Hírek
Orbán: Ne mi nyerjük a legtöbbet...
- Részletek
- Készült: 2014. február 10. hétfő, 01:16
- Találatok: 3696
Orbán vagyoni helyzete átláthatatlan. Most szólunk, ha egyszer lehetőségünk lesz rá, feltárjuk a Keresztapa meggazdagodásának teljes történetét és nyilvánosságra hozzuk, hogy miként lett a szegény egyetemistából az ország egyik leggazdagabb embere.
Addig álljon itt egy rövid előzetes:
1. Orbán Viktor vagyona csak igen kis részben fogható meg a közvetlen tulajdonában álló vagyontárgyak révén. Ezekről az Országgyűlésnek tett évenkénti vagyonnyilatkozata ad információt. Itt is nehézséget okoz, hogy az ő bevallásában (2014) csupán 3 ingatlan szerepel a saját tulajdonaként: a Bp. XII. kerületi ház felerészben, egy felcsúti belterületi föld (5035 m2) és egy felcsúti lakóház – míg a felesége nevén ennek a sokszorosa.
A XII. kerületi svábhegyi villát 2002-ben 75 millióért vásárolták, majd több tízmilliós költséggel felújították. Ez eredetileg két lakásból álló társasház volt, ám az átépítéssel egyetlen (Ferenczi Krisztina adata szerint tízszobás) villává alakították át, Orbán ennek ellenére még 2014-ben is „társasház”-ként jelöli a nyilatkozatában – hamisan. 2012-ig – ugyancsak hamisan – a 2002-es átépítés előtti 82 + 101 m2-es alapterületet vallotta be, s csak 2013-tól 233m2-t.
Lévai Anikó 2010-es vagyonnyilatkozata ismert csupán, abban 38 ingatlan szerepel. (Noha a törvény szerint a házastársnak is évente be kell nyújtania a nyilatkozatát, ez nem nyilvános: csak a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai tekinthetnek bele, de ők is csak hivatalos vizsgálati eljárás során.)
A 2010-es adatok szerint a Lévai Anikó tulajdonát képező 38 ingatlanból 14 Szolnokon, egy pedig Parádon található (ezekhez öröklés útján jutott). 18 fekszik Felcsút, 2 a szomszédos Bicske határában, jórészt termőföldek: szántók, rétek, legelők. Ez mindösszesen 105, 5 hektár./ Gyurcsány Ferenc
Hogy az elmúlt 4 évben volt-e vagyongyarapodása, arra csak nyilatkozatainak a megismerése adhatna választ. Lévai Anikó mindig leszögezi: a művelés után járó állami és uniós támogatásokat nem ő veszi föl, hanem akik a földjeit művelik. Ám hogy ők kik, azt sose árulja el, holott ez törvényes kötelessége volna. Ferenczi Krisztina szerint: Lévai Anikó bicskei és felcsúti – összesen közel 80 hektár – földje egyikére sincs bejegyezve, ki a földhasználó, holott ennek feltüntetése előírás. ”A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza: földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga.”
Ennyi deríthető ki adatszerűen.
2. Célszerűbb onnan közelíteni, hogy az Orbán-család az első miniszterelnökség idején ment át először igen látványos vagyongyarapodáson. A szűkebb család két fő ingatlanadatát nézve: 1. az 1998-ban már birtokolt 5,5 hektárnyi földterület négy év múltán a tizenegy és félszeresére: 63 hektárra növekedett; 2. a tulajdonukat képező (1994-ben 563 ezer forintért vett) belvárosi lakás helyett kertes sváb-hegyi villát vásároltak 2002-ben (75 millióért), majd azonnal hozzáláttak (több tízmilliós) átépítéséhez is. A miniszterelnök apjának többségi tulajdonában lévő bányacég, a Dolomit Kft. saját vagyona meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a másik vállalkozás, a kizárólagosan birtokolt Gánt-Kő Kft. nyeresége ugyanekkor a tízszeresére emelkedett (16 millióról 167-re).
Hogy itt nemcsak időbeli, hanem oksági összefüggés van – hogy tehát Orbán a kormányzati hatalmat használta föl a családi vagyongyarapításra –, azt leglátványosabban a Tokaj hegyaljai szőlővállalkozás (Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.) története igazolja, ahol a miniszterelnök és üzlettársai csak vissza nem térítendő állami szőlőtelepítési támogatásból mintegy 64,5 millió Ft-ot nyertek el.
3. A második miniszterelnökség nagy projektje a felcsúti focibirodalom felépítése – ugyancsak közvetett (adóból leírható adomány) vagy közvetlen állami pénzekből. Az összeg, ami a sporttámogatásra szánt pénzekért igénybe vett adókedvezmény miatt a költségvetésből kiesik, évi 15-20 milliárd forintra rúg. Miközben a felcsúti Puskás Akadémia évi 2-3 milliárdot kap ebből, egyik első osztályú klub részesedése sem érte el a félmilliárdot. Ezen fölül is ömlik az állami támogatás és a busásan teljesítő Fidesz-közeli vállalkozások „magánadakozása”.
Mi épül mindebből?
Hét nagy futballpálya, egy épülő stadion, plusz egy fedett nagypálya, két központi épület, kollégium, szakközépiskola, tangazdaság, múzeum, archívum, szálloda, arborétum, kisvasút, vendégház-állomásépület, felújított Habsburg-kastély, legújabban magán repülőtér.
A tulajdoni viszonyok átláthatatlanok, Orbán ingyen használatba adott földjein épült föl számos objektum. A házától karnyújtásnyira épülő stadion befogadóképessége 3500 fős, tervezett költsége: 3,8 milliárd forint. (A felcsúti akadémia csapatának fajlagosan drágább stadion épül, mint a Juventusnak. Felcsúton az egy ülőhelyre eső építési költség 1 085 000 Ft; Torinóban: 885 000 Ft. Felcsút lakossága 2010-ben 1 789 fő, a stadion befogadóképessége 3 500 fő. Torino lakossága 2011-ben 907 108 fő; a stadion befogadóképessége: 41 000 fő.)
4. Stróman-gyanús személyek Orbán körül. A miniszterelnök közvetlen környezetében legalább 3 olyan ember (család) van, akik mesés vagyongyarapodáson mentek keresztül az elmúlt években: Mészáros Lőrinc, a Flier-család és Garancsi István.
Mészáros a földbérleti pályázat második legnagyobb nyertese az egész országban. A megyék közül Fejérben – a kormányfő megyéjében – osztották ki a legtöbb földet 5 350 hektár, illetve 121 588 aranykorona értékben. Ez az országosan bérbe adott összterület 24,4%-a és a földérték 30,8%-a. A kormányfő megyéjéből is messze kimagaslik a kormányfő faluja, Felcsút, amely közel 1900 hektárnyi területet kapott meg, ami az összes bérbe adott terület több mint 10 százaléka. Nem a Fejér megyei, hanem a magyarországi területek 10 százaléka! Tehát egyetlen (kétezernél kisebb lélekszámú) falu pályázói kapták meg az állam által kiosztott föld egytizedét. Mészárosék nemcsak Fejérben a másodikak, hanem országosan is. Az Orbánnal szoros kapcsolatban álló két család (a Mészáros és a Flier) nyerte el az országban kiosztott földterület 8,8 százalékát, aranykoronában a 11,6 százalékát! A Mészárosék és a Flierék által elnyert földek több helyen érintkeznek Orbánné földjeivel, a légi felvételeken egy nagybirtok körvonalai sejlenek föl.
Mészáros és alpolgármesterének családja nyerte el az ország 10 legnagyobb Auchan áruházának trafikjogát. Mészáros alvállalkozói (a Gere-testvérek) nyertek el további 10 frekventált dohányárusító helyet országszerte.
Mészáros szerelőcége 2007-ben még veszteséges, 2009-ben már félmilliárd bevétele volt, 2010-ben 835 millió, 2011-ben több mint 2,2 milliárd, 2012-ben pedig 4,6 milliárd, ami a kormányváltás óta ötszörös növekedés. A tiszta nyereség 2010-ben ez még csak 250 millió, 2011-ben már meghaladta a 850 milliót, 2012-ben pedig az egy és negyed milliárdot (1,264) 2012-ben fele-fele arányban 800 milliós osztalékot vett ki M. és felesége, ám az utóbbi lemondott a maga részéről a férj javára. És ő? A mesés gyarapodás forrását busás állami és önkormányzati beruházások adják.
Garancsi a Videoton FC elnöke, a Duna Takarék tulajdonosa. Utóbbi 600 milliós hitelt adott Orbán alapítványának – a Duna Takarékot a törvény egyedüliként mentesítette a takarékpénztárak államosítása alól. Garancsi egyik budai lakása szomszédos a Lévai Anikóéval. Az utóbbiban Orbán Ráchel lakott házassága előtt, Garancsiéban „bérlőként” Orbán Gáspár. Garancsi 2012 júliusában 75 százalékos tulajdonos lett Kékessy Dezső 2000 hektáron gazdálkodó tiszaigari agrárcégében. (Kékessy volt Orbánék üzlettársa Sárazsadányban, ő vette meg aranyáron a korábbi lakásukat, majd a tokaji szőleiket is.)
Garancsi az egyik tulajdonosa annak az offshore cégnek, amelyik hatalmasat kaszált a gázüzleten: az Index szerint 55 milliárdos osztalékot vettek ki a cégből tavaly.
Aki elhiszi, hogy mindez véletlen egybeesés, az ....
Írás:
Megjelenés ideje: 2014 febr. 14. - Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, a Magyar Köztársaság korábbi miniszterelnöke, tartott sajtótájékoztatót, amelyen felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán miniszterelnök úr az elmúlt 24 évben több, mint 300 millió forintos vagyonra tett szert az állami fizetéséből, miközben a családját is el kellett tartania.
Megjelenés ideje: 2014 febr. 14. - Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, beszélgetett Bolgár Györggyel a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a kormányfő vagyonosodásáról.
Megjelenés ideje: 2014 febr. 12. - Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke vagyonosodási vitára hívta ki Orbán Viktor miniszterelnököt, de még az is előfordulhat, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a miniszterelnök ellen -- mondta a DK elnöke.
Megjelenés ideje: 2014 febr. 11. - Ezt elvárja Orbán Viktortól is, ezért nyilvános vitára hívja. Az Egyenes Beszéd vendége Gréczy Zsolt a DK szóvivője.
Kapcsolódó cikkek:
- Gyurcsány: Orbán és én is tegyük ki az asztalra, mire vittük ’90 óta
Gyurcsány Ferenc Deutsch Tamás tegnapi megjegyzésére reagált legfrissebb Facebook-bejegyzésében. - A volt kormányfő szerint „primitíven” esett neki „a beléptetőrendszeres Tamás”, mert „megvakartam Orbán zavaros vagyoni helyzetét”. Gyurcsány szerint ez azt jelentheti, hogy jó helyen keresget. „Van egy ajánlatom: Orbán és én is tegyük ki az asztalra, hogy mire vittük 1990 óta, és fillér pontossággal számoljunk be nyilvánosan, hogy miből futotta minderre. Én készen állok. És Orbán?”- írja bejegyzésében a volt miniszterelnök. - ORBÁN SIKERE
Nem értem, nem értem, - mondta a rabbi a kollegájának. - Megmagyarázzam? - Megmagyarázni én is tudom, de nem értem, nem értem… - Valahogy így vagyok én ezzel a mai politikai helyzettel, mikor minden emberi számítás szerint Orbán Viktort és bandáját üvöltő tömeg kellene, hogy kergesse fel-alá Budapest utcáin, ehelyett támogatottsága nemigen csökken. Csinálhat bármit, lophat, csalhat, hazudhat, hatalmaskodhat és megpocsékolhatja a jobboldali választó feleségét, kiskorú gyermekét, sőt – hogy a vonatkozó viccre utaljak – beletörölheti utána a csúnyáját a frissen mosott függönybe, az sem árt neki.
- Orbánék hatósági segítséggel jutottak bányászati monopóliumhoz
Nincs béke a Zala megyei Szévízvölgyben: az új keletű természetvédelmi korlátozások elszenvedői az Orbán család bányavállalatának legújabb terjeszkedési akciójaként élik meg azokat a hatósági beavatkozásokat, amelyek kizárólag a kormányfőközeli vállalkozásra nem vonatkoznak. - Eredményesek az Orbán család vállalkozásai
A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző többségi tulajdonában álló gánti Dolomit Kőbányászati Kft. nettó 1 milliárd 702 millió forintos, a családi tulajdonban lévő Gánt Kő és Tőzeg Termelő és Kereskedelmi Kft. nettó 490 millió forintos árbevételt produkált hivatalos bevallása szerint. Előbbi 292, utóbbi 36 millió forinttal növelte előző évi nettó árbevételét – áll az Opten cégnyilvántartásában... - Meglestük Felcsúton Orbán épülő stadionját és budiját
„Majd szólok Viktornak, hozza a géppuskát” – mondja a miniszterelnök szomszédja arra a kérdésünkre, mi lesz, ha jönnek Felcsútra a Fradi-szurkolók. Faluriport következik, egy helyről ahol rövidesen minden lakosra két ülőhely is jut: a felcsúti fociparadicsomból. - Orbán milliárdos- Orbán milliárdok (2013)
Foci, vagyon, földek, gyarapodás, milliók és milliárdok és megválaszolatlanul maradt kérdések Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthetően. Az összefoglalóból az olvasó eldöntheti, hogy vannak e kételyei az elköltött, befektetett milliárdokról, vagyongyarapodásról, illetve hogy a dohánymutyizás milyen felfelé ívelő aggályokat keletkeztet. - Orbán Viktor 2013-as vagyonnyilatkozata nem sokat változott az előző évekhez képest. A XII. kerületben és Felcsúton vannak ingatlanai. Egymillió forinttal csökkent 10 millió forint feletti tartozása és felesége, Lévai Anikó örökségének köszönhetően már 5 ezer eurónál is több a megtakarítása. A könyvkiadásból mindössze 114 ezer forint bevétele származott. (2011-ben ez 6 millió forint volt.) - Orbán-dácsa, rengeteg szántó, és sok marha kell a jó focihoz (2012)
Alcsútdoboz-Göböljáráson épül a fociakadémia tangazdasága, Alcsútdoboz Hatvan pusztán pedig Orbán Viktor dácsájává alakulhat az az egykori József főhercegi műemléki major, amelyet tavaly vásárolt meg a miniszterelnök édesapjának ingatlanforgalmazó cége – tudta meg lapunk. ... A mintegy 300 négyzetméteres, egykori uradalmi épület műemléki helyreállítási kötelezettségei között a jelek szerint tetőtér beépítési kötelezettség is szerepel – az épület második szintjén új ablaksor áll. A tetősíkból kiemelt tizenhat nyílászáró az újólag tetőfedett épület fölső szintjén nem mezőgazdasági hasznosítási tervekre utal. Értesüléseink szerint Orbán Viktor és felesége személyes tárgyai is megérkeztek a majorba. - Vajon Orbán Viktor mekkora ingatlan után fizet adót? (2012)
Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzatának Jegyzői Irodáját kereste meg a HÍRHATÁR, dr. Gottfriedné dr. Tusor Gabriella jegyzőt, feltéve neki azokat a kérdéseket, amelyek Orbán Viktor miniszterelnök és felesége tulajdonában levő ingatlannal összefüggésben merültek fel. - Magyarországon minden állampolgár kötelezettsége, hogy adókötelezettségeinek mind a bevallások, mind pedig a befizetések terén határidőben és maradéktalanul teljesítsen. - Orbán valótlan adatokat közöl vagyonbevallásában (2012)
Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején 75 millió forintért vett magának ingatlant. Ennek valódi mérete máig nincs föltüntetve sem a földhivatali nyilvántartásban, sem a miniszterelnök vagyonbevallásában. - A tíz éve vásárolt két társasházi lakás annak ellenére két lakásként szerepel mindkét dokumentumban, hogy azokat közvetlenül a vétel után önálló családi házzá építtették át, s így már jóval meghaladja a közhiteles nyilvántartásban máig szereplő eredeti méretet, ami mindössze 82 és 101 négyzetméterről szól. A tízszobás luxusvilla a valóságban kilenc éve közel 300 négyzetméteres, s azt 120 négyzetméternyi építménnyel toldották meg – ez szintén lemaradt a tulajdoni lapról. Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó vagyonbevallása immáron kilencedik éve nem más, mint „parasztvakítás”. - Emlékeztetőül…csodák az Orbán családban (2012)
Csodák, márpedig, nincsenek. Vannak azonban, jó kapcsolattal, pénzzel, pozícióval megáldott emberek, mint pld. Orbán Viktor és felesége dr. Lévai Anikó. Persze, ne felejtkezzünk el a sógor-komákról, a barátokról és a politikai támogatókról sem. Ebben a történetben ők is nagyon jól jártak! - 2011. novemberében a Mozgó Világ Online újságban, Debreczeni József írása jelent meg: A politika fertője címmel. A közhatalom a magánvagyon szolgálatában részt ajánlom figyelmükbe, amely így kezdődik: „’Orbán Viktor miniszterelnök jelentős vagyongyarapodáson ment keresztül 1998 és 2002 között, a hivatali évek alatt. A szűkebb család két fő ingatlanadatát nézve: 1. az 1998-ban már birtokolt 5,5 hektárnyi földterület négy év múltán a tizenegy és félszeresére: 63 hektárra növekedett; 2. a tulajdonukat képező (1994-ben 563 ezer forintért vett) belvárosi lakás helyett kertes sváb-hegyi villát vásároltak 2002-ben (75 millióért), amelynek (több tízmilliós) átépítéséhez azonnal hozzá is láttak. - A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét (2012)
Az építőipar lanyha teljesítménye ellenére tavaly 40 százalékkal növelte forgalmát a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kőbányászati Kft., amely 800 millió forint értékű új beruházásba is kezdett. A kőbányászati boom csak lokális jelenség lehet: a konkurens bányák mindegyikének csökkent ugyanis az árbevétele tavaly, többnél jelentős mértékben. Nem kizárt, hogy a bővülés hátterében egy közgépes projekt áll. - Debreczeni József: A politika fertője (2011)
E munka megírására Kerék-Bárczy Szabolcs: Tiszta közélet – a jól működő demokrácia és a gazdasági növekedés kulcsa. A korrupcióról, különös tekintettel a magyar párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozásának szükségességéről című dolgozata adott ösztönzést.1 Pontosabban az a körülmény, hogy noha a szerző minden lényeges állításával egyetértek, a magyar politikai gépezet – mindenekelőtt a pártok – törvénytelen működésének leírására a korrupció fogalmát nem ítélem sem elég súlyosnak, sem elég pontosnak. A törvénytelenség elsősorban anyagi értelemben valósul meg, ám ez a párt- és állami szféra működésének egészére kihat, a teljes politikai szervezetet megfertőzi – beleértve a szereplőket is. Félreértés ne essék, nem a retorikai hatás kedvéért választottam a címbeli metaforát. Hanem mert a szóba jöhető fogalmak között én sem találtam alkalmasat annak a tárgynak a megjelölésére, amiről értekezni akarok. - Fiúk a bányában - az Orbán család vállalkozásai (2011)
Hahóti indulatok - A vállalkozások terjeszkedése azonban ekkor sem állt meg, sôt: átlépték Fejér megye határát is. A Zala megyei Hahót községben azonban nem fogadták kitörôörömmel az Orbán család érkezését: az általuk a település határában megnyitott tôzegbánya egy máig húzódó per tárgya, amely a helyiek jelentôs részébôlkomoly indulatokat váltott ki. Ennek oka, hogy a falu külterületén fekvô 210 hektáros, korábban a helyi szövetkezet tulajdonában álló földterületen közel kétszázan osztoznak, akik fôként kárpótlási jegyek ellenében szereztek itt tulajdont. Azt azonban kevesen tudták, hogy a föld mélye olcsón kitermelhetô ásványi anyagot - többek között a virágföldek alapanyagául szolgáló tôzeget - rejt. Nem így Orbán Gyôzô és fia, illetve társaik, Kappel Gizella bányamérnök és férje,Kappel Róbert, a Veszprémi Bányakapitányság dolgozója, akik együtt, egymillió forintos törzstôkével Hahót-Tôzeg Kft. néven újabb vállalkozást hoztak létre a terület hasznosítására. Ôk idôben kapcsoltak, és a helyi termelôszövetkezettôl megszerzett tízhektáros területen geológiai kutatásokat kezdtek, majd az eredmény birtokában a teljes területet úgynevezett bányatelekké minôsíttették. - AZ ORBÁN CSALÁD ÁLLAMI FORRÁSBÓL TÖRTÉNŐ MEGGAZDAGODÁSA.
PDF dokumentum (2005) - CSERI PÉTER : A hahótiak esete a tőzeggel (1999.)
Az alábbi írás nem az Orbán család hahóti bányavállalkozásainak titkairól szól, bár az ügyben kétségtelenül szerepet játszik a hivatalban lévő miniszterelnök öccse és édesapja. A történetben elhanyagolható körülmény, hogy a zalai településen tőzegbányát nyitó Hahót Tőzeg Kft. két tulajdonosát ifjabb és idősebb Orbán Győzőnek hívják. Sokkal inkább annak kívántunk utánajárni: miként találkoztak a hahótiak azzal a ténnyel, hogy a földjeik alatt hatalmas tőzegkincs található, hogyan vesztették el a lehetőségét annak, hogy ezt a vagyont a maguk számára hasznosítsák. - Orbán fociakadémiája a legegyenlőbb civil szervezet – tavaly 3 milliárdos bevétele volt
A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PLA) nemsokára Európa legnagyobb utánpótlás-képző centruma lesz – legalábbis Mészáros Lőrinc álmai szerint. Mészáros álmai pedig nem szoktak hazudni: a PLA bevétele és vagyona az utóbbi években mértani haladvány szerint növekszik, míg a többi honi futballakadémia jóval szerényebb összegből gazdálkodik. Pedig az akadémiát működtető alapítvány alig kap támogatást. Mármint közvetlenül az adózóktól, 1 százalékos felajánlás formájában. A 2011-ben csupán 320 ezer forint folyt be ötvenhárom magánszemély ez irányú rendelkezése nyomán, tavaly – dacára annak, hogy immár ötvenöten rendelkeztek a jövedelemadójuk 1 százalékáról az alapítvány javára – még ennél is kevesebb, mindössze 223 ezer forint.