddig is mindig és mindenhol, amikor és ahol a kormány valamelyik prominense az általa támogatni kívánt vállalkozói réteget helyzetbe akarta hozni. Ahogyan a mangalicaszerelő és gáztenyésztő egyik napról a másikra elkezdett érteni az építkezéshez, vendéglátáshoz és minden máshoz, amihez érdemes volt, úgy Lázár dohánycsászárai ezennel megújulóenergia-termelőkké lépnek elő.

Bár sokszor gondolhattuk, hogy már nincs olyan terület, amire ne tették volna rá a kezüket, nincs pénz, amit nem loptak már el, illetve nem irányítottak a megfelelő helyekre mindig ugyanazoknak, tessék, itt van. L. Simonnak igaza volt. Csak az, ami Paksból lenyúlható nem elég a biztonságos soklábon álláshoz. Most érkezett el az ideje a megújuló energiaforrásoknak. Mert most van ebben pénz. És ez itt a lényeg, minden más melléduma.

2016 második felétől az Európai Uniótól raklapnyi pénzeket lehet lehívni napenergia-erőművek beindítására. Gondolom, nem igényel különösebb elmélyülést, hogy az állami földek esetében ugyanez volt az algoritmus.

De mekkora cinikus gazembernek kell lenni ahhoz, hogy ezzel párhuzamosan a jelen történetben érintett kancelláriaminiszter magánvéleményként az EU-ból való kilépést lebegtesse? Az a Lázár János, aki egyébként – szintén a hvg.hu észrevétele szerint – 2011-ben hatalmát felhasználva puccsolta meg az úgynevezett kapcsolt, vagyis hőt és áramot egyszerre termelő erőművek kötelező átvételi rendszerének meghosszabbítását.

Bővebben ...

Bojár Gábor: Brexit után Huxit

Részletek

Készült: 2016. július 02. szombat, 03:56

Találatok: 1926

Az angol népszavazás sokkoló eredménye nyomán egyre szélesebb körben emlegetik a következő lehetséges kilépőként Magyarországot. Van azonban egy lényeges különbség, amit az elemzők nem említenek. Nálunk a miniszterelnök akar kilépni, szemben egyelőre a magyarok többségének akaratával, míg az angoloknál ez pont fordítva volt.

Miniszterelnökünk szándéka nem új, hiszen Brüsszel-ellenes szabadságharcos retorikája a 2010-es győzelem után azonnal elkezdődött, sőt emlékezhetünk szavaira első kormányzása idejéről, amikor ő vezette a csatlakozási tárgyalásokat: „Van élet az unión kívül is”. Akkor is úgy éreztem, hogy ez nem tárgyalási taktika, hanem őszinte, mélyről jövő mondat, és ha rajta múlik, nem lépünk be. Ő ugyanis erős vezetőként nem viseli hatalma korlátait. Következesen felszámolta az elvileg független kontrollnak szánt intézmények függetlenségét és az unióban az utolsó felszámolandó korlátot látja.

Ellenzéki érzelmű barátaim sokáig nem osztották véleményemet a kilépési szándékról, mondván, hogy akkor mivel tömné a hozzá közel álló zsebeket. Ezt az érvet soha nem osztottam. Úgy gondolom, hogy számára fontosabb a hatalom korlátjainak felszámolása, mint a GDP átlagosan kb. 4%-át kitevő uniós pénz. Nála a pénz ugyanis nem cél, hanem eszköz a hatalom megszerzése és megtartása érdekében. Tehát arról a pénzről, amelynek ára a hatalom korlátozása, inkább lemond, mint ahogy lemondott, sőt idő előtt visszafizette (helyesebben visszafizettette velünk) a piacinál jóval alacsonyabb kamatozású IMF-hitelt is. Továbbá az is valószínű, hogy korlátok nélkül az uniós források nélküli 96 százalékból többet is ki lehet venni, mint a 4% uniósból, hiszen ez utóbbiak a felhasználását több-kevesebb sikerrel, de ellenőrizni is próbálják.

Mielőtt a kilépési szándék bizonyítékait sorolnám, pár mondat arról, mit is jelent számomra az Európai Unió.

Egy személyes élménnyel kezdeném az ötvenes évekből: 6-7 éves lehettem, amikor a rádióban először hallottam valami „szén- és acélközösségről”. Megkérdeztem édesapámat, mi a csuda ez, amire ennyit válaszolt: Ez arról szól, hogy Európában ne legyen többet háború, sőt ne legyenek határok sem, és ha mi is oda tartoznánk, akkor nem lenne kérdés többé, hogy Erdély a románoké vagy magyaroké, mert mindannyiunké lehetne, úgy hogy ott saját kultúránkat és hagyományainkat szabadon megőrizhetjük, és közben együtt élünk békében. Ez maradt meg bennem felnőttkoromra is az Európai Unió álmáról, de sokáig nem remélhettem, hogy valaha mi is részesei lehetünk ennek az álomnak.

2004. április 30-ának éjjelén a római repülőtérre érkeztünk feleségemmel egy rövidebb kirándulásra és az útlevél ellenőrzésnél próbaképp beálltunk az EU-s állampolgároknak fenntartott sorba. A határőr órájára nézett és szigorúan ezt mondta: még öt perc, majd elmosolyodott és intett, hogy már mehetünk. Életem egyik legszebb pillanata volt ez. És a schengeni belépés óta is jó érzés önt el, amikor nyaralásra menet Tornyosnémetinél az autópályán a határnál már egyáltalán nincsenek bódék, lassítani sem kell, csak egy tábla jelzi, hogy innen ez már Szlovénia, egy nem sokkal nagyobb tábla, mint egy megyehatár jelzése. Illetve ez csak kb. egy évvel ezelőttig volt így, azóta látok az út mellé kikészítve néhány hatalmas mozgatható vaskerítéselemet szögesdróttal a tetején, amelyekkel szükség esetén néhány perc alatt le lehet zárni az utat. Ettől kicsit szomorú vagyok.

Ennyit az érzelmekről, most inkább arról, hogy nekem mint vállalkozó üzletembernek mit jelent az Európai Unió. Nem megpályázható forrásokat, mert soha nem pályáztunk sem hazai, sem uniós forrásokra, mindig a piacról próbáltunk megélni, és hiszem, hogy sikereinket ennek köszönhetjük. Ha tehát nekem üzleti szempontból nem az uniós forrásokat jelenti az unió, akkor mit?

Bővebben ...

Gere Ádám: Rémálom – Az új demagógok kora

Részletek

Készült: 2016. június 30. csütörtök, 23:49

Találatok: 1841

Nagy-Britannia nem létezik. Skócia önálló állam, Észak-Írország csatlakozott Írországhoz. Az Európai Unió szétesőben. Kiváltak a hollandok, a dánok, a svédek. Az euró 30 százalékot veszített értékéből. De az igazi baj – 3500 mérfölddel odébb, az Atlanti-óceán túlsó oldalán –, hogy az Egyesült Államok populista ripacsot választott elnökének.

Amerika izolacionista lett: visszahúzódott a NATO-ból, letett a nukleáris fegyverek korlátozásáról. Szaúd-Arábia és Irán atomtámadással fenyegeti egymást. Dél-Korea és Észak-Korea nukleáris csapásokra készül – szintén egymás ellen. Japán és Kína nukleáris fegyverkezési versenyt folytat. Mindenütt vámok és kereskedelmi korlátozások drágítják az életet. A világkereskedelem ötven százalékkal visszaesett. Az emberiség GDP-je radikálisan csökkent.

Rémálom. Mégsem elképzelhetetlen. Könnyen lehet: a Brexit, Nagy-Britannia távozása az EU-ból, ami a rémálmot felidézte, csupán az első lépés abban a folyamatban, amely végül a liberális világrend összeomlásához vezet.

Önmagában nem meglepő, hogy Nagy-Britannia otthagyja az Európai Uniót, hiszen az nem a hatékonyság, nem a dinamizmus mintaképe. Ráadásul a briteknek VIII. Henrik óta – enyhén szólva – ambivalens a viszonyuk Európához. Kilépésük mégis félelmetes, ugyanis a fejlett világban terjedő közhangulat eredménye. Veszélyeit már ismerjük. Legalábbis ismernünk kellene.

Globalizációellenes populizmus söpör végig az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Kísérteties a hasonlóság a brit népszavazás és az amerikai előválasztások között. Ugyanazt a politikai koktélt keveri a politikai jobboldal és baloldal: antiglobalizáció, kereskedelemellenesség, migrációellenesség, establishmentellenesség és természetesen pénzügyiszektor-ellenesség és bankellenesség. A Brexitre szavazók és a Donald Trumpra voksolók túlnyomó többsége idős és mérsékelten képzett. Napjaink termelőeszközüktől megfosztott proletárjai – mondaná Marx.

Mark Twain szerint egyébként a történelem nem ismétli önmagát, csak rímel.

Másképp fogalmazva: újra és újra meg kell tanulnunk ugyanazt a leckét. Örök érvényű lecke: amikor kereskedünk, prosperálunk, amikor bezárkózunk, szenvedünk. Bár ezt a leckét sokszor megtanultuk, sokszor el is felejtettük, sokszor több száz évre.

A párizsi békét követően az Egyesült Államok hátat fordított a világnak. Alig egy évtizeddel később – az 1929-es tőkepiaci visszaesés utáni gazdasági válság nyomán született politikai nyomásnak engedve – Hoover elnök aláírta a Smoot–Hawley-törvényt, amely vámokkal védte az amerikai termékeket. A kereskedelmi háborútól megbénítva a világkereskedelem több mint 60 százalékkal visszaesett, 1933-ra az amerikai GDP a felére csökkent. Amerika protekcionista és izolacionista lett. Külpolitikájának vezérelve így hangzott: „America first.” A Föld szinte összes lakójának jelentősen romlott az életszínvonala. Megjelentek ordas eszmék, nacionalizmus, sovinizmus, fasizmus, kommunizmus. Hamarosan háborúban állt a világ nagy része.

A második világháború után, tanulva a tragédiából, az Egyesült Államokban létrejött a Nagy Közmegegyezés: a prosperitás leginkább a szabad versenyes kapitalizmussal teremthető meg, amelybe az állam – kisebb vagy nagyobb mértékben – beleavatkozik. A prosperitás terjedésének és a béke fenntartásának a világkereskedelem a legjobb eszköze.

Bővebben ...

Kiderült, hogy mi a gond a magyar modellel

Részletek

Készült: 2016. június 29. szerda, 15:09

Találatok: 1829

Az első negyedévi gazdasági lassulás előre látható volt az EU-támogatások és emiatt az állami beruházások idei apálya miatt. A lassulás azonban váratlanul látványossá sikeredett, mert erőteljesen kidomborodott a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása – írja a 2016-os évre vonatkozó előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A világgazdaság 2016-ban a korábban prognosztizáltnál lassúbb ütemben növekszik. A politikai bizonytalanság Nagy-Britannia EU-ból való kiválásával fokozódik. A Brexit gazdasági katasztrófa Nagy-Britanniának, politikai katasztrófa az EU-nak. Az EU számára ugyanis a közvetlen gazdasági veszteségeknél sokkal súlyosabb probléma, hogy felerősödhetnek az akár a széteséséhez is elvezető nemzeti törekvések. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy ez a veszély éppenséggel az integráció híveit készteti sikeresebb cselekvésre.(A magyar gazdaság is megsínyli a britek kilépését.)

Változatlanul napirenden van a menekültprobléma és az ukrán válság. A gazdasági kockázatok erősödése főként Kína, az USA és az EU mérsékeltebb GDP-dinamikájára, Latin-Amerika recessziójára, az alacsony kőolajár kedvező növekedési hatásainak kifulladására vezethető vissza. Az USA-ban a monetáris szigorítás lassú lesz. A világ többi országát a növekedés serkentése és a deflációs nyomás elleni küzdelem jegyében továbbra is laza monetáris politika jellemzi.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes, egyensúlyrontó változás kezdődött. A 2017. évi költségvetésben előirányzott lazítás hat az idei döntéshozatalra is. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Friss példák erre a cafeteria átrendezése miatt az önkéntes pénztárak nehéz helyzetbe hozása, az önkormányzatok számlavezetésének államosítása vagy az FHB-csoport takarékszövetkezeti integrációt vezérlő terjeszkedésének törvénykezési eszközökkel való segítése, majd akadályozása; ez utóbbiban az elvileg független bankfelügyelet megjelenése. A monetáris politika fontos célja a forint gyengítése, s ezzel árfolyamnyereség elérése. Ennek ára a magyar gazdaság egészének leértékelődése. Az MNB messze túlterjeszkedik a jegybanktörvény által lehetővé tett kereteken, döntései rombolják a közbizalmat. A Fitch Ratings májusban felminősítette Magyarországot, az S&P a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt ezt nem tervezi, a Moody’s döntése bizonytalan – írta a 2016-os évre vonatkozó előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Most már nem a munkanélküliség a gond, hanem a munkaerőhiány

A jelek szerint kudarcot vallott az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégia. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak igen szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. 2016-ban a bruttó kereset 6 százalékkal növekszik. A reálkeresetek a 0,8 százalék körül várható infláció és az szja 1 százalékpontos csökkentése következtében átlagosan 6,5-7 százalékkal nőnek, nagy differenciáltság mellett. A nyugdíjak reálértéke kismértékben emelkedik. A lakosság egy részének dinamikusan emelkedő jövedelme, csökkenő hitelterhe és növekvő vásárlási hajlandósága egyre inkább élénkíti, 2016-ban 4 százalékkal növeli a fogyasztást.

Bővebben ...

Törökugratótól Brüsszelig

Részletek

Készült: 2016. június 29. szerda, 02:29

Találatok: 1883

Hát bizony, lesznek világpolitikai változások a Brexiten túl is, részben annak következményeképpen. Ennek egyik első jele, hogy a nagy kardcsörtetés után Erdogan török elnök úgy csúszott hason Putyin elé, mint hajdan a kegyvesztett pasa a szultán papucsához.

Cserébe az oroszok ismét elgondolkodnak a Török Áramlat megvalósításán, ez pedig azt bizonyítja, hogy az amerikai palagázról szóló nagypofájú kijelentések kissé messze jártak a valóságtól, a világ - és Európa - mégsem nélkülözheti az orosz szénhidrogéneket, bármennyire is próbálták ezzel etetni a népet, amikor az olajárak csökkentésével akarták térdre kényszeríteni Putyint.
Lehet átmenetileg nehézségeket okozni, de egy akkora ország, mint Oroszország kibírja ezt, hiszen a világgazdaságnak van egy évtizedek alatt kialakult nyersanyag-szükséglete, és az árakat sem lehet hosszú időn keresztül mesterségesen eltorzítani.
Így aztán, ha orosz gáz nincs, akkor gáz van, palagáz meg nincs, nincs kialakítva az infrastruktura a cseppfolyós gáz átalakításához, és a kitermeléshez kapcsolódó környezeti problémákat sem lehet megoldottnak tekinteni.
Szóval, jön a Török Áramlat, a világ pedig ismét megtanulhatta, hogy a medve nem játék...

Az is érdekes, hogy a Brexit ügyében Amerika hallgat, ami persze akkor érthető, ha különleges szövetségesének eszetlen lépéseit ő sugallta, de legalábbis mély egyetértéssel szemlélte, mert érdekei az EU gyengítéséhez kapcsolódtak.
Oroszország sajnálkozása sem tűnt őszintének, hiszen az uniós embergó károkat okozott, márpedig Amerika érdekeit az Unión belül az Egyesült Királyság képviselte legvehemensebben.
A brit kilépéssel Amerika befolyása az Unióra meggyengült, és ezzel nemigen számoltak sem Washingtonban, sem Londonban, ahol azzal sem, hogy a fagyi visszanyal és a kilépések sorozata folytatódik, csak most már az Egyesült Királyságból lépnének ki a skótok, akik még nem felejtették el Stuart Máriát, emellett az Északi-tengeri kőolajkincset is a hónuk alá csapnák a váláskor.
Az is könnyen elképzelhető, hogy a bajok közelebb hozzák egymáshoz az Unió orszgait, és elindulnak a közös államiság megteremtésének útján, egyszerűen magukra hagyva a nemzetállamok szószólóit.
Ez a nemzetállami arcoskodás egyébként egy nagy marhaság, hiszen a nemzetek homogén népességet jelentenek, de ha körülnézünk, hát ilyen állammal Európában nemigen találkozhatunk.
Még a mi nemzetállamunkat is egy párszáz évvel ezelötti migráns leszármazottja vezeti, lókupec őseihez mért szakértelemmel...

Hogy ez mennyire tarthatatlan, azt nem is kell nagyon bizonygatni, de azt azért megemlíteném, hogy a nemzetállami ötletek másodszor tennék padlóra Magyarországot - most éppen azzal okozva kárt, hogy a világban végbemenő folyamatokkal szembemasírozva megpróbálnak olyan receptet adni a magyar nép felemelkedésére, mely a függetlenség illúziójának porcukrával hinti meg a lyukas gatyából kilógó seggünket.
Mitől vagyunk mi függetlenek a józan észen kívül? Olyanná akar tenni bennünket a Legmagyarabb Beteg, vagy a Legbetegebb Magyar, mint aki a rohanó árral szembeúszva próbál menekülni, de nem jut semerre, legfeljebb belefullad a vízbe.
Azzal nem számol, hogy ő is belefulladhat, hiszen ő halhatatlan - habár  helyében engem elgondolkodtatna, hogy Horthy negyvenkettőben még éppen a várható hadizsákmányon osztozkodott, negyvennégyben meg már rezidenciájának illemhelyén kuporogva írta alá lemondásáról szóló nyilatkozatot, miközben Erdélyt végleg elvesztette az ország.
Mindenesetre Orbán helyében a rezidencia kialakításánál nagyon odafigyelnék a wc-ülőke kipárnázására...

Bővebben ...

A Fideszre szavazó bűnöző, a Btk. szerint bűnsegéd

Részletek

Készült: 2016. június 27. hétfő, 20:43

Találatok: 1808

A Fidesz nem párt, hanem egy maffiaszövetség, amely folyamatosan és nagy értékre követ el bűncselekményeket a magyar állam kárára.

Kedves fideszes honfitársaink!

Magyarországot nem egy pártszövetség, nevezetesen a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt kormányozza, hanem egy bűnszövetkezet. Ezzel tisztában van az ország minden épeszű lakója és a világ azon része, amely némi figyelemre méltatja hazánkat. A Fidesz nem párt, hanem egy maffiaszövetség, amely folyamatosan és nagy értékre követ el bűncselekményeket a magyar állam kárára, amikor a közpénzeket magán pénzként kezeli, és a zsákmányt a bűnszövetség vezetője, Orbán Viktor szétosztja a családja, a barátai, a szövetségesei, a vazallusai között. A magyar társadalom nem a Fideszhez tartozó részétől kikényszerített védelmi pénzt, vagyis a gazdasági vállalkozások megsarcolásával elrabolt milliárdokat pedig Orbán saját emberei gyűjtik be nap mint nap, hogy a kizsarolt summát az Orbán által irányított bűnszövetség rejtekhelyeire hordják. Ott ezt is szétdobják a bűnöző családok között, ahol az osztozkodásban a miniszterelnök famíliája áll az első helyen.

Ti, Fideszre szavazók évek óta úgy tesztek, mintha erről mit sem tudnátok. Amikor a tények már kiverik a szemeteket, akkor azonnal arra hivatkoztok, hogy anno a szocialisták is loptak, sőt – szerintetek – még többet is mint amennyit a Fidesz. Csakhogy az a védekezés, hogy más is lopott, sőt többet, egyetlen bíróságon sem számít még csak enyhítő körülménynek sem, pláne nem ad felmentés a felelősségre vonás alól. Amióta Orbán Viktor dobta első számú strómanját, Simicska Lajost, és újat választott helyette Mészáros Lőrinc személyében, azóta a legidiótább fideszes szavazónak is a napnál világosabb bizonyíték áll a rendelkezésére arról, hogy Simicska éveken keresztül csak Orbán Viktorhoz fűződött kapcsolata miatt nyerte el az állami megbízásokat, mert, amikor kettejük viszonya megromlott, azonnal megszűntek a szaftos üzletek, sőt maffia harc tört ki Orbán és Simicska családjai között.

Kedves fideszes honfitáraink!

Nincs magyarázat és főleg mentség a számotokra, akik az utóbbi időben elsősorban a szocialisták és minden egyéb demokratikus ellenzéki párttal szemben érzett ellenszenvetekre hallgatva szavaztok a Fideszre, azzal takarózva, hogy egyébként sem lenne kire adni a voksotokat és a jelenlegi Fidesz-kormány még mindig jobb, mint egy szocialista, vagy bármilyen más kormány lenne. Csakhogy: a Fidesz, amely magát jobboldali konzervatív néppártnak definiálja, a ti pártotok, vagy – ahogy a tények bizonyítják – az általatok a Fideszre adott szavazatokkal fenntartott bűnszövetség.

A polgári, és – amire annyira szerettek hivatkozni – a keresztény erkölcsök nevében ezért, vagy ki kellene lépnetek ebből a bűnszövetkezetből, vagy minden lehetséges eszközzel azon kellene lennetek, hogy belőle vagy a helyére egy valódi polgári és konzervatív pártot hozzatok össze, amelynek nem az állami tulajdonnak az új magyar burzsoázia zsebeibe pumpálása lenne a küldetése, hanem az ország milliói érdekeinek védelme, a szegénység felszámolása, a jogállamiság és a demokrácia, az évszázados polgári értékek, benne a magántulajdon garantálása, a törvény előtti egyenlőség biztosítása.

Ti, kedves fideszes honfitársaink beszámítható, felnőtt, magyar állampolgárokként a magyar Polgári Törvény Könyv értelmében bűnsegédek vagytok. Mert bűnsegéd, aki – ahogy a törvény betűje mondja – bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

Bővebben ...