Hírek
A legtöbb pénzt most így lehet csinálni Magyarországon
- Részletek
- Készült: 2015. január 15. csütörtök, 08:20
- Találatok: 1607
A MET hatalmasat keresett a földgázon 2011 óta. - Kellett ehhez a kormány és az állami MVM sok segítsége.- Az oroszok is benne vannak. - Miközben a MET sok pénzt fial, addig a vele üzletelő MVM állami támogatásra szorul.
Olyan lehetőséget kapott az államtól egy svájci központtal működő, részint offshore hátterű cég az utóbbi négy évben, ami egészen egyedülálló módon tudta gazdagítani a tulajdonosait.
A MET magyarországi leánya úgy csinált rengeteg pénzt (2012-ben például adózott eredménye közel 50 milliárd forint volt), hogy az állam rendeletekkel és nagyszerű szerződésekkel biztosított számára kivételes helyet a hazai földgázpiacon. Annyira nagyvonalú volt a kormány, hogy három ellenzéki párt (MSZP, Jobbik, LMP) is feljelentést tett az ügyben, többek között hűtlen kezelésért, csalásért és pénzmosásért. A Nemzeti Nyomozóiroda azonban nem talált bűncselekményt, úgyhogy nem indítottak nyomozást egyik feljelentés nyomán sem. Az MSZP már egy éve, az LMP most kérte ki közérdekű adatigényléssel az MVM-től a MET gázüzleti szerződéseit, a pártok a bíróság döntésére várnak.
A machináció, ami megnyitotta az utat
Az nem világos, hogy a KÁT megszüntetése már a MET helyzetbe hozásának része volt, vagy csak egyik következett a másikból, de a történet itt kezdődik.
A KÁT (kötelező áramátvételi rendszer) egy sajátos támogatási konstrukció volt, amelyet a megújuló technológiát használó, illetve a hőt és áramot egyszerre termelő erőművek kaptak. Itt most a KÁT második pillére az érdekes, aminek köszönhetően számos önkormányzat kedvezményes áron vehette a távfűtéshez a hőt. Az elv az volt, hogy ez az úgynevezett kapcsolt termelés, amikor egyszerre keletkezik áram és hő is, környezetbarát, mert hatékonyabban használja fel az energiát. Így a gázüzemű erőművek is bekerültek a kedvezményezettek körébe, és olcsóbban biztosítottak hőt.
A KÁT ára benne volt a rezsiben, beépítették az áramárba, de 2011-ben, hosszas viták után a rendszer kapcsolt termelőkre vonatkozó részét megszüntették. Nagy botrány volt körülötte, például ezen veszett össze a törvényt benyújtó Lázár János frakcióvezető az akkori energetikai államtitkárral, Bencsik Jánossal. Lázár a csatát megnyerte, és 2011 júliusától az áramot és hőt egyszerre termelő erőművek nem kaptak a KÁT-ból, és ezzel nem tudtak tovább kedvezményt adni sok tucat városnak.
A kormány ezért úgy kompenzált, hogy rendeleti úton biztosít olcsó gázt a pórul járt településeknek és intézményeknek. Erre felszabadítottak összesen 585 millió köbméter biztonsági tartalékot a tárolókból. Ezzel meg lehetett úszni a távhő árának emelését több tucat városban, ám a kivett gáz pótlásáról gondoskodni kellett.
Pótolgatunk, pótolgatunk
Nézzük először a tartalékból kivett gáz pótlását, mert ez volt a nagyobb üzlet.
Évek óta Nyugat-Európában a szabadpiacon olcsóbban lehetett gázt venni, mint amennyiért Oroszországból az 1995 óta életben lévő szerződés alapján Magyarországra jön a gáz. (Persze a Nyugat-Európában árult gáz is lehet, hogy szibériai eredetű, az oroszok árképzéséről még lesz szó.)
Az olcsóbb nyugati gáz reményében a kormány hozott egy rendeletet, hogy a tárolókból kivett gáz pótlására ingyen lehet használni a HAG (Hungarian – Austrian Pipeline) nevű, Ausztriát és Magyarországot összekötő vezetéket. Normális esetben a vezeték használatáért a gázkereskedők árverésen versengenek, és az használhatja, aki a legtöbbet fizet érte. Ez egyébként EU-s előírás.
CSAKHOGY EBBEN A RENDKÍVÜLI VISSZAPÓTLÁSI HELYZETBEN EZT A KÖVETELMÉNYT IDEIGLENESEN FELOLDOTTÁK. AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁGRA HIVATKOZVA, EREDETILEG EGY ÉVRE (2011. JÚLUSTÓL 2012. JÚLIUSIG), AUKCIÓ NÉLKÜL HOZZÁ LEHETETT FÉRNI A HAG-HOZ. A KORMÁNY IGEN NAGYVONALÚ VOLT, A RENDELETET ALÁÍRÓ NÉMETH LÁSZLÓNÉ FEJLESZTÉSI MINISZTER CERUZÁJA JÓ VASTAGON FOGOTT: A KÁT-KÁROSULTAK JAVÁRA KIVETT 585 MILLIÓ KÖBMÉTER PÓTLÁSÁRA 2,9 MILLIÁRD KÖBMÉTER KAPACITÁST RENDELT, ENNYI GÁZT LEHETETT BEHOZNI AUKCIÓ NÉLKÜL, VAGYIS NAGYON OLCSÓN.
Ráadásul ezt az egyéves különleges hozzáférési jogot évről évre meghosszabbították, továbbra is az ellátásbiztonságra hivatkozva. A legutóbbi rendelkezés 2015. június végéig érvényes.
Vagyis már 4 éve, évente 2,9 milliárd köbméter, összesen 19,6 milliárd köbméter gázt lehet behozni anélkül, hogy a határon a csőhasználatért versenyezni kellene. Mindezt összesen 585 millió köbméter kivett gáz pótlására hivatkozva. És közben a HAG-hoz nem tudnak mások hozzáférni, a kedvezményes mennyiség ugyanis teljesen lefoglalja a szabad kapacitást. Vagyis azon túl, hogy valakiket a kormányrendelet nagyon jó helyzetbe hozott, még a versenytársakat is eltakarította az útból.
A rendeletben foglaltak szerint gázt aukció nélkül eredetileg két cég hozhatott be. A gáz túlnyomó részét az állami MVM (Magyar Villamosművek) gázkereskedője, az MVMP; és kisebb részét a német tulajdonban lévő E.on. Utóbbi gázüzletágát 2013-ban az állam megvette, és szintén az MVM-hez rendelte, így azóta az MVM az egyetlen kedvezményezett.
Az oroszokkal kötött hosszú távú szerződésen kívüli, tehát annál olcsóbb gázt így most kizárólag az állam tud behozni az országba. Illetve még valaki más is keres ezen. Pontosabban főleg valaki más keres ezen.
Hogy jön a képbe a MET?
Az MVMP az olcsón behozott gáz hasznával tulajdonosát, az államot is gazdagíthatta volna. Vagy adhatta volna olcsóbban a gázt a fogyasztóknak, ezzel is segítve a rezsicsökkentést. De egyiket se tette. Az olcsón behozott gáz hasznát ugyanis a svájci MET Holding magyar leánya, a MET Magyarország Zrt. fölözhette le.
A modell lényege ez:
- A MET egyik leánya, a METI megvette nyugaton az olcsó gázt.
- A gázt az osztrák – magyar határon eladta az MVMP-nek.
- Az MVMP a gázt áthozta a határon, élve az ingyenes hozzáférés lehetőségével, lásd az ellátásbiztonságra hivatkozó, évente meghosszabbított rendeletet.
- Az MVMP még ugyanaznap az áthozott mennyiséget minimális felárral eladta a MET-nek.
- A MET az olcsóbb gázt már szabadon eladhatta Magyarországon.
Az állam tehát a gyakorlatban átengedte a vezetéket egy piaci szereplőnek. Erre utal, hogy a szerződések szerint csak annyi pénzmozgás történt, hogy a MET kifizette az MVM-nek azt a kicsi felárat, amit a határon átszállításért felszámoltak. Ez 2 forint 50 fillér volt köbméterenként. A magyar oldalon az MET által visszavett gáz ára pedig 32 forinttal volt olcsóbb köbméterenként, mint amennyibe a hosszú távú szerződés alapján érkező orosz gáz került 2012-ben.
Az MVM és a MET közötti szerződések egy részét egy ismeretlen tette ki éppen egy éve az internetre, enélkül aligha derülhetett volna ki, hogy mi történik.
És mi lett a tartalékból kivett gázzal?
Ugye az egész ügy azzal kezdődött, hogy a kormány felszabadított a biztonsági tartalékokból 585 millió köbméter gázt, azok megsegítésére, akiknek a KÁT szűkítése miatt drágább lett a távhő. Csakhogy ennek a gáznak egy része szintén a MET-hez került.
Hivatalos indoklás szerint azért, mert az olcsóbb gáz nem kellett senki másnak. A magyarázat szerint mire megjelent a rendelet, ami az olcsóbb gáz felszabadítására kötelezte az MVM-et, addigra már minden távhőcég és egyéb kedvezményezett leszerződött a piacról a neki szükséges éves gázmennyiségre. Az MVM ezután úgy döntött, hogy ha nem tudja a KÁT miatt hoppon maradt fogyasztóknak közvetlenül eladni a gázt, akkor kereskedőknek ír ki pályázatot az olcsóbb gázra.
2013 szeptemberében és 2014 februárjában szocialista képviselők (Kovács Tibor és Józsa István) tettek fel kérdéseket ebben az ügyben Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszternek, és az ezekre adott válaszokból lehet kihámozni, hogy mi történt.
Némethné 2013 szeptemberi válaszában többek között az olvasható, hogy az 585 millió köbméter gázból 270,6 millió köbmétert csak közvetetten tudták a kedvezményezettekhez juttatni. Magyarul a készlet fele kereskedőkhöz került.
Az már egy 2014 februári miniszteri válaszából derült ki, hogy ez a kereskedő a MET volt.
Mindezt a kormány teljesen helyénvalónak találta, hiszen a tartalékgázt a miniszteri rendelet szerint az MVMP-nek ki kellett vennie, és ha nem talált vevőt, akkor logikusnak találták, hogy pályázaton értékesítsék a maradékot, előírva, hogy a kereskedő adja el a KÁT-áldozatoknak a gázt.
Ömlik a pénz, hiányzik a pénz
2012-ben már jól látszott, hogy ki keres ezzel. Míg az állami MVM a gázkereskedelmi üzletágát félmilliárd forint veszteséggel zárta, addig a MET tulajdonosai 55 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
Az MVM sokáig az állam egyik legnagyobb pénztermelője volt, ráadásul mindig sok készpénz volt nála. Éppen ezért a 2000-es évek első évtizedében rendszeresen előfordult, hogy ha baj volt, akkor kisegítette a költségvetést is. Visszatérő trükközés volt, hogy az állam az MVM-ből kivett néhány milliárdot, ha átmeneti zavarba került.
MOSTANRA AZONBAN FEJŐSTEHÉNBŐL PÉNZNYELŐVÉ VÁLT A CÉG. A 2015-ÖS KÖLTSÉGVETÉSBŐL 18 MILLIÁRD FORINTOT KÜLÖNÍTETTEK EL TŐKEEMELÉSRE, VAGYIS MOST MÁR AZ MVM SZORUL AZ ÁLLAM SEGÍTSÉGÉRE. (SŐT AZ EREDETI JAVASLAT MÉG 50 MILLIÁRDRÓL SZÓLT, AZTÁN A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY FINOMÍTÁSAKOR CSÖKKENT AZ ÖSSZEG.) AZ IPARÁGI SZAKÉRTŐK SZERINT SOKAN ÚGY VÉLIK, HOGY HA NEM A MET FÖLÖZTE VOLNA LE A NYUGATRÓL BEHOZOTT GÁZ HASZNÁT, AKKOR NEM SZORULNA AZ ADÓNKBÓL SEGÍTSÉGRE AZ MVM.
Az állam vesztesége mellett elhanyagolható, de a Mol egyik leánya, az FGSZ is vesztett ezen a konstrukción, mert a HAG vezeték használatáért nem tud évek óta árverést kiírni. Még szerencse, hogy a Mol 40 százalékban a MET tulajdonosa is.
De kik a tulajdonosok?
Ezt nem lehet pontosan tudni, a MET Magyarország Zrt-t vezérigazgatóként irányító Szabó Gergely decemberben a Figyelőnek sem árulta el.
Ami bizonyos: Svájcban jegyezték be a MET Holding Ag-t, amelynek számos leánya van. A holding 40 százaléka a Mol tulajdonában van. 10 százalék a MET ManCo Ag. nevű svájci cégé, amely Lakatos Benjámin érdekeltsége. A 38 éves Lakatos a MET Holding vezetője is, korábban a Mol-nál dolgozott, és Hernádi Zsolt Mol-vezér bizalmasaként tartják számon.
A cég 50 százaléka a WISD Holdingé, amelynek számos egyéb vállalkozás a tulajdonosa, bonyolult offshore-cégháló áll mögötte. Az Átlátszó korábban annyit kibogozott, hogy a WISD mögötti vállalkozások közül van, amelyik Garancsi István, és van, amelyik Nagy György érdekeltsége. Garancsi a Videoton focicsapat tulajdonosa, és egyaránt jó barátja Orbán Viktor miniszterelnöknek és Hernádi Zsoltnak. Nagy Györgyöt pedig már jóideje Csányi Sándor OTP-elnök szövetségeseként tartják számon a hazai üzleti világban. Garancsi a ciprusi Inather Ltd.-n keresztül, míg Nagy a szintén ciprusi Westbay nevű cégen keresztül van benne a WISD-ben.
A WISD harmadik ismert tulajdonosa a Small Valley Investments Ltd., ami a Brit Virgin-szigetekre van bejegyezve. Információink szerint emögött orosz tulajdonosok vannak, és összességében a teljes MET Holdingnak közel 20 százaléka az övék.
A WISD negyedik tulajdonosa a svájci bejegyzésű Deneb Algedi Invest AG., aminek szintén Lakatos Benjámin a tulajdonosa.
Orbán Viktort emlegetik
Idén ősszel egy svájci és egy román lap is arról cikkezett, hogy Orbán Viktor azért utazgat Svájcba, mert talán a MET ügyeit intézi. Több magyar energetikai szakértő is úgy véli, hogy a külföldi lapok által közölt cikkeket figyelmeztetésnek szánta valamelyik külföldi titkosszolgálat, és arról szóltak, hogy figyelik a magyar kormány oroszokkal szőtt energetikai kavarásait. Két nemzetközi szinten súlytalan lapról van szó, amelyek nem szoktak világgazdasági leleplezéseket közölni.
Már a svájci cikk megjelenése előtt is makacsul élt a pletyka itthon, hogy a MET nagyon fontos a miniszterelnöknek. A társaság az elmélet szerint az egyik legfontosabb része annak az új gazdasági erőcsoportnak, ami a kormányfő körül szerveződik.
Az oroszok is kellettek
2007-ben alapította a Mol azt a céget, amiből mára a MET Holding kinőtt, és amelyben a magyar olajcég kezdetben egyedüli tulajdonos volt. A Mol 2004-ben adott túl gázüzletágán, ám a MET megalapításával fenntartotta a lehetőséget, hogy visszatérjen a gázkereskedelembe.
2009-ben egy belize-i bejegyzésű cég (Normeston) megvette a MET felét, ekkor szálltak be az oroszok. Belize egy olyan közép-amerikai ország, ahol létezik a bemutatóra szóló részvények intézménye. Ez azt jelenti, hogy az kapja meg az osztalékot, aki személyesen felmutatja, hogy nála van a részvény. Bemutatkoznia már nem kell. Hogy a cég mögött oroszok voltak, azt Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója erősítette meg a Figyelőnek. Azért kellettek az oroszok a cégbe, hogy segítsenek olcsó gázt szerezni: „Mi is abban reménykedtünk, hogy a tulajdonoson keresztül a MET előnyösen szerezhet gázt”. Azt, hogy most a Small Valley-n keresztül vannak oroszok a cégben, egy Mol ügyeire rálátó embertől hallottam.
Ahogy Szabó mondja, az oroszok tudnak olcsó gázt szerezni. Vannak, akik szerint éppen ez a másik lába a MET csodálatos felemelkedésének.
Az oroszok ugyanis hajlamosak a célországoknak a hivatalos, hosszú távú szerződésnél olcsóbban is gázt eladni, és az üzlet bonyolítására külön kereskedőcégeket felhúzni.
Folytatás: http://tldr.444.hu/2015/01/14/a-legtobb-penzt-most-igy-lehet-csinalni-magyarorszagon/
Kapcsolódó cikkek:
- A MET-ről az ukrán oligarcha jutott eszembe, ezért érdekelt a sztori
Szerdán jelent meg írásunk a MET nevű energiakereskedő cégről, amely rendkívül előnyös lehetőségeket kapott a magyar államtól, hogy földgázzal kereskedjen. - Mit csinált Orbán Viktor Svájcban? A Karib-tenger orosz kalózai már a spájzban vannak - 2014. november 10.
A svájci sajtó az utóbbi napokban felfigyelt arra, hogy a magyar miniszterelnök fél éven belül már másodszor járt magánúton az alpesi országban. A látogatásról szóló hazai hivatalos indoklásokat fenntartásokkal kezelik, figyelmüket inkább egy, a svájci Zug kantonban bejegyzett offshore cég tevékenysége köti le, amely szerintük közvetítő-szerepet játszik orosz energetikai ügyletekben és több szálon is kötődik a magyar miniszterelnökhöz. - Orbán: Ne mi nyerjük a legtöbbet... - 2014. február 10.
Orbán vagyoni helyzete átláthatatlan. Most szólunk, ha egyszer lehetőségünk lesz rá, feltárjuk a Keresztapa meggazdagodásának teljes történetét és nyilvánosságra hozzuk, hogy miként lett a szegény egyetemistából az ország egyik leggazdagabb embere. - Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok - 2014. január 27.
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre. - Gellérthegyi lakásokban Orbán gyerekei, Garancsinál lakik Gáspár - 2013. augusztus 16.
A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó 2008 nyarán – öt évvel a kútvölgyi Cinege utcai villa kibővítése, újjáépítése és néggyel a felcsúti új ház igényes megépítése után – a budapesti Gellérthegy oldalában vásárolt egy 91 négyzetméteres, kertes, társasházi lakást. A mellette lévő 66 négyzetméteres lakást pedig három évre rá, 2011 nyarán a Duna Takarékszövetkezet egyik tulajdonos-vezetője, Garancsi István vette meg.
Mi áll az orosz gázüzlet mögött? - Közzététel: 2015. jan. 15. - Az ATV Start vendége Holoda Attila korábbi energetikai helyettes államtitkár.