Hírek
Tudományosan levezették, hogy a MET üzlete korrupció lehetett
- Részletek
- Készült: 2016. október 27. csütörtök, 09:11
- Találatok: 1736
Szerdán jelent meg egy alapos tanulmány a MET üzleteiről, amelyekről korábban részletesen írtunk. A Járadékvadászat és a haveri kapitalizmus modelljei a magyar energiapiacon, 2011-2015, A magyar kormány – MVMP – MET történet elemzése című dolgozatot a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatói készítették, az Energiaklub Egyesület megbízásából.
Nagyon alaposan végigveszik a gyanús ügylet történetét, most csak azokat a részeket emeljük ki, amelyekről ilyen mélységben a 444-en még nem volt szó. A szerzők felhasználták az eddig megjelent cikkeket, hivatkoznak miniszteri rendeletekre, céges dokumentumokra és egyéb adatbázisokra, és interjúztak az ügyletre rálátó nyolc személlyel, akiknek a nevét titokban tartják.
A végső következtetésük szerint:
„A szereplők döntései nem magyarázhatók pusztán a piaci logika (haszonmaximáló szereplők, piaci intézmények és piaci mechanizmusok) és a konkrét történet keretein belül. Ebből kifolyólag fel kell tételeznünk a piacitól eltérő más hatások és mechanizmusok jelenlétét akkor, amikor a kormány-MVMP-MET esetet tanulmányozzuk.”
Ez tudományos nyelvről lefordítva azt jelenti, hogy büdös az egész, és erősen valószínűsíthető, hogy korrupt ügylet volt ez. Feltételeznek egy olyan lehetőséget is, hogy csupán a kormányzat kudarca vezetett ehhez a furcsa üzlethez, de valószínűbbnek tartják, hogy a rossz döntések legfeljebb kiindulópontjai lehetnek annak a folyamatnak, amit végső soron "az állam foglyul ejtése" illetve a "haveri kapitalizmus" nevű modellekkel lehet leírni.
Egészen röviden felidézve az üzletet:
2011 és 2015 között miniszteri felhatalmazásokkal az állami MVMP nevű cég használhatta az osztrák – magyar gázvezeték kapacitásának egy jelentős részét. Normális esetben erre árverést kellett volna kiírni. A felhatalmazás elvi alapja az volt, hogy 585 millió köbméter, a rezsicsökkentés érdekében eladott stratégiai gáztartalékot pótolni lehessen. Ám ennél jóval több, évenként 2,9 milliárd köbméter gázt lehetett e módszerrel behozni az országba.
Az állami MVMP a rábízott kapacitás nagy részét arra használta, hogy a határ osztrák oldalán megvette a svájci központtal működő, de magyar – orosz tulajdonban lévő MET nevű cégcsoport földgázát, majd a határ magyar oldalán azonnal visszaadta neki. Valahogy így:
A METI a csoport svájci cége, az MVMP az államé, a MET Magyarország pedig a csoport itteni leánya. Grafika: CRCB
Mivel akkoriban Nyugaton éppen olcsóbb volt a gáz, mint a magyarországi átlagár, ezért ez hatalmas lehetőség volt a MET-nek. További érdekesség, hogy annak a bizonyos 585 millió köbméter, tartalékból kivett gáznak egy jelentős részét is a MET-nek adták el.
Csányi Sándor és Hernádi Zsolt a főszerepben
A tanulmány összeszedte azt a tíz személyt, akik szerintük a legfontosabbak voltak 2011-2015 között a MET körül:
- Lakatos Benjámin (a MET és később a MET Holding egyik tulajdonosa)
- Hernádi Zsolt (a MOL vezérigazgatója, a MOL igazgatóság elnöke)
- Csányi Sándor (az OTP vezérigazgatója, a MOL igazgatóság alelnöke)
- Megdet Rahimkulov (a MET egyik volt tulajdonosa)
- Garancsi István (a MET Holding egyik tulajdonosa)
- Nagy György (a MET Holding egyik tulajdonosa)
- Ilja Trubnikov (a MET Holding egyik tulajdonos)
- Orbán Viktor (Magyarország miniszterelnöke)
- Vlagyimir Putyin (az Oroszországi Föderáció elnöke)
- Lantos Csaba (a MET, majd a MET Holding igazgatóságának elnöke)
Felrajzolták a kapcsolati hálójukat is:
Kapcsolati háló a MET körül.
A kapcsolatokat le is pontozták:
Csányi, Hernádi és Orbán a sorrend.
Megállapították, hogy a kapcsolati háló központjában Csányi Sándor és Hernádi Zsolt állnak. „Ők azok, akik legkevesebb közvetítésen keresztül vannak kapcsolatban a hálózat többi szereplőjével. A hálózati pozíciójuk alapján a kormány-MVMP-MET ügyletre elméletileg ők bírhattak / bírhatnak a legkönnyebben befolyással.”
Ez egybevág azokkal a vélekedésekkel, amelyeket politikai és piaci irányból mi is hallottunk. Ezek alapján a konstrukció alapötlete a Mol vezetőitől jött, de a tartós működtetéséhez be kellett engedniük az üzletbe Orbán Viktort is.
Orbán Viktor lehetséges szerepéről a MET-ben egy svájci lap is találgatott, ám Lantos Csaba, a cég igazgatóságának elnöke határozottan tagadta, hogy a miniszterelnöknek köze lenne a MET-hez. De a CRCB kutatói interjúikkor Orbán szerepére is rákérdeztek, és közülük többen is úgy vélekedtek, hogy a kormányfőnek köze lehet az üzlethez. Íme egy részlet az egyik anonimizált interjúból:
"Kérdés: Vita van róla, hogy Orbán van-e a MET mögött. Míg az újságok, persze bizonyíték nélkül, ezt sugallják, Lantos Csaba, aki a MET igazgatóságának elnöke, határozottan cáfolja ezt.
Válasz: Igen, ismerem Lantos Csaba nyilatkozatát. Szerintem Lantos téved, lehet, hogy naiv, vagy becsapja magát, elhiszi azt, amit látni akar."
A válaszolót a szerzők energiapiaci szakértőként mutatják be, és jelzik, hogy hasonló véleményeket másoktól is hallottak.
Az oroszok szerepe
A tanulmány részletesen foglalkozik az orosz tulajdonosok szerepével is. A MET-et (akkor még Magyar Energiakereskedő volt a neve) 2007-ben a Mol alapította, és 100%-ban a cég tulajdonában volt. 2009-ben szálltak be először az oroszok, amikor a felét megvette a közép-amerikai Belize-ben bejegyzett Normeston Trading Ltd. Ők azért kellettek egy MET-es vezető korábbi interjúja alapján, mert jól ráláttak az orosz gázpiacra. Azaz vélhetően ők tudtak gázt szerezni...
...
Mi volt ez?
A tanulmány szerzői arról nem találtak semmilyen adatot vagy nyomot, hogy a MET tulajdonosai járták volna ki azt a 2011-es miniszteri rendeletet, ami a sajátos üzletet lehetővé tette. Elképzelhetőnek tartják, hogy egy kormányzati kudarccal, vagyis egy rossz rendelettel kezdődött az egész, amire ügyesen rárepült a MET. Ugyanakkor számos fejlemény arra utal, hogy a háttérben nem csupán a hülyeség állt. Ezért tartják lehetségesnek a szerzők, hogy az üzletre a haveri kapitalizmus illetve a kleptokrata állam meghatározás is rásüthető lehet.
Teljes cikk: http://444.hu/2016/10/26/tudomanyosan-levezettek-hogy-a-met-uzlete-korrupcio-lehetett
Kapcsolódó cikkeink:
Újabb brüsszeli eljárás? - Állami segítséggel keresi degeszre magát az offshore-cég / Készült: 2015.04.28
Brüsszel ismét kilátásba helyezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ezúttal az energiaszabályozás miatt. Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy Brüsszelnek a rezsicsökkentéssel van problémája, már az elején le kell szögezni, hogy nem.
A legtöbb pénzt most így lehet csinálni Magyarországon / Készült: 2015.01.15
A MET hatalmasat keresett a földgázon 2011 óta. - Kellett ehhez a kormány és az állami MVM sok segítsége.- Az oroszok is benne vannak. - Miközben a MET sok pénzt fial, addig a vele üzletelő MVM állami támogatásra szorul.
Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok / Készült: 2014.01.27
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.