- Részletek
-
Készült: 2016. február 05. péntek, 08:21
-
Találatok: 1755
Azt szeretnénk, ha jókedvű és motivált tanárok jókedvű és motivált gyerekeket oktatnának az iskolákban, ehelyett azonban az iskolákban mindenki rosszkedvű, kifacsart és megalázott. Ez azért van, mert nagy részben ellopták az oktatási reformot.
Hadházy Ákos, LMP-s politikus az országszerte elindult iskolai tiltakozásokhoz kapcsolódva olyan uniós pályázatokat mutatott be korrupcióinfó névre keresztelt sorozatában, amelyeket oktatási projektekhez kapcsolódva hirdettek meg, de lopásgyanúsnak tűnnek.
Az ellenzéki párt antikorrupciós szóvivője szerint ilyen projektekből nem csak elvétve akad egy-kettő, ahogy ezt a kormányzat szeretné láttatni, hanem néha már úgy tűnik, mintha ez lett volna a fő szabály.
Az Oktatási Hivatal, amely az elmúlt években maga is milliárdos uniós támogatásokhoz jutott, a honlapján közzétette saját közbeszerzéseit. Hadházy szerint az itt található szerződések között "eszement tételek bukkantak fel".
Az oktatás jelenlegi állapota alapján erősen megkérdőjelezhetők például azok a szakértői díjak, amelyeket az Oktatási Hivatal fizetett ki különféle cégeknek.
Tavaly októberben a projektzárás előtt két hónappal hirdették meg például azt a „szakértői kapacitás beszerzéséről” szóló 500 millió forintos tendert, amelyet egy olyan friss alapítású cég nyert meg, amelynek egyetlen alkalmazottja volt csak, viszont több ezer szakértői napot vállalt be.
- Folyamatmenedzser 1373 szakértői nap
- Közoktatási szakértő 1655 szakértői nap
- Tréner 160 szakértői nap
- Képzésszervező 628 szakértői nap
- Tutor 891 szakértői nap
- Képzési asszisztens 244 szakértői nap
- Pedagógiai értékelési szakértő 1794 szakértői nap
- Minőségbiztosítási szakember 123 szakértői nap
- Vezető informatikus 760 szakértői nap
- Informatikus szakember 1950 szakértői nap
- Adatfeldolgozó operátor 334 szakértői nap
A nyilván megterhelő nagy mennyiségű szakértősködés ellenére a nyertes Merkel Konzulent Zrt. mindenképp jól járt, mert a megrendelés alapján 50 ezer forintra jön ki egy szakértő napi díja.
2015-ben azonban voltak ennél magasabb szakértői díjak is az Oktatási Hivatalnál. Az év elején kiírt hasonló pályázaton közel 70 ezer forintos napi díjat számoltak az 5100 szakértői napra. Sőt máskor 80 ezerre is felment ez az összeg. Hadházy szerint a sok folyamatmenedzser, képzési asszisztens, tutor és hasonló szakértő pályáztatása a technika lenyúlás iskola példája lehetne.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. február 03. szerda, 23:06
-
Találatok: 1874
Mire gondol az ember, ha elhangzik az, hogy „Eximbank”? Talán egy szürke, unalmas kis állami külkereskedelmi bankra. Hát, ez már a múlté, a mai magyar Eximbank már nem egy külkereskedelmi szakbank, hanem rengeteg adófizetői pénzt elnyelő, még annál is több pénzt a nemzetközi piacról állami garanciával beszívó, és egyre furább, belföldi ügyleteket hitelező bankgömböc lett.
Az Eximbank – illetve a vele együtt Exim brand alatt tevékenykedő Magyar Exporthitel Biztosító, a Mehib – célja az lenne, hogy a külföldre termelő cégeket kedvezményesen hitelezze, és ezzel is egyengesse útjukat a nemzetközi versenyképesség rögös útján, sok más ország eximbankjához hasonlóan. Erre külön törvény is van. Azaz volt.
Az utóbbi időben az Eximbank teljesen nyíltan kezdett hitelezni olyan dolgokat, mint Andy Vajna TV2-vásárlása, vagy Garancsi István CSOK-áremelkedést tökéletes időzítéssel kihasználó Kopaszi-gátas lakópark-projektje, miközben Kuna Tibor cége szervez rendezvényt, a Századvég ad tanácsot és még egy Duna Aszfalthoz kötődő cég is megjelent beszállítóként – azaz megjelentek a bank körül az állam más részeinél máshol már megszokott pénztalicskázó érdekcsoportok.
Gyanús dolgok
Akkor sokan felkapták a fejüket, amikor 2014 nyarán egyszer csak kinevezték az Eximbank vezérigaztó-helyettesének a nagyjából nulla banki tapasztalattal rendelkező Puskás Andrást, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben.
Innentől kezdve tényleg felgyorsultak a dolgok a bank körül. Nem sokkal később, 2014 decemberben leváltották az akkori, világbankos hiteleket letárgyaló vezérigazgatót, Nátrán Rolandot a korábbi MFB-s Urbán Zoltánra. Igaz, ebben szerepet játszhatott egy szövevényes ügy, amiben Nátránék, legalábbis az új vezetés szerint, hátrányos, hűtlen kezelést kimerítő (sőt, a büntető feljelentés szerint „bűnszervezetben elkövetett”) szerződést kötöttek az Eximbank új, Lánchíd Palotában létesítendő székházáról Nobilis Kristóf Döb-68 nevű cégével. A per egyelőre tart, addig is, a bérleti díjat mindkét helyre fizeti az Eximbank, adófizetői pénzből.
A banknak a jelek szerint már kevés volt a korábbi szerep, tehát hogy kísérgessék a külügyminisztert a keleti nyitás soron következő állomásaira, és a bankokon keresztül pénzeljék a kis exportőrcégeket. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. február 03. szerda, 07:11
-
Találatok: 1853
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint érthetetlen a két legnagyobb szakszervezet által hirdetett bojkott, miközben a múlt héten még éppen ők követelték a köznevelési kerekasztal összehívását.
Rétvári Bence az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában kiemelte: a kormány mindig kész a párbeszédre. Az elmúlt időszakban már több mint száz iskolával sikerült konzultálni, és ezeknek számos tapasztalata volt - mondta az államtitkár, példaként említve, hogy problémaként felmerültek a dologi költségek és az órabeosztások is, de egyúttal számos megoldási javaslat is elhangzott a fórumokon.
Rétvári Bence felidézte, hogy az Emmi a jövő hétre összehívta a köznevelési kerekasztalt, amelyre várják a szakszervezeteket, a pedagógusok, a szülők és a diákok képviselőit is, hogy közösen vitassák meg a helyzetet.
Hétfőn Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy február 13-ára a fővárosba, országos tüntetést szervez a pedagógusok sztrájkbizottsága, a köznevelés és a pedagógusok helyzetének javítását követelve. Szintén hétfőn a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatás szervezeteihez intézett nyílt levélben szólított fel a köznevelési kerekasztal bojkottjára.
Rétvári Bence felidézte, hogy korábban éppen a szakszervezetek követelték a köznevelési kerekasztal összehívását, még a napirendi pontokat is megfogalmazták. Ezért nem érti, hogy az érdekképviseletek, amelyeknek a feladata pont az lenne, hogy ezen részt vegyenek, most miért nem akarnak párbeszédet.
Az eddig megfogalmazott követelésekről az államtitkár azt mondta: 18 éves koráig most is mindenki járhat iskolába. A tananyag mennyisége "régi nagy vita". Kifejtette: egyrészt azt várják, hogy a legmodernebb, legszélesebb körű tudást kapják a diákok, amely a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanuláshoz szükséges, másrészt, hogy ne legyen nagy a diákok leterhelése az iskolában. Az arányosság figyelembevételével ennek két megoldása lehetséges - fejtette ki Rétvári Bence. Az egyik, hogy a mostani tartalmat csökkentik, a másik, hogy a tanulási időt növelve a diákoknak nem nyolc, hanem kilenc év alatt kelljen elsajátítaniuk a tananyagot. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. február 01. hétfő, 17:21
-
Találatok: 1615
Kormányzásról, korrupcióról, az ellenzék helyzetéről és esélyeiről, magyarán a köztársaság állapotáról cseréltek eszmét közéleti gondolkodók tegnap az Átriumban.
A Bibó István Közéleti Társaság (BIKT) célja a kritikus, de reális helyzetkép vázolása - nyitotta meg az ötödik e témában és címmel rendezett konferenciát Kuncze Gábor. A társaság elnöke felvezetésként arról beszélt: az ilyenkor szokásos politikusi évértékelők tükrözik az e beszédeket mondók aktuális helyzetét. A miniszterelnök szerint minden csodálatos és jól működik, az ellenzék szerint minden rossz és meneküljön innen mindenki - vélte Kuncze, aki ezt követően arról kérdezte a - saját szakterületük helyzetéről előadást tartó - résztvevőket, ők mégis hogyan értékelnél az elmúlt évet, s a jelenlegi helyzetet.
Kezdjük egy napi politikai hírrel: a korrupcióellenes pénzek elrablása. Ez már komédia - vetette föl azonnal , aki az alkotmányos állapotokról lesújtó képet festett. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke emlékeztetett Lánczi András szavaira, miszerint: amit korrupciónak nevezünk, az a Fidesz fő politikája. "Meg akar vesztegetni? Azt próbálja csak meg. Sikerülni fog" - idézte Rejtő Jenőt erre reagálva Kuncze. Majtényi szerint a téma nemcsak annak vérlázító következménynélkülisége miatt fontos, hanem azért is, mert ha azt akarjuk megválaszolni, hova tart az Orbán-rendszer, biztosak lehetünk abban, hogy a terveit alárendeli a lehetőségeinek. Elemzése szerint Orbán "uralkodásának" végén még annál is nehezebb lesz az élet, mint most, a kilátástalanságot pedig csak fokozza: az ellenzék szerinte azt mutatja minden megnyilvánulásával, hogy ugyanazt tudja, mint Orbánék, egy picivel jobban. Ez nagyon kevés - nyugtázta az EKINT elnöke, aki szerint nem szabad a Nyugattól várni a megoldást. "A Fidesz-uralom alapfeltétele, hogy mindig háborúban áll valakivel, keresi az ellenségképet. Törekedni kell a békére. Éljen az alkotmányos Magyarország, éljen a jog, éljen mindenki a jogaival" - zárta előadását.
Hasonlóan lehangoló képet festett a többi előadó is: Bozóki András korábbi kulturális miniszter szerint például a kultúra, a művészet ma csak akkor érdekli a hatalmat, ha történelmi legitimációt vár tőle. Erre jó példa a budai Vár, a budapesti Kossuth tér és a kétes szoborállítások ügye. Orbán rendszere a demokrácia és a diktatúra között helyezkedik el valahol - összegezte a kultúrpolitikai közállapotokat is Bozóki, aki szerint - noha egyetértett alternatívaképtelenségükkel - nem az ellenzéki erők támogatottságának mai alacsony szintje a legnagyobb baj, hanem hogy elégedettnek is tűnnek ezzel a helyzettel. Vannak azért pozitív jelek is - nyugtatta a hallgatóságot a volt kulturális miniszter, példaként pedig a pedagógus és az egészségügyi "lázadásokat" hozta. A konferencián előadást tartott még Csillag István közgazdász, korábbi gazdasági miniszter, Kovács László volt külügyminiszter és Mihályi Péter egészségügyi közgazdász is. A rendezvényen átadták a Bibó István Demokrácia-díjat is, méghozzá Mogyorós Juditnak, aki hónapokon keresztül kezelte a menekülteket a budapesti pályaudvarok környékén.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 31. vasárnap, 21:46
-
Találatok: 1617
200 ezer embert a rendszer szó szerint halálra ítélt. Ennyi ember van ma az országban, akik a koruk alapján még nem jogosultak nyugdíjra, de betegségük, fogyatékosságuk okán nem találnak munkát, vagy nem képesek, nem alkalmasak munkavégzésre. Ők azok, akiket “potyautasoknak” nevezett valahol, valamikor valaki. Ennyi sorsot nem tudok megírni, de egyet igen.
Nemrég az egészségügyben dolgozók, majd a szociális ágazatban dolgozók szégyenletes adatait láthattuk a kézben tartott lapokon. Nettó 85 ezer forint egy diplomás szociális munkás bére, 6 év munkaviszony után. De vannak még valakik, akik (talán csak még) nem álltak oda melléjük egy papírra írva azt a számot, ami a halálukhoz vezet. Pedig kellene, ott kellene állniuk nekik is. Annak a 200 ezer embernek, akiket a rendszer szó szerint halálra ítélt. Nem csak őket persze, de legyen elég egy cikkben 200 ezer társunk haldoklása, ne legyünk telhetetlenek. Ennyi ember van ma az országban, akik a koruk alapján még nem jogosultak nyugdíjra, de betegségük, fogyatékosságuk okán nem találnak munkát, vagy nem képesek, nem alkalmasak munkavégzésre. Ők azok, akiket “potyautasoknak” nevezett valahol, valamikor valaki. Ennyi sorsot nem tudok megírni, de egyet igen.
Róluk már beszéltem, a régebbi olvasók biztosan ráismernek a családra. Nevet most nem fogok írni. Okom van erre.
A nő 33 éven keresztül ápolónőként dolgozott és fizette az adót, járulékokat, a férj 34 évig építési vállalkozó volt. Van egy gyerekük, éppen most érettségizik. Az anya fordult hozzám az év elején. Akkor már tartósan éheztek, de a közelgő érettségi volt az, ami miatt megszületett a segítséget kérő levél. A gyerek miatt, akinek nem volt öltönye, amiben ballagjon, érettségizzen. Megírtam, az olvasók segítettek. Sokan, nagyon sokat. Van, aki a mai napig segít, fizeti az internetet a családnak. Ez jól végződött, gondolhatnánk. Pedig nem. Nem egészen.
Van valami, amit én már tudtam az első perctől kezdve, de nem írtam meg. Az anya végstádiumú rákos. Nem operálható. Az ő nagy álma volt az, hogy a gyereke úgy ballaghasson, mint azok a gyerekek, akik szerencsésebbek nála. Szerette volna még látni, hogy a fia boldog, hogy elindul az életbe. Lassan ez is bekövetkezik, az érettségi után az egészségügyben tanul tovább a gyerek. Hogy néhány hónap levegőhöz jutott ez a család, hogy tudtak fűteni, enni, kaptak rengeteg ruhát – ez a civileknek köszönhető. Senki másnak.
A szociális háló nem működik. Semmi sem működik. Ez a nő 40 ezer forint ellátást kap 33 ledolgozott év után. Ennyiből nem jönnek ki a gyógyszerei sem. Az alapbetegségére sem, a rákbetegségre már csak fájdalomcsillapítóra lenne szüksége, de arra sem futja. Ha fáj, akkor sír és nyöszörög. Halkan, hogy a gyerek ne hallja, mert ő nem tud róla.
A férj ellátása 60 ezer forint. A gyógyszerei havonta 40-45 ezer forintba kerülnek. Hármuknak kell tehát megélni havi 100 ezer forintból, rezsit fizetni, enni, mosószert, tisztálkodó szereket vásárolni, buszbérletet váltani a gyereknek, fizetni a menzát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 30. szombat, 23:56
-
Találatok: 1772
A Corvinuson önálló MNB-tanszék alakult a Matolcsy-tanok oktatására, melyeket Pécsett is terjesztenek. A gazdasági kormányzás egyes szakokon tavasztól kötelező tárgy lesz. Sokan aggódnak, hogy csorbíthatja az egyetemi autonómiát, ha az intézményeknek alkalmazkodniuk kell a jegybank elvárásaihoz.
Érdekes pernek nézhet elébe a Magyar Tudományos Akadémia, ha a Magyar Nemzeti Bank beváltja a fenyegetését, és pert indít ellene. A vita a jegybank azon törekvésén robbant ki, hogy minél nagyobb szerepet játsszon a közgazdasági felsőoktatásban. Matolcsy György jegybankelnök szerint ugyanis az általa képviselt unortodox tan nem kapja meg az őt megillető helyet a magyarországi egyetemek tananyagában. Az Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Közgazdaságtudományi Bizottsága már tavaly decemberi ülésén napirendre vette az MNB felsőoktatásban betöltött szerepét. Múlt héten pedig állásfoglalást tett közzé, melyben leszögezi, hogy a jegybank és az általa közel 200 milliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné-alapítványoknak felsőoktatásra fordított kiadása „közpénz”, ami „rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként” kerül a felsőoktatásba.
A jegybank alapítványai körül már a megalapításuk óta folyik a vita. Az MNB szerint joga volt a nyeresége terhére alapítványokat létrehozni. Az általuk kezelt vagyon pedig már nem számít közpénznek. Ezt sok szakértő vitatja, a Transparency International perre is ment a sajátos értelmezés miatt. Ráadásul, bár az alapítványoknak az alapítótól el kellene különülniük, az MNB-alapítványok vezetésében sok a jegybankhoz köthető személy.
Matolcsy nem is titkolja, hogy az MNB-alapítványok részben a közgazdasági felsőoktatás általa kívánatosnak tartott megreformálását szolgálják. Szerinte – mint azt a vs.hu-nak kijelentette – „a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”. Pedig 2010-től épp az új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a bajokból, ami az előzőektől gyökeresen eltérő közgazdasági gondolkodáson alapult. Ennek megismertetéséhez pedig „új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség”.
Rostoványi Zsolt, a Corvinus rektora és Matolcsy György. - Megállapodás az MNB-tanszékről
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 29. péntek, 09:15
-
Találatok: 1946
Valamilyen oknál fogva a mongolfolt éppen otthon járó tulajdonosának az a kényszerképzete, hogy meg kell, és pünkt neki kell megvédenie az európai nemzetállamokat. A törekvés érthető, hiszen ezidáig bármit is megvédett, abból mindig leesett egy-két ezermilliárd, melynek csurgaléka az ő magánvagyonát gyarapította. Pedig nincs könnyű dolga, hiszen a lopott holmit - megszokásból - el kell dugni, bár egyre lazábban tudja ezt a kérdést is kezelni. Lazacsávó a mi Lánglelkű, ám Enyveskezű vezérünk.
Teheti, hiszen a zemberek egészen addig szarnak a trógerkodásaira, ameddig konkrétan az éhhalál küszöbére nem érnek, és még akkor sem lázadnak ha nyitva van a helyi dögkút.
Nem is igen értik a dolgokat, hiszen kit érdekel, hogy a mennyekben mi folyik, ha a saját kis világukban nem fagy be az utcai csap, vagy legalább a konyhai gáztűzhely felett elő tudják adni a makk ászt.
De azért ez a nemzetállam védelme számomra rejtély.
Ezek szerint Szellemi Világítótornyunk azt képzeli, hogy Magyarország - nemzetállam.
Hát próbáljuk ezt az elképzelést kicsit cizellálni.
Magyarország első királya, Szent István felesége a bajor Gizella volt, aki nagyszámú német lovag kíséretében érkezett Magyarországra, ahol is lovagjai Koppányon kívül a magyar szűzeket is kardélre hányták, számos kis turmixal gyarapítva a frissensült királyságot.
Jöttek-mentek, és ismét jöttek a kunok, kikre a kunságok, meg a kunhalmok emlékeztetnek, meg a széles járomcsontú szép magyar menyecskék, ők itt is maradtak.
Aztán jöttek a tatárok, akiknek kedvenc szórakozása volt, hogy az elfoglalt települések falai elé hajtották a lakosságot, ahol is az anyákat és leányaikat férjeik és fiaik éber tekintete előtt megpocsékolták, majd a férfiak mentek rabszolgának vagy a fejeikből építettek ügyibevaló kis dombocskákat.
Aztán jöttek a németek, az itáliai várépítő-mesterek, akik szintúgy itthagyták genetikai nyomukat, és akkor még nem beszéltünk török testvéreinkről, kik százötven évig szerencséltettek bennünket, miközben asszonyaink, kiknek java addigra már genetikailag kissé kevertnek volt tekinthető, időnként hanyatt vágták magukat Alibabának, hogy csak úgy porzott a dikó.
Merthogy jobb szenvedni, mint halottnak lenni, nem szólva arról, hogy egy konszolidált megszállás alatt még lehetett akár kellemesen is szenvedni, ki tudja?
Végtére is, tulajdonképpen nekik köszönhetjük a svábokat, akik igen sok jót tettek ezzel az országgal, habár életviteli mintájukat nemigen tudták átörökíteni...
Amikor a németek, vallonok, svájciak, spanyolok, itáliai népek kiverték tőlünk a törököket, bizony, sok esetben ismét az asszonyok hozták meg az áldozatot, mint utána még oly sokszor, hiszen járt erre utána még osztrák, német, orosz, az áldozatnak köszönhető, hogy még él az ország, különben régen kihaltunk volna, mint a vizigótok.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 27. szerda, 22:26
-
Találatok: 2146
Magyarország három helyet és három pontot rontott - Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a CPI-felmérésben, ami három ponttal múlja alul az ország egy évvel korábbi eredményét. A pontszámhoz hasonlóan Magyarország a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott, jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. (Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. helyet szerezte meg.) A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő, hiszen Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak.
2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot. A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt, amely 5 ponttal, 56-ra javította a 2014-es felmérésben elért pontszámát, aminek köszönhetően 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban. Nemcsak régiós, hanem európai uniós összehasonlításban is tovább romlott Magyarország teljesítménye: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.
2015 a közpénzek átláthatatlan szétosztásának éve volt
A közpénzadatok nyilvánossága és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékonynak bizonyult a korrupció elleni küzdelemben, ezt a nyugat-európai, mindenekelőtt a skandináv országok több mint két évtizedes sikertörténete is igazolja. Ezekben az országokban a polgárok tisztában vannak azzal, hogy a kormányaik mire fordítják az adójukat, és ha kétségeik merülnek fel, biztosak lehetnek afelől, hogy számíthatnak a kormánytól független állami intézményekre és az igazságszolgáltatásra.
A magyar kormány ezzel szemben mindent elkövet annak érdekében, hogy nálunk ez ne így legyen. Akik korábban ellenőrizhették a hatalmát, azok ezt már nem, vagy csak nagyon nehezen tehetik meg, mivel a kormány az elmúlt években az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította. Ez alól csak a bíróságok jelentenek kivételt. Az adatok elrejtése is egyre könnyebb, a kormány ugyanis tovább korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, ami jelentősen megnehezíti, hogy a polgárok tájékozódjanak a közpénzek elköltéséről.
„Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. / transparency.hu
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 27. szerda, 02:14
-
Találatok: 1788
A magyar gazdaság önmagától 1-1,5 százalékos növekedésre képes - hangzott el a Világgazdaság 2016: Ez már a tartós növekedési pálya? című konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén, ahol korábbi gazdasági és pénzügyminiszterek fejtették ki véleményüket a magyar gazdaság kilátásai kapcsán.
A magyar növekedés csak azért tartható fent egyelőre, mert az EU-pénzek áramlanak be, és ezek tartják fent a bővülést. Számítások szerint ami benne van a magyar gazdaságban, az 1 százalék körül mozog – mondta Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere. A magyar növekedés azért lehetne tartós – de ez nem lesz így – mert 10-20 éve arra bazírozunk, hogy alulértékeljük a munkaerőnket. A szlovákok, a lengyelek magasabb béreket fizetnek, és már jönnek ránk a románok és a horvátok is. Ennek haszonélvezője a magyar állam és maga a tőkés, aki a befektetett pénzéért magasabb profitra tesz szert – fejtette ki Kupa, aki szerint sok hiátus van, amit ki kell majd javítani.
Bod Péter Ákos , az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben évi 1-1,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami pontosan az uniós átlag. Jó évben verjük őket, rossz évben nem – tette hozzá. Nem az EU-átlag a fontos, hanem a visegrádi országok, akikhez képest gyengébben szereplünk. Bod Péter Ákos kiemelte: ha nagyon lemennek az olajárak, akkor a frissen szerzett barátaink egy része nagy bajba kerül. „Nem az orbáni átok éri el őket, és nem ezért buknak meg a kiválasztott barátaink, hanem azért, mert a régió sérülékeny” - mondta a közgazdász-professzor, utalva a keleti nyitás országaira.
2014 egy kakukktojás év volt – hívta fel a figyelmet Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere. 2004-ben 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami jóval magasabb, mint a 2014-es 3,7. Tíz évvel ezelőtt akkor még 7 százalékos kiadási többletből 5 százalék növekedés volt, és ha most 8 százalék kiadási többletből 3,7 százalék növekedés, akkor tartós és folyamatos lecsúszásról beszélhetünk. Csillag utalt arra, hogy a koncessziós ügyek, a gazdálkodó szervezetek zsebébe való belenyúlás is rosszat tesz a gazdaságnak.
Az EU-t azért hozták létre, hogy a békés politikai, gazdasági, társadalmi fejlődést szolgálja – mondta Csillag, aki úgy vélte, a hátsó gondolata ennek a nacionalizmustól és háborús veszélytől való felelem, most azonban erősödnek a "macsó" politikusok. Szerinte Magyarország addig létezik, amíg van Európai Unió, s ha megszűnik, akkor Magyarország sem lesz.
Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint kevéssé van benne a magyar kultúrában a kapitalizmusra való fogékonyság.
Bővebben ...
