- Részletek
-
Készült: 2017. november 03. péntek, 18:56
-
Találatok: 2040
Gyurcsány persze tudta - valahol nyilatkozta is, - hogy legújabb kezdeményezéséért fog kapni hideget-meleget, hazaárulónak fogják nyilvánítani, ha nem lesz szerencséje, még le is köpik, de nem érdekelte. Igaza van.
Aláírásgyüjtést hirdetett a külföldön élő magyarok szavazati joga ellen, és itt nem azokra gondolt, akik gazdasági migránsok nyugaton, és megélhetési kényszerből, vagy/és a magyarországi minősíthetetlen közállapotok miatt mosogatnak Londonban, hanem azokra, aki soha nem éltek életvitelszerűen Magyarországon, más államok állampolgárai.
Annak idején Orbán nem másért, szavazatszerzési céllal adta meg az állampolgárságot nekik, mint ezt a Nemzet Orvosa, Mikola István ki is fecsegte, mikor azt hitte magáról, hogy valaki.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de a nemzet egyesítése egy tapodtat sem haladt előre - sőt.
Hajdan, Ceausescu alatt a magyar, ha átjött hozzánk, hát hazajött.
Szerettük őket, olyanok voltak, mint amikor a rég nem látott kedves rokonok jöttek Pusztaszabolcsról, örültünk nekik, próbáltunk segíteni, és volt egy kegyelmi pillanat, amikor a diktátor ellen lázadó román nép is elhitte, hogy élhetünk egymással barátságban, békességben.
Nem tartott az öröm sokáig, mikor elkezdtek a romániai magyarok tömegével jönni, és kapták a lakásokat meg a támogatásokat, akkor a magyarországi szegényben természetes irigység támadt: hát másodrendű állampolgár vagyok én a saját hazámban?
Ehhez jött aztán az állampolgárság megadása, a szavazati joggal együtt.
Ha úgy kapják meg az állampolgárságot, hogy korlátozzák szavazati jogukat, mindenki elégedett lett volna, hiszen ez abban az időben, mikor Románia még nem volt uniós tagország, valós segítséget jelentett az erdélyi magyaroknak, megkönnyítette mozgásukat a világban, de mára ez az előny eltünt. Nem is költözik ide azóta senki, mennek tovább, értelmesebb országok felé.
Az elv, hogy az szavazhasson, aki a döntése következményeit is viselni fogja, ésszerű és igazságos, mert a mai helyzet ahhoz hasonlít, mintha átmennék az öcsém lakásába és beleszólnék, hogy jövőre mire költse a keresetét, meg, hogy számomra biztosítson mindenféle jogcímeken támogatást, mert az nekem jár.
Amikor az erdélyi magyarok sértett képpel járnak fel-alá, akkor gondoljanak arra is, hogy mi az oka, hogy "lerománozzák" őket, és jusson eszükbe az is, hogy egyesek közülük milyen gusztustalanul követelőztek áttelepülésük után.
És jussanak eszükbe nacionalista hőbörgéseik, meg a "székely szarta a magyart" típusú bölcsességeik, meg az is, hogy a magyar parlamenten az uniós zászló helyett a sosemvolt székely zászló lengedezik, jóllehet Erdély nem csak a székelyekről szól, voltak ott mások is, ha jól emlékszem.
A hatalom gátlástalanul tolta és tolja bele a pénzt a nacionalizmusba.
Ami ebből az országból 1989 óta aktatáskában és állami támogatásként, meg álvállalkozásként kivándorolt - nem csak Erdélybe, de Ukrajnába, Szlovákiába, Szerbiába is - többnyire emberi minőségüket tekintve ócska, tolvaj nemzetiségi politikusokhoz -, abból le lehetne nyomni Mészáros Lőrincet is, pedig ő aztán olyan tehetséges, mint még senki más, inkluzíve Zuckerberget is...
Orbánék azt hiszik, hogy a magyar választó ezt nem látja, hogy nem dühíti, hogy a gyerekének a poros folyosón kell tornáznia, miközben zúdul kifelé a pénz haszontalan futballakadémiákra, igaz, cserébe jön a szavazat ellenőrizhetetlenül, miközben a külöldön dolgozó belföldiek számára gyakorlatilag lehetetlenné teszik a választásokon való részvételt.
Természetesen Gyurcsány a hibás, nem pedig a teljesen hibbant magyar politika.
Az uniós tagsággal egyidejűleg megszűnt minden támogatási kényszer, és megnyílt a lehetőség a határokon átívelő gazdasági tevékenységek előtt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 03. péntek, 02:05
-
Találatok: 2070
A kormány két súlyos bűnt követett el a magyar gazdaság és társadalom ellen.
Az egyiket az első kormányzása idején, amikor 2001–02-ben megduplázta a minimálbért.
A másikat a második kormányzása idején, 2011–12-ben az egykulcsos adó bevezetésével.
Ez két egymással ellentétes hatású intézkedés volt, a gazdasági kormányzat részeg rángatása. A minimálbérek „feltolása” összenyomta a vállalati bérskálákat, lerontotta az ösztönzési rendszert és károsan érintette a foglalkoztatást. Az alacsony termelékenységű szektorokban, a tőkeszegény vállalkozásoknál munkahelyek sokasága szűnt meg az intézkedést követően.
A költségvetési szempontokra figyelő bérkaptafa hozzájárult egyes országrészek elszegényedéséhez.
A torzulást némileg korrigálta a 2002–06. év közötti bérkiáramlás, amikor szocialista kormány alatt 30%-kal nőttek a reáljövedelmek.
Majd jöttek a költségvetési megszorítások, a 2008. évi válság, amire igen rossz válasz volt 2011-ben az egykulcsos adó bevezetése.
Az átlag felett keresőket preferálta, egy olyan időszakban, amikor éppen a közepes és az alacsony béreket kellett volna rendezni. Közben újabb kihívás jelent meg a közmunkás réteg megnövekedésével. Még inkább a munkaerő kivándorlásával.
A Fidesz–KDNP kormány nehezen megbocsátható „bűne”az egykulcsos adó bevezetése.
A társadalmi szolidaritást háttérbe szorító durva intézkedésnek a pusztító társadalmi hatását még sem a közgazdaságtan, sem a szociológia nem tárta fel.
Két következményét látjuk makroszinten: az egyik az elszegényedés, a másik pedig az egyenlőtlenségek növekedése. Rejtve maradt viszont, hogy egyes ágazatok, térségek, társadalmi csoportok milyen hátrányokat szenvedtek el, hogyan romlott a versenyképességük és miként veszítették el az életben maradás esélyét négy év alatt.
A népbutítás volt a kormány „gazdaságpolitikája”!
A lakájmédiától elbutított polgár nem is érti, hogy a jobban teljesítő Magyarországon miért lát egyre több eladó ingatlant, tönkrement vállalkozást és valódi munkahely, valódi bér után sóvárgó embert.
A választási kampánynak (ha egyáltalán lesznek választások) elsősorban az egykulcsos adó megváltoztatásáról, okos korrekciójáról kellene szólni.
Ehelyett morog magában a társadalom húsz százaléka, és keresztény ártatlansággal kérdezi: miért nem érdemel többet, miért irigylik mások a zsebébe tett többletjövedelmet?
Ez a kisebbség azt gondolja a többségről, hogy az a baját magának köszönheti, meg annak, hogy nem állt jó helyre.
Az
„igazságos” egykulcsos adó Orbán legnagyobb hazugsága.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 01. szerda, 18:51
-
Találatok: 2633
Egy beszéd a pszichiáterek örömére. - Orbán Viktor a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában lerántotta a leplet az isteni akarat mikéntjéről és mibenlétéről.
A miniszterelnök azt mondta, szerinte nem véletlen, hanem
„Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.”
Azt kell mondani, hogy igaza van, Isten valóban kegyelmes, tanításai szerint minden bűnösnek kijár a kegyelem. Ebből következik, hogy Orbán és kormánya eddigi hét összefüggő évének minden népe elleni, generációkra kiható rosszcselekedete ellenére Isten előtt – és nem előttünk – feloldozást nyerhet. Persze előbb meg kellene gyónniuk és a kapott penzum őszinte megélése után járhatna nekik az égi feloldozás.
A mondandóját – láthatólag – az összes jelenlévő és a megvuduzott társadalom örömmel és lelkesen nyalta be, el sem gondolkodva annak álszent mivoltán. A vicc úgy tartja, hogy
„Tudják mi a különbség Orbán Viktor és az Isten között? Az, hogy Isten nem akar Orbán Viktor lenni..”
A kormányfő – aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke – azt is mondta, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége, amiből ők a rájuk eső részt vállalják.
Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte
„a kereszténységből kisarjadt létformák,”
az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, annak az életszemléletnek a megőrzését, amely
„a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette.”
Szegény „kisember”, amikor szembesült az isteni sugallattal és érezte vállán nem csak az ország, hanem egész Európa védelmének súlyát, rá kellett jönnie, hogy a kiváltságosok élete sem fenékig teljes.
„az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk. Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (…), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára.
A kormányfő azt vizionálta, hogy külön kiváltság a Mindenható részéről felé, hogy
„a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében.”,
Bővebben ...
Kornai János szerint azonban a rezsim felkészült a lázadásra is. - A HVG-nek Kornai János azt mondja, Látlelet című könyve tárgyilagos, csak az előszó szubjektív, mert valóban dühös. Nemcsak azokra haragszik, „akik a rosszat művelik, hanem azokra is, akik eltűrik, hallgatnak, lapulnak”.
Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel.
Titkos a kötvényes bevándorlók pontos száma
A vér kötelez oda és vissza egyaránt. Vagyis, ha Gáspár Isten földi helytartója, akkor fölmenője sem lehet egyszerű földi halandó. És – lássuk be – ennek bizonyítására semmi és senki nem drága. Ha a fiatalok vuduzásához egy hasonszőrű alkalmasabb, mint a pocakosodó „öregecske”, akkor azt kapják.
Kis János szerint a 90-es évek elején tudni lehetett, hogy a gyors privatizáció együtt fog járni a korrupcióval - A korrupció a hatalomgyakorlás része – állítja a filozófus. Úgy véli: a polgári Magyarország csak egy része a teljes Magyarországnak
„Hol lesz akkor Magyarország energiafüggetlenedése-energiafüggetlensége, ha Paks-1 üzemelésével párhuzamosan elkezd termelni Paks-2, s ezzel a magyar villamosenergia-termelés mintegy 70 százalékát az orosz fűtőanyag-ellátáson alapuló atomenergia biztosítja majd?” – teszi fel a kérdést Holoda Attila. - írja a fuhu.hu
Lukács (8:5–17) arról mesél, hogy Jézus Kafarnaumban egy szavával távolról meggyógyította egy pogány százados szolgáját, akiből mindezek után ez jött elő: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám.”